Dunántúli Napló, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)
1952-09-23 / 223. szám
I05S SZEPTEMBER 28 N ÄPIO s 'ÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS Harcosabbá, moz«ósílóbbá kell tenni népnevelőinknek gitációjukat — tovább kell fokozui az eddigi eredményeket Nagy sikerrel mutatták be a Pécs' Nemzeti Színházbaji a „Baranyai szvit jét Vasárnap délelőtt a megyei Párt- lttatás Házában összegyűltek mesénk üzemeinek, bányáinak legjobb épnevelői hogy Horváth Márton Ivtérsnak, a Központi Vezetőség ülé. én. elmondott beszéde alapján megitassák a népnevelőmunkában elért redményeiket, megbeszéljék felada likat a munkaverseny további ki- séi-esítése és a belső és külső ellen- ég elleni harc terén átadják egymás, ftk harci tapasztalataikat és munka faszereiket. Az értekezlet megmutatta, hogy bábáinkban és üzemeinkben a népneveiomunka lényegesen Népnevelőink sokat fejlődtek, nem mennek, már el szó nélkül az [fenség tevékenysége mellett, bale m kíméletlenül leleplezik; fclvilá- lositják dolgozóinkat a hibák okaiéi és okozóiról. Különösen a hányás* 'tvtársak vollak aktívak. Ame!ile‘Jt, >0gv az értekezlet megmutatta, hogy lényeges javulás van a népnevelőin (inkában, népnevelőink rámutattak •rra is, hogy igen sok helyen nség finddg nem kapják meg pártbizotfcsá. Iáinktól a kellő támogatást. Joggal Uralta meg Wilk János elvtárs. István aknai népnevelő a pártbizotisá- Jot. mert hetekig nem látni egyetlen liinktíonáiriust sem a dolgozók között * így nem adhatnak kellő segítséget * népnevelőknek. Többször előfordult, togy egyea pártbizottságokon meghallgatták. ugyan a népnevelőket, de *ok esetben nem figyelnek fej a jő kezdeményezésekre, nem fordítanak Gondot a felvetett hiányosságok kijavítására. Nem gondolniuk arra, hogy hanyagságukkal milyen messzi reható károkat okoznak üzemüknek, t pártnak. Virtin Etel elvt/írsnö Szó. cheny.i-aknai csillés példán! je’entet- te a párfbizottságon Mütter elvtársiak, hogy Dérv ..bárónő1’ milyen bomlasztó munkát végez a női dolgozók között és erkölcstelenségével rombolja bányásznőink kemény mun. kávai kivívott tekintélyét. Müller elvtárs azonban semmit sem tett és a .bárónő" még három hónapig zavartalanul rombolhatott Széchenyi- aknán. Ezek a példák azt mutatják, hogy nem mindenütt értették meg pártszervezeteink és pártbizottságaink a nép- Oeve.őmunka jelentőségét. Pedig jó népneveTömunka nélkül tartós tömeg, kapcsolatunk nem lehet. Éppen ezért sürgősen fel kell számolni az itt ott i»óg megbúvó nemtörődömséget és közönyt. Pártbizottságaink kötelessége. hogy a népnevelők politikai fejlődésének lehetőségeit biztosítják és munkájukhoz minden segítséget megadjanak. Pozitívuma az értekezletnek, hogy helyesen állapította meg a népnevelők előtt átló feladatokat. Ötéves tervünk dön ő esztendejében jelentős erőfeszítésekre van szükség. Éppen ezért politikai tömegmunkánk középpontjába a munkaverseny kiszélesítéséért és fokozásáért folyó sgitációt kell állítani. Népneve’őmun- kánk ezen a téren is megjavult, ezt bizonyítja többek között az is, hogy általában jól állunk harmadik negyedévi terv teljesítésével. Népnevelőink igen sok szemléltető, személyhez szóló érvet mondtak cl, amelyekkel jelentős sikereket értek el a munkaverseny kiszélesítésében. Győri elvtárs, Kossuth aknai vájár egyik munkatársa sehogysein akart versenyezni. Minden beszélgetés hiábavalónak bizonyult. Erre a brigád elhatározta. hogy levelet, ír feleségének. Megírták benne azt, hogv meny. nyit kerestek ők és mennyit keresett a* férje. A levél megtette hatását, a következő hónapban már ő is jelentkezett, hogy versenyben akar dolgozniA munkaverseny és a terv teljesít és azonban még mindig kampányszerű. Ezt a kampányszerűséget segítette e'-ő jelentős mértékben a bumlizás. Népnevelőink idejekorán felismerték a veszélyt és igen so1c helYen eredményesen harcolnak ellene. A vasasi legényotthonban például állandóan 15 —18 notórius bumlizó volt. Kopa La- ír>s elvtárs, Petőfi-aknar párüitkar a napokban meglátogatta a legényott- hon jakóit és elbeszélgetett veluk.^ Többek között elmondotta a saját e.e. tét is, ismertette az 1937 es bányászsztrájkot, a bányászok harcát a nagyobb falat kenyérért, a csendorter- rort, a vasasi bányászok nyomorúság« életét. — Az eredmény: másnap a bumPiaók száma hatra esett le. Eredményese-, harcol a bum.rzás ej. len Wilk elvtárs is. aki egy tab.an kiszámítja egy eqv notórius bum.izó- nak, hogv hiányzásaival mennyit ártott saját magának és államunknak Győri elvtárs brigádja ló eredményt J ért el azzal, hogy a bum.lzo fe.eségének levelet küldött, A feleség utánanézett, hogy hol volt a férje — a férj többé nem mulasztott. Versenyagitác ónk nagy hiányossága azonban az. ahogy ezt az értekezlet bebizonyította, hogy még mindig jó részi a mennyiségre irányul. Éppen ezért népnevelőink a jövőben magyarázzák meg dolgozóinknak, hogy munkájuk akkor értékes igazán, ha minőségileg jobbat és olcsóbban termeinek. Mutassanak rá, hogy ez hogyan hat majd vissza a dolgozók életszínvonalának emelkedésére. A bányásznapot megelőző békehéten igen szép eredményeket értek el bányászaink a terv teljesítésében. Minden bányász teljesíteni akarta a vállalást, ezért teljesítette is. Es azért esett vissza a termelés szeptember 7 után, mert nem tudtuk megtartani ezt a lelkesedést, ezt az akarást. A versenv azonban nemcsak az akarat, kérdése, igen sok függ attól, hogyan biztosítják a műszaki vezetők a termelés feltételeit és ezen a téren még számos hiányosság van. Kopa La- jós elvtárs például elmondotta, hogy azért, mert a műszaki vezető nem ellenőrizte, hogy végrehajtják e utasításait, csak fi órakor kaptak üres- csillét, Virtin Etej elvtársnőt azzal fenyegette meg csapatvezetője, hogy áthelyezik, mert van elegendő férfi- munkás. Tehát népnevelőinknek igen komoly feladatai vannak a műszaki vezetők poülikai neve’ése terén. És ha jól és bátran nyúlnak a kérdéshez. műszaki értelmiségünk többsége meg fogja érteni pártunk politikáját. A népnevelőértekezleten aránylag bevés szó esett az ellenség elleni harcról. Elsősorban a szodáldemokratiz- mus elleni harcról. Ez azt bizonyítja, hogy népnevelőink jelentős része is értetlenül áll szemben ezzel a kérdés. °el. nedig nap nap után szemben találják magukat vele és egyesek igen eredményesen harcolnak is ellene. Koiyan ten’kezik a sznciátaKilsraíizimis ? Fellép — különösen aT utóbbi hetekben — mint bérdemagógia. Győri elvtárs elmondotta, hogy amikoT Komlón először szállt le a bányába, azzal fogadták: „Itt nem fog többet keresni. mint 34 forintot" — „Majd meglátjuk". — válaszolta Győri elvtárs és munkájával bebizonyította, hogy 42 forintot is 'lehet keresni naponta, csalt ki kell használni az időt. Az ellenségnek ad tápot az a több helyen előforduló tűrhetetlen állapot, hogy egyes jó munkások fizetéséből 100—400 forintot eltüntetnek. Ez történt például a komlói Szerelőipari Vállalatnál. Ezeken a felelőtlen tisztviselőkön keresztül szítja az ellenség az elégedetlenséget á dolgozók között, és uszítja őket a népi demokrácia ellen, A szoeiáldemokratizmus másik megnyilvánulása a versen veil enesség. — Nem egvszer előfordult, hogy kiváló sztahanovistákat valósággal elszigetelnek. Nem egvszer találkoznak népnevelőink műszaki vezetőség ellenes hangulattal. Ha megnézzük, mi ennek a forrása, mindig meg kell állapítanunk, hogy szoeiáldemokratizmusból fakad Nagyon jól tudja az ellenség, hogy milyen területeken tud igen érzékeny károkat okozni népgazdaságunknak. Tudja azt, hogy egyre több munkás ra van szükségünk, éppen ezért különös előszeretettel támad a női munkások bevonása elfen. A komlói Szerelőipari Vál'alat Zója brigádja póldá ul 90 százalékról 160 százalékra emel te termelését. Az ellenség erre, hogy ezt a brigádot lehetetlenné tegye, „bércsalóknak” nyilvánította őket, A nő; dolgozók azonban azzal" válaszoltak, hogy szombaton tervüket 225 százalékra teljesítették s ezzel meg. semmisítették azt a szociáldemokrata nézetet, hogy a nők nem állják meg a helyüket a termelésben. Njini-l jobban visszaszorítjuk az ellenséget. annál diihödtehben támad. Nem egyszer találkoznak népnevelőink tudatos ellenséges kártevésekkel. Komlón például új bánvászlaká- sokban „ismeretlen tettes“ eldugaszolta a csövekéi, de a bányászok között azt a hangulatot terjesztették, hogy rosszul csinálták meg. A népnevelők hozzászólásai jól tükrözték azt az élesedő harcot, amelyet! a klérus ellen kell vívniok, különösen a bányavidéken. A klérus e'sősorhan a? ír mun Vasoknál és asszonyoknál fám?d. Nem véletlen, hogy’ támadásai központjába éppen a legaktívabb pártmunkások ellen irányul. Nem véletlen, hogv szent Antal láncát éppen Kovács Istvánná elvlársnő küszöbén találták meg. Ilyen babonákkal akarják megfélemlíteni és férjeik ellen fordítani a dolgozó nőket. Nem véletlen, hogy éppen Kovácsné gyermekét „oktatták ki" a szülei ellen. A klérus keze azonban a bányába is elnyúlik. Győri elvtárs a napokban elbeszélgetett az egyik cs,illésével, aki ezer forintot nyert a békekölcsönso.r- solás-on. Az elmondotta, hogy a szobájában egy cédulát talált, amelyen az állott, hogy szent Aulainak köszönheti, hogv nyert, mert szent Antal megsegítette. Győri elvtárs erre megkérdezte, jegvezett-e Búzaikölcsöni a Horthy-rendszerben? A csillés azt mondotta, igen. — S akkor nyertek-e? — Nem. — Hát akkor miért nem segített akkor is a szent Antal? Ahogy az ériekeziet megmutatta, népnevelőink nem figyelnek fel megfelelően a kulákok tevékenységére. Egyre több kulák épül be az ipari üzemekben. Ahová pedig ők maguk nem jutnak el, elküldik ügynökeiket. Tavasz Lajos elvtárs mondotta el, hogy csapatában főleg egy’ ember agitált a Hufli-mozgalom elten — Trap József, aki szabaidejében egy Laláknál dolgozott. Ennek a ku'ákaak az utasításait hajtotta végre Trap a bányában. A kulákok, ahol csak tehetik, lehetőleg fontosabb helyeken akarnak dolgozni, hogy minél nagyobb hatása legyen a rémhíreiknek, a propagandájuknak. Nemcsak az üzemben lázi t a na k, hanem otthon, a falujukban is arra igyekeznek rábeszélni a dolgozókat, hogy hagyják ott a tszcs-t, az állami gazdaságot. Az ellenük való harc egyik fontosabb feladat, mert a kulák eüenség, akárhol dolgozik is. Népnevelőink bebizonyították, hogy agitációjuk egyre harcosabb lesz, sikerült részben felszámolni azt a pasz- szivitást, amely hosszú ideig jellemezte a munkájukat. De ez nem elég. Még több hsrcosssgra, helytállásra van szülség, a helyszínen ke’il felvenni a harcot a szoeiáldemokratizmus, a klérus és a kulákok el'en. Ebben a harcukban népnevelőink támaszkodjanak bátran eredményeinkre, mutassák meg, mH fejlődtünk eddig, megyénk, üzemük területén, egyéni életükben, úgy, mint Schmidt Józsefné elvlársnő tétIe a Porcelángyárban. Schmidt elvtársnő elmondotta munkatársnőjének mit kapott ő, mit kapott munkacsarnokuk és mit kapott az egész gyár a tervtől. Érveljenek népnevelőink személyhez szólóan és a saját életükből vett példákkal, mint Weibí elvtárs, aki elmondotta a dolgozóknak, hogy azelőtt sohasem lehetett volna mérnök, most ő is mérnök lett. Népnevelőink feladata, hogy még jobban ismertessék tervünk vívmányait, az előttünk ál-ló feladatok sikeres végrehajtása érdekében. A népnevelöérlekeZlf-1 bebizonyította, hogy ezen a -téren szép fejlődést értünk el, de itt nem állhatunk meg eddigi eredményeink és ragyogó jövőnk tudatosítása mindennapi feladatunk. A népnevelőértekezlet feladata leli volna, iiogy megvitassa a nemzetközi agitáció kérdéseit is. Ahogy a hozzászólásokból is kitűnt, népnevelőink még meglehetősen bátortalanul nyúlnak ezekhez a kérdésekhez. Nemzetközi agitációnk súlypontija legyen a Szovjetunió békeharcának, a kommunizmus hatalmas építkezéseinek népszerűsítése, mondják el népnevelőink, hogy az imperialisták, Tito azért nem tudtak háborút kirobbantani, bár mennyire is akarták, mert mi erősek vagyunk, erős a honvédségünk és ezt a honvédséget még erősebbé fogjuk tenni. leplezzék !e népnevelőink sokkal jobban Tito rendszeré', mutassák meg a jugoszláv nép nyonjo tál sokkal sokoldalúbban, mini ahogy ezt a népnevelőértekezleten telték. Vegyék fel a harcot a titoista ügynökök ellen, álint K riszt les elvtárs. Tito elküldte ügynökét az Agrárja építkezéshez is. És azt híresztelte, hogy Tito végeredményben a népi demokrácia híve. Ezzel az volt a célja, hogy a dolgozók éberségét tompítsa és elvonja a figyelmüket Tito háborús készülődéseiről. Krisztics elvtárs azonban a helyszínen bebizonyította a dolgozóknak, hogy Tito már a háború e.őtt imperialista ügynök volt és a Szovjetunió és a népi demokráciák és a jugoszláv nép legnagyobb ellensége. Azonban nemcsak a határszél; községekben kell a népnevelőknek fel venniük a harcot a titoista propagandával szemben, hanem ugyan ugv kelt hareolniok a népnevelőknek Pécsett, Komlón és ,megyénk bármely részén is. Mutassák meg népnevelőink azt, hogy a mi harcunk és a világ dolgozóinak harca ugyanazt a célt szolgálja. Az értekezlet azt mutatta, hogy itt is hiányosságok vannak. Ugyanakkor népnevelőinknek legkeméuyebA megyei és a várost tanács rendezésében vasárnap hat baranyai kultúrcsoport és a pécsi Zene- művészeti iskola ének- és zenekarának közreműködésével kultúrbemutató volt a Pécsi Nemzeti Színházban. A műsor nemcsak az országos kul- túrversenyre készülődő falus/ és városi kultúrcsoportok testvéri összefogása és együttműködésének tanúbizonysága volt, hanem egyben a baranyai népi hagyományokat csokorba kötő „Baranyai szvit" bemutatója is. Pécs legjobb kultúrgárdáin — a MÁV tánccsoporton, az Élelmiszerkis kereskedelmi Vállalat, a Bőrgyár tán. cosain — kívül a mohácsi, versendi, zalátai délszláv csoportok és az Or- mányság viseletét és ősi szokásait felelevenítő sellyei gárda szerepelt az esten. Eljöttek ide a pécsszabolcsi bányászkultúrotthon táncos fiataljai is. hogy a környékbeli — sajátgyüj- tésü — táncokat bemutassák. A színes, tarka, változatos tár.cszámok köz ben a pécsi Zeneművészeti iskola kő. rusa és zenekara adott élő kórusműveket, köztük Farkas Ferenc Kossuth díjas „Baranyai lakodalmas" át. Az est műsorának második részében került sor a „Baranyai szvit" előadására. A táncok összegyűjtését és feldo’gozását Simon Antal és Jankó, vich Erzsébet színművészeti főiskolai növendékek végezték, az ének- és ze- nekíséret anyagát pedig Horváth Mihály pécsi zeneiskolai tanár állította össze. Baranya legjellegzetesebb táncai — az ócsárdi libbenés, verbunkos, a hosszúhe’ényi kanásztánc, a birjáni üveges, az ormánvsági párnatánc, a bogádi mártogatós, a kozár- mislenvi qyorscsárdás, a délszláv táncok közül a hoppá hoppá, a pácsity, a moldvából idetelepült csángók táncai közül pedig a kezes, a botosinka, — elevenedtek meg a pécsi, mohácsi, sellyei, versendi kultúrgárdák színes, szép előadásában amelyhez művészi keretet adott az ének- és zenekíséret — a pécsi Zeneművészeti iskola érekés zenekara. A »zínbAzai zsúfolásig megtöltő közönség különösen nagy tetszéssel és szeretettel fogadta a szvit „finálé", /át. ahol a többnyelvű Baranya sole téls nemzetiségének testvéri együttműködését, közös örömét fejezte kt a szvit képei során színrelépett másmás ruhájú, táncú kultúrcsoportok közős, vidám zárójelenete. Kios/tolták az új tudományom fokozatoknak meiífelelö okleveleket a pécsi Tudományé*emeu A pécsi Tudományegvefem díszbe öltözött aulájában hétfőn délben ünnepi tanácsülésen adták át a pécsi tudósok legkiválóbbjainak az új tudományos fokozatoknak megfelelő kitüntetéseket. Az ünnepi ülést. dr. Méhes Gyula, ervoskari dékán nyitotta meg. Beve- zetőjében megemlékezett arról, hogy a pécsi Egyetem intézeteinek műsze rek'kei felszerelése, folyamatos és állandó fejlesztése soha nem álmodott lehetőségeket nyit meg a tudomány kutatói előtt. Dr. Tolnai Gábor, a tudományos minősítő bizottság titkára ismertette az új tudományos fokozatok elnyerésének módját, majd elmondotta, hogv a bizottság 333 tényleges és nyugalmazott egyetemi tanár, valamint akadémiai, kutatóintézeti vezető, tudómé nyos munkájával kapcsolatban hozott döntést. Ennek során 68 tudósnak ítélte oda a tudományok doktora, 173 tudósnak pedig a tudományok knndidátusa fokozatot. Ezek körül a pécsi egyetemen összesen őt prolesz- szór kapott ,,tudományok doktora.'' oklevelet, 11 en pedig a .,tudományok kandidátusa“ kitüntetést Az ennek megfelelő okleveleket dr, Doleschall Alfréd egészségügyi miniszterhelyettes osztotta ki a pécsi tudósoknak. Melczer Miklós, Donhoffer Szilárd, Fenyvesi Béta, Rausch Károly az orvostudományok, Cholnoky László pedig a kémiai tudományok doktora lett. A kandidátusi címet és oklevelet két jogász és kilenc, orvostu. dós nyerte el. A kitüntetett „tudományok doktorai” nevében Melczer Miklós tóimé, csóka a pécsi tudósok köszönetét, — Hámori Artur a kandidátusok, Flach- bárt Ernő a jogászok nevében szólalt fel. Ezután az orvos- és jogtudomá- nvi eoyetem dékánjai méltatták a nan jelentőségét, a kitüntetett tudósokat, majd az ünnepi tanácsülés a kiváló tudósok ünneplésével végeiért. Válasz Gál János elvtárs levelére örömmel olvastam a „Dunántúli Napló’’ ban Gál János sztahánovista levelét, melyben közli, hogy a Kokszművek dolgozói a néphadsereg napja méltó megünneplésére munkaverseny- nyet készülnek és örömmel olvastam az ígéretet, hogy még szorosabbra kívánja^ kovácsolni az elvtársak a dolgozók és a néphadsereg közti kap csolatot. A Kokszmüvek dolgozói megértették és tudják, hogy csak az a nemzet építheti nyugalomban és békébe„ hazájában a szocializmust, ahol eggyé- lorrt a hadsereg és a nép, ahol az épülő békeműveket nem fenyegeti ve szély, ahol lelkészül a nép a béke vé. delmére. Mi, akik a nép Hai vagyunk, akik a dolgozók soraiból kerültünk néphadseregünk tisztjei közé, soha nem lelejtjük el, hogy pártunk, munkásosztályunk, dolgozó népünk miért állított ide bennünket. Mi is napról- napra harcolunk a jobb eredmények eléréséért, mint ahogyan azt a Koksz, művek dolgozói is teszik, MunkánkkáJ azt akarjuk elérni és el is érjük, hogy méltó utódai legyünk Kossuth, , Petőfi, Damjanich dicső hadseregének, ar 1919 es proletárforradulom hősei, nek. MORKVART KAROLY tiszt. Dühöng az éhínség a monarchofasisz’a Görögországban Szófia (MTI) A Szabad Görög Rádió jelentése szerint Görögországban a szegénység és a nyomor bor- za'mas méreteket ölt. Kali Vriszi faluban a lakosság az éhség és a kimerültség következtében tömegesen meg betegeden. A falu bírája azl jelentette, hogy a lakosság csupán zsiradék- nélküli főtt káposztával és főtt kukoricával táplálkozik. A rossz táplálkozás következtében a lakosság súlyos vitaminhiányban szenved és az emberek az utcán esnek össze az éhségtől. Kréta igen sok körzőiében ».lakosság füvekkel táplálkozik. Georgiti faluban háromszáz gvCr- mek betegedett meg tüdő-bajban a rossz, táplálkozás következtében. A dolgozó parasztság életszínvonala sohasem volt olyan alacsony mint ma. ben fel keli lépni mindenfajta nacionalista megnyilvánulással szemben. Tavasz elvtárs elmondotta, hogy az ellenség hogyan harcolt soviniszta szólamokkal Va'.igura elvtárs módszere éllen, mind addig, amíjj be n-eni bizonyították, hogy az új módszerrel, egv fejtőkalapáccsal annyit tudnak termelni, mint azelőtt keltővel. Népnevelőink mutassanak rá, hogy tanulhatunk és tanulnunk kelti a Szovjet- uniólóC, mert ezzel magunkat, a mi hazánkat erősítjük. A megyei üzemi népnüve'-ő értekezleten elhangz-ott vitát Egri Gyula elvtárs, a Bnranynmegyei Pártbizottság titkára foglalta össze, aki összegezte népnevelőink előtt álló feladatokat. Megyénk népnevelőinek az eddiginél jobb munkát kell végezni a munka- verseny állandósításáért, V vállalások teljesítéséért, harcosabban ke’J fellépnünk az ellenség minden megnyilvánulásával szemben, keményen kell harcolni a szoeiáldemokratizmus, a klerikális reakció, a kulák aknamunkája ellen, le kell leplezniük a do’* gőzök előtt a fasiszta Titot és rendszerét. Népnevelőink agitációjának alapját az ötéves terv alkotásai és célkitűzései képezzék, mutassák meg békés építő- munkánk nagyszerűségét, amelyet * Szovjetunió tapasztalatai és segítsége nyomán valósítunk meg. Népnevelő- munkájukhoz elsősorban használják fel az egyéni beszélgetést, de einel- ett alkalmazzák a csoportos beszélgetést, a kisgyűléseket, hogy megyénk dolgozóinak politikai öntudatát tovább fejlesz Illessük. B. .1. V f
