Dunántúli Napló, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1952-09-09 / 211. szám

2 NRPLO m2 szeptember • A moszkvai rádió külön műsort sugárzott a magyar Bányásznap alkalmából Moszkva: ..Munkával járulunk hoz­ta a béke ügyéhez!" — jelszóval a moszkvai rádió külön műsort közve­ti tett a második magyar bányásznap alkalmából, A moszkvai rádió külön műsorában mindenekelőtt a szovjet szénipari dolgozók szakszervezete központi bi­zottságának a második magyar bá­nyásznap alkalmából a magyar bány- ipari dolgozók szakszervezetéhez in­tézett táviratát ismertette. Országaink bányászait a szoros barátsáq és együttműködés szálai tű­zik egymáshoz — mondja a többi kö_ zött a távirat. — őszintén örülünk azoknak az eredményeknek, amelve. két a magyar bányászok a szocialis­ta építés terén elérnek és további si kereket kívánunk nekik. A moszkvai rádió ezután a Donvec medence bánvászainak munkájáról számolt be. akik elhatározták hogy n SZK(b)P XIX. kongresszusának nap­jáig huszonegyezer tonna szenet fej­tenek terven felül. Pjotr Timocskln. a Donyec-medence 5ős számú bánváján&k vezető mér­nöke a többi között a következőket mondotta: — Részvettem a Budapest és más magyar városok és falvak telszabadí Teherán (TASZSZ): Moszadlk, trá ni miniszterelnök a külföldi és az irá. ni sajtó képviselői előtt részletesen ismertette azokat az okokat, amelyek miatt kormánya nem fogadhatja el a legújabb angol amerikai javaslatot. Motzdlk nyilatkozatában bírálta ezt o tervet és befejezésül rámutatott, hogy Irán csak akkor válaszol Tru- man és Churchill közős javaslatára, Paris (TASzSz). Szeptember 7-én a Vincennes-i erdőben gyűltek ösz- sze a párisi és vidéki dolgozók, hog.v részt vegyenek az „llumanité" hagyományos ünnepén. A gyűlésen beszédet mondott Efienne Fajon, a Francia Kominu­íásdért vívott harcokban, Így elkerül­tem Tatabányára is. Mindazok, akik a Dunánál harcoltak, akik resztvettek a budapesti utcai harcokban, tudják, milyen óriási károkat okoztak a hit­lerista megszállók a magyar főváros. nak, a gyáraknak a magyar bányák_ nak. — Éppen ezért nagy öröm számom­ra. ha a Magyar Népköztársasáq dol­gozóinak munkasikereiről olvasok. — örömmel tölt el. hogy a ma­gyar nép sikerrel valósítja meg a szocializmus alapjainak leraltását cél­zó ötéves tervet. — Büszke vagyok arra, hogy mind. ezekhez a győzelmekhez nem kis mértékben járulnak hozzá szaktársa­im. A mi bányáink dolgozói — foly­tatta Pjotr Timocskln — egyhangúlag elhatározták, október 5 re, a XIX. pártkongresszus megnyitásának nap­jára határidő előtt teljesítik a szén- kiterme’és tfzhavi tervét. — Ezen a napon, amikor egész Magyarország a bányászokat ünnepli, — fejezte be szavalt a sr.ovlet mér­nök — torzó bányászüdvözletemet küldőm a magyar bányászoknak és további sikereket fc/vdnok nekik. Az 5-ös számú bánya egyik leg­jobb sztahánovista kombáinvezetője. Mihail Harcsenko, a második ma­amikor ismeretessé válik a medzslisz és a szenátus e javaslattal kapcsola tos véleménye. Moszadik a többi között felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy a Tru­man—Churchill javaslatban használt kifejezések ,,olyan szándékról tanús­kodnak, hogy az Iráni teljesen bel­politikai kérdésnek nemzetközi jelle­get tulajdonítsanak.“ nista Párt politikai bizottságának tagja. Hangsúlyozta, milyen jelen­tős szerepet tölt be az „Humnnité“ a francia dolgozóknak a bekéért, a szabadságért és n függetlenségért vívott harcában. gyár bányásznap alkalmából szintén üdvözletét küldte a magyar bányá­szoknak és elmondotta, hogy kom­bájn brigádja műszakonként 50—70 tonna szenet termel terven felül. Vaszilij Kucser, Sztálin-díjas kom. bújnqépkezelő üzenete a többi között a következőképpen hangzik: — Kedves Barátaim! Szívből üd vözöllek benneteket a második ma­gyar bányásznap alkalmából. Minde­nekelőtt a borsodi szénmedence bá­nyászait köszöntőm, akikkel több íz­ben találkoztam. Magamról közölhe­tem. hogy augusztusban 19.000 tonna anthracitot bányásztam « Donbassz- kombájnnal. — A XIX. pártkongresszus tisztele­tére vállaltam, hogy szeptemberben húszezer tonna szenet fejtek, három saor annyit mint amennyit normám előír. Ezután Selahin, a szovjet szénipari dolgozók szakszervezete központi bi­zottságának titkára üdvözölte a ma. gyár bányászokat. A szovjet és magyar bányászok ba­rátságuk megerősítésével, a tapaszta­latok kicserélésével előmozdítják or­szágaik fejlődését és megerősítik a béke nagy nemzetközi táborát — mondotta Selahin. Szovjet kormányküldöttség érkezeit Szófiába Szófia (BTA). Szeptember 7-én szovjet kormányküldöttség érkezett Szófiába, hogy résztvegyen szep­tember 9-e, Bulgária felszabadulása évfordulójának megünneplésében. A küldöttség vezetője Mihail Pcfrovics Taraszov, az. OSzS/.K Legfelső Ta­nácsa elnökségének elnöke és a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnökhelyettese. Özembehe’yezték Lengyelország legnagyobb viziercművét Varsó (MTI). A lengyel hat­éves terv előirányozta: „A Zielona Góra-i vajdaságban fel kell építeni a dycliówi villamos vizierőtele'pel, az ország legnagyobb erőmüvét, A lengyel dolgozók a Szovjetunió messzemenő baráti támogatásával végrehajtották a terv nagyszerű cél­kitűzését. Szeptember befejez, fék a munkálatokat és szeptember 4-én ünnepélyes keretek között meg­kezdte a termelést az új erőmű. Nahasz haziőrízetben Páris (TASzSz). Sajtójelenlések szerint Nahasz volt miniszterelnök, a Vafd-párt elnöke háziőrizetben van. Eddig hatvan neves egyiptomi politikai vezetőt tartóztattak le. Rclgrád. A belgrádi rádió fclrnlé. se szerint Tito Szplithrn jogulta Ju­les Moch-at, a hírhedt francia mun- kásárulói. A 3apán Kommunista Párt tézisei a közelgő választásokra Tokio (TASZSZ): Ar. Akahata kö- (ölte a Japán Kommunista Párt kör ponti vezető szervének téziseit a párt­nak a közelgő parlamenti vá’asztá- sokon követendő fő irányvonaláról. A tézisekben hangsúlyozzák, hogy <i parlament hirtelen feloszlatását az amerikai imperialisták parancsára ren­delték el. Áz amerikai imoerialisták meg akarták lepni a készületien el­lenzéki nártokat. meg akarták törni a népnek a békéért és függetlensé­géért vívott harcát. A tézisek a továbbiakban fe’adaiul tűzik a Kommunista Párt tagjai elé, hogy az egységes nemzeti fe'szabadf tó arcvonalnak a Kommunista Párt által megjelölt választási program­ját az egész nemzet választási prog ramjává tegyék. A. kommunistáknak az egységfront politikáját kell alkal­mazótok, a munkások és parasztok szövetségére támaszkodva, azok for­radalmi követeléseiből kiindulva. „Különösen hangsúlyozni kell — mondják a tézisek. — hogy meg kelj világnapi a béketábor országainak, mindenekelőtt a Szovje'uniónak és Kínának valóságos helyzetét, politi­káját, gazda-ági és szociális fejlő dését" — hangsúlyozzák befejezésül. ' " - i—­............ ■ ...I - — i 1.1 i ■­Mo ssad! k sajtóértekezlete Va?árnap meotarfották Vincenne*ben az „Humanité“ ünnepét A jugoszláv munkásosztály tevékenyen harcol a titóisták háborús tervei elten X fasiszta Tito-banda nagyon Jól tudja, hogy a munkásosztály a oéptömegek legforradalmibb, leghala­dóbb ereje a békéért, a demokráciá­ért és a szocializmusért vívott harcban. Éppen ezért a titóisták minden esz­közzel arra törekednek, hogy a mun­kásosztályt ideoiógialag szétziillesz- szék, egységét szétverjék, elszigetel- jék a város és falu löhhi dolgozóitól éa fizikailag elfárasszák, hogy meg­törjék harci kedvét. De a Tito-faaiszlák minden mester­kedése ellenére a jugoszláv munkás- osztály az eddigi harcok során szám­talan hősi példát mutatott és súlyos csapásokat mért a Tito—Rankovics- klikk háborús terveire. A jugoszláv munkások a legutóbbi időben felrob­bantottak vagy felgyújtottak több titoista hadiüzemet és háborús célo­kat szolgáló vilíamosművel. Az áruló Tito nevét viselő vizierőmű munká­sai ez év márciusában tönkretették az egyik turbinát, aminek következtében egy hónapon keresztül több hadiüzem kénytelen volt leállni, mert nem ka­pott áramot. Hasonló helyzet állt nlő Podgoricában, ahol a munkások felgyújtották a eizierflmOvet, A Gojilo metietti Mramor Urdunál (Márvány­hegy) a hazafiak felgyújtották az egyik olajforrást és ezzel súlyos csa­pást mértek a titóisták háborús ké­szülődéseire. A titoista „Narodni Liszt'' rimfl lap beismerése szerint » szvetieai vasút­állomáson kigyulladt a hadianyag, raktár. A More vasműben, amely az amerikai imperialisták kezelésében áll és háborús célokra dolgozik, nem­régiben szabotázst hajlottak végre a munkások és emiatt sok üzemrészben hosszú időn keresztül szünetelt n munka. A karlovári „Ivó Markovié»" és a zágrábi ,,Lim"-gvár munkásai­nak ellenállása 15 millió dinár kárt okozott a Tilo-fasisz'.áknak. Az építkezéseknél a munkások meg­rongálják a darukat, betonkeverőket, födkotrókat és más gépeket. A ju­goszláv haazfiak nem hajlandók ka­szárnyákat és erődítményeket építeni. A cetinjei építési vállalatnál a mun­kások 180 gép közül 75-öt tönkre­tették, a „Crna íróra" váltásinál pe­dig 40 gipst tettek hasznavehetet- le n né. A háborús készülődéseit et'en harcoló kikötőmunkások és szállftó- munkások az e'inúlt évben jelentős sztrájkokat folytattak. Igen súlyos csapást mértek a belgrádi fasisz­tákra a szerbiai bányászok, akik az elmúlt évben több, mint kétmillió munkanap-kiesést okoztak azzal, hogy megtagadták a munkát. A zenirai hadiüzem sok részlegénél napokon ke­resztül szünetel a munka, mert a munkások nem járnak he dolgozni. A Irepcsai és bori bányákban naponta hiánvzik a munkából n dolgozok 20—30 százaléka. A titóisták sirámai snrint emiatt nem sikerült az e'múlt évben 8000 tonna reze! és .100000 tonna anlimont termelni az amerikai háborúi gyujlogatók részére. Nem valósulnak meg a tervek a fémipart üzemekben sem. Sok gyár 70 sráza- iékra (eljesitetle előirányzatát. Szer­bia fémipara pedig még 50 százalékra sem leljesítetle tervét az elmúlt év utolsó nyolc hónapjában. Az „Osz’obogyenye" rfmű titoista 'apj úliua 18-i száma arról panaszko­dik, hogy ,a Tito-faaiszták kénytelenek az imperialista országokból munká­sokat hozni a présgépek, gőzkalapá­csok és más gépek mellé, amelyeken hadianyagot termelnek, mert a jugo- sziáv munkások akadályozzák a hadi­termelést és nem hajlandók ilyen munkákat elvégezni. Nemrégiben ezért száz külföldi munkást hoztak a zsetvezniki hadiüzembe, a trepcsai hányába és más hadifontosságú gyár­ba. Ezek a tények arról tanúskodnak, hogy a hősiesen harcoló jugoszláv munkások sorozatos csapásokat mér­nek Tiloék háborús terveire. Sem a titoista hazugságok, sem a szuronvok sem a haláltáborok nem tudják meg­törni a jugoszláv munkásosztály el­lenállását és befolyását a nép széles tömegeire. A Jugoszláv munkásosztály egyre e szántahhan harcol n Tito-fnsiszla rendszer megsemmisítéséért, az ame­rikai gyarmati uralom megdöntéséért és Jugoszlávia visszatéréséért a sza­bad népek testvéri családjába, amely­nek é'én a béke, a demokrácia és szo­cializmus erődje, n hatalmas Szovjet­unió áll. Sztojkovlca Silavko Magyar államférfiak üdvözlotávirátái a Bolgár Népköz ár-aság felszabadulásának nyolcadik évfordulója alkalmából VI.KO CSERVENKOV ELVTÁRSINAK, a Bolgár Népköztársaság Ml nlsztertanácsa elnökének. Szófia A Bolgár Népköztársaság na«y nemzeti ünnepe alkalmából a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a magyar nép nevében forró üdvözle­temet küldöm finnek és az egész bolgár népnek. A magyar nép magasra értékeli azokat a hatalmas eredményeket! amelyet i testvért bolgár nép a szocializmus építése terén elért és ame­lyek jelentősen hozzájárulnak a Szovjclunió-vezettc béketábor erejének nö­vekedéséhez. További nagy sikereket kívánok a bolgár népnek a szocializmus épí­téséért és a béke megvédéséért folytatott harcában. RÁKOSI MÁTYÁS, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke GEORG! DAM JA NOV ELVTÁRSNAK, a Bolgár Népköztársaság Nemzetgyűlése prezldlnma elnökének. Szófia Kérem, Elnök Elvtárt, fogadja legösztntébb jókivánságatmat a bolgár népnek a Szovjetunió által történt felszabadítása évfordulóján. A magyar nép a testvért bolgár néppel együtt ünnepli ezt a napot és szívből kívánja, hogy a Bolgár Népköztársaság békés épitőmnnkáját további sikerek koronázzák. DOBI ISTVÁN a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Dr. MTNOSO NEJCSEV ELVTÁRSNAK, a Bolgár Népköztársaság külügyminiszterének, SzóBe A testvért bolgár nép felszabadulásának nyolcadik évfordulója gJkaJ- mából fogadja. Miniszter Elvtárs, legmelegebb szerenesekivánalatmat. A magyar és a bolgár népet elszakíthatatlan barátság szálat fűzik egymás­hoz. Szilárdan hely tiltva a Szovjet unió-vezette béketábor soraiban, a jövőben Is vállvetve fogunk együtt horeolnl az amerikai Imperialisták és csatlósaik háborús tervei, provokácól és beavatkozási kísérletei ellen, közös nagy céljaink eléréséért KISS KÁROLY a Magyar Népköztársaság külügyminisztere 1944 szeptember 9-én »zabaduit ícl Bulgária Szeptember 9 én ünnepli a bolgár lép felszabadulásának 8. évforduló­ét, azt a napot, amelyen saját kő­ébe vette sorsa irányítását és a Bol (ár Kommunista Párt vezetése mel- ett megkezdte boldog jövőjének épí_ ését A bolgár nép 1944 szeptember 91 ** győzelmét a szovjet felszaba­dító hadsereg értékes támogatásával harcolta ki. Ez a győzelem forduló­pont Bulgária történelmében. Az elmúlt nyolc esztendő alatt ha­talmas reformokat hajtottak végre Bulgáriában, 1946 ban, a* általános népi választás után megzzűnt a mon_ archia, a n®p elsöpörte az átkos cári rendszert és Bulgáriát népköztársaság­gá kiáltotta ki. » A Bolgár Népköztársaság alkotmá­nya a Szovjetunió alkotmányának példája nyomán Georgi Dimitrovnak, a bolgár nép felejthetetlen vezérének és tanítójának közvetlen vezetésével ós irányításává! született meg. Az slkotmány lehetővé teszi a dolgozó népnek, hogv a legtevékenyebben és legközvetlenebbül vegyen részt az lllamigazgatásban. A hazafias arcvonal kormánya az ország külpolitikájában is döntő vál­tozásokat hozott Örök időre kisza­badította Bulgáriát az imperializmus karmaiból és rávezette az összes sza­badságszerető demokratikus népekkel vaió testvéri együttműködés útjára. A Bolgár Népköztársaság külpolitiká_ jának alapja a nagy Szovjetunióval, a bolgár nép felszabadítójával és tá­mogatójával örök és széttéphetetien barátság. A bolgár népi hatalom felszámolta a kapital izmust. Megvalósították az országba,, a földreformot, bevezették a progresszív adózás rendszerét, ál­lamosították a külkereskedelmet, a nagykereskedelmet, bevezették a terv- gazdálkodást. A szocializmus útján vaió fejlődésnek egvfk legfőbb bizto. sítéka az ipar, a bányák és a nagy­városi magántulajdon államosítása volt, amelyet 1947 decemberében haj. tottak végre. Ezt az óriási jelentősé­gű lépést a termelőszövetkezeti moz­galom nagyarányú fejlődése követte. Ma már Bulgária egész iparának és kereskedelmének — beleértve a kiskereskedelmet ia — 98.4 százaléka a nép állama, illetve a nép kezébe került. t1 reformoknak és a Szovjetunió önzetlen baráti támogatásának köszönhető, hogy a bolgár népgaz­daság ma már a kapitalizmusban tel. jesen Ismeretlen mértékben és ütem­ben fejlődik. A kétéves újjáépítési népgazdasági terv teljesítése után 1949-ben a bolgár nép hozzálátott az oiső ö'éves népgazdasági tervénok megvalósításához. Az e'múlt nyolc esztendő alatt a népgazdaság minden területe hatal­mas mértékben fejlődött. A bolgár ipari termeiét « múlt esztendőben négyszerié nagyobb volt, mint 1999 ben. Á bolgár nép most azért harcol, hogy őtávoa tervét négy év alatt, vagyis ez év végére telje­sítse. Az ipar fejlődése lehetővé tetto új, a múltban ismeretlen gépek gyár. tását, 1939 hez viszonyítva ma kilenc, venszerte több gépet gyártanak Bul­gáriában. Nagymértékben megnövekedett a villany energia termelés Is. Az 1949 es évhez viszonyítva jelenleg négyszer- te több viűanyenerglAt termelnek, -iig 1944 szeptember 9 én mindössze csak harminc falu volt bekapcsolva a villanyhálózatba, addig 1951 végére a vitamositott faJvak száma elérte a 2800-at. D ulgártában az utóbbi évek során számtalan újabb és újabb ipar- vállalat kapcsolódott be a törmelék­be Csak 1951-ben több, mint 800 új Iparvállalatot létesítettek kflene- venkét miíllárd léva beruházással. | Nagy sikereket könyvelhet e4 a me­zőgazdaság is. Egyre több a termelő, szövetkezetiek száma, egyre mage- sabbfekú a gépesítés, A bolgár pa-’ rasztság a múltban soha nem tudott i olyan terméseredményeket elérni, |mint amilyeneket most elér. A me­zőgazdasági beruházások összege is egyre növekszik. Több öntözőrend- 1 szert bekapcsollak a termelésbe. Ma már Bulgáriában négyszierte nagyobb I területet öntöznek, mint a felszaba­dulás előtt. A most épülő zárógátak elkészülte után az öntözött területek nagysága is megsokszorozódik, ami ált&í természetesen a földek termés­hozama is jelentős mértékben növelt- . szik. A bolgár parasztság az ölévé* lervben előirt mezőgazdasági terme­lést négy éven beiül teljesítette, sőt ebben az. esztendőben már túl is ha­ladta az ötéves terv által tervez.ett szintjét. A Bolgár Népköztársaság a népmű­velés terén i* hatalmas eredménye­ket ért el. 1944-ben Bulgáriában mindössze csak 6.130 iskola működött, 1952 ben már 7291. A középiskolák száma az 1944. évi 'százhatvanhárom*. ' ról 281 re emelkedett. A felszabadó- | Iás előtt Bulgáriában öt főiskola volt, ; ma 15 van. A színházak száma tízről huszonhétre, az operák száma kettő, rő! négyre, az állandó jeűegü moz­góképszínházak száma kettőszáztizen- háromrói 820 ra emelkedett. ( Jelentősek az eredmények szociá­lis téren is. Bulgáriában az elmúlt esztendőben valósították meg az ál­talános teljesen ingyenes gyógykeze. lést A kórházi ágyak száma három­szorosára növekedett. A szülőottho­nokban tízszer több ágy van. mint a múltban. Az óvódal férőhelyek száma megtízszereződött a napközi* otthonok és bölcsődék száma pedig megh úszszorozódo tt, A bolgár nép mindezeket a sí- kereket lelkes munkájának, » Boflgár Kommunista Párt és a nagY Szovjetunió sokoldalú, gazdag támo­gatásának köszönheti. Az eddigi sike- rek «zt bizonyítják, hogy a boigáf nép további nagy eredményeket fog elérni boldog élete kialakításában. ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom