Dunántúli Napló, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1952-09-07 / 210. szám

1952 SZEPTEMBER 7 NAPLÓ 5 39 MA BOLDOGSÁG BAt YASZNAK LENNI“ Hat éve dolgozom a bányában, és erre büszke Is vagyok, mert igyek­szem kötelességeimnek eleget tenni Most, amikor a második bányásznap ról, a vállalások teljesítéséért folyó munkáról akarok néhány sorban be­számolni, meg kell írnom, hogy ma boldogság bányásznak lenni, Á mull rendszernek én is olyan kizsákmá­nyolt tagja voltam mint hozzám ha tonló sok dolgozó. Ma felszabadul­tan, boldogan dolgozhatom, megvan minden, amit kívánok munkám után megbecsült fia vagyok a dolgozók államának. A héten délutános harmadban dől gozom és a minap alig, hogy belé­pek a nagycsarnokba, megszólal a mikroíón, és a legjobb eredményeket elérő csapatok nevét, elért teljesít­ményét adja tudtul. Olyan jóleső ér­téssel hallgatom: Arnold-csapat 170 százalék... Háromszéki csapat 140 százalék... és innen is onnan is boldog felkiáltásokat hallok. Bányász­társaim sgyik csoportja éppen arról beszél, hogy nem engednek az első­ségből ........ma harminc csillével töb­be t adunk.“ Ilyen határtalan lelkesedéssel és munkakedvvel még nem láttam mun. kába Indulni bányász munkatársai mat. Lent a föld mélyén alig szállnak ki a szállítókosárból, máris egymást megelőzve sietnek a munkahelyükre. Mindenki első akar lenni Útközben tgész a lejtésig a versenyről folyik o szó. Ott nyomban átveszik a dél­előttös harmad dolgozóitól a szerszá­mokat és megszakítás nélkül zúgnak a réselőgépek, folyik a szén. a mi lekete gyémántunk, a gyárak, az üzemek számára. Műszak közben a szálló felkavart szénporon keresztül látom hogy nem­csak a vájárok, de a készleltolók is milyen lelkesen dolgoznak. Nem áll­nak tétlenül a cstla mellett, ha­nem odaadó munledvvel sietnek kapát fogni, hogy ítsenek, ha kell, a vájároknak, hocminél több sze­net adjunk szociaa hazánknak. Közben a tejtéslso részéről hal­lom. — Gyerünk, hadnenjen a szén ... Versenyben vágzk -,. győznünk kell! És így, továbbra is így ezzel a lendülettel, ezzel a munkakedvvel kell dolgoznunk, harcolnunk a terv teljesítéséért, mert ma már magunk­nak dolgozunk, magunknak építjük a nép államát, munkánkkal védjük a mi legféltettebb kincsünket, a tarlós bélcétt KIRÁLY FERENC (2) István-aknai bányász. Napraforgó hegy üj térben el?ó a siklósi járás, burgonyabegyüjtésben a mohácsi járás jár az élen Akik példc, mutattak Kossuth-akna dolgozóinak x vállalások teljesítésében Kossuth-akna settes körletében a 62-es elővájá csapat dolgozói, mintegy két happal ezelőtt tét- tek fogadalmattákosi elvtársnak, hogy egy új tszárnyú frontfej­tést 234 folyómir kihajtással szep­tember 7 re feptő állapotban át­allnak. Az ivájóbrigádok sok akadályt kiizdek le, bogy foga­dalmukat tel jeliessék. Bánvölgyi Ferenc, Dobojózsef és Somogv- vári Jenő elvtsak vezetésével. A lelkes munka'redménye az lett, hogy a vállalt határidő előtt három nappal, a 62-es csapat dolgozói tel­jesítették vállalásukat. A Somogvvári-brigád ezután újult erővel indult harcba és új válla­lást tett. Megfogadták, hogy egy újabb frontfejtés előkészítését ok­tóber 20 helyett 10 nappal előbb, október iO-re befejezik. Verseny­társuk a 67-es DISZ-brigád is új fogadalmat tett: szeptember hó fo­lyamán 110 folyómétert hajtanak ki. Kiemelkeo eredmények a szászvári bányaüzemnél A szászvárbányaüzem dolgozói második byásznap tiszteletére folyó munkarsenybon a Békehét negyedik naán 116.9 százalékra teljesítették ipi tervüket, betart­va Rákosi etársnak tett ígéretü­ket. A szásári bányászok olyan kiváló dolgoktól vehetnek példát, mint a 13-aDISZ-brigádban Taier József, Dói Lajos és társaik, akik szerdáiíOO, csütörtökön 150.4 százalékra tjesítették a napi ter­vüket. De kiemeedő eredményeket ér­tek el a töli bányászok is. A 9-es csapaton írnádi János és társa 137, az 5-ös csapaton Dicső Ferenc és társa 191.4, a 23-as csapaton Kolip János és társa 160.1, a 29-es csapaton Illés Mihály és társa 140.4 százalékra teljesítette napi tervét. A legjobb harmadvezető aknász: Róna Ferenc, harmada a Békehét harmadik napján 137.7 százalékos eredményt ért el. A szászvári bányászok lelkes munká­jukkal elért kiváló eredményeik­kel büszkén ünnepelnek a második bányásznapon. Pekarek Károly párttitkár. ___ Po tyondi István ÜB.-elnök. A velősben is untassanak példát a herefai parasztok BECEFA Eredményt KÖZSÉGBEN igen jó P -SB- W értek el a gabonabe ttyűjtésben. A község gabona beadá­si tervét 103 százalékra teljesítette és így a szigetvári járásban az elsők közé került. Ez a jó ered­mény annak köszönhető, hogy a Oírtsaervezet, n tárnics dolgozói és a népnevelők jó felvilágosító mun kát végeztek. A népnevelők érvek- kel támasztották alá agitációjukat. Azzal érveltek, ami kézzelfogható CS minden dolgozó paraszt könnyen megért. Igen jól bevált az a mód­szer, hogy a népnevelők elmondot­ták,' hogy a felszabadulás után községük telefont, mozit kapott, a szövetkezeti boltban bőséges áru 'an, élelem, ruhanemű, annyi lisz­tet vásárolhat mindenki, araeny- Byire szüksége van. Beeefa község dolgozó parasztjai az élőállatbeadásban is elsők akar­nak lenni a járásban. Az első fél­évi élőnllatbeadásukat 100 száza­lékra teljesítették. A harmadik ne­gyedévi ladásukkal is igen jól altnak, «eósböl 30, vágómarhá­ból 65, baunfiból 50, tojásból 83 százalékra djesítették tervüket. Az egész évi (beadási tervüket pedig 116 százaltra teljesítették. IGEN Jc HALAD a községben a naprafoió és burgonyabegyüjtés is. Napiforgóból 20 százalékra« burgonyát! 25 százalékra tel.jesí­Benkő László 17 holdas dolgozó pa­raszt a begyűjtési állandóbizottság elnöke 18 mázsa búza helyett 23 mázsát adott be, így öt mázsával többet adott, mint amennyi a köte­lezettsége volt. Benkő László dől- gozó paraszt igen jól gazdálkodott. A jó gazdálkodásnak az lett az eredménye, hogy négy holdról 46 mázsa 78 kiló búzát takarított be. Az őszi kapások begyűjtése me- j gyénk területén is élénkebb ütemet vett. A siklósi járás a napraforgó begyűjtésben messze megelőzte versenytársait és a második helyen lévő pécsváradi járás is messze el­marad tőle. A leggyengébb ered­ménye a sellyei járásnak van. A siklóst járás levonta a gabonabe- gyűjtésben elkövetett hibákból a következtetést és mindjárt a törés kezdetén érvényre juttatta páriánk és kormányzatunk útmutatásait, a községi tanácsok ellenőrzik a tö­rést és gondoskodnak, hogy a föld­művesszövetkezetek az átvételt za­vartalanul bonyolítsák le. Az átvétel körül mutatkozó zava­rok így meg is szűntek a siklósi járásban, de még ma is fennálla- nak az utolsó helyen kullogó pécsi és sellyei járásban. A MÉSZÖV a figyelmeztetés ellenére sem ellen­őrzi a szövetkezetek felvásárló te­vékenységét elég alaposan és így fordulhat elő, hogy Belvárdgyulán a felvásárló olyan kijelentést tett, hogy ő majd csak 15-én kezdi meg az átvételt. Általában lamaradtak a beadás­ban a termelőszövetkezetek, ahol sem a törés gyors elvégzéséről, sem pedig a gondos szárításról nem gondoskodnak kellő gyorsasággal, amiből nemcsak népgazdaságunk­nak, hanem saját maguknak is káruk származik. A mezőgazdasági osztályok figyelmét is elkerülte ez a körülmény, mert a siklósi járás kivételével nem nyújtanak elég út mutatást a termelőszövetkezeti cso­portoknak a napraforgó betakarítá­sával kapcsolatban. A pécsváradi járásban és a sásdi, valamint a mohácsi járásban is a kulákok beadási kötelezettségét nem eJlenőrzik és ígv a kulákok igyekeznek kibújni a boadá« alól. E járások ezen a hibán sürgősen kell, hogy javítsanak. A burgonyabeadásban a mohácsi járás megelőzte a siklósi járást, amely most a második helyen van. tették rrr beadásukat. Néhány j Az élőállatbeadással is jól áll, az nap mub a kukoricatörést is j évi tervét kevés híján 100 százalék­megkezdi' amiből igen jó termés ígérkezik. Úgy számítanak, hogy holdunkéi 25—30 mázsát takaríta­nak be, miből bőven jut a be­adásra, e hizlalásra, de a szabad­piacra is A páragok és a tanács tagjai, nemcsak a népnevelőmunkában mutatna' jó példát, hanem élen­járnak (beadásban is. Szabó Lász- lóné az alapszervezet párttitkára 166 kilóbúzát adott be kötelezett, ségén flül. Élőállatbeadását egész évre 10 százalékra teljesítette. ra teljesítette A KÖZSÉG AZONBAN megfeled kezeit az őszi vetésekről, pedig ha Leggyengébb a pécsi és a sásdi já­rások burgonyabeszolgáltatása,_ ami onnan ered, hogy nem ellenőrzik elég alaposan, hogy a községi taná­csok és maguk az érdekelt dolgo­zók hogyan hajtják végre a forga­lomkorlátozással kapcsolatos ren­delkezéseket. A siklósi járás kivé­telével minden járásban elhanya­golják a termelőszövetkezetek bur­gonya beadásának szorgalmazását, ami pedig súlyos hiba. A kukorica begyűjtés a járások­ban még csak szórványosan indult meg, eddig a legjobb eredményt a pécsváradi járás érte el, a legrosz- s’zabb a sellyei járás, ahol az utóbbi hetekben a begyűjtés mun­kájában komoly visszesés volt ta- pasztatható. Egyes községekben, ígv különö­sen a pécsi járás és a sásdi járás községeiben, mint például Szabad­szentkirályon, Mecsekalján, Gödö­rén egyáltalán nem hajtják végre a kukorica és egyéb kapások töré­sére vonatkozó ellenőrzést és súlyo­san vétenek az állami fegyelem el- len. A községi tanácsok haladék­talanul szerezzenek érvényt á for­galmi korlátozásokra vonatkozó rendeleteknek és ahol a politikai felvilágosító munka nem hasinál, a rendeletet megszegő gazdák meg­bírságolásáról, súlyosabb esetekben pedig a büntető feljelentés megté­teléről gondoskodjanak. A sertésbegyűjtésben bekövetke­zett javulás még mindig nem kielé­gítő, mert a pécsi, a sásdi és a sely- lyei járásokban a sertésbegyűjtés­ben igen négy a lemaradás és egyes községekben, mint például Mecsek­alján a kulákokkal szemben meg­alkuvó magatartást tanúsítanak, ahol többszöri figyelmeztetés és utasítás ellenére még mindig nem ütemezték be az I. negyedre a ku­lákok beadását. , A hizotteertés begyűjtése mellett községi tanácsaink fordítsanak na­gyobb gondot a tojás és baromfi begyűjtésre is, mert ezen a téren sem kielégítők az eredmények. A gyulapusztai állami gazdaság befejezte az őszi árpa vetését A gyulapusztai állami gazdaság igen alaposan készült lel az őszi mun­kák gyors befejezésére. Gondos, szer­vezett munkával, újításokkal indul­tak harcba a minisztertanács határo­jovore is p> eredményeket akarnak [tatának teljesítéséért. Három vetőgé----- -••rgosen meg kell kezeiéin . , T . __, J vetését A nírit^nl: * 1 kötöttek egybe egy vontató után. elérni, su pü az ősziárpa vetését. A párttagok, a tanácstagok mutassanak példát a többi dolgozó parasztoknak ezen a | Ezzel a módszerrel három vontató veti a magot a negyedik pedig egy téren is, mint ahogy a begyűjtés-1 32 soros vetögépet húz maga után. ben példát mutattak, akkor rövide­sen be tudják hozni lemaradásukat és a minisztertanács határozata sze­rint fejezik be az őszi munkákat. A gondos munka meghozta a gyü­mölcsét. Ma már befejezték a 350 hold ősziárpa vetését. De nem állt meg a munka. Most a 90 hold őszi­K. V. i keverék vetését kezdték meg és vál­A komlói pártbizottság szomszédságában >tt íz iskola. Délidéiben átrajzanak az apró téen i gyerekek. Pár hónapra eltűntek, míg legmle- gebb volt a nyár, addig úttörőtáborokban a fotonnál, meg Csillebércen, Sikondán, aztán Tko­toknál, vagy legrosszabb esetben a Kököyös alatt; erdő övezte réten hancuroztak. M ost újból megjelentek a téren, Itta- táskásán, kissé becsipve az iskolából való kitódulds örömétől. Autóbuszra várnak, rájukmeg • jó ebéd vár a csinos kökönyösi konyhában. A térre gördül, megfordul és leáll a bust Él- tőnek rohannak az ajtóhoz és szinte nyqneh Imié, úgy lépnek át két lépcsőn. A felnőttek mo. totyognak és ók is beszállnak. A sárgatetejil Ikarus megtelik, de még nm in­dul. Petkó Frigyes, az ablak mellett ül. / két, hidlrtmos vonal elmélyül a homlokán, vissz-rcve- áezik a multba­Még nem éltek akkor ezek a vidáman csvitelö Búk, kislányok. Hol volt még akkor az kartus busz, hol a kökönyösi városrész? Petkó Frigyest íj r^ak egyszerűen Feleinek szólították, ak& most a hat. A busz még mindig áll, így azután eg/ nála ötszr,hasonlíthatatlanul gyorsabb jármű, at emlé­kezés szárnyán visszazuhan a múltba. Mecsekszabolcson áll meg, a mostani sétatér he’^ 'n volt az akkori ..promenád", a bokrot, árkos csu.it. Heggel, a sovány kis reggeli után itt ve­tődtek össze a bányászgyerekek, délben íazahaj- tóttá ókét az éhség,-pedig nem szálltak akkoriban intfcstklandozó illatok a telepi konyhik felől. Petkóék is havi száz pengőből tengődtek. Nem is fárt ő autóbusszal sohasem. Hat órakor útnak indult az iskola idején és négy óra után ért haza a pécsi iskolából. A gyaloglás nem viselte meg túlságosan a ruházatát, mert az amúgy sem ttolt „elegáns", öt.hat évig járt egy ruhában. * Kinőtte már a gúnyát és a fantáziája is új terepet keresett, nagyobbat a ..promesádnál." A filléres regények hősei fogták kézen. A gyerekse- Teg Indián törzzsé változott és egy-egy újdonsült Tarzan, az amerikai Iculhira szózataként velőtrázó ordításba kezdett. De múltak nt évek. Most már arról álmodoz­tok, hogy ki lesz hajóskapitány, ki repülőtiszt, hl meg annál is jobb. Csak bányász nem akart egy sem lenni, egyetlen egy sem. MEGVALÓSULT ÁLMOK Gyerekek voltak még, de jól látták, hogy mi­lyen a bányász sorsa. Mi a munkája, mi a jutalma. Egyszer jött a hír: A vasasi bányászok erre tartanak, elindultak Szabolcs felé, tüntetésre. Ahány gyerek volt, mind felkeredett és usgyi, futott. Le sem lassítottak, amikor a sorlüz dör­dült. Végre egy kis izgalom érkezett az életükbe. De aztán a sok.sok Tarzan mind elpityere.delt. Csertetön, a temető szélénél még vérző holtak és rúngatódzó sebesültek feküdtek. Fekete sorok­ban özönlött onnét a nép, síró asszonyok, villámló szemű férfiak. Csak a csendőrök álltak mereven, már megtöltötték újra a puskájukat. Noé őrmester, aki a halált parancsolta, tovább, ra is a templom első sorában feszengett, vígan áldozott és nyakonlöttyintette magát a szentelt vízzel. A szabólesi fiuk pedig inkább miseiga­Áí zolványt hamisítottak, minthogy templom­ba menjenek. Ezért azután Perr Viktor három va­sárnap is berendelte őket az iskolába és jókor délutánig ott kellett ttlniök, hogy vezekeljenek. Mert nagy bűne volt néki is. Nyaranta, ahe. lyett, hogy hancurozolt volna, kőművesek mellett hordta a maltert. Olyan istentelenül szegény volt, hogy az akkori pár fillér is kellett. A maltert nem építéshez használták, mert nem építettek akkoriban a bányatelepeken semmit. Javítgattak, fótozgattak. Az iskola után Utkarítófiú lett Szent István- aknán. Nagyon nem tetszett neki a bánya, erre gondol most már mosolyogva, amikor a busz az új egészségháznál robog. Hát már hogyisne, a legnehezebb fejtésbe rak. tdk, akkoriban még igazán nem járták az új mun­kásokkal hat napig a bányát, viszont ma meg item etetnek velük bagót. Eriéivel vedig ezt etettek, megmondták; különben nem lehet bányász, csak ha egyet köp és egyet nyel. Az autóbusz a sorompónál mindig lelassít, zök­ken is a síneken. Jobbról-balról építkeznek. Itt az új igazgatóság cölöpjeit verik, amott a főiér készül. Az ultáró völgyének új épületeit már be. hálózzák a kisvasút sineL Petkó Frigyes jól megette a bagót, mert bá­nyász lett. Először segédvájár, aztán aknász: 1948 ban végezte az aknásziskolái. Most Komlón az egyes körletben harmadvezető aknász. Nagy fel­adatot bíztak rá fiatalon. Mindössze 29 éves, szö­kés a haja, így azután még fiatalabbnak Iáiszik, de ha leszáll a bányába, akkor megöregszik. A tudás évekkel felér, <5 pedig tanul. Szakkönyvek­ből és a szépirodalomból is. „A kuznyecki földé' című szovjet könyvből tanulta meg, hogy milyen legyen a jó kapcsolat a műszaki és a fizikai dől. gőzök között. Mikor felszállt az I-es számú légaknán, olyan volt, vagy még olyanabb, mint a legtöbbet dol­gozó bányász. Bejárta az egész bányát, a helyszí­nen intézkedett. Az eredmény nem is maradt, el A csapatok egymás után mondták be a csilléket ő pedig sorra adta össze az eredményt. 137, 145, 174, 223 csille... 254 csille. Pontosan meglett a terv. Augusztus 19-e óta először, de a fogadalom szerint most már a Bányásznapig és azon túl is mindig meglesz. Az autóbusz felkanyaradott Kökönyösre, he fordul az üzletház elé. A mamák kosarakkal csomagokkal megrakottan jönnek a boltokból csemeték felé. Bizonyára nékik is jut majd a vá sárolt holmikból, hát még a hűségjutalom kifize tése után. Petkó elvtárs is hazavisz jutalomként 1500 forintot, de kell is a pénz, legyen otthon mert lehet, hogy ősszel tanulni indul, talán mér nők lesz. Mert valahogy úgy tört, hogy a szabolcsi gyerekek merész álmai sorra megvalósulták, sőt. Van közöttük katonatiszt és repülő, igazgató, ok nász és tucatnyi boldog bányász, sztahánovista, derék munkás. A kökül.yérni gyerekek elindulnak a há Ál 3ay feie, sokan a nagy vájáriskola tövé' ben haladnak cl, ahol <i kékruhás vájártanulók élnek. A gyerekek nem is nagyon néznek rá gyönyörű palotára. Elhatározták ők már régen hogy bányászok lesznek, mert ez a szakma is most már vágyálma lett az ifjúságnak. Az Ikarus pedig megfordul és elrobog üiabb szállítmányáért. SZANTÓ TlBtTR kilóst tettek, hogy szeptember 10-re ezzel is végeznek. Könnyen megy a munka, mert a talaj mindenhol elő van készítve a magnak. Ha az egyik táblán végeztek vetéssel, azonnal folytathatják egy másik táblán. Így dolgozzon minden állami gazdaság és termelőszövet ke­zet! Mutassák meg az egyénileg dolm gozó parasztoknak, hogy akkor less a termés, ha a minisztertanács ha­tározata szerint vetik ej a magot és minden munkát idejében belejeznek. Az ötéves terv adia Baranyának Megyénk gépállomásai és állami gazdaságai az ötéves tervben már gén sok gazdasági épületet kaptak. Megoldódik az a probléma is amely gyors fejlődésünk velejárója volt: az épülethiány. A gépállomásokon egyre többi hangár, műhelyépület, az állami gazdaságokban pedig sül. dőftzálláe, borjúnevelö, ceikóistAlló, fiaztató stb. épül. A csobokapnsztai állami gazda­ságban elkészülnek e hónap végére az 1952. tervévben megkezdett épít­kezések. Többek közt egy mester­séges borjúnevelő, két koca, és két süldő-szállás. , A somogyhárságvi állami gazda­ság boldogasszonyfai üzemegységé­ben öt darab 500 férőhelyes tyúkól építkezésén dolgoznak, míg — ugyancsak a somogybárságyi álla­mi gazdaság — Elemér-pusztai üzemegységében egy 100 férőhelyes csikóistálló építését kezdték mev. * ,A nemeréi állami gazdaságban a muH hónaipb&n készült el egy 60 va­gonom magtár 400.000 forintoe beru­házással. A babarci állami ^ gazdaságban szeptember elsején készült el egv süldőnevelő és boncoló — aso.ooo forint költséggel. * Villányban egy-két hete. hogy elkészült a mezőgazdasági techni­kum raásfélmilliós beruházással. * A palotabozsoki gépállomás mft- hely-épülétének építési munkái is most folynak, egymillió forintos költséggel, ugyanakkor megkezdcS- dött az I. emeletes lakóház építése is, 4BO.OOO forintos előirányzattal. * Augusztus 26-án készült cl a* ócsárdi, homorudi és harkányi gépállomáson egy-egy hangársztn egyenként 250.000 forintos gel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom