Dunántúli Napló, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)
1952-09-10 / 212. szám
1952 SZEPTEMBER 10 NAPLÓ Jl Miért nem fejlődik István-aknán a Mufti-mozgalom ? Még nincs féléve annak, hogy Ist- ffi-akná n egy új, nagyszerű moz- 5a|om született. Valigura elvtárs, aovjet bányász példája nyomán Rufli pjos, sztahanovista vájár egy új, fejlettebb munkamódszerrel kezdte tönteni iparunk éltető anyagát: a sze. töt. Kiadta a jelszót: „Hz úi módszerrel teljesesük Pó:müszal!Gk nélkül é viinké!“ ^ Rufli mozgalom sokféle eszközzel " Munkafegyelem megszilárdításával Munkaidő helyes kihasználásával, — ‘fovjet fejtőkalapácsok használatával, "" egy közös célt szolgád: a terv teljesítését, illetve annak a túlszárnyalt, A Rufli mozgalom még szoro- többra fűzi a fizikai dolgozók és mű kaki vezetők kapcsolatát, E mozgatói győzelmének érdekében műsza- ■} vezetőink vállalták, hogy biztosít. *K a szükséges műszaki feltételeket. Egy pillanatra sem szabad szem e'öl tévesztenünk azt, hogy a Rufli. "‘ozgaJom sikere elsősorban a politi ielvil&gosító munka eredményéül függ. Az István aknai szakszerve_ !et e mozgalom megszületése után jú_ JMsban, júliusban termelési értekez Met tartott ahöl a dolgozók és mű- kaki vezetők előtt ismertették a Rufli e“Vtárs által kezdeményezett moz- ■ftbnat. A., értekezletek után számos fejtési brigád és dolgozó csatlako- tött a kezdeményezéshez. A szak- tervezet helyes szervező munkája JjVoinán máT az első hetekben szültek kimagasló eredmények. Tavasz Laios brigádja e módszer segítségé Veí másfélszeresére emelte teljesítmé- nYét. Kovács Antal (4), BöröcZ Já; J°s (9), Dávid János és a többiek s—10 m helyett 19, sőt volt rá pél- 'tö, hogy 22 métert haladtak előre mű tokonként, a bányászok leik es--n tarcoltak a Rufli-mozgalom cétkitű késének valóra váltásáért. Megdőlt az 4 nézet, hogy pótműszakok nélkül ’'em lehet a tervet teljesíteni, mert «tö.l az időtől kezdve István akna töndszereacn teljesítette a tervét. Az eredmények láttán az István-ak Mi szakszervezet úgy gondolta: tömegesen csatlakoznak a bányászok, in már megy magától a Rulli- mozgalom. Ellanyhult a szervezömun- *o, a június, júliusi sikerek után meg jöef q lendület. Az akna felolvasó -rméböl eltűntek a feliratok, amelyek 4 Rufli-mozgalom továbbfejlesztésére j’uzdltottak. Ma már csak Rufli és Kiss Wtos elvtársak fényképei tanúskodjak a mozgalom mellett. Az István-aknai szakszervezet elmulasztotta tisztázni a leg őM elvi kérdéseket is. A szakszervezeti bizalmiaknak nem Magyarázták meg, hogy ez a mozgatni hogyan függ össze a munkafegyelemmel, de nem utolsó sorban a boy-mozgalommal is, A mozgalom cáljainak tisztázatlansága teret adott * ferde nézeteknek. Egyesek azt han- Biztatják: „Rufli-mozgalom csak a1 szovjet fejtőkalapácsok alkalmazását jelenti." Másik: .Nem tudjuk egyszerre vinni a Rufli- és a Loy-mozgal- mat, aztán még itt van a melegcsá- kányváitás is.“ Nyilvánvaló, hogy ilyen helytelen, ferde nézetek lejáratják a Rufli-mozgalmat. Nem értet ték meg, hogy a Rulli-moZgalom nemcsak a szovjet fejtőkalapácsok alkal- mazását jelenti, hanem elválaszthatatlan része a Loy-mozgalomnak, melegcsákány váltásnak, munkafegyelem megszilárdításáért vívott harcnak. Te_ hát a Rufli mozgalom egy célt szol gál: a több szén termelését. Az Ist- ván-aknai szakszervezeti vezetők ezt mulasztották e.l világosan megmag-ya. rázni a dolgozóknak. Mi a feltétele annak, hogy győzelemre vigyük a Rufli mozgalmat? A Rufli mozgalomba be kell vonni valamennyi dolgozót. Ez nem lehet egy kis szűk körnek mozgalma, hanem valamennyi dolgozóé. István- aknán leszűkítették a mozgalom rész vevőinek körét. E módszerrel dolgozók száma másfél hónapja egyhelyben topog. Az eqyik versenytáb. ián a következő felirat: ,,A Rufii- módszerrel dolgozók névsora és kere sete". A 43 dolgozó neve sorakozik egymásután — ez volt a helyzet július hónapban. Ma már szeptembert írunk és a versenytáblán még mindig csak ugyanannak a 43 dolgozó, nak neve van feltüntetve. „Az örök 43“, amely nem változik. Ezért István akna nsm is érhetett el tartós eredményt. Miért nem emeled a Pufli-mWwre’ dolgozók száma !stv*n-a!nán? Az egyik súlyos hiányosság a po litikai munka elhanyagolása, melyet már említettünk A másik oka pedig az új módszer átadása körül van. Ha valamelyik dolgozó át akarja venni a munkamódszert, annak el kell mennie a Tavasz csapathoz — Rufli elv- j társ munkahelyére. így vették át a ] munkamódszert a Név- és a Szabad - 1 ságharcos brigád tagjai is. Mindkét fejtésből három-négytagú küldöttség látogatott o’ a Tavasz-csapatra, hogy átvegyék Rufli elvtárstól munkamódszerét, s továbbadják saiát csapatuk-, ban. Mire vezet mindez? Istvánaknán megszokottá vált, 1 hogy a Rufli-mozgalmat csak a Ta- j vasz csapaton ismerhetik meg s egy- j re többen tették hozzá, hogy csak a Tavasz csapaton lehet alkalmazni,1 mert erre csak a 32-es telepen van lehetőség. Az ilyen hangulat e'terjn. dését azután a pártbizottság a szak- szervezet és a műszaki vezetés is elősegítette, azzal a helytelen merev ragaszkodásával, hogy a dolgozók többszöri kérésére sem engedte Rufli olvtársat más munkahelyekre, más fejtésekbe, hogy ott minél több bányásztársát tanítsa meg a szérű- fejtés fejlett formájára. A fejtési csapatok dolgozói, köztük Varga János, nem egyszer kérték: •Jöjjön Rufli elvtárs a mi munkahelyünkre és olt mutassa meg módsze rét.‘‘ Ruf.i élvtárs egész bizonyos szí vesen ment volna, ha a pártbizottság titkára, Vertike elvtárs, a szak, szervezetben Nagy Károly elvtárs nem úgy gondolkodtak volna, mint ahogy nekünk is elmondták: ,,Rufli elvtárs nem mehet a másik lejtésbe munkamódszert átadni, mert hátha valaki lehúzza.“ Az ilyen gcndoMsmód helytelen, mert semmibeveszi azt az előttünk áldó komoly feladatok, hogy az élen járók példájával, az élenjárók mun ka módszereivel a legszélesebb tömegeket kell megismertetni és komoly károkat okoz a népgazdaságunknak is. Az a tény, hogy István aknán a tervet csak póíműszakokkal tudják teljesíteni, — de van olyan nap. hogy még így sem —, abból is adódik, hogy a dolgozók egy része nem ké_ pes a napi feladatát elvégezni, mert régi elavult módszerekkel igyekszik ezt megvalósítani. Ugyanakkor a pártbizottság nem a jó módszerek el_ terjesztéséért harcol hanem éppen ellenkezőleg: igyekszik mesterséges korlátokat vonni e módszer köré. — Nem erre tanította az István aknai bányászokat és magát Vertike e’.vtár- sat sem Valigura elvtárs. Nem Vali- gurn elvtárs nem várt arra, hogy Rufli elvtárs menjen el hozzá a Szovjetunióba, hanem ő jött el és nagyon örüli annak, hogy tanítványa már a második napon megdöntötte az ő eredményét. Valigura elvtárs nem fél attól, hogy idegen, soha nem is. mert körülmények között kel; átad nia tapasztalatait, mert tudta, hogy az új módszer mindenkor győzedelmeskedik a régi az elavult felett. Es nekünk tanulnunk kell a szovjet tapasztalatokból, tanulnunk kell a szov, jet sztahánovistáktól, hogy győződéi, meskedjünk a maradiság felett, hogy biztosítsuk a terv maradéktalan telje sitését. Az István aknai pártbizottság, de a szakszervezeti bizottság is tanuljon az elkövetett hibákból és ehelyett, hogy ellenezné, segítse megvalósítani a bányászoknak azt a javaslatát, hogy Rufli elvtárs minél több fejtésbe látogathasson el, hogy minél több bányászt taníthasson meg a szénfejtés tejleit módszerére. Segítse elő a párt. bizottság, hogy mielőbb lelkes mun kaverseny fejlődjön ki az új módszerrel dolgozó vájárok között, hogy minél többen szárnyalják túl az eddig elért legmagasabb eredményeket, hogy Rufli elvtársnak méltó verseny, társai nevelődjenek, akik nemcsak képesek annyit termelni, mint tanító, meste'rük, hanem túl is szárnyalják azt. Építi i festeti ludasa annál js inkább fontos, mert a harmadik negyedévi terv teljesítése csak az új módszerek széleskörű felhaszná’á- sával, a munkaverseny kiszélesítésével és mindezt magábafog'a'ló Rufli- mozgalom megvalósításával érhető eL Csordcs Géza Rockén lenuirmlkik a .l>cgyiijí£sE>cn Boda nem a legjobb községek közé irtózik a pécsi járásban a begyűjtési versenyben. Begyűjtési tervüket gabonából 80 százalékra teljesítették. A lemaradás oka az, hogy sem 4 pártszervezet, sem a tömegszerve- *etek nem fordítanak kellő gondol 4 begyűjtésre. Elhanyagolták a felvilágosító munkát és a begyűjtési álmodó bizottság sem végezi el megfelelően feladatát. A begyűjtést akadályozta a volt tanácstitkár, akit azóta leváltottak és egy elvtársnőt áldottak a helyére, aki jobban látja e, feladatát. De nemcsak itt van a hiba. A község vezetői maguk sem mu latnak példát. Csapó János lanács- e-nökhelyettes gabonabeadásának e.e- get tett ugyan, de 1050—1951. évrő. ?—g ezer forint adóhátraléka van. Baromfi- és tojásbeadási kötelezett- bégének sem tett eleget. Ped:g neki *nint párttagnak is élen kellene járnia ■"ind a beadásban, mind a többi munkában. Nem sokat javult a munkájuk most *z ősziek betakarításánál sem. Nem ^mertették a falu dolgozóival a mi" n'Sztertanács határozatát, nem hívták fel figyelmüket a határidők pontos Betartására. Tömegszervezetek segítését nem vették igénybe, pedig sokkal jobban tudnának vezetni, ha bekapcsolnák a munkába a tömegszer- 'ezeteket is, feladatokkal bíznák meg ökot. A napraforgó begyűjtése mindössze ~0 százalék, a burgonvabegyüjiés állását még csak nem is tudják, mert alig-atig szá'lilarak valamit. A mezőgazdasági ál'andó bizottság munkájában némi javulás ta" Paszta.hntó. A határ ellenőrzését megszervezték, melyről naponként beszámolnak a tanács vezetőségének. Szeptember 5-én leleplezték Herendi István 33 ho das és Tombi József 40 holdas kulókokat, akik éppen „nagy lelki nyugatommal" szedték a napraforgómagot engedély nélkül. Fejenként 200—-200 forintra büntették meg őket. A pártszervezet Irányításával a község vezetői üljenek össze és vizsgálják meg munkájukat. Beszéljék meg közösen, hogy mik voltak a begyűjtés akadályozói, és mi gátolta Szeptember 13-én világszerte űrt- neplik a Nemzetközi Szövetkezeti Na pót. Ezen a napon sok százezer szövetkezeti tag tesz hitet harcos béke_ akaratáról Megyénk szövetkezeti tagi jai is méltóképpen készülnek erre a napra. A íöldművesszövetkezetek a kisipari termelőszövetkezetekkel közöse n minden járás székhelyén délelőtt 10 órai kezdettel rendezik meg a Nemzetközi Szövetkezeti Napot. Minden szövetkeze/ küldötteket vá laszt. akik képviselni lógják a járás székhelyén saját szövetkezetüket. A küldötteken kívül még nagyon sok szövetkezeti tag vesz részt az ünnep_ ségeken, ahol nívós kultúrműsorral szórakoztatják a megye kultúrcsoport jai és sportolói az ünnepi gyűlésen résztvevőket. Járásszékhelyeken a földmüvesszö- vetkezet boltjait nyitva tartják szeptember 14 én, hogy bemutassák a szó. munkájukat. Neveljék a kommunistákat és a pártonkívüli becsü.eles dolgozó parasztokat példamutatásra, helytállásra. Gyfllöltessék meg a falu dolgozóival a Herendi Istvánokat és a Tombi Józsefeket. Bátran leplezzék le aljas munkájukat, mellyel gátolják a bodai kommunisták munkáját. Egy percre rém engedjék ki a kezükből a vezetést, mely odavezetne, hogy ismét az utolsók lennének az ősziek begyűjtésében, a mezőgazdasági munkákban. cialista ipar termékeit, hogy bemu tassa, azt az árubőséget, amely a dolgozók rendelkezésére áll. Siklóson pavillonokat állítanak lel, ahol tszcsk és egyénileg dolgozó parasztok által termelt mezöga-,1asági terményeket mutatnak be. Diadalkapuk alatt vonulnak be a járás küldőt. íei tszcs i felvirágzott kocsikon, majd felvonulás les7 a díszemelvény előtt, ahoj úttörő pajtások állnak díszőrsé get. Szövetkezeteink vezetőségi tagjai és alkalmazottai jobb munkával, válla, tusokká] készülnek a nemzetközi sző vetkezeti nap megünneplésére és ezzel is kifejezésre juttatják szolidaritá sukat, a még imperialista elnyomás alatt sínylődő szövetkezetek dolgozóival. PUSKA FERENC MÉSZÖV t. szerv, előadó. Nemzetközi Szövetkezeti Napra készülnek föld m ű vesszővé’ kezet ein k Á védő szerepe a szocialista igazságszolgáltatásban A letűnt úri világ büntető védője **■ jóformán teljes érdektelenséget mutatott a nép érdekével szembzn. Mint más foglalkozási ágakban, az ügyvédség körében is akadtak nem egyszer olyanok, akik nem álltak hivatásuk magaslatán. Magas képzettségüket és jogban való jártasságukat gyakorta arra használták fel. hogy az igazságszolgáltatás elől elvonják a megcsúfolt és megsérteti igazság nagy dó v.ad ja it. A pénz és az összeköttetés révén sokszor sikkadt el a megérdemelt megtorlás. A magát nagy pénzekért eladó, de néha annál kisebb erkölcsi érzékkel rendelkező ügyvéd nem egyszer maga is segített az igazságszolgáltatás paródiájának megját- szásában. Emiatt váll szinte közmondássá, hogy a büntetőtörvénykönyv csak a szegény emberre, vonatkozik, a gazdagra pedig nem, mert a gazdag pénze révén sokszor valójában i be tudta kötni Justitia szemét. Emlékszünk még a harmincas éveiből egy bünperre. Egy nagyvagvonu arisztokrata az egyik átmulatott, átpezsgőzött éjszaka után, részeg fejjel vezetett autójával halálra gázolta a posztján őrködő rendőrt. A „gróf úr“ ezt a gyilkosságszámba menő bűntettet jóformán kevesebb pénzbüntetéssel úszta meg, mint amennyit a pezs- gős éjszaka számlája kitett. A burzsoa társadalmi rend bukásával és felszámolásával újjá Cett a büntetőjog és újjá lett az igazságszolgáltatás. De nemcsak a 'büntetőjog lett egészen más, hanem megváltozott és teljesen át is- értékelődött benne a bűnügyi védő szerepe is. A szocialista büntetőjogban a védő ^zerepe nem magánügy többé, hanem szigorúan értelmezeti közügy. A szocialista igazságszolgáltatásban a védő egy pillanatra sem téveszheti szem elől, hogy ő nem csupán szolgája- és kiszolgálója többé az őt megbízó védencének, hanem sokkal több is ennél: az igazságszolgáltatásnak nélkülözhetetlen faktora. Nem az a feladata immár, hogy védence számára a paragrafusok kacskaringóiban kibúvót keressen, hanem az, hogy' az igazság kiderítése érdekében maga is közreműködjék. Védelem nélkül ugyanis nem lenne és nem is lehetne teljes az igazságszolgáltatás, mert hiszen a vádlott az esetek túlnyomó részében nem rendelkezik olyan ismeretekkel, hogy az igazság kiderítéséhez szükséges indítványokat mag» is megtehesse. Alkotmányunk tekintette] van ezekre a szempontokra. Biztosítja a védelem szabadságát és a büntetőper célját abban jelöli meg: „ ... a dolgozó nép ellenségeit — bűnösségüket bírósági eljárás során megállapítva büntesse, védje és biztosítsa a népi demokrácia állami, gazdasági és társadalmi rendjét, intézményeit, a dolgozók jogait és a dolgozókat a szocialista együttélés szabályainak meglar- tására nevelje." (4d. §.) A büntető perben tehát a védelem is ezeknek a feladatoknak a szolgálatában áll azáltal, hogy az anyagi igazság felderítésében közreműködik. C* nnek az Igazságnak egyik bizto- síléka az ügyész és a védő perbeli szembenállása. Mej-t a védő a maga jogi tudásával a vádlott érdekeit szolgálja ugyan, de nem teszi túl magát az alkotmány korlátain, mert nem is leheti és nem mellőzi kötelességét az anyagi igazság fehlerílé- sében, meri nem is mellőzheti. A vádlott érdekeit tehát csak addig a mértékig tarthatja szem előtt, amíg az anyagi igazság érvényesülésének útjában nem áll és az anyagi igazság érvényesülésével szí mbe nem helyezkedik. Az ügyész és a védő — azzal, hogy ellentétes oldalról világítják meg a tárgyalt ügyet — módot adnak a bíróságnak a ké'o'dali mér'egelésr«, és igv az igazság keresésében a bíróság támaszai. A védő a vádlott ja* vára szóló bizonyítékok ismertetésével tesz: lehetővé törvényes és igazságos itéllet hozatalát. A védő a vádlott perbeli képviselője, de mindig csak a vádlott szentélyének és sohasem az elkövetett bűnnek a védelmezője. Kötelessége a vádlott javát szolgáló körülményeket kiemelni, de sohasem sértheti meg a büntető igazságszolgáltatás »1- kotmányszabta céljait. Nem állhat szembe védence érdekeivel, de ha a tárgyalás adataiból meggyőződött arról, hogy a vádlott a bűnt elkövette, tevékenységének oda kell irányulnia, hogy a bíróság az elkövető javára szóló körülményeket elég nyomatéi»’ kai értékelje. A védőbeszéd tartalma a védőnek ** itt vázolt általános kötelességeiből következik. Alkotmányszabta kötelességét sértené meg, ha felmentő ítélet érdekében ikardoskodnék, jóllehet a tárgyalás adataiból a vádlott bűnösségét maga is felismerte. Ilyenkor, mint mondottuk, csupán ez en\~ h-ítő körülményeket sorolhatja fel vagy a bűncselekmény enyhébb minősítése érett kében szállhat síkra. Felmentő Ítéletet védőbeszédében csak akkor kérhet, ha a tárgyalás adatai azt igazolják, hogy a vádlott a bűnt nem követte el, vagy az elkövetett bűnnek, vagy pedig az elkövető személyének a társadalomra való veszélyessége megszűnt. Az alkotmányos keretek közt gyakorolt védelem azonban nem gördíthet akadályt az elé, hogy a bűnös elvegye büntetését. Vájjon a védöheszéd — ha felismert bűnösség esetén is felmentést kér és ezzel alkotmányos kötelességet megsért i — megukadá!yozza-e az anyagi igazság érvényesülését? Valójában nem, mert hiszen a dolgozó nép bírósága az igazságot mindenképpen megtalálja. Mi jelentősége van tehát annak — kérdezhetné bárki, — hogy a védő felmentő ítéletet kért? Az a jelentősége, tiogy a szocialista igazságszolgáltatás nem csupán büntetni, hanem elsősorban nevelni akar. Xe- ve’ni akarja a dolgozókat a társadalmi együttélés szabályaira. A kellő tárgyilagosságot nélkülöző védői felszólalás a törvények helytelen alkal* mazásának látszatát keltve, megingathatja a bírói ítélet igazságosságába vetett hitet a nem eléggé öntudatos hallgatóságban, a tárgyalás nyilvánossága körében rossz példát szül és ezen a rossz péfdán keresztül a szocialista igazságszolgáltatás nagyfontosságú nevelő célzatát meghiúsíthatja, A védőügyvédek túlnyomó többsége még a régi kapitalista, burzsoa „jogrend“ emlőin neveLkedeit. Részben talán ennek a következménye, hogy a védelmek során még kisiklások történnek. Már pedig a védelemnek itt vázolt alapeilveit kell a védőknek követniük. Ezeket az alapelveket követi a haladó jogászok egyre népesebb társadalma és követik természetesen az ügyvédi munkaközösségek tagjai. Elítéljük, hogy az ügyvédi kar egyik tagja: Nádor Lajos egy karambolozó soffőr minapi tárgyalásán ezeket az alapelveket szem elöli tévesztette. A meg nem felelő ügyvédi maga- tartás azt a látszatot kelti, niint ha az ügyvédség vonakodna n szocia' lista építés szolgálatába beáilani, holott az ügyvédek túlnyomó többsége őszintén munkálja a szocialista építés ügyét. dr. Tihanyi József dr. Yisy László dr. Pongrácz Tibor dr. Kiss László pécsi ügyvédek. Jól halad a begyűjtés Bükkösdön Bükkösd a pécsi járás legjobb községei közé tartozik. Kalászosokból már rég teljesítették a begyűjtési tervet, megkapták a szabadpiaci értékesítés jogát. Adófizetésben is elsők a járásban, de most a kapások begyűjtésénél és az őszi munkáknál sem akarnak szégyenben maradni. Ahogy szedik ki a burgonyát, máris szállítják a begyüjtöhelyre. Ahogy kicsépelik a napraforgót, viszik mind. járt a szövetekezeti raktárba. Ez- ideig 50 százalékra teljesítették a burgonynbeadási tervet, napraforgóból pedig 45 százalékot értek el A pórt és a tanács jó együttműködésének eredménye ez. A pártszervezet rendszeresen segíti a tanácsot, javaslatokat tesz a munka megjavítása érdekében. Egyik tömegszervezeti gyűlésen javasolta c pártszervezet, hogy tartsanak kisgyűléseket a községben, mert nehezen indult be o* őszi munka. Mindenki elfogadta a javaslatot, másnap utcafvonlonként beszélgettek a népnevelők a dolgozó parasztokkal. Ennek az lett az eredménye, hogy ma már 70 százalékra kész az őszi vetőszdnlás, több, mint tíz hold földön az ősziárpát el is vetették. így dolgoznak közösen a begyűjtés győzőiméért is, ezért eredményes minden munkájuk. Ahol ilyen kaprso lal van a párt és a tanács között, ott mindenhol megvan az eredmény is. Ahol azonban egymástól elszakadva akarják a feladatokat megoldani, olt nem tudnak eredményt el. érni. Kövessek tanácsaink piii ts .ervrze leink a biikkösdirk példa iát Így foglalkozzanak a dolgozókkal, akkor eredményes lesz a munkájú.':.
