Dunántúli Napló, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-08 / 236. szám

DUNÁNTÚLI V/LÁQ PROL ETA RJA t EGYES ÜLI ETEKl------------------------------------------------------------------------------------------------------------------. A MAI SZÁMBAN« A ererveeet! előkészítés mellett a jó politikai immk* biz­tosíthatja a pártoktatás sikerét a pécsi fütrtháznál bt (3. o.) — A Széchonyi-aknai 13-as fejté»! csapat tagjai szombat óta 168 mázsa szenet termeltek terven felül az SZKP XíX. kongresszusa tiszteletére (3. o.t — Korai, szov­jet módszerrel végzett vetéssel biztosítsuk jlivó év! gaz­dag termésünket (3. o. — Ml újság Baranyában? (t. o.) Hozzászólás a >,Neveljük fiataljainkat jó hazafiakká'1 eímfi cikkhez (1, o.) V ______________________________________________________________________ DP BARANYAMECYEI PÁ RTBI Z O TTIÁCÁNAK 'LAPJA k tó, IX, ÉVFOLYAM, 236. SZÁM AUA 50 FIL1.EH SZKKIIA, 1052 OKTOBER 8 Á begyűjtési terv teljesítésével köszöntse dolgozó parasztságunk november 7-ét A békekölcsön jegyzés gyözelemre- vítelével újabb hatalmas diadalt ara Lőtt nagy pártunk vezetésével a ma­gyar dolgozó nép, amelyből becsület tel kivették részüket a baranyamegyed munkások, dolgozó parasztok, haladó értelmiségiek is. Megyénkbe,, a béke Vőlesönjegyzés sikerének biztos len­dületet adott az a nemes versengés, amely a Tito banda tőszomszédságá ban a villányi járásból indult el, A begyűjtésben is megindította a villányi járás ez év augusztus 20 án a versenyt, de versenyre szólította megyénket az or-zág begyűjtésben élenjáró megyéje. Vas megye is. Fenn áll a szocialista versenyszerződés So. mogy, Tolna és Baranya megyék közt is A verseny azonban megyénk terü­letén a begyűjtésben nem bontakozott ki olyan mértékben, mint ahogv az az eredmények biztosításához, a tervek túlszárnyalásához szükséges, A hiba onnan ered. hogy a begyűjtési ver seny gazdája, a tanács, a megyei és járási begyűjtési osztályok, de még Inkább a községi tanácsazervezetek, lebecsülik a verseny jelentőségét és nem mozgósították békeharcos dolgo zó parasztságunkat a begyűjtési ver­seny zászlaja alá, de a megyei párt bizottság megtisztelő zászlójáért folyó küzdelem i3 elsősorban az apparátus és nem a széles dolgozó paraszti tö­megek versenye. Pedig ezen a téren igen helyes kezdeményezések történ tek és a gabonabegyüjtés harci idő­szakában Diósviszló versenyfelhívása termékeny talajra talált nemcsak a siklósi járás közHógisiben, hanem a megye többi járásaiban is Ebben a versenybe,, Nagyszénással szemben Diósviszló dolgozó parasztjai tettek elsősorban eleget pártunknak, Rákosi elvtársnak tett ígéretüknek, de el­hagyták maguk mögött párosverseny. társukat. Görcsöny községet is. Hor­váth er leLsnden, amely Nagyvátyot és Kistamásit szólította versenybe, ko molyán vették a falu dolgozóinak Ígé­retét és ma Horvéthertelend dolgozó parasztjai büszkék lehetnek „A szi­getvári járás legjobb begvüitö köz­sége” táblával, a járás vándorzászló javai. Tormás község és Felsőeger szeg versenykihívásával szemben ma Magyarszék a sásdi járás élenjáró községe, és Sósvertike község be­gyűjtési eredményeit túlszárnyalta Gilvánfa, amely ma a sellyei járás legjobb községe. De Terehegy és Cun községek békeharcos parasztjainak ke­zéből is kiragadták a minisztérium zászlaját azok a községek, amelyek­ben telkest bben él a verseny lángja, ahol a pártszervezetek irányításával a tanács alaposan épít a falu dolgozó tömegeinek kezdeményezésére, ahol fokozottabban, nagyobb megbecsülést adnak a példásan teljesítőknek, ter­melőszövetkezeteknek és dolgozó pa rasz'.oknak egyaránt. A begyűjtési verseny azonban nem csupán a jó eredmények előrevivője, hanem egyben az osztályharc eszkö ze, az oszíályharc építésének lendítő je, mert nem egy községünkben éo a begyűjtési versennyel kapcsolatos szembenállása és agitációja nyomán vezetőit a fonál dolgozó népünk el lonségéhez. a kulákhoz. mint Mecsek- na-kálon Tamás György 28 holdas kulákhoz, aki a burgonyabeadás sza borításával akadályozta a község elő­rehaledását, mígnem a falu dolgozói leleplezték. Megyénk, járásaink és községeink újból nagy ünnepre készülődnek. A november 7 i nagy ünnepre újabb és újabb fogadalmakkal, minden eddigi, nél nagyobb célkitűzéssel indul szocialista versennyel harcba az egész ország, hősi munkásosztályunk. Sztá- linváros építői, a komlói és a pécsi széncsata hősei és példájukat követi a ceglédi és keszthelyi felhívás nyo mán dolgozó parasztságunk, a mező gazdasági és a begyűjtés vonalán is. E lelkes fogadalmak szellemében fo gant verseny győztese úiból a ma. gyár nép lesz. ame!,, eredményekben gazdagodva még szilárdabban 611 pár­tunk mellé é“ még rendíthetetlenebb harcosává válik a békének. A begvűjlésben fokozott mértékben annál inkább szükség van a szocia­lista verseny kiszélesítésére, meri me­gyénk, járásaink alaposan elmaradlak versenytársaiktól. Megelőzőit bennün­ket Tolna és Somogy és becsületbe*!! kötelességünk, hogv visszanyerjük he. lyünket az élenjárók között. A verseny kiszélesítése érdekében falugyűléseken, küldöltségeken, ta­nácsüléseken keresztül újítsák meg párosverseny-szerződésüket községe­ink. Értékeljék ki napról-napra, hogy mely község dolgozó parasztsága tesz nagyobb lendülettel eleget a békéért folytatott harcban .vállalt kötelezettsé­gének és ebben a versenyben a párt- éj tanácsfimkcionáriusok, az á'Xandó- bizottságok elnökei, a népnevelők jár. janak élen jó példával. Valamennyi községi tanács és be­gyűjtési állandóbizotlság a pártszerve­zetek segítségét kérve tegye becsület­beli ügyévé, hogy amiként a béke­kölcsön-jegyzésben a villányi járás minden egyes dotgozó parasztja részl- vett a versenyben, úgy a begyűjtés­ben is tegye meg minden egyes dol­gozó paraszt november 7-re a maga felajánlását, kötelezettsége időelőtti teljesítésével, sőt túitelejsitésév-el. Kössék össze a begyűjtés versenyét a mezőgazdasági munkák, elsősorban a vetés haláridőbeni elvégzésével. Tö­rődjenek községi tanácsaink a begyűj tési verseny eredményein, k értékelé­sévé!, hirdessék a versenytáblák nap- ról-napra friss adatokkal az elért eredményeket, de ne nesteljék felje­gyezni azok nevét, akik hanyagságuk kai, nemtörődömségükkel, vagy az el­lenség uszályába kerülve hátráltatják a község előrehaladását. A verseny Hegyen a szabadpiac jo­gáért folyó küzdelem harci területe, amelyen keresztül a dolgozó parasztság nemcsak nagyobb megbecsüléshez, hanem nagy jövedelemhez is Jut. Mozgósítsák tanácsaink a falu fia­taljait. békeharcos asszonyait, a főid. inűvesszövetkezet aktíváit, de hasz­nálják fel a verseny kiszélesítésére a falu értlmi.ségcit, a pedagógusokat, az úttörőket, do no hagyják számításon kívül a gépállomások dolgozóit sem. Itt az ideje annak, hogy békeköl­csön-jegyzésben eléri sikert tetézzük a begyűjtési versenyben egy újabb győzelemmel, amelynek erejét meg­adja doígozó népünk szeretele a békéi építő nagy Szovjelunió iránt. Gellér B. Miklós a megyei t ács begyűjtési osztályának vezetője. Keller Istvánná Oroszló napralorgóbead. Csapó Istvánná Oroszló napraforgóbead, Boqnds Sándor né Kaposszekcsö kukái icabead. Schutt Fülöp Kaposszekcső burgonvabeaddsát Kollár f.a/os Fapnstnekcsó kukoricabeadását Taksonyi István Kaposszekcső burgonyabead. 140 százalékra telfesitette­no ff n 110 r* ft no ff M 9* ff no ff H Az SZK(b)P Körponti Bizottságának beszámolója a párt XIX. kongresszusa előtt elvíársnak, az SZK(b)P KB titkárának előadói beszéde G. M. itíalenkov Moszkva, október 6. (TASZSZ) L A Szovjetunió nemzetközi helyzete Elvtársak! A párt XVIII. kongresz- szusa óta eltelt időszak bővelkedett világtörténelmi Jelentőségű esemé­nyekben. A második világháború alapjaiban rendítette meg sek nép és állam éle. tét, a megváltoztatta a világ arcula­tát. A világgazdasági helyzet általános képét mostanában a fejlődés két irányvonala jellemzi. Az egyik a békegazdaság szakadat­lan fellendülésének vonala a Szovjet­unióban és a népi demokráciákban; ez a gazdaság nem ismer válságokat, s fejlődése a társadalom anyaga éa kul­turális szükségleteinek maximális ki. elégetését szolgálja. Ez a gazdaság biztosítja a néptömegek életszínvona­lának rendszerese emelését és a mun kaerő teljes foglalkoztatottságát. Ezt a gazdaságot a demokratikus tábor országainak baráti gazdasági együtt­működése jellemzi. A másik vonal a kapitalizmus gaz­dasági irányvonala. A kapitalizmus termelőerői egyhelyben topognak; ez a gazdaság a kapitalizmus egyre mé lyülő általános válságának és a foly­tonosan ismétlődő gazdasági válsá goknak harapófogójában vergődik. Ez a gazdaság mili'arizálásának, a hábo. rús célokát szolgáló termelési ágak egyoldalú fejlesztésének, az országom közti konkurenciának és egyes or­szágok mások által való leigázásának irányvona'a. Az itt vázolt helyzet azért alakult ki. mert ez a gazdaság nem a társadalom érdekeit szolgálja, hanem a kapitalisták maximális pro. fit iának biztosítását, az adott ország lakossága többségének kizsákmányo­lása, tönkretétele és nvomorba dön tése útján, más országok — különösen az e'maradot.t országok népeinek le igázása és rendszeres kifosztás« út­ján, végül p?dio háborúk és a nem­zetgazdaság milltarizálása útján. Ma'enkov elvtárs összehasonlítja a Szovjetunió és a kapitalista országok termelésének fejlődését, rámutat a népi demokratikus országok eredmé nyeire és a vilácpntac szétesésére, majd rátér az amerikai imperializmus gaz dasági politikájának jellemzésére. Az Amerikai Egyesült Államok megszedte magát a háborún. íz ame rikai milliárdosok megszilárdították gazdasági hadállásaikat. \z. Egyesült Államoknak azonban nem sikerül’ e- -oie cél*át nem sikerült megterem *» nie az amerikai töke malmát a világ piacon, Az Egyesült Állomok azt gondolta, hogy Németország és Japán harcképtelenné tétele után r égy szere sére ötszörösére emelheti termelését. Azonban mindössze kétszeresére emel­te termelését, most pedig lefelé csú­szik a gazdasági válságba. Tény, hogv az Egyesült Államokban most leg­alább hárommillió teljesen munkanél­küli és még több részleges munkánál kuli van, A munkások töTnegazttájk- jai még bonyolultabbá teszik az Egye. sült Államok milliárdosainak helyze­tét. Azért van ez így, mert az Égve sült Államok ipara, az Egyesült Álla­mok uralkodó köreinek hibájából, el­vesztette elvan piacait, mint a Szov. jetunió, Kína, az európai népi demo­kráciák. Az amerikai imperializmus most 'nemcsak a népek nemzetközi kizsák mányolója és leigázója. hanem olyan erő is, amely bomlasztja a többi ka pita’.ista ország gazdasági életét. Az Egyesült Államok monopo’.tőkéje iri használta versenytársainak gvrngüié sét és a háború után meghódította a kapitalista világpiac jelentékeny ró szét. Az Egyesült Államok monopo tőkéje szétrombolta a kanita’istn or­szágok között történémileo kialakult j sokoldalú gazdasági kapcsolatokat ás] / Elük ezeket az említett országok és az1 Egyesült Államok egyoldalú kapcso tatáival helyettesíti. Az amerikai rao. „opoldumok a iegarcátlanabb dömping giel erőszakolják ki exportjukat, ugyanakkor kirekesztik belső pia cukról a külföldi árukat. Ennek kö vetkeztében a magas árak fojtogatják az amerikai népet. Az amerikai mo­nopóliumok egyre inkább megbont­ják a kapitalista világpiacot. Az ame rikai imperializmus lehetetlenné te­szi a nyugaleurópai országok számára, hogv élelmiszerárukat szerezzenek ko rábbi keleteurópai piacaikon. Pedig a nyugateurópai országok mindig nagymennyiségű ipar) árut száll kot­ták oda. cserébe az élelmiszerért és nyersanyagért. Az amerikai imperializmusnak ez a gazdaságpolitikája ki kellett, hogy é-lezre az Egyesült Államok és a töb. bi tőkés állam közti ellentéteket. F./ek közül a legfőbbek az Egyesült Álla­mok és Anglia közötti ellentétek Ezeknek nyomán nyílt harc folyik az amerikai és angol monopóliumok kö zőtt a kőolaj, a kaucsuk, a ritka- és színesfémek, a kén és a gyapjú for­rásaiért, az áruelhelyezö piacokért. Ehhez járulnak még az Egyesült Államok és Japán, az Egyesült AM» mok és Olaszország, az Egyesült Ál­lamok és Nyugat Németország Igen komoly ellentétei. Ahogyan az amerikai tmoértalizmus ..•seTélv’’ lep’e alatt, hitelrrvújtissal befészke’i magát Ang'ta», Frencioor- szég. Olaszország gazdasági életébe, elhódítja az angol-francia gyarmato­kon lévő nversanvagot és az árun já­rókát. únr é'erődnek és mén tovább fognak é’oződni az ellentétek az Ecrvesült Államok és Anglia, az Égve sült Államok és Franciaország között. Anglia, majd utána Franciaország és a többi kanitaUsfa ország arra törek S7'"k. hney kiszakítsa macát az Égve sült Á'lr.motc'ak v»’ó alárendeltség­ből. hogy önálló helyzetet és ift'agas orofltot biztosítson a maga számára. Az angol kapfJa'tsták már most ke- méhv harcot folytatnak a nem-íetjözj kereskedő’emb"o megnyilvánuló ame rikai tú’súlv ellen. A kaoitaiist* országok háboré utá ni gazdaságit nehézségei még fokozód. *ak azáltal, hogy az imn éri a fisiák ma­guk zárták el maguk e’ől a demokra­tikus világpiacra vezető utat. Az Egyesült Államok kapitalistái felismerve ezeket a gazdasági nehéz ségaket, igyekeznek őket a koreai há­borúval. fegyverkezési versennyel, az ipar mijitarizáiásával eWensú.yoznt Az Egyesült Államok, Angiiia, Fran. ciaország imperialistái a koreai nép elleni reakciós háború kirobbantása után és a demokratikus tábor elleni háború» hisztéria felszitásával egyide­jűleg háborús vágányra terelték a gazdasági életet, hatalmas aránvúvá tették országuk gazdasági életének militarizá'-ását és a fegyverkezési ver­senyt. Jelenleg ezen országok ipari termelésének egyre nagyobb részét használják fel hadfelszerelésre. A ha dimegrendelések döntő szerepet Ját­szanak az Egyesült Államok és a töh bi kapitalista ország iparának fő ágazataiban, A kapitalista államok költségvetésében szakadatlanul nö­vekszik a fegyverkezési versenyt szol­gáló közvetlen és közvetett kiadások aránya. A háborús gazdaság vágányaira való áttérés Hihetővé telte az Egyesült Ál­lamoknak és más kapitalista orszá­goknak, hogy idelg-óráig eme’jék ipari termelésük színvonalát. A hur- zsoá közgazdászok ezen az alapon igyekszenek bebizonyítani, hogy a nagy katonai megrendelések a vég­telenségig képesek fenntartani az „üz­leti tevékenység" magas színvonalát. A valóság azonban rácáfol ezekre az ál lításokra. Most. a kapitalista gazda­ság különösen erős militarizáOásának harmadik évében egyre nvtlvánvn’őb- 1)3 k lesznek a inililarizálás piiszlitó következményei. A nemzetgazslaság militarizálása nem küszöböli ki, hanem ellenkező­leg, kimélyiti az aránytalanságot a termelési lehetőségek és a lakosság csökkenő firetőképes keres'ete között, amelyet a kapitalista országok vezető körei a végső minimumra csökkenté­nek. Ez a kapilíilisla piac felvevőké pességének egyre nagvobbarányú csökenését vonja maga után. A kato­nai költségvetés felduzzasztása ilvmó- don szükségképpen újaid», mélyreható gazdasági vá'lság kibontakozásához ve­zet. Maíenkov elvtárs beszél az Egye­sült Államok csatlós országainak gaz­dasági nehézségeiről, népeik életszfn- vooalának süllyedéséről, ami a hábo­rús poíitika egyenes következménye, azután így folytatja beszámolóját: A kapitalista világrendszer helyze­tét ezidöszerint az teszi még bonyo­lultabbá, hogy a háború következté­ben és a nemzeti — felszabadító harc újabb fellendülése következtében a gyarmati és függő országokban az imperializmus gyarmati rendszerének tényleges szétesése megy végbe. A fasiszta Németország és az im­perialista Japán szétzúzásának köz- vetCen eredménye volt az imperializ» miis frontjának áttörése Kínában, Ko­reában, és Vietnamban, ahol a gyár- matok és félgyarmatok helyén nép- köztársaságok jöttek létre. A kínai nép győzelme méginkább forradalma­sította a Keletet és elősegítette az im­perializmus által elnyomott fel­szabadító harcának fellendülését. A háború utáni időszakban mégin­kább fokozódtak az ellentétek a* anyaországok és a gyarmatok között. Anglia, Franciaország, Belgium és a többi gyarmattartó hatalom a gyar­matok rovására igyekszik kárpótolni magát azokért a terhekért, amelyeket a gazdasági élet militarizálása és az Egyesült Államok terjeszkedése rájuk hárít. Ugyanakkor nz amerikai impe- riaHisták behatolnak a gyarmattartó hatalmak gyarmati érdekköreibe, ott pozíciókat hódítanak meg maguknak, fokozzák a gyarmati és függő orszá­gok népeinek kizsákmányolását. É harc során az amerikai hódítók ösz- szeesküvéseket sugalmaznak angol és francia ,-szövetségeseik" ellen, csele­kedeteikkel elősegítik az imperializ­mus gyarmati rendszere válságának további elmélyülését. Sok gyarmati és függő ország lEgyiptom, Irán, Szí­ria, Marokkó, Tunisz és mások) terü­letét katonai támaszpontok céljaira használják fel, lakosságát pedig a jö­vendő háború „ágyútöltelékénck" sze­repére készítik elő. A gyarmati és függő országok népei egyre határozottabban ellenállnak az imperialista leigázóknak, A nemzeti felszabadító mozgalom növekvő lendü­letét bizonyítja Vietnam, Burma, Ma­lájfőid. a Fülőpszlgeick és Indonéria népeinek harca, a nemzeti ellenállás fokozódása Indiában, Iránban, Egyip­tomban és más országokban. A háború utáni Időszakban az Amerikai Egyesült AMamok, Anglia és Franciaország uraükodó köreinek tevé­kenysége a nemzetközi kapcsolatok te­rületén is az új háború előkészítésé­nek jegyében bontakozott ki. Az Amerikai Egyesült Államok a második világháború befejezése után csaknem azonnal letért arról a meg­egyezéses politikai irányvonalról, ame­lyen a háború idején a szövetségesek haladtak és amelyet a hatalmak tehe- ráni, jaltai és potsdami értekezletei lerögzítettek. Az Egyesült Államok a* agresszív cselekmények egész soroza­tával életté ki a nemzetközi helyzetet és új háború veszélye elé állította a világot. Minthogy a Szovjetunió az új hábo. rú fő ellenzője, a béke fő támasza, ai Egyesülj Államok főkolomposai arra a következtetésre jutottak, liogy a hálxirút a Szovjetunió és a l»éke többi hívei el’en kei! megindítani. Igv ala­kult meg nz északntlariti agresszív (Folytatds a 3. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom