Dunántúli Napló, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1952-09-13 / 215. szám

W52 SZEPTEMBER IS s NAPLÓ PART ÉS PARTÉPITÉS » A pártcsoportok munkájának megjavítására! biztosítsuk az egyenletes termelést A' MESZHART bányaüzemek terme, lése az ország szénellátása szempont­jából jelentős helyet foglat el. Ép­pen ezért bányászpártszervezeteink­nek egyik legfontosabb feladata a terv maradéktalan teljesítése mellett a termelés egyenletes emelkedéséért folytatott következetes harc. — A MESZHART bányaüzemek dolgozói általában minden hónapban teljesítik tervüket, nem maradnak adósai az államnak. De ha megnézzük a terme­lési grafikonokat, akkor azt látjuk, hogy a te;me!és nem mutat egyenletes emelkedést. A hónap végére felugrik jóval a száz fölé a hónap elején pedig leesik 90 re, vagy még ennél is lejebb. Mi en­nek az oka? A hiba forrása eläösor. ban is a pártszervezetek politikai ne velőmunkájának kampányszerűségé ben található. Abban, hogy amikor közeledik a hónap vége, vagy köze­ledik egy-egy nevezetesebb ünnep, akkor pártszervezeteink vezetői egy­ből felismerik a politikai nevélőmun- ka jelentőségét, Persze nem itt kez­dődik a hiba, — mert ez sokszáz ton. na terven felüli szén kitermelését eredményezi, — hanem ott hogy a hónap lezárása, vagv a nevezetes ün­nep után a politikai munka szünetel. Valahogy úgy néz ki, hogy most az tán mindent megtettünk, egy kicsit pihenni lehet. Ilyenkor aztán a gra­fikonon éles töréssel lefelé kell húz. ni a vonalat, nem esgyszer a 80 szá Zalákra. Ez az egyenlőtlenség, a termelés hullámzása a fejtések munkájá­ban kezdődik, mnely aztán véül** vonul a körleteken, majd pedig akna teljesítményének százaléká­ban mutatkozik meg a legéleseb­ben. Hogy néz ki ez a valóságban? A pécsbányatelepi 205 ös Kálmán fejtés például a bányásznap előtti héten. — mikoris a pártcsoport jól végezte a- roáháru’-ó politikai munkát — 178 százalékos napi teljesítményeket ért el. Dicsére treméltö eredmény ez. De nézzük, hogyan alakult a csapat tel. jetilmémye az ünnep után? 9 én a csapat 135 százalékra, lOén 112.2 szá Zalákra. 11-én pedig már csak 109.4 százalékra teljesítette a csapat az előírt tervét. Ugyanezt a képet lát juk az András aknai Kotoucs DISZ brigád eredményén is. 9 én 118 száza, lékos volt a teljesítmény, 11 én pedig már csali 109.7 százalék. És igy so­rolhatnánk tovább. Mit mutatnak ezek a számok? Min. denekelőtt azt, hogy h párte.soportoU munkájában nincs minden rendben é.s er. magától az aknai pártbizottság munkájából indul ki. A pártbizottság és az alapszervezetek párttitkárai csak akkor látják el fel­adatokkal a pár‘csoportúi? almi elv- társakat, amikor nagy ünnepre ké­szülnek vagy pedig akkor, amikor hónap végén rá kell kapcsolni a hó eCejei lemaradások behozására. Az András-aknai 4-es számú alapszerve­zet párttitkára, Fischer elvtárs. véle­ménye szerint jól dolgoznak a hozzá tartozó pártcsoportok. Az igaz, hogy a pártcsoportbizalmi elvtársak leg­többje példát mutat a termelésben. Farkas János pártcsoportbizalmi elv. társ is például állandóan 160—170 százalékra teljesíti tervét. Ugyanezt lehet elmondani Wolf Gyula pártcso- portbizalmi elvtárs munkájáról is és még sokéról. Erre alapozza vélemé nyét Fischer elvtárs, erre alapozva állítja, hogy a pártcsoportok ..jól dol­goznak."’ Igaz. a pártcsoportbizalmi elvtársak példamutatása nélkül el­képzelhetetlen a pártcsoportok jó munkája. De a példamutatás magá- banvéve kevés. Vezetnek nem szabad megelégedniük csak a maguk jó munkájával, s fel kell magukban számolni azt a káros nézetet, hogy .,én megtettem a magamét"’. Nem! A pártcsoportbizalmi elvtársak is csak akkor teszik meg a magukét akkor mondható el ró luk, hogy jó munkát végeztek, ha minél többen és a területükön dol­gozók összessége — pártonkívüliek is — követik példájukat, minden erővél harcolnak a termelés egyen­letes emeléséért. Vannak, akik azt mondják, hogy nehéz a bányászcsoportok munkáját megjavítani, mert a bányában nehe­zen lehet végezni politikai nevelő­munkát nincs rá mód alkalom. Ezt az állítást maga a bányásznapra való készülődés cáfolja meg. Az, hogy a békehéten minden akna messze túl­teljesítette feladatát, mert a pártcso. portok vezetőinek irányításával jól dolgoztak a pártcsoportok, a kom­munisták, Bőven jut idő politikai ne velőmunkára addia is, míg a bányász elvtársak eljutnak a munkahelyre, vagy műszak után, mikor hazafelé mennek. De nagyszerűen ki lehet er­re a célra használni azt az időt is, amikor leülnek megenni az uzsonná­jukat, nem beszélve azokról a kár- baveszett percekről, amelyeket vala mely üzemzavar miatt keli! eltölteni- ök. Egyszóval mozgásba kell! hozni a pártcsoportokat, hogy minél rövi. debb idő alatt betölthessék feladatu­kat. Ki kell használni minden percet, minden lehetőséget meg kell ragadni- ok a pártcsoportbizalmi elvtársaknak a politikai nevelómunka megjavítása érdekében. A párttitkér elvtársaknak pedig végre meg kell érteniök azt, hogy a termelés egyenletes növekedését csak a pártépités munkájával, a pártcsopor­tok munkájának megjavításával tud. ják biztosítani. Éppen ezért nce*ak eg.ve* alkal­makkor lássák el őket feladatok­kal, pártmegbizaiásokkal, hanem tegyék őzt állandóvá, rendsze­ressé. Tanítsák meg vezetni a pártesoportbizalmi elvtársakat. Amikor taggyűlést vagy egyéb érte­kezletet tartanak, akkor ne csak hangszórókon keresztül szervezzék, hanem bízzák meg a bizalmi elvtársa­kat azzal úgy, hogy azok érezzenek is felelősséget az iránt, hogy a cso­portjukhoz tartozó összes kommunis. ta meg is jelenjen. A bizalmi elvtár­sakat időnként számoltassák be vég­zett munkájukról. A feladat, a párt- megbizatás után pedig az ellenőrzés végrehajtása során sokkal nagyobb segítséget adjanak a párttitkár elv­társak a bizaílmi elvtársak részére, mert csak a vezetés színvonalának emelésével a Dártcsoportok munkájá­nak megjavításával, a politikai ne- velőjmmka kampányszerűségének fel­számolásával tudjuk biztosítani egyik legdöntőbb feladatunkat: a szénterme, lés egyenletes emelkedését. 7,ima—Ragonesa Beszélnek a számok a pécsi dolgozók életéről A dolgozó nép életszínvonalának öt év alatt az eredetileg tervezett 55 azázalék helyett legalább ölven százalékkal kell emelkednie. (A Ma­gyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusának határozata.) 42 életszínvonal emelkedését sok ■el mindenben lemérhetjük. Lemér­hetjük példáid a2on. hogy a város húsfogyasztása az elmúlt félévben heti 8000 kilóval emelkedett, hogy o töltelékárukból a félévvel ezelőtti heti 20 mázsával szemben jelenleg 5.1 mázsát adnak el. De az emelkedő életszínvonalról beszél az Állami Áruház statisztikája is. amely szerint az idén augusztusban 41 százalékkal többen vásároltak .10 százalékkal na- gyobb értékben, mint 10.10 ugyanezen hónapjában. 122 százalékkal több cipó, 45 százalékkal több pamutáru fogyott cl most, mint két évvel ez­előtt. De m egnOvekedett életszínvona­lunkról. gazdagabb, szebb életünkről tanúskodnak azok az új Ikárászok, villamosok is, amelyek az elmúlt évek alatt lényegesen meggyorsították a közlekedést. Amíg 1950-ben az öt­éves terv első évében a mecseksza. bolcsi bányászoknak egy órát kellett várni az autóbuszra, 1951-ben már félórára csökkent ez az idő, 1952- ben pedig minden negyedórában in­dul az autóbusz. Ez csak egy példa arról, hogyan fejlődött az ötéves terv két és fél éve alatt a közlekedés. Nézzük to­vább a számokat. 1946-lxtn mindösz- sze öt kocsi látta el az utasszállitást. 1919-ben, a hároméves terv végén már 18 kocsi szállított havonta 280.000 embert. A közlekedés azon­ban csak most kezdett igazán fej­lődni. 1950 20 kocsi havi 400.000 utas f9.11 24 kocsi havi. .100.000 utas 1952 28 kocsi havi 620.000 utas Hasonló fejlődést látunk a villa­mosközlekedésben is. 1950-ben havi T20.000 utast szállítót. tak a pécsi villamosok, 1951-ben 900.000 utast, 1952-ben 1.000.000 utast. Az ötéves tervben egész sor új járatot indított a Közlekedési Vállalat, így iVálómba, a Donátushoz, Pellérdre, Kozármislénybe, Vasasra .indulnak autóbuszok. Csak nhéány kirngodott példát so­roltunk fel arról, amit az ötéves terv első két érében a közlekedés terén kaptunk. A fejlődést azonban nem áll meg. az idén még csak 28 autó­busz szállítja naponta az embereket a városi különböző részeibe, jövőre azonban már újabb jármüvek jelen, nek meg városunkban és újabb tíz­ezrek számára válik lehetővé a gyors közlekedés akkor, ha vatamennuien jó munkánkkal, áldozatvállalásunkkal harcolunk érte. D. J. Többszázezer forin tos beruházások a pécsi üzemekben 4 ttnháasfyár udvarán egymás után fordulnak a gyártás üzemrész épületétől a kocsik — a raktár jr.té. A gyártás üzemrésztől egv csúsztatót szereltek h a föld szintre és az elkészüli árut olt csúsztatják, le a kocsik- hoz. Ezzel lényegesen rövidebh idő alatt és egyszerűen megoldották a szállítást. Ezenkívül két üzemrészt egy összekötő híddal kap­csoltak egybe, hogy zavartalanul menjen a szállítás. At összekötő hidat a gyári dolgozók készítették, azon­ban igy is 50 ezer lorint beruházással készült el. A raktárhoz építettek egy teljárót, amely 10 ezer torinlos beruházássá; épült. Az üzemrészekhez vezető utak, már nem sárosak, göröngyösek — szép betonút vezet végig a gyár udvarán. Erre 51 ezer forintot köl­tött az üzem. A azivorka töltő üzemrészben is érdemes körülnézni. A régi. U. M. töltőgépek helyett lényegesen magasabb termelékenységű P. II. P. gépeket szereltek tel. 1950' ben egy, 1952-ben két Triumph szivarkatöllőgéppei gaz­dagodott a Dohánygyár, Egy egy Triumph gép értéke 128.000 lorint. A szlvarkacsomagolóbán is három új gép segíti elő a termelést, amelyek közül kettő már üzem­ben van, a másikat egyelőre még átalakítják. Ezeknek •s egyenként 40—50 ezer forint az értéke. Beszélhetnénk még a tizenegy darab villanymotor­ról a tavaly ősszel kapott csutázógépröl, az új mosdók­ról, a gyönyörű partéról és még több mindenről. Ha az üzem dolgozói körültekintenek alaposan üzemükben, szemük elé tárul, hogy már mennyi mindent biztosított nekik az ötéves terv, mennyivel gazdagodott üzemük. A pécsi Tejüzem megyénk összes tejüzemeinek központja, A pécsi és a vidéki tejüzemek is sokat kap tak a tervtől. A pécsi Tejüzem pasztörhclyiségének korszerűsítés: munkálatai még folyamatban vannak, a beruházás 70 ezer forintot tesz ki. Ezen kívüli 15 ezer forintos költ seggel a konyhába is bevezették a gázt. Megyénkben több község kapott tejcsarnokot 80 ezer forint értékben. Kémes és Sellye községek egy-egy hűtőgépet kap tak 25—25 ezer forint értékben. A hűtőgépek haszná fala igen nagy segítséget ad a tejüzemeknek, mert amíg eddig csak 12—13 fokra tudták lehűteni a tejet — most 4 fokra is lehűtik. — Csehszlovákiai fölőzögépet kapott a villányi tejüzem — amely 30 ezer forintba került. A szigetvári tejüzem, egy 3 ezer literes pasztőröző gép csoporttal! gyarapodott, amelyből a pasztőrt és a hűtőt már megkapták, míg a gépcsoport többi részét ezután kapják meg. Ez a lejüzem még egy vízszivattyúgépet ts kapott — 13 ezer forint értékben. A bólyi kettőt, a pécsi tejüzem pedig ugyancsak — három darab vízszi­vattyúgépet kapott. A véméndi tejüzem egy modern sajlérlelő pincét is kap, amely mesterséges hűtéssel ren deikezik. A sajtérlelö pince, összes felszerelésével meg építésével 500 ezer forintba kerül. Ezenkívül még igen sok gépet, öltöző szekrényeket, mosdókat, fürdőket és más egyebeket lőhetne felsorolni, melyet a kacsótai. bólyi és megyénk többi tejüzemei kap tak — csak az 1952 es tervévben. így gyarapodnak gazdagodnak, megyénk többi üzemei is. Abányászok harca nálunk és Jugoszláviában Pelőii aknai bányászokat mintegy 35—40 kilométer választja el a fa­siszta Tito Jugoszláviájától. A Dráva folyó nemcsak a két országot vá­lasztja el egymástól, hanem kétiéle világnak a halára is. Könnyen párhuzamot tudunk vo-ani a Pelőii aknai bánya és a jugoszlá­viai Rasa bánya között de nem lehet ilyen párhuzamot vonni a két bá­nya dolgozóinak élete közölt. Pelőii aknai bányászoknak napról napra szépül az életük. Erről az új éleiről beszélnek az újonnan épült vasasi bá­nyászlakások, tizetési borítékok, erről beszél Németh János (10) vájár: — Soha még ilyen jó életünk nem volt nekünk, bányászoknak. Be­csületes munkával megkeresem havonta a 2500 íorintot. Mind a szerbiai, mind a Rasa bá­nyászokat Titóék egyre kegyetleneb­bé kizsákmányolják. Ej jel nappal a legsiralmasabb viszonyok között vég zik nehéz munkájukat. A Tito-banda minden eszközt felhasznál arra, hogy a jugoszláv dolgozók tízezreit a bá­nyába kényszerítse. A jugoszláv bá nyászok jól tudják, hogy c szén, amit kitermelnek, áz imperialisták agresszív célkitűzéseit szolgálja, — Ezért a kommunisták vezetése alatt elszánt harcot tolytatnak az emberte­len kizsákmányolás és a háborús po_ litika ellen, a Tito banda ellen, mely szabad kezet nyújt az imperialista rablóknak az ország kiíosztására. A Petőfi-aknai bányászok elhatároz­ták, hng.v jobb munkával köszöntik a második Bányásznapot, Szocialista fogadalmat főttek arra, hogy szep­tember 7-re 105 százalékra teljesítik a tervelőirányzatukat. „Szeretjük a pártot és Rákosi elvtársat, ezért tel­jesítettük a vállalásainkat“ így beszéltek Boros János és Uranka Károly a Szabadságharcos brigád vájárai. De ugyanerről a lelkesedésről tanúskodik a versenytábla is, amely mutatja, hogy a vasas! bányászok szavukhoz híven nemcsak teljesítették, hanem tf.'A százalékkal még túl is szárnyal­ták bányásznap! vállalásukat. A jugoszláv bánvászok a harc minden formáját lelhasználják. Leg­gyakrabban használt harci eszközük a munka megtagadása. Tavaly pél­dául a varpsi és a szerbiai bányák­ból a bányászoknak közel 40 száza­iéira szökött meg. A szerbiai bányák- ban ma is naponta közel hétezer bá­nyász marad távol a munkahelyétől, Isztriában a bányászok 60 százaléka hagyta ott munkahelyét. Egyedül az isztriai Rasa bányából 2500 bányász szökött meg 1952 elején. Petőfi-aknán júniusban 33, júlins" ban 52, augusztusban pedig #4 új munkás jelentkezett felvételre. — Azelőtt mrzőgazdasági munka* voltam, most elhatároztam, hogy bá­nyász leszek. Azóta úgy hozzám nőtt a bánya, hogy szinte el sem tudnék szakadni tőle. Szeretem a bányát és a bányászok életét — mondja mo­solyogva Schmidt István (3) sztaha­novista DISZ fiatal. A jugoszláv bányászok elszánt har, ca következtében az ország bányáé­nak termelése rohamosan csökkent, 1951 ben például Jugoszlávia vörös­réz termelése nyolcezer tonnával volt kevesebb az 1950. évinél... — Ugyanebben az évben a bányászok több, mini 300 ezer tonnával keve­sebb szenet termeltek mint a meg­előző évben. A rasai szénbánya ter­melése 1951 folyamán 58 százalékkal, a kocsevlei szénbánya termelése pe­dig 54 százalékká] csökkent. A szén. bányászat hanyatlása következtében jelentősen visszaesett a jugoszláv ipar termelése, a zenicai üzemek nagy részében pedig sok részlegben telje­sen le keltett állítani a termelést. A MESZHART bányászok tudják, hogy ebben az évben több, mint 154 új üzem kezdi meg a működését. Eh­hez feltétlenül azilkséges az. hogy több szenet termeljenek. 1t)51-ben 13.2 százalékkal többet termeltek a megelőző évinél. Megnőttek a követel­mények és ezért 15 száz-alékkal emel­ték a vasast bányászok tervét !*• Most a III. negyedévi tervért, még boldogabb életükért harcolnak. A Tito banda a legvadabb eszközökkel kísérli meg a bányászok el­szánt ellenállásának megtörését. Az UDB brutális erőszakkal kényszeríti a dolgozók ezreit a különböző bányákba, de a legszigorúbb felügyelet elle­nére is, a bányászok tömegesen szöknek meg a kényszermunkából. A ju­goszláv bányászok jót tudják, hogy minden százalékíemaradás hozzájárul az amerikai imperialisták és ügynökeik, s Tito—Rankovics klikk agresszív terveinek meghiúsításához és a jugoszláv fasiszta rendszer megdöntésé­hez» Már nincs messze az ar idő amikor a jugoszláv bányászok is leszá­molnak elnyomóikkal és Petőfi akna bányászaihoz hasonlóan építhetik a szocializmust. Csontos Géza EZT KAPTA UJPETRE A TERVTŐL | A lels*»b-dulá. «1611 I J0“‘; nyörtélenül kiszipolyozták a dolgozó parasztokat. Nem riadtak ők vissza attól, hogy egy mázsa kölcsönadott búzáért 140 kilót kérjenek vissza, volt szívük hat napot dolgoztatni a legégetőbb munkák idején azért, mert egy napra odaadták íogatjukat egy szegényebb dolgozó parasztnak. Kulák, földesúr, ispán, bankár csak azon igyekezett hogyan fossza ki, hogyan tegye tönkre a dolgozó pa­rasztokat, Az állam búzakötvények­kel csapata be a becsületes dolgozó­kat. ha valaki nem fizette adóját, el­árverezték a földjét, állatait. ígértek mindent a dolgozó parasztoknak, de amikor az ígéret teljesítéséről volt szó, „megfeledkeztek'" róla. így volt ez Ujpetrén és valamennyi község­ben. Nézzük meg. mit hozott a felszaba­dulás. a béke az újpetrei dolgozók­nak, hogyan változtatta meg a közsé­get és minden újpetrei dolgozó életét a terv. A falu felső végén ott van a gép­állomás. amely már eddig is hatal­mas segítséget adott a dolgozó pa­rasztoknak. Nem me-sze a gépállo­mástól van a kultúrotthon. Ezt nem­rég alakíiották újjá, mozit és könyv­tárat rendeztek be. A felszabadulás előtt bölcsödéről, vagy napköziotthonról szó sem lehe­tett most ezek is megvannak. Van gyógyszertár a községben, termelőszö. vetkezetet alakítottak, hogy köny- nyebben végezhessék munkájukat, több idő jusson a szórakozásra, tanu­lásra. A terv, a béke adta ezt az újpetrei dolgozóknak. Az tette ’.ehetővé, hogy az anyák nyugodtan végezhessék mun­kájukat mert a napköziotthonban jó helyen vannak a gyermekeik. Ahogy belépünk az óvodába, ez a felirat fo. gad: „Békét akarunk!"’ Azt akarjuk, hogy gazdagon virulva, dús gyü- mölcskert legyen a föld. hogy apró gyermekeink soha újra de lássanak pusztító vérözönl.” 21 apró gyerekre vigyáznak itt az óvónők és nevelik, szeretettel gondozzák, mintha valamennyi a sa­játjuk lerwve. „Nyugodtan dolgozom * gépállomáson — mondja Mátics I«t- vánné — mert tudom, hogy gyer­mekem jó helyen van.“ A felszabadulás előtt a dolgozó paraszt csak a legritkább esetben mehetett moziba, nem vihette gyer­mekét a napköziotthonba, nem olvas, hatott könyveket, nem tanulhatott. Ha elvégezte napi fáradságos munkáját, örült, ha mindjárt lefeküdhetett, hisz « munka este 10—11 órakor fejező­dött be reggel négykor pedig már talpon kellett lenni. Most csupán augusztus hónapban 558 könyvet vit­tek ki a dolgozók a könyvtárból. — Szabó Ilonkáiknál. akik a termelő- szövetkezetben dolgoznak, este el­mélyülve olvas az egész család. A kultúrotthon minden mozielőadás al­kalmával zsúfolva van dolgozó pa- ra'ztokkal. termelőszövetkezeti tagok­kal. Alkotmányunk biztosítja a tanú. láshoz. a szórakozáshoz való jogot minden dolgozó számára, és a-, újpet­rei dolgozók élnek ezzel a joggal. Jakab Jenő, Zsombók Viktor Hof- fer Vendel és még sok más do’gozó paraszt gyermeke Pécsett tanul kö­zépiskolában. nagyon sok fiatal ipari tanuló,, többen Sztá'invárosban és a bányában dolgoznak. Egyedül a gépállomáson 39 újpetrei dogozik. De az újpetrei dolgozók védik ia boldoq életüket mindennapi munká­jukkal. Olvan do'gozók vannak itt, mint Szabó Lajos traktoros, aki ha augusztus 20 előtt nem betegszik meg már teljesítette volna ötéves tervét. Papp Mária é« Balázs Ferencné. min­dennap 158 százalékra teljesítik szán­tási tervüket. Papp György 166 szá­zalékra teljesítette gabonabeadási kő. lelezettségét. Sütő János már 500 munkaegységet szerzett a termelő- szövetkezetben. I De sorolhatnánk a példákat | tovább, van belőlük bőven. Es ere#: a bizonyítékok arra, hogy az újpetrei dolgozók védik gyermekeik jövőjét, építik azok még szebb, még boldo­gabb életét. Harcolnak annak a lerv- nak a sikeréért, amely oly sok min­dent adott már nekik, amely meg­változtatta életüket és amely terv­től még sokat varnak és karinak. L. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom