Dunántúli Napló, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-03 / 181. szám

1952 AUGUSZTUS 3 NAPLÓ 5 Rufli elvtárs nem ismer megállást Június hónap közepe táján Valigura »ívtárs meglátogatta az István-aknai bányászokat, hogy átadja munkamód­szerét. Két napot töltött a 3ű-es mun­kahelyen, elbeszélgetett a bányászok­kal, műszakiakkal és Rufli Lajos szta­hanovista vájárnak bemutatta a szén­fejtés új módszerét. Közel két hónapja, hogy Rufli elv­társ új módon dönti a szenet. A min­dennapi munkában nap-nap után csiszolódik az új módszer, Rofli elvtárs mindig talál új „fogáso­kat“. Nézzük meg, hogy az elmúlt másfél hónap alatt milyen, tapasztalatokat szerzett Rufli elvtárs? Nem hiába mondja a közmondás: ,,Minden kezdet nehéz“, mert ez va­lójában így is van. Az első napokban, az első hetekben bizony még nem volt mestere az új módszernek Rufli elv­társ. A szovjet fejtőkalapács szokat­lan volt, s már úgy érezte, hogy sozia­lem tudja úgy kezelni mint Valigura elvtárs. De a bizonytalanság csak az első napokban volt érezhető munkájá­ban, Ahogyan múlottak a napok, egy­re jobban eg,gyóforrt munkaközben a géppel Rufli ehtárs igyekezett minden mozdulatát gazdaságosan fel­használni. A gyakorist a szovjet fejlőkalapács mederévé avatta. A fejtőkalapácsot sohasem nyomja túl- ®élyen a szántaiba, nem is kapkod 'ele felületesen. Pontosan oda üt, aho. va kell. Nincs egy felesleges mozdula­ta sem. A fejtökalapácsot felihasználja 8 szénfal lazítására, feszítésére. Cso­dálatos könnyedséggel forgatja a ne­héz gépet, kezében úgy farija, hogy a kép nagy súlya nem rá, hanem a szén­tóra nehezedik. A gép súlyát tehát a bánfai gyors ledöntésére, munkája a'egkönnyítésére használja fel. Rufli elvtársnak meg kellett még tanulnia a ré.selés fejlett módsze. rét is. Amint szeme végigfutott a szénfalon, azonnal felfedezte a szénfal „gyenge“ pontját. Azelőtt innen indult ki és a rést egyenes vonalban vágta ki. Ha a laza réteg lefelé vagy éppen felfelé ívelt, még akkor sem tért le az egye­nesről. A kemény rétegben folytatta tovább munkáját. Persze így nehéz munkával kellett lefaragnia a legki­sebb szénrögöt is. Rufli eívtárs gon­dolkodott, hogyan is tudna ezen vál­toztatni, s végül rájött arra, követnie kell a szénfal puha rétegének hullám­zását. így játszva tud a szénfalon rést vágni és utána a fejlőkalapács egy csapásával leszakítja a kemény réte­get is. — Először Valigura elvtársat láttuk 20—25 méteres lépcsőkben (szakaszok­ban) dolgozni, — mondja Rufli elv­társ. — Mi ragaszkodtunk a 15 méte­res lépcsőkhöz. Sokáig fjileimben csen­gett Valigura elvlárs szava: „A 15—16 méteres lépcső túl rövid, túl szűk ha­tárt szab a vájár képességeinek“. El­határoztam, hogy megpróbálok én is 20 méteres lépcsőben dolgozni. Bizony­talankodtam, hátha nem sikerül ki- réselnein ezt a mennyiségű szenet. Valigura elvtárs szava beigazolódott, mert ma már nem 20, hanem 25 sőt 30 méteres lépcsőkben dolgozunk. —- De szóljunk néhány szót a széles pengéjű fejszék használatáról is. Meg kell mindennek találni a „fortélyát“. Ugyancsak szakértelmet kíván az új tí­pusú fejszék használata is. Persze en­nek elsajátítása nem megy máról-hol­napra. Meg kell tanulni a fejsze fogá­sát, hogyan szorítsuk le a fát, hogy könnyedén el tudják vágni. Kovács Antal (4) és Böröcz János (9) ácsoló vájárok bizony még az első hónapban jcibbra-balra forgatták. Minden vágás után a síkos talpon elcsuszikált a fa- De végül is megtalálták módszerét. A bal lábukat ráhelyezik a fára, míg a jobb lábfejüket erősen a szénfalhpz szorítják. így könnyedén 3—4 csapás­ra a kívánt mértékre elvághatják. — Az új módszer az elmúlt másfél hónap alatt még jobban eggvé ková­csolta brigádunkat. Nem túlzók, ha azt állítom, hogy ez a mozgalom növelte brigád tagjainak öntudatát is; A vájároktól a csillésekig mindenki megértette azt, hogy mivel tartozik a dolgozó nép állaniának. Igazolatlan mu­lasztó nincs és nem is 'lehet, mext a brigád tagok kiközösítik soraikból. Mindennek eredménye az, hogy a napi egy ciklus lefejtése már kevés­nek bizonyul Azt a öélt tűztük sze­münk elé, hogy műszakonként két cik­lust fejtünk le. Az elmúlt másfél hónap alatt a Ta­vasz-csapaton sokat fejlődött a Rufli- módszer. Ezt a fejlődést leginkább le­mérhetjük a termelési eredményükön. A kezdeti 70—80 csille helyett ma már 140—150 csillét szállítanak. Növekedett a vájá.r'k teljesítménye is. Például július 30-án Rufli Lajos 191, Dávid János 191, Böröcz János (9), és Kovács Antal (4) 184 százalékra emel- ! lék teljesítményüket. Ebben a harcban lettek pártunk tagijelöltjei Varga Pi­roska, Parragi József és Böröcz Já­nos (9) elvtársak. Ahogyan az új módszer nap-nap után csiszolódik, új tapasztalatokkal bővül, úgy emelkedik a dolgozók ke­resete is. Rufli elvtárs korábbi 1,80(1 forin­tos keresetével szemben július hő. napban 4.080 forintot keresett. Még azt is hozzátehetjük, hogy 20 mű­szakra. Volt is nagy öröm a család­ban. Uj bútort, ruhát, cipőt vettek. És még ki győzné felsorolni mindazt, amit Rufli elvtárs ennek az új mód­szernek köszönhet. Rufli e'vtárs nem ismer megállást. Állandóan fejleszti munkamódszerét, több szenet termel népgazdaságunknak, s cserébe emel­kedik az életszínvonallá. Tegyék még elevenebbé, harcosabbá faliújságjukat a Komlói Erőmű dolgozói A dolgozók kezdeményezései, Mikor tesznek augusztus 20-ra vállalást a mohácsi I. számú Téglagyár dolgozói ? A mohácsi I. számú téglagyár elő­szói a legyártott téglák nagyrészét 'Szíálinvá’posnak szállítják. Amikor készül egy bizonyos mennyiség, Aszályokba rakják és elindítják ren. Jsltetési helyére, hazánk új, szocia- városának építkezéseihez. Ha a Mohácsi I. téglagyár dolgozói elegeit tóznek a megrendeléseknek, akkor Sztálinvárosban zavartalanul folyhat építés, de ha nem teljesítik a vél tót feladatokat — új szocialista vá­ljunk építését, gyors fejlődését gá­tó jak. Nem tudják, hány százalékra teljesítették tervüket A mohácsi I. számú tég agyár az A'ábhi hetekben nem büszkélkedhet ^-aí, hogy jól folyik a termelés. A do; gőz ók mint Madaras Antal, a (4i ^fstéglagyártás művezetője is el földia — úgy tudják, hogy naponta •1 jesiti.it a tervet Ennek pedig miit- valószínűség szerint az lehet az hogy a művezetők, akik az iro- jtóú/ naponta papíron megkapják a T^et, nem ismertetik a dolgozókkal ’ 5 tervismertetéssel a s^akszerve- e( sem törődik. ^’ern helytállóak azok az adatok, Jgyekről Madaras elvtárs tájékoz- |/'tó a pártsajtót, ö úgy mondta, °py a nyerstéglagyártás dolgozói 102 ^tlékos tervteljesítést értek el a héten, és csupán e söosztályú rtóit gyártottak. Az utóbbi állítás 5^9 is felel a valóságnak, mert Sztá, t('ílváros építői csak elsőosztályú mi- árut vesznek át és a minőségi (-e,lőr naplója is azt bizonyítja, hogv utóbbi időben — mióta jóminősé. v. szenet kapnak — sokat javuk a jtófeég, Amíg azelőtt a Iegyártott u,^mennyiségnek csak huszonöt szá éle a volt elsőosztályú, s a többit /^^osztályúként kellett átadatok, 0, *? most már hetek óta csak első. 1, tóyú téglát szállítanak. Azonban tt^vte jesítés terén hibák vannak, »3 a nyerstéglagyártás sorozatosan teljesíti tervét és átlagos ered- Ib/tYük 85 százalék körül mozog.. Qtkiviü nem teljesítik a vállaláso_ 1 spm. A nyerstégilagyártásinál az |j Présnél dolgozók pé dául 105, a WP,rds dolgozói 103 százalékos át- l^jesítmény elérését vállalták jú- Mftsj, 1®ra- A vállalást köze. sem tel- PrJ^ték, mert az I. prés 90, a II. Pedig csak 83 százalékot ért el. a nYerstéglugyártás dolgozói pél HihVef,etnck az égetők munkájáról, hr Qz utóbbi időben nagyon sokat fej*0* termelésükön. A kemence ’ ^ásai azelőtt nem érték el a 100 százalékot, mert rossz vo t a mutika szervezés. Ezért július elején válla­lást tettek, hogy a hibán javítanak és még ebben a hónapban elérik a százszázalékos átlagteljesítményt. A dolgozók derekasan helytálltak a munkában és nemcsak 100, hanem 121 száza ékra teljesítették a máso­dik dekádban tervüket, s ezt az eréd_ ményt tovább fokozzák. A műszakiak számítása szerint az augusztusi égetési tervet 120 százalékra teljesítik majd, az elmúlt hónapban elért 80.2 száza- ■Lékkal szemben. Tehát az égetők na­ponta nemcsak az előírt 62,064 darab tógát, hanem annál többet égetnek ki. Az égetők munkájában mutatkozó eredmények bizonyítják, hogy a mo hácsi I. számú téglagyárban a do’go zólc összefogásával, a pártszervezet segítségével hamarosan kijavítják azokat a hibákat, amelyeke; az üzem ben a rossz vezetés okozott. Ehhez azonban az üzemi szakszervezetnek is hozzá kel járulni. Az üzemi bi­zottságnak elsősorban az a feladata, hogy a dolgozókat mozgósítsa a mun­kaversenyen keresztül újabb eredmé­nyek elérésére Ez azonban nem ta­pasztalható a , téglagyárban, mert az utóbbi időben elaltatták a versenyt Még Pét re János elv társ, a párttit- kér helyettese sem tud arról, hogy alkotmányunk ünnepére fe ajánlásé kát tettek volna a dolgozók. Amikor Rozinger Ferenc elvtársit, az UB el nőkét erre a hibára figyelmeztették, nem igyekezett kijavítaná. Arra hivat kozott, hogy az előző naookban uta­zott és pihenésre van szüksége. Ezért maradt öl az elmúlt héten és ezen a héten is a termelési értekezlet, ahol a dolgozók — habár késve —, de még­is felajánlásokat tehettek volna al­kotmányunk ünnepére. Hát hogy szál­lítson a gyár Sztáldnváros számára havi 6—700.000 darab téglát, hogy telljesítsie túl a tervét az üzem, ha az ÜB-e'mök elvtárs ilyen hányaveti módon kezeli a dolgozók munkaver­senyét? Hogy szülessenek — az ége­tőkéhez hasonló — szép eredmények, ha nem mozgósítja a dolgozókat mun kaversenyre a szakszervezet? Eztm a hibán sürgősen javítani kell, mert az üzem, a dolgozók becsülete múlik azon, hogyan teljesítik a tervet. Azt pedig nem akarja egyetlen dolgozó sem, hogy szégyenben maradjanak, hogy ilyen méltatlanul várjál; augusz­tus húszadikát, alkotmányunk ünne­pét Ha a szakszervezet időben fel. hívta volna az alkotmányi munkaver- senyre a do g.ozók figyelmét, egé­szen bizonyos, hogy a nyers! óglagyár- tás dolgozói som kullognának hátul a tervtőljesíléssel, mert számos jó példa bizonyítja, hogy a nyerstégla- gyártásnál dolgozók is tudnak kima gasló eredményeket elérni. Adjon több segítséget a városi pártbizottság A hiba kijavításához azonban se­gítséget kel nyújtania a mohácsi vá. rosi pártbizóttságnr.k is, különösen a pártszervezet részére. A téglagyár dolgozóinak kérése is, hogy a városi pártbizottság kísérje sokkal nagyobb figyelemmel az üzem problémáit és segítsenek azokat kijavítani azonkí_ vül neveljék a pártvezetőséget a ter­melés ellenőrzésére, hogy hasonló hi­bák ne fordu hassanak elő. Üzemeink dolgozói is egyre aktívab­ban vesznek részt nemcsak a terv tel. jesítéséért foJyó harcban, hanem a szocializmus építésével kapcsolatos bármely feladatok megvalósításában Bátran beleszólnak a közügyek irá­nyításába, számontartják életünk ki- sebb-nagyobb eredményeit. bírá­latuk ■ nagy és kis kérdésben egyaránt felbecsülhe­tetlen érték, nélkülözhetetlen hajtóerő építőmunkánk számára. Éppen ezért, tovább kell fejlesztenünk dolgozóink, ban ezt a kezdeményező és bíráló készséget, nevelnünk kell dolgozóin­kat a terv teljesítése iránti felelőség­re. Ennek a nevelőmunkának egyik legfontosabb eszköze: a faliújság. A faliújság ereje különösen abban van, hogy minden más sajtóterméknél közvetlenebbül szólhat a dolgozókhoz, személyszerint dicsérheti, vagy bírál­hatja munkájukat, mindenki számára azonnal ellenőrizhető tényekkel agi­tálhat. A faliújság megmutathatja egy- egy műhely, üzemrész dolgozóinak a munkáját, ezeknek a dolgozóknak a véleményét tükrözi vissza, sőt nem­csak visszatükröz4-, hanem irányítja ;s a közvéleményt. Üzemi failiujséga’ukró’ azonban el kell mondanunk, hogy nagy részük még rendszertelenül jelenik meg, ek­kor is mondanivalójuk kevés s ugyan­akkor a cikkeket rendszerint ugyan­azok az elvtársak írják. Március óta a Komlói Erőműben is van faliújság. Ezt ai faliújságot a 'dolgozók hamar megszerették, szívesen álldogálnak el előtte, szívesen olvassák az ott meg­jelent cikkeket. De nemcsak olvasták a faliújságon megjelenteket, hanem meg is becsülték a faliújságot. A be­járattal szemben van felállítva, hogy mindenkinek a szemébe tűnjék. A 6ze. rető gondos kezek nyoma nemcsak a faliújságon, hanem a környékén is meglátszik. Ezen a faliújságon gyak­ran jelennek meg cikkek, karikatúrák, igaz Dem rendszeresen. Most is két cikk és egy karikatúra van rajta. Zag Sándor kapcsolótábla-kezelő kari­katúrája igen érdekesen mutatja be, hogy az erőmű dolgozói, fizikai, mü szak; és adminisztratív dolgozók egy­aránt, hogyan harcoltak fáradságot nem kímélve azért, hogy üzemük számára a kellő mennyiségű szenet biztosítsák. Munkájuk eredményét a faliújságtól néhány méterre lévő szén. kupacok bizonyítják. egy másik cikke az erő. mü dolgozóinak az éji­edért eredmé­Q szerkesztőbizottság A íaiiúiság Emelkedik a nődoígozók száma a baranyai malmokban A felszabadulás előtt a korszerűt­len, poros, egészségtelen baranyai malmokban egyetlen nő sem dol­gozott. 1950-ben, amikor nagyobb mértékben kezdtek uozzá a malmok m unka kő r ü lm ényéinek meg ja v í tá s á lioz, az üzemek korszerűsítéséhez. már megjelentek az első női mun­kások a malomiparban is. 1951.-ben már 24-cn dolgoztak a malomipari szakmában, ezévben pedig — ami korra már a malmok felét korszerű­sítették — 40 nődolgozó segít mól nártársainak. Csupán a szigetvári malomban 5 női mtikacrő van. az ősszel pedig négy tanulóleányt is vesznek fék A jó munkakörülmények megte­remtése mellett a szociális létesít­mények gyarapításával is segítik a nők munkábaóllását. Amig a felsza­badulás előtt és az államosítás előtt szó sem volt egyetlen malomiizem- ben sem fürdőről, kultúrteremről ma már hat malomban4 létesítettek korszerű fürdőt, kettőben most épül, 14 helyen pedig kultúrteremben szórakozhatnak a dolgozók. A terv ;zcrint 195vra nem lesz olyan ba­ranyai malom, ahol tágas fürdő és szép kultúrterem ne állna a dolgo­zók rendelkezésére. tilsában nyeit mutatja meg, de ugyanakkor bí­rálja is a hibákat Bakán Jenő cik­kében többek között így ir; „Műszaki értelmiségünk hibája hogy a'z újítói tevékenységet nem irányítja a szűk keresztmetszetek felszámolására és ezért a dolgozók az újítási feladat- tervtől sokszor egész távoleső terü­leteken fejtik ki tevékenységüket Az említett újítások közül csőik egy volt, mely az újítási feladatterv megoldása­ként született. A műszaki vezetőség feladata, hogy az újítási feladatterve­ket a leggondosabban dolgozza ki, hogy ezt a dolgozókkal megismertesse hogy az üzem nehézségeit mielőbb le. küzdjük“. De van cikk a faliújságon. amely a szocialista munkaverseny továbbfej. lesztésével foglalkozik, és a szocialis­ta kötelezettségvállalások teljesítésére mozgósítja az erőmű dolgozóit. Mind­ezek ellenére meg kell állapítani a Komlói Erőmű faliújságjáról, hogy nem tölti be mindenben a feladatát. A pártszervezet még mindig nem is. merte fel, hogy a jó faliújság, a nyil­vános dicséret ós bírálat milyen sike­resen mozgósít a párt- ós kormány- határozatok végrehajtására, a terv teljesítésére. Ennek következtében nem is sok gondot fordított arra. hogy eleven, rendszeresen megjelenő falú, újság szerkesztését elősegítse. Az erő­műben nincs szerkesztőbizottság, sőt még azt sem tudták az elvtársak, hogy ezt választani ke!L így termé­szetesen hiányzik a faliújság ievelező- gárdája is. A tartalmas, érdekes, az üzem mun. kaját segítő faliújság azonban n-m születik meg magától. Ehhez nélkülöz. heteden a pártszervezet állandó se­gítsége, támogatása. Az erőmű párt- szervezetének, a párttitkárnak, Gá<a- párik elvtársnak a feladata elsősor­ban az, hogy elősegítse a szerkesztő­bizottság megválasztását a legjobb szakszervezeti, ifjúsági és gazdasági vezetőkből, hogy felhívja figyelmüket a faliújság fontosságára. ’ létrehozása azonban még nem elegen­dő. Állandóan segíteni ós támogatni kell a bizottságot munkájában, hogy minél szorosabb kapcsolatot teremt­sen az üzem dolgozóival, hogy a dol­gozók tollából rendszeresen jelenjen meg a faliújságon vezércikk, a mun­kaverseny eredményeivel, az anyag­takarékossággal, a munkafegyelemmel és egyéb kérdésekkel foglalkozó cikk. És ezek a cikkek akkor tud iák sok­oldalúan megmutatni a műhely, az üzemrész, az alapszervezet életét, ha nemcsak egy vagy néhány szerkesztő tapasztalataira támaszkodnak, hanem a műhely valamennyi dolgozójának észrevételét figvelembe veszik. A faliújságnak feltétlenül szoros kap­csolatban kell lennie a tömegekkel, mert csak akkor eleven és hatásos, ha a faliújságra ir a népnevelő és ír a pártonkívüli munkás, a műszaki ve­zető és a tőmegszervezeti funkcioná­rius, ír a sztahanovista és egy-egy hibát felvető, vagy új módszert kez­deményező dolgozó, ha a táblán meg­jelenik a bírálat és rá a válasz. A komlói erőműben most az a fel­adat vár a pártszervezetre, hogy job­ban segítse a faliújság szerkesztőit, hogy állandóan tájékoztassa őket a legfontosabb kérdésekről, hogy támo­gassa a többtagú szerkesztőbizottság létrejöttét A kommunisták járjanak ebben is elől jó példával, tárják fel a faliújságon az üzem, a munkahely legégetőbb problémáit, buzdítsák a dolgozókat a jó példák követésére, használják fel ezt a hatásos nevelő­eszközt a tervük teljesítéséért folyta­tott harcban, a szocializmus építésé­ben. Meslerfalvl Gyula Hogvan segíti a gépüzem és a javítóműhely munkája a pécsbányat elepi bányászok amjU'Ztus 20-i vállalásait? Pécsbányatelep két aknájának dolgozói egymással versenyben ké szülnek augusztus 20 és a bányász. nap tiszteletére tett ígéretük való- raváltására A küzdelemben rész­eredmények már születtek, maga az egész üzem azonban még 1970 tonnával adós vál alása teljesítésé­ben. Nemcsak az elővájó és fejtési csapatok harcolnak az alkotmány napjának méltó megünnepléséért Velük együtt dolgoznak a gépüzem és javítóműhely dolgozói is. A gépüzem 44 dolgozója arra tett ígéretet hogy gépeik szocialista megőrzésével küzdenek az üzem­zavarok, a bánya munkájának megakadása e'len Vállalásukat jól teljesítik: július végéig mindössze egyetlen esetben fordult elő az egyik gépnél üzemzavar, ezt is két nap alatt kijavították. A javílóműhelyben 72 dolgozó jó munkája biztosítja az augusztus 20i verseny sikerét. A napi javítások mellett elvállalók azt is. hogy az alkotmány ünnepére kijavítanak egv légvitlát, az új hűtőtorony ősz szekötő alkatrészeit elkészítik, tar tat ékanyag okból tíz új csillét ké­szítenek s a lejtő- és rése ögépeket azonnal megjavítják, hogy azok már a következő műszakban hasz­nálhatók legyenek. Készítenek to­vábbá egy hornyológépet, hogy az András-aknai munkahelyek támláit is előrehornyolhassák A hűtőtorony alkatrészekkel már július 29 re elkészültek, most hoz­zálátnak többi lelaján'ásuk teljeslm téséhez. Egyben újabb vállalást is tettek. Elhatározták, augusztus 20- ra elkészítik azt a türészgépet, amely az idomfák vágásához szük­séges, a nagy nyomás alatt álló munkahelyek biztosítását — mi­helyt a fűrészgép elkészül — már a hulladékiákból készített idomdara­bokból végzik. Ezen kívül a bánya jó szellőztetésének folyamatos bír tosítása érdekében ugyancsak aug. 20 ra száz darab légcsatornát sze­relnek össze A földalatti munkahem tyek dolgozóinak lelkes versenye mellett a gépüzemi, javítóműhelyi munkások igyekezete is hozzájárult ahhoz, hogy Pécsbányatelep július 30-án 108J százalékra teljesítette napi tervét és havi teljesítményé­vel is mindössze 0.9 százalékkal mar radt el az élenjáró vasasi kerület­től

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom