Dunántúli Napló, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-18 / 194. szám

1352 AUGUSZTUS l» N Ä P L 6 3 PÁRT ÉS PÁR TÉPITÉ S Rendszeres ellenőrzéssel, több gyakorlati ii lm utalással segítse a városi DISZ-bizottság a politikai oktatás előkészítését Farkas clvtárs a Központi Vezptő- ség június 28-í ülésén idézte Lenin elv- iára tanítását: „Az ifjúság feladatait általában — a kommunista ifjúsági szövetségnek és mindenféle más ifjú­sági sezrvezel feladatát kiilönöskép- pi-u egyetlen szóval tóiét ne kifejezni: tanulni." A Porcelángyár DlSZ-szervezete az elimili évl>en Mérvezet egy politikai iskolát. Eleinte a foglalkozás elég jól ment. — Később azonban nem jelentek meg az előadók. Az előadók rendes megjele­nését r»e.m blalosttotta sem a pártszer­vezet, sean pedig a városi UlSZ-bizotl- ság. A városi DlSZ-bizodtsúgon hely­telennek tartotta Schmidt elvtára, hogy a UtSZ-lilkár legyen a szeminá­rium előadója, de a számtalanszor ígéri előadót mégsem biztosította. így lemorzsolódott a jó! indult politikai kör. Ez éreztette hatását a termelés­ben is. Ezekből a hibákból azonban sem a városi DISZ-bizottság, sem a Porcelángyár DISZ-szervezetc nem tanult. Már folynia kellene a politikai mun­kának, hogy a fiatalokkal megértessék milyen fontos tanulni. Papíron az elő­készítő bizottság működik is. Pilisvári elvtárs szerint már liz elvtár.ssal be­széltek. De a valóságban nem így van. Nyuli elvtérs a háromtagú elbeszélgető bizottság rgyik tagja például már be­szélt „futtából“ a korongosműhelyben dolgozó fiatalokkal, helvescblren ép­pen azzal, akivel találkozott, de mint mondja: -Egyik sem akar oktatásban részlveimi." NyuCi elvtárs elfelejtette azt, hogy az ifjúság nevelése az okta­tásba való bevonás harci feladat, ko­moly politikai munkál kíván a siker, li/i a feladatot pedig ináról-holnapra „futtában“ jól elvégezni nem lehet. Teljesen helytelen Nyuli elvtársnak az a véleménye, hogy a fiatalok nem akarnak tanulnii. szívesen részlvesznek a DISZ oktatásban. Fejes István elv­társ például önként jelentkezett a DISZ oktatásra. A hiba forrása, hogy rosszul dol­gozik az elbeszélgető bizottság. Kesztyűs elv társnő a DISZ-szervczel titkára, még cgv fiatallal sem beszél­getett, de Korsós Sándor elvtárs sem dicsekedhet ezen a területen végzett jó munkával. A DISZ oktatás előkészítésének gyengeségéért felelős a pártszervezel, mert az elbcazélgctőbizotlság tagjai­nak nem adott megfelelő segítséget, meggyőző érveket. Nem magyarázta meg a pártszervezet NyuCi elvtársnak, vagy §oraós elvtársnak, hogy milyen jelentősége van a fiatalok oktatásának és így maguk sem értik eléggé a fel­adatot. A segítségadást úgy képzeli cl a pártszervezet, hogy egy párttagot ad a DISZ előkésizálöbizottság mellé és ezzel mindem elintézett. Az helyes, hogy egy fejlettebb elvtárs segíti a DÍSZ munkáját, de az a baj, hogy még ez a segítés csak papíron szerepel. Eddig Fáhri elvtárs nem kérdezte meg az előkészítő tagjaitól, hogy mi a nehézség, hol kell nagyobb segítsé­get adni? Felemelt ötéves tervünk nagy fel­adatokat éOltt különösen az ifjúság gjé. Éppen ezeknek a nagy feladatoknak .jó megoldását segíti elő az oktatás, a fiatalok állandó tanulása. Éppen ezek­nek a feladatoknak növekedése teszi szükségessé a Porcelángyárban is. hogy a fiatalokat is minél rövidebb időn belül meggyőzzék arról, hogy aki nem tanul, az lemarad, neim tud megfelelni a növekvő köve­te liményeknek. A pártszervezet helyesen ütemezte be magának, hogy ellenőrizni fogja az elbeszélgető bizottság munkáját. De végre is kell hajtani a tervet. Igen he­lyes az, hogy vezetőségi ülésen fogják megvitatni az elbeszélgetöbizottság tagjai, hogy milyen meggyőző érveket használnak felvilágosító munkájuk al­kalmával. A DISZ beszélgető brigád is sokat fog tanulni — de min-ffi előbb ezt is meg kell valósítani és sokkal nagyobb gonddal foglalkozni a fiata­lokkal. De a munkához az is szükséges, hogy a városi DISZ bizottság munkatársai, vagy maga Schmidt elvtárs sokkal nagyobb segítséget adjon a Porcelángyár DISZ-«zer- vezetének munkájához. Nem elég az, hogy beszélget a párt- szervezet titkárával, nézze meg, hogy milyen munkát végeznek a fiatatok, nézze meg, hogy mik a feladatok a fiatalok meggyőzésében. A porcelángyári pártszervezet és a városi DISZ-bizottság gondos politikai munkával segítse és irányítsa a por- celángvári és a többi DISZ-szervezet oktatási előkészítő munkáját, adjon a munkához megfelelő gyakorlati segít­séget is — és biztosítható lesz a DISZ oktatás a Porcelángyárban is. „Budapest, fan. 18. Ma délelőtt a nagi/körúton munkanélküli tüntetők verődtek össze, akik közül egyik a reiulört megütötte. A rendőr kardjá­nál védekezett és a tüntető könnyeb­ben megsebesült. A mai munkanél­küli tüntetés alkalmából a különbö­ző kerületi kapitányságokra összesen 114 embert állítottak elő. Nagyrészü. kel elengedték, a többieket fejenként 10—10 pengő pénzbünteésre ítélték, míg hét tüntető ellen hatósági közeg elleni erőszak címén eljárást indí­tottak'. (Dunántúl, 19)2, január 19.) * Milyen szép külsőbe öltözteti a kle­rikális -.Dunántúl” azt a tényt, hogy a rendőrök, a vérszomjas Horthy-pri- békek kardlappal verik, bezárják, kí­nozzák a kenyéréri tüntető munkanél­külieket! A „rendőr kardjával véde­kezett- — vájjon hogyan támadhatta volna meg az éliségtől,szédelgő gya­logos. fegyvertelen munkanélküli a jóltáplált, felfegyverzett lovasrendőrt? Az külön említésre méltó, hogy a fil­lér nélkül, száraz kenyér nélkül ten­gődő munkanélkülieket az „etnberles“ úri rend 10—10 pengő pénzbüntetésre Ítélte. Mintha mindez csak rossz álom lenne. Ma már nem rémít bennünket a munkanélküliség. ,,A Magyar Népköz- társaság biztosítja polgárai számára a munkához való jogot és a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazását.*4 (Alkotmány 45. §•) „Kitűnően sikerült a pécsi orvosok és medikusok tónceslélye. A pécsi egyetem ornostanhallgatóinak Csaba Bajtársi Egyesülete rendezte meg szombat este a Pannóniában az or­vosok és medikusok láncestélyéi, amely a pécsi bálok szokott sikerét messze felülmúlta, mert a hatalmas táncterem zsúfolásig megtelt a pécsi társadalom telőkelőségeivel. Meg je. lentek IVérth Henrik altábornagy, \cndtnich Andor polgármester, vili'/. Barsy József ny. tábornok. Blascliek Hadár bányaigazgntó, Dusbaba Vil­mos vezérigazgató. Egy órakor vette kezdetét a snpé — mégpedig főváros, mintára külön teremben szolgálták fel a meleg, külön teremben a hideg ételeket — amely után csárdás hang­jai mellett kitűnő hangulatban folyt a tánc a reggeli órákig". (Dunántúl, 1932 január 19.) A munkanélküliek tüntetéséről be­számoló lapszámban jelent meg a fent idézett közlemény. Míg a munkanél­küliek éheztek, addig az tirifitikitól verbuvált egyetemi Ifjúság dőzsölt, tobzódott. Persze akkoriban még nem munkás- és parasztfiatalok töltötték meg az egyetemet, mint ma. hanem ahogyan a elkk írja: „a hatalmas tíre- terem megtelt a pécsi társadalom elő­kelőségeivel44, Volt ott Horthysta tá­bornoktól kezdve vezérigazgatóig min­denki, csak proletár nem, csak dol­gozó sem. Még a gyermekeik sem ke­rülhettek oda. ahol külön szobában szolgálták fel a hideg és killön szuká­ban a meleg ételeket A tömegszállá­sokon, népkonyhák előtt, munkaköz­vetítők bűzös irodáiban zsúfolódtak össze a fiatalok, akik nemhogy egye­temre, de még a gyárakba, a munka­padok mellé sem kerülhettek be a ilorthy-rezsimben. Ma már alkotmá­nyunk biztosítja „a dolgozóknak a művelődéshez való jogát A Magyar Népköztársaság ezl a jogot a népmű­velés kiterjesztésével. és általánossá tételével, az Ingyenes és kötelező álta­lános iskolával, közép- és felsőfokú oktatással, a felnőtt dolgozók tovább­képzésével és az oktatásban részesülők anyag! támogatásával valósítja meg-, (48. §.) . A városi tanács kultúrtermének kirakatai előtt Mi, bőrgyiri dolgozók, a május so jel versenyszakas, lezárása után e határoztuk, hogy csatlakozunk az alkotmányunk ünnepére kibontakozó V ersenymozgalomhoz, üzemi pártszervezetünk segítségé­vel, a kommunisták példamutatásával olyan eredményeiket értünk el, mely. re nem számítottunk. Nemcsak új normáinkat teljesítettük túl, de az augusztusi versenyben élüzem is let­tünk. Tudjuk mit jelent számunkra az alkotmány, mit biztosit nekünk, az üzem egyko­ri kapitalista tulajdonosa Róth úr kiasákmányoltjainak Igen jóit em­lékszünk azokra a „jogokra“, amelye két Róth út „biztosított“ számunkra. Emlékszünk azokra az időkre, ami­kor egyáltalán nem volt munka és éhbérért dolgoztunk naponta 10—12 órát. Róth úr szívesebben alkalmazta a taooncokat, mert a mai kötelező 24 óra helyett 6 60 órát dolgoztatta őket hetenként — természetesen ala­csony bérért, heti négy pengőért. Emlékszünk azokra az egészségtelen munkahelyekre és munkakörülmé. nyekre Róth úr idejében, ame­lyek a cseres, a blankos, a meszes éi a többi műhelyekben voltak, mert a tőkésnek nem volt érdeke, hogy emberi .körülmények között; dolgoz­tassa a munkásait. Ma már mindez a múlté, ds nem árt, ha néha felidézzük ezeket a dol­gokat a dolgozók előtt, Nézzük meg, mit kaptunk a mi al­kotmányunkban biztosított jogokból. Mindegy, mit veszünk először. — Akár az új korszerű üzemrészeket, vagy pedig a dolgozók egészségét vé­dő különleges levegőtlsztiíó és szűrő- berendezéseket, vagy az új blankosi mosdót és ebédlőt, vagy a cseresi fürdőt, vagy azokat a védőételeket, »melyek a dolgozók egészségének megóvására szolgálnak. Vagy nézzük meg, mit kaptunk a pihenés terén? Többszáz dolgozónk élvezi minden év. ben az üdülés szépségeit, sőt, még vannak olyanok Is az üzemünkben, mint Sutyor János és Nyuli György akik ebben az évben már külföldön nyaraltak. Nehéz lenne felsorolni mindazokat a jogokat, amelyeket alkotmányunk biztosit, de a fenti példák 1* bizo­nyítják, hogy nekünk, dolgozóknak, megváltozott, szebb lett az életünk. Érdemes azonban figyelemmel kí­sérnünk, hogy mi a pécsi Bőrgyár dolgozói, hogyan válaszolunk alkot­mányadta jogainkra a munkaverseny- ben, hogyan harcoltunk azért, hogy szocialista kötelezettségvállalásainkat ne csak teljesítsük, hanem túl i$ tel. jesíthessük. Vállaltuk, hogy 118 százalékra visz. sZarendezett normánkat augusztus 20 ra 125 százalékra emeljük. Ez idő szerint 127 százalékos az átlagtelje­sítményünk, tehát ezt a vállalásun­kat túlteljesítettük. A minőség megjavítása terén vál­laltuk, hogy készbőreink átlag szorti­ment mutatóját 3 százalékkal megja­vítva elérjük hogy mutatónk 2.34 százaléknál nem lesz magasabb Jelen­legi átlag szortiment mutatónk 2.36, tehát ibt még van -sürgős javítaná valónk. Az exportáruk termelésénél vállal­tuk, hogy szeptember 10-ig 10 ezer kvadrát díszműhasttást termelünk ex­portra terven felül és ezt a vámolá­sunkat augusztus 20-ig teljes egészé ben teljesítjük is. A tervtú’teljesítés vonalán a szep­tember 30-ig vállalt terven felüld tel­jesítések nagyrészét augusztus 20-ig teljesítjük és így biztosítjuk, hogy az évnegyed végére tett vállalásain kát túlteljesíthetjük. Az anyagtakarékosság vonalán kü­lönböző anyagok megtakarítását vál­laltuk 40 ezer forint értékben. Ebből augusztus 20-ig 15 ezer forintot taka, ritunk meg. Vállalásunknak ez a leg. nehezebben teljesíthető pontja, mert sok olyan drágább anyagot kel! fel­használnunk most a termelésben, me­lyek nem voltak a tervben. Ennek az az oka. hogy a megtervezett olcsóbb anyagok nem mindig állnak rendelke­zésre. Ez utóbbi kivételével vállalásainkat százszázalékosan teljesíteni fogjuk. Júliusi tervünket löOVo-ra teljesítet­tük, árutermelési tervünket 110.7 szó. wiVékra, Tehát megvan a biztosíték arra nézve, hogy győzelmesen fejez­zük be nemcsak az augusztus 20 i vállalások teljesítését de a harmadik negyedévi tervünket is. De beszéljenek most azok a dol­gozók is, akik mindenegyes százaié kért megharcolnak, akik érzik és tudják, hogy rajtuk múlik az élüzem cím megtartása ' Iván Mária az elmúlt hónapban az üzemrész legjobb dolgozója volt és egy szép versenyzászlót kapott. Most lett sztahanovista és örül, hogy megbecsülik a munkáját. így beszél: — Ha hazamegyek, a sziahámovis­ta oklevelem me.lé teszem ezt a zászlót és bebizonyítom, hogy érdemes vagyok a sztahanovista jelvényre is. Vörös Géza ifjúmunkás elmondta, hogy ő nagyon sokat köszönhet al­kotmányunknak. — Szüleim szegények voltak, sokan voltunk testvérek — mondta. — Al­kotmányunkban foglalt jogoknak kö szönhenem, hogy nemsokára a mű­szaki főiskola hallgatója leszek. Vörös Géza jól dolgozik 145 száza­lék általában az átlagteljesítménye. Szeretne sztahánovista lenni és bizo­nyosan eléri célját. Horváth Ferenc - fűrészporos mun­kás rendezett normáját mindig 40— 50 százalékkal túlteljesíti Varga J6- zset és Horváth Józset (2), akik a blankosban 232 százalékot is elér­nek, szavukat adták Rákosi elvtárs­nak és nem akarnak adósak marad­ni vállalásukkal úgy, hogy azt már túl is teljesítették. Az augusztus húszadikára indított munkaverseny fó alkalom Volt arra, hogy újabb nagy lépéssel vittr előre hazánkban korunk legyőzhetetlen mozgalmát, a Sztahánov-mozgalmat. Es ugyanakkor a legnagyszerűbb al­kalom volt arra is, hogv sztahánovis tóink munkahöstetteikkel, személye* példamutatásukkal mint mozdony a vonatot magukkal ragadták a dolgo­zó tömegeket is. Csakis igy vált le­hetővé, hogy visszarendezett nor­mánkat — augusztus 20-ra tett válla, tásunk szerint — túlteljesítettük. Ha ezt a mozgalmat szervezette,, irányít­ja a szakszervezet, a pártszervezetünk és a vállalatvezetöség, akkor ered ményeink a harmadik negyed év vé gére megsokszorozódnak Egy nap választ el bennünk«! aug. 20-tól, és mi, a pécsi Bőrgyár dol­gozói úgy dolgozunk, hogy huszadi kán büszkén jelenthessük Rákosi elvtársnak: adott szavunkat teljesí­tettük. Hatvan József tudósító. Augusztus 20-ra teljesítjük fogadalmainkat «1­meg megállnak a dolgozók. A kirakat­ban öt táblán elhelyezett fényképki- átiltást nézik, melyekből visszatük­röződik: mi mindent biztosít alkot­mányunk számunkra, milyen ered­ményeket értünk el a Szovjetunió tá. mogiatásával szeretett Rákosi elvtáT- sunk vezetésével. Az első tábla címe: A Magyar Nep köztársaságban minden hatalom a dol­gozó népé. (Alkotmány 2, §.) A cím alatt pedig képek mutatják, mint vált az alkotmány betűje élő valóság­gá, mint születtek meg a tanácsok, mint vált joggá, becsületbeli üggyé a munka, mint foglalták el helyüket a dolgozók az iskolákban, egyete­meken, mint vált lehetővé számunkra az üdülés, a pihenés. ,Az ötéves terv­ben 40 százalékkal növekedik Oz óvó dák és napköziotthonok férőhelye“ — hirdeti az egyik kép alatt a felirat, a máik, ame!v néphadseregünk káp rázatos május elsejei felvonulását mu. tatja be, azt példázza, hogy „A Ma. gyár Népköztársaság polgárainak megtisztelő kötetessége, hogy általá­nos védkötelezettség a’apjón katonai szolgálatot teljesítsenek“ De nemcsak a jelent mutatja be ez a tábla. Ott láthatjuk a jelen szép­ségei mellett a múlt soha vissza nem térő borzalmait is. ,40000 millió a munkanélküliek száma“ — mutatja egy' kép a válságok, a kapitalista gazdálkodás „áldásait“, másik felvé tel — a mi napköziotthonainkat áb­rázoló kép alatt — egy francia anyát mutat be nélkülözésektől beesett ar­cú, kiégett szemű gyermekével. Egy harmadik kép a gyarmati országok ,iskolaviszonyait" mutatja be, min­den szónál érzékelhetőbben a maga borzalmas valóságában. önkéntelenül felsóhajtunk a képek összehasonlítása nyomán: De jó is, hogv mi itt élünk, Szovjetunió föl­szabadította szép hazánkban, de jó, hogy bennünket bölcs vezetőnk, mi­nisztertanácsunk elnöke. Rákosi Má­tyás elvtárs vezet újabb és újabb sikerek felé. A többi négy tábla ezeknek a „ike. reknek az alapjait és eddigi sikerei útját mutatja be. ,,Sztálinnal a béké­értcím alatt láthatjuk hogy raj­tunk kívül a népi demokráciák nagy családját a Szovjetunió népével együ t a bölcs Sztálin vezet a felemelkedés, a béke útján. „Hazánk az ötéves terv. ben a vas és acél országa lesz." — hirdeti egy másik tábla célkitűzésein­ket, melyen a dolgozó nép jóléte és hazánk fejlődése múlik. „Harcban a döntő tervév sikeréért!“ — szólítja harcra dolgozóinkat a jelmondat a ne gyedik tábla élén. Az ötödik tábla-pe. dig ,ötéves tervünk alkotásai: a bé­ke művei“ címmel pedig a®i mutatja be. mikép erősödik hazánk, milyen lesz országunk az ötéves terv végén 1954 ben, amikor állnak már hata'maí békemüveink, erőműveink, gyáraink, öntözőrendszereink, amikorra hazánk ( valóban a vas és acél országává vá­lik. A tanácselnökök nem tartották be a törvénvt — ezért maradtak *znhad*»e„ lit irály \ 'J^lékra teljesítette begyűjtési tervét. A lema­radás okát, nem kell sokáig keresni, a hiba mindjárt a tanácstól indul ki. Balázsné a tanács volt elnöke elha nyagolta a begyűjtést, nem elősegí­teni, hanem hátráltatni igyekezett a begyűjtési terv teljesítését ö maga hirdette széttében-hosszában- hogy ,,nem lehet teljesíteni a tervet", — ahelyett, hogy jó népnevelő munká­val elősegítette volna, hogy a cséplő­géptől mindjárt a begyüjlőhetyre ke. rüljön a gabona. Nem világosította tel senki a dolgozó parasztoka/ a be adási kötelezettség teljesítéséről nem mulattak példát a község vezetői, nem alkalmazták a törvény szigorát a beadásukat elmulasztó dolgozó pa­rasztokkal szemben. Ennek köveikez. ménye, hogy csak az utóbbi napok- ban javult meg a beadás üteme, ami kor Balázsnál telliiggesrtették állá­sából le a begyűjtésben I „ . | községben ugyanez a hely. I aoa* | /et. A tanácselnök cg> szerű­en kijelentette, hogy ő „népszerűtlen feladatnak látja a rendelet betartá­sát". Nem Is bírságolt meg --önkit, nem emelte fel egv hátralékosnak sem a beadási tervét. A bodai tanácselnök talán azt gondolja, hogy a beeső1-», tes, jól teljesítő dolgozó parasztok uzt tartják népszerűnek, aki hagyja, hogy a hanyag kötelességülulasztóV- nuk még a haja sz.ála sem görbül­jön meg? Nem ök azt a tanácsel­nököt tartják népszerűnek, aki min­denkitől megköveteli a terv teljesíté­sét. Hi-z a törvény betartása egy­formán kötelező mindenkire. Azon­ban erről a Irodai tanácselnök „elfe­ledkezett" és ezért vált népszerűtlen­né a becsületes dolgozó parasztok előtt. A bodai tanácselnök visszaélt a dolgozók bizalmával, felelőtlenül elhanyagolta a begyűjtési munkákat, ezért a papokban leváltották.

Next

/
Oldalképek
Tartalom