Dunántúli Napló, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)
1952-09-21 / 222. szám
4 M H P L 6 W& ff 4 A kommiiiiizmii« nagy épííkoxései kommunizmus na^v építkezései nereteiket, megvalósításuk ütemét és lemzetgazdasági jelentőségüket tekintve. páratlanul állnak a világon. Öl-hét év alatt elkészült öt hatalmas vizierömü igyüttesen 4,210.000 kilowattra tér. * ezett kapacitással; együttvéve több. nint 3ö kilométerhosszú 0 nagy gát; Óbb, mint 4.000 kilométer fövízleve- tető és ötw-zekötő osalorna és b nagy víztároló csatorna. A csatorna- és, vizicrőmüépitkezé. vek földmunkálatainak terjedelme rendkívül nagy — körülbelül egy- uikiárd köbméter. Ila ezt a föld. mennyiséget vasúti kocsikba raknak, i kocsikból Osszál!Holt szerelvén!/ az Egyenlítő mentén 25-ször körülérné a tőül gömböt. Csupán az öt új sztálini vizierömü; öriás évente 22 milliárd 500 millió kilowattóra villa niosen*‘rgiát ad a ■«zovjet hazának. Kz az energiamenv- iiymég hozzávetőleg .’0 millió ember munkáját, helyettesíti. Az épülő volgaj vizierőmüvek. amelyekhez hasonló nagyságnak a vi. latron sehol som találhatók, valamint a dnyeperi, doni és amu-darja; er» müvek egy átlagos vizhőségii évben kb. 28 milliárd kilowattóra villa mosénergiát fognak, termelni. Etnel- '■tt a termelési költség ölöd-hatodri. sic lesz a hőerőművekben előállított viUuinostAergia köl tséyének. .4 kommunizmus nu/ty építkezeseinek környékén fekvő földek öntözésével és elárasztásával a búzatermést üOO millió púd. dal, a gyapottermést 8 millió ton (iával, a rizsterjnést 30 millió púddal. * cukorrépatermés? pedig 0 millió tonnával növelhetik a Szovjetunióban. A szarvaemarhaállomány 2 millióval, * juhállomány 0 millióval fog gyara. [lodni. A többletként nyert mezőgazdasági termékek ilyen nagy mennyisége, elegendő K)0 millió ember élei. mezesére, ruhával és cipővel való ellátására. A Szovjetunió a kujbisevi és sztálingrádi vizierömü vi/lamosenergidfá. nnk kihayimilásáral évente 20—25 millió tonna szenet és tőzeget tud helyettesíteni. A Volgán-lúli vidék kerületeiben öntözi« mellett hekfáronkint kb. 85 métermázsás búzatermést lehet majd elérni. A hét új volgai vizierömü körzetében fekvő öntözött földek búzatermése jelentős mértékben meghaladja majd egész Kanada búzatermését. .4 Volga—Don-csatorna körzetéhen TÖO.OO'i hektár nak öntözii; és zel ellátni. A öntözöcsatorna kiterjedésű földet fog. kétmillió hektárt viz- d«ni szabndfolyásti fő másodpercenkint ínO köbméter vizet kap majd a eimljanszki víztároló medencéitől, bosszúsága eléri a 11«) kilométert. A nyolc elosztó vsatonui hossza SOS kilométer. Ezé. ken a csatornákon 140 villamos szí- ratty »állomást télé sitinek. Abból a 8.200.000 hektár kitérje. diVn aszályos földből, amelyet Ukrajnában és a Krímben a kahovkai vizieröközpont üzembehelyozés-éve! öntözni fognak, 200 hektár esik az aísódnyeperi terméka'len homokra. Ez a homokos terület öntözés útján évente 500.000 métermázsa gyümölcsöt, 900.000 métermázsa zöldségfélét és hárommillió métermúzsa szőlőt ad majd a szovjet népnek. A Turkmen Főcsatorna és a több. min/ öt).000 kilométeres óriási öntöző. csatornaJuilőzat 1.500.000 hektáros hatalmas területet tesz termékenyebbé és több, mint hétmillió hektár kitérje, désű pusztai legelőt tát el ivóvízzel. A turkméniai új gyapotbázis évenkin! kl>, kétmillió tonna kivaló minőségű gyapotot ad majd, ami csaknem háromszoros» a forradalom- előtti Oroszország egész gyapotter. illésének. Ebből a gyapot menny iség- bö! 5 milliárd 500 millió méter pa. iii n tsz ft vetet lehet készíteni, vagyis, kb. 80 métert a Szovjetunió liindcn lakosa számára. 4. üOO A i lom rí rros öntözocsatornn X Volga é* az Ural közt fekvő területen uj ttiitözűeaatornákat létc»i- tenrk. A főcsatornák lioss/a 85» kilométer, a/ closztócsatornók pedig négy és félezer kilométeren fúlnak végtg. 'I*r *3« kilométer hosszúságkan dolgoznak a földniiiokákon. Képünk a esatornarpitkezésen működő exkavátort ábrázol, amint a csatorna alapárkából egy öniirltő gépkocsit töt meg homokkal. A kapitalista és a szocialista kölcsönök közötti különbség INéháuy adat a Szovjetunió és a népi demokratikus országok gazdasági kapcsolatairól .4 Szoojelunió felszabadította n nők népeit szálasa alól néphadserege sorra keleteurópai orszá- a lilémet fasiszták mégis megadta nekik a lehetőséget, Iwgp megszabaduljanak az uralkodó osztályok bilincseitől. 4 SattrJrluniO a fasisztaellenes táborhoz csatlakozón kelet európai népek kormányainál már « háború folyamán egyezményt kötött, így Csehszlovákiánál lögt december 12.én és Lengyelországgal 1945 április 21-4/1, Kereskedelmi vonalon azonban már 1944 december 20-án megállapodást kötött Lengyelországgal liszt, kőolajtermékek, szén, slb, szállítására vonatkozólag. I94> augusztusában megkötöttük at első szovjet-magyar Kereskedelmi egyezményt, amely iparunk vasén - szükségletének 40, kokszának 30, benzinszükségletének 100 százalékát biztosit ja. .1 Szovjetunió Hománlá- ,>al t'>4> májusában kötött szerző, dóst: Bulgáriának mar 1945-ben I1.00 tonna gyapotot, 75.000 tonna femet, 120.000 tonna ásnán yalajtei - méket szállítóit. A Szovjetunió a békeszerződések aláírása után barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződést kötött u de. inokratilus fejlődés útjára lepett országokkal, igy Magyarországgal 1940 februárjában, Htilgáfaval I94S már. dúsában. A nagy és kis néjitl egyenjogúságát hirdető lenini-sztálini tanítás szellemében újtípusú kapcsolat jött Irre a Szovjetunió ék a népi demokratikus országok kiizidt: a tervgaz d.ilkodásl folytató sfahad országok kapcsolata. _________ 0] OLAJFÖLDEK / '«c/i»»fot ói Iáról a Szovjetunió '•'* külkereskedelmi forgalma D>47—1950-ig Csehszlooákiáoal több mint ötszörösére, Mugyarországgul ötszörösére, Hulgráriávnl több mint négyszeresere, h’omániával négyszeresein emelkedett. A Szoojelunió l'dis január 20-án áruforgalmi egyez, ményt köt ót I Lengyelországgal: ezt •az. egyezményt 1950 június 19-én két évre meghosszabbította, 1/ 1950 november Tán kötött zzon.l jel csehszlovák gazdasági egi/ezinciii/ az arus/állHá» jelentős növekedésétI irányozta elő 1951 — 1955-re. 1951] augusztus 24-én megkötötték « sznv- jct-iqmJn hosszúlejáratú megállépo- I déist e. ;t>2 január 25-an á szoojel-1 magyai hosszúié júiatú kölcsönös\ áruszállítási egyezményt. J 949-ben a Szovjetunói kelszere séfé nőit árucseréjének kéthar-] mad részét a népi demokratikus or szagokkal bonyolltotla le. Ar újtipu- nt kapcsolatok megnyilvánulása az 1949 januárjában létrehozott kölcsönös t•uzdasagl Segítség Tanácsa. 4 Szovjetunió vállalta a lengyclor- ,:ágl S'ova Huta kohászati kombinát lelje» felsezrelését. Uomanláluin az. r>49-es népgazdasági terv keretében felállított új létesítményeket H0 »zúzalékban szovjet gépekkel szerelték fel. Szovjet gének ezrei dolgoznak a Unna—f ekete h as »énéi. A kapitalista, államok külföldről ^ és saját lakosságuktól szoktak kölcsönt felvenni. A külföldi kölcsönnél a szegényebb állam szokott kérni a gazdagabbtól, a gyengébb az erősebbtől. A kapitalista világnak az az elve, hogy üsd az elmaradottat, hogy megerősítsd saját uralmadat, a kölcsönöknél i< érvényesül. A; amerikai SpeyerJbonkháttóI 192.3- 26-ban kölcsönt vettek fel a magyar városok. Pécs 718.090 dollárt, Debrecen városa 909.000 dollárt stb. Ez a kölcsön jellemző példája az „üsd az elmaradottat“ kapitalista elv gyakorlati alkalmazásinak. A 8pe. ycr bankház a kölcsönnél hivatalosan „csak" 7.5 százalékos kamatot kért. A további különböző n'ivre át- üzámí'olt költségek végén azonban 11.8 százalékos kamattal rabolta ki a Spoyer-bankház városainkat. A mi .szocialista államunk nem vejz fel kölcsönt. Nekünk nem kell Marshall terv, a mi függetlenségünk nem eladó. Mi saját erőnkből, a Szoc. jetunió segítségével, a népi denio. kratikus országokkal rirlií testvéri együttműködéssel építjük fel a szocializmust. A horthysta állam a dolgozóktól is vett fel kölcsönt. 1941-ben. a bort- hvsta kormány ..ópilsük újjá Erdélyt, építsünk Erdélyben úi vasutakat" hazug jelszóval „Erdély-nycrcinény. kölcsön" címen köl estin köt vény eket sózott a vállalatok és intézmények nyalkára. A tök«« vezetők ezt a dől. gozókra hárították. Erőszakkal jegyeztettek a dolgozókkal. A kölcsön- jegyzésnél nagy garral beharangozojt erdélyi újjáépítésről, alig hogy lezárták a kölcsön jegyzést, már mélyem hallgattak a horthysta lapok, mert a kölcsönt valójában a Szovjetunió el. leni háborúra fordították. A dolgozók a jegyzett pénzt nem kapták viasza. 1944 ben a ,,Búz.a.kö!esönt‘‘ bocsátotta ki a horthysta kormány. Ezzel a kölcsönnel főleg a dolgozó.parasztságot csapták be. A „Dunántúl" című fasiszta lap ezt irta a „Búza-köb sört. röl" IfitI január l4-én; .... Igv például egy jó és tehetős (— tehát kulák szerk. —) gazdáét jegyezzük fel. Ezt a gazdát megkér, dezte valaki ilyenformán: — Mondja gazduraui. miért vásárolt maga búzakötvénvt, hiszen búiája mindig volt, van is, lesz is. ha valamire szükség» van, elad annyi búzát, amennyinek árából megveheti? A gazda igv válaszolt; U át az igaz, búzám mind!g 1 * lesz. a búzakötsCTybo azonban olyan búzát raktároztam el melynek métermázsánkénti ára 40 pengőn alul nem szállhat le. Vagyis legalább olyan értékű marad, amilyen értékben vásároltam, ötven mázsa búza árán vettem kétezer pengős búzakötvinvt. 11a ezt az ölvén mázsa búzát raktáramban természetben raktároztam volna el a háború utáni »I- ineneti gazdálkodási időre, nem len. nék biztos abban, vájjon egy szép napon nem fog-e az igy tartalékolt búzatöke kétezer pengő helyett csak c/.erölazázat. vagy ezret érni. Ivs ebben az esetben nem ötven mázsa ud- zát kellene eladnom, hogy például gazdaságomban elegendő műtrágyát vegyek, hanem hetvenötöt, 'agy «tp. pen százméterináz-óit. De mert búzámat kötvénybe fektettem, és nem búzát adok ki természetben, hanem a kötvény árán vásárolok, megszerzőm :i szüksége» műtrágyát azon a tarta. lékolt pénzen, ami iitven mázsa búza mai ára. Ezért vettem búzakötvényt! Ili nem veszíthetek, hanem csak nyerhetek rajta!** E: a cikk is megmutatja már. hogy hogyan csaplak be a búzakötvénnyel a dolgozó parasztságot. 1944-ben, a horthysta állam Ilii támogatói, a kit. Iákok voltak a legnagyobb hangadói a búzakötvény vásárlásának, ök agitáltak a legjobb»» a búzakötvény mellett, de a Ont za köt vény vásár!ó»á- iiál már hátramaradtak. A megvásárolt kötvények nagy részét a dolgozó parasztság vette meg. Vis-za azonban nem kapott semmit. A búza ára valóban nem .szállt le 40 pengőről, de felment többszörösére! Az. a kevt* dolgozó paraszt pedig, aki mutatóba visszakapott valamit, az meg továbbra i-> csak 40 l’engő értéket ka. pott a búza mázsájáért. A horthysta kormány ezzel két-legyct ütött elcsapásra. A dolgozó parasztok féltve rejtegettek maradék búzáját kicsalta ó* a németeknek adta. inflációs poli. fikájával pedig még ő is keresett rajta. A búzakötvény a dolgozó nép becsapásának, a háborúnak a kői* cső ne volt. A felszabadulás ntón Népköz; társaságunk is bocsátott ki kölcsönöket. Ezt •« kölcsönt azonban nem kapitalista állam, hanem szóéi, »lista állam bocsátotta ki. Ezeket a Kölcsönöket nem háborús célokra használják fel, mint az „Erdélyi kölcsönt", vagy ..Búza kölcsönt", hanem beleépítjük Sztáünvárosba, Tiszalök- be, új házainkba, új gyárainkba, új műhelyeinkbe. De népünknek közvei. lenül is visszafizeti alUanuny a kölcsönöket. Alig múlik «I a Tervköi- csön nyereményeinek húzása, már jön az I Békéköleeft-né, alig mú'ik sl az l. Békekölcsön nyereménveinek húzása, már jön a II. Bóke>köicsöná. Ezért jegyezte népünk olyan leik*, sedéssel a Tervkölcsönt, az első és a második Békekölcsönt. De ami nálunk már csak múlt, nyugaton még jelen. A pénzt a fegyverkezésre költik, üresen az állam pénz tárak. Magyar László. Kz ze / tő őrrel jenek békehizottságaink ! Kétféle segítség 4 l.eng»cl-S/m jct Szerződé» alap jun Lcn«>rliir»zág 48» km’ területet kapott a Kárpátokban a S/otjrluniólól, A terület bő termőfölddel, rzgy rrdózSgckkel randrikrzlk, dr letérté kr»rbb r黫rt az ola|fölitck krpzzlk Az olaifüldrkan mar mdködö olajtor rázok ' unnak A *zo«j<t mérnökök, mtalőtt . Ihagytak a területet, inludrn feb>*errU»Ukrf ét értékre tara-Ma a- tatkat adták át « lengyel mérnököknek. Az óladé» alatt a termeié»! t»y pillanatig *rm kellett félhr»taktU»rt. Képünkön n Ka.dintr Mtlca’ll '» rrtésr alatt óllő engyrt »zrrelöbrlgód az olajkutak »»I» ult> uin«» ld.it/aln rlUnorzrtéaél , Az indiai kormány gabonát vásárolt az Egyesült AUontok tói. Amerika drága pénzért és a gyarmatosító politikai feltételek teljest, léséért volt vsak haj. la adó gabonát küldeni. Az Indiai kormány beleegyezett a feltételek, be. At amerikaiak küldtek is gabonát: a gabona fele dohos, a többi rész pedig tele volt szeméttel. Az indiai szakértő bizottság mmjállapitutta, hogy az amerikaiak úttal küldött gabona használ. hatatlan. Az indiai Andhra- tartr/mánybell éhezőket segítő egyesült bízott, súg leveirt intézett V. V. Kuznyecovhoz, a Szovjetunió Szakszer, vezeti Központi Tárnicsának elnökéhez. A bizottság kérte a Szov. jetunió különböző társadalmi szerveit, hogy segítsék az éhező lakosságot. V- Kuznyccov elvtárs a következőket táviratozta az Andhra, tartománybólI éhezőket segítő bizottságnak: .. A lakosság meg zrgítése érdekében <*» egyesült bizottság ren. doíkezésére bocsátanak: 10.000 tonna búzát, 5000 tonna rizst, 500.000 doboz tejport. Ezenkívül a szovjet szakszervezetek 250.000 indiai rúpiát adnak az éhezők számára." A „Karaganda" nevű gőzös szeptember elején el is indult Ogyesz. szából hullába, szinilL tia megrakija tiszta ukrajnai búzával. Az „Vsakor tengernagy' moloroshajőt épp akko rakták meg. or inger! csatorna epité-1 I Sáoojetunió hatalmat segítségeiI nyújt a magyar gyáripar, bánj/ÚttUH] i .» mezőgazdaság gépesítéséhez .41 /< gkoiszerühb gepóriásokat adta «I Sztálin VZUtnŰ is a tiszaiul: OÍzlépsn é/dti sehe/. | Szonjeliinlól’ il lii-| íonlegrs építési anyagai és a leilino i/c/ficM1 epitősé/irk ériéinél iioz-l óitk, » a baráti szovjet néptől nagy- nennyizigü nyersanyagot /m»«i-| cet, koksrot, femet, gyapotot — kapunk. I SzínijeInnia a iic/n denial ralilus\ oisz..goi iendclle/1 sere bocsátja gn' ,1 tv miisenli es tudom,inyo* l«po.»/-j talatad. I.llenszolgáltntn» nélkül közli .. legújabb ipini, merőgazda*ágl,\ lózegvszugugyl »rabada'makat, terv isuiédl. tudományi * rirdményclcl \ és mliui ásókul, m»vt 4-1» .1 ralltw* on-rdnn’ nr ioaréz-l egész Zoránnál meghonor'ásil kx/onött/k o Stovl [ pAMM.a(..'A, \ ' #;. A Kalkuttuban a baloldali pórink »terv rtéar rorllell az Indtt* lUntrtük etrel «naultak a parlament elé, hogy ttlta kntóatikal klfejrzaék a korntóny tn- té/kedézet rllro. A r«ndór»ég a tüntetők tömegét könaygózbombók haszna, latóval állította üteg. t
