Dunántúli Napló, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-05 / 234. szám
2 NRPLá tSSJ OKTÓBEB 8 A „Marxizmus-len ínizmus elméletének hatalmas gazdagítása66 Mojrtra. A „Pravda“ október 3-i »/imának vezércikke írja: • — Sztálin elvtársnak ,,A szocializ mus gazdasági problémái a Szovjetunióban“ című műve a marxizmus- lenioizmus elméletének hataCmas gazdagítása. Sztálin elvtársnak ez az új e mé'.eti műve világos példája a for- í ad*'mi elmélet és a forradalmi gyakorlat elszakíthatatlan egységének. Ennek az óriási elméleti és gyakorlati fontosságú tudományos műnek rendkívül nagy a nemzetközi jelentősége. Sztálin elvtárs általánosítja a Szovjetunió szocialista építése és a nemzetközi munkásmozgalom tapasztalataik Korúink gyökeres problémái terén végzett kutató munkájávail szüntelenül új tudományos tételekkel és következtetésekkel gazdagítja a marxizmus-leninizimus elméletét. Sztálin elvtárs művei a szovjet embereknek megmutatják a kommunizmus teljes győzelméhez wzető utat. a népi demokratikus országok dolgozóit di~ cső győzelmekre lelkesítik a szocializmus építésében i az egész világ dolgozóit harcra szólítják a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért. Sztálin elvtárs új elméleti müvei nevezetes napokban tótnak napvilágot, akkor, amikor pártunk és az egész szovjet nép óriási lelkesedéssel készüli a SZK(b)P XIX. kongresszusára, amely meghatározza a párt feladatait a jelenlegi történelmi szakaszban. „A Szovjetunió Kommunista Pártjának ma legfőbb feladata — mondja a pórt módosított szervezel! szabályzatának tervezete — hogy a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útján felépítse a kommunista társadalmat, szüntelenül emelje a társadalom anyagi és kulturális színvonalát, az intemacializmust és az egész viCág dolgozóival való baráti kapcsolatok megteremtésének szellemében nevelje a társadalom tagjait, állandóan erősít«« a szovjet haza aktív védelmét ellenségeinek agresszív cselekedeteivel szemben.“ Sztálin elvtárs „A szociatizmus gaz dasági problémái a Szovjetunióban* című művében minden oldaliról kidolgozta a szocializmus politikai gazdaságtanának alapvető kérdéseit, marxista irodalomban először elemezte a szocializmus gazdasági törvényeinek jellegét, megfogalmaz':) a szocializmus alapvető gazdasági törvényét éa meghatározta a szocializmusból! a kommunizmusba való fokozatos átmenet alapvető feltételeit. Sztálin elvtórs Marx-Engels-!,enin tanításának alkotó továbbfejlesztésé vei mogseniim-isítő csapást mért a különféle anti-marxista nézetekre és b<- rálta egyes gazdászok hibás állításait. Sztáf.in elvtáns feltárta a szocializmus gazdasági törvényeinek jellegét éa érvényesütését, amely törvények objektív törvények és a gazdasági fejlődésnek az emberi akarattól függetlenül végbemenő folyamatait tükrözik vissza. Az emberek felfedezhetik a tér- mészet és társadalom törvényeit, megismerhetik, tanulmányozhatják, figyelembe vehetik őket cselekedeteikné'. felhasználhatják a társadalom érdekében, azonban megváltoztatni vagy eltörölni nem tudják őket. Ezért mélységesen helytelenek az olyan elképzelések, hogy a szocializmusba az emberek gazdasági törvényeket semmisíthetnek mieg és saját akaratukból másokat alkothatnak, vagy „átalakíthatják" őket. A gazdasági törvények — tanítja Sztálin elvtárs — nem semmisülnek meg. hanem az új gazdasági viszonyok folytán elvesztik erejüket és lekerülnek a színről, hogy helyet adjanak az új törvényeknek, amelyeket nem emberi akarat aikot, hanem az új gazdasági feltételek talaján keletkeznek. Azonban a társadalom nem tehetetlen a törvényekkel szemben, a gazda •ági törvényeket megismerve és reájuk támaszkodva felhasználhatja őket a társadalom érdekében. termelő erők jellegének — állapítja meg Sztálin ölvtárs — társa dalin ásította a termelési eszközöket, az egész nép tulajdonává telte őkel és ezzel megsemmisítette a kizsákmányolás rendszerét, megteremtette a gazdaság szocialista formáit. Ha ez a törvény nem lett volna és ha a szovjethalaiom nem támaszko 1- hatott volna rá, nem tudta volna végrehajtani feladatát. Óriási jelentősége van annak, hogy Sztálin divtára feltárta a szocializmus alapvető gazdasági törvényét. ,.A szocializmus alapvető gazdasági törvényének lényeges vonásait és követelményeit — tanítja Sztálin elvtárs — például így lehetne megfogalmazni: az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei legnagyobb mértékű kielégítésének biztosítása -a szocialista termelés szüntelen növekedése és tökéletesedése út. ján, a legmagasabb színvonalú tech nika alapján.“ Ez a meghatározás a •sociailizmus legmélyrehatóbb lényegét, természetét tárja fel. Hangsúlyozza a szocialista termelés célját éa megmutatja e cél megvalósításának eszközét, A szocializmus alapvető gazdasági törvénye kifejezésre juttatja a szocializmus nagy előnyeit a kapita’Hzmussal szemben. A szocialista termelés célja nem a profits hanem az ember a maga szükségleteivel, A szocialista termelés az alapvető célnak van alárendelve, — az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei legnagyobb mértékű kielégítése biztosítására. A gazdasági törvényeknek a társadalom érdekében való felhasználásának a zászlóvivője mindig és minüen- nütt a haladó osztály, míg az önmagukat túlélt osztályok akadályozzák azt. Szükség vah olyan társadalmi erőre, amely képes legyőzni ezt az ellenállást. Országunkban akadt ilyen erő: a munkásosztálynak és a parasztságnak a szövetsége. Ez a nyitja annak, hogy a szovjethntalornnak sikerüli •zét zúznia a társadalom régi erőit és hogy minálunk teljesen szabadon érvényesül az a gazdasági törvény, hogy a termelési viszonyok kötelező cg megfelelnek a term, fő erők jellegének. A szovjethala'om, arra a gazdasági törvényre támaszkodva, hogy a termelés viszonyok köle'ezőleg meglelt1, néz a A párt a szocializmus alapvető gazdasági törvénye követelményeiből kiindulva a gazdaság fejlődését a szüntelen felemelkedés útján vezeti, biztosítja a népgazdasági tervek sikeres teljesítését. A XIX. pártkongresszusnak a Szovjetunió fejleszlését szolgáló 1051—1955. évi ötödik ötéves tervre vonatkozó irányelv tervezete szemléltetően tükrözi vissza a szocializmus alapvető gazdasági törvényének követelményeit. azét a törvényéi, amelyet Sztá'lin elvtárs tárt fel és aCapozott meg tudományosan. ,,Az ötödik ötéves terv — állapítja meg az irányelvtervezet — a Szovjetunió népgazdaságának újabb hatalmas arányú fejlődését eredményezi s biztosítja a nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának további jelentős emelkedését. Az ötödik ötéves terv tejesítése hatalmas lépés a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet útján.* Sztálin elvtárs a szocializmus pofi. tikai gazdaságtana alapvető kérdései nek kidolgozásával minden oldalról tisztázta á szocializmusban folyó áru termeié« sajátosságait. Fontos tudományos következtetést vont le. azt, hogy a szocializmusban különleges fajta árutermelés folyik, árutermelés kapitalisták nélkül, amelynek lényegében az egyesült szocialista terme lök áruival van dolga. Ennek az áru terme'ésnek a hatóköre a szemé'ves szükségleti cikkekre korlátozódik Sztálin elvtárs megmagyarázta, hogy a termelési eszközöket a szocializ musban nem szabad az áruk kateoó riájába soroni. Azt. hogy a szocializmusban különleges fajta árutermelésre van szükség, a szocialista termelés két alapve‘0 formájának megléte ha tározza meg. E két forma az állami (össznépi) és a kolhoztermelés. A kapitalizmustól eltérőlsg a szó clalizmusban folyó árutermelés nem vezet tőkés viszonyok keletkezésére. Ez az áruterme'és olyan döntő félté telek folytán, mint a termelési eszkö zök szocialista tulajdona, a bérmun ka rendszer és a kizsákmánvolás felszámolása. szigorú keretek közé szó rul Az árutermelés és az érték'ör- vénv kutatását a szocializmusban Sztálin elvtárs a szocialista gazdálko dás qyakorlati feladataival, a renta bilitással. az önálló nazdasági elszá -,e’*ssa!. a kalkulációval, stb. kap cso-lja össze. Sztálin elvtárs. a tudomány kimagasló képviselője, a kommunizmus láng,eszű építője óriási fiovelmot szén tel a kommunizmus első fázisáról annak második fázisára való áttérés tör. vényszerűségei tisztázásának. A kom munizmus tudományos meghatározásáról szólva rámutat arra. hogy a le nini formula: „A kommunizmus egyen-\ lő szovjet hatalom, plusz az egész ország villamosítása'*, az egyetlen he. lyes formula. Sztálin elvtárs megalapozta a szó daüzmusbó! a kommunizmusba való fokozatos á'menet feltételeit. Ez újabb ki magas'6 gazdagítása a tudományos kommunizmus elméletének Ahhoz, hogy előkészítsük a kom- muniz.musba való valóságos, nem pe — a „Pravda“ vezércikke ni — mondja Sztálin elvtárs. Elsősorban szilárdan biztosítani két az egész társadalmi termelés szűnte len növekedését, elsősorban a termelési eszközök termelésének növekedé aével, — ami nélkül lehetetlen a bővített újratermelés megvalósítása. Másodsorban a kolhozok és ennél fogva az egész társadalom számára előnyös fokozatos átmenetek útján a kolhoztulajdont az össznépi tulajdon színvonalára keli emelni s az áruforgalmat szintén fokozatos átmenetek útján a termékcsere rendszerével he lyettesítem. Harmadszor el kel] érni a társadalom olyan kulturális fejlődését, amely e társadalom minden tagjának biztosítaná fizikai és szellemi képességei nek mindenoldalú fejlődését, hogy a társadalom tagjainak lehetőség^ legyen olyan műveltség megszerzésére, amely elegendő ahhoz, hogy a társa dalmi fejlődés aktív tényezőjévé váljék. hogy szabadon választhassa meg foglalkozását és a fennálló munka megosztás folytán egész életére ne legyen egyvaiamely foglalkozáshoz kötve. Csak ha mindezek az előzetes kitételek együttesen megvalósulnak, akkor történhetik meg a gyökeres áttérés egyik gazdaságról, a szocializ. mus gazdaságáról a másik, magasabb gazdaságra, a kommunizmufl gazdasá. gára. Sztálin elvtárs ,,A snodailzmus gazdasági problémái a Szovjetunió ban’* című müvében egyben a mai ka pitalizmus legfontosabb problémáinak is mélyreható marxista elemzését adta. Sztálin elvtárs azt tanftla. hogy mai kapitalizmus alapvető gazdasági (örvényének fő vonásai és követel ménvei „a maximális tőkésprofit biz tosítása az adott ország lakossága többségének kizsákmányolása, tönkre tétele, nyomorba döntése útján, más országok, különösen az elmaradt or szagok népeinek leigázása és rend szeres kirablása útján, végül pedig háborúk és a nemzetgazdaság minta rizálása útján, amelyeket a maximá lis profit biztosítására használnak fel.*’ Sztálin elvtárs megmutatta a kapl. talizmus általános válságának kiéle ződését mai szakaszában, hangsúlyozva, hogy a második világháború és annak qazdaságj következményei leg fontosabb gazdasági eredményének azt kell tekinteni, hogy az egységes és mindent átfogó világpiac szétesett. Ez meghatározza a világ kapitalista rendszere általános válságának további elmélyülését." A kapitalizmus táborával szemben álló egységes, hatalmas szocialista tá bor kialakulása arra vezetett, hogv az egységes, mindent átfogó világ piac szétesett, két párhuzamos világ piac a'aku’f ki, amelyek szintén szem ben állnak egymással Emellett az Amerikai F.gvesült Államok és Ang lia Franciaországgal együtt a Szovjetunió, Kína és az európai népi de mokratikus országok gazdasági blokádiát célzó po'itikájávnl akarata el lenére elősegítette az új párhuzamos világpiac kialakulását és megerősödő sét. A szocialista tábor országai gaz rmsáoi'ag összefogtak és megteremtet ték a gazdasági ecryüttműködést és a kölcsönös segítséget. A hatalmas szocialista tábor kialakulása az.t jelenti, hogy’ ennek következtében a fő kapitalista országok lehetőségei a világ erőforrásainak kiaknázására nem növekednek. hanem csökkennek maid. hogy a világ árupiacának fel téte'ei ere., országok számára rosz- szabbodni fognak, hogy ezekben az országokban az üzemek kapacitásának kihasználása csökkenni fog. — Mindez azt jelenti. hogy noha a ka pitalizmus fejlődésének ciklikus ielUe- ge meg is marad, a tirme’és növekedése a fő kapitalista országokban az összezsugorodott alapon fog végbemenni, mert a terme’és volumene ezekben az országokban csökkenni fog. A kapitalizmus világrendszere — állapítja meg Sztálin elvtárs — mindenoldalú válsáqot él át, amel-,, mind a gazdaságra, mind a politikára ki terjed. Enntk az az oka. hogy egvre fokozódik a kapitalizmus gazdasági világrendszerének bomlása és növek szik a kapitalizmustól elszakadt országok — a Szovjetunió ereje. Kínáé é-s más népi demokratikus államoké, A kapitalizmus meggyengülése még lobban elméleti annak belső elunté teit, kiélezi a harcot az imperialista rablók között. méretével a párt egyik legfontosabb feladata. Ezzel kapcsolatban óriási jelentőségre tesz szert a politikai gazdaságtan marxista tankönyvének elkészítése. ,,A tankönyvre — írja Sztálin elv társ —, nemcsak a mi szovjet ifjú Ságunknak van szüksége. Különösen szükségük van reá a világ kommunistáinak és azoknak az embereknek, a kik a kommunistákkal éreznek. Külföldi barátaink tudni akarják, hogyan szakadtunk ki a kapitalista rabságból, hogy alakítottuk át az ország gazdaságát a szocializmus szellemében, hogyan kötöttünk barátságot a parasztsággal, hogyan értük el azt, hogy a mi nemrégiben még szegény és gyenge országunk gazdag és hatalmas országgá váltó zott, mit jelentenek a kolhozok, miért van az. hogy a termelési eszközök társadalmasítása ellenére nem semmisítjük meg az árutermelést, a pénzt, a kereskedelmet és így tovább, ök tudni akarják mindezt és még sok mást és pedig nem pusztán kíváncsiságból, hanem azért, hogy tanuljanak tőlünk ée saját országuk érdekében felhasználják tapasztalatainkat Ezért egv jó marxista politikai gazdaságtan! tankönyv megjelenésé” nek nemcsak belpolitikái, hanem egyben nagy nemzetközi jelentősége is van.*’ Sztálin elvtársnak „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban“ című műve a legmagasabb szakaszt jelenti a marxista-leninista politikai gazdaságtan fejlődésében. Ennek a műnek megjelenése rendkívül nagy eseménv a párt és a szovjet nép eszmei életében. A mű valóban történelmi jelentőségű. A sztálini mű óriási befolyást gyakorol az élenjáró szovjet tudomány fejlődésére, segíti kádereinket, hegy mélyebben megismerjék a társadalmi fejlődés törvényeit, nagy szerepet játszik a külföldi kommunista és munkáspártok eszmei felvert eszesében. Pártunk megvalósítva mindazt, amit Sztálin elvtárs lángeszű en felvázolt, vezeti a szovjet népet a kommunizmus győzelme felé. A Szovjetunió kormányának jegyzéke az Egyesült Államok kormányához Sztálin e’vtárs azt tani*jn. hogv dig deklarativ átiérés*. három alaove I kádereink felvértező*,, a társadalom tó elózetes feltételi kel megvalósíts gazdaság: fejlődési törvényeinek is. Moszkva. (TASZSZ). A J. Visinszklj, a Szovjetunió külügyminisztere október 3-án fogadta McSweeney-t. az Egyesült Államok ideiglenes ügyvivőjét és átadta neki a következő jegyzéket: „A Szovjetunió külügyminiszté" riuma az Amerikai Egyesült Államok kormányának tudomására hozza a kővetkezőket: Mint ismeretes Konnan úr, az Egyesült Államok nagyköveié a Szovjetunióban szeptember 19-én a Berlin mellett lévő tetnpelhofi repülőtéren a nyugatberümj sajló képviselői és amerikai tudósilók előtt nyilatkozatot telt. Nyilatkozatában a Szovjetunióval szemben olyan rágalmazó ellenséges kirohanásokra ragadtatta magát, amelyek durván megsértik a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. Kennan úr ebben a nyilatkozatában, amelyet több nyugatnémet lap közölt, össz.e merészelte hasonlítani a Moszkvában lévő amerikaik helyzetét azzal a helyzettel, amelyben ő állítólag 1í)4t—tíbben élá, amikor a nácik Németországban internálták. Kennan kijelentette, hogy .,ha a nácik megengedték volna, hogy az utcán közlekedjünk, anélkül, hogy jogunk lenne beszélgetni bármelyik némettel, ez pontosan olyan helyzet lett volna, amilyen körülmények között most Moszkvában kell élnünk.“ Kennan úrnak ez a nyilatkozata teljesem hazug és a Szovjetunióval szemben ellenséges. A szovjet kormány a kifejtettekre való tekintettel szükségesnek tartja kijelenteni, hogy Kennan urat nemkívánatos személynek — parsona non grata-nak tekinti és ragaszkodik Kennan úr haladéktalan visszahívásához az Amerikai Egyesült Államok szov- jetuniőbeli nagyköveti poszljáról.** McSweeney ideiglenes ügy-vivő a jegyzék átvétele után kijelentéit«, hogy a jegyzéket haladéktalanul eljuttatja az Egyesült Államok kormányához. tinnepi héten emlékeznek meg az országban Eger vára felszabadításának 400. évfordulójáról Október 17-én 'esz négyazázadlk évfordulója, hogy Eger várénak vitéz védői hősies, több, mint egyhónapos nehéz küzdelem árán felszabadították Eger várát a török ostrom alól. Eger paraszt-vitézeinek hősiessé- ge és igaz haza fisága Lelkesítő hagyománya a magyar történelmi múltnak, amely későbbi évszázadokban is mindig megújuló erővel gyújtotta lángra a hazaszeretet érzését. A fel. szabadult dolgozó magyar nép az egri hősök világraszóló győzelmének 400 évfordulóján kegyelettel emlé kezik meg a vár hős védőiről. A népművelési minisztérium és Eger város centenáris bizottsága október 11 és 17 között ünnepi hetet rendez A centenáriumon megemlékeznek az „Egri csillagok’* című halhatatlan mű írójáról, Gárdonyi Gézáról is. Az ünnepi hét során Egerben és a várban számos ünnepi megemlékező* lesz, amelynek keretében kiálltások és múzeumok nyílnak. A Magyar Történelmi Társulat vándorgyűlést rendez, az Irodalmi Történeti Társa, ság és az írószövetség pedig Gárdonyi Géza esten emlékezik meg a nag-v évfordulóról. Az ünnepi hét során az Állami Operaház „Gördüld operája*’ tart előadásokat Egerben, a filmszínházban pedig Gárdonyi Géza—Szime- tár György: Egri csillagok c. színdarabját adják elő. Az ünnepi hét sportrendezvényein olimipai bajnoka, ink is résztvesznek. Az egri ünnepségek mellett az or- szágba^ mindenütt előadásokat rendeznek és a hősi múltat bemutató képes kiadványok, ismertető füzetek je. lennek meg. Nvuírat-N^metorszáí békebizottsáija négyhatalmi értekezlet ö-szebívásat és az össznémet tanác-kozás folytatását követeli Berlin (MTI): Nyugat-Németország békebizottsága Düsseldorfban teljes ülést tartott, amelyen a december 5 én Bécsben kezdődő népek békekongresszusa nyugatnémetországi előkésztésévé; foglalkozott. Az ülésről kiadott közlemény a többi között a kö. vetkezőket mondja:- A népek békekonqresszusán rész vevő nyugatnémet küldöttek mondják mtg a világ béikekü’.dötteinek, hogv Nyugat Németország népe azt kívánja: kössenek békszerződést az egyesített Németország szabad, demokratikus választások alapján létrejött kormányával. — A német, nép képviselőinek bevonásával tartandó négyhatalmi értekezlet. valamint a Bonnban szeptember 19 én megkezdeft össznémet tanácskozás folytatása: ez az az út, amely a német kérdés békés megoldásához és az új európai háború elhárításához vezet. Negyven jugoszláv munkaszolgálatos lázadt fel a péterváradi erődben Moszkva: A jug-osz'év forradalmi emigránsok ..Za Szocijaltszticsku Ju- goszláviju” című. Moszkvában meg je’enő lapja beszámol arról, hogy m"mrég lázadás tört ki a péterváradi erőd munkásszAzadában Negyven munkaszo.gálatos megtagadta a titöista tisztek parancsainak végrehajt*, ■át. A titóista tisztek ekkor az altisz leket akarták felhasználni a megmozdulás elfojtására, ezek azonban szintén egyhangúlag megtagadták a parancs teljesítését
