Dunántúli Napló, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-10 / 238. szám
i» m» t 6 H 1 1952 OKTÓBER 10 PJRI ÉS PÁRTÉP1TÉS u Gondosabb munkát követel a tankönyvesére a vókányi pártszervezettől is Pártunk tagjai és tagjelöltjei a közeljövőben új tagsági könyvet kapnak u ..régi“ lejárt tagsági könyvük helyett. A tankönyvesére komoly feladatokat állít a pártvezetőségek elé. Sok pártszervezetünkben eddig mellék-kérdésként kezelték a párttagság k nyilvántartását, egyik pártszervezetből K a másiklva való átjelentkezéseket, a tagdíjak rendszeres befizetését. Ezek a hiányosságok, bűnös mulasztások különös élességgel jelentkeznek most, amikor a párt- vezetüségeinknek pontosan ki kell mutatniuk a tagság létszámát, azt, hogy kik jogosullak arra, hogy megkapják az új tagsági könyvet, mely elsősorban is a párthoz való tartozást jelenti. Tehát nem kisebb feladatról ran szó — mint a párttagságunkról. A vókányi pártszervezetben la ezt a munkát végzik. Hogy mennyire nem felelősségteljesen végezték a tagság nyilvántartását, az már az első órákban kitűnik. A nyilvántartó lapokban rendesen szerepel a taglétszám. A pártszervezetnek összesen 42 tagja van. Eddig rendjén is volna a dolog. De nézzük — mi van a számok mö- gött? A 42 tagból jónéhánynak nincs meg a könyvecskéje, jönéhány elvtár.s pedig már hosszabb idő óta nem fizeti a tagsági díjat. Márta Istvánná például már 1945-ös párttag, azonban több. min! két év óla nem vásárolta meg a tagsági bélyegeket. Hogy miért nem? — arra a következőket válaszolta Márta elvtársnő: „Nem tudom hova tűnhetett el .a könyvem. Már felforgattam az egész házat és nem találtam. Egvszsr mentem taggyűlésre és kiküldtek, mert nem volt párttagsági könyvem.“ Ugv gondoltam, hogy akkor hiába is veszem a bélyegeket.“ A hiba nem ott van, hogy tagsági könyv nélkül nem engedték végighallgatni a taggyűlést Márta elvtársnőnek, hanem ott, hogy eddig senki nem kérdezte meg tőle, hogy miért nem fizeti a tagsági díjat, miért maradt el a pártnapokról, a népnevelőmunkától stb. Mindez matatja a párt vezetőségi nemtörődömségét a párttagság iránt. Mutatja azt a bürokratikus munkát, ahogy foglalkoztak a vókányi pártszervezetben a párttagság problémáival. De mutatja a pártvezetésig éhertelen- ségét is, art, hogy mégcsak utána sem nézett annak: vájjon a párttagsági könyv nem az ellenség kezeibe került-e vagy csupán az elvtársnő gondatlanságából tényleg „elkeveredett* a lakásban. Ott van Mikics Mihály elvtárs, a tszcs élmunkás brigádvezetőjének esete. Mikics elvlárs egy év óta nem ren- dezle a tagdíját. Miért? Talán Mikies elvtárs nem akar a munkásosztály élcsapatához tartozni? Dehogynem! Ű becsületes kommunistának érzi magát. Csak egy év óta senki sem kereste feil. Senki nem hívta fel mulasztására a figyelmét. Mikics elvtárs most az első szóra visszamenőleg rendezte tagdíj-hátralékát. A tagkönvvesere előkészítése tehát nem csupán adminiszlratív feladat. Nem csak arról van szó, hogy rendet teremtsünk a nyilvántartás az át jelent kezesek, a tagdíjfizetések körül, hanem arról is, hogy javítsák meg a politikai ietvüágosíti munkát pártszervezeteink. A vókányi pártszervezet vezetősége. népnevelői keressék fel Hering Pál- nét, Gulyás Andrásnét, Járadi Jéger Jánost és a többieket, akik szerepelnek ugyan a nyilvántartásban, de « tagdíjfizetésükkel el vannak maradva, Hívják fel mulasztásukra a figyelmet, beszélgessenek el velük a pártag megtisztelő voltáról, arról: Mit jelent Rákosi elvtárs pártja tagjának lenni. Z. I. Minőségi üzem lett a Szigetvári Cipőgyár A Szigetvári Cipőgyár dolgozói az Élüzem cím elvesztése óta állandóan harcoltak azért, hogy üzemük újból jó helyezést érjen el az országos ver- -enyben. A megye üzemei közül min den versenyszakasz alkalmával elsők voltak, akik vállalásokat tettek és elsők voltak a fogadalmak teljesítésében is. Augusztus 20 tiszteletére 710 pár cipő elkészítését vállalták meg. takarított bőrökből. Rákosi elvtársnak a minisztertanács elnökévé történt választásakor újabb fogadalmat tettele és további 1000 pór cipő élké szításét vállalták a negyedév végéig. Ezt a fogadalmukat már szeptember első dekádjában teljesítették, összesen 2000 kvadrát cipőfelsőbőrt takarítottak meg. Szeptember első dekádjában újabb fogadalmat tettek Akkor olvasták az újságokban, hogy október elején ül össze tanácskozni a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX, kongresszusa Moszkvában. A kongresszus tiszteletére további 700 pór cipő elkészítését vállalták, s újabb 400 kvadrát felsőbőr megtakarítását. Eredmény az lett. hogy a vállalt 2400 kvadrát megtakarítás helyett. 3600 kvadrát bőrt takarítottak meg. 50.200 forint értékben és 2.529 pár cipőt ké szítetfek el terven felül. Amikor a kongresszusra tett fogadalmukat teljesítették. a dolgozók elhatározták hogv a padláson és a raktárakban el fekvő felhasználatlan és hulladék bő rőkből 130 pár cipőt készítenek el. A 130 pár cipő mint a kongresszusi verseny újabb terméke, el is készült. Ez zal a szigetvári cipőgyár dolgozói újabb 23.800 forint értéket adtak a hazának tervükön felül. Amikor a dolgozók megismerték az tizem' kongresszusi vállalását, egy sziwel-lélekkel kapcsolódtak a ver. senybe. — Mi, a kikészítő műhely dolgozói röpgyűlésen szereztünk tudomást üzemünk vállalásáról — mondja Gergő József elvtárs, művezető. — És ott, azonnal mi is megtettük a fogadalmunkat. Á^t, hogy a túlteljesítésként vállait cipömermyiséget mi Is átvesz szűk és terven felül készítjük majd ki. A kikészifők valóraváltották ígére_ tűket: már huszonhatodikán délben befejezték szeptember havi tervüket és igy elvégezhették a terven felül vállalt mennyiséget is. Ebben az üzemrészben felárat hirdeti, hogy: itt mindenki száz százalékon felül tejesíti a tervét. A legjobbak: Turbéki József né. Füredi Antal né. Kamper Ká- rotyné. Reszti tstvánné, Briqovácz Já nosné. ök is részesei annak a sikernek. amelyet az üzem a fogadalmak teljesítésében elért. Október elmeién az illetékes minisztérium értékelte a cipőgyári dolgozók munkáiét és meaá’Jlapitották hogy a gyárban készített cipők 97 százaléka elsőrendű minőségű áru. s az üzem do'gozói megérdemlik, hogy üzemüket minőségi gyárrá nyilván;'.- sák. Annál is inkább, mert export tervüket újbél rekláméciómemtesen, öt nappal előbb és az engedélyezett biztonsági hányad őtven százalékának igénybevételével készítették el. Ez az eredmény azonban egy kicsit a fejébe szállt a cipőgyárieknak, mert október elején lanyhulás volt tapasztalható a termelésben, miirt Lőrén d Ernő elvtárs, az üzem verseny- felelőse elmondott. A tanyhirtás 280 páras lemaradást okozott a termeié* ben és most éppen „megérik“ törleszteni. Jelenleg 120 páras lemaradása van az üzemnek, de a dolgozók Ígéretet tettek arra, hogy ezt két nap alatt pótolni fogják, azonkívül újabb fogadalmakat tesznek az SZKfbjP kongresszusa és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletéreAz üzemben futószalagszerűen gyártják a cipőket, egyik dolgozó sem maradhat el, mert akkor akadályozza a másik munkáját. így állandóan se - kentik egymást és egyre jobb eredményeket érnek el. nemcsak a meny- nyiség. hanem a minőség terén is. A könnyűipari minisztérium elhatározta, hogy Budapesten — és lehetséges hogy később a nacvobb vidéki váró sokban is —, minőségi cipóboltokat állítanak fel. Az egyik ilyen budapesti minőségi cipőüzlet már rendelést küldött a szigetvári gyárnak, öt ven pár gyermekcipő elkészítésére. E- a kitüntetés serkentsp még jobb munkára a Szigetvári Cipőgyár dolgozóit. Látogatás Pécs egyik új diákotthonában A néhány hete még riadt szemek nia már otthonosan, érdeklődve pillantanak fel az érkezőre. Hosz. szúbársonyn'adrágos kisfiúk, sokszoknyás kislányok megszokottan fészkelik be magukat a tanulószoba székeinek ölébe, vidáman röplabdáznak az őszi napsugár-sirnogatta udvaron, önfeledten táncolják esti szabadidejükben táncaikat, éneklik dalaikat. Otthonos, vidám lett már az élet a pécsi délszláv tanítási nyelvű szakosított általános iskola diákotthonában. A kollégium 67 kis lakója fehér, rend be rak ott ágyak, új szekrények, padok, székek és asztalok között boldogan tanul Témun Mária kollégiumi igazgató felügyelete alatt. Az év elején bizony sokan visszasírták az otthont, a szülőfalut, az édesanya szoknyáját. Azonban a szerető foglalkozás, a munka szeretet« és nem utolsó sorban a kitűnő ellátás elfeledtette a sóvárgást, pótolta a szülői ház melegét. A szőke-szögha jú, mo- soíygós-kékszemű Popovics Milán Olasz községből a diákotthon egyik legkomolyabb, legfegyelmc- zettebb tagja, ü már anv- nyira megszokta itt. hogy fel sem cserélné ezt az életet az eddigivel. — itt többet lehet tanulni — mondja komolyan mérlegelve szavait — otthon még a szabadidő sem volt meg .. . Ha pedig nem tanulunk, táncolunk, énekelünk. — Kultúrcsoportot akarunk ugyanis alakítani — dicsekszik nagybüszkén — aztán megyünk fanra! Táncolunk, színdarabokat, verseket tanulunk és mutatunk be... Talán eljutunk az én falumba is ... Hogyne tanulnának szívesen ezek a délszláv gyermekek! Már előre kiszínezik maguknak a képet: mit szólnak majd szüleik, ismerőseik, ha egyszer csak beállítanak a községbe — kultúrműsort adni! Micsoda dicsőség is lesz azl Éppen ezért, mert eny- iivire sz'viíkön viselik a gyermekek a kultúrcsoporl iigvé!, vezessék lie azt — amit különben a most induló ku'Itúrverseny szabályzata elő is ír — hogy csak a közepesnél jobb tanulók vegyenek részt a kultúraiunkáhan. Azután itt van a verseny! Bizony eddig nem nagyon versenyeztek a délszláv diákotthon Cakói. Az első idegenkedés elmúltával azonban itt az ideje, hogy a kollégiumban meginduljon a szocialista típusú tanulmányi verseny! Nem tú! nagy dicsőség az, hogv a fiúk ?1 tudják kaparintani a lányok elől a röplabdapályát! De vájjon tudják-e olyan rendben tartani hálószobájukat, mint a kislányok? Popovics Milán bizonyára élenjár majd a versenyben, hiszen tddig sincs rosszabb felelete, mint né- gves. A Ián vök között viszont ott van Knezapovios Anice, csupa ötös felelettel! Vannak versenytársuk bőven! Popovics Milán már tervezi a jövőt: ipari tanuló lesz. motorszerelő, eset'eg gépészmérnök vagv éppen technikus. Nem újdonság a Popovics család ban a tudomány, hiszen M'lán bátyja már a délszláv gimnázium mákod:!; osztályába jár Budapesten. Igaz viszont, hogy Anice, meg a többi kislány és kisfiú is bizonyosan szövögetik már a terveket, mi lesz belőlük; sztahanovista, orvos. vagy éppen tanár és e tervek érdekében szívesen versengenek a jő eredményekért. Persze vannak még hiányok is a délszláv diákolt honban. A falak még csupaszok, nincs rajtuk dekoráció, az ágyak rendberakva állnak ugyan, de egyiken másikon még van egy törölköző vagy éppen egy prémes sapka, és így lehelne sorolni az apróbb hiányosságokat. A hiányok azonban befoltozód- nak. A falakra kerül majd dekoráció, a fiókokba kerül játék, ha a kuitúrcso- port eredményesen szerepel vidéken, a sapkák, törölközők és tuíylk is kikerülnek az ág vak hói a szekrényekbe, ha megindul a szobák közötti ren- des'égi verseny. Öntudatos, hazaszerető do’gozókat. világosfejű, művelt embereket nevel népi demokráciánknak a pécsi szakosított délszláv iskola és kollégium. r „Pécs, inárc. 29. — A nagyhéten és húsvét első napján két halálos ön- gyilkosság történt Baranyában. Egy nagybudméri gazda váltóadössága miatt menekült a halálba, egy keszüi polgár periig családi perpatvar miatt dobta el könnyelműen magától az életet. A nagybudméri öngyilkost Mayer Istvánnak hívják. A derék, jóravaló ember egy falubeli ismerősének 470 pengős váltót írt alá. A váltó kibocsátója nem tudott «eget tenni fizetési kötelezettségének. Kamatot nem fizetett, törleszteni sem tudott és így a bank Mayer Istvánt, a kezest, szólította fel, hogy rendezze a válót. Ma- yernek pénze nem volt, félt a pertől és már napok óta idegesnek látszott. A .nagvhéten, míg hozzátartozói a templomban voltak, felment a széna- padlásra és ott felakasztotta magát. Mire rátaláltak, már halott volL“ (Dunántúl 1932. március 30). Nem elszigetelt Jelenség volt a maliban, bogy a dolgozó parasztok — a súlyos helyzetből kin tat nem lelve — öngyilkosságot követtek el. Mayer István öngyilkossági híre esők egy a sok közül. A „Dunántúl“ egyik, az öngyilkosságot nemsokára követő számában újabb készülődő öngyilkosságokról ad hírt Baranya megye közigazgatási bizottságának üléséről szóló egykori beszámolójában: „A takarmányhiány hatás» alatt a tejtermelés a múlt év márciusához viszonyítva egyes községekben 30—60 százalékkal csökkent ... Az általános közgazdasági helyzet változatlanul súlyos, A jelentésbe.! Mándv Samu felsőházi tag szólt hozzá. Arról kért felvilágosítást. hogy a százpengős ta- karmánykölcsőnt milyen módon osztották szét. Gulner* Elemér válaszában eémon- dotta, hogy a kölcsönre Igényt tartók bonitását az OKH állapította meg. Ha a kölcsönkérő hitelképessége tekintetében a döntés kedvező volt, úgy a gazdasági felügyelőség útján a kérelmezett összeget folyósították. Természetesen voltak rtlyan baranyai bérlők is, akiknek nem engedélyezte a kölcsön folyósítását az OKH, mert földjük és egyéb ingóságuk már be van táblázva." (Dunántúl, 1932, április 13.) Arról azonban már nem ír a „Dunántúl", bogy a nein hitelképes parasztok közül hány dobta ei magától elkeseredésében az életet és hányról nyúzta le a bőrt a takarmányhitel felvétele után az OKH! Mándy Sámuel földbirtokos, felsőházi tagot és a közgyűlés többi résztvevőit ez nem is érdekelte, őket csak egy Izgatta: a kölcsön meghozza a maga zsíros kamatját, az eladósodott, kölcsönökkel agyontáblázott paraszti földek eLír- verezletését. Hogy valóban erre vártak, hogy az urak nem nyögték a takarmány-hiányt, nem estek bele az általános elszegényedésbe, azt bizonyítja egy másik cikk a „Dunántúl“ 1932-es számából: „Mándy Samu újabb földbirtokot vásárolt. A „Pesti Tőzsde“ legfrisebb számában olvassuk, bogy az ország egyik leggazdagabb földbirtokosa, Mándy Samu, Bara.nva vármegye felsőházi tagja báró Herzog Mórral közösen földbirtokot vásárolt Békés megyében. Az egyik gróf VVenckheim-féle csorvási uradalmat vették meg kastély nélkül másfél millió pengőért. A birtok terjedelme körülbelül 1800 hold... A „Pesti Tőzsde“ szerint az új birtokosok gazdálkodás helyett parcellázni fogják a csorvási uradalmat.“ (Dunántúli 1932. január 29.) így mutatkozott meg a gyakorlatban Mándy Samu és a többi hozzá hasonló „nemzetfenntartó úr“ szociálpolitikája, így igazolja a „Dnnántúl“, a harminckettes idők klerikális lapja — akaratán kívül — József Attila, a nagy proletárköltő tőké.seUot leleplező „Vigasz“ című versének sorait: „ ... Szagon kis dorong édes szivarja * míg ml morgtmk, ő langyos vízben tt) s borong, hogy óh, ml mennyire nyomorgonk! Ha pincéjébe szenet hordunk, egy pakli ,,ba!kán‘‘-t Is kibont! Szívére veszi terhűnk, gondnok. Vállára remit nem bolond ...“ íz tszi antik haláiiilő elüli tilt jzísít válllják dolgozó parasztink az SZK(b)P XIX. kcngrosszisánat liszlelttire Dolgozó parasztságunk nagy lelkesedéssel csatlakozott ahhoz a lelkes munkaversenyhez, amellyel munkás- osztályunk az SZK(b)P XIX. kongresz- szusát köszönti. Október 4 én lelkeshangú rőpgyüléseket tartottak megye, szerte. Ezekről a kis rőpgyülésekről táviratokat küldtek a kongresszushoz, amelyekben megírták vállalásaikat. A bari állami gazdaság dolgozói jyjl, a bárt állami gazdaság dolgozói határtalan lelkesedéssel és s-l'l örömmel üdvözöljük az SZKfbjP XIX. kongresszusát, Megfogad, luk, hogy a kongresszus tiszteletére még nagyobb lendülettel dolgozunk tervünk teljesítéséért, még jobban harcolunk az önköltség csökkentéséért, a magasabb terméseredmények eléréséért. Feladataink elvégzését szocialista munkaversennyel támasztjuk alá. A kongresszus tiszteletére brigádjaink és a gazdaság dolgozói vállalásokat tettek. Traktoros brigádunk vállalja, hogy az őszi búza vetőszántási októ bér 20 helyett 16-ra elvégzi, az őszi mélyszántást november 30 helyett 20-ra befejezi. A kocsisbrigád vállalja, hogy az őszi búza vetését október 20 a helyett 17 re keresztsoros vetéssel befejezi és naponta 120 százalékos teljesítményt ér el. — Gyapotszedő brigádunk vállalja, hogy agya. potot a határidő előtt öt nappal leszedi a szovjet gyapotszedési módszer szerint: kétkezes szedéssel A baromfitelepen dolgozó elvtársak vállalják, hogy a növendékbaromtinát az elhullást 20 százalékról 14 százalékra csökkentik, továbbá, hogy a háromnapos baromfiaknál a 75 deka súly- gyarapodás helyett 80 dekát érnek el. Azok a dolgozóink, akik a göböly- hízlalásnál dolgoznak, munkájukban felhasználják a szovjet módszereket és a napi súlygyarapodást 120 dekáról 125 dekára emelik. A mesterséges borjúneveléssel foglalkozó dolgozóink vállalják, hogy (ridegneveléssel) 20 százalékos teimegtakarítással egy kilogramm helyett egy kiló tizenöt deka súlygyarapodást érnek el Sertéshizlalásnál dolgozó elvtársaink vállalják, hogy ötven dekáról hatvan dekára emelik a napi súlygyarapodást. BARI ÁLLAMI GAZDASÁG DOLGOZÓI.-’ A béri állami gazdaság dolgozói közül igen sokan egyénileg is vállalásokat tettek az SZK(b)P XIX. kongresszusának tiszteletére. Többek kö zott Borostyán Vince elvlárs, a bari műhely vezetője vállalja, hogy a gépeiméi állandóan egy szakember ellenőrzi a munka menetét és a legkisebb rendellenességet ott a helyszínen kijavítják és így i= elősegítik a munka sikerét. Bohus Irén elvtársnő a baromfitelepen dolgozik, ö vállalja, hogy a napos csibe elhullását 20 százalékról 10 százalékra csökkenti. Nagyhajmás község dolgozó parasztjai l/f /, Nagyhajmás község dolgozó parasztjai vállaljuk, hogy a ka, seiet, púsok begyűjtését a szedéstől számított határidő előtt egy nappal 100 százalékra teljesítjük. A harmadik negyedévre, valamint október hónapra beütemezett hízottsertésbeadási kötelezettségünket október 15 ig teljesítjük. Ezt úgy biztosítjuk, hogy a leadott hízottsertéseket expressz- hizlalással hizlaljuk. Az őszi mezőgazdasági munkákat — hangzik a válla, lás, — mind a betakarítást, mind a vetési munkákat a minisztertanács határozata értelmében határidő előtt öt nappal befejezzük. Az őszi vetéseknél 80 százalékban alkalmazzuk a szovjet módszert, a keresztsoros vetési. Ebben a munkában versenytársul hívjuk MágocS község dolgozó parasztjait A verseny állását ötnaponként értékeljük és ári közöljük telető non, vagy tutár útján a másik község tanácsának dolgozó parasztjaival I1A.1MÁS1 IMRE DÁVID SIMON MDP-elnök VB-elnök-