Dunántúli Napló, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-20 / 195. szám

NAPLÓ

1952 AUGUSZTUS 2«

KÉPEK A SZOVJETUNIÓ ÉLETÉBŐL

EPUL A KUJBISEVI GAT

IRTA: L. KOVALJOV

A fejtés felső csücskéből, ahol Yasziljev Klementyev exkavátora áll, jól látható a kristálytiszta Lescsovo tó. Mögötte a széles Voloska siet a Volga felé s idézőidéi a Tyeljacsij- sziget erdős rengetege. A jobbparton a Zsigulí-hegység lilás színben úszik, a széles völgyben pedig a Volgáidul legfiatalabb városa, a lendületesen fejlődő Zsigulevszk házai fehérlenek.

A világ legnagyobb viziépítkezése

A területen, ahol Klementyev exkavátora dolgozik, hatalmas munka folyik. A jobbparton, mint valami acél- és kőerődítmény emelkedik majd a záiógát, amely körülveszi a vízierő- mü alapárkát. A balparton épül a bukógát.

Vaszilij Klementyev néhány héttel ezelőtt, június 16-án emelte ki az első markolókanál földet, amely az épülő duzzasztómű zárógátjába került. Azóta a hatalmus, széles töltés, amelyen tucatszám férnének el a hatalmas tehergépkocsik, keresztülvágott a 1 csrsovo-tavon és a Voloská- hoz közeledik.

Ez az épülő záróját a Kujbisevi V ízierőműnek, amely a világ legnagyobb víziépítkezése lesz, egyik legfontosabb része. Tizenegy és fél kilométer hosszúságban épül, magassága 13, alapszélessége közel 80 méter és építésénél több, mint 6 millió köbméter földet használnak fed. A földgát védelme alatt emelik a másfélkilométer hosszú bukótíátat, amely feltartóztatja az ötezer négyzetkilométer kiterjedésű medence vizének nyomását.

Lelkesen és eredményesen folyik a munka. Büszkén beszélnek az exkavátorkezelők jó teljesítményéről: Borisz Kovaljenko brigádjáról, amely egy hónap alatt 102 ezer köbméter földet emelt ki. Klementyev brigádja megfogadta, hogy

havi teljesítményüket 105 ezer köbméterre emelik.

Fogadalmukat, amit Sztálin elvtársnak tettek, a gépkezelőfülke oldalára is kiírták és — ItO ezer köbméter föld kiemelésével teljesítették.

A sikerek még nagyobb teljesítményekre lelkesítik a kujbisevi gátépítőket. Az exkavátorkezelők mű- s/akonkint KWX) köbméter föld kieme. lésével kezdték, ma már túlhaladták a 2500 köbmétert ... Vaszilij Klementyev javaslatára az exkavátorke. zolők, a billeuőszekrényes tehergépkocsik vezetői, a földgyalugépészek és traktorosok komplex brigádokba tömörültek. Azóta d,\orsahban kerii] a föld a zárógát egyre szélesedő, crö- ödő testébe.

A volga-doni építők jó munkája, a Lenin-csatorna megnyitása további eredményekre lelkesítette a ktijbisevieket. A zárógát szemmellátha- tóun növekszik. A l escsovo-tó kék vízét az építők fokozatosan a Volgába vezetik át, a Tyeljucsij-sizget homokos partjait három hatalmas szívó-kotró vájja, s a tíz- meg tízezer köbméter földet hosszú csővezetékeken továbbítja a záróját építéséhez. A szigeten is nagy munka folyik: a kijelölt útvonal mentén, mintegy 4 kilométeres hosszúságban egészen az ásványi talajig letarolják a növényi réteget. Ez a terület is beleolvad a hatalmas zárógátba, s ezzel egyidejűleg az áramlási sebesség csökkentésére vízterelőgátat is építe. nek.

Már nincs messze a nap, amikor a tizenegykilométeres földgát kő- rülöleli a Volga balpartjának hatalmas területét. Akkor azután megkezdődik az új feladat, a duzzasztó- gát építése, amelynek arányait egyetlen adat érzékelteti:

a duzzasztógátba 1,860.000 köbméter betont építenek,

az egész kujbisevi vízierőmű építke zésénél felhasználásra kerülő beton- mennyiség több mint negyedrészét.

Nappal és éjt.szaka, tűző napsütésben és viharban szüntelenül dübörögnek a gépek a Volga é* a I.es- csovo-tó partján. A kommunizmus új nagy építkezésén dolgoznak.

Munkaverseny a Bányásznap tiszteletére

Hajnal a Kara-Kum sivatag felett

Olyan ez. mint a hajnal... A nap még nem kúszott a látóhatár fölé, de fényét már a földre sugároz?». A Turkmen Főcsatorna építését sem kezdték meg de a sivatagban már épül a váró« a csatorna dolgozói, üzembentartói számára . ..

kazindisik varost- a a hatalmas Köpet Dag hegység lábánál terül el. Egy évvel ezelőtt még vigasztalan kép fogadta itt az embert: száraz, kiégett sztyeppe, hervadt, gyér növény zet szétszórtan épült döngölt agyag házak, amelyeknek fehér fala megsárgult a nap szüntelen perzselésében. A szél állandóan kavarta a port s az éles szemcséket az emberek arcába vágta. Víz hijján Kazandzsik egész környékén alig láthattál zöldé, lő növényt. '

Most: a kőfaragók kalapácsának és az ácsok fejszéjének csattogása köszönti az embert. A munka, az építés vidám zenéje. Mindenfelé fa és kőházak épülnek; a város nyugati szóién, ahol a múltban kiégett sztyep. pe sárgállott új lakótelep fogad Az építési igazgatóság körül facsemeték zoideinek. Haratov, az építkezési kör. zet vezetője olyan gyengéden simo gatja meg az egyik fiatal fa lombját, miint egy kisgyerk szőkefürtös fejét.

— Tízezer csemetét ültettünk ej — mondja hangjában melegséggel és

örömmel. — £s lám, gyökeret vertekI

Az irodában, a falrafüggeszlett tervrajzokból elénk tárul Kazandzsik jövő képe: középen hatalmas tér parkkal és virágágyakkal, a közelben emelkedik majd a Szovjetek Háza, aztán a kultúrház, posta, színház szálloda, valamivel távolabb a sport lelep. Nyugaton épül a város ipari negyede, a Kazandzsik-tó partján.

Haratov lelkesen magyaráz:- Három oldalról erdősávokkal védjük városunkat a sivatag lorró lehellete ellen, a negyedik oldalon a Kopet-Dag nyújt védelmet Milyen derűs érzés a jövőre gondolni, milyen szép lesz a városunk ... Már zöldéi a park fehér padok hívogatnak a pihenésre, erre halad majd a Turk mén Főcsatorna, amelyen kivi.ágított gőzös úszik!. ,. Csak a homok, azt tudjuk alaposan lekötni!

Erről a kérdésről Pozsarszkij. az er. dősítés vehetője beszél:

A csatorna. megépülése után öntözőcsatornák. új utak sze'ik ke resztül-kasul a vidéket. Termékeny élei kezdődik: szántanak, vetnek ül. [Ötnek . .. De ha a sivatag felől meg indulna a szél. maga elolt kergetve a homokfelhőíke! betemetne mindent: csatornát, utat. legelőt, gyümölcsöst. Ezt kel; megakadályozni! Feladatunk: .500 ezer hektáron lekötni a sivatagi homokot!

Az erdősítési brigádok kél észtén deje tanulmányozzák, hogy milyen fülélék, cserjék, növények élnek meg a sivatagban. Megállapították, hogy füveket és cserjéket csak sajátos eljárással lehet vetni. Nádból font óriáai szőnyegek leterítéséve; akadá. lyózzák meg, hogy a szél kifújja az elvetett magvakat. A Turkmén Fő csatorna mentén széles, zöld bástyát vonnak magas-törzsű fákból. Szilfát, tölgyet, akácot, fenyőt, különböző gyümölcsfákat ültetnek egyes helyeken szubtrópikus növények zöldéinek majd: fügefák, euka.iptus-zok és datolyapálmák.

A pusztító szél a mindent betemető homok mell ott van még más veszedelem is, amely fenyegeti az épülő szovhozok, kolhozok gabcxna- termését, selymes gyapotföldjeit, dús legelőit.. , Mind ezt elpusztíthatják a nagy gyorsasággal szaporodó rágcsálók. De az ürgék, ugróegerek és egyéb rágcsálók ellen is készül a védelmi terv.

Mint valami hatalmas szőttes szá Iái, úgy kapcsolódnak egymásba a különböző munkák a Turkmén Főcsatornánál. Egy célért dolgoznak építők, agronóntusok, hidrotechniku- sok, erdőültetők, zoológusok. Es a nagy munka körvonalai már kibomta- koznak.

Olyan ez. mint a hajnal... A nap még nem kúszott a látóhatár felé, de fényét már a földre sugározza. A hajnal aranypiros fénye ott ‘ragyog a Kara Kum sivatag fölölt

A szovjet emberek augusztus utolsó vasárnapján ünnepük a Bányásznapot. A Lenin-csatorna megnyitása új lendületet adott idén a Bányásznap tiszteletére indult inunkuversenynek.

A Donyec-medence élenjáró bányaüzeme, a „Krasznoarmej- szkugolj“ tröszt 40. számú bányájának kollektívája új munkagyő- zelmekkel ünnepli az immár hagyományos bányászünnepet. A szta- hánovisták naponta átlagban 12Ö—130 százalékos teljesítményt érnek cl. Képünkön V- N. Tkacsenko szánkómba jnkezclő (jobboldalon) és B. 1. Papnu üzemvezető látható.

Esőztető gépek

A szovjet szovhozok és kolhozok a mezőgazdaság minden területén alkalmazzák a leghaladottabb agrotechnikát- Ennek a segítségével történik a talaj megművelése is. Nagyrészt az élenjáró agrotechnika alkalmazásának köszönhető, hogy a szovjet mezőgazdaság évről-évrc egyre nagyobb terméseredményeket ér el. A képen — mint látjuk — az Abház SzSzK egyik konybakertészeti szovhozában esőztető gépek segít' ségével biztosítják a talaj kellő nedvességét.

Moszkva — a tudomány központja

Moszkvában van a Szovjetunió legtöbb tudományos intézménye, mindenekelőtt a Szovjetunió Tudó mányos Akadémiája, amelynek 56 világhírű tudományos kutatóintézete van. Az Akadémia összefogja a szovjet tudományos munkások különböző csoportjainak tevékenységét, munkájukat u fontos népgazdasági feladatok megoldására irányítja, a tászemjon GARIN: EqY öREQ MUNKÁS JUBILEUMA

Caeljabinsxk lakói reggel a helyi újságot fellapozva, ezt a levelet olvashatták:

,Tisztelt szerkesztő elvtársi Kérem, hogy az újság hasábjain tolmácsolhassam köszönetemet mindazoknak a szervezeteknek és személyeknek, akik 75, születésnapom alkalmából és munkássá gom 62.’ évében üdvözölték. J. I. Gajrv."

Vájjon ki írta ezt a levelet? Ismert tudós, népszerű színész vagy egyetemi tanár? Nemi A levél írója Je remi j Loanovícs Gajev, egyszerű munkás, aki a város öntödéjében öregedett meg £n az üzem klubjában — n tiszteletére rendezett estélyen — ismerkedtem meg vele

A munkások családjukkal együtt jöttek el és mint ünnepélyes alkalmakkor szokás, sokan viselték kitüntetéseiket. Voltak itt kohászok és bányászok, munkások az új cseljabinxzki üzemből és a gépgyárból, de eljöttek a-z estélyié a városi pártbizottság és a helyi szovjet képviselői, vala mint a városi komszomol-szervezet lunbcionáriu- sat, továbbá a tanítók és a színészek is. A klub színpadát virágok borították. A színpad közepén pedig népes családja körében ott ült az ünnepelt. Jeremij Gajev alacsony növésű mozgékony, ezüst szakállú, koránál sokkal fiatalabbnak látszó em . bér. m

A jelenlévők egyenként felmentek a színpadra és átadták ajándékaikat: rádiókészüléket, órát, csinos szobrocskát vagy vázát. majd szétryitol. fák és lelolvasták a színes szaltyánbő’be kötött, aranynyomású üdvözlő iratokat. Mivé/ a többség barátokból és munkatársakból állt, a beszédekből mindvégig hiányzott a hivatalos, ünnepélyes hang és egészen családiasán végződlek. Például

így— Élj vagy százhúsz évig, barátom! Sőt ha úgy tetszik, még ennél is tovább

Minden beszéd után koccintottak az ünn- pelt tiszteletére, a íuvószenekar „tuss“ ro zeadített. — Mindenki lelkesen ünnepelte az öreg öntőműn' kást.

Ezután Ny ina Jertnxijevna. Gajev tanítónő Iá. nyci köszöntötte meghatott szavakkal apját.

— HUet vnuyunk,hnuy olvau apánk enn,

akit szeretnek és megbecsülnek. Köszönetét mon- uinm. neki o anyuimnak azért, mert xeuieveiutK bennünket és úgy neveltek, hogy a kommunizmus ragyogó jövőjét építhetjük ma. ök oltották be lénk a szeretetet a munka és a haza iránt.. A ml édesapánk nem tud meglenni munka nélkül. Már régen itt az ideje a pih■ nésnek régen nyug. dijat kap, de semmiféle rábeszélés nem segít. Min. dig ugyanaz az érve: „Nekem a munka pihenés, munka nélkül pedig nem’ tudok élni. mert ha nem dolgozom, megöregszem!" Ma kijelentette, hogy munkásságának hetvenedik évét is meg akarja ünnepelni — mondta Nyina Jeremljevna.

. ■ Másnap kora reggel a gyárba vezető úton találkoztam Gojevval

Vájjon hogyan festhetett ez a nyár hatvankét évvel ezelőtt, amikor Jeremij Gajev mint tanonc került az öntődébe?

— Látja, ezen a helyen állt a mi öntőmühe lyünk — emlékezik vissza. Most itt raktár van. Mi, tanoncok így tulottunk — mondta előre in dúlva, miközben magasra emelt kézzel lehajolt, — hogy fáklyákkal világítsunk a, embereknek, akik az olvasztott vassa. teli öntővedreket vitték. A műhelyben még nappal is sötét volt...

Kétszer is szenvedtem súlyos égési sebeket a szik- rázó iolyékony vastól. .. Még lágondoini is rossz.

Gajev keveset beszél munkasikereiröl. Még szerencse, hogy egy könyvben olvastam, miként járt tú; ez a szerény ember az amerikai techni kán Az első ötéves terv éveiben történt. A7 Ural- ba-n Szibériában új gyárakat építettek, az ország keleti részén új, nagyteljesítményű acélgyárak létesültek. A magnyiiogorszki és a kuznyecki óriáskohóknak tökéletes lelszerelést« vott szüksé. g(ik. Már pedig egyes alkatrészeket, mtnt például a kemencekémények hűtőjét, kizárólag Amerlká bún gyártottak.

Amikor a cseljabinszki öntőmunkások ezt megtudták, vállaltak, hogy a saját erejükből kiöntik a hűtőket. A, első kísérletek nem sikerültek, bkkor Jeremij Ivariovics az öntvény részére olyan formaszekrényt készített, amely a felejtet lehetet, lenné tette. Az orszáq elsőrendű kohászati felszereléshez futott. Azóta bosszú idő telt el Az uráli hegyekben és Szibéria sztyeppéin már gigászi nagyolvasztók, óriási Martin művek működnek, nagyszerű hengersorok óriási acéltuskókból pilla Hatonként rendkívüli nagyságú acélrudakal hengerelnek. Ez az öreg munkás pedig, aki 1933 ban még Mihail Jvanovics Kalinyin kezéből vette ál a Munka Hőse kitüntetést, ma is serényen dolga zik.

JlarnAi értei tarlón jelent mPa Mosz. Évában Gajev könyve: „Egy öreg munkái elbeszélései" címmel'

Ez az egyszerű történet egy derék olvasztár életéről beszél, arról, hogyan becsülnek meg a szovjet országba„ minden dolgozót.

voli vidékek tudományos erőit bevonja a központi kutatómunkába é* új feladatokat ad a tudományos intézményeknek. Tudományos üléseket rendez az ország városaiban, segít a szövetségi köztársaságok tudományos akadémiáinak, s a tudomány és termelés területén irányítja az, újítómo/galmat.

A Lenin Mezőgazdasági Akadémia 14 tudományos kutatóintézetével, s közel 50 kísérleti állomásával és telepével szintén fontos szerepet tölt be. A biológia elméleti kérdéseinek kidolgozásával, u mezőgazdaság tu - dotnánvos alapon álló megszervezésével, új, magas terméshozamú gabona-, ipari növény- és gyümölcsfajták nemesítésével, a mezőgazdusági munka észszerűi (télével, a mezei munkák villamosításával, az erdőtelepítések tudományo« irányításával, öntözési módszerek elméleti kidolgozásával stb. foglalkozik.

Az orvostudomány terén a 21 kutatóintézettel rendelkező Ortmstudo- mánt/l Akadémia fejt ki értékes tevékenységet. A maga munkaterületén hasonlóképpen szép eredménnyel dolgozik a pedagógiai, építészeti, művészeti cs társadalomtudományi akadémia. Moszkvában több, mint 450 tudományos kutatószerv működik. miníegv 25.000 tudományáé munkatárssal.

MoxzkoÁból sugárzik széf a nilúg minden Iájára a marxizmus-lenlnlz- mosnak, az emberiség élenjáró elméidének fénye. A szovjet tudósoknak a fő tudományágak: a biológia, fizika, matematika, technika stb. terén kivívott eredményen világszerte hatalmas visszhangot keltenek. A szovjet tudomány kivívta a világ hala. dószelleraű tudósainak elismerését. A tőkés országok tudósai, a reá keié minden ármánva ellenére, tekintélyt látnak a szovjet tudő»<ikbnn. akik lankadatlan munkájukkal, lelkes kutatásukkal iii é» új im özelinekct aratnak a tudomány területén.