Dunántúli Napló, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1952-09-12 / 214. szám

DUNÁNTÚLI V/LAG PBOimtaM r A MAI SZAMBÁN; A Mteeútts Békekölcsön «M sorsolásán 116.70« ayere- wényt búrnak ki (2. o.) — A Marth all-terr — a hí Hord. *»• elnyomd« terve o.l — A dolgozó nők tömege* el­bocsátása; a hivatalos titoUta politika résre (2. o.) — Népnevelő Bakátokon tárgyalták meg a Rákosi Művekben a csoportos agitáció legjobb módszereit (3. o.) — Bőven kamatozott a tervkölesön a falunak, a családnak (A. o ) — Két ütem — kétféle Könyvhét (4. o.) — Mezőgazda* sági é* állattenyésztési kiállítás lesz Sásdon (4. o.) AZ MDP BAR ANYAMEGYEI PARTBIIOTTfACANAK LAPJA Tanácsaink feladata a fala szocialista átszervezéseben Újabb és ójabb családok kopogtat­tak napjainkban a termefőszövetke- 'étek kapuin, — bebocsátást kérnek, •agyüzemi gazdálkodásban akarnak dolgozni. Újabb és újabb termelő­csoportok alakulnak napjainkban S község ík dolgozó parasztjai győ dnek meg a nagyüzemi gazdálkodás helyességéről, előnyéről és határoz­nák el, hogy szakítanak a gazdálko­dás egyéni formájával. A meglévő csoportok pedig erődödnek és egvre Inkább teljesitik feladatukat, — biz. tosítják az ipar számára a nyers anyagot, a városok dolgozóinak az beimet és maguk számára a boldo­gabb jövedelmezőbb életet. Hatalmas átalakulásnak vagyunk lapui napjainkban a falun. Megvál­tozik a gazdálkodás formája, meg- változik a dolgozók gondolkodása, a falu egyre közelebb kerül a városhoz kultúrában és múveltségbe.n is. Ez ®z átslaku'ás azonban nem megy aagátél. nem megy simán. Minden kis eredményért keményen meg kell harcolni az osztályelJenség. a kuék és a klerikális reakció ellen. A fa Védésben, ai erősödésben segfleni tagiévá és most alakuJt csoportjain- kat, egyengetni kef 1 áljukat Me­gyénk szántóterületének csaknem 27 Százalékán dolgozik a 322 termelö- éaövetkezetbe tömörült 16 ezer csa Wd Az eddigi fejlődésben partazer- Ve.znteink munkája mel.ett je ént s terepet töltött be a tanácsok ssftlt- *éqo, a tanácstagok példamutatása. Ott. ahol a helyi és a járási taná­csok helyesen foglalkoznak a^ tann^ő •’’’■öveik *r«*i wo(M|«*o«n»nei ‘ , w f» *'-'k a szövetkezetbe Parasztság száma, ott erősöd, tszcs - egyre inkább megtatődlk tiociaUtta tartalommal. ár "ács megérti a falu >*ocfa.lista °' •KmtMnzk jefeníő*é0éL°Uv£ «redmény. Mutatja ezt a fereedl » "ár* példája, ahol Rába'p,''^L„>ek lésével jó poütlkai munkát végez ek * tabesúgok és néhány nap a.att újabb .15 család lépett a iwgyüzem^ gazdálkodás útjára. Nacyvd yon ^ esa’éd, Nacrypeterden A *«« 60 reá Iád választotta a nagyüzemi gazdálkodást. Ott, ahol a tanán nem lörödVc_ “ termélősrővctkeieti m0/ga[°ZZl- 0-hö! elnézi hogy a falusi osztály fenség rágalmazza a f,zcs Portok vezetőit, ahol ellj 9 hogy 0y ellenség lekicsinyelje a I0J_ Pxelász.övctkezetek eredményen- ott nem fejlődik a követelményein«: ‘neqfele.lően a csoport, ott nem __ k-Ulnak új csoportok. EzekZ ® Gíj. hit követték el Királyegyházán. G,i Vántán, Gyöngyfán, Kisasszonyfán tanácsok vezetői és tagjai. Erősíteni a fcrmeíőcst^ortokaf. Szervezni a mozgalmat, meggy -. nagyüzemi gazdálkodás helyességéről a dolgozó parasztokat. mi'jden esünk alapvető feladata Ha ezt a feladatot elhanyagolják tan, vLike­csrtleg a többi feladatot ^béke- vésbbé jól végzik, nem *l munkájukról, hogy jo, n , jatu. hatják el, hogy teljesitik kát. a tanácsok feladata az 1 ' Segítséget adjanak a do.goz P • toknak az. új. a jobb a magasabb »endu felismerésében, hoov az új, jobb életnek útjában MM akadályokat segítsék elhárltan - ^ pedig úqy tudják végrehajtani, «neggyft.,6 munkát végeznek, ha meg Alkuvá» nélkül harcolnak a tarn“ ösztAtyetlenség »Men. ha né** el száj táti módra, hogy a tahiban k»lák agitáljon a termelőcsoport el len, « falu szocialista átszervezése el kz e téren megtalálható hWnyo*- at a ieggürqósebben__fcl_J^ Kövessék a komlói bányászok a 20-as csapat példáját! számolni mind Királyegyházán mind Gi'lvánfán, és a megye^ többi közéé qében, ahol ez megtalálható. Tanácsaink feladata azonban nem merül ki a tszcs mozgalom szervezé­sében és éppen az a hiba, hogy sok tanácsunk úgy gondolja: „segítettük meggyőzni a parasztságot a nagyüze­mi gazdálkodás előnyeiről, meg is alakult a csoport, mi megte.tuk ko telességünket.” Nem tettek meg kötelességüket, mert a ermmőcso- n or tokát nem csak megalakulásukig Pkell segíteni a tanácsoknak. h°nem fokozottan kell segíteniük a meg a, a kulás után. Az újonnan alakult cso­portok fejlődésében soksok akadaly merül fel, sok sok nehézség á 1 e ő a munkában. Ilyen nehézségek a t<!7C&k ben a munkaszervezés, a mun. Sásához kor! segítségei adutok a he. ivi és járási tanácsoknak. lYKülönösen a tanácsok nak segítségére van nagy ««"J« erősödő és újonnan alakult cső portjainknak. Az agronómusok a mg- cuk szaktudásával, tapasztalatával nagv segítséget tud^ga* —^helves3 gazdálkodással biztosítják r magsabb terméseredményeket, tejárnak a munkában a munka eredménye mages jövedelem legyen és ennek nyomában növekedjen csoport és a tagság 9a^as^f' ... . Uav kell segíteni tanácsainknak Atw «**"•«-» loUirrirri, s ß &«*• %%£ »"».fel tanács. tudawa az/ - y mutassa no7Ó parasztokkal és i(JY ' .utát ti * “5‘,£? fid eredményeknek igenis tapaszta.at a.t mu.a J,< • | , rSHsÄ ' i vmv éonen valótlanságnak be. tetnl. vagy PP í2v .kszik agitáció ártani A. ku-*hh ingadozókat, j£f StSSS hi.v *»« » kíáttnak ».i. •.f*5S2*Zi‘ tanács frsÄff, s baLhl-vÄ^V-e'“; ne hagyják, hogy ezt kapja fR- az Sie“melyerinégeS^öfóTdulnak a Ät0HkcÄnWdbeö,mÄÄka 5? rtí Ävan ytőreS ^zok SSvíttoára a csoportok tagsága lgy is segítik a t*1-« mozgatom fejlődé politikájának megvalósítást, me« szilárdíthassák a m^kf' P Komoiv vétség gazdasági a‘aP^a t tan/.' megtisztelő és szép feladat ez tana ebtoknak, amelyeknek ta^jaü ko séffük. járásuk dagozói nekik elhárítani a fe emelkedés útjában álló nehézsége Let akadályokat. Ezt soha ne tévesz. S -zom Mól tanácsaink tagjai. A komló* bányászok a Bányász­napot megelőző ünnepi műszakon 1134.9 százalékra teljesítették napi ter­vüket. Ezt a szép eredményt szcwiban nem tudták tartani. A hétfői napon isokan maradlak távol igazolatlanul a munkahely­ről, így a hétfői tervet csupán 69.3 százalékra valósították meg. Komló1 becsületes bányászai értük is, helyettük is dolgoztak ezen a na* pon. Igv tettek n 20-as csapati front legjobbjai, akik közül Balatoni László 283, Balogh Dénes 2Ö3, Békefi János (1) vájár pedig lőö százaikra telje­sítette hétfői tervét. A fegyelmezett munka eredményeként a 20-as front Schwarcz-brigádja 101.7 százalékra teC jesltele hétfői előirányzatát. Nemcsak a szilárd munkafegyelem­ben, a verseny lelkes folytatásában Is példát mutatnak az elmaradó kom­lói bányászoknak Binvölgyi Ferenc, Somogyvári Jenő és Dobos József jztahánoviiia vájárok, és társaik. Ezek az élenjáró bányászok a IL Magyar Bányásznapra, július !*én azt vállalták, hogy 24ő folyóméter új alapfolyosó és ereszke kivájásával új fejtési frontot adnak át szeptember 7-re. Vállalásukat túlszárnyalva, már 4- én délben átadták az új szántermelő helyet, ahol — mint kélszárnyú fron­ton —• azóta már meg is kezdődött a termelés. Még a Bányásznapon újabb felajánlásokat tettek! vállalták, hogy szeptember 4-től október 1-lg 85 folyómétemyl elő­készítő munka elvégzésével — újabb ezéntermelötadyet biztosi* lanak szenclő társaik szántára. A kezdeti nehézségek ellenére a 9-én reggel végződött műszakon már 15 méler kivájásával készültek el. Ahhoz, hogy a komlói bányászok behozzák a lemaradást és kötelessé­gük teljesítésével ePássák kokszosft- haló szénnel a Sztálin Va.sművet, se­gítséget nyújtanak a műszakiak Is. A komlói szénbányában a munka meg­szervezésénél különösen nagy gondot okoz a nagy nyomás alatt álló mun­kahelyek fenntartása. Erre a célra munkahelyenként 8—10 dolgozó is szükséges. A PetőfNaknat tapasztalatok hasz­nosításával most Komlón t* beve­zetik a faidomokkal való falazást. A hulladékfából is készíthető idomok­kal körfalazást végeznek, ami lehetővé teszi, hogy a folyosó ilyen átácsolá- sa után legfeljebb két dolgozó lássa el a kisebb biztosítási feladatokat, így á fenntartásnál felszabaduló lét­számot közvetlenül termelésre állít­hatják. Az újmódszerű falazást egy munkahelyen már sikerrel kipróbál­ták, ll*én megkezdik az idomok nagy üzemi gyártását s a közeljövőben az ötödik szint két legnagyobb nyomás alatt álló munkahelyét már így biz­tosítják. Á vállalások teljesítése becsületbeli ügyünk JVagy jelentőségű esemény voli számunkra az az ünnepség, amely hétfőn délután zajlott te a Kövem­ben 7 kultürolthonban. Nagyjelentő­ségű volt ez nemcsak a mi részünk­re, hanem a Mohácsj Nyomda dolno. zoi részére is. Ml valamennyien át­érezve a munkaverseny jelentőségéi, jó munkánkkal járultunk hozzá az üzem eredményének eléréséhez. Mi. a Baranynmegyei Szikra Nyom­da I. számú telepinek dolgozói, tér­fíiZk&lUlUlh; iníunyv tiL*y o, <* */»: u + haverseny továbbfejlesztésével, fió­kost elv társnak lett fogadalmunk va. lómváltásával készültünk alkotmá­nyunk ünnepére. Az üzem vclameny nyi dolgozója beakpcsolódoft a ver­senybe, és ennek eredményeként üze­münk minden hónapban túlteljesítet­te a tervét. Az első félév tervtelje. sítésének átlaga 127 százalék, a jú­liust és augrpsBtusi hónapok átlagos teljesítési százaléka 133. Szeptember 8-át is jobb munkával ünnepeltük. Emlékezetessé akartuk tenni azt a najrot, amelyen a helyi­ipari minisztérium, azonkívül a SZOT elnökségének jutalmát és oklevelét megkaptuk a második helyezésért. Ezen a napon különösen szép ered­ményeket értek el Pista Józsnfné és Hampel Liszlóné dobozosok, akik ?JS..5 százrilékra teljesítették a tervet, né. akik 153.9 százalékot érteit el, Jakab tiyörgyné, aki 131 százalékot teljesített. Az a szép elismerés, amely/ most a Baranynmegyei Szikra Nyomdát érte, bennünket, dobozosokat is arra ösi/önöz, hogy ne elégedjünk meg eddigi jó munkánk eredményével, ha. néni augusztus 20 után is újabb ter­melési sikerekért küzdjünk. Deiner zőink most már a harmadik negyed­évi terv határidő előtti befejezéséért harcolnak. A mostani kitüntetés. az eddigieknél jobb eredmények elérésé­re, újabb sikerekre lelkesít bennün­ket, az elmaradókat pedig a hibák kijavítására ösztönzi, Meri mindnny. nyian érezzük, hogy a vállalások tel­jesítése becsületbeli ügyünk. Nagy és felelősségteljes feladat hárul reánk, az 1. telep dolgozóira, minden lehetősége, ha dolgozóink kö­vetik Wdqner Frrencné, Kajdi Ist­vánná. Bischof Mária, Jaknb Győroy- vé, Pista Józsefné, Karidc.s Bét*ji- Lombosi Imréné és Horváth Gézává példás munkáját, s továbbra is harcol nak a terv teljesítéséért. SÁROSl ILONA Dobozüzem. AMIT A TERV ADOTT A BORGYARI AKIVAK {r^zUnosok M ..a»7,/étra tellesítettc éttel | i Ovula burqonyabeadását Antal Meződ, burgonyából ,,*/ Hrqvszentmárlon h,‘,g^.^át Gyula .lövetné hurgonv-abwd őrá» Uipetre b“rg™Y°^Zdt erene (W ropralor" )K*f Vlnptre nnprn/orgóboadd'rtt ■errve péctvirad burgovyabeadúsát 100 százalékra teljesítette 260 » " I57 >< ’’ 100 •> • 100 m « ­i oo 110 n A pécsi Bőrgyár do'gozói TÍU0- ben, az ötéves tervkölesön jegyzésekor összesen 411.900 forintot adtak a hazának. Ennek az összegnek nagyrészót visszakapták már vagy nyeremény, vagy törlesztés formájá- ban. Storch Ferenc a meszesből bol­dogan újságolja, ha kérdezik: — Én 830 forintot jegyeztem, de ebből már hatszázötvenet vissza­kaptam! De jegyzet forintjaikat más terü­leten » vaeiszakapják már a dolgo. zók. Büszkén elmondhatják, hogy a közei tizennégvmillióö beruházásban, amelyet 1949 óta kaptapk, az ö fo­rintjaik ie benne vannak, ők id cé­gi tett ék létrehozni az új kazánházat, az orvosi rendelőt, a tűzoltó lakta­nyát és ki tudná pontosan elborulni mindazokat a létesítményeket, ame­lyek megkönnyítik a dolgozók mun­káját? De menjünk végig a gyáron. „Napköziotthon, idegeneknek ti'oe a belépéo!1“ — ez a tiltó tábla függ a gyár nemrég létesült napközijének ajtaján. Bent, az egyik teremben, sző­ke, barna, feketefUrtös buksikat lá­tunk. Éppen pihennek a gyerekek, a nekik készített apró nyugvóágyakon. Naponta harminckét gyereket- hoznak ide <is édesanyák, vagy édesapák, na­ponta harminckét kicsi kap jelenték­telen térítésért (napi egy forint) bő­séges reggelű. ebédet iés uzsonnái, naponta harminckét édesanya, édes­apa végezheti azzal a biztos tudat, tat. a munkáját, hagy jó helyen van a gyereke. Itt szakképzett óvónő. Nagy Jenőné és Molnár Dezeőné vi­gyáz a kicsikre, s mindent elkövet­nek. hogy azok jól érezzék magukat. Szeretnek is ide járni. Nemcsak Heim Vali, Tóka Csaba, Sehóbert Katika, Kovács Ica, Bányai Joli és liléd Sa- nyika. hanem valamennyien, az egé-z gyereksereg, ak'k most oejntalattkód nak amíg a többiek fel nem ébred pék. Az üzem bölcsődéjénél hasonló til­tó mondat fogadja a látogatókat éri ha bekopogunk, Tóka Istvánná^ elv- társnő. az üzem egyik legkiválóbb műszaki vezetőjének a felesége, akit a „legkisebbek“ gondozásával bíztak meg. Most nincs itt mind a tizenhat gyerek, akit felvettek, nincs átt a tizenhat rácsos ágyaeska, rózsaszín takaró, pirospeltyos bögre ée a füles kis pohár tulajdonosa, mert az orvos állandóan vizsgálja őket és a beteg kicsiket már nem hozzák el a ma­mák. 1/ iaérUti laboratórium... blan **• kosi ebédlő... mósztárolóhely, meszesi „toldalék“. Itt érdemes meg­állni egy pillanatra — mondja kí- sérőm. — Itt, az új meszesi „lolda- lék‘‘ egv részében egy óriáohordó van a más:’: részben a kén-nátriumot főz'k. ezzel szőrte'.enítjük a bőrt A je n-nátrium főzése közben mérges púra keletkezik, amely ártalmas a dolgozók egészségére. Ezért helyez­ték át a főzést ebbe az új helyiségbe, amely teljesen el van különítve a régi műhelytől, 6 nem okozhat kárt a dolgozók egészségében. Aprómeszes műhely,., tüzo'tőolt- hon,.. Ezek is 1949 óla épültek. Az aprómeszesmüheiy tágas, világos, de hasonló mühelyrész épült a cseres toldalékaként, egy féltetős fabódé he­lyén. — Én négy telet töltöttem kint dol­gozva a szabadban. — mondja Ko­vács László, a cscresműhely egyik dolgozója. — Nagy ajándékot kaptunk ennek a műhelynek a megépítésével, mert már majdnem mindnyájan reu­másak voltunk. — Itt bent — mu­tatott körül, — amint látják, meleg lével dolgozunk s nyugodtan tekin. tünk a tél elé. Kovács Láfz’óék nágyon örülnek az új múhelynek é* még jobban őrül­tek valamennyien akkor, amikor lát» ták, hogy körülmérik az udvarban lévő kádakat is, s meghallották, hogy valamennyit tető alá horcák. — Hát hogyne örülnénk! — mond­ja mosolyogva Kovács elvtárs, — amikor a szemünk előtt változik meg a gyárban minden és egyre jobb lesz nekünk? A cseres részlegnél más „látványos­ság“ is van. Nemrég kaptak az itt dolgozók ú/ zuhanyozót és öltő1 őt. Fehér István csoportvezető büszkén mondja: — Nagyon Jó ez az új fürdő é* öltöző (mely olyan tágas, hogy egy­ben ebédlő is), de hálásak is va­gyunk ám érte! A müholyátlagunk állandóan 103—105 százalék és » harmadik negyedévi tervünket is túl­teljesítjük! A cseresműhely ablakain keresztül ellátni eqészen a gyártelep és*öM széléig. Itt építették meg az új por­tát, s ebben az épületben nemcsak a portát helyezik majd el, hanem Ide teszik a napkőziotthont is. A cserest „toldaléktól“ nem messze van az új chromos és az új boxosmühely, amely szintén a terv létesítménye. Végigjártuk az üzemet, deköí­• ben benéztünk a lakatosmü. helybe is, ahol egy gyönyörű, vil­lanyárammal hajtott esztergapadon dolgozott Serbecki István. Megnéztük azokat az új létesítmé­nyeket, amelyeket a terv adott a bőrgyáriaknak, megnéztük részle­teiben azokat a dolgokat, amelyek pénzösszegben közei tizennégy millió forintot, a dolgozók é'e’ében pedig Inaqv változást, örömet, boloaságoi jo. lent

Next

/
Oldalképek
Tartalom