Dunántúli Napló, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-10 / 238. szám

DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAT SZÁMBANl A* SZK(b)P XIX. kongresszusának október A-( ülése (2. o.) — A mlnlsíterianács szabályozta az 1952/53, ári fűtés) évaddal kapcsolatos tennivalókat (3. o.) __ Gon­do sabb munkát követel a tankönyvesére a vókányt párt- szervezettől Is (3. o.) — Minőség) tizein lett a Szigetvári Cipőgyár (3. o.) — Az őszi munkák batáridő előtti elvég­zését vállalják dolgozó parasztjaink az XíK(b)J“ kon­gresszusának tiszteletére (3. o.j — Megismétlik a Lalabár. estet (4. o.) - Mi újság Pécsett? (4. o.j AZ MDP BAR ANYAMEGYEI PÄ RTBI 20 TTIÁCÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 238. SZÁM AHA 50 FILLER PÉNTEK, OKTÓBER 1« Szocialista vállalásokkal a negyedik negyedévi ferv teljesítéséért Rákosi elvüfrs felszólalása az IZKfb)!1 XIX. kongresszusán A negyedik negyedévi terv teljesí­téséért Indultak harcba bányáink, üzemeink dolgozói. Közülük számos­nak az a célkitűzése, hogy a határidő előtt teljesítsg a negyedik negyedévi és ezzel az évi tervet Az elmúlt hó nap tapasztalatai azt mutatják, hogy a pécsi és baranyai üzemek többsé­ge teljesítette szeptemberi tervét is. így a 73/1 Építőipari Vállalat, Bőr­gyár, Sopiana Gépgyár, Kokszművek, Beremendi Cementgyár, Dohánygyár, Útfenntartó Vállalat, Sörgyár, Nagy tnányoki Szénbánya Vállalat, vasasi Petőfi akna száz, vagy azon felüli terv teljesítési százalékkal zárta a szep­temberi havi tervét. Hasonló helyzet mutatkozik a harmadik negyedévi terv teljesítésében is. A tervteljesítésben elmaradt két jelentős vállalatunk, a MESZHART Szénbánya Vállalat és e komlói bánya. A negyedik negyedévi terv teljesí­tése azt a feladatot tűzi minden vál­lalat igazgatója, műszaki vezetője elé. hogy az elmúlt hónapok jó tapasztala, taií tovább fejlesztve, a hiányosságo­kat kijavítva minden erőt mozgósít­sanak a feladatok végrehajtására. Az elért szép eredmények alapja a mun­ka helyes szervezése és a munkaver seny, — amelyet számos pártszerve­zetünk helyesen irányított — a mü- íZaki vezetők többségének áldozatos, ie'kcc munká.e é_' nem utolsósorban a dolgozók lelkei hazaszeretete. Ahol nem teljesítették a szeptem­beri tervet ó- ezzel együtt nagy több­ségükben a negyedévi tervet, a le maradás a munka helytelen rossz szer. vezéséhől, a munkaverseny elhanya­golásából adódik. Üzemeink igazga­tói számos kifogást tudnak felsorakoz­tatni, hogy miért maradtak le a terv teljesítésével. Komlón például hivat koznak a levegőhiányra, de azt nem vizsgálták meg. hogy helyes e a sű­rített levegő elosztása. A valóság az, hogy egyes helyeken több a sűrített levegő, mint a szükséglet, másutt pe­dig a hiány miatt marad le a terme lés. A másik ilyen kifogás, hogv rossz ai üzemek közötti kooperáció és mindjárt a Feltáró Vállalatot emií tik. A tény az, hogy a két vállalat dolgozói közelharcot vívnak sokszor az ürescsillékért, de a helves elosztás megszervezéséért igen keveset lett a két vállalat igazgatósága. Azokon a helyeken, ahol elmaradtak a tervek teljesítésével, gyenge a munkaver­seny is. Komlón a bányászok között csak egyes csapatok versenyeznek, a MESZHART-nál is „elaludt'* a béke- akna ciraért folyó lelkesen megindult verseny és csak egyes csapatok kü­lön külön folytatják a versenyt. Ezé ken a helyeken és másutt, ahol ilyen módszerrel folyik a verseny, a párt szervezet nem áll föladata magaslatán, az üzemi szakszervezet nvm tölti be egyik legfontosabb szerepét, a munka- verseny szervezését A tervteljesítés, ben elmaradt üzemeknél a vállalat vezetősége, a pártszervezet és üzemi szakszervezet az elmúlt negyedév ta­pasztalatait tanulságként leszűrve, minden erejét mozgósítsa, hogy a tervet teljesítsék, megjavítsák a mun­ka szervezettségét, fellendítsék a do-1 Hozókban lévő versenyszellemet és azt helyes irányba vezessék. A másik alapvető hiányosság, ami az eredményeken belül megtalálható különösen bányáinknál: a termelés egyenetlensége, amely egyrészt a mü- szakmulasztásokból adódik. Pártszer vezetetnie és pártbizottságaink még egy párttagot sem vontak azért fele lösségre, mert területén a termelés egyenefensége. vagy éppen a terv n«n teljesítése található. A helvzet az, hogy egyes aknákon megengedhe­tetlen liberalizmus van a termelés hullámzásával, a müszakmulasztésok kai szemben. Az a tapasztalat, hogy az utóbbi hónapokban csökkent ugyan az loazoiatlan műszakmulasztások szá­ma,’db emelkedett az igazoltan mu­lasztott műszakok száma. Mutatják ezt világosan a számok is, amelyek az összes megyei szénbányák helyze­tét magukba foglalják. 1951 augusztu­sában 1300 igazolatlan műszak volt, míg 1952 augusztusban 2800 és ugyan akkor az igazolt, dú mulasztott műsza­kok száma 13.000 r« emelkedett. Mit mond ez? Nem mást, mint azt, hogy egyes helyeken az igazolatlan műsza kokat igazoltnak írják ki. odaírják „sima szabadságnak"’ azért, hogy ,,csökkentsék"’ az igazolatlan műsza­kok számát Tűrhetetlen ez a libera lizimus, kirakatpolitika és a legkemé­nyebben fél kell venni ellene első sor. ban pártszervezeteinknek a harcot. Ez a „csökkentési módszer’" valósággal leszereli, e’altatja a munkafegye'e mért harcoló elvtársainkat és valósá­gos segédkszet nyújt a műszakmu iasz’ásokra. Ezekből az „igazolt"’ mű­szakokból adódik egyrészt a termelés egyenetlensége, míg a másik ok az újia és újia ismétlődő pótmű szakszer, vezés. Ahelyett, hogy aknai pártbizottsága ink a jó munkaszervezésért, a ver­seny kifejlesztéséért harcosának, több esetben maguk le segítenek szer­vezni a pótanűszakokat és ezzel szin­te a cserepezéssel kezdik a ház épl tését. A pótmüszak soha nem oldot ta és soha nőm oldja meg a tervtelje­sítést. A pótmüszakot nem elősegíteni kell, hanem segíteni keli megszüntetni pártszervezeteinknek A pó'.müszakok, amellett, hogy a termelés egyenetlen­ségét, a munka hiányos szerveaettsé. géb a munkaverseny elhanyagolását jelentik, önkőitségemslkedést is ma­gukkal hoznak. ÉDpen annál a két vállalaUiái — MESZHART és Kib-miói, Szénbánya —, amely nem teljesíti 1 érvét, található meg a béralap túlié- pés is, amely a népgazdaság megká rosítását jelenti lényegében. Számos vezető elv társ nem veszi figyelembe, hogy mennyibe kerül a szénnek ki­termelése, vagy éopen egy gép élőál. irtása, hanem csak egy szempont van előtte: hogy elkészüljön. Ezek a hiányosságok azért talalha tók meg egyes üzemeknél, mert gyen ge a párt ellenőrzés. Több pár‘ti‘_kár elvtárs úgv gondolja a párt ellenőr zést. hogv segíti elosztani az ürescsi1- íét, vagy éppen az ácsotáahoz szük­séges fát, vagy a munkaanyag elosz tásáná-1 ténykedik, ahelyett, hogy az ezeknek a munkáknak elvégzéséért felelős elvtársak munkáját ellenőriz­né, bírálná. A negyedik negyedévi terv telje sítése komoly feladatok elé állítja bá­nyáink, üzemeink vezetőit, dolgozóit. A még jobb eredmény elérésére meg­vannak a lehetőségek, mód van a meglévő hiányosságok kijavítására is. Helyesen kell szervezni a munkát, fel kell lendíteni a raunkaversenyt, amely most kezd kibontakozni november 7 tiszteletére. A dolgozók soraiban újra és újra megnyilvánuló versenyszelle­met karolják fel pártszervezeteink, szakszervezeteink, gondoskodjanak a vállalások, a verseny nyilvánosságá­nak megszervezéséről, irányítsák úgy a dolgozók versenykedvét, hogy min dejj kommunista és a dolgozók nagy többsége tegyen vállalást a terv idő- előtti teljesítésére. A vátla'ások meg. történte után a párt- és szakszerveze­tek népnevelői, bizalmiai elsőrendű feladatuknak tekintsék a vállalások teljesítéséért folyó agltációt, érjék el. hogy szégyen legyen nem teljesíteni a vállalást, az adott ót. üzemeink­nek minden lehetősége megvan arra. is, hogy idő előtt teljesítsék az évi tervet. Járjanak jó példával élen a terv teljesítéséért folyó harcban a kommu­nisták, a bányászok, hogy ezévi tef. vünk teljesítés^ mindenütt győzelem­mel végződjön és terv túlteljesítéssel fejezhessék be a győzelmekben bő velkedö 1952 es esztendőt. Moszkva, október S. A Szovleiunió Kommunista (bolse­vik) Párt fa XIX. kongresszusának szerda esti ülésén felszólalt Rákosi Mátyás elvtárs. Rákost elvtárs a kő vetkezőket mondta: Kedves elvtárBak! A Magyar Dol­gozók Pártja és a magyar dolgozó nép nevében forró szeretettel üdvöz löm a Szovjetunió Kommunista (bol­sevik ) Pártjának XIX. kongresszusát. örömmel ragadom meg az alkalmat hogy itt, a Bolsevik Párt kongresszu­sának színe előtt fejezzem ki a ma­gyar dolgozó nép soha el nem múló háláját és köszönetét hazánk felsza ba-dulásáért a hatalma* Szovjetun'V nak és szeretett vezérének, Sztálin elv társnak, A m agyar do'goző nép évszázado­kon át bilincsbe volt verve: elnyom­ták idegen hóditók elnyomták, ki­zsákmányolták saját fö!de*urai, töké **i. Szabadságharcai*, amelyeket év­századokon át vívott, vérbefojtották, amíg végre a Szovjetunió felszabadí­tó harca a magyar dolgozó nén kézé röl levette a bilincset, Először for­dult elő a marry’ar dolgozó nén törté nelme folyamán, hogv szabadon él, szabadon épühetd főbb jővőiét és elő, szőr tapasztalja milyen hatalmas tel­jesítményekre képes a nén, amelynek szabad fejlődését nem gátolja többé sem a tőkés kizsákmányolás, sem ide­gen gyarmatosítók nvomása. A magyar nén a Magyar Dolgozók Pártiának vezetésével élni tudott a szabadsággal, amely a Szovjetunió hősi, gvózelme* eredményeképpen o«ztá'yrétzéül jutott. Felismerte, hogy felem e'kedésének. függetlenségének. ömiliő-ágának egyetlen "biztosítéka, ha a Szovjetunióra támaszkodva a szocializmus útiára lép A magyar dolgozó nép n Szovjet­unióban nemcsak felszabadítóiét lát ja. hanem követen-tö *e 1 virágzásának, boldogulásának zálo­gát. Dolgozó népünk megértette, hogv helye a Szovjetunió vezette 800 mil­liós béketáborban van, amelynek hős és ekzánt tagjaként küzd jobb jövő jének biztosításáért az imperialista háborús uszítok ellen. Felszabadult dolgozó népünk ere rét meghatványozta az önzetlen, ba, ráti segítés, amellyel a Szovjetunió és személyesen Sztá’ln e’.vtárs a magyar népi demokráciát gazdaságilag, po'i tikailag támogatta Ez a segítés és támogatás feilődésünknek és sikere Inknek legfőbb összetevője. Ez az ön­zetlen segítség és jóindulatú támoga­tás tette lehetővé, hogy a nehézsége, ken úrrá tudtunk lenni, hogy hazánk elmaradott mezőgazdasági országból néhány rövid esztendő alatt szoriallz must építő ipari országgá fejlődhe­tett, Felmérhetetlen segítséget jeVnte’t és je’ent a Magyar Dolgozók Pártja száméra, hogy rendelkezésére álltak és állnak a Bolsevik Párt, a Szovjet unió fejlődésének mérhetetlenül gaz­dag tapasztalatai s ebből a kincstár­ból szabadon meríthettünk és meríthe­tünk, hogy fokozatosan meg'anultuk e tapasztalatoknak magyar viszonyok­ra való alkalmazását. A mgvar ’ dolgozó nép ezért igyek­szik minél jobban tanulmányozni, megismerni a Szovjetunió Kommunis ta (bolsevik! Pártja és a Szovjetunió fejlődését és problémáit. A Szovjet­unió Kommunista (bolsevik-) Pártiá­nak XIX. kongresszusát feszült fi­gyelemmel kiséri nemcsak minden ma gyár kommunista, de az egész ma­gvar dolgozó nép. Népünk örömmé! üdvözli a Szovietunió Ötödik ötéves tervét, amely halamra* lené« a szó clal'zsnusbó1 a kommunizmusba veze­tő úton. Népünk megérti hógy a Szovjetunió gazdasági, ku'turáüs erő södése és további felemelkedése egy­ben hata'mas ösztönzés a szocializ­must építő országok, köztük hazánk fejlődésében és további új erőt köt* csönöz az imperialista háborús gyúj­togatok ellen küzdő béke tábornak. A magyar dolgozók megértik, hogy a XIX. pártkongresszus számukra is új lehetőségeket, új perspektívát nyit meg. Például szolgái mindannyiunknak az a sziklaszilárd egység és őssze- kovácsoltság, a bátor, egészséges épí. tö kritika és önkritika szelleme, amely a kongresszuson elénk térül s amely újabb győzelmek, újabb sikerek for­rása s új erőt, új lendületet kölcsö­nöz a 800 milliós béketábomak és szerte a világon mindazoknak, akik a jobb. szabadabb szocialista jövőért küzdenek. Különös jelentősége a kongresszus­nak, hogy előestéjén tették közzé mindnyájunk szeretett, bölcs tanító­jának, Sztálin elvtársnak, új úttörő művét: ,-A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban.*’ Ez a mű számunkra is messzire megvilá­gítja azt az utat. amelyen biztos lép­tekkel kell haladnunk, hogy megszi­lárdítsuk eddigi eredményeinket és új sikereket érjünk el a népünk fel­virágoztatásáért és boldogulásáért ví­vott küzdelemben. A Magyar Dolgozók Pártja és a ma, gyár nép szívének egész melegével kíván teljes sikert a nemzetközi for­radalmi munkásmozgalom, a népek szabadságáért, a békéért folyó küzde­lem élcsapatának, a Szovjetunió dir cső, harcedzett kommunista pártjá­nak é$ XIX. kongresszusának. Kívánjuk, hogy a hatalmas ezovjet népet és a világot átfogó béketábort sok számos esz'endőn keresztül 1ó egészségben, alkotó munkája teljében vezesse továbbra Is győzelemről győ. zelemre, minden sikerünk ihlető je. a dolgozó emberiség iángle'kű vezére, a magyar nép igazi barátja, a nagy Sztálin! Az SZK(b)P XiX. kongresszusának október 6-i ülése Moszkva, október 7. (TAS7.SZI A XIX. pártkongresszus október 6, án z Kreml nagytermében folytatta munkáját. Az elnöklő N. Sz. Hrus­csov elvtórs megnyitotta az ülést, amelynek napirendién az SZK(b)P köz ponti revíziós bizottsáaának beszámolója szerepelt. A beszámolót P. G Moszkatov elvtárs terjesztette elő. Az SZK(b)P központi revíziós bizottságának beszámoló jeleutése P. C. Monxkntov elvtár« besxámo'óla I A párt központ! biz©‘*?ága -u- tnon dotta többek közt Moszkatov eHrtárs — 3 beszámolási időszak alatt intéz­kedéseket tett, hogv a pártszerveze­tekben tovább (avulion a pénzügyi fegyelem és a számvitel: végrehajtót Iák a oártköltségvetés teljes közpon tori tás át, ami felölei a pártszervek va lamennyi anyagi eszközét egészen az alapszervezetekig jelentékenyen meg javult az ellenőrző és revíziós munka. A párt taglétszámának növekedésé, vei, valamint a pértszervsk hálózatá­nak megnövekedésével és azok ki adót tevékenységének bövü'ésével je lentékenven megnőttek a pénzügyi és költwéqvetési munka méretei ts. A párt költségvetésének bevételi olda la 1951 ben 2 6 szeresére nőtt 1939 bez viszonyítva. A költségvetés bevételi oldala — mint azelőtt is — főként tag- dí lakból és a pártszervek kiadványai­nak értékesítéséből származik A tag díjakból származó pénzbevételek tó. val felülmúlják a költségvetés egyéb bevételi tételeit, A tagdíjakból származó pénzösszeg megnövekedése annak eredménye, hogy je'entékanyan megnövekedett a párt taglétszáma és emelkedett a munkabér az orszáqban. Mint ismerő, tes, az idejkorán történő tagdilfizetés a • párt szervezeti szabályzatának egyik követelménye, egyik ktfeter-Ö jé a pértfegve'emnek, annak, hogy a kommunistákat szervezeti kapcsolat fűzi ■ párthoz. Az S7K(b)p körponti bizottsága több Ízben fe.'h'vta I he'yl pártszervék, valamint a kerületi, városi és terű­iért pár’bízottságok revíziós bhaottsá gainak figyelmét arra. hogy meg kell javítani a tagdíjbevételi és nyilván­tartási munkát. A központi bizottság ..A kö'tséovetési fegycl^n és a pénz ögvi ellenőrzés megerősítése a párt- szervezetekben'* című határozatában kö’elez’e a pártbizottságokat, vizsgál­ják meg minden negyedévben a t.aq dijbevétet és a tagdffelszámolás kér­déseit, szüntessék meg e téren azo­kat a hibákat, amelyeket a revíziós bizottságok feltártak. A párt köbségvetése bevételt részé nek másik fontos forrása a pártszer­vek kiadóvállalataitól származó be­vétel. Ezek a bevételek 1952 ben csak. nem hatszorosra növekedtek 1940- hez viszonyítva és mostanában a költ­ségvetés egé=z bevételi részének 12 száza'ékát alkotják. A pártszervek feladata, hogv a jő vőben is minden eszközzel fejlesszék a kiadói tevékenységet és javítsák a kiadók munkáját. II* A központi revíziós bizottság jeV*n. tésének második része a kö’tséqvetés kiadási oldalával, a költségvetési fe­gyelem biztosításává; és a pártszer­vek pénzgazdálkodásának további ja­vítását szolgáló intézkedésekkel fog lalkozik, Moszkatov plvtárs ismerteti a párt kiadásait, többek köz.t a tanintézetek re fordított kiadásokat: A felsorolt tanintézetekben összesen több. mint 35 ezren tanulnék. Az utóbbi öt évbfn tartott különböző tanto yamojson pártunknak több, mint négyszázezer propagandistája része­sült továbbképzésben. A párt pénz­ügyi költségvetéséből évente jelenté­keny összegeket fordítanak a városi és kerületi pártbizottságok könyvtá­rainak kiegészítésére. A központi bizottság a beszámoló­ban tárgyalt időszak alatt komoly Intézkedéseket tett a pártszervek ki­adóvállalatai anyagi és technikai alapiának kibővítésére. A nyomdák átépítése és a szükséges nyomdai be­rendezések beszerzése lehetőséget adott pártkiadóvá Hala fáinknak, hogy kiszélesítsék munkájukat, nagymér­tékben emeljék a lapok és folyóiratok pé'dányszámát. Jellemzésül elmondha­tom. hogy a ..Pravda’* és a „Komszo. molszkaja Pravda’* példánvszáma csaknem kétszeresére eme'kedett 1939 hez képest. Ez alatf ar. időszak p'att a „Pravda"’ kiadóvállalat áM»j kibocsátott 18 folyóirat egy -egy szá­ma másfélszer annyi példányban je lenik meg, mint azelőtt. A központi revíziós bizottság vó- gülis arra a következtetésre Jutót) — mondotta Moszkatov elvtárs, — herv a központi bizottság a párt helyi óe központi szervezetei legégetőbb szük­ségleteinek kielégítésére fordította a párt költségvetési eszközeit. Ismeretes, hogy a pértoénzügvek helyes vezetésének alapvető feltétele mindig a kölfségve'ési fegyelem szi­gorú megtartása volt A beszámoló­ban tárgyalt Időszak alatt moojavl- tották a pártszervek pénzgazdálkodé, »ának helyzetét. A párt pénzgazdá! kodásának további megerősítését elő­segítették azok az irányelvek, ame- tyeket ez alatt az Idő alatt a központi bizottság a költségvetési eszközök helyes felhasználása feletti szigorú eL lenőrzés létesítésire elfogadott. A központi revíziós bizottság a he­lyi pártszervek pénzügyi beszámolói, nak elemzése, a területi, határterületi és köztársasági revíziós bizottsáonk (Potytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom