Dunántúli Napló, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1952-09-07 / 210. szám

6 NfiPLO 1952 SZEPTEMBER í PÉCS, MÓRICZ ZSIGMOND ÍRÁSAIBAN A nagy realista regényíró halálának tízéves évfordulójára Móricz Zsigmond a magyar nép fáradhatatlan turistája volt. Ország­járó, a szó legszorosabb értelmében. „Járd az országot, figyelj és taníts. A népnek soha nem volt nagyobb szüksége, mint most — a tanításra“ — mondotta élete utolsó hónapjai­ban. A Hatal írókat pedig ígv buzdí. tóttá: „Járjátok az országot, járjátok az életet, Író számára ez ad csak iga*i képet.“ Trombózisos, beteg lábát befáslizta. kopott zöld felöltőjét magára kapta, nagyazélű. művésakalapját fejére tet­te, híres kis noteszét zsebre vág La, kopott sétabotjét karjára akasztotta s vonaton, harmadosztályú kocsiban, nyitott teherautó tetején, parasztsae. téren vagy gyalog útnak indult a kizsákmányolt magyar falvak és az urak igájában nyögő városok felé... ' Mint egy őszhajú garabonciás, be­járta a pusztai levegők világát: a Hortobágyot; a fenyveserdők haza ját: a Székelyföldet, s a „hulló ma gvarság" birodalmát: a Dunántúlt.« 1. Szemtől-szembe akarta látni a dolgozó nép életét. Beszélni akart a néppel * azokkal, akik * munkások és parasztok sorsát hivatalból „intézik", A falvak szélén meg megállt^ leült ftz országút fehérre meszelt határkö­vére, elővette pepitakockásfeáelű kis noteszét és jegyezgetett... Jegyezte a földtolón parasztok, ura­sági cselédek szavait. * városok ,,em- berpiacain" a munkanélküli munká­sok. napszámosok, kubikosok pana­szait, , a főispánok, polgármesterek, szolgiabírák. képviselők hazug frázi­sait a ,,tlépjólétről"... Mindenkit meghallgatott. De a „nadrégosok", a „méltóságos" és .kegyelme*" urak szavait a dolgozó nép szaván keresztül mindig leellen­őrizte. Mert nekik nem hitt, Az egvifc székelyföldi főszolgabírói épület előtt a napszámosokkal be szélgetett, Egyszer csak megállt ke­zében a , ceruza és csodálkozva kér­dezte; — Három pengő a napszám saját ételük mellett? Ott bent (a főszolga­bírói hivatalban! azt mondták ne­kem, hogy négy pengő! Móricz Zsigmond azonnal tudta, hogy hol az igazság: a nép oldalán! „Ha az ember egy városba az első kapun érkezik és négylovas hintán hajtat be, ott a szegénység, a, igazi bajok soha szeme elé nem kerülnek. A hátsó kapun kell egy városba ér­kezni, ismeretlenül, fel nem tűnőén, ét stégén yen, ha a szegények bizal­mat, rokonszenvét meg akarjuk talál ni és megnyerni — irta Móricz Zsig­mond. így utazott, ígv gyűjtötte a magyar élet hangjait, színeit, eseményeit, él­ményeit. A nép igazságát kereste s mint egy irodalmi fotóriporter ala­kokat figurákat gyűjtött regényfihtz, el’beszéléseihéz. színdarabjaihoz, szí. nes riportjaihoz. Országjárása *orán. 1938 Újév nap ján eljujgtt, Baranyába is, öt napot töltött Kákicson, az ormánysági ta­hiban ahol a, egvke kérdést és an­nak társadalompolitikai okát, hátte­rét tanulmányozta. Kákicsról visszatérőben Pécsre is ellátogatott, másodszor pedig 1940 júniusában járt Pécsett Benyomásait, élményeit sem regényben, sem ölbe széléseiben nem dolgozta fel, nem ágyazta bele. de megörökítette két színes riportjában és egy beszámo'ó cikkében. Ezek híven visszatükrözik mi volt az, amj Móricz Zsigmondot elsősorban érdekelte Pécsett A wines pécsi vásár, a baranyai népviselet, Mecsekalja. az egyke kér. Öés, a népoktatás, a szegénytelep, a pécsi téglaégetés. Ezek azok a témák, amelyek a nagy magyar kritikai reá MsU írót megragadták, figyelmét le­kötötték és cikkírásra kényszerűét- ték. 3. A színes pécsi vásárról •róáó riportja „A kákicsi utca" ctm. m»l a Pesti Napló 1938 február 20-i számában jelent meg. „A pécsi vá sár nem olyan, mint a debreceni, sze­gedi, nem olyan egyszerűen magyar sokadalom, hanem valósággal inter- nacionáHs. Németek, horvátok beszélj nek magyarul, s ez különösen szó katlanná teszi a vásári, Baranya vár­megye ma. ügy látszik, Magyarország legérdekesebb tája. s éppen etnográ- tial tekintetben. ... engem most legjobban érdekel a népi színek nagyszerű és íélelmes vására, a „tetűpiac“. Minden nagyvá rosban van zsibongó, zsibpiac, ócskás árutér. Ezt híjják a pécsi vásáron a díszes megjelöléssel. Debrecenben a z gibogóban Horatiusi lehet venni, meg régi tajtékpipát, meg persze a ringyet-rongyot, amitől valaki inkább menekülni akar, mint pénzt kapni érte. Kecskeméten ezt odáig viszik, hogy az élelmes kecskeméti még a makk-ászt is kiviszi az ócskapiacra, hogy „hátha valakinek éppen az hi­ányzik a pakli kártyából.“ A pécsi ócskapiacon valósággal etnográfiai kincstárt lel mostanság az ember, A baranyai most vetkőzik ki a népviseletből. A magyarság kezdte, most a sokácok vannak soron, a né­metek, akiiének legkevésbbé díszes a népviseletük, még egyelőre tartják. Megdöbbentő hosszú sorokban állnak a szalántai a baranyavárvidéki asz- szonyok s kedves magyar szóval kí­nálják gyönyörűségesen munkáit, régi. szép kézimunkáikat, oly potom pénzen, hogy az ember sír, hogy nincs amiből mind megvegye, s még jobban azért, hogy íme. a felséges nép eldobja királyi díszletét“ — írta Móricz Zsigmond. Riportja további részében megírta, hogy amint ott ődöngött az ismeret­len tömegben, egy kákicsi paraszt­asszony felismerte és szemrehányást tett neki. amiért falujáról, Kákicsról azt Irta. hogy egykés és piszkos. Mó­ricz Zsigmond ekkor megmagyarázta az asszonynak, hogy ő cikkében nem azt irta hogy a talu lakói piszkosak, hanem hogy az egyke lustává teszi őket, mert ha nincs gyerek, akkor nőm látják a munka értelmét. Azt ir­ta. hogy például Kákicson az egy­kének olyan piszkosak, hogy még a házukat is usták kimeszelni. Mó­ricz Zsigmond ezért a pécsi vásáron 100 pengő jutalmat tűzött ki annak a kákicsi gazdának, aki pünkösdre házát kimeszeli és házatáját is rend behozza. Mecsckaljára is elláfojialott. Benyomásairól ..Virágos kertben" lalkoztatta Móricz Zsigmondot Me- csekailján és Pécsett is. Éppen mecsekaljai tartózkodása idején járt Pécsett a város akkori képviselője, Fa-binvi Tihamér, a Hor- thy-korszak sotétemlékü pénzügymi­nisztere, aki a Pécsi Napló 1938 ja­nuár 19-i számában az egyke-kérdés­ről úgy nyilatkozott, hogy az egykés területet éppúgy le kell zárni, „mint a járáványok, emberi vagy á'lfiati be­tegségek esetén a veszélyeztetett te­rületet." Móricz Zsigmond Mecsekal járói írott cikkében vitába szállt Fabinyi- vei és rámutatott arra, hogy: „a mi. niszter gondolata, hogy az egykés te. rületet zár alá kell vermi, mint a.száj- és körömfájásos falvakat, nagyon veszélyesnek látszik, mert az egyke már nemcsak az Ormányság vagy a Sárköz kizárólagossága, sőt nemcsak a relormátusságé." „A társadalmi ré­tegződés rejtelmeihez vezet az egyke­kutatás, akkor pedig olyan intézke­désekre van szükség, amelyek a meg. támadott rétegeket s nemcsak a meg­támadottnak látszó falvakat vizsgál­ják meg“ — válaszolta Fabinyinek. Az egyke kérdésről Móricz Zsig­mond Pécsett 1938 januáT 39-én elő­adást is tartott a református gyüle­kezet termében. Másodszor Pécseit 1938 június 7-én járt Móricz Zsig­mond. Az Irányi Dániel-tér 8 szám alatt lakott Sándor Károly téglagyár, ási szabada'mát jött tanulmányozni. Meg akart győződni személyesen ar­ról. hogy melyik téglagyártás jobb használhatóbb az Alföldön az árviz- sújtotta területeken — ahol az árví, állandóan elmosta a vá’.yogházakat— a Szatmár vármegyében felfedezett, vagy a pécsi Sándor-féle szabadalom szerinti. Tetszett neki a Sándor-fé'e szaba­dalom. amely szerint 10 százaléknál több meszet tartalmazó anyagból, hu muszból és még 40 százalékot tártál mazó agyagból a helyszínen minden kemence és égetőmester nélkül tég la és cserép állítható elő. Móricz Zsigmonj folyóiratában a Kelet Népe 1940 március 1-i számá­ban a Sándor tele téglagyártási el járást és annak előnyeit részletesen ismertette és propagálta. MfMIIK MEOAiaiÓUCOT !] A7 emészlés élettana (2) Az étel szőr a szájüregibe ke­rül, ahol nyá keveredik és aho.1 a fogak meg<k, a nyáknirígyek munkájának ulmányozására Pav­lov laboratóri^ban a kutya pofá­jának külső rón rést nyitottak e mirigyek egy levezetőcsatorná ja számára, azaz iák a csövecskének a számára, amtn keresztül a nyál a szájüregbe ji A kutya pofájára tölcsért szerelt« amelyen keresztül a nyál egv e có szerkesztett edény_ be folyt. így a ijüreg normális ál­lapotát nem bolitták meg, mivel a nyálmirigy többevezetöcsatornáján keresztül a nyálvábbra is a szájba került. A kirlelek azt hizoyították, hogy az elváiaszjó nyálnak mind összetétele, ml a mennyisége attól függ, milyeitápanyag kerül a szájüregbe, A íjba került sava nyú víz igen nagmennyiségű és híg nyálat választ^ a hús viszont kevés, de sűrű ny,t. Ha burgonyát •eszünk, olyan nyává'.asztódik el, amely sok ptialdntartalmaz, azaz olyan anyagot, any képes a ke­ményítőt felodani. gyümölcsök és egyéb olyan étele mográgásánál amelyek nem tartaliznak keményí_ töt, olyan nyál válítódik el, amely kevesebb ptialint taJmaz. A nyál-elválasztód az ételnek a seájbajutása előtt isiegindu’.hat. Ha csak látunk citromo vagv csokolá­dét vagy akárcsak ondolunk rá vagy elképzeljük az ét, máris meg indul a nyál-elválasztás, Es ha meg, vizsgáljuk az>t a nyu. amely az étel megpil'lantásakoi választódik el, azt látjuk hogy ez ugyanolyan, mint az a nyál, amely akkor választódul el, amikor aT étel valóban szájunk­ban van. * Hogyan történik a nyá-hnirígyeknen ilyen nagyszerű alkalmazkodása 3 szervezet "követelményeihez, még ab' ban az esetben is, amikor az étel még nem került a szájba? Pavlov a magasabb idegrendszer és a nagY' agyi féltekék kérgének lángeszű ta­nulmányozásával helyes feleletet ta­lált erre a kérdésre. Megállapította hogy a szájbakerülő táplálék ingem az itt elhelyezkedő ízérzö végkészü­léket, Az inger hatásaképpen kelet­kezett izgalom az idegek útján t° vább jut az agy megfelelő részéhez, onnét más idegeken keresztül a nY"- mirigyekhez, amelyek aztán nys^t választanak el. Ezek a reflexek minT annyiszor beállnak, ahányszor csa étel kerül a szájba megvannak®? az újszülött áltatnál is legelső taP‘a kozása pillanatában. Pavlov bebizonyította, hogy 81 ilyen állandó, velünksziiletett refle*®- ken kívül életünk folyamán más időleges reflexek is alakulhatnak ki bennünk Például nyál választódik ®' nemcsak akkor, ha étel kerül a s®3'. ba, hanem valamilyen hangra. v30 viKianylámpa fényére is. ha a táp-a. kozást azelőtt ilyen ingerek kísér­ték. Pavlov kísérletileg bebizony1 tóttá, hogy az általa felfedezett fel1 teles reflexek éppúgy, mint az ez­előtt is ismert feltétel nélküli r®' flexek az idegrendszer magasabb ré­szének az agykéregnek kőzbehata*3 val keletkeznek. (Folytatjuk) A NVA'L. eL VA ASZ TÓ FEL TÉ TEL ES ESEL £X A'ÉrTEJE 6. A pécsi szegénvtelop m , . miért mondotta Móricz Zsigmond eqvik pécsi nyilatkozatában azt. hogv ..Két várost i-merek. ahol valami címmel a Pesti Nap'ó 1938 január 28-j számában írt cikkét. „Az a falu, ahol most vagyok, Pécs határosa. Úgy híjják, Mecsekalja. Négy község, mint a hegyi vincellérházak, valahogy ősz- szenyúltak, egybenőttek, most egy közigazgatási egységbe vannak fog­lalva. Rácváros, Magyar-ürögh, Szent­kút, Patacs Urögh a régi írásban Iregh. Patach, ősi magyar helyek. Az Árpádok óta egyre kevert nép. Most is nagyon érdekelte Móricz Zsigmon- is az. Mind magyarság van itt. de dot- Folyóiratában, a Ke ct Népe eredete családonként a legkülönbö- augusztus 1-i számában irt cik_ zőbb tájakra utal. Nincs itt az ősi két róla. Ez az Írása azonban n; m ségnek az a megtorpantsága. mint tükrözi vissza a pécsi va ó-agot, az Ormányságban, ahol mint valami óiért a város akkori urai egyo dánt állóvízben tanyáz.nak a csukák, akik an mutatták be neki a pécsi proleía saját pontyaikkal élnek. ’ riátus igazi helyzetét és nem enged­... , , .. , lék meg'áttatni vele a pécsi munkás. 1-t ennek a községnek van 2 WO la. S(y„ nagy többségének nyomorúságát, kosa és -10 elemi isko óba /aró gye életkörü'ményeit, lakását Ez egyszer reke. Itt nem két gyermek szu.ct.k Móricz Zsigmcmd nem a város „hát- egy évben mint az ormány sági fal- sd kapUján" jött be Pécsre, hanem a vakban, itt evente .10, 40, 50 gyere- y^ros hatóságának gépkocsiján járta kei keresztel a plébános - irta be- be „ S7egénytelepet. ahol csak a szdmoő rtkkében amelyet Mecsekai.: ^oeiáii^« olajcstppeket". csak a járó. kiiidott Budapestre. | r,látszatot" mutogatták meg neki. a Meglátogatta a mecsekaljai iskola- radiká is megoldások elkendőzését... kát is. Végig.apozta az isko.ai nap.) p<7 a maoyarázata anmak is. hoqy lókat A gyermekek szórta 's szar — - ■ mazása érdekelte. „Az első hárem osztályba jár 70 gyerek, ezek között 31 iparos gyermek?, 16 ipari napszá- &Vés 'égkor fogadja"az”'ember‘„ nincs mo“é, 2 földműves, a lobbi alkalma »'gyer»'f.’mség. haj, támadás, par/ma. zott, háztartásbelié. Itt tehát a vá s e7 Pécs és Kecskemét. Jó bennük rosi kisiparosság lakik, periléria, s élni." minden háznál 5—6 gyerek“ álla­pította meg. - „Most orra gondolok. Csak. 3 Pécsi. "uinké-ág a bá . nvaszsdq. a gvarak do goroi tudtslc. hogy úgy latszik nem yo az, ha na hogv mPnnyi „baj- Volt a 38—40 es gyón megülcpedik egy népréteg egy években Pécsett, bérfeszültség, osz- hclycn... nem jó az. hogy ha a tó tá ye'.nyomás, nyomorult munka* a- vizc megáll. Meghlnárosodik - (kás> csendórterror. sztrájk... Cikke további részében Móricz ^ Zsigmond a 38-as évek áldatlan köz oktatásügyi viszonyaira mulatott rá Mecsíkaljával kapcsolatban, ahol 120 gyereket csak egy tanító tanítóit, pécsi’ vásár ?. . tetüpiac" és a tég a- „Az az érdekes, — írta. — hogy sza- gyártás érdese né. Nem arról ima kadallanul jajgatunk és kétségbe "'«.hanem a széntermelés fokozódó „ .. . . , sérói, a munka termplékenyaegenek esünk, hogy nincs! ahol nincs gye omc.,kpt)éséröl. a péc^körnvéki terme rek. De ahol van, ott semmi sem lőszövetkezetek munkájáról, a pécsi történik, a gyerekes szülőknek sen gyárak és üzemek életéről, a népi ki segítségére nem jön, a gyerek a demokrácia által létesített gyermek­szülőnek csak kúrára van.“ A mecsekaljai iskolában, ahol vidám, csiMogó. kis gyermskszemek , . .... „ , ....... , , .. Bizonyara Komlóról is ima, az épülő, ben gyönyörködött, a bágyadt, é et- s*vp0;ö. üj bányászvárosról, az aknák únt kis ormánysági egyke-gyerekek ról, üzemekrö'. amelyeknek tetején jutottak eszébe. Az egyke probléma vörösen világit az ölágú csillag . .. és annak megoldási lehetősége fog- Pusztai József tÁhÁckoiÁí/ y™" Cíurnv* - * C'"T* Erei //r*Á -esjucr FfA/V V k IDOL fali ‘ ‘ KAPOOLF UYAl M/P/CY . Ti-» év* ha’o't Móricz Zsigmond Ha egy cv-tizeddel eze'ö'.t nem halt vo'na m«Mj, ha ma is köztünk élne és itt járna Pécsett, bizonyára nem a játszóterekről. „ köz ekedóa fejlődé, sérő!, az új Ikaruszokró! a meszes- a telepi modern, kétemeletes, kom­fortos bányászházak hosszú soráról. t. Az. aggl nagy léitekéi kérgében két inger-fénzer keletkezik: az egyik ^ táplálkozási eentrumhan, másik a látási centrumban. Az étel klváltj" táplálkozás) centrum izgalát. a fény pedig egyidejfllcg a nagy féltek kérgében az izgalmat. „ 2. A kél ingernek (lápláU és fény) többszörös társulása után ml"®* fészek között időleges kaptolat keletkezett. Most már a lámpa fénye dűl u nyál-elráiasztást idéz elő. Szilárduljál tovább a kapcsolat írók é, olvasók között! „Kinek írunk?... minek iunk?... Vagy csak önámítás ez az eész ma gyár irodalom?... Ki vesz érmün­két komolyan? írókat?.., H egy­mást Budapesten, s ezzel kést“ Ezeket a sorokat 1923 sze/embe- rében irta Móricz Zsigmond. Senilven biztatást, megkapaszkodásra solgáló szalmaszálat nem talált a magpr író számára ■ .. Móricz keserűen v>nja le következtetéseit riportja végén ..Nincs hatalom sem földön, sem cg?n, hogy ti szólhassatok hordjuk fa néphez), ti költők, telőlük kjgat hattok, mint az erdőben a macír, ti tudósok tervezhettek s gondotkohat- tok, mint a hód épít a tavak part­ján, ti Írók a lejeteken állva kuioré- kolhaltok vagy a csillagok hanroniá iát hozhatjátok le . ■. Es ez a magyar kultúra.“ Mennyire más a helyzet most, — 1952 ben! A pécsi Egyetemi Könyvtár pol­cain katonás rendben sorakoznak a jobbnál-jobb könyvek. Igen sok Mó­ricz kötettel rendelkezik a könyvtár azonban hiába kérünk Móricz köny­vel, nem kapunk, mert állandóan ol­vassák őket Egy egy tisszahozott könyvet már nyolc tíz türelmetlen ol­vasó vár... A Sárarany, Árvácska és a Rózsa Sándor című müveit ha­vonta 10-12-szer kölcsönzik és ol­vassák a dolgozók. Nekünk Irt Móricz Zsigmond. mi becsüljük meg Igazán a nagy magyar kritikai realista írót. A vasárnap esti ünnepi előadásra szóló jegyeket már ar elmúlt héten elvitték, — /ühb^ mondva szétkapkodták a dolgozók- Nemzeti Színház jókora nézőtere estnek bizonyult a hatalmas érát fődéihez képest! A Sopiana GtpSM dolgozói például háromszor «'VÍ- jegyet igényeltek, mint amennyit h1 tosííctni tudtak számukra. De ma írsmcsak a város művelődik, hanem ^ lalu is. Megmozdult a vidék ... ,, nagypeterdi tanács telefonon kilenc jegyet, azt gondolván hwj „ami biztos, az biztos.“ Amik1 megtudták, hogy csak karzatra lcn jegyet kapni, ezt válaszolták: . — Nem baj az, csak látni lehess1 valamit, de mi feltétlenül ott <*" runk lenni az ünnepi előadáson! •' Ez a nagy megbecsülés neme*4 Móriéinak szőj hanem a magyar Jr dalomnak is. Népünk olvasó, wú'' lődő nép lett. A pécsi Írók „Du«^ túl“ című folyóiratának 1200 példáa „ kevésnek bizonyult a megnövekedő igényekhez képest. Ha mégogy*1 ennyit nyomnának, az Is elfogyna Ez is azt bizonyítja, hogy doHF zóink megértik és támogatják iró> kát, A pécsi irócsoport hálálja aj azzal ezt 0 bizalmat, hogy mai * . tünkről szóló, friss és színvonal' írásokat ad dolgozóink kezébe. . vasárnap esti ünnepi előadás és ünnepi könyvhét ló alkalom lesz a ra, hogy tovább szilárduljon a kaF csolat Író és az olvasók tömegei * zöft. Az ünnepi könyvhét ismét "e, talmas lépéssel viszi előre népű8 kulturális felemelkedésének néld ügyét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom