Dunántúli Napló, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-12 / 240. szám

4 HÄPttJ m2 OKTÓBER ff DISZ POLITIKAI OKTATÁS BEINDULÁSA ELÉ rilST-ftataljaink lelkesen ké- szülnek az új politikai oktatás m. Propagandistáink, DlSZ-tltkáraink Igyekeztek megmagyarázni a fiatalok, nak, milyen nagy szükség van a por Htikal oktatásra, mennyire elősegíti a szervezet munkáját, egyéb leiadatok végrehajtását, ha a fiatalok politikai lag fejlettek. Aktívabban veszik ki részűket a szocializmus építésében is, mert vr/ágcsan látják a célt maguk előli, még jobban elmélyül a fiatalok között a hazaszeretet, a párt és Szovjetunió iránti szeretet, de ugyan­akkor elmélyül a gyűlölet is a Tito banda, valamint az imperialisták el­len, Különösen jó munkát végeztek az oktatás előkészítésében a komlói Kos. suth-aknán, ahol 125 fiatallal beszél gettek el egyénileg. Arról is gondos­kodtak, hogy helyiség biztosítva le­gyen és az anyagot időben megren­delték. Az újhegyi DISZ-szervezetnél 75 fiatallal beszélgetlek el, Ibafán 33 fiatalt szerveztek be politikai okta­tásba. Keményen harcbaszálltak a kle„ rikális reakcióval, anssly igyekezett Hz elvtársnöket a maga oldalára té­ríteni. Leleplezték a klerikális reak. eió ellenséges tevékenységeit. Fel­használták a .„Szabad Ifjúság’1 -bál Géczi Irén haláláról megjelent cikket D« lehetni sorozatosan ilyen példákat felhozni. Megyénk minden területét áthatotta ez a szellem. Vannak azon­ban lemaradások még ezen a terüle­ten. Különösen a MESZBART bánya­kerületben, a sellyei és a sásdi járd. tokban, ahol nem minden alapszer rezet készül a fiatalok politikai ne­velésére. A politikai oktatás első foglalkozói­ba 13-án, hétfőn lesz. Az első foglal_ hozáson Farkas Mihály elvtárs beszé­dét fogják megtárgyalni. Hogyan készüljön erre fel a pro­pagandists? Jól tanulmányozza át Farkas elvtárs beszédét. Vonatkoztas- sa a saját alapszervezetére azt, amit Farkas elvtárs általában a DISZ-ről elmondott Ennek alapján egy 20 per­ces előadást tartsanak. Még egyszer beszélgessenek el sze­mélyesen a hallgatókkal, hogy bizto>_ sítsák azok megjelenését. Hogyan készüljön lel az alapszer­vezet? Dekorálják fel a helyiséget, hogy a fiatalok otthonosan érezzék magukat, akkor a tanulás is jobban fog menni. Minden hallgató vigyen magával jegyzetfüzetet és ceruzát, ezt propagandista követelje is meg. DISZ-tilltér elvtárs készüljön lel a politikai oktatás beindí­tására. Ismertesse a tanulás jelentő­ségét és azt, hogy ml fesz égész év­ben a feladatuk. Hívják meg a párt- titkár ' elvlársat és kérjék a segítsé­gét, a javaslatát, hogy hogyan lehet. ne az oktatást minél szilárdabbá ten_ ni. A következő napon a propagan­dista jelentse a járási, városi DISZ- bizottságnak, hogy milyen volt a fog. laJkozás színvonalában, hányán je­lentek meg. Nagyban azon múlik oktatásunk sikere, hogy a propagandisták hogyan készülnek lel a foglalkozásokra, mennyire érzik szívügyüknek a fiata­lok kommunista nevelését, igyekez­nek elsajátítani pártunk politikáját, tudnak-e tájékozódni a belpolitikai és nemzetközi helyzetről, választ tud. nak e adni a hallgatók kérdéseire. A propagandistáknak kötelessége, hogy állandóan fejlesszék magukat. Rend­szeresen olvassanak sajtót, szépirodal­mat és ezt használják fel az előadás, ban is. Rendszeresen jelenjenek meg a propagandista szemináriumon, ami elősegíti azt, hogy magasabb szinvo nalon ismerje az anyagot, mint a hallgatók. Ebben az évben a politikai oktatá­son megismerkednek fiataljaink a magyar történelem haladó hagyomá­nyaival, hazánk természeti kincseivel, lakosságával. Megismerik pártunk po_ Unkáját, a Szovjetunió felszabadító szerepét és állandó segítését, a népi demokratikus országok ifjúságának harcát. Megismerkednek a szocialis­ta társadalom fölényével, a rothadó kapitalista társadalommal szemben. Megismerik azokat az új távlatokat, biztos jövőt, melyet számunkra a szo­cialista Magyarország jelent. A DlSZszervezet kötelessége az Ifjú nemzedék szocialista nevelése. Minden vezetőjének az a feladata, hogy igyekezzen az ifjúságba oltani a szocialista ember jellemző tulajdon_ ságait. Propagandistának lenni szép és megtisztelő feladat De csak az a propagandista tölti be a hivatását, aki szívvel, lélekkel igyekszik magát is továbbképezni és minden tudását igyekszik, hallgatóinak átadni, lgyek szik megismerni minden egyes haliga tóját, foglalkozik azok egyéni problé. máival, segít a jegyzetelésben, a ta­nulásban. így elérhetjük «>t. hogy a hall­* gatók eszmei, politikai színvona­lának emelése mellett, az oktatás közvetlenül kihasson a szervezeti és a termelő munkára. Ha el tudjuk ér­ni azt, hogy a hallgatók érezni fog­ják, hogy az elméleti kérdéseket hasz nosíthatják gyakorlati munkájukban ha érzik, hogv szélesedik a látókörük, még szívesebben és még szorgalma­sabban fognak tanulni. PAPP EMMA DISZ megyei okt. felelős. OévTÁVLA TÁBÓL Már a milliomosok is... Kreuger Ivor, a svéd gyufakirály agyonlőtte magát. Még emlékszünk rá. amikor a magyar gyufaködcsön ügyről volt szó, alig tudt-uník feltekinteni a gyufaki­rály milliókkal alátámasztott magas­ságába. És ime, egy-két esztendő és a milliókból rakott hegy összeomlik, romjai amiatt füstölgő revolverrel a kezében, a Krőzusnak vélt nagyság. Végeredményben egy emberélet lob­bant ki, egy kis szenzáció, a gazda­sági.pánikba egy kis erősítő, nehogy a pánik hamarosan elmúljon. De nem­csak a takarékos gyufakirály dobta el könnyelműen az életet, hanem a Kodak-kiróiy, a 78 éves George East- mann is, akit az Egyesült Államok egyik leggazdagabb emberének tartot­tak. Hiába millió és millió dollárban, fontban, frankban, vagy pengőben, ha egyszer benn a lélek táján tanyát' ütött a nyomorú iág. Ezek a hadálba menekült milliomosok nagyon, de na­gyon szegények voltak hozzánk ké­pest, akik arról álmodozunk, hogy egy száz pengőst lássunk. Sajnálni kell őket, mert hiszen ők is emberek s a félek szegénységénél nincs na­gyobb szegénység, -és nincs nagyobb nyomor. A hibás emberi szemüveg azonban ezt nem látja meg. Arany után, pénz után folytat könyörtelen hajszát és harcot, pedig mennyi élet­igazság szorult annak a szegény em­bernek az ajkára, aki így kiáltott fél: — nem adom száz forintért, hogy egy krajcárom sincsen! (Dunántúl, 1033. március 18.) Egy hónap alatt 93 munkaegységet szerzett Papp Mária, az újpetrei gépállomás 15 éves traktorosa Egy ezelőtt még Papp Mária ii csak távol­ról nézte a traktort Vá­gyott a gép után, Keretté volna legalább megsimo­gatni, de még közel sem engedték hozzá. Majd ké- aőbb, amikor az édesapjá­nak vitt ebédet, aki ugyan­csak traktoros — közelke­rülhetett a géphez, már azt is megengedte az édes­apja, hogy álló-hetlyben felülhessen a masinára. At­tól kezdve minden vágya az volt hogy traktort ve­zethessen. Ez azonban nem ment olyan könnyen, mint gondolta. A faluban arról beszéltek, hogy a gépállo­másra csak azok a lányok mennek, akik „nem rende­sek". Ne menj traktoros­nak Mária, nem lánynak való az... A lányoknak Itthon a helyük az anyjuk mellett, hogy azoktól ta­nuljanak*... — mondta Nagy Istvánná, a szom­szédjuk. De bizony Mária nem hallgatott ezekre a beszé­dekre, elhatározta, hogy traktoros tesz és szándéká­tól senki sejn tudta eltérí- ten. 1951. október 1-én be­iratkozott a sásdi trakto­ros iskolába. Majd én meg­mutatom, hogy hol van a lánynak a helye! — mon­dogatta. Már az iskolán kitűnt, mint jó tanuló. Péídás munkájáért megbíz­ták egy tancsoport vezeté­sével. Az iskola elvégzése után Papp Mária megbe­csült dolgozója tett az új­petrei gépállomásnak is. Mindenütt úgy beszélnek róla, mint a legjobb mun­kásról. A 'termelőszövetke­zetek dolgozói, egyéni doí­gozó parasztok, csak Papp Máriával akarnak szántat- ni. Szeretik a munkáját, mert pontosan és szépen dolgozik, nagy gondot for­dít a minőségi munkára. Az őszi terv teljesítéséért folyó versenyben is ő ve­zet, elhagyta még a férfia­kat is. A napi terve 3,3 normái-bold, de több mint öt normálholdat megszánt nagyobb erőltetés nélkül. Az őszi szántási tervét ed­dig 59 százalékra teljesí­tette, Ezt az ’ eredményt úgy érte efi, hogy minden nap ápolja a gépét, a szántási területet feltér­képezte, hogy így elkerül­je az üresjáratot. Teljesít­ményével együtt nő a ke­resel e is. Szeptember hó­napban 93.11 munkaegysé­get szerzett. Az őszi mun- ‘káknál eddig 318.90 mun­kaegysége van és 1211 fo­rint 19 fillér készpénzt ka­pott, ezenkívül munkaegy­ségenként két kiló búzát és négy forint előleget ka pott a csoporttól. Papp Mária még csak 18 éves, de máris tanít. Brozovics Vilmos a tanít­ványa, aki három hete dol­gozik géppel, de már szak­szerűen tudja ápolni, ve­zetni. Ez annak köszönhe­tő, hogy Mária naponta rendszeresen elmondja ta­nítványának a gép alkat­részeit és hogyan kell ke­zelni, ápolni, de arra is megtanítja, hogyan kell az ekét pontosan beállí­tani, hiszen tőlük függ, hogy a dolgozó parasztok hogyan szeretik meg a gépi munkát • mezőgazdaság­ban. Lám milyen ékes vigasszal élt a nyomorgók felé a klérus lapja! In­kább haljunk éhen, de sajnáljuk ,,szegény“ gazdagokat, akik „lelkileg'' szegényebbek nálunk, habár láreájuk degeszre tilmiitl. Vájjon ki hitte cl akkor és ki hiszi most azt az „életlgaz-ságot“, hogy „nem adom száz fo­rintért, hogy egy krajcárom sincsen!" A klérus lapja azonban nem csak ködösíteni, kábítani akarta a dolgozókat, nemcsak azt akarta elérni, hogy a nincstelenek, a nyomorgók, a nmniffcuélkHllek nyugodjanak be helyzetükbe, hanem egyúttal le is rfkaita szedni az emberi nyomorúság enyhítésének ürügyével » maga sápját. A következő idézet azt is meg­mutatja, hogy hogyan: A segíteni akaró felebaráti szeretet- nek s a halottak iránti kegyeletnek a találkozása jul érvényre a temetőká­polna megépítésének gondolatában, s meg vagyunk győződve, hogy ezek az eszmék fogják azt megvalósítani o’v módon, ahogy azt egyrészt városunk s halottaink iránti szeretetteljes ke­gyelet, másrészt a nehéz, súlyos idők megkövetelte munkaalkalmak nyújtá­sának szükségessége megkívánja. Ennek következtében minden egyes fillér, amit a kápolna építéséhez adunk, nemcsak segíti megvalósítani Pécs katolikusainak régi vágyát és óhaját, hanem egybe,, kenyeret is je­lent sokszáz nélkülöző, ínséges péfesi családnak. Ha egv téglát veszünk, az­zal nemcsak a kápolna falát építjük- hanem egyúttal segítünk a nyomor leküzdésén is. Ha kriptát veszünk, akkor nemcsak nyugvóhelyről gondos­kodnak az Ur oltára közelében, ha­nem a lehetőségét annak, hogy nélkü­löző szegény emberek ne legyenek, kénytelenek koldulni, könyöradomá- pyokat.kérni, hanem becsületes mun­ka árán Tudjanak hozzátartozóikon, magukon segíteni! (Dunántú., 1932, április 29.) Hogy a temetőkápolna megépítése nem a dolgozók vagy éppen a munka­nélküliek érdekében történt, azt mindenki tudja. Az összekunycrált ösz- szeg nagyrészét zsebrevágta az egyház, a megmaradottből pedig új bunda jutott az építesz barátnőjének, esetleg újahh bankbetét magának az épí­tésznek. Hogy a munkásoknak mi jutott? Ahogy a cikk is megírta: a be­csületes munka — egy pengős napszámért (nőknek 60—80 filléres nap­számért) és hogy a nagy hangon be hirdetett inségenyhítő építkezés mennyire csak,a papok és tőkések zsebeit tömte, arra bizonyíték a „Du­nántúl*' egyik későbbi számában megjelent beszámoló: „Pécs, nov. 9. — A tél közeleg, az ínség növekszik és az áldozatkészség teljesítőképessége csökken. Ilyen kö­rülmények közöt! fokozott erővel keM gondoskodni az idei inségakció sima («bonyolításáról... Szapárv Lajos gróf főispán a szegényiigv iránt né mes lelkülettel állhatatosan igyekszik az inségakció eredményét a társada lom minden rétegének bevonásával biztosítani. E célból a főispán ma délutánra előkészítő megbeszélésre hívta egybe a vallásfelekezetek veze­tőit . Szapárv Lajos gróf főispán üdvözölte a megjelenteket azzal, hogy mindnyájan étérezzük a szegényekkel szemben való kötelességünket. Nem nézhetjük jó szemmel, hogy emberek jól élnek, inások. éheznek. Az elége­detlenséget csillapítani és fevezetni feladata az akciónak. Azt nem mondhatjuk, hogy nem lesz szegény ember, de arra igen is törekedhetünk, Cs. Varga Istvánt jól ismerik a zsibóti dolgozó parasztok Különösen ismerik azok — mint ahogy Varga István mondja, — ,/ikiknek a múltban, abban a pengős világban, én adtam a kenyeret.” Ezek voltak o nincstelen, vagv két-háromholdas kispa- rasztok, akik rá volfak utalva a „segítő" kézre. Jól emlékeznek ezekre az időkre Ács István, Vidermann János is és még sokan mások a falu­ban, akik Cs. Varga Istvánhoz jártak dolgozni. Az Igaz, hogy munkalehetőség nála mindig volt bő­ven. Hiszen hat ho/d szőlő megművelése nem kis dolog. Cljy meleg nyári nap ittrtént. öthat napszámos dolgozott akkor is a szőlőben. rA munkások természetesen megszomjaztak Az egyiknek aztán támadt egy jó ötlete és javasolta a többieknek, hogy szóljanak Varga bácsinak, hogy ilyen melegben adjon egy kis ilókát is, hisz bőven telik a pincéből. Szóltak is Vargának, aki nem is tagadta meg a kérést: — Adok én bort, amennyit csak akartok... már hogyne adnék! Csakhogy azt is meg kelt érte­netek, hogy nem adhatom ingyen. Jól tudjátok, hogy mennyi kiadásom van, mennyi pénzt ki kelt fizetnem addig, míg a szőlő a hordóba kerül. így persze mégsem ihattak a napszámosok. Mert a napi 80 filléres bérből nem futotta Közben a hat hőid szőlő évről-évre hozta a legjobb m/nő. ségű földeket Vargáiknak, úgy, hogy a leiszaba­duláskor már 24 hold szántóval is rendelkeztek. A felszabadulás után nagy változás követke zeit be a zsibóti dolgozó parasztok életében is. A földreform során földhöz jutottak, diók a ,.ron gyosok” is. akik eddig más ,.kenyerére voltai,- rá_ tzorulJh”. Vitéz lymándi Hegyessy Gézn horthys­ta altábornagy úr földbirtokát. Biózy János hor thvisla százados úr néhányszáz holdját is elfog lalták jogos tulajdonosai: a zsibóti dolgozó pa­rasztok, A ialu léletét most már az egykori cseléd­emberek — Holler József tanácselnök és Horváth lózseí párttitkár elvtárs — irányítják. De nézzük: vájjon mit csinálnak a volt „tekintélyesek.” a fa- dolgozó parasztok között? Éppen ezért a pártszer luban? A legnaqyobb demokratáknak igyekeznek vezetnék, a tanácsnak sokkal keményebben kell-- ................................................ harcolnia az ilyen és hasonló kulákmesékkel szem be n. Bizonyítsák be azt, hogy igenis van vetőmag. Ott vannak például Márki István 5 holdas Közép Horváth József 6 holdas dolgozó parasztok, akik nek hasonló volt a gabonaneműek átlagtermése — mégis becsületesen végzik Jeladatukat, töreksze­nek arra, hogy a minisztertanács rendeletét ma­radéktalanul végrehajthassák az előírt határidőre. Persze vannak olyan dolgozó parasztok is,, akik még hallgatnak a kulákok szavára és azokkal együtt fújják a „nincsvetőmag” szólamot. Az ilye­neket meg kell győzni arról, hogy miért érdeke a kulákoknak az őszimunkák szabotálása. Azért, mert tudják, hogy a késői vetés a jövőévi termés rovására megv. Éppen ezért a tanácsnak sem sza bad megelégednie az adminisztratív intézkedések­kel, a kulákok bírságolásával A pénzbüntetés mellett tanácsüléseken, taggyűléseken leplezzék le Varga és hasonszőrű társai mesterkedéseit a dol­gozó parasztok előtt. Mutassák míg. hogy miért nem teljesííi Cs. Varga a beadási kötelezettségé miért nem szánt-vet, miért nem tartja tisztelet ben törvényeinket? Azért, mert ezeket a törvénye. két nem a hegyessygézák, blózyjánosok hozták, hanem maga a dolgozó nép, tehát a zsibóti dol­gozó parasztok is. Nyilvánvaló tehát, hogy az ilyen világ nem tetszhet nekik s ők a régi „jó” világ visszaállílásán álmodoznak, ahol 80 filléres napszám mellett lehetett néhány év leforgása alatt 24 hold tőidet szerezni a dolgozók verejtékén, U' célok érdekében munkálkodik Cs. Var ^ ga István karöltve a tábornok és száza­dos urakkal. Azonban a zsibóti dolgozók többsé­gének más a véleménye Nem hagyják félrevezet ni magukat, elvégzik időben az őszi munkálato kát, teljesítik begyűjtési tervüket., a szabotálókai pedig eljuttatják oda, ahova valók Sz. £. magukat beállítani. Dörgöl őzködnek, hízelegnek nemcsak a falu dolgozói felé, hanem még a tanács házán is. — Hát Jóska, talán te tudod a legjobban. — hisz egyidősek vagyunk, —- hogy én is örökké cselédember voltam Amim van, azt pedig a be­csületes munkám árán szereztem. Nem ártottam én még a légynek sem. Es most is azon vagyok, hogy minél jobban menjen minden. A tanácselnök elvtárs hirtelen nem is tudott szóhoz jutni. Nem tudta: nevessen-e vagy mérge­lődjék. — Na jó — felelte a tanácselnök elvtárs. — Majd mindjárt megnézzük; hogy milyen „demokra la” maga. Kezdjük talán a begyűjtésnél: Sertésbeadási tervét csak részben teljesítette Még az első félévi teljesítésből is 94 kilóval hát­ralékban van. Búzabeadásból 131 kilóval, árpából 17 mázsa 84 kilóval, zabból három mázsa 85 kiló val, baromfibeadási kötelezettségéből ez évben még egy dekát sem teljesített. És így lehetne tovább sorolni a kulák mulasztását. A lanáesctndk elviár. előveszi az őszL munkálatok elvégzéséről szóló jelentést is, — bár tisztában van a kulák „jó munkájával'’, ,.demokratikus érzelmeivel” — hogy- megnézze: hogyan áll az őszivetéssel, szántással, betakarítás sál, slb. Itt még rosszabb kép tárul a tanácselnök elvtárs elé. A kulák méq egy lépést sem tett an­nak érdekében, hogy töldjei jövőre is teremhesse­nek. Még egy szem gabonát sem vetett el, de még csak nem js szántott. Mikor mindezt a szemébe olvassa. Holier elv­társ. a kulák cinikusan megjegyzi: — Hát mi csináljak, amikor „nincs'’ vetőmag és azzal kisompolyog a tanácsházból Nincs vetőmag — mondja a kulák még a la nácsirodában is. Hát akkor mit mondhat kint « hogy éhező ne legyen. A polgárság ma teljes letargiában van, fel kell .rázni, hogy aki csak teheti, jöjjön embertársai segítségére... Esztérgár Lajos dr. tanácsnok részletesen kidol­gozott tervben ismertette az inségak­ció Lebonyolításának munkáját. Bemu­tatta a pécsi munkanélküliség Szo­morú grafikonját. Pécs 10.000 mun­kásából 0400 van ma munka nélkül. Igaz, hogy ez a szám nem azonos az ínségesekkel, de mégis ijesztő jel, amely megmozdulásra serkent. (Du­nántúl, 1032. november 10). így volt ez régein, ezelőtt húsz évvel, a „régi jó világban.“ Miért nincs DISZ-szenrezet a pécsváradi gépállomáson? ’A pécsváradi gépállomás igen elma­radt az őszi munkákban. Tervét ed­dig csak 24 4 százalékra teljesítette. A lemaradást még be lehetne hoz­ni, ha jobban, szervezettebben véges, nék mimikájukat a gépállomás dóiig©* zói, ha több gondot fordítanának a fiatalok nevelésére, A gépállomás dolgozóinak hetven százaléka fiata­lokból tevődik össze, de DISZ szer­vezet egyáltalán nincs a gépállomá- son, így nincs, aki irányítsa, nevelje a fiatalokat. Ezért van az, hogy több fiatod nem tekinti magáénak a gépet, vagy nem végzi pontosan a munkáját. Nagy Já­nos például még a napi normáját sem tudja teljesíteni, a gépet nem ápotja és ezáltal hetenként két napi kiesés9 van. Sok esetben gondod egyet és ott­hagyja gépét gazdátlanul. Aztán, mi­kor fizetés van, csodálkozik, hogy csak/ 8 4 normá'lhoüdat teljesített 19 nap alatt és a fizetése is csak 84 fo­rint Kövessék a fiatadok Széni Ferenc DISZ-fiatal példáját, aki őszi tervét már 82 százalékra teljesítette. Széni e’-vtárs példát mutatott a békeköl- csőn jegyzés ben, de példát mutat a* őszi munkákban is. A pontos gép­ápolás, a szorgalmas munka azt ered ményezte, hogy 10 naponként átla­gosan 78.1 normálholdat teljesít gé­pével. A pártszervezet vegye a kezébe a DISZ-szervezet ügyét, legyen irányító­ja, nevelője a fiataloknak. Azt kell látniok, hogy nagyrészben a gépállo­máson dolgozó fiataloktól függ, hogy a gépállomás mikor és hogyan telje­síti a tervét. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom