Dunántúli Napló, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-03 / 181. szám
6 M a p L ó 1052 Aí;Gi.:<//nU 3 . , ,!A Horthy-fasizmus idején mély sötétségben, kuiturálatlanságban. ás tSÖntyO nyomorban éltek íatvainkban a dolgozó parasztok. Az uralkodó osztály nem hogy nem igyekezett a lalusi nép bajain segíteni, a falura nehezedő sötétséget eloszlatni, hanem minden eszközzel gátolta azokat a kezdeményezéseket Is, melyekkel a falu népe könnyíteni akarta terhét. Különösen nehéz életük volt nemzetiségi községeink dolgozó parasztjai- rtflly. Rájuk a kizsákmányoló elnyomáson kívül még a nemzetiségi megkii töiiböztetés terhe is nehezedett. Nemzetiségi, különösen pedig dé1 szláv köz, séfjeink, dolgozó parasztjaink kérését, jogos kívcmságait, sorra tagadta meg a Horthy-kormányzat ős államigazgatás és legfeljebb azol; a kérésék valósultak meg, melyek nem a dolgozó nép,-hanem egyes kizsákmányoló csoportok; a kulákok érdekeit szolgálták. Nézzünk csak egy példát: hogyan teljesítette6i a Horthy közigazgatás Szalánta község kérelmeit 1824-ben már mozg-a óm indult Sza- létrtán: vezessék be a községbe a villanyt. Természetese« arra nem is számítottak a község dolgozói, hogy a villanyt, a beszerelési' költségeket a horthysta állam fedezze. Jónéhány- ezer pengő:, gyűjtöttek hát össze a rWlaitybévezetés céljaira és csak azt kérték a ..Tekintetes Vármegyétől“, högy rövid.ejáratú kölcsönnel támogassa a község iákéinak kérelmét. A villany azonban csak nem akart meg- sjwbetni, végűi a pénz íe eltűnt a •emniibe. Természetesem ez nem egyedüli ese: Régi iratok között kotorászva akad tuok rá arra a néhány aktéra, amely ékesen bizonyítja: mint sexnmizte ki * horthysta közág.azgatás a délszláv községeket, mint gátolta mag a papsággal összefogott úri rend Szalánta do Ypozé.teak törekvéseit, 1929 május 10-én a falu képviselő- testületi közgyűlésén véghatározatot boriak, amelyben e határozták, hogy „A községben építendő járdát úgy lógja megvalósítani (a község), hogy minden év háztartási, pénztári marad ványából a körülményekhez képest meghatározandó összeget erre a célra fordít. . s ha a gyűjtött összeg elegendőnek bizonyul a költségek le. dezésére. akkor megépítteti a járdát .. X'tolmácsolja a lakosság ama kérelmét, régi óhajtását, hogy a határbeli lek sőmezön közkút építtessék, ami által sok időt és munkanyereséget fog é’vezni a gazdaközönség, hogy 4—5 km távolságból a velvi; lévő jószág etetése itatása miatt nem kell a faluba hazatáradniok“ — írja a/ ülés jegyzőkönyve. ,<í*ry ^ __________ .^5 Zy «/ ésA, 4/?*‘ /' A. V' ■ - .í áAví*i ,/a/mv/. >/<»//<'//■*yivúV» 5rV-.»í y*y*»**4~ .J*y/ a s*-aSé7/-téi/SJ-m —4-**- +*/*+** ~ ^^.v'4^ .ííSwÉ? .£<■/,*4*#*a, .—sfn«*»w ri.y^ , y . ' 11 KiiKkiit építettét határozza cl a község ////.■.«.viíwt ti Ezen az ftlésen elhatározták, hogy a kút építésére szükséges területet megszerzik:, a .kút építésére pedig év. rőltóvre félretesznek pénzt. Természetesen itt is közbe épett a bürokrácia. Az 1929 december 23 án tártott közgyűlésen az előadó arról számolt be, hogy mivel ingatlan szer, zéséről van szó, a községi képviselő testületnek az 1886. évi 17. te. 110. §ra értelmében kell határozatot hoz_ nia. Igv írja elő az adspán úr. Ennek is eleget tettek a képviselőtestületi tagok. Azonban újabb kiváltsága volt a járási főszolgabírónak: „Az ügyre vonatkozó iratokat visz- szavárólag azzal a felhívással adom ki, szerezze he s csatolja az iratokhoz a megszerzendő ingatlan tehermentesítéséhez szükséges okiratot, a tervvázlatot az összes érdekeit felekkel írassa alá .. Az érdekes csupán az, hogy a főszolgabíró úr ezt a kívánságát a kérvény kézhezvétele után két évvel, 1931 január 3án közölte.-4 püspökség közbeszól •A 04 z'*-> -■» /ví//rJé /^’-Otyrlívíl' c - yv*. •A**j-**ti»****Aszf-..'Hlflj .Szalánta község képviselőtestületi közgyűlésének határozata a járdaépítésről Persze akkoriban a dolog nem vo t olyan egyszerű. Ha egy község saját pénzén járdát akart építtetni, hogy a dolgozóknak ne kelljen térdig sárban gyalogolni ok, előbb a körjegyzőhöz, majd az alispánhoz, keltett for- dulniok jóváhagyásért Támad a bürokrácia sy/sfj •‘to*íf A- — — í M n t :t í « * Jl/fltet) ■ SaiWlin* Wzésgiielc Jfiraaépr* “ íé».t al“P létesíti»* iránt Kort.tt / itf t 4-1 í«4*-*t^íZ4f _ In Cr *vtárbaátá. K 6 r J e ß y * ® U r. &A+nU . 44»^- - - _Ú222SÜ! Z.~4^.Z Z/-4*. !Ä SeaXántf . Cp.yrc vonatkozó Íratott vár uc 'azzal ä felhivábbal adom ki, tec í:n az 1928 évi pénztári «ardványt J tőcn a/koz »égi határoz<l1>nf, fofj* ak ób a BzRictf«v5»ég rotgóllApl tana tt jeiantka^ő cilentótekre felviláB^üitó Jelentek.^ A határozat azerint az 1928 f*i pénz. •S| tál’ l maradvány 2306 P.24 fllltv.i. ^ / » i azúinvevóbég Aiegúllapirtá*>a bierint ^ ^ Ä-’Ät/y * . /. hj —~ —r~r ROQ P.H3 riilért-ti uan w t ^ r-e/'*'» 2cT P.6o fillér kiadás terncl fi a mcíL / / /j f/? * ößßzeßböl 9i>6 Pengőt az 1930 évi Kjlta yO<? •».* c.ó{jv2téfi fedezetlen hiány fedezékére ^ .............r . . ------—^ • irányoztam elő.a ir.e^y’ek f igyelembevéfS . .4*.w^n ^ /ti ■ a maradTányl::372 penrjöt tíar. T.Xtl ;9i9.X1I/ri S-ßSz’Zzi,- ^/*L \ 7 Az alispán űr Tálasra 1928 december 17-én az egyik vár- lea^yei úr rájött orra, hogy a járdát •yyeüőre nem lehet megépíteni, mert • járdaépítési kérelemben feltüntetett te e járdaépítési alapra szánt pénztári maradvány nem 2386 pengő 24 fittért, hanem ennél 14 pengővel kevesebbet 2372 pengőt tesz ki. Ugyanez év december 31-én „már“ meg is kapta a körjegyzőség az alispáná át- iratot., mély szerint „az ügyre vonatkozó iratokat vlsszavárólag azzal a felhívással adom lei, tegyen az 1928. évi pénztári maradványt illetően a községi határozatban foglaltak és a számvevőség megállapítása között je kntkezö ellentétekre felvilágosító jelentést.“ „Máj“ az 1930, március 10-én tar- tett; tői vény hatósági kisgyűl ésen szóX 1 T • • • ba is került a szalántai járda ügye. azaz egy évre rá, hogy a szalántaiak a járda engedélyezéséi kérték. A kis gyűlés jóváhagyta: gyűjtsenek asja- lántaiak a járdára, de mikor annak építésére kerülne sor külön kell eziránt kérvényt benyujtaniok. Gyűjtöttek, gyűjtögettek is a szalántai délszláv dolgozó parasztok. Remélték, egyik nap összejön már any- nyi pénz, hogy a járdát meg tudják építeni Azonban közbelépett a„ alispán úr, ki már 1929-ben '— a kérve- nyÉrzéskor — gáncsolni igyekezett a délszláv dolgozók jogos kívánságát. Hét évre a kérvényt megfogalmazó községi képviselőtestületi ülés után rákénvszer.ítette Szalánta képviselte stiilet ét és dolgozó népét, bogy a járdára szánt összeget községház vételiét szolgáló alap céljaira adják oda. . » ko»4g kivrl»«l.ite«tiUet« iXtsl 19S* »rl Április >;6 aE.-ái v.-»Tt4tt, rsnlXlTÜXl kösgyul««» alksUmiral felrett kósgyúlAsl Jegyt4kSnyT»b01.Jeles Toltak: Xreerlee létrán btró.alat elnók.Boenyák letrAn h.klró, Birlce klhAly Agasi a György esküdtek, káli Klkloe kórgyáa, Csányi Sándor képrlselé ée ilorráth Géz »áaá.Blat előadó. Vogy Tárve gyei kíl apán Wr áltaí'l87'kleor./19JO"ée 14«8* allsp./lG 9 sr.«.en:;el eálreeett Járdaarltáel alap asüntetteseek nee.e ai alapnak teljes takorekbetetl 4ee rege a ISO klsgy./lSS6 ee ad.11180 allep./1935.t.l.a. engetié lyerett 3000 r. «akarek betátl óaaseggel readelkerö :koreégbáx Tételére erolgáló alapból cnatol. «aseék.boar eziel annak értéke oirelteasék.Jelenti előadó.boRv ez Idő azertnt .lcg>váíVftiiyTÍ kivimül « képviselőtestületi közgyűlésről, amelyen nz alispán ár nyomására a járdaépítésre gyűjtött pénzt községház vásárlására irányozzák elő. PÉCSI SZÉKESIGYHÁZI ÜBOBfllOK JOSZACIdZOftTOSAGA PICI. SltHUMUl I* «i, Tekintetes Kérje p^s. /ül, február 3.—» 5 s égne k, I1 Szalánta. « Székeségybázi OraJalöSn'ak'tndooására Jutott,hogy Szalánta község képviselő testületé olyan határozatot hozott,melyben kimondotta,hogy községi pótadöból /esetleg pénztári maradványokból/ az ugyna- vozett "Felső" mezőn- egy többezer pengőt Igénylő költséges mezei kutat akar ápltetn! a kút környékén érdekelt kisbirtokosok érdekében. .... -v.. ínnak Idején az uradalom a képviselő testület határozatát azért nem felebbezte meg,mert abban a biztos tudatbah Tolt,hogy eí nem a községet.hanen az érdekelt birtokosokat terhelheti ás így a fölöttes hatóság is mielőtt e dologban határozna a képriselő testületi jóTá,Tagy jőTi nem hagyása felett,azt fogja elbírálni,hogy ki illetékes ennek a kútnak létesítésére és fenntartására, "^w«i&ái3SS8S«S0B$6 Kost emeli fel az uradalom szarát arra nézTe.bogy még a jóráhagyás előtt a* Illetékesség ál- lapitassék meg,mert az uradalmat,amely s létesítendő kuttől 5-6 km távolra fekszik,sem azt,sem a cselédséget egyáltalán nem érdek11;annak költségeihez egy fillérrel sem járulhat-hozzá. . —v.,^viiv j-W»--»»*».•» Tisztelettel kérem ezt felettes hatóságához felterjeszteni és vegyek tiváló tisztelettel &c„. • urad.jós*8 l-’ónnv Lajos püspöki jószágigazgató ár nemet mond. A község érdekei ellen éhkor az úri bürokrácián túl újabb ellenség emelte föl a szavát, A pécsi székesegyházi uradalom jószágigazgailósága nevében Fónav Lajos úr, urada.nü jószágigazgató többek között így ír! a szalántai körjegyzőségnek: (A kút) „...az uradalmat, amely a létesítendő kúttól 5—6 kilométer távolra fekszik, sem azt, sem a cseléd séget egyáltalán nem érdekli, annak költségeihez egy fflérrel sem járulhat hozzá.“ Az urak elvetik a kérelmet jószágigazgató szava A püspöki ‘.öbbet nyomott a mérlegen, mint Sza lánta község dolgozóinak kérése. Az 1931 március 3 án tartott törvényha. tósági liisgyülé-en megjelent urak úgy gondolkodtak: ,.A kutat „csak" parasztok, -méghozzá" délszláv dob gozók kérik. A kút ellen pedig a püspök úr őkegyehnességének képviselője egy va ódi magyar úr szava szól“ Nem kétséges, hogy ezek után a határozat így hangzott: I??.1ri8g7, ..................1031. De nepicsak a vi 'lány beveze’ését |av. ural:. 1929 augusztus 6 járda építését akadályozták meg Iségi képviselőtestület ú'és án a köz- ü'ésén „előadó „A törvényhatósági hi3- ««•••*»ír-»«*» resvn.í*. «t«i Knnt.igu.M »irnu» h4'r.-4. jyűiés Szalánla község j«or«í*«nrrt 11»o»• t . nek ... véghatározatátó a törvényhatósági jóvá} hagyást megtagadta, mer suum »»«( »».hi jAAulr a4 30.-Au tartott . nem talúllci megcn w&*®rui<,t<íb*n 1.^.1930.0«dn «ittt notott vd*hat4» gedhetőnek, hogy c . ‘»«“""•«“.»«o • «»«<« «uríb.. .w ..... M.mt.t io.rnyaqiiaq eléggé szűke1 -«—r, .. ..I . « Wrvíqjh.tá.1.1 kt.nrUE. S.aUit. »»..ívo.k Körülmények kozott _ e. hoIott . r.le6W.„, ... t4-a.„ w„ község, mint erkölc; t...,'ros:<t6i . tfrr«njG«t>.ii«i «.«or.au. • ..ovuí., testület, a közkút létezi »«««i.u 3»« ..-»«.tíabai im-muu. űmmÍMUM, 00« .« .«.«• tésével és az ehhez szül •>'»«* •••*»• »"«uvio.««"»«««' t..s >wrt«.«a»* .«»1..1 mvim séges terület megszerző " 1*t«"ití.av.i[E. .« .iih«. t.rniev ».e.*or*a..T.i sévcl a lakosság rgv M * '•"«•»« «0 «. j«.,. ■■rdekellsége javára ne- \^\ZX»*- gyobb beruházást eszkö A tii. vóUThaió.sági kö/g,ülés n.egtagndzöljön. ■“ ja a kútépités jóváliagyását. így gáncsolta el az úri világ Szar lánta község viltanybevezetési, járda- építési, kútfúrási kíséreteit és így gáncsolt el még számtalan olyan kezdeményezést Szai)ántán és többi községünkben, melyek a dolgozó nép érdekeit szolgálták volna. Amit nem adtak az urak megadja a nép állama „Minek a falunak villany? —mond. fák az urak. — Az o-kos paraszt, at olvasott, tanult dolgozó, cseléd, napszámos veszedelmes: nem hagyja m* gát úgy kizsákmányolni, mint a tanulatlan. Járjanak a falusiak csalt bokán felül érő sárban, a fontos ar- hogy a mi bé-rh áz-aink szaporodjanak- nyaralóink épüljenek! Minek a dolgozó parasztoknak állat? Ha nincs kúpjuk, nincs vizük, majd előbb eladják jószágaikat, előbb elszeg» nyednek és így potom pénzen ár verésen m«;vásároíhaitja íöldecskéjü- ket a püspöki uradalom.“. így gondolkodtak a Horthy rend közigazgatA si funkcionáriusai és ezért nemgyu- ladt ki Szalántán a fe szabadulás eléd villany, ezért nem épült meg a jár dl és a kút. Amit azonban megtagadói* Szalánta délszláv dolgozóitól az ural kormánya, azt megadta és megadj* nekik a nép állama. Elég csak felsorolni mi mindent topot* Szalánta, Németi község a iÁ roméves és ötéves tervben. 1950 októberében: a tanács megalakulásának napján felgyűlt Szálán tán és Ná mellben a fény. 1951 októberébe11 Szalánta orvosi lakást, korszerű rer- ddői felszereléssel, decemberbe» egészségházat kapott. Szaántán & Németiben többszáz házban szól m»’ vidáman a vezetékes rádió, a szalá»- tai sportkör új sportpályán az áll«1» által juttatott felszereléssel működik Szailámtán ebben az évben nyílt rneP 30 ezer forintos beruházással a dogozók gyermekeit ellátó napközied hon, Németi pedig még közelebb k{ rül a városhoz azzal, hogy oda még ebben az évben bevezetik a k lefont. A járda egyrésze is megépült. ** befejezéshez pedig már megvan 4,1 ezer forint. Nem kell tehát a S2Z' lán-badaknak se ősszel, se télvíz i<^ jén sárban gyalogolniók. A kút i! megépül majd, hiszen a nép áliatf1 mindenben támogatja a dolgozó P3" rasztságot, különösen pedig hazasri rété délszláv dolgozó paras-ztságü» kát. Azonban nem eléig csak várni & állam segítségét, csak élni a jogo* kai. Sokan ugyanakkor megfoledkc» nek a kötelességekről melyeket * törvény előír, de mindenkinek sajá jóKelfogotl érdeke is azok teljesítés8 Tudják ezt a szalántai dolgozók * és ezért teljesítette Kecskés Már* a végTehajtóbizottság elnöke 104 sv aalékra, Sákán Emil pártvezetősé? tag 102 ’százalékra, Krizica Mihál dé’jsz év középparaszt 102 százaié» ra, Stivics György párttitkár 102 s»» zakókra, Antalovics Miklós 100 =» zalékra beadási kötelezettségét, p rajtuk kívül még igen sokan a cséf Tőg éptől a begyüjtőhelyre vitték & bomájukat, mert tudták, hogiy ez»* saját falújukat, Baját magukat is {nógatják, hogy ezzel erősítik ha»3 jókat és segítik megvédeni azokté- akik ismét a népnyúzó urak haía ázatják visszaBors Ferenc elvtárs Németi köö® pártti-tkára a napokban szerelt ■* Otthon első do!ga volt megérddklö ni, hogyan áíl a család a beadásé» Megtudta, hogy apósa, Krizsics Bo'»3 még nem tett eleget beadási köíee' ségének. Bors elvtárs azonfelül, hóit saját maga azonnal teljesítette b* adását, elsőnek apósát győzte o1* az állam iránti kötelesség teljesítés® nek fontosságáról. De volt még Szalántán szombat15! hátralékos is. Ferenc Mihály 14 h® das, Krizics István 15 holdas közéj parasztok Szalántáról, Ferenc MiWj Németiből még mindig adósa az é* lamnak. Márpedig a dolgozók ált«! hozott. dolgozó nép érdekeit szolgáló t»1 vénynek érvényt kell szerezni. Nc" csak azért, mert a halogató, a g®'5* nával „takarékoskodó" gazdák véti eredményben pazarlók —, hiszen t® emelt beadási tervet kell te jesít»1! öle és ezenkívül még kártérítést : fizethetnek, — hanem azért is, met1- beadott gabona elősegíti Szalánta ]* vábbi fojlődéíét. a mezögazdas»! munkák gépesítését HoKósi János & terágpuBztai tisztiiskolás ellátását, p’1 rzics Mark tanítóképzős taníttatásé- De ki győzné felsorolni, mi yen ^ formában, milyen gazdagon térül &{■. a beadott gabona a község dolgoz^' pák, akik a munkásosztály támog»* sávaj építik még szebb, még bo'd gabb éle tűket.
