Dunántúli Napló, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)
1952-09-14 / 216. szám
1*8» szettembe« m ü jrplo n (Folytatás az L oldalról) C) A kukorica holdanként! termésátlagát 1951 hez. viszonyítva országosan legalább 2 mázsával, a, állami gazdaságokban 4, a termelőszövetke- zttekben pedig 3 mázsával kell emelői. Széle* körben el kell terjeszteni a kukorica négyzetes, fészkes vetését és gépi művelését, a vctésterü- étnek 1953 ban legalább 30 1954 ben legalább 40 százalékban a hibrid kukorica vetöma<j alkalmazását 1953- han a vetésterület 15, 1954 ben leg alább 30 százalékának, a pótbeporzásnak egyszeri, de inkább kétszeri elvégzését, D) Az árpatermelés fokozása érdekében növeljék az ósziárpa vetését 1952 észén az összes árpa vetésterü letnek 53 százalékára, (a, 1951. évi őszi vetésnek közel kétszeresére), 1953 észén pedig 59 százalékra. Mind az észiárpa, mind a tavaszi árpa és a zab vetésénél térjenek rá a keresztsoros vetésre az állami gazdaságok vetésterületén 1952—53 ban legalább 35, 1953—54 ben pedig legalább 75 százalékban, a termelőszövetkezetek vetésterületén 1952—53 ban legalább 25. 1953—54 ben legalább 70 százalékban 1953. évtél kezdve a takarmánygabonafélék vetésterületének egy ne gyedén nemesített vetőmagot kéül használni. E) A pil'langésvtrágú szá’.astakar mánynövények terméshozamának növelésére fokozni kel! a lucerna nyári vetését, pótbeporzását és kerosztso- ros elvetését, valamint a hengeres, illetve a petrencés szénaszárítási módszert. F) Tovább kell növelni a másodnő vények vetésterületét: 1952 höz viszonyítva 1953 ban 43 százalékkal, 1954 ben pedig 68 százalékkal. G) A szántóföldi takarmányterme- lé$ területét országosan mintegy 100 ezer kát. holddal kel) növelni elsősorban eddig nem művelt teiepterüie- tek és parlagok művelésbe vonásával. H) Ai állami gazdaságok és termelőszövetkezetek használják ki öntözési lehetőségüket a takarmánynövények terméseredményeinek nőve lésére Is. 2. A rétek és a legelők hozamának fokozása érdekében a következő tennivalók szükségesek: A) Minden rét- és legelőterületen »égezzék el gondosan a felszíni ápolást 1953 őszétől kezdve a kiritkult részt fümagkeverékkel vessék felül. A legelőkön minden év tavaszán szervezzék meg a szakaszos legeltetést, B) A felületi javítás mellett meg keH kezdeni a rétek, legelők gyökeres megjavítását. 1952 őszén a terület 15 százalékán, 1953 őszén pedig ifjabb 15 százalékán, a gyökeres megjavításra kijelölt réteknek, illetve le gélőknek évente 1/8 részét fel kell tömi és kétéves szántóföldi használat után pillangós évelőnövények és pázsitfűfélék keverékével újra kell vetni. 1954 ig 1952 höz viszonyítva kétaze reíére kell növelni a fümagtermelő vetések területét. 3 A fejlődő állatállomány részére különös gonddal kell a takarmánytartalékok gazdaságos felhasználását megszervezni. A) Minden termelőszövetkezet, állami gazdaság, hizlalda és sertéstenyésztő gazdaság, valamint egyénileg dolgozó paraszt használja fel takarmányozásra a.1 összes erre a célra alkalmas melléktermékeket és anyagokat. B) Széles körben «1 kel! terjeszteni a takarmányok silózását: 1951-hez viszonyítva 1952 őszén 50 1953-ban 35 és 1954 ben 128 százalékkal több silótakarmányt kell készíteni. C) El kel] terjeszteni széles körben azokat a7 élenjáró módszereket, amelyek segítségével az értéktelen takarmányokat feltárás útján értékes takarmányokká lehet átalakítani. Elsősorban meg keld szervezni a szalmafeltárást, faharaus kezelés, me- szezés, pécolás, gyors silózás útján. D) A földművelésügyi minisztérium, az állami gazdaságok és erdők minisztériuma, valamint a begyűjtési minisztérium fordítsanak nagy gondot arra. hogy a termelőszövetkezetekben az állami gazdaságokban és a hizlaldákban a takarmánykészletekkel takarékosan gazdálkodjanak. E) A hulüadékanyagok jobb fel- használása' érdekében a különböző üzemeknél, vállalatoknál sertéshízla- lást keld szervezni. F) A termelőszövetkezetek a kő zös állatállomány, valamint a háztáji állatállomány takarmányszükségletét feltétlenül maguk termeljék meg. V. A* állattenyésztés és a takar mánytermelés fejlesztése érdekében Jelentősen meg kell javítani a szak mai propagandát, valamint a mező- gazdasági tudományos intézetek munkáját. 1, A2 állattenyésztőt munka minőségének megjavításához szükséges szakmai ismeretek tömeges elterj esz tése érdekében a következő intézkedések szükségesek: A) Az Agrártudományi Egyetem állattenyésztési és állatorvosi karain, valamint a Mezőgazdasági Akadémia,, fordítsanak nagv gondot a fejlett állattenyésztési módszerek gyakorlatának oktatására. B) A legjobb állattenyésztési dolgozókat öt hónapos brigádvezetói tanfolyamon kell továbbképezni. C) A földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok és erdők minisztere ez á Hot tenyésztési dolgozók részére szervezzen hároméves téli esti üzemi állattenyésztési tanfolyamokat. D) A földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok és erdők minis® tere írja elő, hogy a különböző állat- tenyésztési és állategészségügyi munkakörök betöltéséhez milyen szakképzettség szükséges. E) A földművelésügyi miniszter, valamint az állami gazdaságok és erdők minisztere az eddiginél nagyobb számban adjon ki szakkönyveket. F) A földművelésügyi miniszter szervezze meg, hogy az Agrártudományi Egyetem, valamint . az állattenyésztési technikumok és a tudományos Intézetek &z állattenyésztés és a takarmánytermelés élenjáró dob gozóinak rendszeresen tartsanak szakmai előadásokat. G) A földművelésügyi miniszter, valamint «z állami gazdaságok és erdők minisztere és a helyi tanácsok segítsék elő, hogy az állattenyésztési dpi gőzök, brigádeík é* farmok között kiszélesedjék a szocialista munkaver seny, A 2. pont az állattenyésztői tudományos munka színvonalának emelé se, valamint eredményességének fokozása érdekében Ír elő különböző tennivalókat. Így többek között kimondja, hogy: a földműveslésügyi mi niszter 1954. év végéig a magyaróvár! keszthelyi, debreceni és szarvasi tudományos intézetekben is szervezze meg az állattenyésztési kutató munkát. VI. VII. Aj SEattenyésztésl terv végrehajtá sáriak elősegítése érdekében meg kell erősíteni az állattenyésztést irányító szervezetet. Az állattenyésztés fejlesztési feladatainak gyors megvalósítása érdekében meg kell javítani az állatorvosok munkáját, s általában az állategészségügyi rendszabályok alkalma zását A-, állattenyésztés fejlesztés« nagy feladatokat ró a mezőgazdaság minden dolgozójára. Megköveteli az állattenyésztés fejlesztése érdekében az eddig fel nem használt összes lehetőségek és tartalékok kiaknázását. Az állattenyésztés fejlesztése legyen egész dolgozó parasztságunk egész dolgozó népünk egyik legfontosabb ügye, ötéves tervünk sikeres megvalósításában. Tito ki akarja szolgáltatni a monarchofasiszta hóhéroknak a jugoszláv földre menekült görög hazafiakat Szófia (BTA) A „Hellas Press" hírügynökség közli, hogy a görög és « jugoszláv kormány tárgyalásikat foly tatott Jugoszláviában őrzött görög politikád foglyok és Görögországban fogvatartott ju go szlávok kicserélésé- rőT. A belgrádi árulók — é'lapitja meg a „Hellas Press" — miután a görög gyermekeket már kiszolgáltatták az athéni monarc-hofasisztákcak — arra készülődnek, hogy a görög demokratikus hadseregnek Rankovica börtöneiben sínylődő katonáit és tisztjeit kicseréljék a monarchofasiszta Görögországba menekült cselnikckért, ust- tasákért és a jugoszláv nép egyéb árulóiért, akikre Titonak most szüksége vám fasiszta politikájának megvalósításához. Gavrilidisz egészségügyi állapota súlyosra fordult Szófia (BTA): A Helte» Preos je lenti: Két-három nap óta Jelentősen rosz- szabbodott a Lemnosz szigetére deportált Kosztasz Gavrilídisznek, a görög agrárpárt (AKE) főtitkárának egészségi állapota. Az egységes demokratikus baloldali koalíció (EDAI követelte, hogy szállítsák Gavrilidiszt gyógykezeltetés céljából Athénbe. A görög agrárpárt politikai bizottsága ebből az alkalomból nyilatkozatot tett ametyben a többi között hangsúlyozta: „Kosztasz Gavrilidisz élete közvetlen veszélyben forog. A Pla&ztirasz kormány — hogy eltegya láb alól — Lemnosz szigetére küldte őtr ahol nem lehet gyógykezelni az angina pectorisban szenvedő súlyo« beteget. Emlékeztetjük a kormányt: Fel kel» ismernie, hogy milyen súlyos fa. lolősség terheli ezért az újabb qazNyolcévi börtönbüntetésre ítéltek egy súlyos balesetet okozó munkavezetőt Az állattenyésztés 1952—54. évi tervének sikeres végrehajtása, az állattenyésztés fejlesztése érdekében 1952 höz viszonyítva, 1953 ban hu szonnégy 1954 ben pedig negyvenkilenc százalékkal több beruházást kell végrehajtani. 1, A beruházások segítségévei biztosítani kell, hogy az állami gazdaságokban 1953 ban a növekvő állatállomány elhelyezéséhe, szükséges épületek fölépüljenek. 1954 ben már meg is kell kezdeni az állami gazdaságok régi állattenyésztési épületeinek korszerűsítését is. 2. Az állattenyésztési célokat szolgáló épületek építésénél és tervezésénél fordítsanak nagy gondot az anyagtakarékosságra, törekedjenek minél egyszerűbb megoldásokra. A budapesti központi Járásbórság szeptember 12 én tárgyalta Nagy István munkavezető ügyét, aki a minisztertanács és a SZOT üzemi ba-eset- elhárításról szóló határozatát sem mibevéve, egy építkezésnél vétkes mulasztásaival súlyos balesetet idézett elő. A vádlott augusztus Aején szakmunkások helyett segédmunkásokkal csináltatott meg egy állványzatot annak ellenére, hogy szakmunkások is rendelkezésére állottak és figyelmeztették arra. hogy a segédmunkások ezt a szakmunkát nem tudják megfelelően elvégezni. A balesetelháritó rendszabályok figyelmen kívül hagyásával nem adott utasítást az állványzat aíátámasztására, nem ellenőrizte sem az állványzat anyagát, sem magát az elkészült állványzatot, sőt az előírásokkal ellentétben nem Is tartózkodott a munkahelyen, Nagv Istvánnak ezek « sorozatos mulasztásai súlyos balesetet idéztek elő, egy épitőmunkás az állványról lezuhant és meghalt, többen pedg megsérültek. A tárgyaláson kiderült hogy Nagy István a felszabadulás előtt vállalkozó volt, az infláció Idején teherautóval feketézett és emiatt 1948 ban börtönbüntetésre ítélték. A bíróság Nagy István nyolc évi börtönre és ezer forint pénzbüntetésre ítélte. LELEPLEZŐ TÉNYEK II. A Tito banda, amely ma mór nyíltan árusítja az országot, mely ma már leplezetlenül feltárja az ország értékeit a külföldi tökének, mely Bia már kénytelen bevallani, hogy Jugoszlávia a nyugati agresszív tömbhöz tartozik („Jugoszlávia a nyugati védelmi közösséghez tartozik“ — jelenteti« ki Tito e hét szerdáján egy tengerészeti díszszemlén), már rég hozzákötötte szekerét az angol-ameri. kai Imperialistákhoz. A Tájékoztató Iroda 1919. november 29-én megjelent megállapítása tehál komoly fi- gyalmeztetésként csendült: „Ez a kémesoport nem Jugoszlávia népeinek akaratát fejezi ki. hanem az angol-amerikai Imperialisták akaratát; ennélfogva elárulta a* ország érdekelt, felszámolta Jugoszlávia politikai függetlenségét és gazdasági önállóságát“. Tito és klikkje nmerikaharát. sőt nácibarát politikája már a felszabadító háború idején is megmutatkozott. A jugoszláv nép árulói már akkor szt a feladatot tűzték maguk elé, hogy szovjetbarál jelszavakat hangoztatva, a hatalmat a környező népi demokráciáklvan is a fasiszták, ameri kabarát tőkés elemek kezére játsszák és így egv békeellencs — természetesen ezzel párhuzamosan szovjetellenes — tömbül alakítsanak ki. F’ero Popivoda tálvornok, n jugoszláv hadsereg egyik emigrált parancsnoka 1919 szeptember 29-én többek között ezeket Irta a Pravdában: „Mint a JUKP tagja, a pnrtlzán- morralom tevékeny résztvevője és mint a néphadsereg több kötelékének parancsnoka, a felkelés kitörésétől a háború végéig, Jugoszlávia legkülönbözőbb területein fordultam meg és a salát tapasztala, 'aim alapján győződhettem meg »'oknak a bűnös mesterkedéseknek --edményelrAL amelyekrl 11141 óta ' •to és cinkostársai Illők bna úgy un, •te rendszeresen folytatlak.“ Pero Popivoda cikkében beszámolt arról, hogyan dezorganizálía Tho és cinkos bandája a partizánmozgalmai, hogyan paktáit le a németekkel és hogyan küldte a vágóhídra a legjobb kommunistákból, legbecsületesebb bar cosokból álló hadtestjeit, brigádjait. Ugyanakkor azonban Tito már a béke ellenes blokk megalakításának gondolatait is fejében forgatta. A Pécsett megjelenő „Dunántúli“ című fasisztaklerikális lap 1944 szeptember 14-1 számában például egy cikket közöl, mely elmondja ezeket az angol sugalmazó*™ megindult kísérletezéseket „Tito Almai nagy jugoszláv ál lamszövetségröh Brit torrisból származó híresztelések szerint bolgár, körök és Tito között tapogatóetzás történt Bulgáriának egy Tito veze tése alatt álló nagy jugoszláv államszövetségbe való bevonása tár. gyában.“ Ismeretes, hogy Dimitrov elvtár» a délszláv államszövetséget szükségesnek tartotta a Szovjetunóval való barátság elmélyítése és az országépítés szempontjából egyaránt. „Egy olyun államszövetség —» mondotta Dimitrov a BKP V. kongresszusán, — amely a Szovjetunióval való barátságra és a többi népköztársasággal való testvéri együttműködésre támaszkodik, sikeresen meg tudná védeni népeink szabadságát és függetlenségét és biztosítani tudná ezek helyes fejlődését.“ Ezzel szemben — amerlkai-ango! gazdáik útmutatása szerint — a Tito klikk nem i'lyen államszövetségre gon. dőlt, hanem olyanra, melyet — mint a „Dunántúl“ is leírta — Tito vezet, melyei egészen egyszerűen Jugoszlávia, helyesebben a Jugoszláviát le- igázó árulók likk uralma alá helyeznek, „mert ilvmódon Jugoszláviával együtt könnyebben szakadhatnak cl a Szovjetunó táborától és kapcsolódhatnak a nyugati államok tömbjéhez.“ (Kosztov) De valamennyiünk állal jól Ismeretesek azok a későbbi próbálkozások is, mikor Tito nálunk éppen úiv> mini a többi népi demokratikus országban, áruló rajkuk. koszlovok útján meg akarta dönteni a népi demokratikus hata'mat és el akarta szakítani a szocializmust építő országokat a Szovjetuniótól. Ugyancsak Pero Popivoda írta meg a Tájékoztató Iroda lapjában, » „Tartós Békéért, Népi Demokráciáért“ című folyóiratban 1ÍM9 október 21-én azokat ’a tényeket, melyek !e7ep’ezik. mini készítették elő a titoisták Jugoszláviát már a felszabadító háború idejön az imperialista megszállásra: „Az angol-amerikai imperialisták már befejezték az előkészületek et Jugoszlávia megszállására Egyes parttzáncsapatok, mint például a 7. jugoszláv népi felszabadító hadtest, amely Szlovéniában és a szlovén tengerparton operált, közvetlen utasításokat kapott a föparanesnoksá . tói, hogy ne gördítsenek akadályokat az angol-amerikaiak elé, hanem fogadják ókét baráttau és aegltse- nek nekik.“ Ezt a tényt Is bizonyíthatjuk helyi rtokum nUunokkal is. Ugyancsak a „Dunántúl“ című fasiszta lap közli 1944. szeptember IKK számában az NTI egyik híradását, amelyből — a Tájékoztató Iroda határozatait ismerve — egyenesen következtethetünk a Tito-banda imperialistbarál, szovjet- ellenes politikájára: „A szovjet távirati iroda nyilat. kozatot közöl, amely szerint Tito a szovjet főparancsnokság kérésé re engedélyt adott a szovjet csapatoknak arra hogy délszláv területen felvonulhassanak... Az engedélyt azzal a ténnyel kapcsolatban kell megvizsgálni, hogy az angolok, akik albániai és dalmáctai partraszállásukról terjesztenek híreket, Tito Ilyen engedélyére nem tud. nak hivatkozni és Eden az alsó. házban Tráciának a bolsevista megszállók által való kiürítését kö ■ vételt c." A Tito-klikk. me’v olvan természetesen hagyta az imperialistákat pariraszállni, a daCmát partokon, minden alkalmat megragadott, hogy gátolja a szovjet csapatok, de különösen a jugoszláv nép segítségére érkezett bolgár csapatok tevékenységét. A bolgár néphadsereg a visszavonuló rémet csapatokat akarta — a szovjet parancsnokság által kapott feladat végrehajtásaként — szétszórni, megsemmisíteni. Ezek a hadműveletek a Vardar, Morava és Tbar folyók völgyében folytak volna te. A titolsta főparancsnokság azonban, a Tájékoztató Iroda által megnevezett gazdája parancsa szerint — meg akarta akadályozni a bolgár néphadsereget felvonulásában. t944 szeptember 19- én az ötvenedik jugoszláv hadosztály parancsnoksága ezt kérte a 4. bolgár hadsereg parancsnokságától: „A macedóniai főparancsnokságtól kapott utasítások alapján felkértük Önöket, hogy Macedóniában tartózkodó katonai osztagaikat von- júk vissza. Semmilyen átvonulás tudtunkon kívül végre nem hajtható.“ Az angolokat tárt karral fogadó tiloista klikk tehát egyszerűen visz- szataszitoita a jugoszláv nép felé nyújtott segítő kezet és 18 napon keresztül tétlenü1 vesztegeltetle a bolgár csapatokat. így természetesen nyitott kapu maradt a fasiszta német csapatok számára és a német parancsnokság valóban 14 hadosztályt sétál tatot| ki ezen a nyitóit kapun. Ezek a hadosztályok azután segítették Kö- zép-Európa fclperzselését, segítették a fasiszta fenevad végső agóniájának megnyújtását. 1944 okióber 7-én — miután Tito írásban szabad mozgási biztosított a bolgár néphadseregnek — Szvetozár Vukmanovics, a hírhedt Tempo, a következőket irta a Kriva Palanika területén működő bolgár hadsereg parancsnokának: „Ismételten felhívom figyelmét n u kővetkezőkre: ahhoz, hogy jugoszláv területre lépjen, Tito marsall előzetest jóváhagyására van szükség, Minden olyan határátlépés, amely Tito marsall' előzetes jóváhagyása nélkül történik, a jugoszláv felszabadító néphadsereggel szemben elköretett ellenséges cselekedetnek minősitiink és a szerint fogunk eljárni-...“ Ez « lavirozá-s, a THo-kKkk oépelleoes tevékenysége, a felszabadító mozgalom hátráltatása természetesen tetszett az akkori magyar fasiszta kormányzatnak. Ezért hozták az akkori lapok, köztük a „Dunámtól" is nagv betűkké! az Interinf jclenlésé.t: „MInt rádlófelMvdsokbót kitűnik, úgynevezett .Jugoszláv hadsereget** akartak alakítani Bulgáriában. Mon- csilovics, Taskovics és Csilcurics, jugoszláv emigráltak felhívást intéztek a lakossághoz egy macedón önkéntes dandár megalakítására, a fasizmus elleni harcra. Tito azon. ban kijelentette, hogy ezzel a jugoszláv hadsereggel semmiléle kapcsolata nincs." C,Dunántúl” 1944 szeptember 24.) Nem nyilvánvaló-«, hogy a segítségnyújtás következetes elhárítása, a német fasiszta csapatok elvonulásának segítése ezzel párhuzamosan, az au- goíok partraszállási kísérletén«* támogatása csak egyet jelenthet: az imperialista térhódítás 6» megszállás elősegítését, a náci csapatok megőrzését é* bevetésüknek előmozdítását a S*qv- jetumió elleni A régi kapcsolatok a Tájékoztató Iroda határozatai és megállapítását után — nyíltan előbontakoztak az eddigi ködösítések fátylaiból. Az ország érdekeinek elárulását egyre inkább saját bőrükön érzik a jugoszláv dolgozók. Es nem kétsége«, liogy Pero Popivoda tábornok igazat irt a Pravdában. amikor ezeket irta: „A jugoszláv kommunisták és Hazafiak nagyon jól tudják, hogy leg* első és légiialasztliatatlanahh fet- ódáink e bűnös fasiszta banda megdöntése és nicgbUnletéae, amely oly sok szerencsétlenséget é.s szégyent hozott ránk. Nem férhet két. sé* althoz, liogy a jugoszláv kommunisták teljesítik e feladatot. Ne kételkedjenek ebben Jugo*rl barátai sem.“ (Folytat Juli '
