Dunántúli Napló, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-11 / 239. szám

DÜN AMT ÜLI ViLAO PüOLETAR^A: EOYiSVUx i *'■, A MA) SZAMBA Ni A Szovjetunió Kommunista 'bobevlkl Pórija XIX. kon. greviszusa (2. o.) — Ma kezdődnek Fsrerben a/, üwuepsé- gek (2. o.) — 73/1. Épftőijiarí Vállalat dolgozót me-fo- fíndták: december 20-tín befejezik év i tervüket (3. o.i — A bólyl gépállomás párt-szervezete esak a hallgatók közt végzendő politikai munka megjavítá.sávul bizfoeithatja b pártoklatá.si év jó beindulá.sát (3. o.) — Hele.sfán már zöldéi az árpavetés (3. o.) — Semmelweis (4, n.) — Szent- dénfes megyénk első takarékossági minta falu ja i4. o.i T M D P BAR A N.VAME C Y EI PÁRTBIZO TTIÁ GÁNAK L APJ A IX. ÉVFOLYAM, 239, SZÁM A It A 5Ü FILI.Élt SZOMBAT, OKTOBEK 11 A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusa Resztetek L. P. Berija elvtársnak a SZK(b)P XIX. kongresszusának október 7-i délelőtti ülésén mondott le izédéből Elvtársak! Malenkov elvtárs, l Központi Bi­zottság beszámoló jelentésében össze, gez’e pártunk tevékenységének a XVIII. és XIX. kongresszus közötti időszakban elért eredményeit. Ez alatt az idő alatt pártunk és a szovjet nőn é!etében két kiérne'kedő jelentő Ségű esemény volt. Ezekkel kívánok foglalkozni. Közülük az első a Nagy Honvédő Háború Ebben a háborúba,, dőlt el hazánk sorsának, az európai és ázsiai áMa mok és népek sorsának kérdése. Min denkj számára világos, hogy ha a hitleri koalíció aratott volna győzöl m<?t. ennek következménye országunk és sok más ország népeinek szörnyű rabságba döntése és kiirtása lett vol na. Az emberek százmilliói kénysze riiltek volna rabszolgasorba. A fa siszta barbárok megsemmisítették volna p modem civilizációt és sok év- 'tizeddel visszavetették volna az em­beriséget. És hogy ez nem történt meg, az mindenekelőtt annak köszönhető, hogy a Szovjetunió népei a fasiszta hódítók elleni élethalálharcban teljes diadalt arattak. A Szovjetunió elleni hitszegő támadás váratlan volta elő nyös körülményeket teremtett a há­ború első szakaszában a hitleri csa­patok számára. A Szovjetunió azonban hata'mas áldozatok árán, a nép egész anyagi és lelki ereiének leghat alma sabb megfeszr'ése árán megvédte füg- getT.enségét, tönkreverte az Euróoa hadseregeit rémületben tartó ellensé get. megmentette az emberiséget és civilizációját. A szovjet nép nagv giyöze’mének lelkesítője és szervezője a Sztálin elv társ vezette Kommunista Párt volt (Hosszantartó taps). Sztálin elvtárs irányította a háború első naniaitól kezdve — midőn hazánk kü'önösen súlvos helyze‘ben volt — a honvé­delmi bizottságot és az ország fegy. veres erőit. Bö’cs és rettenthetetlen vezérünk páratlan bátorsággal vezet'e a szov jet hadsereget és az egész szovjet né pet a csaták tüzén. a háború nehéz aégein és meonróbáltaMsaip keresztül az eíenség fölötti győzelem kivívása ig. Nagy boldogság pár*unk a Szov jeiunió minden népe számára, hogv ebbm a nehéz időszakban a szoviet állam és hadserege élén Sztálin elv társ állt. (Viharos, hosszantartó taps.) A szovjet nép győzelme megmutat, ta az egész világnak, hogv szocialista államunk ereje és hatalma törhetet­len. Ez a Nagy Honvédő Háború egvik legfontosabb tanulsága igaz. a tör­ténelem tanulságait nem mindenki hasznosította. Az amerikai imperialis. ták, akik megszedték magukat a két világháborún, világuralmuk megterem tésének haovmázos eszméjétől meg szálbra úíhó' a világháború szakádé ka felé taszítják a néneket. Az amerikai militaristák arcátlan, tüntető provokációkat és cselek mé­ri veket követnek el a Szovjetunió el­len. számos szárazföldi, léd és hadi tengerészeti gyakorlat, az Atlanti Tömb katonai főkolomposainak a Szovjetunióval határos országokban ♦etr . szemle“ útjai, az amerikai légi erőnek a Szovjetunió nvugati és ke- 'ntj habárai Vözof/i,^n fnlvtatoir tövé kenyeége formálóban. Mindennek nyilvánvalóan az a célja, hogy meq bontsa a szovjet emberele nyugalmát 4« fenntartsa a háborús pszichózist náluk és hűbéreseiknél, Csak gyógylthn‘at!an bolondok szá ■ mlDhatnak arra. hogy a szovjet em. bereket provokációjukkal meq tudják fölemlíteni (Hosszantartó tans.) A szovjet emberek tudják, mit érnek a háborús uszítók provokációi és fenye­getései A szovjet nép megingathatat­lan nyugalommal folytatja békés al kotó munkáját Bízik államának és hadseregének erejében és hatalmá­ban és azokra, akik meg mernék tá­madni hazánkat, döntő csapást tud mérni, hogy örökre elvegye kedvüket a Szovjetunió határai elleni merény­letektől. (Viharos taps.) A párt és a szovjet nép életének másik hatalmas eseménye a népgaz­daság új. nagyarányú fellendülése. Ez a nagyarányú fellendülés tette lehető vé, hogy iparunk színvonalát a há_ borúelőttihez viszonyítva két egész háromtized szeresére emeljük és nagy lépést tegvünk a szocializmus­ból a kommunizmus felé vezető úton A hitleri fasizmus által reánk erősza­kolt háború, amely a legkegyetlenebb és legsúlyosabb volt mindazon hábo­rúk közül, amelyeket hazánk valaha is átélt megszakította békés fejlődé sünkei. A hitleri szörnyetegek az ál­taluk megszállott vidékeken a „fel- nerzselt föld” barbár taktikáját al­kalmazták és ezzel súlyos sebeket ej­tettek a szovjet népgazdaságon. Ilyen körülmények között a hábo rú bsfejeztével reánk hárult az az igen bonyolult feladat, hogy a német megszállást szenvedett vidékeken helyreállítsuk az életet, újfáteremtsük az Ipar és a mezőgazdaság háború- előtti színvonalát, azután pedig töb bé kevésbbé jelentékenv mértékben túlhaladjuk ezt a színvonalat. Ebben a súlyos időszakban -Sztálin elvtárs megadta nekünk a néngazda- ság újjáépítésének széleskörű pro gram iát és megmutatta e program végrehajtásának útjait, Sztálin elvtárs. az őt jellemző hajlít hatatlan akarattal és erővel, köz. vétlenül irányította a párt ős áz ál­lam egész munkáját, a munkásosz tály, a kolhozparasztság és az értei miség megszervezése terén a háború utáni ötéves terv tp!je«itése érdeké ben. Mint ismeretes, a háború utáni ötéves tervet sikeresen teljesítettük (Taps j A szocialista termelés növekedésé­vel párhuzamosan szakadatlanul, év ről évre fokozódik és javul az egész szovjet nép jóléte. A Szovjetunió gazdaságiig és no. litikailag, valamint honvédelmi ké pessége szemnontjábó' most erősebb, mint valaha is volt és minden eddigi nél inkább képes bármilyen megoró báltatásokat kiállni, (Hosszantartó taps.) Ha az ellenség háborút merészel in­dítani ellenünk, a béke és a demokrá da táborának élén álló Szovjetunió megsemmisítő csapást tud mérni az agresszív imperialista államok bár mely csoportosulására, szét tudja zúz­ni és m:g tudja büntetni az eszüket vesztett »nresszorokat és háborús gyújtogatókat. (Taps.) Elvtársak! A háborúban, valamint a békés gazdasági és kulturális építésben a szovjet ; nép által aratott győzelmek egvik döntő feltétele pártunk bölcs és messzetekintő nemzetiségi politika ia volt. A soknemzetiségű szovjet ál­lamban több. mint hatvan nemzet, nemzetiség és népcsoport él és do>o *ik. Ilyen körülményfk között a he­lyes nemzetiségi politika folytatása rendkívüli jelentőséget nyer közös ügvün-k — a Szovjetunió hatalmának erösí’ése és a kommunista társadalom építése — sikerének szemnont’ából Pártunk nemzetiségi politikája a nemzeti kérdés helves, tudományosa,, megalapozott e'méletén énül. mely a pro'e'á rf orra dalomról r >’ó lenini tani tásnak része. A Kommunista Pártnak a nemzetiségi kérdésben vallott pro­gramiét és politikáiét Lenin és Sz‘á lln alkotta meo. Ezért nevezzük nem zetiségi politikánkat lenini sztálini nemzetiségi politikának. Pártunk nem zetiségi politikáiét a Szovjetunió né­pei lelkesen helyeslik és egységeién támogatják, Lenin és Sztálin közvet’enfll vezet te a soknemzetiségű szovjet állam lét­rehozásának munkáját. A nagy Lenin halála után Sztálin alvtárs Irányítot­ta a párt egész munkáját országunk népei testvéri együttműködésének megszervezése, a köztársaságok sző vétségének megerősítése, népeink gaz­dasági életének és kultúrájának fej. lesztése terén. Sztálin elvtárs rend­kívüli érdeme a nemzeti kérdés marx­ista leninista tanításának kidolgozása. Ö tettg gazdagabbá a marxizmus le. ninizmust a nemzetről szóló elmélet­tel, továbbfejlesztette a munkásosz­tály nemzeti és internaciorválls fel­adatainak egységéről, az imperializ- mus korszaka nemzeti felszabadító mozgalmának stratégiájáról és taktiká­járól szóló lenini tanítást, kidolgoz­ta a Kommunista Pán nemzetiségi po litikájának elméleti alapjait a sok. nemzetiségű szovjet állam viszonyai között, megalkotta a szocialista nem­zetekről és fejlődésükről szóló tanítást a kommunizmus győzelméért vívott harcban. A nagv Októberi Forradalom, amely megdöntötte a kapitalizmust, felazaba dította Oroszország népeit, megszűn­tette a nemzed elnyomást és elvezette a népeket az igazi újászületéshez. A burzsoázia és nacionalista pártjainak mogsrmmisitése és a szovjet, rendszer megszilárdítása után, országunkban a régi burzsoá nemzetek talaján új. szó. cialista nemzetek jöttek létre, fejlőd­tek és alakultak. Az új, szocialista nemzetek orszá­gunkban alapvető módon megváltoz tatták arculatukat a szocialista építés éveiben és élenjáró, modern nemz«, tekké fejlődtek. A szovjit nemzeti köztársaságok fejlődésének sikereiről sok meggyőző adatot lehetne idézni, de csupán né­hány pé.dára szorítkozom, A szovjet köztársaságokban a sztá­lini ötéves tervek idején új kohászati, kőolaj és vegviipar létesült: hatal­mas vlUanytelepek, mezőgazdasági géneket, traktorokat és gépkocsikat termelő gyárak, cementgyárak, őrié. si textil és élelmiszeripari kombinátok és sok más ipari vállalat épült. Hogy a nemzeti köztársaságok Ipa­ra és különöspT, nagyipara, gyorsab­ban fejlődött, mint egészben véve a Szovjetunióban. látható a keleti szov jet köz'ársa.ságok — üzbekisztán. Ka z.ahsz'án. Kirgizia. Turkménia és Tá­dzsikisztán példáién. E köz’ársaságok nagyiparának termelése 1928 ‘ól 1951 ig 22 szeresére nőtt, ugyanakkor, ami­kor a Szovjetunió r.aovninari te-rme- ’ése egészben véve ugyan«? alatt az idő alatt 16 szorosára emelkedett. Ismeretes, hogv a közémú’tban a cári Oroszország krjetj határvidékei az ipar fejlettségének színvonala te­kintetében majdnem egyáltalán nem különböztek olyan szomszédaiktól, mint Törökország, Irán, Afganisztán. szovjet hata’om éveiben körépázsi«; köztársaságaink ipari fejődésükben gyorsan túlszárnyalják a Szovjetunió­val határos keleti országokat és mész. sze elhagyták azokat. Ila az említett köztársaságokat több keleti országgal az. ipari fejlettségnek olyan fontos mulatója tekintetében hasonltjuk össze, mint a villamos- energia termelés, akkor azt látjuk, hogy öt szovjet köztársaságban a kö­zel tizenhétmillió lakost számláié üz- bég. kazah, kirgiz, tnrkmén és tadzsik köztársaságokban háromszor annyi villamosenergiát termelnek, mint Tö­rökországban, Iránban, Pakisztánban, F.gyiptonilvan, Irakban, Szíriában és Afganisztánban együttvéve, pedig ezeknek az országoknak együttes la­kossága százötvenhat millió. (Taps.) Szovjet köztársaságaink sokkal meg­előzték fejlődésükben Nyugat-Európa régi ipari országait is. A kofhozrendszernek a Szovjetunió, ban aratott győzelmével a szovjet köz­társaságok mezőgazdasága szilárdan az állandó fellendülés útjára lépett. A kolhozrendszer egyike a szovjet ha. ta.om legnagyobb vívmányainak, mert lievonta a paraszltömegeket a szocia­lizmus építésébe, megnyitotta a mező- gazdssági termelés minden ágazata fejlődésének eddig nem Ismert lehe­tőségeit és megteremtette a feltétele­ket a parasztok milliói anvagi és kul­turális életszínvonalának állandó eme. lésére. Ennek eredményeképpen most vala­mennyi szovjet köztársaságban nagy­üzemi, »ok árut termelő szocialista me.zőgazdaságunk van, amely széles körben alkalmazza az agronómia tu­dományának legújabb eredményeit és jobban van felszerelve modern tech­nikával. mint bármely más ország mezőgazdasága. A keleti szovjet köztársaságok je­lentősen jobban állanak a mezőgazda­ság technikai felszereltsége tekinteté­ben, mint Európa legfejlettebb kapi­talista országai. (Taps.) A szocialista mezőgazdaság nagy­mennyiségű géppel való felszerelése gyökeresen megkönnyítette a parasz­tok munkáját és a modern agrólech- nikival, valamint az öntözés nagyará­nyú fejlesztésével együtt biztosította a nagy terméshozamot. Nézzük például a gyapotot. A gya­pot a keleti szovjetkőztársaságok fej­tett, sokrétű mezőgazdaságinak egyik legfontosabb ipari nftvénve. A nvers- gyapot terméshozama 1951-ben ezek­ben a köztársaságokban hektáronként átlagosan 21 métertnázaa volt. A világ egyetlen gyapotot termelő országában sem értek el olyan ter- tnéshozemot, mini amilyet a szovjet gyapottermelők. íme néhány tény a Szovjetunió kö­telékébe tartozó nemzeti köztársasá­gok gazdasági fejlődéséről. Ezek arró' tanúskodnak, hogy e köztársaságok gazdasági é'ete szakadatlanul nő és fejlődik, nem ismer válságot és ha­nyatlást. Ezek a tények végűi arról tanúskodnak, milyen sokat tudnak el­érni azok a népek, amelyek szakítot­tak az imperializmussal, megszabadul­tak a földesurak és tőkések uraCmá- től. (Viharos taps.) A lenini-sztálini nemzetiségi poli­tika következetes megvalósítása ered­ményeképpen a szovjet ország népei valóságos kulturális forradalmat haj­tottak végre. Most minden szovjet köztársaság­nak tízezerszám vannak főiskolai képzettségű szakemberei. A felsőoktatás fejlettsége tekinteté­ben a szovjet köztársaságok nemcsak a Kelet külföldi országait, hanem a i-ópai országokat is »okkal megelőzték. A szovjet hatalom éveiben 48 nem­zetiség alkotta meg írásrendszerét, anyanyelvén ad ki tankönyveket, könvveket, napilapokat. A Szovjetunió köztársaságaiban az elmúlt harminc esztendőben körülbelül kilencvenezer jó! berendezett és felszerelt iskola épült, ezeknek majdnem kétharmada a nemzeti szövetséges- és autonom köztársaságokban. A szocialista gazdálkodás fejlődésé­vel évröl-évre magasahbra emelkedik a Szovjetunió lakosságának jóléte. Va­lamennyi szovjet köztársaságban je­lentékenyen emelkedett a munkások és alkalmazottak reálbére és a parasz­tok jövedelme. Az 1940—1951. időszak­ban a munkások és alkalmazottak, va­lamint a parasztok jövedelmének ősz­szege 78 százalékkal nőtt meg. Nagy gondot fordít a szovjet állam országunk népeinek egészségvédelmé­re. * A szocialista nemzetek fejlődése a szovjet társadalmi és államrendszer viszonyai között, a nemzetek tényle­ges gazdasági és kulturális egyenlőt­lenségének megszüntetése, a nemzetek tartós együttműködése mind a szovjet állam megvédésében a külső el’enség- gel szemben, mind a szocialista épí­tésben, országunkban a nemzetek egyenjogúsága és a népek barátsága ideológiájának telje» diadalát ered­ményezte. Országunk népeinek barát­sága »ok próbát állott ki. A hitleri koalíció elleni háború egyik legko­molyabb próbája volt e népek barát sága szilárdságának. A Nagy Honvédő Háború után az országunk népiéi közti barátság új erővel mutatkozott meg az ellenséges megszállást szenvedett területek szo­cialista gazdaságának újjáépítésében. A megszállást szenvedett köztársasá­gok és területek gazdasági életének újjáteremlésében a leglelkesebben résztvett a Szovjetunió valamennyi népe, mert az újjáépítést saját, leg­bensőbb ügyének éa az egész állam halaszthatatlan feladatának tekintette. Hol. metlyik birzsoá-államban láthat­juk, hogy a népek ilyen segítséget nyújtottak egymásnak? Most, midőn a Szovejtunióban meg­történik a fokozatos átmenet a szo­cializmusból a kommunizmusba, a Szovjetunió népeinek barátsága fejlő­désében új tartalommal gazdagszik. A gazdasági életnek és a kultúrának a szovjet köztársaságok által elért ma­gas színvonala lehetővé tette, hogy még aktívabban részt vegyenek a legfontosabb, az egész Szovjetuniót érintő feladatok megoldásában. Az országunk népeinek barátságát összeforrasztó erő az orosz nép, az orosz nemzet, a Szovjetunióhoz tarto­zó nemzetek legkiválóbbika. (Viharos taps.) Az orosz munkásosztály I-enin- Sztálin pártjának vezetéséve! 1917 ok­tóberében hata'mas történelmi hőstet­tet yvitt véghez: áttörte a világimpe- rializmus frontját, megsemmisítette ■ burzsoázia hatalmát, a földkerekség egvhatodán szétzúzta a nemzeti-gyar­mati elnyomás láncait. Nem kétséges, hogy az orosz munkásosztály segít­sége nélkül országunk népei nem tud­ták volna megvédeni magukat a fe­hérgárdisták és az intervenciósok el­len, nem tudták volna felépíteni a azoeializmiist. Ami pedig azokat a népeket illeti. amelyek a múltban nem mentek át a kapitalista fejődé­sen, azok az orosz munkásosztályok tartós és rendszeres segítsége nélkül nem tudták volna végrehajtani az át­menetet » kapitalizmus előtti gazda­sági formákból a szocializmusba. A Nagy Honvédő Háború éveiben — mint Sztálin elvtárs mondotta — különös erővel mutatkozott meg az orosz népet jellemző vl’ágos értelem, szilárd jellem é» türelem. Az orosz nép hősiességével, bátorságával és vi­tézségével általános elismerést vívott ki, mint a Szovjetunió vezető ereje országunk valamennyi népe között. (Hosszantartó taps.) Az orosz nép példáját kővetve, v^íe együtt vállvetve, önfeláldozóan harcolt az ellenség ellen országunk valameny- nyi népe. Az orosz néppel együtt ko­vácsolták a hitleri Németország és az imperialista Japán felett aratott győ­zelmünket, Országunk népei az egéaz világnak megmutatták, milyen hatal­ma» és szélzúzhatat'an ereje van .a népek sztálini barátságán alapuló, »ok- nemzetiségű szovjet államnak. Országunk népei barátságának alajs. ja létérdekeik közössége. A Szovjet­unió népeit az a törekvés és eltökélt­ség egyesíti, hogy a szovjet hatalom feltételei között szerzett szabadságu­kat. függetlenségüket, boldog életüket mindenfajta ellenségtől megvédjék, va­lamint egyesíti őket a kommunista társadalom felépítéséért vívott közős harc. Országunk népei jól tudják, hogy a megbonthatatlan sztálini ba­rátság révén egységes szovjet állam­ban — a köztársaságok szövetségébe* tömörülve — legyőzhetctlenek, sike­resen építhetik a kommunizmust és védelmezhetik vívmányaikat bármely fenyegetéssel szemben. Pártunk és személyesen Sztálin elv­társ fáradhatatlanul gondoskodik a szovjet nemzetiségi politika helves megvalósításáról. A párt a leninizmus ellenségeivel vívott harcban megvé­dő mezle a leninl-szlálini nemzetiségi politikát, biztosította a nagyhatalmi sovinizmus, a burzsoá nációnál Izmus és a burzsoá kozmopoütlzinus teljes és végérvényes szétzúzását. Sztálin elvlársnak, pártunk > az ré­oly tatát a 2. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom