Dunántúli Napló, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-27 / 200. szám

1952 AUGUSZTUS 27 NAPLÓ 8 A bányásznap tiszteletére folyó Tersenyben továbbra is a szabolcsi bányászok vezetnek Több hónapon keresztül harcoltak bányászaink a bányásznap tiszteleté­re tett**1 felajánlásaik teljesítéséért. Ahogy közeledik szeptember hetedi­ké, úgy emelkedett a MESZHART- akuák teljesítménye. A szabolcsi bá­nyászoknak sikerült megtart a niok jó hírnevüket ebben a versenysza- ka'zban is. Már közel két hete szilárdan tartják kezükben az első he­lyezést és jelenleg is 99.92 százalékra teljesítik napi ter­vüket. Havi átlagban már 100 százalék felett vannak. Miért kerülhetett első helyre a sza­bolcsi bányakerület? Azért, mert olyan versenyszellem alakult ki a szeptember 7-re indított munknver- senyben, hogy valóságos közelhar­cot vívnak egymással — körletek, a körlettel, fejtés a fejtéssel és a csapa, ton belül pedig az egyén az egyén­nel. István-akna szép eredményeihez nagyban hozzájárultak a Szlavek és Arnold fejtési csapatok dolgozói, akik az egész verseny tartama alatt fej-fej mellett harcoltak egymással az első helyért Hol az egyik csapat volt elől egy-két százalékkal, hol a másik, amikor a Szlavek-csapat lát­ta, hogy az Arnold-csapat elkerülte, másnap már egész biztos volt, hogy az Arnold-csapat neve a második helvrc került. iíétfőn a Garai-csapat 102 százalék­ra teljesítette vállalását Csak né­hány százalékkal maradt el mögötte a Bene-csapat és ennek eredménye­ként harcolták ki maguknak a sza­bolcsi bányászok ebben a verseny- szakaszban is a büszke első helyezést. A szabolcsi bányászok elsősége veszélyeztetve van. mert a Pécsim- nyatelepick állandóan a nyomukban haladnak termelésükkel, a bányász­nap tiszteletére tett vállalásuk telje­sítésében. Pécs VI. kerület dolgozói 26- án 95.5 százalékra teljesítet­ték tervüket és így ezen a napon ők lettek az. aknák kö­zötti versenyben a másodikak. Ttr legjobban megálltak helyüket az Urlich-fejtés dolgozói, akik az egész verseny ideje alatt jóval 100 százalék felett teljesítették a tervüket. Jelen­leg is 148.8 százalékon áll a csapat tervének teljesítésében. A nagy ün­nep közeledtével az egyéni verseny is kezd mindjobban kibontakozni. Egy­másután születnek sz.ebbnél-szebb eredmények. Sudár elvtárs nem hagyja magát lepipálni versenytársá­tól és állandóan tartja a 140 száza­lékot. Jelenleg a vasasi Petőfi-aknai bá­nyászok vannak az utolsó helyen, de még utolérhetik a szabolcsiakat, csak oda kell hatni, hogy minden fejtési csapat úgy teljesítse a tervét, mint a Széni brigád, amely 26-án 127.5 százalékot ért el. Petőfi-akna 26-án pedig 98 százalékra teljesítette tervét. Ne hagyjátok magatokat Petőfi- aknai bányászok! Szervezzétek meg úgy a munkátokat, hogy ismét visz- szanyerjétek jó hírneveteket, s szep­tember 7-én felemelt fővel jelenthes­sétek r „Mi, Petőfi-aknai bányászok kötelességünknek eleget téve, teljesí­tettük a bányásznapi vállalásainkat". Még szebb eredményeket érhelne el a Bíró DISZ-brigád, ha kellően támogatná az építésvezetőség A komlói, kökönyösi domboldalon nemrég kezdték meg öt újabb, eme­letes kockaház építését. Tizenhat, tizenhat boldog bányász család fog­lalja majd el még ebben az évben házanként a gyönyörű, kétszobás, fürdőszobás előszó bős, egészséges, napfényes lakásokat. A komlói építők, akik az alapozás munkáit végzik, tulajdonképpen erdőben dolgoznak. Sűrűn akadnak munkájuk közben fa gyökerekre, tuskókra. amelyeket még el keli távolítani, hogy a kőművesek is megkezdhessék a munkát. Az egyik i'.yen kockaház építésénél dolgozik Bíró Balázs és DISZ brigád ja is Bíró Beátáról és brigádjának tagjairól — a Beloiannisz DISZ bri­gádból idekerült Benács Irénen kívül — még nem írtak soha az újságok. Hiszen nagyon fiatalok még vala­mennyien. Ä legidősebb brigádtaq húsz éves,a legfiatalabb tizenhét. De a tizenhét éves Barna!i Tamás és Szekíü Sándor is már szakmunkás és éppenolyan komolyan veszik a mun. kát, mint a többiek. Mindkét fiatal esti technikumba jár. Négy év múlva építészek lesznek már belőlük. Négy év múlva ők fogják irányítani egy- egy ilyen építkezés munkáit, mint a kökönyösi is, csak talán valahol máshol ahol második ötéves tervünk megjelöld azt. Benács Irén szülei cselédek voltak, Ulrich Miklósé szintén uradalomban szolgáltak, Szekta Sándor szülei is szegénységben éltek a múltban és Így sorolhatnánk a többiekét is A fel- szabadulás jelentett csak fordulópon tot ezeknek a gyerekeknek és szüleik nek életében. Azóta lehetett csak Be nács Irén apja és bátyja megbecsült bányász, a széncsata hőse, azóta let tok Szekfű Sándor szülei a sárszent lőrinci Illyés Gyula termelőcsoport boldog tagjai, csak azóta van lehető, jég arra, hogy Barnafi Tamás építész­szé képezze magát A fiatalok valamennyien a Dol­gozó Ifjúság Szövetségének tagjai és ezt jól tudják. Megváltozott életkörül ményeiket, az előttük álló boldog jö vöt akarják megköszönni jó műnké jukkái. Reggelente hat órakor kezdődik a munkaidő de a Bíró DISZ brigád tagjai ilyenkor már rég kint vannak a munkahelyen. Előkészítik munka­eszközeiket ás a munkára felkészülve várják már a munka kezdetét jelentő jelzést, Ekkor pontosan elkezdenék a munkát. Igenám. de hogyan, amikor csak a legritkább esetben van ilyen­kor habarcs?! Enél'kül pedig nem építhetik meg a kőfalat. Ha Göczl Ferenc, a7 építésvezető ilyenkor hal­laná, mit mondanak a fiatalok és rajtuk kívül a másik két brigád tag jai. akik szintén habarcsra várnak sokszor hét óráig. akkor gondoskodna róla, hogy ne- csak „rajzoljon“, hanem a valóság­ban o<1h is állítson még egy munka­erőt a habarcskov éréshez. 11gylátszik Ciöc'/I Ferenc építésvezető megfő ledke/.ett már arról n fogadalomról, amelyet a DISZ-brigád tagjaival egyetértésben írt alá. libben kötelezte magát, hogy: .......Az építés vezető­sé g ... a munkához az előfeltételeket biztosit ja". Valóra váltotta az építésvezetőség ezt a fogadalmát? Nem váltotta valóra. Az augusztus első napjaiban alakult DISZ-brigád tagjai azt fo­gadták, hogy alkotmányunk ünnepét a Makszinienkó gyorsfalazási mód­szer bevezetésével 120 százalékos tervteljesítéssel köszöntik és ehhez kérték az építésvezetőség segítségét. A DISZ fiaialok lelkesen láttak munkához, mert egyben kihívták versenyre a Beloiannisz DISZ brigá­dot is és elsők akartak lenni a ver­senyben. Már az első napokban ko­moly eredmények születtek. A Bíró- brigád tagjai bebizonyították, hogjy nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is követik a Komssomol tagjainak példáját. De az első napok szép ered­ményei után gyorsan visszaestek, meri egyik épületről a másikra ,,do­bálták'' őket és nagyon sokszor kel­lett oúrakozniok munkahely, vagy anyaghiány miatt, Így az eredmény eléréshez kevésnek bizonyult a DJSZ-fintnlok lelkes munkája, mert az építésvezetőség nem váltotta való. rn fogadalmát. Közben elmaradt u 'Beloiannisz DISZ-brigáddal kezde­ményezett versenv is, mert a brigád tagjai nem jelentkeztek a kihívás el­fogadásinál, Biróék pociid nem szor­galmazták a dolgot. De ágy látszik az építésvezetőség nem tanult még ebből a példából sem külön íren nem volna a Bíró DISZ-brigádnak és ugyanezen az épületen dolgozó még két másik bri­gádnak naponta többórás munkaki­esése rossz anyagellátás miatt. A Bíró DISZ-brigád tagjai a minő­ségi munka, a/ anyagtakarékosság és a munkafegyelem terén tett fogadal­mukat teljesítették, csupán a száza­lékos vállalásnál estek vissza, de nem az ő hibájukból. A visszaesés ellené­re az elért 118 százalékos eredmény egyáltalán nem mondható rossznak és ha a DISZ-fiafalok így igyekez­nek hamarosan felvehetik a megtisztelő „Komszomol- hrigád“ nevet. A 105-ös épületen hamarosan meg­kezdődik a téglafalazás és a DISZ- fiatalok bíznak abban, hugs azon a munkaterületen még jobb eredményt érnek el és nem lesz ritka náluk a 160 százalékos tervtől jesítés sem. De ehhez valóban komoly segítséget kell adnia az építéswztőségnek is. A sároki Micsurin tsz felkészült as tiszt munkákra I —. _ I néhány méterre I Wo* m»«*« | lekszlk a fasiszta Tito Jugoszláviádtól. A határ azon­ban két világot választ el egymástól. Odaát messzire húzódnak az elhanyn polt földek, mintha gyomot vetettek volna belé, mindenfelé szabadon bur- jáneik a gaz. Nem Is csoda, hisz Ju­goszláviában a parasztoknak nem érdeke bogy megműveljék a földel- Az utolsó szem gabonát is elszedik Tito fanlcsár/ai és eladják az ameri­kai imperialistáknak, géppisztolyok­ért, harckocsikért, nylon-harisnyák, ért „Közös gazdálkodás" folyik odaát is, hiszen látni lehel hogv a dolgozó parasztok csoportosan dolgoznak a földeken. De azt Is Iáin< lehet, hogy ez a munka kényszer, hiszen állan­dóan két jólöltözött térti két légy ve re* janicsár vigyáz 30 40 dolgozóra Toprongyos, fáradt embereket kény szerítenek munkára, hajszolják őket reggeltőknapestig. Sózok községben egészen másként folyik az élet. A Micsurin termelő szövetkezetben az Idén is jól gazdái kodlak. szépen jövedelmezett a föld Bizonyítja ezt az. hogy búzából hol­danként nyolc mázsát, árpából tíz mázsát takarítónak be A gyapotja Is olyan a csoportnak, hogy három négv mdzsóra számítanak holdon kánt. A kukoricáink olyan szép, hogy mindenki csodáidra jár 23—30 rná zsót várnak egy holdról, így a 111 hold kukorica földről bőven jut a hizlalásra, de munkaegységenként Is szépen tudnak kiosztani A munkaszervezés is másként megy Sárokon a csoportban, mint odaát Ju­goszláviában a zadrugákban Amíg odaát a kulákok Irányítják a dolgozó parasztokat és tegyverrel hajtják őket munkára, addig Sárokon a Micsurin tsz-ben a becsületes élenjáró dolgozó parasztokat választották a csoport irányítására. Példa erre Horváth György csoportelnök, akit a tagság a jó munkájáért állított, a csoport élére. Lukács György brigádvezetőt is a becsületes jó munkájáért válasz­tották meg. A jó terméseredmény annak köszönhető, hogy a tsz ben bri gádokra, munkacsapatokra és egyé­nekre osztották lel a földet. Minden tag magáénak ezt a reá eső terüle tét, hiszen amennyit dolgozik, annyit kap a juttatásnál. I----1—71 í folyik a munka tag. I »­«-»«e.eo | ság közölt yPTb.enY. ben vannak hogy ki tud több munka egységet szerezni a zárszámadásig. Hiszen akinek több lesz a rmtnknegy sége. annak több lesz a jövedelme Terményből Is szépen tudnak kioszta. m ebben ez évben, mvnkdbgységen- ként két és lél kiló búzát, egy kiló árpái, egy kiló takarmányborsót, de pénzből is 10—11 forint jut egy egy munkaegységre. Igen jól jövedelme■■ zen l.ukáes Györgynek ez az év. aki a családjával együtt a zárszámadásig megszerzi a 682 munkaegységet, ípv 17 mázsa búzát, hat mázsa 82 kiló árpát és hat mázsa H2 kiló takarmány borsót kapnak Pénzből is több mint hi'ezer torintot kapnak az év végén. Odaát Jugoszláviában n kulákok igyekeznek kizsákmányolni a dolgo. zókat, hiszen azért adaták be a föld­jüket, hogy a becsületes dolgozókkal műveltessék meg. De a jövedeleméi osztásnál egyszerűen kisemmizik őket, még a kenyérnek valót sem hagyják meg a becsületes dolgozók­nak. Ezt akarta Gróf Antal kulák is a sároki csoportban, A dolgozók azon­ban leleplezték. Ügy került a köz ségbe, mint dolgozó paraszt, de ké­sőbb kimulatta a loga lehérjét Ki­derült. hogy a múltban Pócsán 60 hold löld je volt, Sár okon 40 holdat bérelt. Állandóan cseléddel és nap­számosokkal dolgoztatott. A csoport nőj mint sertésgondozó „dolgozott" és úgy igyekezett megkárosítani a tér melőszövetkezelet, hogy az etetésre kiadott darát ellopta. Így rövid Idő leforgása alatt 14 malac pusztult eL a keze alatt. Büntetésül a 14 malac árát munkaegységéből levonták és kizárták a csoportból. A csoport már igen jól felkészült az őszi munkákra. A velőgépek ki­javítja várják, hogy az őszi vetése­ket megkezdjék. Nagy lendülettel fo lyík a vetőmagvak előkészítése Is. hiszen azt akarják, hogy a íöldeken dús kalászií gabona teremjen, amiből a jövő évben még több jövedelmet kapnak mint az idén . Vem iburját.-. I- _'8 ho gy löldjiikön ________gaz teremjen mint a jugoszláv földeken. Tudatában van minden csoporting. hogy csak úgy szá mílhainak több termésre, ha ideié ben elvégzik a szántást, a: őszt ve tést és meglelriö gyommentes gabo­nát vetnek a töldekbe. A „Dunántúl" című klerikális pé. c«i napilap 1932 január 12 i számá­ban egy érdekes közleményt talélha. tűnik. A címe: „Mohács számokban“. Tartalma pedig a számok erejével elmondja milyen volt a Horthy vi­lágban a vidéki kisvárosok élete. A cikk igry szól: „Mohács, jan. 11. — A napokban készítette a mohácsi állami anyakönyvi hivatal az elmúlt évre vonatkozó statisztikáját. E7. a statisz­tika egymagában is mindig tanulságos voR. de most valósággal meg­döbben tőén mutatja be a szoros összefüggést, ami a gazdasági viszo. nyok és az anyakönyv között van. A háború óta Mohácson nem szü­letett olyan kevés gyermek, mint 1931 ben és a város lakossága, még abban az esetben is, ha leszámítjuk a statisztikából a vidéki halottakat, nem szaporodott a7 elmúlt évben, hanem fogyott. Az anyakönyvi hivatal kimutatása szerint 1931-ben Mohácson szü­letett összesen 309 gyermek, ezek közül 301 volt élveszületett és nyolc halvaszületett Az újszülöttek közül 26 volt vidéki. Ezt leszámítva a gyermekáldás Mohácson 275, Ezzel szemben az elhunytak száma 345 volt, amelyből ha leszámítjuk a holttányilvánítottakat (5), a külföldön elhaltakat fi), a Dunából kifogott hullákat (3) és n 33 vidéki halottat, úgy a mohácsi halottak száma az elmúlt évben 303." Különösen katasztrofális volt a ha­lálozási statisztika a mohácsi délszláv lakosságra viszonyítva. A cikk ugyan is nemzetiségekre bontotta fel a szü­letési halálozási számokat a követke. zőképpen: „Nemzetiségek szerint a születések és halálozások így oszlottak meg: születés halálozás magyar 186 193 német 56 57 sokac 49 72 szerb 5 8 cigány 5 12 A születések és halálozási arányszámok egybevetésével megállapít­ható, hogy nagy a visszaesés a sokácoknál. Ez a nemzetiség rohamosan fogy, a születések elmaradása és a magas halálozási arányszám követ, keztében.“ Később a cikk a házasságok szAmá_|nak csökkenésével Is foglalkozik: „A házasságok szárna csökkent. Míg 1930ban 145 pár kötött háza— Ságot, addig 1931 ben 113... Ha más nem úgy ez a statisztika mutatja meg, hogv milyen szoros összefüggés van a gazdasági viszonyok és at anyakönyv között. így fejeződik be a cikk, mely azon- ban egyetlen szóval sem említi azo­kat a* okokat, amelyek ezeket a szó. morú számokat eredményezték. így oéldául a délszláv nemzetiség fogyat- kozását a ,,születések elmaradásával és a magas halálozási arány-számmal“ indokolja. A cikk írója minden bi­zonnyal összetévesztette az okot az okozattal. Hiszen a délszláv nemze tiség számának apadása (azaz a szü­letés csökkenése, a halálozás emel­kedése) szorosan összefüggött a Horthy-terror népgyilkos, soviniszta politikájával. Ez a gyilkos, népnyo­morító politika volt az oka a szomo­rú statisztikának amely a Hortby- rezsim pusztulásával állandóan javuk Nézzük meg, milyen a felszabadu. lás utáni évek születési halálozási és házasságkötési statisztikája, milyen a megváltozott élet a statisztika tükré­ben: 1945-tól a születések és halálozások így oszlottak meg: születés halálozás 1945 336 378 1946 315 372 1947 471 472 1948 569 328 1949 531 309 1950 587 352 1951 514 326 A természetes szaporodás tehát 181. 222, 2.35 és 188 lélek a felszaba­dulás utáni utolsó négy esztendőben, az 1948—51 években. Természetesen u házasságkötések terén is megváltozott a helyzet. 1945-ben 136 pár, 1946-ban 157 pár. 1947-brn 202 pár, 1948-ban 294 pár, 1949-ben 219 pár. 1950-ben 212 pár kötött házasságot, tudva, hogy a népi demokráciában nincs mitől félniök. A mohácsi délszláv dolgozók arányszániait nem tartják már külön nyilván a mohácsi tanársházán. De * szinpompás népviseletbe öltözött apró délszláv leánykák, bosszúbársonynadrágos, kalapos kisfiúk naey száma mutatja hogy nem kell már kihalástól félteni a mohácsi délszláv dolgozókat sem. A sztálini nemzetiségi politika megtermékenyítő légköré­ben. a szabadság levegőjében erősödik, szaporodik ■ délszláv nemzeti­ségű dolgozó parasztság is. „ ... ez a statisztika mutatja meg, hogy miiyen szoros összefüggés van a gazdasági viszonyok és az anya- könyv között..." — írta a „Dunán­túl" 1932-ben. És ez a mondat a ha­zugságtól hemzsegő lapban kivétele­sen igazat állít. Valóban van össze­függés az anyakönyvi statisztika és a gazdasági viszonyok, a dolgozók jó­léte között. A mi statisztikánk is ezt mutatja! Elbizakodtak, ezért maradt le az élőállatbegyüjtésben Bezedek Bezedeken a gabonabegyűjtés jó! haladt, begyűjtési tervüket 100 szá­zalékon felül teljesítették. Példát mulatott a beadásnál a ,.Szabadság" termelőszövetkezet és az I. tipusú csoport, amelyek a cséplőgéptől tét tek eleget az állammal szembeni kö. te! ezettsége.iknék. Az eredményes gabonabegyüjtés aztán önelégültté lette a község ve­zetőit, elbizakodtak az eredmények láttán Msgíe’edkeztek a sertés-, vá gó marha-. baromfi- és tojásbegyüjtés ről. Így haimadik negyedévi tervüket például sertésből 21 százalékra tel­jesítették. Baromfiból évi begyűjtési tervüket 40 százalékra teljesítették. Egészévi szarvasTnarhebegyüjtési ter­vüket nem i* tudják még, mert a já­rási tanács minden negyedévben szokta megmondani, hogy mennyi vá- gómarhát hajtsanak fői. A felelős ség azonban e sősorban a községi ta­nácsot terheli, mert mar éppen elég ideje lett volna, hogy a tervszámot kérje az illetékesektől. Ahhoz az élőállat begyűjtésben Is lemaradtak, nem kis mértékben járul hozzá a Szabadság fermelőszövetke zeti csoport, amely példát mutatott a gabonabegyüjtésben, de baromfi beadási kötelezettségéből nem telje sített semmit és ugyancsak lemaradt a szarvasmarhabegyüjtési terv telje_ sítésében is. A csoport üzemi alap szervezetének titkára. Papp Mihály írem sokat törődött a csoporttal. Nem kísérte figyelemmel, hogyan teljesí­ti a beadását a csoport. A legkeve­sebb munkaegysége az ő családjának volt és munkájukat általában hanya­gul végezték. A gabonabegyüjtés ideje alatt is tököt árul; Mohácson, ahelyett, hogy a reá bízott feladato­kat hajtotta volna végre. Ezért a hanyag munkájáért a kommunisták kizárták a pártból és hozzáfog'ak a hibák kijavításához. De a begyűjtési állandó bizottság is „elaludt", mondotta Ember Ferenc elvtárs. Nem segítik a töroegszérve- zetok begyűjtési munkáját. Nem nép. szerűsítók a beadásban élenjárókat, mint például Haris Dezső háromból das dolgozó parasztot, aki élöákatbe adási kötelezettségét már jóval túl­teljesítette. A baromfibeadásban az első volt a községben. Ha Haris Dez>ső példáját köve ik mindazok a dolgozó parasztok, akik lemaradtak, rövid időn belül behoz hatják a lemaradásukat. A begyűjtési állandó bizottság javítsa meg mun­káját és tagjai legyenek élharcosai a begyűjtési munkáknak. A kö/sfig be. csiiletes dolgozó parasztjai elvárják, hogy azok a vezetők, okikat ök vá­lasztottak meg. minden munkában az elsők legyenek Megvan a lehetőség arra, hogy Bezedek község nemcsak járási, hanem megyei viszonylatban is az első községek közé kerülhet, de nagyobb lendületre kommunista példamutatásra van szükség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom