Dunántúli Napló, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-26 / 252. szám
6 if n p j, o 1952 OKTÓBER Í* A mohácsi járás kultúrcsoportjai készülnek az országos versenyre A mohácsi járás és Mohács ráíró* színjét szócsoport nvoéc taggal indul. kcltúrcaoportjai lelkesedéssel, öröjn ■nel készülnek a II. országos kultúr- rersenrre — számol be levelében Szántó Lajosnéi a járási tanács nép művelési osztályvezetője és Szabó 'Józsetfné népművelési előadó a mo- hácei járás és Mohács város kúltúr- mnnltá járói. — Ezaefl is bebizonyítják kmltúrosaiok itt, a határ mentén, hogy minden szavalatukkal, előadásukkal, táncukkal, jelenetükkel a békét akarják szolgál ni és csapást akarnak mérni a békére, építésünkre törő ellenségre. Mohács városában a járási kuitúr- »tthon népitánccaoportja az el sók kö- eőtt nevezett be a kufttúrversenyre és a versenyzők között van a kufltúr- ettSjon román-tánocsoportja, valamint ■zinjátazócaoportja Is. Benevezett eze- keaa Wröft a kultúrotthon bábcsoport- jn. vonó« és fúvószenekar«, valamint rigmaabr) gáldja. Láayesókon nem régibe® alakult arteg a knltúresöpurt. Az égés® csoporttagság lelkesedéssel váílaSta, hogy benevez a kufltúrvenaenyre, minden áag örfili, hogy szerepelhet, hogy képezheti magát. A tánccsoport 16, a X versendi délszláv, cigány és magyar nemzetiségű dolgozókból álló tánc- és szinjátszócsoport már az elmúlt évben és idén. is jól szerepelt nemcsak a községben, de az egész megyében. A csoporttagság most arra tör, hogy a tavalyinál még nagyobb eredményeket érjenek ek Nagynjárádon két csoport nevez be a versenyre. Az iskola hetediknyolcadik osztályos növendékeiből 24 tagú tánccsoport alakult, mellyel a helyi tanítónő, Nádassy Emma foglalkozik igen jól és lelkiismeretesen. Nyárádi Vencel elvtárs, a kultúrház igazgatója pedig a tíztagú színjátszó- csoporttal foglalkozik. Kölkedröl is több csoport nevezett be. Résztvesz a kultúrversenven a tilzenniégytagu színjátszó-brigád, .a nyolctagú tánccsoport és az iskola A szerkesztőség örömmel fogadta a mohácsi néimiővelésl osztályvezető és előadó beszámoló levelét. Szívesen vennénk, ha a többi járás, ha községeink és üzemeink kuHúrmunkásai és funkcionáriusai is követnék Szántó és Szabó elvtársnők példáját és beszámolnának szerkesztőségünknek kultúrversenyi készülődéseikről, darab választásukról, előrehuladásuk- róL Biztatást és lelkesedést meri te nének a csoporttagok ezekből a cikkekből és egyúttal inód lenne a hibák mcnetkőzbcnl kijavítására, megvitatására is. Petőfi Sándor úttörőcsapatának héttagú tánccsoportja. A már felsoroltakon kívül benevezett a majsi termelőszövetkezet színjátszócsoportja, a bólyi álfiami gazdaság 14 tagú zenekara és ugyancsak 14 tagú tánccsoportja, a sátorhelyi állami gazdaság tánc. és színjátszó- csoportja, valamint az udvari színját- saócsoport. Benevezni szándékozik: a dunaszekcsői DISZ színjátszócsoportja, a majsi MNDSZ színjátszócsoportja, a himesházai színjátszó« söpöri, Or.mánvpuszta, Felsökanda színjátszócsoportjai. Külön említési-e méltó a dunaszekcsői színjátsaócsoport készülődése. melynek tagjai november hetediké, a Nagy Októberi Szocialista Fonradallom tiszteletére, a ..Zászlók a Krasznodon felett“ című darabbal készülnek. ' X „Szabóé Föld“ az elmúlt télen •Israeói számára pályázatot hirdetett ezzel « címmel „Milyen lesz a faáu élete az ötéves terv végére? Milyennek szeretnénk, — mit tehetünk érte?" A pályázatra mintegy 6000 dolgozó paraszt, — férfi, ni. öreg, fiatal, — küldte be írásait * ezek legjavát válogat, ták össze a szerkesztők az ..Olvassa az egész ország.. .“ címmel a Művelt Nép Könyvkiadónál most megjelent műben. Nem írók, hanem egyszerű falusi dolgozók mondják el benne, milyen csodálatos átalakuláson ment át a felszabadulás óta a magyar falu, hogyan látják sorukait, jövőjüket, tenni velői kát. Az egyes írásokat fényképfelvételek színesítik, ezek még jobban kiemelik a magyar falu megújhódott életét. A könyv előszavát Darvas József írta. „...nem lehet ezt a könyvet meghatódás és lelkesedés, nagy belső izgalom nélkül végig olvasni, — írja. Sokkal több ez, mint pálvá. zati művek felsorakoztatása: a nép, a mi népünk szól a kötet lapjairól. Nem írók írták — de olyan embeOLVASSA AZ EGESZ ORSZÁG valói rek, akik az Igazságot, mondják.“ A felszabadulás óta megváltozott új falu. pártunknak és népi demokratikus kormányzatunknak édes gyermeke szól hozzánk a könyvből, dolgozó parasztságunk jelenti: ime, ilyen a mi új életünk, Rákosi apánk bölcs irányításával, munkás- osztályunk egyre növekvő támogatásával így változott meg az ország, a falu s így változtunk meg magunk is! Gazdag mondanivalóikkal egymásután jönnek a valamikor lehajtott fejű, porig megalázott nők és férfiak. Barti Andrasné, Körösi Mihályné. Csapó Pál, Czikos Mihály, Szabó Péter és a többiek, — s jönnek a fiatalok, Kakas Mária, a kis Marinai Irma, Balka Mihály, akik már csak felszabadult életünkről, a boldog jelenről, napfénves jövőjükről tudnak írni. Valamennyi írásból, nőkéből férfiakéból, felnőttekéből s if jakéból egyaránt, szinte perzselően sugárzik a forró szeretet legnagyobb jótevőnk, Sztálin elvtárs és a felszabadító Szovjetunió iránt, drága Rákosi elvtársunk mint a kőtelcki Egyed - „jobb hozzánk mint iránt, aki - János írja édesapánk.' Valóban: nem lehet ezt a könyvet meghatódás és lelkesedés, nagy belső izgalom nélkül olvasni. — amikor a iegközrvetlenebbnl érdekeltek, a falvak és a messze tanyák dolgozói írják le, mi mindent kaptak és kapnak az ötéves tervtől, hány régi sebet, mennyi régi sérelmet gyógyított meg már eddig is a dolgozók állama! Ez a könyv a leghitelesebben tudósít bennünket arról is, hogy mit jelent a falu életében a villany, a telefon, a kultúrotthon, a bekötőút, a járda, a gyógyszertár, az artézikút, és a sok-sok hasonló létesítmény, amely mind az élet megszépítését, megkönnyítését se- gili elő. A pályázatok éiö tanúbizonyságai annak, hogy a magyar falu az elmúlt hét év alatt többet fejlődött, mint azelőtt az utolsó 50 esztendő során. A könyv tartalmazza a Szabad Föld pályázatán résztvevők teljes névsorát is. Megindultak a Szabad Föld Téli Esték A mikor mezőgazdaságunk szóda- lista átszervezéséről, a falu és váróé közötti különbség megszüntetéséről beszélünk, foglalkoznunk kell a falvakban meginduló kulturális nevelőmunkával, ezen belül a Szabad Föld Téli Esték kérdésével. Több évi tapasztalat azt mutálja, hogy a Szabad Föld Téli Esték előadásai jelentős szerepet játszanak a falu életében azzal, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének feladatait tárják a dolgozók elé és az általános műveltség emeléséhez nélkülözhetetlen segítséget adnak. Az elmúlt oktatási évben az SZFT- ostéken sok egyéni paraszt vitatta meg a tsz esőbe való belépését- Uj- petrén például egy ilyen előadás alkalmával hat egyéni dolgozó paraszt kérte felvételét a csoportba, Katádfa, Markén községeket is érdemes megemlíteni, ahol a „Szövetkezeti gazdálkodás nagyobb termés“ című előadásnak igen nagy hatása volt. Bebizonyított tény az, hogy azokban a községekben mentek jól az előadások, ahol jó felkészültségű előadók voltak. Ezeken a helyeken felhasználták a kullúrcsoportok működését, a dia-filmeket és különböző más agitá- ciós eszközöket (faliújságot, plakátot, meghívót, hangoshíradót etb.). Hoeszúhetényben, Ó fai un. Versenden, Du naszek cső-szigeten, Somberekén minden előadásnál több és több hallgató Jelent meg. üjpetrét is érdemes kiemelni, ahol az SzFTE előadásán Sztálin elvi ára születésnapjára tett felajánlásképpen minden dolgozó vállalta, hogy a háza előtt lévő járdát rendbe fogja tenni. Tótszentgyőrgyön a munkafegyelem javtilt meg a tszcs- ben annak nyomán, hogy az előadáson meqvitatiák Rákosi elvtárs beszédét és a beszéd meghallgatása Idán értékelték a községben lévő tszcs hibáit. Teklafalun „Az 1614-es paraszt- forradalom" című előadásnál megvitatták a hallgatók, hogy a hábonit mindig a Mzsdkmányolók okozzák. Régen a főurak és a fő napok. ma pedig az imperialisták. Több délszláv- nvelvű előadás során. Németi. Ata, Kátoly, Alsészentmárton, Szalánta községekben megvitatták, hogy a sztálini nemzetiségi politikát hogyan alkalmazzuk hazánkban. VAN TELEFON - VAN EGÉSZSÉG! A ,„Szabad Fold** dmfl lap néhá*T hónappal ezelőtt pályázatot hirdetett ezzel a diáméi: „Milyen lesz falunk élete az ötéves terv vécére, milyennek szeretnénk, mit tehetünk érte?“ A pályázatra mintegy hatezer írás érkezett be, köztük számos baranyai i*. Az egyik baranyai pályázó, Czirkos Mihály görcsonydobokai dolgozó írása megjelent a legjobb pályázatok között a „Miiveit Nép Könyvkiadó** „Olvassa az egész ország . . című kiadványában. Az alábbiakban teljes egészében közöljük Czirkos Mihály írását. Mohácstól vagy öt kilométerre, a BátaszéR tété vezető országút jobboldalán áll II. Lajos király szobra. Ezen a helyen zajlott le a gyászos emlékű mohácsi csata 1526-ban. Itt torkolik a Cse- le-patak a nagy Dunába- Ebbe a patakba fúlt bele a török elől menekülő király. Induljunk el szembe a patak folyásával. Jó hat kilométer gyalog lás után elérünk egy kis taluba: a patak mind két oldatán húzódik egy-egy utca. Görcsönydobo kának nevezik ezt a falut, 115 család él benne. Ezt a kis falut a múltban ősztől áprilisig lei. /Men elzárta a külvilágtól a sár. A régi reakciós urak, grófok, hercegek és püspökök teljesen elhanyagolták ezt a kis baranyamegyei községet. Miért is lett volna rá gondjuk, őnekik volt vas - útjuk Bécs felé, Róma felé, betonútjuk a Balaton. környéki nyaralókhoz. Okét nem érdekelte, hogy miben szenvednek hiányt a gőrcsönydobokai pa rasztok Azzal sém törődtek az urak, hogy ebből a községből esős időben kocsival egyáltalán nem lehetett kimenni. A legközelebbi városba, Mo hácsra, hogyan kell átmenni. A legközelebbi köz. ségbe. Somberekre két nagy dombon át visz az út. De legtöbbször úgy volt, hogy felmentünk a tehenekkel a domb feléig és onnét visszacsúsztunk a sártól síkos úton. A községben teletem, kultúrház és mozi sem volt. Az öregek, akik itt laktak, még vonaton sem ültek. Ha a községben megbetegedett valaki, i rossz volt az időjárás, mire a beteg hozzátartozója gyalog átment a szomszéd községbe, az orvosért, és onnét visszatért vele, nem minden esetben találta élve a beteget. Velem történt meg 1947 októberében. A domb oldalon vetettem a búzát. A meredeken nem bot riogattam génnel Kézzel vetettem A feleségem boronáit a tehenekkel. Mentem a kocsihoz a zsák búzáért. Nem vártam meg, míg a lassú tehenekkel odaér a teleségem. hogy leisegítse a zsákot a kocsiról. Egyedül kaptam let váltamra a zsákot. — A lábam megbicsaklott a barázdábant Hanyattvágódtam s lejem beütöttem a kocsi hátsó tengelyébe. Feleségem odaért, észrevett a kocsi mellett. Levette rólam a zsákot. Eletet vert belém, ősz szetépte az alsószoknáyáját, bekötötte a lejem. En biztattam, siessünk orvoshoz Hazaértünk Tengelyig ért a sár. Feleségem szaladt segítségért. Azonnal átfött három legjobb barátom: Tóth Sándor, a párttitkár, Csanádi Jó. meri, a mostan: tanácselnök és Kovács József. Tanakodtak, hogyan szállítsanak orvoshoz. Feleségem egy órai hiábavaló járkálás atán megérkezett kocsi nélkül. Most éreztük csak a kövesút hiányát. Ha köves útunk lett volna, már rég Som. bereken lehettem volna az orvosnál. Vagv csak legalább telefonálhattunk volna az orvosnak, hisz jó ember, nem sajnálja a fáradságot, ha tudja, hol van a baj, gyalog is átjött volna hozzám. Nem maradt más hátra, ló híjján be kellett fogni a mi teheneinket. Indulás. Feleségem ült mellém a kocsira. Három barátom viharlámpával kísérte a kocsit: Kovács elvtárs elől világította az utat a teheneknek. Csanádi és Tóth elv társak. n kocsi mellett világítottak és tolták a kocsit a domboknak. Keservesen beértünk az orvoshoz. Az orvos mentőkért telefonált Mohácsra. En elvesztettem az eszméletemet a sok vérveszteség mialt. A kórházban harmadnapra tértem magamhoz. Jött az. orvos, mondta: most már nincs baj fiam, de ha tíz percet késik ... Elgondoltam, elöltem menynyi lehetett azoknak a száma, akik nem értek be tíz perccel előbb. Egy másik eset: 1949 novemberében, éjszaka 11 órakor szaladt át hozzánk Kovács János, hogy apósa rosszuj lett. En azonnal átmentem hozzájuk. Kovács Jánost az orvosért küldtem Gyalog mehetett csak a sár miatt. Az apósa hét perccel előbb halt meg, mint ahogy az orvos megérkezett. Ha lett volna telefonunk, az orvos idejében odaéri volna és meg tudta volna menteni Stenger János életét. De Stenger Jánoshoz hasonlóan hány férfi, asszony és gyermek ment el az élők sorából, hány élet múlt ki egy pár léha gróf és herceg, mmisz tér, Ferencz Jóska-és Horthy miatt, akik mit tő rődtek egy kis dunáp/úli ía'uval. Sár f-n a rí* volt a m' nagy ellenlábasunk. Megtörtént 1947 júniusában, hogy lekaszáttuk a réteket, ott helyszínen boglyába gyűjtöttük a szé. nát. Jött e9v nagy tel hő szakadás, szénánkat iel- ernelte a víz és elvitte a Dunába. Sok baj volt amiatt is, hogy Mohácsra vagy a szomszéd községbe kellett menni bolti cikkekért. Ezért 1947J>en saját erőnkből íöldművesszö vetkezeti boltot nyitottunk, a következő évben pedig szövetkezeti vendéglőt. Kezelésbe vettük a darálómalmot és a tejcsarnokot. Facsemetéket ho zattunk és a község picéit hársfával szegélyeztük 1950-ben kultúrház.at építettünk saját erőnkből, kezünk munkájával. Nem vártunk mindent az államtól, — hiszen úgyis megkaptuk tőle az ötéves tervben, amire olyan régen vágytunk. 1950-ben négy telelonsze relő érkezett a laluba. A községi akácosból magunk választottuk és vágtuk ki a teletonoszlöpnak valókat. Magunk ástuk a gödröket, állítottuk bele a kész oszlopokat. A telefonszerelők alig ti- nap alatt h szerelték a 'Arfont. Mi tudjuk, mit jchru a telelőn. Már idáio is igen sok hasznát vettük. Hányszor ért ki idejében a telefonon hívott orvos és hányszor karfánk gyors, hasznos ófbaigr.zttíst gazdasági munkánkhoz a járástól, megyétől, tele. fonott. Mit xverrtné tk még az ötéves tervtől? Nagyojx kellene a kövesút. Kövesút hiányában ne hezen megy itt a begyűjtött termények kiszállító, sa A szövetkezeti raktárban 18—20 vagon tér mény vár elszállításra. Míg lágy volt az út, nem szállíthattunk el. Tavasszal meg a szántóföldi munkáktól vonta ej a fogatokat a termény szállítás. Hogyan versenyezzünk a tavaszi munkákban a másik községgel, amelyiknek van országútja és szabad minden - fogata? Úgy gondolom, nem hely telenül kérjük az ötéves tervtől mi, gör csöny - dobokai dolgozó parasztok ezt az 5 kilométeres kövesutat. Igyekszünk kiérdemelni. Tudjuk, az állam iránti kötelességünket, adónkat, beadásunkat hí ánytalanul teljesítettük eddig. Egy dolgozó paraszt sincs a faluban, aki ne tett volna eleget 100 százalékig adóiizetési és beadási kötelezett ségének. A kövesút építésénél kocsitogattal, kétkörös munkával segítenének a férfiak, nők, fiatalok egy. aráfit. Mindenki 14 napi önkéntes munkát vállal na és ez sokat számítana. Már példát mutattunk ilyen közös összefogásra 1951 őszén, a Csele patak szélesítésénél és mélyítésénél. Az asszonyok jobban megfogták a szántóföldi munkákat, a férfiak helyett is dolgoz, lak. A férfiak a pataknál kubikoltak Valameny. nyi;n ott voltunk, dologbiró férfiak, mert tudtuk, ha tavaszig szabályozzuk a patakot, az többé nem önt ki s nem viszi el a rétről szénánkat a víz. A műveltségben is gazdagodni akarunk. Ezért szeretnénk még, ha az ötéves tervtől kapnánk kul tárházunkba egy mozivelítőgépet, mert közöT tünk még sokan vannak, akik mozit sose láttak. .4 film a felvilágosító munkában is segítene. Még vannak községünkben, különösen az idősebbek között olyanok, akik azt mondják• miért van beadási kötelezettség, minek a tervkölcsön. meg a békekölcsön. Én igyekszem megmagyarázni ne k.k. elmondom, hogy miből énül Sztálinváros, a budapesti löldale.ttö vasút és ötéves tervünk többi nagy alkotása. De vannak makacsok. akik azt mondják: én azon a földalatti villamoson sohasem utazom majd. Erre én azt felelem: a budapesti ipari munkások sem telefonálnak a mi telefonon kon, mégis megcsinálták nekünk és nem járnak majd a mi kövesútunkon, amilyet az ötéves tervbe,, kapunk. Ha vetítőgépünk volna, a képe. ken meglátnák dolgozó parasztjaink, miért ad jak az adót és a becrdnivalót. miért jegyezték a békekölcsönt. Egybeíoglalva: azt szeretném és azért dolgozunk. honv az ötéves terv végére a mi kis falunk gazdaságilag és műveltségben is virágzó legyen CZIRKOS MIHÁLY Görcsöny doboka. \ i eredmények mellett 1d kell ** térnünk az előforduló hiányosságokra is. Egyik súlyos hiba az. hogy ei falusi oktatási munkának a tárnicsok nem voltak gazdái. Neun adták meg az oktatáshoz a kellő irányítást, nem egy esetben a megküldött útmutató anyagot a fiókjukba süllyesztették és a szervezés munkájába sem kapcsalódtak bele. Voltak községek, ahol az előadásokat megtartót lók, de nem mindig kapcsolták össze azokat a napi soron- lévő feladatokkal és az előadók sem készültek fel mindig kellőképpen az előadásokra. Némelyik előadó csak kereseti forrásnak tartotta az előadások megtartását. Nem fektettünk mi magunk sem fősúlyt az előadói munkaközösség megszervezésére, az ellenőrzés munkáját sem gyakoroltuk úgy, ahogy kellett volna. Súlyos hiba volt egyes tanácsok részéről, hogy kitcrkaritatlan, befűtellen, rossz világítóeszközzel ellátott helyiségben akarták nemegyszer megtartani az előadást. Természetes az, hogy ilyen helyen senki som érzi jól magát. Ha egyszer el is megy, másodszor már nem látogat el az ilyen barátságtalan helyre. iy| őst kezdődő SZFT-estéinken é* ismeretterjesztő előadásainkat a tavalyi hibák kijavításával feltétlenül eredményesebbé, jobbá, látogatót lábbá kell tennünk. Ezévben 274 helyen lesz megyénkben Szabad Föld TéH Este. Ezenkívül Pécsett, Mohácson, Komlón, Szigetváron és Siklóson városi előadásokat fogunk tartani. Az előadásokkal egyidöben kultúrműsort, diavetítést. sBemléltetést is adunk a hallgatóknak, hogy megszeressék a kultúrát, ismerjék meg fejlett iparunkat és mezőgazdaságunkat A példák nyomán pedig a dolgozók saját maguk veszik észre azt, hogy jobb munkával, tőbbtermelós6el, gyors beszolgáltatással, a védések mielőbbi befejezésével tudják elérni sí ötéves terv mielőbbi sikeres befejezését, a szocialista mezőgazdasági megvalósítását, nemzetgazdaságunk gazdagodását Fenti célok elérésének érdekébe« biztosítani kell és biztosítani fogjuk a megfelelő szervezeti alapot a megyei oktatás; albizottságon keresztül. Az oktatási albizottság havonta egy-, ezer rendesen összeül és megbeszéli a hiányosságokat és az eredményeket, majd a későbbi feladatokat és javaslatot hoz a munka állandó javítására. Járásonkint megszerveztük az előadói munkaközösséget, ahol neun biztosítható megfelelő előadó, ott négy, öt közelfekvő kisebb községben közös előadói munkaközösséget szerveztünk. így jó ütemezéa mellett egy eJőadó 4—5 előadást is megtarthat. Az előadások színvonalának emelése érdekében kísérő műsort szervezünk. Énekkel, tánccal, jelenetekkel tesszük érdekesebbé a műsort. Dia- filmekkel, szemléltető plakátokkal pedig magát az anyagot tudjuk érdekesebbé tenni. Már az új oktatási évben is szép eredményekről számolhatunk be. Október 15-én és az utána következő' napokban a kapott jelentések a mohácsi, pécsváradi, szigetvári járásokból igen eredményes előadásokról számolnak be. Borfád községből 144 hallgatót, Töttősről 94 hallgatót jelentenek, Horváthertelendről, ahol a község lakóinak a száma 150, az el-őt adáson ötvenen jelentek meg. Az elő-' adás címe: „Mit jelent a, csillaghullás“ volt. Ezen az előadáson az előadó nagyszerűen leleplezte a h cl ifi vonatkozású babonás hiedelmeket. . Kistamási községben, az előadó kitünően ismertette előadásában az őszi mélyszántás és a korai vetés jelentősegét. rp ovábhi jó előadásaink érdeké* ben adjanak segítségei a párttitkár e!vtársak, köz,ségi tanáeselnö- • keink, hogy ne forduljanak elő olyan hibák községeikben, mint Hosszúhe- tényben, ahol a községi tanács még mindig nem gondoskodott róla, hogy kultúrterem ne gabonával legyen tele, hanem tanulni és szórakozni vú- gi/ó közönséggel. A kultúrház rend- ntnrfása mellett az is fontos, hogy :t községek vezetői szívügyüknek tart, sák a felvilágosító munkát és személyes részi-ételükkel is emeljék a hallgatók létszámát! Martonossy Józsefné MT népművelési osztály oktatási ellőadó
