Dunántúli Napló, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1952-09-30 / 230. szám

N A P I. Ó 1952 SZEPTEMBER 39 Hm talmas fejlődési távla'okat nyit meg a szovjet ipar. mezőgazda-ág előtt az 1951—55-évi új ötéves terv Mosztva (TASZSZ): V. Szvirida, az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszerve­zete Központi Bizottságának elnöke cikket íft a ,,Tnid“-ban a Szovjetunió cl cl miszer iparának fellendüléséről. Hang süt)'ózza. hogy az új ötéves terv irányelvei az élelmiszeripar to­Az új ötéves terv során több, mint kétmilliárd hatszázmillió téglát, hét­százezer tonna meszel és kétszázezer ónra gipszet állítanak elő. A szilikát téglagyártás 1952 ben az 1940. évi négyszeresére emelkedik. Az ötödik ötéves terv alatt új vábbfejlesztését, termelésének 70 szá. épitőanyaggvárakat építenek az Ural. nn n v n n rí K « « ^ vvi Ani am ^ *-, salékos növelését írják elő Sok üze met kell felépíteni, így elsősorban cu. korgyárakat. olajütőket, továbbá édesipari, teaíeldolgozó, konzerv, ser- tőzíj és borászati üzemeket. 4 termelési kapacitásnak 1955 vé­géig 1950 her. viszonyítva a kristéiy- cukorgyárakhan 25. a cukortínomítók- ban 70, a teaíeldolgozó üzemekben £0 százalékkal, az olajmagvakat fel­dolgozó olaj sajtoló üzemekben 2.5. szeresre, a zöldség szárító üzemekben 3.5 szeresére, a hal, zöldség, és gyü- mölj:skon7ervüzf'mr'kben pedig 40 százalékkal kell növekednie. Szuharjev, az OSZSZSZK építöanyri Ipari minisztere írja az „Izvesztvijá". ban: ban, Szibériában, a Volga mentén és a Távol-Keleten Az alapvető építő anyagok termelése legalább kétszere­sére. a cement-, téglapala és üveg­gyártás pedig még ennél is nagyobb arányban növekszik, * Ukrajna szovhozaiban a munkála­tok széleskörű gépesítésével és a mi- csurini elvek alkalmazásával igen magas terméshozamot érnek el. A ..Kommunista Párt XVIII. kongresszu sa" szovhozban például négy és fél. ezer hektárról hektáronként 25 mé. termázsa gabonát arattak. Az ötödik ötéves terv végéig az ukrán szovhozokban a földművelés, ál lallenyésztés és takarmány előkészítés összes munkaigénves termelőfolyama tát teljesen gépesítik. A bonni koalíciós pártok megkezdték tanácskozásaikat a népi kamara javaslatairól Berlin (MTI) Nyugat-Németország é? a Német Demokratikus Köztársa­ság lakossága vasárnap újabb gyű­léseken követelte, hogy a bonni par. lament adjon tnielőbb érdemleges, pozitív választ a népi kamara javas­lataira. A német nép legkülönbözőbb rétegei a bonni parlament képviselői, hez intézett levelek és táviratok ez­reiben követelik az össznémet tanács, ko/.ás folytatását és a háborús kü- 1 önsz erzödés elutásítását. \ ..Neues Deutschland“ hétfői ki­nti Iában közli, hogy a bonni kor­mánykoalícióhoz tartozó CDU—CSU és FDP (Szabad Demokrata Párt) parlamenti esoporljai megkezdték ta­nácskozásaikat a népi kamara javas­latairól. A nyugatnémclországi sajtó nagy érdeklődéssel tekint a bonni parla­ment állásfoglalása elé. A „Stuttgar­ter Zeitung“ vezércikkében kiemeli: — A német nép békevágya elemi erejű. A bonni pártok tudják, hogy a béke érdekében tárgyalniok kell a népi kamara küldötteivel. SíülpolitiEiai hírek London (MTI): Nixon, amerikai ere. nétor, a köztársasági párt köztársasá­gi alekiökjelöltje, — saját korrupciós botrányának, palástolására — mint is ■'»aretes. Stevenson, demokratapárti elnökjelölt üze'mei felé igyjkezett te­relni az érdeklődést. így Stevenson- nak kellett most nyilatkoznia arról, honnn szerezte azokat a titkos ala­pokat. amelyekből egyes itíinoisi köz tisztviselőknek jelentős összegeket juttatott. A. dsmokratapárt.i köztársasági el nökjelöll louisvillei beszédében be­ismerte. hogy a többi között ifjabb Marshall Fieldtől, s Chicago Sun Times igazgatójától hétezerszáz dói lárt kapott, „bizonyos chicagói üzlet­emberektől” kétezerkitencszáz dollájj összegű „hozzájárulás” érkezett és volt olyan adományozó is, — tette hozzá. — aki ötea?r dollárt küldött ..név nélkül “ Stevenson állítása sze­rint ezekből -az „adományokból'’ nyolc ..kulcsállásban1’ lévő állami tisztvise. lő’’ kapott összesen 18.150 dollárt. Bécs (TASZSZ): Az amerikai meg­szálló hatóságok mind több osztrák üzemet állítanak át hadianyaggyár- lásra. A e • nokratikus sajtó közlése sze­rint az amerikaiak többmiillió sch ül in. két költöttek egy Salzburg közelében lévő üzem modernizálására. Ez az üzem amerikai megrendeléseken dol­gozik. A gyárban máris több robba­nás történt. A robbanások következ­tében sok munkás megsebesült'. Salzburg több fafeldolgozó üzeme nagy megrendeléseket kapott katonai barakok gyártására. * Bukarest (Agerpress) : A romániai magyar'akta vidékek dolgozó népe nagy lelkesedés«:! fogadta az új al kotmány megszavazásának hírét. Ezt a történelmi jelentőségű eseményt. — amely egyúttal a magyar autonóm te­rület megteremtését is jelenti — lel­keshangulatú gyűléseken vilattak meg a magyar területek üzemeinek és hivatalainak dolgozói. Iránban tiltott övezetté nyilvánították az oiajmezőket Teherán (TASZSZ) A „DAD“ cftnfi lap jelentése szerint Moszadik iráni miniszterelnök és hadügyminiszter rende'etére minden Teheránban álló. má-sozó katonai egységet „harci ké­szültségbe“ helyezték. A „Keihan“ című lap beszámol arról, hogy Mo- szadiknak ezt a rendeletét megküld­ték a vidéki és a határmenti hely­őrségeknek is. A helyőrségek parancs nokait utasították, hogy állandó rá­diókapcsolatot tartsanak fenn az iráni vezérkarral és rendszeresen szá­moljanak be az övezetükben történő eseményekről. A „Keihan“ közli az iráni vezér­karnak azt a parancsát is, amellyel minden iráni olajmezöt tiltott övezet­té nyilvánítottak. Külön engedély nélkül senki sem ntazhat ide és az övezeten belül is csak olyan külföldi vagy iráni származású személyek köz lekedhetnek. akik megfelelő enge­déllyel rendelkeznek. Miért hívta meg Churchill Utót? Egyheti intrika és vendégeskedés, háborús cselszővény és közös va­dászat után Eden, n Churchill kormány külügyminisztere elhagyta Tito- Jugoszláviát és Bécs felé vette útját. Az Eden—Tito-tárgyalásokról persz? rtom adtak ki részletes jelentést, s amit kiadtak, azt a burzsoá „titkos diplomácia“ szokásos fátylával takar Iák le. Mégis, néhány nyilatkozatból és egy sor kísérő jelenségből hozzá vetőleges pontossággal megrajzolhatjuk: mi történt ezeken a tárgyaláso­kon. maxim GORKIJ: AZ jPÁROSÍTÁS! KÖLCSÖNRŐL A nagy szovjet író ezt a cikkét, amelyet „Válogatott publicisztikai müveiből“ mint részletet közlünk, 1928-ban, illetve 1929-ben irta. amikor az Ifjú szovjet állam az iparosítási kölcsönt bocsátotta ki. 17gy újságíró megkérdezeti: FTo. 1J gyan vélekedem a népgazda­ság iparosítását szolgáló kölcsönről? Azt hiszem, hogy a kölcsön jegv- róse a'Szovjetunió minden vaiameny nyíre is öntudatos polgárának elemi kötelessége. Hiszen világos, hogy a munkások szabad és igazságos szo­cialista államának megteremtése cél­jából a legtökéletesebb technikát kell létrehoznunk, olyan üzemek és gyá­rak hálózatát kell kiépítenünk, ame­lyek az ország lakosságának mindazt rendelkezésére bocsátják, amire szük­sége van. Magának a lakosságnak kö­telessége anyagilag is támogatni a szánára szükséges áruk termelését. Európa tőkései erre a célra nem ad nak pénzt. Azt hiszik, hogy az orosz dolgozó nép az ország iparának hely­reállítására irányuló munkájában tel­jesen kimeríti epéjét. Nem tudják, hogy milyen n(tgy erőtartalékaink vannak és milyen tehetséges az a nép, amelyet szeretnének gazdasági­lag is úgy leigázni. mint ahogy a múltban sikerűit leigázniok az in­diaiakat és kínaiakat. A mi parasztjaink és munkásaink nem kerülhetnek az európai tő­kések súlyos rabságába. Városaink és falvaink dolgozói már tisztában van­nak azzal, hogy nélkülözhető össze, griket kölcsön kell adutok az állam­nak. hagy az állam ezeket az összege­ket a dolgozók érdekében a népgaz­daság további fejlesztésére fordítsa A szovjet hatalomnak a do'gozö nép érdekein kívül nincs más érdeke. A szovjet hatalom a világ egyetlen igazi népi hatalma és va'óban arra törekszik, hogy a dolgozók számára könnyebb életfeltételeket, igazságos, szocialista államot teremtsen. Doígo. zó népünk megérti saját államhatal­mának céljait. Ezt bizonyítja az a tény. hogy a, nép örömmel adja oda Az angol külügyminiszter elsősor­ban mint az meriki—angol imperia­lista összérdekek képviselője utazott Titóhoz, s ennek megfelelően legfőbb feladata a béketábor országai ellen irányuló zsoldos szövetség, „balkáni blokk” megszilárdítása volt. Egész sor bizonyíték van erre. IU van mindenekelőtt a jugoszláv kor­mánynak az Eden-látogatásról szóló hivatalos nyilatkozata, amely — ha valaki eddig még nem tudta volna megállapítja: Churchill kormányának és Tito kormányának „hasonló néze teik vannak azon alapvető világprob lémák természetével kapcsolatban amelyekkel szemben állnak." (Úgy látszik ez 2 „sajátos jugoszláv szocia. lizmus”) Az angol rádió kommentá­tora is első helyen azt hangsúlyozta, hogy Eden látogatása „lépés Délkelet Európa megszervezése és bekapcsolá­sára“ a nyugati támadó rendszerbe. Nem lehet figyelmen kívül hagyni ezzel kapcsolatban azt sem. hogy alig néhány r.appa; Eden elutazása e’őtt az amerikai földközitengeri Hol­ta egységei meglátogatták Jugoszláviát a ebből az alkalomból Cassady ten­gernagy légitámaszpontokat kért Tito tói, az amerikai repülőgépek számá­ra. valamint azt, hogy a jugoszláv haditengerészet egységei vegyenek megtakarított pénzét a népgazdaság j fejlesztésére. Minden egyes ember, aki résztresz a kölcsön jegyzésben, hozzájárul a szabadság megszilárdí­tásához. amelyért népünk vérét hul­latta. 17 nnvit mondhatok az iparosítási *-i kölcsönnel kapcsolatban. Ezt nem mint po-Ütikus. hanem mint or­szágom állampo'gára mondom, mint olyan ember, aki szeretett népének boldogságát a saját boldogságának és örömének tekinti, mint oivan em­ber, aki egész életével bebizdnyítot- ta és bebizonyítja, hogy „az akarat és a munka — mindent legyőz“ ... részi az. amerikai flotta angliai had­gyakorlatain. Az amerikai Associated 'Press belgrádi jelentése még azt ís bevallotta, hogy ,,Titónak térképeket mutattak, amelyek jelezték, hogy ha­dihajók által szállított repülőgépek honnan és hogyan intézhetnek tárna dóst Magyarország, Románia és Bul­gária ellen." Az amerikai propaganda később észbekapott és viharosan cáfolta a Tito—Cassady megbeszélésről szóló híreket — de ez persze senkit sem csap be. Ennek a megbízatásnak részeként tárgyalt Eden a trieszti kérdésről is. Az amerikai angol agresszív tervek­nek komoly akadálya a jugoszláv és olasz csatlós kormány marakodása Trieszt ügyében. Washington és Lon­don éppen agresszív terveik érdeké­ben arra törekszenek, hogy Tito és Gasperi között közvetlen megegye­zés jöjjön létre (ami persze nyílt meg. sértése a Trieszt nemzetközi ellenőrzé­sét előíró határozatoknak). Eden Bel- grádban ilyen értelemben nyilatkozott s így érthető Tito elégedettsége. Azt mondottuk: Eden elsősorban, mint az amerikai angol imperialista ossz érdekek képviselője utazott Tito. hoz. Emellett persze úgy is utazott, mint az amerikai monopóliumok kor­mányával marakodó brit tőkések meg­bízottja, Nem véletlen, hogy az angol rádió kommentárja szokatlan nyílt­sággal fogalmazta meg: „Eden külde­tése Belgrádba, kihangsúlyozza azt a vezető szerepet is, amelyet Nagy- Britannia ma Délkelet Európában ját­szik." Félreérthetetlenül utal éz a mondat arra, hogy Churchill kormá. nya úgy véli: van még mód arra, hogy á közösen létrehozott, népelle- nes, támadó balkáni blokkon belül elkaparintsa a vezetőszerepet — és ami ezze; jár: a nagyobb profitot — Washington orra elől, Nem vitás, ez az egyik oka annak is, hogy Chur­chill angliai hivatalos látogatásra hív­ta meg régi cimboráját, Titót, s hogy — az AFP belgrádi távirata szerint — ,,úgy tudják, hogy Tito a meghívást el is fogadta." A közeljövő eseményei, a tények még jobban megvilágítják majd az Eden—Tito megbeszélés részleteit. Ez- a látogatás mindenesetre újra feltárta a népek előtt: mi fő a háborús uszí_ lók boszorkánykonyháján — s ugyan­akkor világos jzleit mutatta az ame­rikai és angol imperialista ragado­zó mindenütt felbukkanó ellentétei­nek is. Wokszor mondjuk : h tVL- ct «11 í\n n Pn nekünk béke kell, de nem akármilyen béke, nekünk csak szabad béke kell. A legtöbbször eszünkbe sem jut. hogy pártunknak ez a jelezava továbbfej. íesz.ti haladó hagyományainkat. A magyar nép évszázadokon át har rolt a törökök és a Habsburgok ellen. Harca igazságos háború volt:-harc a leigázók ellen, harc azok ellen, akik zsarnoki békét akartak a magyar népre erőszakolni. A magyar nép no-basem nyugodott bele a rabságba. Akkor harcolt szív ve!-lélekkel, ami­kor a szabadságért harcolt. Amikor a magyar nép igaz ügyért ha'colt. a haladé*« mellett állott, igen •ok osprben együtt harcoltak vele a nemzetiségek is. Hunyadi és II. Rá­kóczi, zászlaja alá tömegesen tódul­tak nemcsak a magyar jobbágyok, hanem a románok, szerbek, szol vakok, ukránok is. Meglátták, hogy az ő harcuk a magyar nép harcától elvá­laszthatatlan. bizltak vezetőikben, men a/.ok az ö ügyüket is képvisel­ték. Hunyadi például ezt mondotta: ,.A béke természeténél fonva főbb 2 háborúnál. hiszen nem egyébbért viselünk háborúkat, mint h"gy azután békében élhessünk. De meg kell nézni, milyenek n kéke feltételei. Ha nem méltányosak. I jobbakat kell kiharcolni... nem ' mkármilyen béke kell nekünk". A Hunyadi zászlaja alá sorakozó Jobbágyok ki is harcolták maguk­nak a „nem akármilyen békét“. A kurucok szabadságharca is nagy si­kereket ért el, de a főurak árulása letörte. Már az akkori pé'da is tanul­ságul szolgálhat tehát nekünk arra hogy minden nemzet fö ellensége maga a k'z«ákmányo'ó urá'kndó ősz- tál; -o mindet) nemzet népének közös „Békét, békét a világnak, de ne zsarnokkénytől... <•<, érdeke az uralkodó osztály ellen har­colni. * I tézsa Győrg-y így szólt a többi * f között a ceglédi piacon össze- gvilit parasztokhoz: (Illyés Gyula ver sóból)) .........Ha a nemes lakomázik, ugrál tágan, paroláztk. lódít serleget a falra, a paraszt jajául föl arra. Nyitott szájuk jajpanaszra* dögölj! rúgtak a parasztba, korbács pat'ant. a tórákba rekedj a szó. fojtogatva. Na. nem értjük a beszédet! Elég is ennyi testvérek. balta. csáp. mór hadnrótnp 11 tagj/arázza igazunkat." Igazunkat... Dózsáék be'enyugod- haftak volna a ..békébe“; abba. hogv bármit is csmáljon a nemes, mindig a paraszt sinyü meg: éhezik, robo. tol látástól fakulásig, rongyos. A pa­rasztságnak azonban nem ilyen béke kellett, hanem: ..testvéreim. — hajiokát is, szélbe szórjuk a porát is!..." Csak olt van igazi béke. ahol sza­badvág is van — tanulhatjuk Dózsáék tói. * vég Cok hőst történet fűződik a vári vitézek harcához. Sokszo­ros túlerővel állottak szemben min­dig: Egert I.V>2-ben alig 200') vitéz védte, a 'örökök 1500(H) fönvi had seregéve' -zemben. Kőszeget n'h.inv száz vasmegyei paraszt védte száz­ezer török ellen, Szigetváron Zrínyi maroknyi csapatával szállt szembe a hatalmas török túlerővel, Drégely várát alig 150 ember védte a 10.000 törökkel szemben. Egert. Kő­szegei megvédlék, Zrínyi Szigetváron. Szondy Drégelyen katonáival kiro­hant a várból és utolsó lehe'etéig is kaszabolta az ellenséget. Hónapokig lekötötték ezzel a törököket, s ha az ország többi várait is számítjuk, fő­leg ezekkel felmorzsolták erejüket, míg végül sikerült kiűzni őket. Ez azt mutatja nekünk, hogy jöhet bármekkora hadsereg, a szabadságá­ért harcoló népet nem lehet legyőzni, s arra a rabló hadseregre pedig, amely más népekre tör, biztos pusz. tatás vár. Jé "ssot*' így írt. 1848 júliusában: .,1'n belőlem nem a harc vágya szól Magyarország jövendője nem a hódítások útján leküszik, Ntkem a szabadság békéje kelt. nem kere sem a véres dicsőséget. Én nem ize nek hadat senkinek. De ha valaki a magyar koronához hozzányúl, ha önállóságunkat, szabadságunkat, nemzeti becsületünket megtámadja: ha kihívó daccal kesztyűt vet Iá balekhoz: azt mondom, vedd fel nemzetem, s dobd a kihívónak arca. hoz, ha mindjárt az óvilág mesés óriása volna is....” ..Ha készülünk, nem fogunk meg- támadtatni: ha nem készülünk, meatániadtntunk A gyöngének bé­kéje kegyelemtől liiqq. Az erős be kéje biztosítéké 1 önmagában hord. ja. A'vólnt. habár óriás is, senki sem tél. A,: crö-sei alkusznak, a gyöngének parancsolnak. Készülct- lenség több, mint gyengeség. Ké szilletlenség bizonyos halál.“ Amikor harcról volt szó, akkor így toborzott: ..Nem magyar az, cudar az, aki hazáját nem védelmezi!. . Aki minket kővel sújtott, sújtsuk menny. kővel!... Oly hatalmasnak hiszem én a népet, hoav ha feli,-el és össze­tart. a ropogva összerogyó ég bol­tozatai' is képes lenntartani erős karjaival." Petőfi ezt írta: Békét, békét a világnak, De ne zsarnokkénytől, Békét csupán a szabadság fölszcntclt kezéből. Majd ha így lesz a világon Általános béke. Vessük akkor fegyverünket Tenger jetikére. De amíg így nincs: addig tégy vert, Fegyvert mindhalálig! .. Petőfi nemcsak a mi népünk béke jét, minden nép szabadságát és béké. jét kívánta. Az olasz forradalomhoz írt költeményében azt irta, hogy „Se­gítsd őket szabadság istene", több­ször írt költeményeiben a ,..«zent vi lágszabadtiágról", Petőfi tehát nem­zetközi ig volt, de ugyanakko? fel­hívta a népet, hogy pusztítsa el a ,,b Iső bitangok" at. ütötte a gyáva száüipsökpi is, a gúnv fi'gyvercvd: Tenni, tenni.1 ahelyett, hogy szóval A? időt így clharácsol jótok . . Nyújtsátok ki lettre a kezet már — S áldozatra zsebeiteket, Tápláljátok végre a hazát, aki Oly sokáig táplált titeket. * A* igazságos békéért harcolt 1919 ben is a dolgozó nép. Az' imperia-isták az Ország végtelen­ségig való megcsonkítását és azon túl az. ország teljes gyarmatosítását akar­ták. Sok proletár és paraszt meghalt inkább, de harcolt a proletárdiktatú- mért c rabló feltétetek ellen, Horthy áruló ós népgyiikos kormánya volt az. aki feltétel nélkül odadobott min­dent az imperia isták lába elé. meg- gyalázta a magyar népet, évszázados harcait. * TJinin*, amiért népünk évszáza­dokig küzdött, beteljesült,. Ma van béke „nem zsamokkénytől. hanpm vmpán a szabadság felszentelt kézé- bő*.“ De nekünk ezt a békét tovább :a is biztosítanunk kell. A lehetősé­günk megvan rá, mert most olyan békemozga, orn támadt fel a világon, amilyen még sohasem volt. A béke­harcos világ katonája a mi nemzetünk is és ránk is kötelezőek a^ok, amiket a ße/re Vilógtanács, illetve az Orszá­gos Békelanács tűzött elénk: A békét meg lehet menteni! A bé­két meg kel; menteni! Úgy. hogy minden bfcsületes békét akaró dol­gozót bevonunk a békeharcba. He ezt elérjük, biztosítjuk a békét. A régi békeharcosoknál és az iH most bevont békeharcosoknál is, első sorban a tettekre van szükség. A tet­tek beszélnek: ma a békekölcsön /Vgvzés. a több. jobh munka. így ké­szülünk mi a III magyar békekong- rr.sszusra cs a népik bécsi békekoag­resszívára. 51 agyar László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom