Dunántúli Napló, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1952-09-24 / 224. szám

1852 SZEPTEMBER 24

K Jl P I, O

Tervük határidő előtti teljesítésével köszönik meg új gépállomásukat a mágocsi traktoristák

A májtodik békekölcsön sorsolásakor a mágocsi gépállomás 18 dolgozójának kötvényét húzták ki kisebb- na-g-vobb nyereménnyé!.. Az igazi nyereményt azonban mégsem ez az 5— 5000 forint jelentette a gépállomás traktoristáinak.

Éppen a sorsolás idején jártak Má- goe.son a tervező iroda mérnökei, akik a község szélén az új gépállomás helyét mérték ki. A terv szerint január ekjén már meg is kezdik az építkezéseket, amelyekre több, mint 25 millió forintot fordít majd a dolgozók állama, A 35 holdon elterülő gépállomáson már a jövő évben felépítik a hat, egyenként 100 méter hosszú gépszínt, a korszerűen berendezett javító- és szerelőműhelyeket. Az irodaház közelében pedig fürdő, öltöző, pihenő és kttllúrház épül a traktorjs- lák számára. Ugyancsak az ötéves terv negyedik esztendejében készül el az a 12 ikerlakás is, amely a gépállomás 24 állandó dolgozójának nyújt majd kényelmes olíhoet.

A mágocsi gépállomás, «mely 1949- ben alakult hét erőgéppel, ma 30 traktorral és 247 munkagéppel segíti a környékbeli tszcs-ket. Az ötéves terv végére pedig már 100 erőgéppel végzik a talajiminkát a mágocsi traktoristák. A gépáCIomás dolgozói a terv- és békekölcsön-jegyzések idején mintegy 150.000 forintot ajánlottak fel az államnak. Ez pedig harminc- háromszor kevesebb csak annál az összegnél, amit az ötéa'es terv első két esztendejében kapóit a gépállomás.

A mágocsi traktorisfák elhalározták tehát: jó munkájukkal törlesztettek az állammal szembeni adósságukból. Elhatározásukat a legutóbbi két hét alatt valóra is váltották. Amikor az őszi munkák megkezdődlek, még csak a negyedik helyen álltak a baranyai gépállomások versenyében. A legutóbbi értékeléskor azonban 34 százalékos őszi tervteljesítéssel már az első helyre kerültek a megyében. A gépállomás dolgozói között lelkes verseny bontakozott ki a „Megye legjobb traktorosa“ címért. Az elsők

Pécs-Meszeseti az 1930.as évektől egészen 1915-ig úgyszólván semmi sem történt. Ezt úgy értik a Meszesen lakó bányászok, hogy ennyi idő alatt semmit sem építettek számúkra. A lakótelep és a régi vámépület között — amely kitesz két kilométert. — nem állt semmiféle épület. Télideién az anyák csak csoportosan engedték el gyermekeiket a távoli gyárvárosi Iskolába, nehogy valamelyik elkóboroljon és megfagyjon a hidegben.

Ma Pécs-M eszesen azt mondják: ..Figyelemmel sem tudjuk kísérni, hogy mi minden történik“. Ezt pedig a következőképpen értik az itt lakó bányászok, bányászasszonyok: 1949. ben földmérők jöttek és cölöpöket vertek a földbe, majd megindult az építkezés. Először földszintes iker. házakat építettek — akkor ezek csodálatára jártak a meszesiek. mert igen szépek, és nem csoda, ha tetszett.. De ki sem gyönyörködhették

között halad Inihof Gyula, a szárászi „Réke‘‘ tszcs traktorosa, aki kedden befejezte éves tervét. A legutolsó tíz nap aCaU az előirányzott 59 normálhold helyett 135-öt szántott fel s emellett megtakarította az üzemanyag 38 százalékát. A fiatal traktorista most felajánlotta, hogy a hét végére őszi idénytervét is teljesíti. Kezdeményezésére a gépállomás dolgozói vállalták, hogy október 10-re valameny- nyien befejezik éves tervüket.

Iglói Zoltán

magukat, amikör megindult az emeletes házak építése, úgy, hogy a víztoronyig lévő szabad terület alig egy és fél év alatt beépült.

De. az építkezés nem szakadt meg, mert a kőművesek <jjhurcolkodtak az lit másik oldalán lévő még szabad területre 1951 őszén. Itt. ekkor törték utoljára a kukoricát, mert tavaszra házak épüllek itt. És ma is folyik az építkezés, ebben az évben és jövőre további négyszáz lakás készül el az ötéves terv ajándékaként a jól dolgozó bányászoknak. A 400 összkomfortos lakás építése 20 millió forintba kerül. A lakásokkal együtt elkészül az új iskola, az új orvosi rendelő, a gyógyszertár. 713 ezer forintos beruházással bölcsőde épül.

így épül Pécs-Meszes, -így fejleszti az ötéves terv várossá a régi lakótelepet, így kamatozik a pécsvidéki bányászok temikölcsönre és a békekölcsönökre adott pénze.

Jelentés

az őszi munkákról

Az őszi mezőgazdasági munkák sikeres elvégzése, egyik,, biztosítéka jö- vöévi bő termésünknek. Dolgozó parasztjaink jói látják ezt ott, ahol a tanács és pártszervezet foglalkozik az őszi munkák gyors elvégzésével, megmagyarázzák a dolgozóknak a korai vetés előnyét, versenyt indítanak az ősziek gyors elvetéséért.

Az ősgiárpa-vetéstően a legutóbbi értékelés «szerint első..a szigetvári járás, 2. a villányi járás. 3. a péeri,

4. a péetfváradi. 5. a siklósi. 0. a sás. tli, 7. a mohácsi és 8. a scllyei járás.

Az őszitakarmányk ever ék. vetésben a villányi járás ha'ad az élen. 2. a eásdi járás, 3. a pécsi, 4. a pécsvá- radi, 5. a mohácsi, 6. a eellyei, 7. a szigetvári, 8. a siklósi járás.

Vetőszántásban első a eellyei járás, 2. a szigetvári, 3. a sá-sdi. 4. a pécsváradi, 5. a villányi, 6. a kló-si, 7. a mohácsi és 8. a pécsi járás.

Istállótrágya-kihordásban a síb-di járás vezet. 2. a mohácsi, 3. a pécsváradi, 4. a szigetvári. 5. a villányi,

6. a siklósi, 7. a pécsi, 8. a sellyei járás.

„Minden gyapot szedőnk átveszi és alkalmazza a szovjet gyapotszedési módszert*A püspökbólyl állami gazdaság dolgozói csatlakoztak a mohácsszigetiek felhívásához

Mi, a püspőkbólyi állami gazdaság dolgozói szeptember 5 én értekezletet tartottunk, ahol megbeszéltük a szovjet gyapotszedési módszereket és a mohácsszigeti állami gazdaság versenyfelhívását a gyapot betakarítása val kapcsolatban. A megbeszélés igen hasznos volt. Ezen a megbeszélésen tudatosítottuk a szovjet kétkezes sze, dési módszert. A jelenlévők közül nyolcvanon vállalták, hogv szovjet módszer szerint szedik a gyapotot és

csatlakoznak a 20 mázsás mozgalomhoz. Az értekezlet részvevői közül 47 dolgozó vállalást tett, hogy november 1-re ezer kiló gyapotot szed le és megszerzi a ..gyapotszedés me.-s tere“ megtisztelő címet. Versenyvál a. lásaikat a jelenlévők a Naev Októberi Szocialista Forradalom, november 7 tiszteletére tették, egyben csatlakoznak a mohácsszigeti állami gazdaság versenyfelhívásához a következő szempontok szerint:

1. Minden gyapofszedőnk átvesti és alkalmazza, a szovjet gyapotszedé ti módszert. Ezzé; elérünk 2.070 munkanap megtakarítást

2. Gyapotszedöink vállalják, hogv a 150—2Ö0 százalékos teljesítmény mellett úgy szedik a gyapotot, hogy a termés 80 százaléka 1. osztályú lesz. Ezzel a módszerrel 200 mázsává; több termésük lesz, melynek értéke 40 ezer forint,

3 Gyapotszedöink minden szál gyapotot felszednek a földről, a tokokból is teljesen kiszedik. Így 28 mázsával több gyapotunk lesz, amelynek értéke 12.400 forint.

4, A ki nem kovadt gubákat a házilag elkészített gépekkel szedjük le 111 24.8G6 torint értékű munkanapot takarítunk meg. A gubák kiíejtését ugyancsak géppel végezzük és megtakarítunk 62 ezer toríntot.

AKami gazdaságunk vezetősége j Rendszeresen értékeljük az eredményt minden erejével támogatja a dolgo- , és ezzel is serkentjük dolgozóinkat a zók versenyét, kezdeményezését. j nagyobb eredmény elérésére.

Tarr József Herendi Dezső

egys. pártvez. titkára, igazgató

özr. Tóth Vendelné szem. felelős

További négyszáz lakás épül Meszesen

Kövessék a pécsi járás községei is a sásdiak példáját, hozzák be lemaradásukat a burgonya hegyit jtéshen

A sásdl és a sellyei járás hiányos. ságait a burgonyabegyüjlésben élesen vetettük lel a ,.Dunántúli Napló" hasábjain Helytelen lenne elhallgatni, hogy a sásdi járási tanács, a sás di járási pártbizottság segítségével úgyszólván

napok alatt felszámolta az alapvető hiányosságokat

és az utolsóelőtti helyen lévő sásdi járás a burgonyabegyiijtésben a má sodik helyre került. A sásdi járás községei pénteken, egy nap alatt több burgonyát gyűjtöttek be, mint a me. gye többi járásai együttvéve, de még ezt is felülmúlták a héttői begyűjtési napom, Alsómocsotád községe kijavította. a hibát és 104 százalékra tel jesítettp tervét. Bikái község tanácsa is gondoskodott, hogy nyomban bead fák a burgonyát, bár a kritika jogos, ságát teljes mértékben nem ismerte el.

Nem igy áll ezzel a kérdéssel ® sellyei járás, amely bár a burgonyát 52 százalékban íelszedte, de a lelje sítése mindössze 26 százalék

E két járás hlé gyakorolt kritika ulán joggal elvártuk, hogy az igen rosszul begyűjtő pécsi járásban is megjavul a munka és a pécsi járás sürgősen kijavítja a hibákat a burgo. nyábegyüjtésben, de a tojás és ba romlibegyüjtésben is és nem utolsó sorban a sertésnapraforgó, és kuko- ricabegyüjtésben is komoly erőfeszítéseket tesz. A pécsi járásban azonban nem így történt. A községi tana usok és a telvásárló szövetkezetek is

nagyon rosszul dolgoznak. A gabona, begyűjtésben szerzett tapasztalatokat nem hasznosítják és különösen a pécskörnyékj községek helyes irányi lása és ellenőrzése hiányos. A pécsi járás rendelkezik a legnagyobb oitra- ratussal a járások közül, de mégis a pécsi járásban kap legkevesebb támogatást a begyűjtő apparátus — Nem csoda ezek után. hogy még né hány nappal ezelőtt Kővágászöílősön 31 iő jelentette be a burgonya szedését, de nem tudják a községi tanácsnál, hogy hányán adtak be. Nem is tudhatják, mert ezt senki sem ellenőrzi.

Hirdeti, Pécsudvardon sem soklcal különb a helyzet, de még az élen járó Görcsöny községben sem ellenőrzik a forgalmi korlátozásra vonat kozó utasítások végrehajtását A já rás területén 1480 termelő jelentette be burgonyalelszedésót, de

csak 489-en teljesítették

határidőre a beadásukat.

A hátralékosok 10 százalékánál eszközölték csak a íelemelést, helyszínen pedig nem számoltattak el senkit. 120 kulákbót 75 kulák teljesítette határ időre a kötelességét, a 45 hátralékos közül 17-nek emelték lel kötelessé gél. a helyszínen pedig egyet sem számoltattak el

Az egész járás területén megalkuvás mutatkozik a kulákkal szíriben, ennek oka az. hogy sertésben és to jásban. valamint baromfiban, de a többi cikkekben is hatalmas hátra lékok vannak, így például Gérdén 30

ezer tojással, Bicsérden 40 ezer tojás sál, Bodán 40 ezer tojással tartoznak a kulákok.

A járási tanács VB begyűjtési osztálya az instruktorokat a munkájában nem ellenőrzi. Nem is tudják áltekin ten/, mit végeztek, mert a belső apparátus munkáját a tanács vécpehaj tóbizottsága sem ellenőrzi és n-.m ké ri számon c határozatok végrehajtását, Míg a többi járások, köztük még Sellye is mozgási toltak az ősziek be gyűjtésére, addig a pécsi járásban minden csendes.

A pécsi járás, amelynek 23 községe 100 százalékon felül teljesítette gabonabegy üjtési tervét, nem lenne utolsó járása megyénknek, h0 a sás dl járás példájára megkövetelnék a rendeleiek és határozatok végrehajtó sát. ha nem, tűrnék meg a kulákok hátralékait és a begyűjtési állandóbizottságok segítségévei c széles törne gekre támaszkodva, az ősziek begyüj. fáséért komoly harcot indítanának

A jobb eredmények eléréséhez azonban az is szükséges, hogy valóban ellenőrizze a járási tanács VB a be gyűjtéssel foglalkozók munkáját,

vonja felelősségre

a köteiességtnulasztókaf,

honosítsák meg az élenjárók munka- módszereit és az eddiginél lényegesen többet, foglalkozzanak a versennyel, e tömegkapcsolatok kiszélesítésével, mint azt eddig tették.

GELLER B. MIKLÓS a megyei tanács begyűjtési', osztályának vezetője, 1

..Pécs, szeptember 13. —- A való. mikor virágzó Németbóly, Nugynyá- rád, Majs, Bezedek, Sárok, 1 várul Aida községekben tekintünk körül, hogy keressük a falu megbékélt csendes életét és mindenütt csalódás, szomorúság fogad. Bezedek a háború előtt, a legmódosabb községek egyike volt Baranyában. Földje fekete, dúsan termő. Ä község kereskedésébe, toppanunk be. literi vizsgálhatjuk a falu szívverését.

— Milyen az élet errefelé“! ■*.— kérdezzük a kereskedőt.

— Ha még egy kicsit marad, hamarosan tisztában lesz a helyzettel

— feleli kedvellenül a kereskedő, ülünk és beszélgetünk. Elsőnek egy asszony lép be. Sót kér. Nem mondja, hogy mennyi kell neki. Egy tojást tesz le a pultra, öl dekára 'való sót kap.

— Mi ez, itt tojással fizetnek“!

— Csak tessék várni.

Később egy sváb legény „Levente" cigarettát kér és két tojást tesz a pultra, öt cigarettát kap.

— A dohányosok hozzák a legtöbb tojást. Alig várják, hogy a tj/úk tojjék. Sokszor még meleg a tojás, amikor jelentkeznek.

öreg asszony a következő. Egy tojásáért élesztőt kér. Aztán három gyerek jön cukorért, sóért, fűszerért. Ezek is tojással fizetnek.

Amikor magunkra maradunk, a ke. reskedő a pult alól elővesz egy szakajtót 20—30 tojással.

— Ez a napi bevétel — mondja.

— Senki egyetlen fillér készpénzt sem hozott. Most tessék megmondani, miből fizessük az adót. Ha sokáig így tart, becsukhatom • a boltot.

A tojást a tojáskereskedő veszi meg. Előfordul, hogy az öt fillérért számított tojást a tojáskereskedő négyért veszi át.

— Hégy miből élek, azt nem tudom, — sóhajtja a kereskedő. — Kenyérből. Maguknak fogaimul; sincs, hogy milyen ma az élet falun. De nemcsak itt van ez így, minden kisközségben tojással fizetnek. Sehol sincs pénz. Ma nincs úgy, mint azelőtt, amikor valaki napszámba ment. készpénzben kapta meg a napi I—2 koronáját. Ma a legjobb napszámos sem kap 90 fillérnél többel. Hajnaltól estig dolgozhat, és mégsem 60 fillérért, 'hanem krumpliért, kukoricáén:' (Dunántúl, 1932. IX. 14.)

Aliul 1932-ben a „Dunántúl1* riportere a «legsötétebb nyomort találta, ott a felszabadulás ulán kivirult az élet. Bolyban, ahol a cikkíró csak csalódottságot és szomorúságot talált, ma már boldogan élnek a dolgozók és ez az élet egyre szebbé, boldogabbá válik.

De beszéljenek a számok: 1951 októbere előtt a bólyl földmüvesszövel- kc/.eli boltban 44 kerékpár, 1(> rádió, egy varrógép talált gazdára (ezekért is jó forinttal, nem pedig tojással fizettek a gazdák). Azután ternielőszö* vetkezeti község lett Bőly. A nagy változás halasa lemérhető lett a földművesszövetkezeti bolt forgalmán is. A termelőszövetkezeti község holtja már 2113 darab kerékpárt, 34 háromszáz forintos rádiót, 23 szuperrádiót« 41 nyolcszáz forintos rádiót és hét varrógépet adott el.

Hasonló példákat találhatunk megyénk valamennyi községében. Nézzük meg Máriakéménd esetét: Máriakéménd 1951 elején lett termelőszövetkezeti község. Addig is forgalmas volt a földművesszövetkezeti bolt, eladlak Inline 1949-ben 98.303 forint értékű textilneműt, 29.138 forint értékű cipőt, 5.480 forint ára tűzhelyet. Az ignz.l forgalom azonban csak akkor kezdődött, amikor a község

dolgozói a fejlett nagyüzemi gazdálkodás útjára léptek. A nagyüzemi gazdálkodás több termést hozott, a több termésből több pénz jutott a tagok számára. így forgalmazott 1951- ben a termelőszövetkezeti község

földművesszövetkezete 35 darab kerék párt, 19 rádiót 14.81 G forint értétben, 189.400 forint értékű textilárut, 76.000 forint értékű készruhaárut (készruhát 1949-brn egyáltalában nem is adtuk cl, úgyszintén rádiót sem), G01 f.ár cipőt 102.000 forint értékben, 10 darab tűzhelyet 8.020 forint értékben.

Ezek csak számok. A számok mögött azonban élet rejtőzik: gyarapodó dolgozó, szépülő, gazdagodó falu, emel kedő életszínvonal. Az öt deka sók, a tojással való szűkös fizetés ideje már visszavonhatatlanul elmúlt és nem is jön vissza többé. Nem jön visz- sza többé, mert erős az ország és egyre erősítik azt jobb életükért hálás dolgozó parasztjaink is.

Ei denies volt békekölcsönt jegyezni

Egy évvel ezelőtt két kis szobából és néhány tehergépkocsiból állt az önállósított 7316 Építőanyagellátó Vállalat. Ma pedig már a nagy vállalatok közé sorolhatjuk. Egy év nem nagy idő és mégis az elmúlt egy év alatt sokat fejlődött, erősödött, terjeszkedett a vállalat.

A kibővített anyagtelcpen ötezer forint értékű ebédlői és öltözőt építettek, hatezer forintot hangszórót szereltek fel a telepen, de a telep négy részlegét külön rádióval is ellátta a vállalat vezetősége. Hat és félezer forintot fordítottak a sportegyesület felszerelésébe.

A vállalattal együtt nőtt a dolgozók száma is. A kezdeti nehézségeket legyőzték és általában jól teljesítik tervüket. A dolgozók azonban nemcsak a munkában voltak példamutatók, hanem a Békekölcsön-jegyzésben is. A saját vállalatuk fejlődésében látták, hogy államunk jól gaz, dálkodik a dolgozók pénzével, ezért szívesen adták kölcsön forintjaikat. Pénzüket egy év alatt sokszorosan visszakapták. A múlt héten is közel egymillió forint értékű szekér és gépkocsiállományt vettek át a Tröszttől De nemcsak a vállalatuk fejlődésében terült vissza a kölcsönadott pénz, hanem a II. Békekölcsön első sorsolásánál igen sokan nyertek is közülük. Vörös György 500 forintot nyert, Horváth Antal segédmunkás, Kuli Emil. Dékány István. Vük Teréz; Szentendrei József huszonöt, száz és kétszáz forintos kötvényeikkel kétszereséi, háromszorosát nyerték a jegyzett összegnek.

Érdemes volt -tehát jegyezni, mert az államnak kölcsönadott forint sokszorosan térült vissza.

Szentlászló község dolgozó parasztjai sok ni in. lent kaptak már a felszabadulás óla az áriamtól és most néhány hét* múlva kigyullad a villany is, megvalósul régi á'muk.

Kiffer Antal hélhol- das dolgozó paraszt édesanyja már 62 éves, életében még kevés örö me voll.-— Ezelőtt csak akkor Láttam villanyt — mondotta — ba városba mentem. Moziba sem voltam még soha, de most. ba meglesz a mozi, oda is elmegyek.

Nem fevedkpzelt meg államunk a szentlász- lói dolgozó parasztok egészségének védelmélak egészsegnázat es az orvos hetenként rendszeresen kijár vizsgálatot tartani. Rövidesen megkapják a gyógyszer tárt is. Építettek azonkívül napköziotthoni és kullúrházat is.

.Nagy segítséget adóit a dogozó parasztoknak a gépállomás. A gépi műnk á v al korábba n

tudják elvégezni a szántást és vetést. Szakmai segítséget Is kapnak a gépállomástól, megismerik a szovjet módszereket és ezzel lényegesen megnövelhetik eredményeiket.

Miniden dolgozó paraszt a saját életszínvonalának emelkedésén

is («mérheti, hogv községük is. sokkal többet kapott vissza államunkig!, mint amennyit adott. Nem úgy van, mint a felszabadulás elölt, hogy évtizedeken át a község csak adóit és semmit sem kapott.

A szenttászlói dolgozó parasztok erre azzal válaszolnak, hogy haláridőre példásan telje, sítik beadási kötelezettségüket. Burgonyából már ezidáig 70 százalékra teljesítette a község a beadási tervét. Az élőállatbeadásukal is a harmadik negyedévre közel száz százalékra teljesítették.

Hamarosan S/cntlászlón is kigyullad a villany

röl sem. Nemrég kap-