Dunántúli Napló, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-22 / 196. szám

I «952 ÄTTGUSZTtS »

a

NAPLÓ

A Szovjetunió fejlesztésére irányuló 1951—1955. évi ötödik ötéves terv irányéi veinek tervezete

(Folytaiét a 2. oldalról)

A gyapjú nyírás eredményét a dél és északkaukázusi kolhozukban egy-cgy finomgvapjas juhtól 5.2- 5.8 J^-ra emelje, a középső fekete- föld-övczctben egv-egv finomgvapjas juhtól 4.2—5.00 kg-ra és egv-egy félfinomgyapjas juhtól 4.0—4.2 kg- ra. a Volga mentén egy-egy finomgyapjas juhtól 46—3.4 egy-egy fél- finomgyapjas juhtól 3.9—4.3. Szibériában egy-egy finomgvapjas juhtól 4.3—4.9 és egy-egy félfinomgyapjas juhtól 3.8—4.2 kg-ra emelje.

Biztosítani kell új. magasabb

'■'* terméshozamú gabonanemíi- ek, nagyobb termést adó és korábban beérő gyapotfélék, magasabb cukortartalmú cukorrépafélék, magas olaj tártaim ii napraforgófélék termelésének bevezetését, valamint új mezőgazdasági növényfaitáik létrehozását az öntözéses földeken való termelés céljából. Javítani kell a kolhozokban és a szovhozokban a mezőgazdasági növényfajták vetőmagtermesztését.

6. Biztosítani kell a mezővédő erdősávok létesítésére irányuló munkák kiszélesítését a sztyeppes és erdős-sztyeppés területeken, mezőgazdasági, vízgazdálkodási intézkedések végrehajtását a talaj eróziója elleni küzdelemben, valamint a homokos területek erdősítését. gazdasági jelentőségű erdők létesítését, zöldövezetek létesítését a városok és ipari központok körül, a folyók, a csatornák és a víztárolók partján.

\z ötéves terv idején legalább 2.3 millió hektáron védő erdősávokat kell ültetni a kolhozokban és a szovhozokban és kb. 2.3 millió hektár területen állami erdőségeket! kell ültetni.

H Biztosítani kell minden öntö• * zott és mocsaras területek le- esapoláso útján nyert földterület: magas termelékenységű felhasználását.

Biztosítani kell, hogy mindenütt áttérjenek az állandó üntüzőcsato/r- ná'k helvett az ideiglenes öntöző- csatornákat alkalmazó új öntöziési rendszerre. Elsőrendű feladan/tak kell tekinteni az öntöző- és vízellátó rendszerek építését a kujblsevi vizierőmű villamosenergiájának felhasználási területén és a Leninről elnevezett Volga-Don hajózható csatorna övezetében, meg kell kezdeni az öntöző- és vízellátó rendszerek építését a sztálingrádi vi/ieröriű. a tunk mén főcsatorna, a délük rajnai és az ószakkrimi csatorna ö-wrzeté- bcn.

El kell végezni az előkészítő» munkálatokat a kulundini sztyeppe földjeinek öntözésére és vízellátására hivatott öntözőrendszerek építéséhez. Folytatni kell az öntözőrendszerek építésének munkáját n középső feketeföld-övezet ben. a Kora- Rrakszini alföldön. a Szir-Darja, a Zeravsana és a Kaska-DaHjta folvók völgyében, a középső ferg.inai övezetben. K libán vban a jegoi Tiki rendszer építését és a esni na? vcsatornn építését. Az ötéves időszaiK alatt 30 —313 százalékkal növelni Leli az. öntözött földterületeket, a kolhozokban és a szovhozokban 30—33.000 tavat és víztárolót kell építeni és biztosítani kell ezek sokoldalú gazdasági felhasználását.

Moesárleosapolási ni un hála tok at kell végezni a Bjelorusr az Ukrán. S/ovjct Szocialista Köztársaságban felsősorban a poleszjai síkságon!, a Litván, a Lett. az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságban az OS7.SZ- S7K nyugati és központi vidékein, a Barabini siksáeon és más területeken. Az 1031 —193". évv időszak alatt 40--4Ő százalékkal kiéli növelni a mocsarak lecsapoló ja által nvert földek területét.

8.

kolhoz ok

szovhozok

szarvú «.ma rha -á 11 nmá ovii na k ’“|- hozam -eme lése szemű ont jóból különösen fontos a* inlenim'i/ehb állaltenvésí- tési rondsaer. az éttel ok zetáj'óaá»''nak további bevezetése u i egvos t-őrületek sajátságainak figvelconilievételével.

V jiilvtnnyésriés lová'bhj fejlesztése érdekében a TteninrfVI elnevezett Vo'm- f)o.n hajózható c«ii'onnn vfzel'áitási övezetéiben a Kaspii-lcjitíer menta al- fB'dön a Noenj-szi2yep.pési és a hirk- mhi főr-snlornn övevotében dús loge'ő- két Ikefil tetestteni. A vízellátó létesítményük üzenibci|ielTCziés«Vvej egvvloiű- le? gonrt'K'U.odn.i kall a legelők vízellátásáról. hogy az említett terület ekén hv kövér legelők UHesü! jenek » leim.i- gyolvh jinhiiyá jak isz'un.ua is,

A körépAz.sinci és kambsztání leriiV- tekon a helyi önt cl zöm övék és nz arléz' vizek follh aszná Lucával magas lenné*- holamii snéne kaszálóikat és le-«előke; kell létesíteni, h -)lgv fo1u>mlo«an csökkenteni "ívtooesen azt. hogy n iós/ásot tt-'irv táv alsójában lévő legelőkre hajtsák ál.

Q Be k-eK. fejezni a kolhozokban * a nagy mezei munkák gépesítését, nagymién'fókbe.n gépesíteni kell a munka’igén v«s feladatokat az állattenyésztésben, a zöldséigtermeléslben., a kertészetijén, a mezőjgazclaisági termékek száiil/Mólsóiban. fel- és lerakásaiban, az öntözés, a mocsaras területek lecsa- Polása és itij területek inűvelihetővé tétele terén.

1953-ben a gtépesftés érje el az alái>- In színvomallat: a gabonanemüek. ipari növények és takarmánynövények szántásában és vetésiében 90—95 százalékot. a ga boinaneműek és a napraforgó kombajrttotkka.l való aratásában 80—90 százalékot, a ouikorrépaszedfeljen 90—95 százaiéiból., a nyersig \iH|»o.t gyapot szed ő- giópekktíii való aratósában HO—170 százalékok, a hosszúrostú len vetésében és hetlikarftáisában 80—90 százalékot, a buugoii-ya vetésében, sorközi megműveli í lsében és szedésében 55—60 száza tóko.t, a széniakaszélasban és a siió- zá-sbaín 70—80 százalékot.

Bi« (ásítani ko.lfl a gép- és traktorál- lomá/íok mu inkájának további javítását. ’ki ke'll szélesíteni tevéiken vségü két a fátradságos mnmkafolyamatoik gépe- sittiése terén, a kolhozok termclömunfká- jámík valamennyi ágában. Fokozni káli a gép- és trakto-ráillomások felelős, séigít a mezőgazdasági n5vónvfa jlá'k és az á.lialenvésztés hozamára v-onutkozó telisek teljesítéséért.

\y ötéves terv végére kb. 50 százaié), kai növelni kell a glép- és traktor- áütomások traktoráTóniimyának teljesít »képességét. különösen a inezöigaz- di aságii nővén v fa jiláik sorközi megimű- '.ipléséliez szükséges gépeket vontató sorművelö traktorokéi. Az ötéves terv alatt biztosítani keli; a traktorok napi tel j évit mén \«éi iek kb. 50 százalékos emelésiét. Be kell fejezn,, a gazdaságosabb Diiesél-moitoros iraki őröl; bevezetését.

A látván, a Lett és az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságiban növelni k.eü a gép- és trak'torállom'snk liáilózatát és ezeket az állomásoika<t írakltorral és tnezógazdiaaáigi géptsk’kel kell elláilnii.

Az egyik liegfontosabb feiadal a vil- lamostratktorrtk és a villanio-senerg a felhasználásával működő mezőgazda- sági géjx'k lievezetése kiiilönöseai azokon a vidékeken- ahol nagy vózierömü- telepeik vannak.

10.

mezővédő erdősávok ültetésiére, kol- ho-z-vilil'anyitalepek és egy^éb o-Ivan építmények létesítésére, amelyek a koiiho- zok közös gazdaságának sikeres fej- lesztésé'hez, a kolhozok és a kot!ího.z- parasztoik jövedelmMiek növeléséhez elkér ül h et et tenn i s zük séges ek.

II A szov-hozok fejlesztése terén L_L* a legfontosabb feladat az árutermelés növelése, elsősorban búzában, finom- és félffanom gyapjúban húsban, továbbá az áillaiHenvésztő kolhozok ellátása faj-apaáílatdkkal.

Hoigv a szovlio/oik jöszágiálílomáinya részére szilárd t akanmánybázist teremt senek és teljesen biztosítsák a jószág- álio.mámy durva és nedvdús takarmá- nyát. a szovhozokban 45—55 százalékkal növelni kell a takanrnányféilék vetésterületét. a szovhozokban biztosiía- n.i kell az összes mezőgazdasági nö- vépyfajtók terméshozamának jelentős emelését. A szovhozoik szarvasmarha- ál'ományá.t 55—40 százalékkal, tohén- áillomiányáit 70—75 százalékkal juhállományát. 75—80 százalékkal sertés- álüományát. 40—45 szávalliékkal cmi’1 jók.

! 955-re a szovhozokban egv-egy tehén fejé«i eredményét a következő sziki vonalra emelje: a fdketeföld-öve- zeten kívül eső területeken 3500—3900 kilogramra, a középső feketeföld-öve. zetben 3000—3400. Észak- és Dfi-Kau- kázusban 2800 3200. Szitbériíibiain és Kazahsztán északi területein 2400— 2900. a volgamenti. középázsiaij Kaukázuson túli és déitkazahsiaháini fajáflat- tmyészté kolhozokban 2100—2600 kg- ra.

A szovhozokban egy-egy finoongyap- jas juh áfrlagos nyírási eredinéniyét a következőképpen emelje: I>él- és Kszaik-Kaulkázúsliian és a Volga ment, n 5.5—6.5 kg-ra. Szibériáiban, Kazailisz- tániban. Közép-ÁzsiláJsam és a Kaiuikázu. son túl 4.5—5.0 kg-ra,

A kolhoziolkban lényegétben be kell fejezni valamennyi numkeigénvesebb

muivkafolyamat gépesítését a földművelésben. az á 11 attenyÓs-ztéshein. a ta- kanmányteranelésben és a takamrWin \- olőfcészifl'ésben. A szovhozokban nagy mennyiségben lakóházakat, kulturális és gazdasági épületeket kell építeni,

1 O A mezőgazdasági termelés eúő- Biztosíí.««, hogy a kolhozok 1 irt növökedli-siémök biztosáitátö- berubáizásoi elsösdrbaoi a kő- :'a az ötéves terv alatt a mezőgazdu- zös gazdaság fejte.«intését célozzák: gaz- ságiban kb 2.1-szer. az öntözése és víz- dasógi ápir!«tdk. AllaiHartáshoz yzíitksé- mtedálkodáni létesítményeik torén pedig ges helyi’Ségék. öntöző- és levezető caa kb. négyszer akkora össizegű álikimi lornák. víztárolók építésére, a fökték- beruházást kell végrehajtani, mint a nek a hozóitól való megtisztításán!, nogyedijk öteves tcrvixm

111. A* áruló reálom, a kftilek^dí5« én » (Avkozlt1)) terén

növeiése. Ennek megfelelően:

a) Az, elűző ötéves tervhez képest kb. 60 százalékkal több másodrendű vonalat és négyszer annyi villamosított vasútvonalat kell üzembehelyezni. Az állomási rendezővágányok hosszát a vasutak üzemi útvonalaiknak kb. 46 százalékára kell emelni:

b) Körülbelül 2.3-szer annyi új vasútvonalat kell építeni tk átadni a rendszeres forgalomnak, mint 1946— 1950-ben. Be kell fejezni a délszibériai fővasútvonál építését az Abakan, tói Akmolinszkid terjedő szakaszon. Be kell fejezni a Csardzsou—Kun. grád vasútvonal építését és hozzá kel) fogni a Kungrád—■-Vfakat-vonal építéséhez.

Meg kell indítani u Krasznoj.irs/ki —Jeniszejszk. Gurjev—Asztrahán, Agriz—Pronino—S/iugut vasútvonalak építését. A Litván, laut és Észt Szovjet Szociaiisla köztársaságokban el kell végezni a vasútvonalak újjáépítéséhez szükséges munkálatokat.

c) Az ötéves terv végére az önműködő térközbiztosító berendezésekkel felszerelt szakaszok hosszát kb. «0 százalékkal, az önműködő vonatmegállító berendezésekkel felszerelt szakaszok hosszát pedig az 1950. évivel szemben, legalább 2.3-szeresére növelje. a távvezérelt váltóberendezések számát szintén 2.3-szCresére kell emelni. Jelentősen növelni kell a diszpécseri centralizáció alkalmazását. Bizfositani kell a kocsirendezőihez «/ük«éges ({untodon.bök továblü gépesítését Folytatni kell a rádió felhasználásának bevezetését a vonul közieked és és a tolatás irányításánál.

d) Tovább kell javítani u vasutak pálvafenntartását. Az. ötéves terv alatt kb. 85 százalékkal több új sint kell szállítani a vasutak számár;), mint 1946—1930-ben:

c) Biztosítsa teljes mértékben a vasúti közlekedés főútvonali mozdonyokban. villamos-mozdonyokban, motoros mozdonyokban, teherszállító-. hűtó- c.s iitus'záilító vagonokban mutatko/ő s/ükuSlIetct. Lényegélten be kell fejezni a használatban lévő vasúti kocsik automatikus kapcsokéira való átalakítását és hozzá k 1! fogni a gördüliTunyag gör^őcsap- úgsakkal való felszereléséhez. Meg kell kezdeni új. nagyteljesítményű gőzmozdonyok. villan)mozdonyok és

1 Az ipari ó, mezőgazdasági tér * • melés növekedése alapján az ötéves terv ideje alatt kb. 70 százalékkal növelje az állatni és szövetkezeti keresked elejti kiskereskedelmi áruforgalmát.

1953-re, az 1930. évihez viszonyítva, a következő arányban növelje a legfontosabb áruk eladását a lakosság részére: a húsárukból 9:i százalékkal. Italfélékből 70. állati zsírból 70 százalékkal, sajtból kétszer annyit, növényi olajból kétszer annyit, zöldség-, gyümölcs- és tejkonzervekből 2.5—3-szor annyit, cukorból kétszer annyit, teából kétszer annyit, borból kétszer annyit, sorból 80 százalékkal, ruházatból 80 százalékkal, pamut-, gyapjú-, selyem- és lenanvágókból 70 százalékkal, lábbeliből 8<) százalékkal, harisnya és zokniból kétszer annyit, kötöttárukból 2.2-szer annyit, bútorból háromszor annvit, fémből készült edényekből 2.5-szer annyit, kerékpárból 3.5-szer annyit, varrógépből 2.4-s/er annyit, rádió. és televíziós vevőkészülékekből kétszer annvit, órából 2.2-sz.er annvit. háztartási jégszekrényekből, mosógépek, hői, porszívókból többször annvit kell elailni.

Az ötéves terv alatt bővítsék az ét. kezdek, vendéglők, teázók hálózatát és kb. 80 százalékkal növeljék a közélelmezési vállalatok termelését, jelentősen növelve áruik választékát.

Növelje az élelmiszereket, ruhát, lábbelit, textilanyagokat. bútort, edényt, gazdasági árucikkeket, kultu- rális szükcégleti cikkeket és építőanyagokat forgalomba hozó különleges boltok számát. Jelentősen emelni kell az ipar és a kereskedelmi hálózat céljait szolgáló hűtőházak és rak. tárak építését. Folvtatni Kell az élei. miszeráruháznk. étkezdék, vendéglők és raktárak felszerelését hűtőberendezésekkel és a legújabb felszerelések kel.

í} A vasúti közlekedés áruforjjal. *"'• ma 1955.re 35—40 százalékkal emelkedik az (930. évihez viszonyítva. n folvami közlekedésé 75—80, n (engeri közlekedést5 55—60. .i góp- koc-tközlekedésé 80—85 százalékkal a léé.iközjekedé-é legalább kétszeresen. az olaj c.s gáz csővezetékeké kb. ötszörösen.

A vasúti közlekedés tC'iiletén n legfontosabb feladat legyen vasútvonalak teljesítökéuességönck

3.

motoros mozdonyok, köztük gázgene. rátoros mozdonyok gyártását.

f) Javítsa tovább a gördülőanyag felhasználását. 1955-re a kocsiforduló idejét az 1950. évihez képest legalább 18 százalékkal csökkentéül kell és a gőzmozdonyok által naponta befutott útvonal átlagos hosszát legalább 12 százalékkal kell emelni. Jelentősen meg kell javítani a vasúti kocsik teherbíróképességének kihasználását és növelni kell' a tehervonatok terhelését.

Tegyen intézkedéseket a vonatközlekedésben részvevő dolgozók, különösen a raozdonyvezetőbrigádok munkájának job!) megszervezésére.

d Körülbelül kétszeresére kell emelni a folyami kikötők teljesítőképességét. Be kell fejezni a sztálingrádi, szaratovi, kujbisevi, uljanovszki, kazanvi, gorkiji, jarosz- lavli, molotovi, omszki, novoszibir- szki, habarovszki, oszetrovói, kotlaxzi és pecsorai kiköíők építési és újjáépítési munkálatainak első részét. A fő kikötőket nagyteljesítményű gép’ eszközökkel kell ellátni. Szélesebb arányokban kell folytatni a folvó- menti ipari vállalatok gépesített kikötőinek építését.

Be kell fejezni a volga-baltitengeri víziót átszervezését, növelni kell a Káma medrének hajózási mélységét és egységes, mélvvízű közlekedési rendszert kell létrehozni a Szovjet- tinié európai részében.

Javítani kell a hajózást és növelni kell az utas- és teherszállítást a Nveman- és a Daugava-folyók vízgyűjtő medencéjében.

Építsen hidat a Nyeman-folvón át Kaunas/.ban és a Daugava-folyón át R irtában.

Építse újjá a meglévő folyami hajóépítő és hajójavító üzemeket és építsen újakat. Biztosítani kell a nagy víztárolókon vaJó hajózásnak megfelelő utas- és teherszállító folya. mi flotta építését. Növelni kell a folyami közlekedés szerepét a szibériai és messze északi területek teherszállításában.

Biztosítsa a kis folvók<«n történő szállító» fejlesztését a helyi szükségletek kielégítésére.-7 Jelentős méretekben növelje a

’tengeri kereskedelmi hajóraj ürtianta’nMt bővítse a hazai tengerjáróba jog-fástás bázisát új hajógvá. rak és javítóműhelyek építésével és a meglévők kibővítésével. Ki keld smeá-eitaná és áu. kei! építeni a terűm, grádi. ogveisszai. zsdánoví, rvovorósz «aiiezki. mahao4kaiiai, mu rmanszki. nar jam maréi kikötőt és a távoteüeti kikötőkéit Biztosítani kelfl a tengeri

köz'ekedés további fejlődését a Litván. a Lett és az Észt Szovjet S70 oiadsta Köztársaságban, ki keld bő vítená a rigai és a kiajípeaai kikötő1.

Nőve.je a tengeri kikötök teljesítő, képességét és bővítse körülbelül a kétszeresére a temgeri.hajó javíióüze mek teijesítöképességét. Növelje a halászati kikötők teljes’itöképességc;.

Fokozza a teherszállítást az északi tengeri útvonalakon. A tengeri flottái újabb jégtörőkkel kell kiegészíteni.

Emelje a folyami, a tengeri és a ha Uszította munkájának minőségéi, csökkentse a rakományoknak a fogyasztókhoz való eljuttatására fordított időt. javítsa a kikötők munkáját. csökkentse a hajók kihaszná:.at. tan veszteglő»! idejét.

(2. Az 1946—1950, évihez képest

" '• kb. 50 százalékkal több kemény burkolatú gépkocaiutat építsen, »-'tetve építsen át, különösen a déli terű. leteken, a Kaukázusom túl, továbbá a Baltikumban.

Növelje a közúti gépkocaiközteke. dés részvételét a teherszállításban és az utasszál:ífásban. Fejezze be a hatósági gépkocsiszolgálat egyesítésé'. Javítani kei! a gépkocsik kihászaiá--i- sát és jelentősen le kell szállítani önköltségét. Bővíteni kell a gépkocsi javító üzemek és állomások hálózatát, a gépkocsieiíátó állomások az. Az ötéves terv idején kb kétszeresére kell emelni a városok közötti áKandó autobuszvonaiak hosszát.

'7 Jelentősen növelni kel«, a szál* • lító repülőgépek a polgári légi flotta állományát, valamint a légi útvonalak és az éjjel-nappali szoiloá- latra berendezett légikikötők hálózatát.

O Biztosítsa a hírszolgálat tovab- bi fejlődését: az ötéves terv folyamán legalább kétszeresére növelje a nemzetközi távbeszélő, és távírókábelek hosszúságát. Növel je jelentős mértékben a rádióállomások sűrűségét. Vezesse be az ultrirövid- huiilámú rádióadást és rádió hírazoi- gálatot, A1 ötéves terv során 30— 35 száaailékkal növelje a városi táv- beszéióál'lomások kapacitását.

Javítsa meg a posta munkáját a «ajtó- és postaküldeményeknek a lakó» sághoz való oljuitatáaa terén, biztosítsa a postaszá [irtást a keriiSetközi útsaiakaszokon. íőieg autóközil-dkedéa útján.

Q A hirezolgálat továbbíe}'eszté»i

’• tervének megfelelően a kerew- kede'mbe és hírwzo.'gálatba való áí- samá beruházást 1951—1955 bep az 1946—1950. évekhez viszonyítva 63 százalékkal növelje.

IV. A a«' I» a nyílni jólétének, őjfésísíjfvéddlmének és kulturális Kzlnvonalánuk további fejlődése terén

! A szocialij'a ipar sz.üntel;n nő.-* ’ vekeáé. ,■ és a társadalmi munka termóékenységértek álLandó emei. kedése alapján az ötéves terv falva mán legalább C0 százalékkal emelje a Szovjetunió, nemzeti jövedelmét és ezzel kapcsolatban biztosítsa a munkások, aliivjalniazottak és parasztok jövédelmének további emelkedését.

A termelés fokozódásának és a mnaka termelékenysége emelkedésé, írek, valamint 3 kulturális építés terén végi7iendö feladatoknak megie- lelőemu irányozza élő. hogv a munká sok és aiíahríájjőítak számát a nép- gazdaságban ,f935-rc, az ötéves tei-v utolsó évére 1950-hez viszonyítva 5 százalékkal liöveijük.

<) A-andóan csökktrvtAc a köz*“* szükségleti . cikkek kiskeresike delmii árait, min-iHogv az árak csökkentése a munkások és a kalraazottak reálbére és a parasztok jövedelme eme.élének legfőbb oszilcöze. A mun. káso.k és aJka-mazoMak reálbérét — egiyobik közdte. a kiskereskedelmi áruk csölckentésével — legalább 35 százai ékka! eme je.

A munkásak és alkalmazottak szo. eiái.ils biztosítására fordított áltemi e'őtriinyzator a, ötéves terv foíva- tnán t950-hez viszonyítva legalább üö s.- iza.'íkkaj emelje

A ko.hozp&raszrtok munkájának ter melékenysége eme kedésének, a kok bortermelés növekedésének, a f műveliés és állattenyésztés termeié konysége emelkedésének alapján emel je tovább a kohozparasz'ok terme czetbeni jövedemét (pénzben kifejezve legalább 40 százalékikail.

') A munkások és alán mázolták 1 * • lakásviszonyainak további mrg javítására á lundóan fokozza a lakó. házépítést. Az ötéves terv során irá nyozza éő az á amj lakásépítés szé leakörű p-og.rammját. » a lakásépítésbe fektetett összege; a mige'őző ötéves tervhez viszonyítva növelje két szeresére. A városokba^ és munkás- lakó te! epeken ál ami építkezések út. ján bocsásson összes_n mintegy 105 nviiliió négyze'métcr terű öten új lakó házakat a lakosság rendelkezésére

Segítse a városokban és munkás-lakó telepeken az egyéni építkezésr, amelyet a lakosság állami hiteitekkel saját költségén végez.

Javítsa a városok ée. munkas-iakó. lelepek lakossága számára a közszolgáltatásokat növelje a vízvezeték- 0» Csatomahálóaatot, a központi fütas- •Is gézflzolgál'tiatás hálózatát, tejlesar. ■jse a városi közékedést javítsa a városrendezést Az ötéves terv végére növelje 50 százalékkal a középit- kezésokre fordított előirányzatot.

4 Biztosítsa a Lakosság egészség.

"*• vedé mének további javulását és fejlődését.

Az ötéves terv során szaporítsa a kórházak szülőotthonok, szanatóriumok. üdülők, napközidithonok, óvó. dák számát, a kórházi ágyak számat legalább 20 százalékkal, a szanato. riumo-k iéröhelyeit Legalább 15 stzáza- 'ékka1!, az üdülök férőhely ait leg. a'ább 30 százalékkal a napköziott- honoik férőhelyeit legalább 40 száza, lékka,í növéie.

Az ötéves terv ideje alatt 6 Litván SZSZK-ban mintegy 40 százalékkal, a Lett SZSZK ban 30 százalékkal é* az Észt SZSZK-ban ugyancsak 30szá. na'.ékkal növelje a kórházi ágyak szá mát.

Bizíoeáteta. hogy a kórházakat, rei>> delőintézateket. »zsnatóriumokat 10- vábbra is a legkoiezerübb orvosi he- rendezévkkel Iáesák el és eme:je munkájuk sz.ínvona!tát.

Ar ötéves terv ideje alatt növelj* az őrszág+mn ?5 százalékká az orvosok számát és tegyen további int*“%- kediki'ket az orvosok ezakképzett.sé. gének tökéletesítésére.

Az orvostudománvi dogozók fordítsák minden erejüket az eíréswéír- védelem legfontosabb fo olataiiiik

mego'disáia. szenteljenek ktlöo figyelmet a megelőzés kérdéseire, b:z- tősitsák az orvostudomány vívmányai nuk mielőbbi gyakorlati a’kalmazaeát.

1955-re az 1950. évihez ké(ieHt ? 5- »/.eroiére növelje a gvógv»zorck, Orvo-i berendezések é». müszereA

'.’•yárlás.Ht, fordítson n.tgv gondot s legújabb gvógv-szerck. a hatá-site meg

< F oly In

a n*?i’edik oldoíon 1