Dunántúli Napló, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)
1952-09-13 / 215. szám
W52 SZEPTEMBER IS s NAPLÓ PART ÉS PARTÉPITÉS » A pártcsoportok munkájának megjavítására! biztosítsuk az egyenletes termelést A' MESZHART bányaüzemek terme, lése az ország szénellátása szempontjából jelentős helyet foglat el. Éppen ezért bányászpártszervezeteinknek egyik legfontosabb feladata a terv maradéktalan teljesítése mellett a termelés egyenletes emelkedéséért folytatott következetes harc. — A MESZHART bányaüzemek dolgozói általában minden hónapban teljesítik tervüket, nem maradnak adósai az államnak. De ha megnézzük a termelési grafikonokat, akkor azt látjuk, hogy a te;me!és nem mutat egyenletes emelkedést. A hónap végére felugrik jóval a száz fölé a hónap elején pedig leesik 90 re, vagy még ennél is lejebb. Mi ennek az oka? A hiba forrása eläösor. ban is a pártszervezetek politikai ne velőmunkájának kampányszerűségé ben található. Abban, hogy amikor közeledik a hónap vége, vagy közeledik egy-egy nevezetesebb ünnep, akkor pártszervezeteink vezetői egyből felismerik a politikai nevélőmun- ka jelentőségét, Persze nem itt kezdődik a hiba, — mert ez sokszáz ton. na terven felüli szén kitermelését eredményezi, — hanem ott hogy a hónap lezárása, vagv a nevezetes ünnep után a politikai munka szünetel. Valahogy úgy néz ki, hogy most az tán mindent megtettünk, egy kicsit pihenni lehet. Ilyenkor aztán a grafikonon éles töréssel lefelé kell húz. ni a vonalat, nem esgyszer a 80 szá Zalákra. Ez az egyenlőtlenség, a termelés hullámzása a fejtések munkájában kezdődik, mnely aztán véül** vonul a körleteken, majd pedig akna teljesítményének százalékában mutatkozik meg a legélesebben. Hogy néz ki ez a valóságban? A pécsbányatelepi 205 ös Kálmán fejtés például a bányásznap előtti héten. — mikoris a pártcsoport jól végezte a- roáháru’-ó politikai munkát — 178 százalékos napi teljesítményeket ért el. Dicsére treméltö eredmény ez. De nézzük, hogyan alakult a csapat tel. jetilmémye az ünnep után? 9 én a csapat 135 százalékra, lOén 112.2 szá Zalákra. 11-én pedig már csak 109.4 százalékra teljesítette a csapat az előírt tervét. Ugyanezt a képet lát juk az András aknai Kotoucs DISZ brigád eredményén is. 9 én 118 száza, lékos volt a teljesítmény, 11 én pedig már csali 109.7 százalék. És igy sorolhatnánk tovább. Mit mutatnak ezek a számok? Min. denekelőtt azt, hogy h párte.soportoU munkájában nincs minden rendben é.s er. magától az aknai pártbizottság munkájából indul ki. A pártbizottság és az alapszervezetek párttitkárai csak akkor látják el feladatokkal a pár‘csoportúi? almi elv- társakat, amikor nagy ünnepre készülnek vagy pedig akkor, amikor hónap végén rá kell kapcsolni a hó eCejei lemaradások behozására. Az András-aknai 4-es számú alapszervezet párttitkára, Fischer elvtárs. véleménye szerint jól dolgoznak a hozzá tartozó pártcsoportok. Az igaz, hogy a pártcsoportbizalmi elvtársak legtöbbje példát mutat a termelésben. Farkas János pártcsoportbizalmi elv. társ is például állandóan 160—170 százalékra teljesíti tervét. Ugyanezt lehet elmondani Wolf Gyula pártcso- portbizalmi elvtárs munkájáról is és még sokéról. Erre alapozza vélemé nyét Fischer elvtárs, erre alapozva állítja, hogy a pártcsoportok ..jól dolgoznak."’ Igaz. a pártcsoportbizalmi elvtársak példamutatása nélkül elképzelhetetlen a pártcsoportok jó munkája. De a példamutatás magá- banvéve kevés. Vezetnek nem szabad megelégedniük csak a maguk jó munkájával, s fel kell magukban számolni azt a káros nézetet, hogy .,én megtettem a magamét"’. Nem! A pártcsoportbizalmi elvtársak is csak akkor teszik meg a magukét akkor mondható el ró luk, hogy jó munkát végeztek, ha minél többen és a területükön dolgozók összessége — pártonkívüliek is — követik példájukat, minden erővél harcolnak a termelés egyenletes emeléséért. Vannak, akik azt mondják, hogy nehéz a bányászcsoportok munkáját megjavítani, mert a bányában nehezen lehet végezni politikai nevelőmunkát nincs rá mód alkalom. Ezt az állítást maga a bányásznapra való készülődés cáfolja meg. Az, hogy a békehéten minden akna messze túlteljesítette feladatát, mert a pártcso. portok vezetőinek irányításával jól dolgoztak a pártcsoportok, a kommunisták, Bőven jut idő politikai ne velőmunkára addia is, míg a bányász elvtársak eljutnak a munkahelyre, vagy műszak után, mikor hazafelé mennek. De nagyszerűen ki lehet erre a célra használni azt az időt is, amikor leülnek megenni az uzsonnájukat, nem beszélve azokról a kár- baveszett percekről, amelyeket vala mely üzemzavar miatt keli! eltölteni- ök. Egyszóval mozgásba kell! hozni a pártcsoportokat, hogy minél rövi. debb idő alatt betölthessék feladatukat. Ki kell használni minden percet, minden lehetőséget meg kell ragadni- ok a pártcsoportbizalmi elvtársaknak a politikai nevelómunka megjavítása érdekében. A párttitkér elvtársaknak pedig végre meg kell érteniök azt, hogy a termelés egyenletes növekedését csak a pártépités munkájával, a pártcsoportok munkájának megjavításával tud. ják biztosítani. Éppen ezért nce*ak eg.ve* alkalmakkor lássák el őket feladatokkal, pártmegbizaiásokkal, hanem tegyék őzt állandóvá, rendszeressé. Tanítsák meg vezetni a pártesoportbizalmi elvtársakat. Amikor taggyűlést vagy egyéb értekezletet tartanak, akkor ne csak hangszórókon keresztül szervezzék, hanem bízzák meg a bizalmi elvtársakat azzal úgy, hogy azok érezzenek is felelősséget az iránt, hogy a csoportjukhoz tartozó összes kommunis. ta meg is jelenjen. A bizalmi elvtársakat időnként számoltassák be végzett munkájukról. A feladat, a párt- megbizatás után pedig az ellenőrzés végrehajtása során sokkal nagyobb segítséget adjanak a párttitkár elvtársak a bizaílmi elvtársak részére, mert csak a vezetés színvonalának emelésével a Dártcsoportok munkájának megjavításával, a politikai ne- velőjmmka kampányszerűségének felszámolásával tudjuk biztosítani egyik legdöntőbb feladatunkat: a szénterme, lés egyenletes emelkedését. 7,ima—Ragonesa Beszélnek a számok a pécsi dolgozók életéről A dolgozó nép életszínvonalának öt év alatt az eredetileg tervezett 55 azázalék helyett legalább ölven százalékkal kell emelkednie. (A Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusának határozata.) 42 életszínvonal emelkedését sok ■el mindenben lemérhetjük. Lemérhetjük példáid a2on. hogy a város húsfogyasztása az elmúlt félévben heti 8000 kilóval emelkedett, hogy o töltelékárukból a félévvel ezelőtti heti 20 mázsával szemben jelenleg 5.1 mázsát adnak el. De az emelkedő életszínvonalról beszél az Állami Áruház statisztikája is. amely szerint az idén augusztusban 41 százalékkal többen vásároltak .10 százalékkal na- gyobb értékben, mint 10.10 ugyanezen hónapjában. 122 százalékkal több cipó, 45 százalékkal több pamutáru fogyott cl most, mint két évvel ezelőtt. De m egnOvekedett életszínvonalunkról. gazdagabb, szebb életünkről tanúskodnak azok az új Ikárászok, villamosok is, amelyek az elmúlt évek alatt lényegesen meggyorsították a közlekedést. Amíg 1950-ben az ötéves terv első évében a mecseksza. bolcsi bányászoknak egy órát kellett várni az autóbuszra, 1951-ben már félórára csökkent ez az idő, 1952- ben pedig minden negyedórában indul az autóbusz. Ez csak egy példa arról, hogyan fejlődött az ötéves terv két és fél éve alatt a közlekedés. Nézzük tovább a számokat. 1946-lxtn mindösz- sze öt kocsi látta el az utasszállitást. 1919-ben, a hároméves terv végén már 18 kocsi szállított havonta 280.000 embert. A közlekedés azonban csak most kezdett igazán fejlődni. 1950 20 kocsi havi 400.000 utas f9.11 24 kocsi havi. .100.000 utas 1952 28 kocsi havi 620.000 utas Hasonló fejlődést látunk a villamosközlekedésben is. 1950-ben havi T20.000 utast szállítót. tak a pécsi villamosok, 1951-ben 900.000 utast, 1952-ben 1.000.000 utast. Az ötéves tervben egész sor új járatot indított a Közlekedési Vállalat, így iVálómba, a Donátushoz, Pellérdre, Kozármislénybe, Vasasra .indulnak autóbuszok. Csak nhéány kirngodott példát soroltunk fel arról, amit az ötéves terv első két érében a közlekedés terén kaptunk. A fejlődést azonban nem áll meg. az idén még csak 28 autóbusz szállítja naponta az embereket a városi különböző részeibe, jövőre azonban már újabb jármüvek jelen, nek meg városunkban és újabb tízezrek számára válik lehetővé a gyors közlekedés akkor, ha vatamennuien jó munkánkkal, áldozatvállalásunkkal harcolunk érte. D. J. Többszázezer forin tos beruházások a pécsi üzemekben 4 ttnháasfyár udvarán egymás után fordulnak a gyártás üzemrész épületétől a kocsik — a raktár jr.té. A gyártás üzemrésztől egv csúsztatót szereltek h a föld szintre és az elkészüli árut olt csúsztatják, le a kocsik- hoz. Ezzel lényegesen rövidebh idő alatt és egyszerűen megoldották a szállítást. Ezenkívül két üzemrészt egy összekötő híddal kapcsoltak egybe, hogy zavartalanul menjen a szállítás. At összekötő hidat a gyári dolgozók készítették, azonban igy is 50 ezer lorint beruházással készült el. A raktárhoz építettek egy teljárót, amely 10 ezer torinlos beruházássá; épült. Az üzemrészekhez vezető utak, már nem sárosak, göröngyösek — szép betonút vezet végig a gyár udvarán. Erre 51 ezer forintot költött az üzem. A azivorka töltő üzemrészben is érdemes körülnézni. A régi. U. M. töltőgépek helyett lényegesen magasabb termelékenységű P. II. P. gépeket szereltek tel. 1950' ben egy, 1952-ben két Triumph szivarkatöllőgéppei gazdagodott a Dohánygyár, Egy egy Triumph gép értéke 128.000 lorint. A szlvarkacsomagolóbán is három új gép segíti elő a termelést, amelyek közül kettő már üzemben van, a másikat egyelőre még átalakítják. Ezeknek •s egyenként 40—50 ezer forint az értéke. Beszélhetnénk még a tizenegy darab villanymotorról a tavaly ősszel kapott csutázógépröl, az új mosdókról, a gyönyörű partéról és még több mindenről. Ha az üzem dolgozói körültekintenek alaposan üzemükben, szemük elé tárul, hogy már mennyi mindent biztosított nekik az ötéves terv, mennyivel gazdagodott üzemük. A pécsi Tejüzem megyénk összes tejüzemeinek központja, A pécsi és a vidéki tejüzemek is sokat kap tak a tervtől. A pécsi Tejüzem pasztörhclyiségének korszerűsítés: munkálatai még folyamatban vannak, a beruházás 70 ezer forintot tesz ki. Ezen kívüli 15 ezer forintos költ seggel a konyhába is bevezették a gázt. Megyénkben több község kapott tejcsarnokot 80 ezer forint értékben. Kémes és Sellye községek egy-egy hűtőgépet kap tak 25—25 ezer forint értékben. A hűtőgépek haszná fala igen nagy segítséget ad a tejüzemeknek, mert amíg eddig csak 12—13 fokra tudták lehűteni a tejet — most 4 fokra is lehűtik. — Csehszlovákiai fölőzögépet kapott a villányi tejüzem — amely 30 ezer forintba került. A szigetvári tejüzem, egy 3 ezer literes pasztőröző gép csoporttal! gyarapodott, amelyből a pasztőrt és a hűtőt már megkapták, míg a gépcsoport többi részét ezután kapják meg. Ez a lejüzem még egy vízszivattyúgépet ts kapott — 13 ezer forint értékben. A bólyi kettőt, a pécsi tejüzem pedig ugyancsak — három darab vízszivattyúgépet kapott. A véméndi tejüzem egy modern sajlérlelő pincét is kap, amely mesterséges hűtéssel ren deikezik. A sajtérlelö pince, összes felszerelésével meg építésével 500 ezer forintba kerül. Ezenkívül még igen sok gépet, öltöző szekrényeket, mosdókat, fürdőket és más egyebeket lőhetne felsorolni, melyet a kacsótai. bólyi és megyénk többi tejüzemei kap tak — csak az 1952 es tervévben. így gyarapodnak gazdagodnak, megyénk többi üzemei is. Abányászok harca nálunk és Jugoszláviában Pelőii aknai bányászokat mintegy 35—40 kilométer választja el a fasiszta Tito Jugoszláviájától. A Dráva folyó nemcsak a két országot választja el egymástól, hanem kétiéle világnak a halára is. Könnyen párhuzamot tudunk vo-ani a Pelőii aknai bánya és a jugoszláviai Rasa bánya között de nem lehet ilyen párhuzamot vonni a két bánya dolgozóinak élete közölt. Pelőii aknai bányászoknak napról napra szépül az életük. Erről az új éleiről beszélnek az újonnan épült vasasi bányászlakások, tizetési borítékok, erről beszél Németh János (10) vájár: — Soha még ilyen jó életünk nem volt nekünk, bányászoknak. Becsületes munkával megkeresem havonta a 2500 íorintot. Mind a szerbiai, mind a Rasa bányászokat Titóék egyre kegyetlenebbé kizsákmányolják. Ej jel nappal a legsiralmasabb viszonyok között vég zik nehéz munkájukat. A Tito-banda minden eszközt felhasznál arra, hogy a jugoszláv dolgozók tízezreit a bányába kényszerítse. A jugoszláv bá nyászok jól tudják, hogy c szén, amit kitermelnek, áz imperialisták agresszív célkitűzéseit szolgálja, — Ezért a kommunisták vezetése alatt elszánt harcot tolytatnak az embertelen kizsákmányolás és a háborús po_ litika ellen, a Tito banda ellen, mely szabad kezet nyújt az imperialista rablóknak az ország kiíosztására. A Petőfi-aknai bányászok elhatározták, hng.v jobb munkával köszöntik a második Bányásznapot, Szocialista fogadalmat főttek arra, hogy szeptember 7-re 105 százalékra teljesítik a tervelőirányzatukat. „Szeretjük a pártot és Rákosi elvtársat, ezért teljesítettük a vállalásainkat“ így beszéltek Boros János és Uranka Károly a Szabadságharcos brigád vájárai. De ugyanerről a lelkesedésről tanúskodik a versenytábla is, amely mutatja, hogy a vasas! bányászok szavukhoz híven nemcsak teljesítették, hanem tf.'A százalékkal még túl is szárnyalták bányásznap! vállalásukat. A jugoszláv bánvászok a harc minden formáját lelhasználják. Leggyakrabban használt harci eszközük a munka megtagadása. Tavaly például a varpsi és a szerbiai bányákból a bányászoknak közel 40 százaiéira szökött meg. A szerbiai bányák- ban ma is naponta közel hétezer bányász marad távol a munkahelyétől, Isztriában a bányászok 60 százaléka hagyta ott munkahelyét. Egyedül az isztriai Rasa bányából 2500 bányász szökött meg 1952 elején. Petőfi-aknán júniusban 33, júlins" ban 52, augusztusban pedig #4 új munkás jelentkezett felvételre. — Azelőtt mrzőgazdasági munka* voltam, most elhatároztam, hogy bányász leszek. Azóta úgy hozzám nőtt a bánya, hogy szinte el sem tudnék szakadni tőle. Szeretem a bányát és a bányászok életét — mondja mosolyogva Schmidt István (3) sztahanovista DISZ fiatal. A jugoszláv bányászok elszánt har, ca következtében az ország bányáénak termelése rohamosan csökkent, 1951 ben például Jugoszlávia vörösréz termelése nyolcezer tonnával volt kevesebb az 1950. évinél... — Ugyanebben az évben a bányászok több, mini 300 ezer tonnával kevesebb szenet termeltek mint a megelőző évben. A rasai szénbánya termelése 1951 folyamán 58 százalékkal, a kocsevlei szénbánya termelése pedig 54 százalékká] csökkent. A szén. bányászat hanyatlása következtében jelentősen visszaesett a jugoszláv ipar termelése, a zenicai üzemek nagy részében pedig sok részlegben teljesen le keltett állítani a termelést. A MESZHART bányászok tudják, hogy ebben az évben több, mint 154 új üzem kezdi meg a működését. Ehhez feltétlenül azilkséges az. hogy több szenet termeljenek. 1t)51-ben 13.2 százalékkal többet termeltek a megelőző évinél. Megnőttek a követelmények és ezért 15 száz-alékkal emelték a vasast bányászok tervét !*• Most a III. negyedévi tervért, még boldogabb életükért harcolnak. A Tito banda a legvadabb eszközökkel kísérli meg a bányászok elszánt ellenállásának megtörését. Az UDB brutális erőszakkal kényszeríti a dolgozók ezreit a különböző bányákba, de a legszigorúbb felügyelet ellenére is, a bányászok tömegesen szöknek meg a kényszermunkából. A jugoszláv bányászok jót tudják, hogy minden százalékíemaradás hozzájárul az amerikai imperialisták és ügynökeik, s Tito—Rankovics klikk agresszív terveinek meghiúsításához és a jugoszláv fasiszta rendszer megdöntéséhez» Már nincs messze az ar idő amikor a jugoszláv bányászok is leszámolnak elnyomóikkal és Petőfi akna bányászaihoz hasonlóan építhetik a szocializmust. Csontos Géza EZT KAPTA UJPETRE A TERVTŐL | A lels*»b-dulá. «1611 I J0“‘; nyörtélenül kiszipolyozták a dolgozó parasztokat. Nem riadtak ők vissza attól, hogy egy mázsa kölcsönadott búzáért 140 kilót kérjenek vissza, volt szívük hat napot dolgoztatni a legégetőbb munkák idején azért, mert egy napra odaadták íogatjukat egy szegényebb dolgozó parasztnak. Kulák, földesúr, ispán, bankár csak azon igyekezett hogyan fossza ki, hogyan tegye tönkre a dolgozó parasztokat, Az állam búzakötvényekkel csapata be a becsületes dolgozókat. ha valaki nem fizette adóját, elárverezték a földjét, állatait. ígértek mindent a dolgozó parasztoknak, de amikor az ígéret teljesítéséről volt szó, „megfeledkeztek'" róla. így volt ez Ujpetrén és valamennyi községben. Nézzük meg. mit hozott a felszabadulás. a béke az újpetrei dolgozóknak, hogyan változtatta meg a községet és minden újpetrei dolgozó életét a terv. A falu felső végén ott van a gépállomás. amely már eddig is hatalmas segítséget adott a dolgozó parasztoknak. Nem me-sze a gépállomástól van a kultúrotthon. Ezt nemrég alakíiották újjá, mozit és könyvtárat rendeztek be. A felszabadulás előtt bölcsödéről, vagy napköziotthonról szó sem lehetett most ezek is megvannak. Van gyógyszertár a községben, termelőszö. vetkezetet alakítottak, hogy köny- nyebben végezhessék munkájukat, több idő jusson a szórakozásra, tanulásra. A terv, a béke adta ezt az újpetrei dolgozóknak. Az tette ’.ehetővé, hogy az anyák nyugodtan végezhessék munkájukat mert a napköziotthonban jó helyen vannak a gyermekeik. Ahogy belépünk az óvodába, ez a felirat fo. gad: „Békét akarunk!"’ Azt akarjuk, hogy gazdagon virulva, dús gyü- mölcskert legyen a föld. hogy apró gyermekeink soha újra de lássanak pusztító vérözönl.” 21 apró gyerekre vigyáznak itt az óvónők és nevelik, szeretettel gondozzák, mintha valamennyi a sajátjuk lerwve. „Nyugodtan dolgozom * gépállomáson — mondja Mátics I«t- vánné — mert tudom, hogy gyermekem jó helyen van.“ A felszabadulás előtt a dolgozó paraszt csak a legritkább esetben mehetett moziba, nem vihette gyermekét a napköziotthonba, nem olvas, hatott könyveket, nem tanulhatott. Ha elvégezte napi fáradságos munkáját, örült, ha mindjárt lefeküdhetett, hisz « munka este 10—11 órakor fejeződött be reggel négykor pedig már talpon kellett lenni. Most csupán augusztus hónapban 558 könyvet vittek ki a dolgozók a könyvtárból. — Szabó Ilonkáiknál. akik a termelő- szövetkezetben dolgoznak, este elmélyülve olvas az egész család. A kultúrotthon minden mozielőadás alkalmával zsúfolva van dolgozó pa- ra'ztokkal. termelőszövetkezeti tagokkal. Alkotmányunk biztosítja a tanú. láshoz. a szórakozáshoz való jogot minden dolgozó számára, és a-, újpetrei dolgozók élnek ezzel a joggal. Jakab Jenő, Zsombók Viktor Hof- fer Vendel és még sok más do’gozó paraszt gyermeke Pécsett tanul középiskolában. nagyon sok fiatal ipari tanuló,, többen Sztá'invárosban és a bányában dolgoznak. Egyedül a gépállomáson 39 újpetrei dogozik. De az újpetrei dolgozók védik ia boldoq életüket mindennapi munkájukkal. Olvan do'gozók vannak itt, mint Szabó Lajos traktoros, aki ha augusztus 20 előtt nem betegszik meg már teljesítette volna ötéves tervét. Papp Mária é« Balázs Ferencné. mindennap 158 százalékra teljesítik szántási tervüket. Papp György 166 százalékra teljesítette gabonabeadási kő. lelezettségét. Sütő János már 500 munkaegységet szerzett a termelő- szövetkezetben. I De sorolhatnánk a példákat | tovább, van belőlük bőven. Es ere#: a bizonyítékok arra, hogy az újpetrei dolgozók védik gyermekeik jövőjét, építik azok még szebb, még boldogabb életét. Harcolnak annak a lerv- nak a sikeréért, amely oly sok mindent adott már nekik, amely megváltoztatta életüket és amely tervtől még sokat varnak és karinak. L. J.
