Dunántúli Napló, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1952-09-21 / 222. szám

6

1952 SZEPTEMBER 21

NAPLÓ

Délszláv dolgozósors régen és most

— Nem egyszer jelent meg ilyesmi ez újságban rólunk! — ezzel fogadott Gráic« Mátyás, amikor elökotorásztam neki zsebemből a régi, megsárgult újságáapot, benne az árverési hirdet meny-kivonattal: „A Pécsváradi Takarékpénztár és Barik RT végrehajta- tónak Graics Mátyás és neje, Marczi Mária végrehajtást szenvedők ellen indított végrehajtási ügyben a telekkönyvi hatóság a 000 P tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a pécs ráradi kir. járásbíróság területén lé. vő Kátoly községben az árverést. elrendelte. Az árverést 1932. évi október hó 5. napján délelőtt 9 órakor Kátoly községházánál lógják megtör lem..."

Miért is lett volna szokatlan a „régi Jó világban” a kátolyi Gráice csatád számára az árverési hirdetmény? Event* húsz harminc ,,végzés"-t lsho. »ott a postás vagy a kisbíró és mindegyik végzés fenyegetett: ha nem fizetsz, kirakunk a házadból, elvesz máik kicsiny, három és fél hold fői dedetl

Talán nem dolgoztak akkoriban Grálcsék? Dehogynem!

— Dolgoztunk akkor is, akárcsak most — mondta Gráics Mátyás, mikor a múltról érdeklődtem tóle, dolgoztunk többet, mint ma. Akkor még nem volt igánk, a rokonoknak le kellett szolgálni aT Igakölcsönt. — 1935-től három éven keresztül meg a löld megmunkálása mellett dolgoz, tünk a 110 holdas Link uraságnál, a llptódi pusztán, András Ham Szilá gyón szolgált és a sok munka haszna mind elment a kamatokra, mert az 1924-ben tölvett kölcsön úgy nőtt, mint a kovász.

Pedig nem dáridóra, ttalra vett fel kölcsönt Gráica Mátyás! A Horthy, rezsim értett hozzá, hogyan szedje ki a szegény ember zsebéből a pénzt: bátyja holttányilvánításáért 308 pengőt kebeleztek rá a kis házra és földre és utána jöttek az ügyvédek: Kaiser József, Furtényi Géza és a többiek, akik szaporították a tartozást

— Milyen volt az élet akkoribant — kérdezi vissza kérdésemet a barázdáltarcú, munkától gőrnyedthátú asz Mony, Gráics Mátyásné, — Nem volt olyan, mint most, nem volt két disznó az ólban.1 Egyszer kélHben I$ be kellett mennem ugyanaznap Pécsvá- radra, mert a legjobb földünket akarták eladni, ét akkoriban még autóbusz sem járt!

— Milyen vök az élett — kérdezi vissza az ember is. — Hát akMor volt kenyerem, néha akadt is valami melléje, Legtöbbször Ilyen... — és behoz egy Nase Novine ba csomagolt aktatömeget. Együtt nézzük: „Végzés, végzés, végzés ... Végzés valamennyi! — Márpedig aklzoriban ettől függött az élet; ha nem voltam

megterhelve, székkel is megkínákak ez urak, elfelejtették még azt is, hogy délszláv vagyok Ha meg volt terhelve a birtok, már állni hagytak bennünket. Talán még féllábon is áhítottak volna, ha hagyjuk/

Mindezt aközben mesélik, miközben szorgalmasan kanalazzák a piros tevű, zsíros csirkcpörkö'tet. A kicsi, az unoka még a7 orrát is belemártja, úgy kanalazza az ételt.

— Hóesés jós? .., Kérsz még? ... — kérdezi nem egyszer a nagyanya,

Bizony, megváltozott a világ. Meg változtatta a szabadság, az öléves terv. A mai újságok már nem hozzák a gráicsmátyások árveréséről a híre két, a Nase Novine-be csomagolt ak. ták már vagy nyolc éve nem szaporodnak. És ezt egészen természetesnek, rendbenlévónek tartja Gráics Mátyás. Igaza is van! Próbá’ja csak valaki megkérdezni tőle: nem furcsa-e hogy a menye tanácselnök, a tia meg a járási tanács elnökhelyettese... — Azonnal visszavág:

Váltsunk színházbérletet!

........ '•

(.

» jín>K5”< bet

m- «fern«Nst a- <53, ra. u'.t m>

MmMsh *sp£'. $ Mét&6kkei ét

:Äks«r*% na •?. «■>. .p

íflr állást ksies

V>: .'.fíjrabki,

5í«kbéf. IsterJó hUalsni áldást Ä *á« alatt a. kuúnr>m.

iaa r-& t'»• -'íííí h te - : . - •*«'

f te:;«-' '< Sí? ste;. tótól : - vitt sietett Wí«,. iUtótttlt * >' . « • ' <' )«v<* í:'<< í ? <;> í.3í : .

s.- tete >. 4 3 >: -s;-,;

ste $0- >’ tm <ít<*<s<<<;

te» tv<i% mm

>*?■:•■> Aíi 3 <’ irJ Síí'.: iä'viv: ttt«?. a<s«(fti,tv. a*. árt ml<U( '■» S<. tewe t}íi«íS83 W&M kiket« fcüás*rftW»ll 'zsRéit telted.- ftt imxH aü kemf- -»«te*?-» «*■%<-•

Sitjsíív-sáöfca»

teihzí é% Italaiba (

& »«twUrr-r. tí te! U->Z

>*«><< a» . isit. «ZrítóSbaitet, sí'lWIXKrri áiV >>» *fcV i ix «» «8* « tilt* >M»*«.. Wiít 8«8<u sVíti«. ?*) «-«

Wkitwsíf t<4ßöfp«ßvjl 4 *íteA< í Sf iá s*SV *s JSÍRiX itó*

1 S iísrtí wrátwúfsjjfttt árfoivrsütAt <;:iJ> «kit*» te-fctó t.53 ist. s11'* í« cs-Aláá! háx >)S(8>

f. ;t< «rstn« fitpsr- {

4<< <x Sítsar SriíílíS! iwättds«

x«?í:iSi, wSfthirt vst.é-diffi mtS-. ........... „ __

■t

ó l'-sf ,<5, *8... íjfiító.i..:. 'Vl S- ÜAi”.

fflBiäa w«th»ÚfS5j«U ítfaivisara»! 8fí> »«»«. <8»áákítt-ex ?4<ke*aka8V«« * V:<jSfWtSÍ<s«í tnft * bitíatat«*'

iu «5aí«ti! airat fci(Si«íit:ái>á

tiálistatt Srilttt rdh«t«rvilávt s ViísatóS't- íi-tü 45^*8) •«» »t is-retí*! írfte-.yUtó »ttöttl piiáX t-a. H?< J!K. í 5Í; íláfjfeS^. t.-r. ?t. í].£ Aí

Mit .-.«if '«íattWíV « ka-.tal:»-;

Aí«*» it««<rt t«ít. íi4 K-ii-ct

*4» «W,'k3M«* ajpéStar A

* tttólifiAítl tv »»««JAK» rt*i■(.,<; At ív

iájWU bá»8tf*»s' «X

ifÄtte

s*te ->é3t. Dr, ttarv'thkoft- ::

s, a íttr. <. hői. — A i&fak'Uí'

mert ma már nem kell falatra 'kiszámítani a mindennapit. Jut bővenl A

kátolyi December 21 termelőszövetkezet gondoskodik a szorgalmas tagokról és az állam is jól látja el alkalmazottait. A-, egykori cselédgyerek: Gráics Mátyás fia, az Antal, ugyanis ma már Pécsváradon van a nap nagy- részében. ö a járási tanácselnök helyettese. Felesége pedig a kátolyi ta. nács elnöke.

— Miért lenen furcsa? Hát talán a szegény ember fiának nincs esze?!

Mikor elbúcsúztam. Gráics Mátyás kikisért a kapu elé. Büszkén nézett végig a hosszú utcán: szemben, a délszláv iskolában folyt a tanítás, feljebb a tanácsház, lejjebb a kultúrház mutatta: nemcsak a Gráics család élete, hanem az egész falu élete szebb, vidámabb, boldogabb lett.

A Pécsi Nemzeti Színház szervezőtitkársága felhívja a kultúrfé.elősök és a közönség figyelmét arra, hogy az ezévi bérletezési rendszert a dolgozók látogatásának megkönnyítése érdekében szervezte meg. A dolgozok szempontjából sokkal célszerűbb és megfelelőbb szelvénybérlet-rend- . szer előnyeit az alábbiakban ismertetjük:

A bérletet vásárló dolgozó egy szelvénytömböt kap, amely 12 színháza előadásra szóló szelvényt tartalmaz. Ezenkívül ugyanebben a szel- venytömbben négy külön szelvény arra szolgál, hogy az esetenkénti operaelőadásokra a bérlettel rendelkezők számára adják ki esősorban a jegyeket. Tehát a bérlettel nem rendelkezők csak annyi jegyet kaphatnak, amennyi a bérletesektől esetleg fennmarad. Ezzel azt akarjuk elérni, hogy dolgozóinknak ne kelljen sorbaállni a jegyekért, esetleg kiesni a termelőmunkából. A bérlettel rendelkező dolgozóknak mind a színházi, mind az operaelőadásokra, biztosítjuk a helyet.

Egy egy színdarabot általában három héten keresztül játszanak művé- szeinf. Vasárnap kivételével minden előadást meg lehet tekinteni a bérlettel, vagyis dolgozóink akkor mehetnek színházba, amikor éppen ráérnek Pénztárunknál már egy héttol előbb meg lehet váltam megfelelő időpontra a jegyet, a megfelelő bérkategórián belül, úgy. hogy a megfelelő betűvel jelzett szelvényt érvénye»,, meghatározott helyre szóló színházi jegyre cserélik be. A hérletenkivüH, csoportos színház,, és operalátogatás az idei évben megszűnik.

Az üzemek, vállalatok, hivatalok dolgozói és az iskolák tanulói munkahelyeiken, a közönségszervezőknél válthatnak bérletet. Az egyéni bérlők pedig a színházpénztár mellett, a szervező irodában naponta 9—14 cs este 5—8 óráig, 20 százalékos kedvezménnyel.

A képzőművész kiállítás tanulságai

A napokban zárult a Baranyame- gyei Képzőművészek kiállítása az MSZT székház nagytermében. A kiállított alkotások száma és a minőségi javulás azt bizonyítja, hogy a baranyai képzőművészek kiláboltak a burzsoá „izmusok“ mocsarából, útban vannak a szocialista-realista ábrázolásmód felé.

„Hunyadi fegyverkovácsai között’' cimet viseli a kiállítás egyik legjobban sikerült képe (Bezzegh ílóltán és Soltra Elemér közös alkotása), mely helyesen mutatja be a vezér és a nép közötti kapcsolatot. A zsúfoltság és a helytelen térbeli arányok megszüntetése után komoly történelmi kép lehet be’őle. Bezzegh Zoltán igen helyesen választja meg témáit (Salakdomb, Régi és új Komló. Komló), azonban „nem dolgozza meg” képeit eléggé. Nagy tehetségről tanúskodik Erdős! András képe is (A salakhányón), amely a végleges kidolgozás után válik csak teljes értékűvé. Haraszti Pál képei (Uttörőavatás, Szigetvári gépállomás) a tárgy alaposabb tanulmányozása után sokkal jobbak lennének.

bár így is dicséretet érdemelnek. Bi‘ zse János képein még megtalálhatjuk a formalizmus hatását. Gádor Emil képeinek értékét rontja az agyondol- gozás, a túlzsúfoltság. ..Kilátá^ Pécs- bánya felé” című képe azonban realista. élettp] teli alkotás. Zágon Gyula két domborművé (Koreai anva. Zrínyi) jelentős eszmei fejlődésről tanúskodik. Ugyanezt mondhatjuk Simon Béla „Délszláv brigádvezető arcképe’ című olajfestményéről is. " Cseh László kissé ráerőszakolta elképzeléseit a főleg tájakat ábrázoló akvarelljeire, Exner Lajos pedig naturalizmussal bajlódott a ..Darukezelők" című képén. Plathy László képein még mindig kísért a formalizmus. Palkovits Gyula szobra (Sportoló munkás) biztató alkotás.

A baranyai képzőművészek eredménye- figyelemreméltóak. Az egymással szemben alkalmazett helyes kritika a t-zíkmai és Ideológdai to- v/'bbtanu'ás eredményeit láthattuk éren a kiállításon és remélhető, hogy a jövőben egyre jobb alkotások jelzik a helyes utat.

Ma nyílik meg „Néphadseregünk — a béke őre“-k

Mn ddrlUII fél 11 órakor nyfllk

meg az SZMT November 7 kiiMúrott- honábnn a „Néphadseregünk — a béke őre’’ kiúllítá*. A kiállítás szemléltetően bemutatja néphadseregünk életét, munkáját és ezáltal még szorosabbra fűzi azt a kapcsolatot, mely dolgozóinkat fegyveres alakulatainkhoz fűzi. A kiállítás megtekintése díjtalan.

fiz „Öléves terv — a béke terve“- kiállítás Pécsett

Ma délelőtt 11 órakor nyilHi meg

a Magyar Szovjet Társaság székháziban az „Ötéves terv — a béke tér- ve’’ (kiállítás. A kiállított anyag —’ melyet az augusztus 20, . óta eltelt idő alatt Komlón mintegy 12.0(10 dolgozó tekintett meg — feltárja népi demokráciánk eddigi eredményeik megyénk fejlődését. Az ünnepélye* megnyitóra minden dolgozót szeretettel várnak.

Szüksége van-e az az embernek húsra é* zsírra? Egészséges dolog-e az édesség és » gyümölcs? A magas létminimum Jó vagy rossz? Ezek a kérdések az első pillanat, ban különösnek látszanak. Mégis igen sok fejtörést okoznak, s „Morgen Tidnin- gén" című svéd szh- ciáidemokrata lap szerkesztőségének.

Hosszú keresés után végre sikerült » lapnak Svédország északi vidékén felhajszol. ni azt az embert, aki ezekre a kérdésekre kimentő felvilágosi. tást tud adni. Ezt u bizonyos emberi dr. Mauritz Lindb'ad-nak hívják.

A Morgen Tidnin- gen „.4 magas életnívó aláássa az egészséget és elhízást okoz“ szenzációs címmel tá. lalja olvasói elé azt a „tudományosán uieg alapozott elméletet", amelyet ez a frissen felfedezett „tudós’’ állított fsi. l.inblad mindentudó képpel nyilvánítja ki, hogy u }ó élelmezés káros az egészségre, különösen „a cukor és •*,i< édességek hatnak rombolóing a gyermekek és if jak fogára.“

fedezésről" szóló cik. két miért nem adta át egy vicclapnak és miért közölte feltűnő helyen, közvetlenül a vezércikk mollelt. „Nagy konjunktúra és pénzbőség — nyilvánítja ki Lindbad — a nép egészségére kedvezőtlen." Ezért Lindblad „szakértő" következtetései után kifejti a lap: „új utakat kell találnunk, hogy a népet végre boldoggá lehessük." Egyik ilyen „új út": a nép életszínvonalának további sllllgesz. lése, mert a magas életszínvonal minden bajnak a gyökere, „amelynek kíséreté, ben szív-, máj. és ve- sebelegségek járnak és megrövidítik az élettartamot.

De nemcsak Lipd. b’ad vallja ezt az el. méletet. A ..Morgen Tidningen"-nek ugyan ez a száma dr. Sten AskÜn ..felfedezécé- ről tartalmaz jelentést — a hús élvezetének káros voltáról.

A Morgen Tidnin. gén ezekkel’ a nevet, séges „elméletekkel’4 akarja igazolni a kormányban résztvevő szociáldemokrata vezérek politikáját, azt a politikát. Amelynek célja a hérrőgzités. további drágaság előAzokbó!

A

követ.

fdéié

*f\ én a c

h ► Jokeztetéaekbö

■me

z ók <

iuvena

lánok

lyeket ez a

L

lndblnd

o-üfk lí

• ntta

ki.

a. olvasók

el

é tár.

A

Mow

en Ti

idntn.

kiderül, ho:

XV

,» fól0*(k|j 1

efmii

lap 1

ijmr.

hé ata!(M a\ >

•d

lap ezt

ór a

kflzOli

nyia nags horde

rfí

jű „föllatko

intőt

adó

újeütető tudós valószínűleg nem tudta, hogy a Pécsett megjebint „Dunántúl" című fasiszta napilap 1944 szeptember 6.i szániá. ban valami Mauriti Lindbatd-hoz hasonló tüneményes lángelme továbjutott, mint a hús és a zsír, valamint az édességek káros hatásának fej téglásé. Ez az ismeretlen azt próbálta megmagyarázni: .,A

víz fontosabb, mint a kenyér“ cimü „tudó. Hiányos biológiai" cikkében, hogy az emberi szervezet nytt. /odtan kibírja a háborús ken yérh iá nyt,

elég Un megvan a mindennapi „betevő pohár vize."

Nézzük, mit is Ifi ezelölt nyolc évvel az ismeretlen „tudós*1:

„.4 biológia terén a legérdekesebb kutatások azok, amelyek eyyrs emberi vagy állati szöveteket v*e‘- leg egész testrészeket megfelelő természnli körülmények közöl t

ta pl ál') folyatlvkokba helyezve és a test melegének hőmérséklet, tartva igyekszenek mentül tomibb élei. Itt /trsen tartani ■ •. Mihez azonban az szükséges, hon0 megfelelő mennyiségé folyadék vegye körill a kísérletezés utalt álló szövet- vagy testrészt. Ennek a meny

KÉTFAJTA ÜT

tömege

nyiségnek a kétszeres."

önkéntelenül helve, födik a kérdés, hogy ilyen mértékben sze. repels a folyadék, el. sősorban a , víz az emberi táplálkozásban? Általában azt lehet mondani, hogy a felnőtt ember testének folyudéki art al ma hat.hét liter. Ez természetesen állandóan megújul és át. lagban 2.8 liter folyadékot vesz magához az ember naponkint, ha a különféle italnemüekct mind beszámítjuk. De vaunak olyan ételek is. különösen a főzelékek, melyek szintén folyn. déktartalmuak, sőt még a kenyérben w nagymennyiségű viz van. különösen a rpax kenyérben mely 41 százalék vizet tartalmaz... A burgonya 75 százalék, a kelvinig 90 százalék vizel foglal magában. . Mindez azt bizonyít., ja, hogy az ember szervezetében a vízre, illetőleg a folyadékra tulajdonképpen na. gyobb szükség van. mini a mindennapi kenyérre

Egyszóval ,a f.iAis*. ta .,Dunámul14 már eljutott odáig. hogy „a víz: folyékony kenyér, krumpli és keleirág." A svéd lan iák két olvasva, való- színűnek látszik hugi

az imperialisták k!fl idő múlva ugyanezt ajánlják majd a svéd dolgozóknak is.

Készlet a Szovj t- unió fejlesztését Szolgáló 1951—t bjj. évi ötöd k ötéves tervnek n XIX. pártkongresz- szusra kiadott irányelveiből:

„A/. Ipari és mező- gazdasági termelés emelkedése alapján az ötéves terv Ideje alatt mintegy 70 ttzáznlék- kal növeljék az állami és szövetkezeti keres, kedelem kiskere-kedel mi áruforgalmát

1055 re hozzávetőlegesen a következő mértékben növeljék] a lakosságnak ebnli.AI legfontosabb árucikkek mennyiségét: húsárut 1)0 százalékkal, hatféléket 70 százalékkal, állati zsiradékot 70 százalékkal, sajt- készítményekéi két. szeres mennyiségben, növényi olajat kétszer annyit, zöldség-, gyü- inöles- és tcjknnzcrvet 2 ö—8-saor annyit, ruk rőt kétszer annyit, teát kétszer annyit, bort kétszer annyit, sört KO százalékkal, rtiliá/nt! rlkkeket KO szá/pilékknl, pamut-, gyupju-, »elvem és len anyuitokét 70 száza, lékkul. rlpől HII százalékkal, térti- és női harisnyát kétszer any- nyit, kötöttáru! 2.’i- szer annyit, bútort háromszor annyit, izzás fémcdrnyrkrt 2.5- szer annyit, kerékpárt 3.5-szür annyit, kerékpárt 3.5-szttr annyit, v nrrógrpet 2.4-szer any nyit, rádió és televíziós vevőkészülékei kétszer annyit, órát 2.2-szrr annyit, háztartási jégszekrényt, mosógépet, porszívót jónéhány- szoms mrnnyiséabrn adjanak cl, mint 1050- ben. Az ötéves terv Idején bővítsék az étkezdék, vendéglők, teázók hálózatát s mintegy 80 százalékkal növeljék a közétkeztetési vállalatok forgalmát, Jelentősen gyarapítva áruik választékát

Növeljék az élelmiszerekéi, ruhái, lábbelit, textüanyagnkat, bútort, edényt, gazdasági felszereléseket, kulturális szükségleti cikkeket és építőanyagukat forgnlnmbuhozó különleges holtok síi- mát. Jelentősen fokoz iák az Ipari és kereskedelmi célokat szolgáiéi fülóliá/ak és raktáruk építéséi. I'olytussák az élelmi- s/erll/lrtrk, étkezdék, .vendéglők és raktáruk felszereléséi hűtőberendezésekkel és a légkor zrrülih berendezési tárgyakkal44

A Szovjrliiniii ötéves terve, u szovjet nép építő munkájú a/iMilv 10 n eines.ik a kommunizmust építő haUhnav ország dolgozóinak hoz jólétet, boldogságot. A szovjet nép terve segíti a mi terveinkéi, a szovjet emberek harca új munkasikerckre buzdít bennünket is.

Részlet a Magyar Népköztársaság öléves tervének adataiból, idézetek az „ötéves tervünk: béketerv" című könyvből:

„A tervld&szak során nem kevesebb, mint 650.000 új nnin- kavállaló lép munkába. Több kereset lesz minden családban, a dolgozók bőségesebben és izleteveblirn táplálkozhatnak, jobban iil- Ui/ködlietiiek, több könyvet vásárolhat, nak, gyakrabban járhatnak színházba, moziba.

A béralap emelkedésével cgyldőbcn tehát a fogyasztás, a küzhasználatl cikkek, áruk gyurapodafcát meg kell terveznünk.

A tervlürvény úgy rendelkezik, hogy

1954-ben 64 .százalékkal több árumenayl- ségurk kell n ma«vnr dolgozó nép rendelke. zésére állni, mint 1949-lr-n Az egy főre eső gyümölcs- és főzelékféle fogyasztás 70 százalékkal, a rlza- fngyasztás 222 százalékkal, a zsirfogyas»- tás 25. az édrilparl gyártmányok fogyasztása I0H százalékkal növekedik.

A terv százalékokról beszél, dr könnyű megállapítani, hogy

egy-cgy éJelmlszerfél*' séghől mennyivel többet ehetünk majd. A* egy főre eső évi eu- knrmrniiylség például 20 kllogrum lesz, az egy főre jutó tojásmennyiség 77 darabról 150 darabra emelkedik.

A több élelmiszerhez több zsírosbődön, beföttesüveg, több lábas és tányér kell- 1954.re az edényfogyasztás 20 százalékkal, az üveg- és por* crllánáru fogyasztása 115 százalékkal, a 1,4 tömegcikkek fogyasztása — Idetartoznak » háztartási felszerelések — 65 százalékkal fog megnövekedni. Az <Ü edényben főtt, ut új tányérban tálalt ételekre 23 százalékkal több bort és 12 százalékkal több sört ihatunk, mint !950-be" e. 28 százalékkal több cigarettát füstölhetünk el a jó ebéd ■tán.

A „lartósclkkek44 vá fárlása Is állandóan emelkedik A magyar dolgozók a háború alatt, HM3-ban összes kiadásainak valamivel több, mint egytlzedél fordították ezeknek * cikkeknek a vásárláséra. Az ötéves terv első esztendeiében már jövedelmüknek több. mint egynegyeden vásárollak bútort, porrellánt és más tar- . léseikkel, míg >954- l»eo az életszínvonal

további emelkedésével

ez »» arány Is nőni fog."