Dunántúli Napló, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-23 / 197. szám

DUNÁNTÚLI

t V;

if *«

V!U6 PROLETÁRJAI ZCV£SÜUETEK!

X MAI SZAMBANi

Rákos! elvtárs üdvözlőié vlrata a Román Népköztársaság felszabadulásának nyolcadik évfordulója alkalmából. (3, <>.) — Gyorslista az ötéves Terv- kölesön sorsolás csütörtöki húzásáról. (4. o.) — Gépállomásaink feladatai az őszi mezőgazda- sági munkák idején. (4 o.)

AI..M D P B ARANYAM EGYE! PA' RTBI 2 O TTXÁCÁH A K LAPJA

IX ÉVFOLYAM, 1*7. SZÁM

AHA 50 HU.EH

SZOMBAT, 1952 AUG- 22

Hatalmas lépés a kommunizmus felé

Történelmi jelentőségű eseményről adott hírt a rádió, a sajtó, történelmi jelentőségű hír foglalkoztatja a Szovjetunió, a népi demokráciák és a viláfi dolgozóit: A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottsága 1952 október 5-re összehívta a XIX. pártkongresz- szust. A világ minden tájáról köszöntik — együtt a szovjet néppel — a békéért harcoló százmilliók Lenin— Sztálin dicsőséges, harcokban meg- edzett, új világot, új társadalmi rendet építő pártját, amely a történelmi jelentőségű XIX. kongresszusára készül.

A legutóbbi nétfy évtized embere olyan hatalmas töténelrai változás» kát élt meg, amilyenben a Föld emberének akár öt évszázad alatt sem volt része. A Föld egyhatodán megdöntötték a burzsoázia hatalmát, megvalósult a munkásosztály hatalma, a Szovjetunióban felépült a szocializmus és ez a hatalmas, szabad, független, jólétben élő nép hősi, önfeláldozó harcban legyőzte az emberi éle, az emberi civilizáció legke- gyetlencbb ellenségét, a fasizmust, felszabadította Kelet és Középeurópa népeit, amelynek 100 milliós tömege nagy példaképének nyomán építi a szocializmust. Lerázta magáról a gyarmati elnyomást Ázsia leghatalmasabb népe, a kínai nép, — döntő ▼ercsi got szenvedett az imperializmus. A második világháború után megkezdődött a Szovjetunióban a kommunizmus építése.

Ilyeu hatalmas világtörténelmi eseményeknek lehetünk szemtanúi és ezeknek az eseményeknek formálója, ko'ácsolójaj az események bureosui- nuk példakepe az a párt, amely XIX. kongresszusára készül. A Bolsevik Párt vezette küzdelmek során jutott el a szovjet nép ahhoz a fejlődéshez, hogy megkezdhette a kommunizmus építését és most a Bolsevik Párt mutat utat ismét a szovjet dolgozóknak az ötödik ötéves terv tervezetén keresztül, hogy milyen feladatok ni< goldásán keresztül lehet egyre közelebb kerülni a kommunista társadalom megvalósításához.

Lenyűgöző számok azok, amelyek a Szovjetunió ötödik ötéves tervének tervezetélien szerepelnek, olyan fejlődést mutatnak, olyan célokat tűznek ki, amilyeneket nép a történelem során még soha nem tűzött maga elé, A tervezet számai hűen visszatükrözik Sztálin elvtárs 1939- ben mondott szavait: *Túlszárnyaltuk a főbb kapitalista országokat a termelés technikája és az Ipari fejlódét üteme tekintetében... De ez nem elegendő... Túl kell szárnyalnunk őket gazdasági tekintet, ben ts“. Sztálin elvtárs ebben a beszédében úgy határozta meg a szovjet dolgozók feladatát, hogy csak ha túlszárnyalták a kapitalista országokat gazdasági tekintetben: „... csakis akkor számíthatunk arra, hogy or. szagunk teljes mértékben el lesz lát. Di: fogyasztást cikkekkel, hogy bőségesen tesznek termékeink ét lehetőség nyílik arra, hogy áttérjünk a kommunizmus első szakaszáról annak metodtk szakaszára".

Túlszárnyalni gazdasági tekintetben a kapitalista országokat, bőségesen termelni fogyasztási cikkeket — ez a kommunizmus második szakaszának célja, a megvalósításának leltétele. F.zt a célt tűzi ki a tervezet, »mikor elsősorban megállapítja; *öt *o alatt az Ipart termelés szinvona- lának nönekedéset körülbelül 70 százalékban állapítsa meg..." a XIX. kongresszus, 70 százalékos emelkedés ipari termelésben 5 év alatti Fz, a Szovjetunióban lehetséges csak. A legfejlettebb kapitalista országok az USA húsz évre visszamenőleg nem tud felmutatni több mint évi két százalékos ipari termelés emelkedést, ha az átlagot számoltuk Ma pedig olvnn országot vedrünk, mint Olaszország, akkor a '"rmelóeszközök gyártásában olyan

fontos, szerszámgép iparban olyan

adatokat találunk, hogy a gépek termelőképességét csak 60—70 százalékban használják ki ami magában is mutatja, hogy milyen lehet az ipari termelés helyzete. A Szovjetunió ötödik ötéve« tervének tervezete így folytatja: „A legfontosabb ipari termékfajták termelésének növelését 1955-ben 1950-hez ntszonyítoa hozzá, oetőlegesen a következő méretekben írja elő: nyersnas 76 százalékkal, ... gőzturbinák 23-szeresre, ... vízturbinák 7.8-szeresre ... “ és így tovább. A legfejlettebb társadalmi for. ma megvalósításának előhírnökei ezek a számok. A fokozódó jólét mutatói azok a tények, hogy 61 százalékkal növekszik a gyapotszövetek, 34 százalékkal n gyapjúszövetek, 55 százalékkal a bőrláhbeliek termelése, míg a hústermelés 92 százalékkal a konzervtermdés 2.1-szcresére emelke. dik.

Hatalmas fejlődés előtt áll a szovjet mezőgazdaság is, mert mint a tervezet számai mondjak, a gabona össztermelés eredményének 40—50 százalékkal kell emelkednie, a cu- korrépntermeléenek 65—70 százalék, kai, a szalonna és hústermelésnek öt esztendő alatt 80—90 százalékkal kel] növekednie. Még a legmerészebb képzeletet is felülmúló modern mezőgazdaság az, amely ilyen feladatok megoldására képes és szinte beláthatatlan az a fejlődés, ami a szovjet mezőgazdaságban végbemegy a terv feladatainak teljesítése során Uj, leg- nroderwpbb talajművelő, emberi munkaerőt felszabadító gépek ezrei jutnak ismét a szovjet szovhoznkba és kolhozokba, hogy segítsék a falu dolgozó népét, segítsék a falu és város közötti még meglévő különbség eltüntetését, a terv végrehajtását.

A jövő még boldogabb, még szebb életéről beszél a tervezet, amikor meermutatja. hogy a szovjet emberek reálbére miiven arányban növekszik az ötödik ötéves terv végrehajtása során. A munkások és alkalmazottak reálbére 55 százalékkal, a kolhozpa, rasztok pénzben kifejezett jövedelme 40 százalékkal emelkedik, míg a szociális biztosításra fordított összeg 30 százalékkal emelkedik.

A terv ezenkívül hatalmas mértékű kulturális fejlődési feladatokat is tűz ki. amikor megállapítja, hogy elő kell készíteni az általános iskola tíz- osztályos oktatását.

Amfg a kapitalista országokban a munkások és alkalmazottak reálbé rének állandó csökkenéséről, a parasztok tönkremenéséről kapunk állandóan híreket, amíg arról számolnak be a külföldi lapok is, hogy például számos francia munkás nem tudja iskolába járatni gyermekét, mert nincs cipője, amíg arról kapunk újra és újra hfrt, hogy Tito-Jugoszláviájában nem a dolgozóké az iskola addig a Szovjetunió ötödik ötéves tervének tervezet*; a szovjet emberek boldog életének még boldogabbá tételéről, hatalmas anyagi é* kulturális fejlődésről, békés építőmunká- ród, természetátalakításokról beszéL

A tervezet világtörténelmi jelentőségű az embyriség életében. Most méginkább látják a világ dolgozói, hogy az ő jövőjiiknek építése is folyik a Föld egyhatodóu és láthatják, bogy milyen felemelő célokat, milyen nagyszerű alkotásokat tűz feladatul ez az építő munka.

Mi, magyar dolgozók, a mi jövőn- két is látjuk a tervezetben és új, az eddiginél nagyobb lettekre keLl, hogy lelkesítsen bennünket magyar munkásokat és dolgozó parasztokat is a tervezet nagyszerűsége. A jövő boldog, megboldoguld) életének tükre a tervezet, mert mint megállapítja: „...az ötödik ötéves terv teljesítése hatalmas lépés előre a szocializmus Ml a kommunizmusba való átmenet útján".

A Szovjetunió Kommunista Pártja módosított szervezeti szabályzatának tervezete

Moszkva, augusztus 21. (TASZSZ) A „Pravda“ augusztus 20-i száma közli a Szovjciunió Kommunista (bolsevik) Pártja módosított szervezeti szabályzatának tervezetét, amelyet a párt XIX- kongresszusán terjesztenek elő.

A módosított szervezeti szabályzat szövege: (Negyedik napirendi pont.)

A Szovjetunió Kommunista Pártjának szervezeti szabályzata

I. A párt. Párttagok, kötelességeik és jogaik

1 A Szovjetunió Kommunista-*-• Pártja az egy nézetet valló kommunistáknak, a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség tagjainak szervezett önkéntes harci szövetsége. A Szovjetunió Kommunista Pártja megteremtette a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét, majd az 1917-es Októberi Forradalom eredményeképpen, megdöntötte a kapitalisták és a földesurak hatalmát, megszervezte a proletariátus diktatúráját, megszüntette a kapitalizmust, megsemmisítette az embernek ember által való ki- zsákmányolását, s biztosította a szocialista társadalom felépítését.

A Szovjetunió Kommunista Pártjának ma legfőbb feladata, hogy a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útján felépítse « kommunista társadalmat, szüntelenül emelje a társadalom anyagi és kultii. rális színvonalát, az internacionalizmus és az egész világ dolgozóival való baráti kapcsolatok 'megteremtésének szellemében nevelje a társadalom tagjait, állandóan erősítse a szovjethaza aktív védelmét ellenségeinek agresszív cselekedeteivel szemben.

O A Szovjetunió Kommunista Pártjának tagja lehet minden dolgozó, aki nem zsákmányolja ki más munkáját, a Szovjetunió polgára, elismeri a párt progratnmját és szervezeti szabályzatát, tevékenyen segí- ti annak megvalósítását, dolgozik a párt 'valamelyik szervezetében s végrehajtja a párt minden határozatát.

A párttag fizeti a megállapított tagsági járulékot.

Q

A párttag kötelessége, hogy:

a) állandóan őrködjön a párt egységén, mint a párt erejének és hatalmának legfontosabb feltételén;

b) tevékenyen harcoljon a párt- határozatok végrehajtásáért. Nem elegendő, hogy a párttag csupán egyetértsen a párt határozataival: kötelessége, hogy harcoljon e határozatok megvalósításáért. A kommunisták passzív és formális viszonya a párthatározatok iránt, gyengíti a párt harcképességét és ezért összeegyeztethetetlen a párttagsággal;

c) mutasson példát a munkában.

elsajátítsa munkájának technikáját, szüntelenül emelje munkájában szak. mai képzettségét;

d) állandóan erősítse kapcsolatait a tömegekkel, idejében reagáljon a dolgozók gen veire és szükségleteire, megmagyarázza a pártonkívüli tömegeknek a párt politikáját és határozatait, emlékezetébe vésse, hogy pártunk ereje és legyőzhetetlensége a néppel való eleven és elszakitha- tatlau kapcsolatban rejlik;

ej emelje öntudatát, sajátítsa el a marxizmus-leuinizmus alapjait;

f) megtartsa a párt és állami fegyelmet, amely egyaránt kötelező minden párttagra. A pártban nem lehet kétféle fegyelem: más a vezetők és más az egyszerű párttagok számára. A pártban egy a fegyelem, egy a törvény minden kommunistára nézve, érdemeitől és tisztségétől függetlenül. A párt- és az állami fegyelem megszegése súlyos hiba, amely kárt okoz a pártnak s ezért összeegyeztethetetlen a párttagsággal;

g) fejlessze az önbírálatot és az alulról jövő bírálatot, tárja fel é« igyekezzék kiküszöbölni munkája hiányosságait, harcoljon a munkában a látszatsiker, az önteltség és az önelégültség ellen. A bírálat elfojtása súlyos bűn. Aki elfojtja a bírálatot s hivalkodással és uiagasztalássa! helyettesíti, az nem maradhat meg a párt soraiban;

h) személyekre való tekintet nélkül közölje a párt vezető szerveivel — a központi bizot munkában észlelt hiányosságokat A

egészen

párttagnak nines joga. h<Yly eltitkolja a rendellenességeket s közömbösen viselkedjék a párt és az állam érdekeit «értő. helytelen cselekedetekkel szemben. Azt, aki akadályozza a párttagot e kötelessége teljesítésében, mint a párt akaratának megszegőjét szigorú büntetéssel kell sújtani

i) őszinte és becsületes Írgyen a párthoz, ne titkolja el és ne forgassa ki az igazságot. A párttag, aki nem

mond igazat, vagy becsapja a pártot, a legnagyobb bűnt követi el s nem maradhat mr^ a párt soraiban;

j) megőrizze n párt- é» államtitkot, legyen politikailag éber, s vésse emlékezetébe; hogy a kommunisták ébersége minden munkahelyen és minden körülmények közt szükséges. A párt- és államtitkok !:ifecsegése bűn a párttal szemben s összeférhetetlen a párttagsággal;

k) bármely helyen, ahová a párt állította, rendületlenül hajtsa végre a pártnak a káderek helyes, — politikai és szakmai képzettségük szerinti — kiválogatására vonatkozó utasításait. Ezeknek az nfásításoknak megsértése. a funkcionáriusok kiválogatása cimboraság, személyes ragaszkodás, e/iy vidékről való származás, családi kötelékek alapián, összeférhetetlen a párttagsággal

4

A párttag jog«, hogy:

a) rész?vegyen a pártgyűléseken vagv a pártaajtóba,, a párt politikai kérdéseinek szabad és tárgyilagos megvitatásában;

b) a pártgyü’é»ek«n bármely pártmunkást megbíráljon)

c) résztvegyen a pártezerveneitek választásában, mfnt választó és választható)

d) személye» meghallgatást követoá.

jen mindazokban az eseteikben, amikor az ó tevékenység ér ól vagy magatartásáról hoznak döntést)

e) bármilyen kérdéssel és beadvánnyal forduljon a párt bármely szervéhez, beleértve a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságát is.

17 A tsgfehrétuJ • pártba csakis

egy énenként tehetséges. Uj tagokat azon tagjelöltek sorából vesznek főt, akik jelöltség! Idejüket betű öttek, A párttagok soraiba csupán öntudatos, tevékeny és a kommunizmus ügye iránt odaadó munkások. parasztok és értelmiségiek kerülhetnek.

Párttagínak csak az vehető fel, aki 18. életévét betöltötte.

A tagfelvétel a jelöltek sorából a kővetkezőképpen történik:

o) a tagul belépni kivánó három olyan párttag ajánlását nyújtja be, aki legalább három éve tagja a pártnál;, s aki a közős munka alapján legalább egy éve ismeri őt

Első megjegyzés Ha komszomohs- tát vesznek fel a pártba, a Komszo- mol kerületi bizottságának ajánlása egv párttag ajánlásával egyenlő.

Mdsodilc megjegyzés. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi. zottságának tagjai és póttagjai tartózkodnak az ajánlástól.

b) A pártba való felvétel kérdését az alapszervezet taggyűlése vitatja nveg és dönti cl. Az alapszervezet határozata a kerületi bizottság, olyan városokban pedig, ahol njnes kéri le'i feloszlás, a városi pártbizottság jóváhagyá-a után lép érvénybe.

A pártba való felvétel kérdésének

8.

megvitatásakor wn kötelező as

ajánlók jelenléte.

c) A fiatalok 20. életévük betöltéséig csak a Komszomoion keresztül léphetnek a pártba.

d) Más pártok vol* tagjai ngyatw csak au aíapszervezeten keresztül t csoki« a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának Jóváhagyásával vehetők fel a párt tagjai - sorába, öt párttag ajánlására, akik közül három tíz éve tagjai a pártnak kettőnek pedig foraadaJomalőtU párttagsága van.

C. Az ajánlók felelősséggel tar- to znak ajánlásuk helyességéért.

H A tagjelöltek sorából felvett

* * párttagok párttagsága alttól « napiól számítódik, amikor az ©été kés aiapszervezet taggyűlés*, határom tóval párttaggá fogadta eí az He ló elvtársat.

Minden párttagot, aki uqyflc szervezet körletéből másik szervezet körletébe átköltözik, utóbbi szervezet besorolja tagjai közé.

Megjegyzés. A párttag átköltözés» egyik szervezet területéről a másikéra, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága áitai megállapított szabályok szerint történik.

Q Azok a párttagok é» tagje'öL-7‘ tek, akik három hónapig elfogadható ok nélkül nem fizetnek tagsági járulékot, a pártból autó ma tik n. sazi kiváltnak tekintendők; erről a» alapszeirvezet megfelelő határozatot hoz. Hat * határozatoit a kerületi vagy városi pártbizottságnak jóvá kell hagynia.

1A Valamrfy Ipomrmmfcrténafc a

1 pártból való kizárásáról aonak az w’.a pszorvezetnek a taggyűlése dönt, amelynek tagja a kizárásra kerülő párttag. A kizárást a kerületi vagy városi pártbizottságnak Jóvá kell hagynia. A kerületi vagy vároM pártbizottságnak a kizárásról szóló határozata akkor lép érvénybe, amikor a területi vagy határterületi pártbizottság liléivé a szövetséges köztársaság kommunista pártjának központi bizottsága Jóváhagyja.

Amíg a területi, határterületi párt- bízott« ág, vagy a szövetséges köziár_ saság kommunista pártjának kőzpotv ti bizottsága nem hagyja jóvá a kizárási határozatot, addig a tagsági könyv a párttagnál marad ■ a párttag jogosan Látogathatja a zárt pártgyűléseket.

I"! Az alapszervezet nem hozhat

határozatot olyan kommunLs_ iáknak a pártból való kizárásáról aki a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, valamely szövetséges köztársaság kommunista pártja központi bizottságának, határ, területi területi körzeti városi vagy kerületi bizottságának tagja.

A szövetsége* köztársaság kommunista pártja központi bizottsága, a határterületi, területi pártbizottság, a körzeti pártbizottság, városi kerületi pártbizottság tagjának a pártbizottság vagy a párttagok sorából való kizárásáról az illető bizottság táltos ülése a szavazatok kétharmad többségével dönt.

1

9 A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága tagjának a központi bizottságból vagy a párttagok sorából való kizárásáról a pártkongresszus, vagy — két kongresszus közti időben a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma határoz, a plérnum tagjainak kétharmad többségével. A kizárt központi bizottsági tagot automatikusan a központi bizottságnak az a póttagja váltja fel aki a kongresszuson a központi bizottság tagjelöltjeinek megválasztásakor megállapított sorrend szerint kő. vetkezik \

1 O Ha a párttag bírói úton üfdö -*-*-*• zött bűncselekményt követett el a párttag kizárása a körigazgatási és bírói hatóságoknak a bűntettre ro natkozó közlése alapján történik meg 1 A Amikor a pártból való kizá rásrói hoznak határozatot, a legnagyobb óvatosságot és elvtárs' gondosságot kell biztosítani és figyel(Folytatás a második oldalon)