Dunántúli Napló, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-30 / 255. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ VUÁ6 PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MA! SZAMBÁN: Otto Grotewchl beszéde a berlini nagygyűlésen, (2. o.l — A nemzeti kisebbségek harcéinak a Tito-fasízmns elleti. (2. o.) — A műszaki vezetők és a szakszervezet bizal­miak szoros egyiií'működése bizesitUatj« esik a munka, verseny ftredm ínyességvit. (3. o.) — A bírálat elfojtása gátolja a termelés további növekedését a pécsbányatelepi NahodijLcsapatbati. (3. o.) — Gyód, Biikkösd. 1 othárd íf Szapceca községek do’gozó parasztjai befejezték a vetést. (4. oldal.) I J [ AXMD P B AR ANYAM EG YÉ 1 PA RTI IIZO TIT SÄ.C IliidüH K LAPJA l\. ÉVFOLYAM, 255. SZÁM ARA 5Q EIU.L»-------e.--r— X*.1 I* •* ................ < .SÜTÖIITÖK, 1«52 OKTÓRfin 30 Nagygyűlés Berlinben a magyar kormányküldöttség tiszteletére Uelfltn. október 28. (MTI) A Rákosi Mátyás vezetésével Ber­linben tartózkodó magyar kormány- tüldöttség risz'teletére kedden dél- jtán nagygyűlést tartottak a berlini »lémet Sportcsarnokban. A nagygyü lésen, amelyet Németország Demokra­tikus Nemzeti Frontjának országos ta rácsa hivott össze, soketzer főnyi : özön ség vett részt. Az ünnepélyesen feldíszített sportcsarnokot a Szovjet- irrió, a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság lobogói ékesítették és falain német és magyar nyeiven a következő jel­szó volt olvasható: ,.A mag)'ar ét a német nép együtt küzd a Szovjetunió- vezette békevilág táborban.” Viharos éljenzés támadt, amikor Rák'osi Mátyás, a Magyar Népköztár saság Minisztertanácsának elnöke, Gerő Ernő és Kiss Károly mimiszterolc kíséretében Grotewohl miniszterelnök kel, Dieckman na!, a népi kamara el_ nőkével, Walter Ulbricht minisztere: nökhel vettesse!, dr. CorrPns-sel, a nemzeti front országos tanácsa elnök sége elnökével, továbbá a kormánv nak, a Német Szocialista Egységipárt Politikai Irodájának, a nemzeti front országos tanács elnökségének tagjai val, namzeti-díjanokkai és a munka hőséivé; a Sportcsarnokba lépett. Az elnökségi emelvény első sorá­ban Rákosi Mátyás, Gerő Er­nő, Kiss Károly, Hajdú József rend­kívüli követ és meghatalmazott mi. niszter, a Magyar Népköztársaság berlini diplomáciai missziójának ve­zetője, Otto Grotewohl. a Német De mokratikus Köztársaság miniszterel­nöke, Johannes Dieckmann, a népi kamara elnöke, dr. Correns, a nem­zeti front országos tanácsa elnökségé nek elnöke. Waiter Ulbricht, Hein­rich Rau, Otto Nusdike. Lothar Bolz és Paul Schoitz minisztereinökbelyet. tesek, Htnuia.nn Matern, Franz. Dali em ée Wilhglm Zaisser, a Német Szocia lista Egységipá.rt Politikai Irodájának tagjai, Georg Dertinger kii'-iigyminisz ler és Friedrich Ebert. Berlin főpol­gármestere foglaltak helyet. A nagygyűlést a Magyar Népköz-ár saság ét« a Német DnniókraUkus Köt társaság nemzeti himnuszainak el­hangzása után Correns, a nemzeti front országos tanácsa et’.nöikaégcoek elnöke nyitotta meg. Szívélycse-p űd. vözöl'te a német föyárosba érkezett magyar vendégeket, üdvözölte ezután a Német Demokratikus Köztársaság kormányának megjelent tagjait, és a diplomáciai misszió.^ jelenlévő veze­tőit. Correns a magyar vendégek lá­togatásét. mint a magyar és a né­met nép barátságának újgbb bizony, ságit méltatta, majd átadta a szót Rákosi Mátyásnak, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa elnöké r.ek Rákosi Mátyás az alábbi beszó dot mondotta: Rákosi Mátra» elvtárs beszéde a berlini Német Sportcsarnokban — Kedves Elv társai I Berlin dolgo zóit — Engedjék meg, hogy átadjam önöknék, mind a magam, mind ama gyár Népköztársaság kormánya és az egész magyar dolgozó nép nevé­ben forró üdvözletemet és jókívánsá­gaimat. Egyben felhasználom az alka.- mat, hogy megköszönjem a rokon- szenvnek és a szeretetnek azt a sok. féle megnyilvánulását, amelyet itt láttunk és mindem alkalommal öröm me! tapasztalunk. A mi látogatásunk céíia a némát és magvar nép barát­ságának elmélyítése Két nép barát, ságinak legszilárdabb alapja a kö­zös célkitűzés, az érdekek azonossá g a Hogy ezek az a’apf el tételek a né­met és a magyar dolgozó nép á'lgmá ban m'-gvanna-k. arra világos bizo nvíték az elmúlt hét esztendő törté note. Engedjék meg, hogy röviden be_ számoljak a magyar dolgozó nép fej”édeséről az utolsó hét esztendő­ben, — 1945 tavaszáig, amikor a Szov- ie'urpó hősi hadserege nehéz áldoz.a- • ok árán felszabadította hazánkat Magyarország e'maradt mezőgazdaság! ország volt. Terméken^ földjének nagy része a feudáli grófok, bárók és püspökök kezén volt. TJgvanakkoi a kitlenrmiiiió fakos közül hárommi'Mó nincstelen volt. ghogv nálunk mond­ták : hárommillió koldus. — Az ipari munkásság teljesen jog fosztott, biltncs-hevert volt, Az. ország csatatér volt és legtöbbet szenvedett, fővárosunk. Budapest, amelvnck házai 72 százalékig meg voltak rongálva és jórészt elpusztultak. A Duna gvönvö rü híd'ai végiig az országban fel vol. íak robbantva Nem volt vasúti köz ' «kedés és á fővárosban nem vo t villany-, gáz,-, vízvezeték. Ebből a mó'vspgből emelkedett tel a Szoviet unió nagylelkű segítségével, a Ma cjvar Kommunista Part vezetésével a magvar dogozó nép A nagybirtoka sok földjét kiosztottuk a falusi sze­génység és a do'gozó parasz'ság kő zött, 1947- 48 folyamán létrejön a szerves munkásegység. A Szociálde raokrata Párt egyesült a Kommunista Párttal, Amikor a politikai harc el elölt, az újjáépítés munkájáról áttér­hettünk a szocializmus alapjainak tervszerű lerakására. — Ez alatt a rövid pehány észtén dö alatt gyökeresen megváltozott ha zánk arculata. El lehet mondani, hogv iparral rendelkező mezőgazdasági or szágból komoly ntezóqazdasággai rem- delkező ipari országgá vállunk. (Taps) — 1952 szeptemberében az utolsó háború e őtti évhez, I93R-hoz képest (145 ezerre! nőtt a ^erősök száma. — Eltűnt a három,mDlip koldus, eltűnt a munkánóHcüliséq és helyette inkább munkáshiánv jelentkezik, mint fejlő désünk egvik fékje Gyáriparunk több. mint háromszorosára növekedett ez. n bélül a nehézipar négyszeresére, «zén. és acéüerme'ésimk több. mint kétszeresére nőtt. 1952 legutolsó ne gyedévében gyáripari termelésünk 24 3 százalékkal! nnayobb, mint a mu't év azonos időszakában. Az egy főrp eső szémenpeés tekintetében Ma­gyarország megelőzi az olyan kaoha_ ílsip állomokat, mint Franriapfszáq! Ausztria. Olaszország A nyersvais. és acé'termelés terén megelőzi Japánt é-> Olaszországot. Alumíniumiparunk és pel rólc um termel ésiiuk gyors ütemben gyarapodik. Uj szocialista városokat építünk, amilyen Sztáünváros. mely­nek Sztálin elvtársról elnevezett vas. müve úzeinbehclyezése után annyi va_ sat é= acélt terme! majd. mint 1949 bgxi egész kohászatunk. Most. építjük Budapesten új föld alatti gyorsvasútun-kat. A felrobban­tó,tt hidakat felépítettük és azok most szcUbzk és erősebbek, mint ré. génit?. A m./fjgazid óságban megkezd­tük a szocialista építést. Jelenleg a szocialista szektor, azaz a termelő- szövetkezet és az. állami gazdaság az ország szántóterületének 33.4 százaié, ka. A dolgozók egyre javuló szpeiá fis viszonyainak eredményeképpen a csecsemőhalandóság a Horthy kor­szakhoz képest 31 százalékkal csök­kent. Az ipar; munikáscs-aladóknál a születési arány 50 százalékka: e*w- kedéti. 1951 hen kússz,-, r ángy i qiák járt középiskolába és háromszorany. nyi az egyetemre, mint 1937—38 ban. Az egy etem eken 1937 38-ban a mun káspk és parasztok gyermekeinek ará. nya 3 százalék volt Ez mo-g 56 szá­zalékra emekodelt. — Az 1938 ban meg jelent könyvek és brosúrák pédányszáma 7.8 millió, 1951 ben 58.9 millió volt. — Amilyen mértekben ismerté^ fel a munkások, parasztok, értelmije églek, hogy az ország az övék. maguknak épitík. olyan mértékben nőtt áldozat készségük, fegyelmük és hozzátehe tem: szaktudásuk is. Ehhez járult a Szovjetunió szakadatlan, önzetlen, ba. réti segítsége is Ez a segítség nem­csak abban nyilvánult meg. hogy nyersanyagokat vagy legmodernebb gépi felszereléseket kantunk. A Szov­jetunió rendelkezésünkre bocsátotta legjobb specialistáit, g várta g mód szereit. Leheiő.vé tette, hogy magyar mérnökök, munkások, parasztok a Szovjetunióba menienep tanulmányút ra, vagy ottani egyetemeken, (ize mekben sajátítsák el a világ lefjíei'et tebb. icghaládottabb lerme'gsi mód. szerei1 Ez.k a mi sikereinknek leq. fontosabb rugói. Természetesen sike reiuk mellett bajok is vannak svéd számmai. A felszabadulás óta gyaltum volt szárazság ntigít rossz, a termés A régi tőkés világ maradványai nagy számban élnek gőzöltünk és igyekez. nek inipiden erővel hátráUotní fejlő­désünket Az amerikai imperialisták és a déli határunkon garázdálkodó Tito banditák sok kémei, kárteyöt. szaboláiót dobnak át határainkon. Sa iát tapasziaUfcanságunk. éberségünk hiánya, a sikerek okozta önelégültség is okoz bajokat. Az ilyan eceteket, meg saját őszinte önkritikánkat mely. lyal bajainkat segítés céljából feltár­juk, az. ellenség gyengeségünk jelé­nek magyarázza. Az imperialista ura^ és propagandabérenceik nem veszik észre, hogy a dolgozó nép túlnyomó többsége hallani Sem akar arról, amit ők ..fe'&zabadítás" nak neveznek, A dolgozó nép tudja, hogy a régi rend visszaállítása újra elvenné a föld­höz juttatott százezrektől a földet. Az ipari munkások nyakára visszarakná a tőkés jármot. Elveszne mindaz a jog. vívmány, kulturális fejlődés, mi­lyet a népi demokráci s adott. Elvesz ne hazánk fiiggerlensege, szabadsága és csalt o kizsákmányolás, a népei- pyomás, a tőkések garázdálkodása lenne szabad. A mi dolgozó gépünk ezért áh egy emberként az imperjalás taoUvnefi béketáborban. Ezért írta alá több. mint hétmillió ember a béke- felhivást. Ezért jegyzett több. mint hárommillió állampolgárunk békeköl­csönt. Ezért van a dolgozó nép el­szánva, hogy szabadságát, független Régét, szocialista jövőjét szilárd sző vétségben a felszabadító Szovjetunió vaj és a népi demokratikus országok. ka-1 vállvetve minden eszközzel meg­védi, — A német elv társak az elmondot­tak után megértik, hogy a magva r dolgozó nép milyen feszült érdeklő­déssé' és rokoíiszenvvel követi a Né met Demokratikus Köztársaság fejlő dósét. Erről a fejlődés-röl lapjaink gyakran beszámolnak. A muH évben az Ifjúéig,; Világtaialkozóra kiutazott fiatalok százai saját szemükkel lát­ták ennek a fejlődésnek az eredmé nyeit. A magyar dolgozó nép az el­múlt hét ás tél esztendő tapasztalatai alapján megérti és méltányolja azt a nehéz és á-doza'os munkát, am síivel a Német Demokratikus Köztársaság dolgozó népe eltakarítja Hitler át-Vos örökségét, a szömyü romokat és bá-t ran a jobb. szocialista jövőbe vetett hittel dolgozata a.z újjáépítésen. Ami­kor értesül tünk róla. hogy meg'erem födött a mwnVáses{7íé<y. a Német Szó ciaVis+a Egvségpárt, azonnal meoér- ‘e'tiik. hogv a Német Demokratikus Köztársaság néne a munkásosztály ve zetése alatt a helyes úlra tért. A ma gvar dolgozó réo ötömmé’ üdvözli a Némei Demokratikus Köztársaság dől gozóinnk minden sikerét é- az ötéve; terv eredményeit. Nálunk is ismerik ennek a tervnek új, nag„ létesülné nveit, a keleti vaskohászati kombiné, to*- Für-clenihe-Hieo. a nvngati vas kohókomh-inátoí Brandenbtirgban, az Odera—Elbe csatornát, a lfmchhaan meri jfokszosító üzenv-t. végül, de rém utolsósorban, azt a gigászi épitikezé-d munkát, amelyet Berlin újjáépítési Programm iával kapcsolatban kifejte nek. Tudjuk azt is. hogv az idén a falun is megkezdődül/! a szocializmus építése A term -'ösz.öve'kezclek szí ma növekszik. Számunkra nem ké’- séges hoay a német do'coz.ó paraszt­ság. tettsroervp a terme'őszövetkezc.- telt fölényé* és gazdasági hasznossá- nát. egg're fokozottabb mértékben tér át a modem nagyüzem! termelés e módjára Ismerjük ? Nőmet Demczkrn- t-iikus Köztársaság lakóiunk polgárai nak covre emelkedő élet.-zínvonalá* Ismerjük azt a hatew>« kulturális feiler^üiést. ame’y a Német Dómokra fikus Köz tárossá« minden táián ta- nnsT.'a'ható, Hrőmmel üdvözöl Kik n nagyszerű német ifjúság t-»ndü1p'ét, amellve! em-emherként, If'Ves áldó za'készcégge' .ámoga'ia a nényt do;, gozó nép hata'mas üovét. — Azt is tudjuk, hogy a hatalmas Szovtahirrő uc’-anpg'’ sopJ“1 m'udc-u rende'ikezésro álló eszközzel a Néme‘ OimokrgtTkus K őztársas ág do'gozó né gét. mtnt ahpgi» ez* velőnk te'tr. Vfi-ndannvhir'k szerétért, bölcs vezéie SzVál'n e’v‘árs a fasiszta barbárok leúszom?* öbb gnré-rdál,kodás» közo- pu'tf ts TpeoVülönbö.z*^' ‘e a nérnef néuet Hft értől é= csatlósaitól. Tud luk. hog-v » Német Demokratikus Köztársaság soroznVw; és növekvő gazdaság' éj Vnlturé'N Jil\-ng-^nan o’vnn mé*‘ékl>-;n. romt n-'blink, a ^zoi-tetuMö és a bö'cs Sztálin setó'- sénére és támogatására vezethetók visfta- A német munkások, narasz'o-k, ór'e’miségiek és ifjak fölismerték. Iipcv az egvedüli helyé? ú*. amelypn a Szovjp'unió vezette szocialista ál­lamok járnak. Ezért e’ vannak szán­va, hogy ha kell. fegyverre!, ha kell. körömmel és foggal, megvédik újon nan szerzett, eredményeiket, éppen úgy. mint a mi dolgozóink. Az is vi­lágos s7.úmunkro. hocrv « Nemei De mokratikus Közjárjsnság népe egyem bérként áll a béke védelmezőinek tA. borában, elutasítja az ünperia'ista hú borús uszít ókat. Ingatag elemek, ám. lók itt is akadunk, de a dolgozó nép zöme biztosan és erősen áll a demo krácig és a szocializmus nagy ügye melleti. Ez a mi ben vont ásunk rövid németországi tartózkodásunk nyomár és erről fogunk örömmé: beszámolni a magyar dolgozóknak. (Taps ) Ee itt őiszántén meg kell még mon­danom, hogy az a rokonszenv. ame. Ivet a magyar do gozó nép a Német Demokratikus Köztársaság népP iránt érez, újkeletű. Azelőtt a magyar nép a hírhedt német .JDrang nach Oslon’1- neic, a némta imnerialisték hódításai. ■>k és elnyomásának volt a tér^v-i ami ellenszenvet és gyú'ö ctrű váltott ki belő e. A sok szenvedés én pusztí­tás. amelyet TlitLcr fasisztái okoztak hazánkban, még soká élt népünk em. lékezetében. Ez az em'ékezés azon­ban o'ván mértékben változó- át ro- knnsrenvvé és barátsággá ahogy a Német Demokrariírus’ "KőrtársasAo megalakul;, ahogy fcáorakozott a bé ke. á jZociaUstó építés és a demofcra fikus haladás hivr'; mi! é és amióta olvan párt. á'l az élén. mini a Német Szocialista Egvségpárt és »Ivan fér­fiak. mjnt a mi régi barátunk é-s har­costársunk, Wühehn Pieck e'vtárs. Ottó Grotewohl és Walter Ulbricht o'vtársaik. (Taps.) Kedvei E'v társ aki Az e'mondottnk alapján nem ke'l hiz.on vkndnom, hogv mi jó! megért ifik a német dol­gozó nép minden örömét é* bánatát. Dr ezt a megértést e'ösegftj »z. hogv mi két hét o'ött még Moszkvában vo’tunk, a.ho! az a zerr nőse t» ki­tüntetés ért bennünket,, hogv részt- vehettünk a Sr.m ieluniö Kommu­nista Pártjának XIX. kongresszusán. A német do’gozó nép küdöttei f>e- számo’tak erről a kongrenzufiról. A kopgreszuson lenyűgöző hatású tett ránk a Szovjetunió gazdasági hat.a'- mának óö kultúrád« fejlődésének pá­ratlan lendiilete. irama. Ránk n-nd kíiii] mély hfnyotnási tett az az egy- «iág é» szeretette'jps rags^zkodáé. amellyel a szovjet nép j<üldöttri a Konrmnn’rsia Párt Köznon'i B.izottsá- g;St és különösen mindnyá.jnn'k «zéró­iéit vezérét. Sztálin olvtársat övez­ték. (ütemes tnps.) Meggyőződhettünk róla. hogy a szovjet nép mit «em kíván rtary, mint » teremtő béké*. r<»vanakkor száz formában meggyő­ződtünk ataól, bogv a Szovjetunió dolgozó népe rendelkezik azokkal a hatä'mas eszközökkel, amelyekké’ minden támadót szétzúzhat é* hogy a szovjet nép élni i« fog ezekkel, ha az fanperia!i*ta háborús gyujiogatók erre rákényszerítik. (Hossvtnhrrrtó taps.) A Szovjetunió Kommunáta Pártjá­nak kongresszusán sorr» fehonul- tak a répi demokratikus o-rszieok képviae’ői, ak’k — mint az egvik hozzászóló mondotta — a (Vendős­óceántól az Elbáig inr.iedö teriiletep egvségesen építik az új éb>'et. Rp- szánpolta'k hata mas sikereikről és százféle formában adlak kifejezést annak a szeretetnek és hálának, ame­lyet felszabadítójuk, a Szovjetunió és annak szeretett vezére. Sztálin oiv- túr« iránt éreznek. A ktPdötiek ft'Nzó'a'ásába.n kidom­borodott az a baráti. bensőséges, őszinte viszony, itnie)v őket a Szov­jetunióhoz és egymáshoz fűzi. Ez a köliWmiVs segítésnek, támogatásnak és biza'rvmnak az. a légköre, anudvei azelőtt soha nem láthatott a világ mive' ilyen viszony r«ak a szocia ■li7.must építő országok között jöhet létre. Tökös, imperialista országok között, amelyeknek létalapja saját do'gozó népük elnyomása, valamiül más népek k>/sikmányo!ása ós el­nyom-ftóa, ilyen viezopyró! «zó sem iehet. A tőké« gyarmati vagy félgyar­mati országok képviselői népeik ere­jéről és siker»* harcából számoltak lie. F.hnondoHák. hogy Franejaanszág- ban vagy 01 asz országban a pro’elá- riitu* több-égc az imperialisták el sg vívott küzde’emhen már mögötliik áll. Másutt, mint Vietnanihan, Runná- ban és egyebütt, már nvilt fegyveres harcban szabadflották fel országuk je’entékeny ré-zét a gyarmati elnyo­más alól a népek. F./.ek A felszaba­dulásukért küzdő népek szorosan és lekesen tömörülnok a Szovjetunió köré és Sztálin elvfárrdnan látják szeretett vezérüket és tanítójukat. Küldötteik beszámolóiból kiderü’t, hogy ez á világ-zertp folyó mozga- '<>m legyőzhetetlen forradalmi erő és ha‘á«ára eiár világszerte rspseg-rppog a gyarmati 'agy félgyarmati orszá­gokban az imperia’iintu« építménye. Sz.'.á’ta e'vtárs i i’:Sg;örlénelmi je­lentőségű fe'szóta’á-ában ezen a kon­gresszuson elmondotta, hogy a Pzov- jotunió mellett a népi demokratikus országok alakjában » forradalmi moz­galom új rohambrigádjai lépnek a küzdőtérre. ..Most — mondotta Sztá­lin elvtárs — Irönni/rhbé vált pár­tunk harm és vidámabban foft/ik a munka." (Hosszantartó taps.) Ezen a kongresszuson felvonult az a gigászi erő. amelyet a Szovjetun'A ós a néni demokratikus országok 800 milliós tömbje je'ent, Eelra.izo'ódott a töké« ós gyarmati országokban folyó ha- ta'maH. harp képe. Csak azt sajnálta,m. hogy az ingadozók és kishitűik nőm lehettek jelen, (Derültség) Meggyő­ződhettek vo'na. mint mi, hogv ez a mozgalom legyőzhetetlen, ezé a moz­galomé a jövő. Amint Sztálin elv- társ mondotta: .Teljes joggal lehrt nrrg számítani, hogy n testvérpártól;. sikereket és győzelmet aratnak a tőke uralmának országaiban." (Hosszantar­tó taps.) A béketábor. » felszabadító demo­kratikus mozgalom egységéi1 el. fej­lődésével szemben élesen 6« világo­san rajzolódott ki a rothadó impe­rialista országok hanyatlásának képe. Annak a burzsoáziának képe. a.me'y — mint Sztálin elmar« mondotta — a nemzet jogait és fiiggetlen-sógót doJlárokérí áruba bocsátja. Róla njnT,_ dntta a XIX. kongresszus viharos h»- lyfieléftB közenette Sztálin »lvtArw: ..A nemzeti függeflrnsérj és nemzeti szuvorénifés zászlaját félrelökte. Két- ségielon. hagy ezt a zászlót önöknek, a kommunista és rfrmokfgtikus pár­tol; /képviselőinek kell magasra ernel- niök és rlőrea;tnniök, ha házaljak nkrrrnnk lenvi. ha a népisét Vetr'ő erejévé akarnak válni. .Vines más. aki magasra emelje ezt a zászlót." £« hozzátette- ,.A hurzsoá-áemokra- tikus szabadság fonok zászlaját félre­löktél;. T’gv gondolom, hogy ezt a zászlót önöknek, a kommunista és ■letnnkratikus ftárfok képviselőinek kell may asm emelniok és ch'<rov<n- ti lök, ha magul; köré akarták guül- teái n nép többsénél. Vines más. aki magasra emelje." (Hosszantartó fans.) Sztálta etvtársnak ezek a meg­állapításai hajszálnyi pontossággal illenek Németország viszonyaira le. Itt még világosabban látható, mint másutt, hogy Adnnauerók, az ameri­kai imperialitsiák nyugatnémet z/sol­Fohjtntás o 2. oldrdon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom