Dunántúli Napló, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1952-09-29 / 229. szám

2

NAPLÓ

1952 SZEPTEMBEH S»

n atal más fejlődési távla'okat nyit meg a szovjet ipar. mezőgazdaság előtt az 1951—55-évi új ötéves terv

Moszkva (TASZS2): V. Szvirida. az PJelmiszeripari Dolgozók Szakszerve- :■etc Központi Bizottságának elnöke l iirket irt a „Trud'-ban a Szovjetunió élelmiszeriparának fellendüléséről.

Hangsúlyozza, hogy az új ötéves tc'v irányelvei az élelmiszeripar to ' óbbfejlesztését, termelésének "0 szó. mi lékos növelését írják elő Sok (ize met kell felépíteni. így elsősorban cu. I argyárakat. olajü'őket, továbbá édesipari, teaíeldolgozó. konzerv, ser lö/ő és borászati üzemeket.

A termelési kapacitásnak 1055 végéig 1959 hez viszonyítva a kristály- cukorgyárakban 25. a cukor/ínomitók ban 7(1. n teafeldolgozó üzemekben HO százalékkal, az olajmagvakat íel- cotgozó olajsaitoló üzemekben 2.5. r 'eresre, a zöldségszárító üzemekben ■"■5 szeresére, a hal, zöldség, és gyü- nölcskonzervÜTemekben pedig 40 százalékkal kell növekednie.

Szuharjev, az OS7S7SZK épltöanv/i lnar< minisztere írja az „Izvcsztyijá”, b.rn:

Az új ötéves terv során több, mini kétmilliárd hatszázmillió téglát, hétszázezer tonna meszel és kétszázezer onna gipszet állítanak elő. A szilikát téglagyártás 1952 ben az 1940. évi négyszeresére emelkedik.

Az ötödik ötéves terv alatt új épitöanyaggvárakat építenek az. Ural. ban, Szibériában, a Volga mentén és a Távol-Keleten Az. alapvető építő anyagok termelése legalább kétszere sere. a cementé, téglapala és üveg gyártás pedig még ennél is nagyobb arányban növekszik.

Ukrajna szovhozaiban a munkálatok széleskörű gépesítésével és a mi- csurini elvek alkalmazásával igen magas terméshozamot érnek cl, A ..Kommunista Párt XVIII. kongresszu sa’‘ szovhozban például négy és lél. ezer hektárról hektáronként 25 métermázsa gabonát arattak.

Az ötödik ötéves terv végéig az ukrán szovhozokhan a földművelés, állattenyésztés és takarmányelőkészités összes munkaigényes lermtlőfolyama tát teljesen gépesítik.

A bonni koalíciós pártok megkezdték tanácskozásaikat a népi kamara javaslatairól

Boriin (MTI) Nyugat-Néme'ország ér- a Német Demokratikus Köztársa- ság lako^-ág» vasárnap újabb gvü- lé^sjzen követette, hogy a bonni par. lament adjon eniciőbb érdemleges, pozitív választ a népi kamara javaslataira, A német nép legkiilönbözöbb rétege; a bonni parlament képviselői, hez intézett levelek és táviratok ezreiben követelik az össznémet tanáén, koráé folytatását és a háborús kü- lön-zorződés elutasítását.

A ..Neues DeuMchland“ hétfői kiadj' iban közli, hopy a bonni kormánykoalícióhoz tartozó CDU—CSU és FDP (Szabad Demokrata Párt) parlamenti csoportjai mepkezdték tanácskozásaikat a népi kamara javas, la tálról.

A nyugat németországi sajtó napy érdeklődéssel tekint a bonni parlament állásfoglalása elé. A „Stuttgar. tér Zeitung'1 vezércikkében kiemeli:

— A német nép békevágya elérni erejű. A bonni pártok tudják, bogy a béke érdekében tárgvalniok kell a népi kamara kit'dötteivel.

Külpolitikai Ifírok

London (MTI): Nixon, amerikai esze. nétor, a köztársasági párt köztársasági aJeinök jelöltje, — saját korrupciós botrányának palástolására — mint is- ttiore'.es, Stevenson, demokratapárti elnökjelölt tizeimet felé igyekezett te relni az érdeklődést. Igv Stevenson- nak kellett most nyilatkoznia arról, honim szerezte azokat a titkos alapokat, amelyekből egvts ilíinoisi köz- tisztviselőknek jelentős összegeket juttatott.

A d'mokratapárti köztársasági cl nökjolölt louisvillri beszédében beismerte. hogy n többi között ifjabb MarshaM Picidtől, - Chicago Sun Times igazgatójától héte-zerszáz dollárt kapott, ..bizonyos chicagói üzletemberektől" k é tez.e rkilen cszá z dollár összegű ..hozzájárulás" érkezett és volt olyan adományozó is, — tette hozzá. — aki ötezír dollárt küldött r..név nélkül.“ Stevenson ámítása sze rint ezekbó! az ..adományokból'' nyolc ..kulcsállá.sban" lévő állami tisztvise. lő’’ kapott összesen 18.150 dollárt.

*

Bées (TASZSZ): Az amerikai mes- rzáldó hatóságok mind több osztrák üzemet állítanak ót hadianyaggyártásra.

A demokratikus sajtó közlése szerint a-z amerikaiak tőbbmiálió schilíin. két költöttek egy Salzburg közelében lévő űzöm modernizálására. Hz. az üzem amerikai megrendeléseken dolgozik. A gyárban máris több robbanás történt. A robbanások következtében sok munkás megsebesült.

Salzburg több fafeldo'gozó (izémé nagv megrendeléseket kapott katonai barakok gyártására.

Bukarest (Agerpress): A romániai magyarlakta vidékek dolgozó népe nagy lelkesedés«; 1 fogadta az új alkotmány megszavazásának hirét. Ezt a történelmi jelentőségű eseményt, — amely egyúttal a magvar autonóm terület megteremtését is jelenti — lelkeshangulatú gyűléseken vitatták meg a magyar területek ütemeinek és hivata’ainak dolgozói.

MAXIM GORKIJ:

AZ IPAROSÍTÁSI hOTCSODiROL

A nagy szovjet író ezt a cikkét, amelyet „Válogatott publlelsrtlVai müveiből'* mint részletet közlünk, t!»28-ban, illetve líklfl-ben irta, amikor az Ifjú szovjet állam az. iparosítási kölcsönt bocsátotta ki.

K’gy újságíró megkérdezett: Ho.

ss gyan vélekedőm ,t népgazda- «áa iparosítását szolgáló kölcsönről?

Azt hiszom, hogy a kölcsön jegyzése a Szovjetunió minden valameny nyire is öntudatos polgárának elemi kötelessége. Hiszen világos, hogy o munkások szabad és igazságos szó- rialisla államának megteremtése céljából a legtökéletesebb technikát kell létrehoznunk, olyan üzemek és gyárak hálózatát kell kiépítenünk, amelyek az ország lakosságának mindazt rendelkezésére bocsátják, amire szüksége van. Hágának a lakosságnak kötelessége anyagilag is támogatni a számára szükséges áruk termelését.

Európa tőkései erre a célra nem ad nak pénzt. Azt hiszik, hopy az. orosz dolgozó nép az ország iparának helyreállítására irányuló munkájában teljeses, kimeríti erejét. Nem tudják, hogy milyen nruUt rrötartalékalnk vannak és milyen tehetséges az « nép, amelyet szeretnének gazdaságilag is úgy lel gázni, mint ahogy a múltban sikerűit Irigázniolc az indiaiakat és kínaiakat.

A mi parasztjaink és munkásaink nem kerülhetnek az európai tő kések súlyos rabságába. Városaink és falvaink dolgozói már tisztában vannak azzal, hogy nélkülözhető össze, geiket kölcsön kell adniok az államnak, hogy az állam ezeket az összege, két a dolgozók érdekéberi a népgaz- dóság további fejlesztésére fordítsa A szovjet hatalomnak a do'gnzó nép érdekein kívül nines más érdeke. A szovjet hatalom a világ egyetlen

igazi népi hatalma és valóban arra törekszik, hogy a dolgozók számára [ könnyebb élet feltételekéi, igazságos

szocialista államot teremtsen. Dotgo. zó népünk megérti saját államhatalmának céljait. Ezt bizonyítja az a tény. hopy a nép örömmel adja oda meptnkarított pénzéi a népgazdaság fejlesztésére. Minden egyes ember, aki. résztvesz a kölcsönjegyzéshcn. hozzájárul a szabadság megszilárdításához, amelyért népünk vérét hűl. Int to.

K1 nnyit mondhatok az iparosítási kölcsönnel kapcsolatban. Ezt nem mint politikus, hanem mint országom állampolgára mondom, mint olyan ember, aki szeretett népének boldogságát a saját boldogságának és örömének tekinti, mint olyan ember. aki epész életével bebizonyította és bebizonyítja, hopy „az akarat és a munka — mindent legyőz" ...

Iránban tiltott övezetté nyilvánították az olajmezőket

Teherán (TASÄSZ) A „DAD“ című lap jelentése szerint Moszadik iráni miniszterelnök és hadügyminiszter rendeletére minden Teheránban álló. másozó katonai epyséprt „harci készül't-«égbe“ helyezték. A „Keiben“ című lap beszámol arról, hopy Mo- szadiknak ezt a rendeletéi megküldték a vidéiki és a hatánnenti hely- örsépeknek is. A helyőrségek parancs nok.ait utasították, hogy állandó rádióivá pcsoiatot tartsanak fenn az

iráni vezérkarral és rendszereden számoljanak be az övezetükben történő eseményekről.

A ..Keihan" közli az iráni vezérkarnak azt a parancsát is, amellyel minden iráni olajtnezöt tiltott övezetté nyilvánítottak. Külön engedély nélkül senki sem utazhat ide és az övezeten belül is csak olyan külföldi vagy iráni származású személyek, köz lekedhetnek. akik megfelelő engedéllyel rendelkeznek.

Miért hívta men Churchill Utót?

Fgyheti intrika és vendégeskedés, háborús rselsrövény és közős vo- dászat után Kdén, 0 Churchill kormány külügyminisztere elhagyta Tito- Jugoszláviát és Bécs felé vette útját.

Az. Edén—Tito-tárgya’ásokról persze m’m adlak ki részletes jelentést, s amit kiadtak, azt a burzsod „titkos diplomácia“ szokásos fátylával takar Iák le. Mégis, néhány nyilatkozatból és egy sor kísérő jelenségből hozzávetőleges pontossággal megrajzolhatjuk: mi történt ezeken a tdrgya'áso- l-tm.

Az angol külügyminiszter elsősorban mint az meriki—angol imperialista összérdekek képviselőit utazott Tltóhoz, s ennek megfelelően legfőbb feladata a béketábor országai ellen irányuló zsoldos szövetség, „balkáni blokk” megszilárdítása volt.

Egész sor bizonyíték van erre. Itt van mindenekelőtt a jugoszláv kormánynak az Edén -látogatásról szóló hivatalos nyilatkozata, amely — ha valaki eddig még nem tudta volna — megállapítja: Churchill kormányának és Tito kormányának „hasonló nézc teik vannak azon alapvelő világproblémák természetével kapcsolatban, amelyekkel szemben állnak(Úgy látszik ez a „sajátos jugoszláv szocializmus”) Az angol rádió kommentátora is első helyen azt hangsúlyozta, hogy Eden látogatása ,,lépés Délkelet Európa megszervezése és bekapcsolására“ a nyugati támadó rendszerbe.

Nem lehet figyelmen kívül hagyni ezzel kapcsolatban azt sem, hoqy alig néhány nappal Eden elutazása előtt az amerikai földközitengeri flotta egységei meglátogatták Jugoszláviát i ebből az alkalomból Cassady tengernagy légitámaszpontokat kért Tito lói, az. amerikai repülőgépek számára. valamint azt, hogy a jugoszláv haditengerészet egységei vegyenek részt az amerikai flotta angliai hadgyakorlatain. Az amerikai Associated Press belgrádi jelentése még azt is bevallotta, hogy ,,Titónak lérképeket mutattak, amelyek je'ez^k, hogy hadihajók által szállított repülőgépek honnan és hogyan intézhetnek tóma dóst Magyarország. Románia és Bulgária ellen,"

Az. amerikai propaganda később ósizbekapott és viharosan cálolta a Tito—Cassady megbeszélésről szóló híreket — de ez persze senkit sem csap be.

Ennek a megbízatásnak részeként tárgyalt Eden a trieszti kérdésről is.

Az amerikai angol agresszív terveknek komoly akadálya a jugoszláv és olasz csatlós kormány marakodása

Trieszt ügyében. Washington és Lón dón éppen agresszív terveik érdekében arra törekszenek- hogy Tito és Gasperi között közvetlen megegyezés jöjjön létre (ami persze nytlt meg. sértésp a Trieszt nemzetközi e-fenőrzé- sét előíró határozatoknak). Eden Belgrádiján Uyen értelomhen nyilatkozott s Így érthető Tito elégedettsége.

Azt mondottuk: Eden elsősorban, mint az amerikai angol imperialista összérdek-ik képviselője utazott Tito. hoz. Emc'lett persze úgy is utazott, mint az amerikai monopóliumok kormányával marakodó brit tőkések megbízottja. Nem véletlen, hogy az angol rádió kommentárja szokatlan nyílt. Sággal fogalmazta meg: ,.Eden küldetése Belgrádba. kihangsúlyozza ad a vezető szerepet Is, amelyet Nagy- Britannia ma Délkelet Európában Játszik.'’ Félreérthetetlenül utal ez , * mondat arra, hogy Churchill kormá. r,ya úgy véli: van még mód arra, hogy a közösen létrehozott, népellenes, támadó balkáni blokkon belül elkaparintsa a veze'őszerepet — és ami ezzei jár: a nagyobb profitot — Washington orra elől. Nem vitás, •* az egyik oka annak is, hogy Chur- chHl angliai hivatalos látogatásra hívta meg régi cimboráját, Titót, s hogy — az AFP belgrádi távirata szerint — „úgy tudják, hogy Tito a meghívást el is íogadta."

A közeljövő eseményei, a tények még jobban megvilágítják majd a* Eden—Tito megbeszélés részleteit. Ez a látogatás mindenesetre újra feltárta a népek előtt: ml tő a háborús uszl. lók boszorkánykonyháján — s ugyanakkor világos feleit mutatta az amerikai és angol imperialista ragadozó mindenütt felbukkanó ellentéteinek Is.

^ok«zor mondjuk : nekünk

béke kell, de nem akármilyen

béke, nekünk csak szabad béke kell. A !egifthW.ör eszünkbe som jut. hogy pártunknak ez a je'szava továbbfej. lenti haladó hagyományainkat.

A magyar nép évszázadokon át har colt a törökök és a Halrslmi gok ellen. Harca igazságos háború volt: hare a leigázók ellen, harc azok ellen, akik x-arnoki békét akartak a magyar népre erőszakolni. A magyar nép eohaisem nyugodott bele a rabságba. Akkor harcolt szivvel-lélekkel, ami. kor a szabadságért harcolt.

Amikor a magyar nép igaz ügyért harcolt, a haladás mellett állott, igen «ok esetben együtt harcoltak vole a nemzetiségük is. Hunyadi és II. llá- k'iepl zászlaja alá tömegesen tódultak nemcsak a magyar jobbágyok, hanem a románok. sz.'*rbek. szol vakok, nkránnk is. Meglátták, hogy az ő harcuk a magyar nép harcától elvá- lasztSiatatian. bizftnk vezetőikben, «nert azok az ő ügyüket is képviselték Hunyadi például ezt mondotta:

„A béke természeténél fogra jobb c háborúnál, hiszen nem c*/góbiiért viselünk háborúkat, mint hogy azután békében ■ élhessünk. lie meg kell nézni, milyenek n béke feltételei. Ha nem méltányosak. I jobbakat kell kiharcolni... nem akármilyen béke kell nekünk".

A Hunyadi zászlaja alá sorakozó jobhág yok ki is harcolták maguk nak a „nem akármilyen békét“. A kurucok szabadságharca is nagy sikereket ért el. de a főnrak árulása !nlftrte. Már az akkori pé'da is tanulságul szolgálhat tehát nekünk arra hogy minden nemzet fő c'tenségc magi a k’zsákmáovo'ó itra'kodó perkily és minden nemzet néjuook közős

Békét, békét a világnak, de ne zsarnok kénytől...66

érdeke az uralkodó osztá'y ellen harcolni.

I kézen György így szólt a többi *■ között a ceglédi piacon ossze- rvtllt parasztokhoz: {Illyés Gyula ver ebül))

„... Ha g nemes lakomdzlk, ugrál vígan, parnlázik, lódít serlegei a falra, a paraszt jajául föl arra.

Nyitott szájuk jaj panaszra* dögölj! rúgtak a pnrasrfha, korbács pattant, a torokba rekedt a szó. fojtogatva.

Na. nem érijük a beszédet!

Hlég is ennyi testvérek, balta, csép, már hadarólap magyarázza igazunkat."

Igazunkat... Dózsáék be’enyugod- lnttak volna a ..békébe“: nhba. hogy bármit is (*s:ná!jon a nemfw, mindig a paraszt sinvli meg; éhezik, robo. tol látástól vnkn'áilg, rongyos. A parasztságnak azonban nem ilyen béke kellett, liánéin:

„testvéreim, — hajiokát is, szélbe szórjuk a porát is!. . .'• Csak ott van igazi béke. ahol szabadság is van — tanulhatjuk Dózsáék

tó!.

*

4^ok hősi történél fűződik a vég 1-7 vári vitézek harcához. Sokszoros túlerővel ál'ottak szemben mindig: Kgert l.YVMicn a'ig íOOD vitéz védte, a törökök 150000 főnyi had, seregével szemben. Kőszeget néhány száz va.megypi paraszt védi« százezer török ellen. Szigetváron 7.rinyi maroknyi csapatával szállt szembe a hatalmas török túlerővel, Drégely várát alig 150 ember védte a

10.000 törökkel szemben. Egert. Kő -zeget megvédtek. Zrínyi Szigetváron. Szondy Drégelyen katonáival kiro- hani a várhó és utolsó leheletéig is kaszabolta az ellenséget. Hónapokig lekötötték ezzel a törököket, a ha az ország többi várait is számítjuk, főleg ezekkel felmorzsolták erejüket, míg végül sikerült kiűzni őket.

F.z azt mutatja nekünk, hogy jöhet bármekkora hadsereg, a szabadságáért harcoló népet nem lehet legyőzni, s arra a rabló hadseregre pedig, amely más népekre tör, biztos pusz. tulás vár. lé

•'•«utb igv irt 1848 jú’iusában: .,I?n belőlem nem a harc vágya szól Magvarország jövendője nem a hódítások út/dn leküszik. Nakem a szabadság békéje kell. nem kere sem a véres dicsőséget. En nem Ize nek hadai senkinek De ha valaki a magyar koronához hozzányúl, ha önállóságunkat. szabadságunkat, nemzeti becsületünket megtámadja: ha kihívó daccal kesztyűt vet Iá hninkhaz: azt mondom, vedd lel nemzetem, s dobd a kihívónak arcá. hoz, ha mindjárt az óvllág mesés óriása volna is... "

■,lla készülünk, nem fogunk megtámadta Int; ha nem készülünk, megtámadtatunk A gyöngének bé kéje kegyelemtől lügq Az erős bi fcé/p biztosítékát önmagában hord. jam Alvóléé. habár óriás Is. senki eem léi Ai erőssel alkusznak, a

gyöngének parancsolnak Készület. lenség több, mint gyengeség. Ké- s7iUetlenség bizonyos halál.”

Amikor harcról volt ázó, akkor tgy .oborzott:

„Nem magyar az, cudar az. aki hazáját nem védelmezi!... Aki winket kővel sújtott, su/tsuk mennv. kővel!,., oly hatalmasnak hiszem én a népet, hogy ha lelkei és összetart. a ropogva összerogyó ég boltozatait is képes fenntartani erős karjaival."

Petőfi ezt írta:

Békét, békét a világnak.

De ne zsarnokkény töl,

Békéi csupán a szabadság Fölszentelt kezéből.

Majd ha Igv tesz a világon Általános béke.

Vessük akkor legyverünket Tenger főnkére.

De amíg így nincs: addig legyvert. Fegyvert mindhalálig!...

Petőfi nemcsak 0 mi népünk béké jét. minden nép szabadságát és béké jót kívánta. Az olasz forradalomhoz irt kőkeményében azt irtn, hogy „Segítsd őket szabadság Istene", több szőr irt költeményeiben a „**cnt vi láqstabadságról", Petőfi tehát nem zetközi lg volt. de ugyanakkot tel hívta a népet, hogy pusztl'sa el a „bilsö bitangok" at. Ütötte a gyáva szálhösökei Is, a qúnv fegyvérével: Tenni, tenni! ahelyett, hogy szóval Az időt Így elharácsol látok .. Nyújtsátok ki tettrt a kezet mdr

— S áldozatra zsebeiteket, Tápláljátok végre a hazát, akt Oly sokáig táplált titeket.

A* i*ra*«á]gos békéért harcolt 1019 ben U a do'gozó nép. Az imperialisták az ország végtelenségig való megcsonkítását és azon túl az ország teljes gyarmatosítását akarták. Sok proletár és paraszt meghalt inkább, de harcolt a proletárdiktatúráért c rabló feltétetek ellen, Horthy áruló é» népgyilkos kormánya volt az, aki fettétel nélkül odadobott mindent az imperialisták lába elé. roeg- gvaUzta a magyar népet, évszázados harcait.

*

lllinHaz, amiért népünk évszáza- dókig küzdőit, beteljesült. Ma van béke „nem zsamokkénytől, hanem csupán a szabadság felszentelt kezéből." De nekünk ezt a béké! tovább ta Is biztosítanunk kell. A lehetőségünk megvan rá, mert most olyan békemozgalora támadt fel a vt'.áqon, amilyen még sohasem volt. A béke harcos világ katonája a ml nemzetünk is és ránk is kötelezőek a?ok, amiket a B^ke Vtlágtanács, illetve az Orszd go$ Béketanács tűzött elénk:

A békét meg lehet menteni! A hé két meg kel; menteni! Úgy. hogy minden btcsüleies békét akaró dolgozót bevonunk a békeharcba. H» ezt elérjük, biztosítjuk a békét A régi békehnrcosoknál és az áj. most bevont békehnrcosoknál Is, első sorban a tettekre va„ szílkség, A tettek beszélnek: ma a békekölcsön jsgvtés, a több. jobb munka. így készülünk mi a III. magyar békekong. ressztisra és o nóp'k bécsi békekong- resszusdra.

Magyar 1 tmté