Dunántúli Napló, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-17 / 193. szám

6 »RHO 1952 AUGUSZTUS 17 Ml IS JELENTKEZÜNK TISZTIISKOLÁRA ! Alkalmazzuk a színpadon a népi táncokat Hozzászólás a „Színházi évadunk mérlege“ című cikkhez r „Színházi éradunk mérlege“ cím­mel vitaindító cikket közölt a Du­nántúli Napló május 25-i száma. An­tal Gyöngy zenekonzervatóiriunn igazgató hozzászólása Titán — aki a színház zene- és émekművészeti kér­déseivel foglalkozott — az alábbiak­ban a színházzal kapcsolatos tánc­művészeti kérdésekhez szeretnék hozzászólni. Mutasson be eredeti hamisítatlan népi táncokat Sisend rő 'József színigazgató megál­lapítása az elmúlt évben bemutatott táncok színvonalának emelkedésé­ről helytállók. Az elmúlt évadban a -táncok területén mutatkozott fej­lődés, ami a népi formáknak az ope­rett-táncoknál való felhasználásának e/réménye. Mindazon táncok, me­lyekben népi elemek kerültek fel- dölgozásla és bemutatásra, sikeresek voltak és mindazon táncok, melyek a népi formáktól távol álltak, vagy amelyekben a népi formák helytele- rflil kerültek, alkalmazásra, sikertele­nt^, sót némely esetbe« romboló ha­tásúak voltak. ’ ter többek között a revűtáncnak Számító ,,Dene vérben“ bemutatott spanyoltánc, valamint az „Orfeusz“- ban táncolt kánkán ízléstelen kosztümjével, nélkülözve az igazi né­pi. formákat, a régi operett-táncokat elevenítette fel. Ezekre a szocialista Nzí/i padom már többé nincs szükség. Ugyancsak az „Orfeusz“ táncai kö­zött foirdult elő a népi tánc helyte­len alkalmazása is. Mille elvtárs a tavaszi megyei tánckonférendán hangsúlyozta a népi táncoknál a népi jelleg fontosaáöát. Mégis elkö­vette azt a hibát, hogv a bemutatón előadott bjelorusz polkát alig némi vváltoztatással csupán más kosztiim- 'hen klasszikus milliőhe helyezte át, így természetes a tánc elvesztette eredeti, népi jellegét. Több gondos­sággal ezen hibák kiküszöbölhetők, hiszen megmutatta az elmúlt évad­ban Mdle elvtárs, hogy tud eredeti, hamisítatlan népi táncokat is színre. homi. Mindebből az a tanulság, hogy a színháznak az operett-táncokban is a Szovjetunió példája nyomán a népi táncnak helyes felhasználásúra kell törekednie. így az operett-táncokban valóban értékes eredményeket és szép fejlődést fog a színház elérni. Most a város táncművészeti életé­nek qgy másik égető problémájával szeretnék foglalkozni. Szendrő elv társ megállapítja, hogy a színház úgyszól­ván minden műfajt egyesít műsorrend­jén amit fővárosban 4—5 színház tel­jesít. A műfajok között szerepel nz operabalett, melynek' szín rehozat a la a múltban vidéki viszonylatban el­képzelhetetlen volt. Hála a Szovjet­uniónak és a pártnak, ezen a téren is megindulhatott a fejlődés és meg­történtek az első lépések a klasszikus táncművészképzés vidéki megvalósí­tása felé, A párt és a kormányzat módot adott ama, hogy átképző ba- lettművészeti tanfolyamon a pécsi láncművésznők is elsajátíthassák a leningirádí koreográfiái iskola és a Moszkvai Nagyszínház Balett Akadé­miájának tanárai által közösen kidol­gozott és kiadott balettískola tanme­netének anyagát s így a pécsi tánc- művészeti iskolákban a megalakult balett munkaközösségben lehetővé váljon a balettművészeti képzés. En­nek eredményeképpen már nevelés alatt van cgv balettmű vészeli gárda és így lehetővé válik önálló balettelöadások létrehozása. íme, ugyanazok a törekvések, ame­lyekért Antal elvtárs is harcol a zenekonzervatórium élen az ének- és zeneművészet vonalán: „Operák színrehozatalának megvalósítása, A szocialista államban a vezetés u nép kezében van. A tanácsok így« nagy önállóságot élveznek. Éppen /íz­ért nem lehet mindenben felülről jö­A dunántúli írócsoportf >k szer­kesztésében megjelent a Dunántúl című irodalmi folyóirat nufsodik szá­ma. Formájában és tarta/mában ha­ladást jelent az elsőhöz képest. A fidyóirat jelentős Ír irmában em­lékezik meg Móricz Zy/gnnond ha­lálának közeledő évfordulójáról. A nagy realista íróról l'ábian István tanulmányt. Bárdost Németh János verset írt, Kopré Jó] séf pedig ismer­tetést tett közzé a „Gyalogolni jó“ című Móricz kötetről. A folyóiratnak -ezt a számát hu­szonhaton itták, közülük nyolcnak vő kezdeményezést várni. Amilyen erősek, életképesek tanáe-raink, olyan mértékben tudják szolgálni a nép ügyét. Az alulról jövő 'Kezdeménye­zéseket a központi vezetőségek, a ininisztériuniók lehetőséghez mérten támoga tjük, felkarolják. Antal György elvtárs konzervatóriumi igazgató is kiemeli a minisztériumok segítségét és ugyan­ezt lehet mondaná táncművészeti vo­nalon is. Haladéi, táncművészeti tö­rekvéseink megvalósítására a népmű­velési minisztériumban ígéretet kap­tunk. ki kell U7.onban hangsúlyozni, hogy komoly eredmények elérésére a helyi szerveik megértő és segítő tá­mogatása és harcos kiállása feltétle­nül szükséges. Ezen a téren is ne­mes versenynek kell kifejlődnie s en­nek eredményétől függ, hogy melyik tanács n/iA tud kiharcolni dolgozói számára. Etáyrt! gyakrabban vetődik fel a rossz. S zínházi nézőtér és színpad or- szágv.wrtc közismert problémája. Ebbru sajnos Pécs sem kivétel és a ma;ytsan szárnyaló művészi célkitű­zések az operák létrehozásának meg. va lósításával párhuzamosan meg kell oldódnia e problémának is. Ezek városunk táncművészeti éle­tével kapcsolatos feladatok s ezek megvalósításához városunk minden dolgozójának harcos kiállása, mun­kája szükséges. Bédi Gyula a városi tanács dolgozója. most jelent meg először nyomtatás­ban írása. A Dunántúl Kardos Tibbr tollából tanulmányban foglalkozik Janus Pannoniusszal és egy másik tanul­mányban Solohov munkásságát is­merteti. A folyóirat hírt ad a győri, pécsi és szombathelyi írócsoportok tagjai­nak kés7,Ulő műveiről. A már az első számnál is kitűnően bevált ni űsormel lék létben egy be­gyűjtéssel foglalkozó egyfelvonásost és egy vidám bábjátékot találhatunk. A kultúrteremben feszült figye­lemmel hallgatják Horváth tiszt elvtárs beszédét a DISZ-esek: értel­mesarcú, éténktekintetű fiúk és lá­nyok. A néphadsereg feladatairól van szó és ezzel kpacsotatosan ép­pen azt fejtegeti Horváth tiszt elv­társ, hogy milyen nagy kitüntetés a hadseregben szolgálatot teljesí­teni. — Tisztnek lenni pedig az egyik legszebb hivatás — mondja — hi­szen a tisztnek a sztálini haditudo- mány elsajátítására kell nevelni a honvédelviársakat. A fiatalok előrehajoloa úgy szív­ják magukba Horváth tiszt elvtárs szavait, mint az esőt a száraz föld­Az előadás után a beszélgetés lassan indul, mindenki -a másiktól várja az első szót. Hosszéi várako­zás után nagy megrökönyödésre Benúcs előtár siló nyújtja fel a ke­zét. » A hátsó sarokban, a fiúk közölt suttogás, pisszegés. ~ Na látjátok ~ síig ja előre Szauer elvtárs ~ a lányok bátrab­bak nálunk. Nagy torok-köszörülés közben ő is feltesz egy kérdést: — Én már beadtam a kérvénye­met a tiszti iskolára, 'szeretném tudni, hogy mikor jön már valami értesítés. — Hangjából kiérződik a türelmetlenség. Később, Horváth liszt elotárs válasza után meg­nyugszik. Bizonyára már önmagéi látja, amint feszül rajta a tiszti egyenruha. A többi hozzászólás is azt mu­tatja, hogy a komlói fiatalok kö­zül sokan szeretnének néphadsere­günk lisztjei lenni. Farkas elotárs a DISZ-titkár például a követke­zőket mórul ja: — Ez az előadás hozzásegített bennünket ahlwz, hogy még többre értékeljük azt a munkát, melyet elvtúrsaink a hadseregben m>gőz­nek. Sokunkban megérlelődött az nz elhatározás, hogy önként jelentke­zünk a néphadsereg tagjai közé. ANK.4 BÉLA tiszt Megjelent a „DUNÁNTÚL“ irodalmi folyóirat második száma Augusztus húszadikán megnyílik a Megyei Könyvtár Alkotmányunk ünnepén, augusztus 20 án délelőtt 10 órakor nyílik meg ünnepélyes külsőségek között Bara­nya rn.gye Tanácsa végrehajtóbizoíít- ságánaik megyei könyvtára az újjá­alakított Geisler Eta utca 8 szám alatti épületben. A megyei könyvtár megnyitása igen jelentős esemény lesz Baranya és Pécs kulturális életében. Az új könyv­tár, melv a minisztertanács határoza. ta értelmében született, nemcsak me. gyei vonatkozásban teszi szervezet­tebbé, lendületesebbé a könyvtári munkát és az olvasómozgalma1, ha­nem Pécs város könyvtárügyét is komoly fejlődésnek indítja. Aj eddi­gi városi könyvtár szűk helyiséget után tágas kölcsöne»} ba és o’vasóte- rém várja a dolgozókat. Megnöveke­dőit a könyvtár állománya szépiro­dalmi, ismeretterjesztő és ideológiai könyvekkel egyaránt. A megnyitóval egybekötve a me­gyei könyvtár „Alkotmány“ könyvki- állításit is rendez a könyvtár olvasó­termében . Az ünnepélyes megnyitásra- me­lyen a népművelési minisztérium is képviselteti magát, nagy érdeklődés nyilvánul meg a város dolgozói kö­rében Népünk megünnepli Móricz Zsigmond halálának 10. évfordulóját Szeptemberben lesz tíz esztendeje annak, hogy Móricz Zsigmond meg­halt. A felszabádult magyar nép örökre szívéire zárta a nagy írót, s méltó keretek között kívánja meg­ünnepelni halálának 10. évfordulóját. A Magyar Írók Szövetsége emlék- bizottságot alakított az évforduló elő­készítésére, s a bizottság pénteken délelőtt sajtóértekezlet keretében adott tájékoztatást az évforduló ün­nepségeiről. Az ünnepségek szeptem­ber 4-én kezdődnek meg, akkor lep­lezik te a Kerepesi temetőben Móricz Zsigmond síremlékét. Szeptember ?-én Budapestien a Néphadsereg Színházában ünnepi emlékestet ren­deznek. Szeptember 7-én délelőtt em­léktáblát lepleznek le Tiszacsécsen azon a házon, amelyben Móricz Zsigmond született. Ugyanezen a na­pon az írószövetség vidéki csoportjai emlékestet rendeznek Pécsett, Győ­rött. Szombathelyen, Szegeden és Miskolcon. Szeptember l"-án és í4-cn az Irodalomtörténeti Társaság ván­dorgyűlést rendez Debrecenben, szep­tember 21-én pedig Leányfalun ünne­pélyesen megnyitják a Móricz Zsig­mond múzeumot. Hogy kezdődött? Attól függ, boffv honnan kezdjük. Ha 1951 tót, gldcor ormán kell kezdenünk, hogy Csécsi ‘ bácsi, a tengelici Petőii tsz tértésgondozója megkapta a munka- érdemrendet, r kánt nagyon megörült a murtkaérdemrendnek, de nem elége­dett meg vele. Bizalmasan odahajolt nz egyik fotóriporterhez —* akit ö már nagyon jól ismert — és a tűiébe súgta: — Mondja! Hogy lehet megszerezni • Kossuth-díjat mert meg akarom szerezni.. i Azóta azonban már „hibák" is történtek. Csécsi bácsi hjre ugyanis atyán, mint egy megfékezhetetlen csikó. Mindenhova eljut. Még oda Is, ahova Csécsi bácsi nem akarja. — ■ Mini például a Ludas Matyihoz. Csécsi bácsi egyszercsak azon vrA- te észre magát, hogy bent van a fuu- diu Matyiban Jó bajszoson, teljes valóságában. Aki azt a rajzot készí­tett«, szereti Csécsi bácsit. Meg le hét látni' a rajzán. Csécsi bácsinak azonban mégsem tetszett a dolog: —• Hogy, merte ezt megcsinálni!— Kiesútoft engem az egész ország előtti Csak tudnám, hogy Irt csinál­tat Az-e, akit én gondolok# Az eseményeket azonban már nem lahvtatt megállítani. Baranyai parasztkülddttség járt a tryegellci Petőfi termelőszövetkezet- ívm. Természetesen meglátogatták Csécsi bácsit is, — Szerbusz öreg Csécsi elvtárs! Hogy vagyT — köszöntötte öt Kiss László, katádlal középparaszt. Csécsi bácsi bizalmatlanul pislo. ggtt rá. — Honnan Ismer? — kérdezte. — A tudós Matyiből — Jött rá a válasz. • Csécsi bácsi nem szólt semmit, esek nyelt egyet ét elkezdte magya- rózgatni a sertéstenyésztést és az 6 módszerét. A végén már úgy belejött, hogy elfelejtett mindent, csak a ko cók, meg a malacok jártak az eszé­ben, A küldöttek barátságosan kér­dezgették, Csécsi bácsi váfaszotgatott. A történetnek azonban még nincs Parasstküldöttségiink útja A TSZ SERTÉSGONDOZÓJA vége, Folyf atódik tovább. A paraszt­küldöttek belátogattak a faluba és megnéztéj.c a tsz hízódisznóit. Nagyon szépek a tsz. hízói. Különösen akkor, ha minri a kétszáznyolcat kiengedik. Nem t ad betelni velük az ember szemo. . — No jó, — mortondírozott magá­ban. Kovács József drávatoki közép- panaszt. — Megnéztük a sertéseket. Sz/ipek. Megnéztük a teheneket, bor­jukat, üszőket és bikákat Szépek. Megnéztük a lovakat. Azok is szé­pek. Megnéztük a tsz tagokat, ho­gyan járnak. Azok is szépen járnak, jól ruházkodnak. Mondják, hogy ha­marosan vízvezetéket kapnak a ta­gok. Ez is jó. De mi van a tagok éléskamrájában? Mert mégis csak az a lő! Hogy néz ki a lakásuk? A £tengelici fte-tSl 3 km re van a falu. Busszal szállították ki a kül­döttséget Kovács József is ott ült a kocsiban és egész úton azon gon­dolkozott, hogy megnézte- a küldött­ség a tsz-tagok házait, vagy nem. — Mindegy — döntötte ej magában. — Ha megnézik, ha nem, én megnézem. így történt meg az, hogy a hízók megnézése után. amikor a küldöttelc az autóbuszhoz igyekeztek, Kovács József elkiáltotta magát: — Gyerünk, nézzük meg a tsz-ta- gok éléskamráját! A legtöbben már az autóbuszban voltak és így nem hallották. De azok, akik még kint voltak, követték Ko­vács elvtársat. A tsz tag felesége, Fejős Józsetné, meglepődött a hirte­len látogatásra, de nem szólt sem­mit Mosolyogva kitárta az ajtót. A küldöttek betódultak. Tele lett velük a konyha. Jól körülnéztek. Látták, hogy rend van, szép bútoraik és edé. nyeik vannak, — Mi van az éléskamrában? — kérdezték türelmetlenül. Fejősné kinyitotta az éléskamra ajtaját is. A konyhából nyílott. A küldöttek oda Is bementek, már aki betért. Aki nem fért be, az türel­metlenül nyújtogatta a nyakát a kü szöbnél. A gyakorlott szemű küldöttek mindjárt a, éléskamra mennyezete fe­lé néztek. A mennyezetet azonban nem látták meg, mert eltakarták a sonkák és a szalonna. 3 sonka és hat tábla szalonna lógott ott. — Az ősszel nyolc sonka és nyolc tábla szalonna volt — mondta Fér jősr.é. — Két disznót vágtunk. Eny- nyit ettünk meg ősz óta — mondta és közben kitárta a beíőttes szekrény ajtaját. Az is zsúfolva volt belőtte1 Közben bejött az éléskamrába egy térít. — Nézd csak. — mondta neki a fe­lesége, — megnézik a kamránkat, hogy mennyi sonkánk van. — Van még elég — válaszolta a férfi — Pedig mindennap viszek be­lőle mert én vagyok a tsz gépkocsi- vezetője ... A küldöttség ezután kiment és fel­szállt az autóbuszra és elment visz- sza a tszbe Kovács József azonban ottmaradt. Újra csak az- előbbiek ju­tottak az eszébe. —- Szép minden. Ennek a tagnak a lakása is, tele van a 1,-amrája is. De azért mégis. Ez itt lakik a sertéshiz­laldától nem messze. Közbeesett az utunk. -. De mi van a többibe? — morfondírozott újra, majd megindult. Meglátogatott még egy tsz-tagot. Ott is ugyanez volt a helyzet. Son­kák, hasábokban a szalonnák. Teli bődön zsír. Zsák liszt. — Na még egy másikat — mondta és elment a ,,másikhoz‘‘. Végül már hat helyen volt. Kinyittatta a ruhásszekrényt, Ielment a padlásra, ahol kenyeret sü lőttek, megnézte a kelő tésztát jól megjegyezte, mit ebédelnek és hogy mit szoktak ebédelni. Kovács József már látta: itt min­denütt úgy van, gazdagok a tagok. De azért Csécsi bácsit még sem hagyhatta ki. Oda is benyitott. Csécsi bácsi szívesen fogadta: — örülök, hogy eljött és megláto­gatott minket — mondta — Nézzen meg mindent. Itt is úgy volt, mint a többinél. Ekkor azonban még egy ötlete tá­madt. — Hány kocája, hány malaca van? — kérdezte Csécsitől. Nagyon kíván­csi volt már rá, hogy vájjon hány kocája és malaca van háztáji gazdái, kodásban a tsz híres sertésgondozó­jának. Csécsi kivezette őt az ólhoz. Egy anyakoca 9 malacával és őt szép sül­dő — ez volt ott. Kovácsnak eszébe jutott még, amit bent hallott a tsz sertésistállójában az elnöktől: r * Jhíren a* érben Csécsi bácsi ma teljesítette fiaztatási tervét. Az év végéig mégegyszer /tartat és így jelentősen túl lógja teljesíteni ter­vét. A premizálás szerint minden ötö­dik a terven íeliil nevelt malacok közül Csécsi bdcsié lesz így Csécsi bácsi előreláthatólag az év végén 25 —30 malacot kap. — Egy egész tálkája lesz neki — gondolta jóleső örömmel Kovács Jó zsul, majd megindultak vissza. Egy kocsiról teletömött zsákokat emeltek le. Ebben ml van — kérdezte Kovács József. — Búza — felelte Csécsi. — Pofy- tafni akarta még, de Kovács félbe­szakította: — Honnan? — Kölcsönadtam — mondta Csécsi — most hozták vissza. * J^béd ülőn vagyunk. A küldött­ség a tsz paprikáját nézi Ej, de szép — mondogatják a küldöttek. —Ilyen szép paprikát még nem is láttam. — Én sem, — lelli neki az egyik pa rasztasszony, — pedig már megértem egy párszor azt a kort, amit maga! — mondja és rámosolyog a fiatalra­Kovács Józsel is megszólal: — Tele is *van ám a2 éléskamrá­juk! Mondtam is nekik: panaszkortr ni nem panaszkodhatnak ... Csécsi bácsinál is, meg a többinél is több van a komrában, mint nekem disznó­ölés után. De ha hazamegyek, min­dent elmondok. Másnap este a küldöttség levelet irt Rákosi elvtárshoz a tengelici Pe­tőfi tsz a mőzsi gépállomás és a tol- naszigeH állami gazdaság megtekin tése után, „Amit megnéztünk ml, baranyai dolgozó parasztok itt Tolna megyé­ben — szól a levél, — az még job­ban megerősítette bennünk, amit ed­dig pártunk tanításai nyomán meg­ismertünk és eddig tapasztattunk, hogy csakis a nagyüzemi gazdálko­dás a dolgozó parasztok felemelkedé­sének útja. Drága Rákosi elvtársi Küldöttsé­günk egyénileg dolgozó parasztkül­döttei megígérjük, hogy hazaérve köz­ségünkbe ... olyan felvilágosító mun­kát lógunk végezni meggyőződésünk és tapasztalatunk alapján, hogy köz­ségünkben még a nyár folyamán mi­nél több dolgozó paraszt a boldogu­lás a lóiét, a bőség útjára lépjen és ebben a mi példánkat kövessék..." A küldöttség minden egyes tagja kezébe vette a tollat és aláírta a leve let, Kovács Józsel is. MAGYAR LÁSZLÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom