Dunántúli Napló, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-17 / 193. szám

. 1953 AUGUSZTUS TT »ÄPIO n át szovjet kormány jegyzéke az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország korma nvához az osztrák államszerződés * kérdésére! kapcsolatban A jugoszláv fegyveres erő tagjai felrobbantották a letenyei hidat 4 magyar kormány tiltakozó jegyzéke a példátlan es felháborító jugoszláv provokáció ügyében A külügyminisztérium tájékoztatási főosztálya közli: A Magyar Népköztársaság külügy­minisztériuma az alábbi jegyzéket jut­tatta cl a jugoszláv követséghez: A Magyar Népköztársaság kormánya számtalan esetben tllakozott a ju«o- szláv kormánynál a jugoszláv fegyve- ; rés és légierők sorozatos, szervezett és j egyre agresszívebb jelleget öltő liatár- j menti támadásai ellen. A jugoszláv kormány azonban — amint erre a Magyar Népköztársaság kormánya leg. illőbb I9.">1! június 27-én kelt 00623/52. számú jegyzékében is rámutatott — mindezideig figyelmen kívül hagyta a Magyar Népköztársaság kormányának tiltakozásait és a jugoszláv kormány felelősségét Illető figyelmeztetéseit s ezekre újabb, az eddiginél még súlyo­sabb határmenti támadásokkal, határ- sértésekkel. határ, és légiprovokáeiók- kal válaszolt. A jugoszláv kormány egyre fokozó­dó bűnös magatartásának világos bi- zonyitéka a legutóbbi példátlan és fel­háborító provokáció. 1952. augusztus 5-én 90.95 h-kor a letenyei szigettől keletre kb. hatszáz méterre a magyar és jugoszláv part- oldalt összekötő közúti liidat a jugo­szláv fegyveres erő tagjai szándékosan felrobbantották. A robbanás .következ­tében a magyar területen lévő, magyar tulajdont képező hidrész vízire zuhant. A robbanás a Magyar Népköztársaság­nak tetemes anyagi kárt okozott, amely rnég fokozódik azáltal, bogy a Mura által szállított hordalék a híd ronesaln fennakadva árvízzel fenyegeti a Lelenye környékén lévő kb. i 2.(100 kát, holdnyi területet, A jugoszláv fegyveres erő által el­követett fenti provokáció előre meg. fontolt, szándékos voltál az alábbiak bizonyítják: 1. A jugoszláv fegyveres erő tagjai a jugoszláv kormány utasítására a hidat már korábban aláaknázták. 1952 június 13-án egy 80 főbői álló jugo­szláv műszaki egység a jugoszláv olda­lon lévő pillérekből a régi robbanó­anyagot kiszedte és helyette új robba- nőanyagt ült eteket helyezett el. melye­ket elektromos vezeték útján kötöt­tek össze a hídfő közeiében lévő cser­jésben elhelyezett robbanószerkezettel. 2. A Ilid roncsain pontosan megállu. píthatő. hogy a robbantást szaksze­rűen készítették elő és hajtották vég­re négy helyen: a) a jugoszláv parton, b) a Ilid jugoszláv területén vízbenlé- vő pilléréiien, c) a jugoszláv part fe­lőli mező vasszerkezetén, d) a közös hidmező jugoszláv részén. A robban­tást elektromos úton hajtották végre, a szálvezetékeket pontosan meg lehel állapítani egészen a robbanás helyéig. 3. A Jugoszláv fegyveres erő tagjai a hídon rendszeres szolgálatot teljesí­tettek, a robbantást megelőző napon azonban az őrszolgálatot teljesen meg­szüntették és az est folyamán a ju­goszláv híd lábánál lévő őrhódét a ju­goszláv terület belsejébe szállították. Ugyanaznap, augusztus 4-én 23.09 h- kor a szolgálatot teljesítő magyar ha­tárőr egy bárom főből átló jugoszláv műszaki csapatot észlelt, akik a híd szerkezetében elhelyezett robbantótöl­tet körül dolgoztak. A Magyar Népköztársaság kormánya már korábban tudomást szerzett arról, bogs’ jugoszláv .szervek a magyar-,ju- jugoszláv haláron lévő hidakat alá. aknázták. A Magyar Népköztársaság követsége 1951 január 24-1 jegyzéké­ben tiltakozott a Mnrakeresztur—Ko­toriba-i vasúti hídnak jugoszláv rész­ről történt aláaknázása ellen és ma­gyarázatot kért arra vonatkozólag, ,,mi indította a jugoszláv hatóságokat en­nek a nemzetközi jog-ellenes akciónak végrehajtására.“ A jugoazhív kormány a magyar kormány jegyzékét mlndez- ideig válasz nélkül hagyta. A jugoszláv kormánynak a Magyar Népköztársaság és a magyar nép el­len irányuló, az imjrerinlisták háborús terveit szolgáló ellenséges tevékenysé­gét a fentieken kívül a jugoszláv fegyveres és légierők egyre agresz- szívebbé való határmenti üzelniol is bizonyítják. Az utóbbi időben elköve­tett súlyos jugoszláv határprovokác'ők közül is kiemelkedik az alábbi két kirívó eset: 1. 1952 július 15 én 13 39 h-kor a kunbajai határörs működési területén a magásfigyelőlien szolgálatot teljesítő magyar járőrre a jugoszláv fegyveres erő tagjai a felsütavaiikiili templom­tól mintegy 309 rn-re északra, a kun. bajai templomtól kb. 3590 m-re délke­letre eső jugoszláv területről lövési adtak le. Az átlőtt gyujtólövedék a magyar magusl'igyelő állványába csa­pódott be, aminek küvetkez.tébcn a magasfigyelö lángralobhant és teljesen leégett. Az a tény, hogy a magyar jár­őr felé abban a pillanatban lőtték ikt a gyűjtólüvedéket, amikor az, a magas- figyelő ajtaját kinyitva rálépett a ma- gasfigyelőbül levezető létrára, kétsé­gen kívül bizonyítja, hogy a lövedéket a fedezet nélkül maradt magyar jár­őr meggyilkolására szánták. 2. 1952 augusztus 7-én 10.27 h-kor Kafymártól keletre egy kétmotors C„ 47-es tűpusú jugoszláv repülőgép 2.5— 3 ezer méter magasságban berepült Magyarország légiterébe és északnyu­gati, majd délnyugati irányban Ma­gyarország felelt repülve érintette Bácsalmás, Miske, .Siikösd, Dunaszek- eső. Bezedek községeket és 10.59 h-kor Bezedek községtől délkeletre elhagyva Magyarország légiterét, visszarepült jugoszláv területre. Az említett jugoszláv repülőgép 2# percig tartózkodott Magyarország te­rülete felett és mintegy 50—55 kiu mélységben és 120—-125 km bosszúsá­ban sértette meg Magyarország légte­rét. A Magyar Népköztársaság kormá­nya leszögezi, hogy a fent felsorolt cselek: a letenyei híd .szándékú» fel­robbantása, egy magyar magasfigyelő gyújtólövedékkel történt felgyújtása és az abban tartózkodó határőr életé­nek veszélyeztetése, valamint a ma­gyar terület felderítését célzó 29 per. ees jugoszláv berepülés félreérthetetle­nül bizonyítják a jugoszláv kormány­nak azt az elhatározott szándékát, hogy fegyeveres támadásainak és pro­vokációinak fokozásával, magyar ál­lampolgárok életének állandó vt-rté- lyezteté.sével, a magyar népgazdaság­nak okozott károkkal a két ország közötti viszonyt egyre jobban ki­élezze. A Magyar Népköztársaság kormánya a legélesebben tiltakozik a jugoszláv határőrizeti szerveknek a jugoszláv kormány utasítására történő tervszerű garázdálkodásai ellen és erélyesen, kö­veteli, hogy a jugoszláv kormány ha­ladéktalanul tegyen intézkedéseket ezek beszüntetésére. A Magyar Nép. köztársaság kormánya fenntartja ma­gának a jogot, hogy a jugoszláv szer- vek által okozott anyagi kár megtérí­tését követelje, melynek összegét a későbbiek folyamán közölni fogja. Az „Humanité" az abidzsani bíróság ítéletéről Moszkva (TASZSZ): A Szovjetunió külügyminisztériuma március 13 án jegyzéket kapott az Egyesült Álla­moktól, Nagybritonimától!. es Francia- országtól az osztrák ő liamszerződés kérdésével kapcsolatbal i. E jegyzé­kekben az említett kormányok ja­vaslatot terjesztettek e lő az osztrák úgynevezett „rövidített szerződés“ ál­taluk összeállított új, tervezetének vsaigyl tatására. Ausztriára vonalköz 5 úgynevezett „rövidített szerződés“ aői a Szovjet- útüó, az Egyesült ÁVtermők, Nagybri. tannia és Frauciaonízág ko-rmányá- iMik képviselői korábl j&n nem tárgyal­tak. A szóbanforgó tervezet nem foglak ja magába« a függeUfen és demokrata kus osztrák illám helyreállításával kapcsolatos legfontosabb rendelik ezé- »eket, sőt az osztrák államszerződés, tervezet olyan más, fontosabb cikke lyett sem. amelye)ere vonatkozóan a7 említett négy hatalom képviselői már korábban megegyeztek. Augusztus 14-én a Szovjetunió külügyminiszté­riuma megküldte az Egyesült Álla­mok, Nagybritarvnia és Franciaország moszkvai nagykjjveks égének a szov­jet kormány 'válasz jegyzékét az Egyesült ÁllaimA, Nagybritannia és Franciaország kormányának eimütet/t jegyzékére vonatkozóan A szovjet karmánv 1952 augusztus 14-én az Egyesült Államok kormá­nyához intézett jegyzéke a többi kő zött rámutat arra, hogy a Szovjet­unió az Egyesült Államok, Nagy- britannia és 1 kanciaország 1946 de­cemberében Newyorkban tartott küL ügyminiazteri tanácskozásán, az em­lített négyhnrta’.mi határozatoknak megfelélően, határozatot hoztak az osztrák áltanvszerzödés tervezetének élőikészilésér£4l, a négy hatalom 1949 júniusában Parisban tartott külügy­miniszteri tanácskozásán pádig Ausz triára vonatkozóan mind politikai, mind gazdejsági tekintetben fontos határozatokat fogadtak el. Az emii- tett határozatok alapján a Szovjet­unió, az Egyesült Államok. Nagybri- tanmin és Franciaország képviselői kö­zött, néhány cikkely kivételével, mog. egyezés jött létre az osztrák á'.lam- szeraödéjs tervezetéről. A szovjet kormány többizben java solta a, osztrák államszerződés terve­zet fügigőben maradt ciikkelyein'k megtárgyalását. . Indítványozta azt Is hogy Ausztria minden övezetében A Minisztertanács rendeletét ho­zott, a zeneoktatás reformjáról. \ re­form fokozatosan megszűnteti a ze­neoktatás párhuzamosságát a külön­féle oktatón ■ intézményekben'. Az alsó fokú zeneoktatást a zenei-kólák látják el,' középfokú oktatás a kon­zervatóriumokban folyik, felsőfokú képzést pedig a zeneművészeti főis­kola nyújt. Azok, akik a zeneiskolát el végez­ték és csupán zenei műveltségük bő­vítése végett akarnak tovább zené­vel foglalkozni, a zeneiskola kere­tében működő továbbképző tagoza­ton folytathatják tanulmányaikat. A konzervatóriumok feladata az «lsófekű zenetunúr — <V az általá­nos iskolai ének szaktanárképzés is. egyidejűleg négyhatalmikig ellenőriz­zék, hogyan hajtja végre az osztrák kormány az Ausztria clemi!iitarizáíá.sá- ról és nácitlanitá,sáról' szóló négy­hatalmi határozatokat. Az Egyesült Államok, Nagybritan. nia és Franciaország kormánya rend. szeresen elutasította az osztrák ál­lamszerződés előkészítésének befeje­zésére irányuló szovjet javaslatokat, lymódon az osztrák áMamsnsrződés. .tervezet előkészítésével kapcsolatban kialakult helyzetért a felelősséget tel­jes mértékben az Egyesült Államok, Nagybritanmád és Franciaország kor­mánya viseld. Az Egyesült Államok kormánya, valamint Nagybritannia és Francia- ország kormánya — miközben kifér az osztrák államszerződésnek a négy hatalom kormánya által korábban el­fogadott elvek alapján történő meg­kötése elől — most javasolja a há­rom hatalom által előkészített úgy. neveartt „rövidített szerződés“ terve 2(*tének megtárgyalását, amely terve, zetröl a négy hatalom képviselői ed. dig nem tárgyaltak és amely nem felel meg a potsdami egyezménynek. I lymódon az osztrák államszerző­dési!, amelynek célja a fentemlitett nemzetközi egyezmények teljesítésé­nek biztosítása és a független és de­mokratikus Ausztria helyreállítása, fel akarják cserélni az említeti, úgy. nevezett osztrák „rövidített szerző­dés“ sei, bár ez a „rövidített szerző dés“ nem tartalmaz olyan tételeket, amelyek elősegíthetik a valóban füg­getlen és demokratikus osztrák ál­lam helyreállítását. így az osztrák ..rövidített szerző­dés“ javasok tervezete nem biztosít­ja az osztrák népnek a demokratikus szabadság jogokat. így nem szögezi le az osztrák népnek azt a jogát, hogy szabadon válassza kormányát áltató* nos, egyenlő, tótkos választással, mírj ezt a j-Ogot teljes mértékben bizto­sítja az osztrák államszerződés terve- zete, amint ez látható annak a ter­vezetnek 8. cikkelyéből, amelyben a Szovjetunió, az EgyesüUt Álíairjok, Nagybritannia é3 Franciaország mvár egyszer megegyezett és amely így hangáik: „Ausztriának demokraftjkuS kormánya lesz, amelyet, jkkos »java. zással, minder, állampolgár szármára hizfosított általános, egyenlő válasz­tójog alapján, valamint ama jogj alap­ján választanak mert, hogv faira, remire, nyelvre vallási vagy politi­A konzervál lórinm’ok mellett csökken, tett óra —•, í-s tantervvei zenei gim­náziumok működnek, amelyek a konzervaté irium növendékeinek szak. mai és á/ftalános képzését megfelelő összhang! /a hozzák. \ zenei gijnná. ziuinbun szerzett érettségi bizonyít- vány eg,"j-étemí felvételre is képesít. A szr KÜaliziniis építésének idősza­kában tanító művészekre es aktív iUÜvésrri munkát végző tanárokra \in i ziikség. Ennek megfelelően a rel'ori ia megszünteti a lőiskolui mű­vész- és tanárképzés eddigi külön­vált/ ágút. A reform fokoz,alt» végrehajtás« mér r a/ 1932 —33 tuuévben megkez­dő dik. kai meggyőződésre való különbség nélkül mindenkit meg Lehet válasz­tani állami tisztségre.“ Az Egyesült Államok kormánya, valamint Nagy- britannia és Frafnciaorseág kormánya által javasolt osztrák „rövidített szer. ződés“ tervezete nem ir elő olyan intézkedéseket sem, amelyek bizrto- flítanáik a demokratikus pártok és szervezetek szabad tevékenységét és megakad.ályo7inák Ausztriában a de­mokráciával és a béke ügyével szem­ben ellenséges szervezetek létezését. lymódon az Egyesült Állam-ok, Nagybri tannia és Franciaország kor­mánya álfái javasolt osztrák ..rövi­dített szerződés“ egyáltalán nem fe­lei’ meg a szabad, fűggietíen és cl»=- niokrafiikus Ausztria helyreállítására irányuló ama feladatoknak, amelye­ket a négy hatalom Ausztriáról szóló említett- nyilatkozata kimondott és amelyek a potsdami határozatokban és a négy hatalom Ausztriára vo­natkozó többi egyezményében egy­aránt toifejezésr-et jutottak.' A szovjet- kormány, szigorúan ra­gaszkodva azokhoz a nemzetközi kö­telezettségeikhez. amelyeket Ausztria irányában vállalt és megerősítve ja­nuár 13-i, az osztrájc szerződés to­vábbi megvizsgálására vonatkozó jegyzékének tartalmát, készségét fe jezii ki e szerződés előkészítés-éneik befejezésére. A szovjet kormány egyúttal szük­ségletnek tartja előzetesen megállapí­tani, kész-e az Egyesült Államok kormánya, valamint Nagybritannia és Franciaország kormánya vissza­vonni az úgynevezett osztrák „rö­vidített Fzerződés“-re vonatkozó ja­vaslatát, amely nem segítheti elő a y-élóbam független és demokratikus osztrák állam helyreállítását. A szovjet kormány jelentig annál La szükségesebbnek tartja, hogy az Egyesült Államok kormánya bele­egyezzék az úgynevezett „rövidített szerződés “--re vonatkozó javaslat visszavonásába és megerősítse, hogy kész befejezni az osztrák állam szer­ződés megvitatását, mert az ismere­tes július 31-i osztrák memorandum­ból — amellyel a szovjet kormány nem érthet egyet, — kitűnik, hogy a.z osztrák kormány nem hajlandó elismerni a lényegében márr előkészí­tett, államszerződést. Hasonló jegyzéket juttatlak el Nagybritannia és Franciaország ko-r arányához is. Kft VII» IiÍLlftlJM IBI HE II«. Chemnitz (ADN): Az „Ifjú béke- harcosoik napjának" előestéjén mint­egy húszezer chemnitzi dolgozó a Sztálin-téren tartott nagygyűlésén megfogadta, hogy minden erejével közreműködik a szocializmus terv­szerű felépítésében a Német Demo­kratikus K.öztársíisá.'íbaii és állandóan készen áll arra, hogy a hazát és a demokratikus vívmányokat minden támadástól megvédje. A tfyülést azon Kelet- és Nyugatnémet ifjak emléké­nek szentelték, akik a múlt év au­gusztus l".éii és lú-án a VIT idején áldozatul estek a nyugatberlini rend­őrség gyáva támadásának. Ankara (MTI): Az „AFP“ hírt ad arról, luyiy Konszlasz alténgemagy, a görög hadi tengerészei i erők vezér­kari főnöke pénteken Ankarába ér­kezett. Kőliszt-ász a török haditen­gerészeti erők parancsnokával, a ló­riik hadügyminiszterrel és a török szárazföldi haderők vezérkari főnö­kével tárgyal. V; Vavhinglon (MTI): Az amerikai k ül ü gv minisztérium nyilatkozatot adott ki az Egyesült Államok és Tito-Jugoszláviája kapcsolatairól — jelenti u „Reuter“ \ nyilatkozat kiadása «ián diplomáciai körök kije. hintették, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország vállalták: 99 mijlió dollár „segítséget“ nyújtanak I iloékne.k a jövő évben. A diploma­ták szerint ebből a/ összegből az Egyesült Alhntiok 78. \nglin (2.6. Franciaország pedig 8.4 niillni dol­lár fedezését vállalta. Az amerikaiak hang-úlyoz/.ik, hogy ez a segély nem jolenii . Jugo­szlávia eltérítését a kommutiizmus- tól". Hogy miből áll az. a „kommu­nizmus'' az kitűnik a külügyminisz­térium nyilatkozatából, amdv * zó­nát: . Jti.epszlávia fokozza a h id- se.reg kiépítését és enyhíti a kommu­nista kollektivizálást“. A7. ..Humanilé“ beszámol arról, hogy az elefúnlesontpartí hazafiak el­len inditotl hét per közül az utolsó­ban. az úgynevezett Affery ügyben az alvdzsanl bíróság k'mondla az ítéletet. A hiizaligk .ellan nz 1950 január—feb­ruári vér > események után indítottak lójárás'.. A bíróság ,8> sá'üoll közül tizenki­lencet fe.menteti, a lobbi hannlnehc- lel ped.g 2-—l évi börtönbüntetésre Béres: Az Österreichische Zeitung írja: Ausztriában Mryénv Ifit ja. . hogy műkincsekét adjanak el külföldre, azonban a kormány és mugánsz, mé­lyek vajmi keveset törődnek ezzel. A kormány 1949 ben a legértékesebb osztrák festmények közül hárornszá zof , köictönképpen1' rendéicezésre bocsátott Ámor lkának ezek mó<i ma sem kerü'fek viss-z.a az osztrák múzeumokba. Albrecht Dürer egyik ítélte, az ílf’el végrehajtását azonban felfügeejztette. Az. elefánlesontparti hazafiak vala­mennyien visszanyerték szabadságukat — emeli ki a lap — de az a tény, hogv ezeket a hazafiak«! több mint két és Ml évig fogvatartották. rámu- tal: a gyarmati hatóságok semmiféle törvénysértéstől sem riadnak vissza, hogy megpróbálják leiőrni a afrikai­aknak egy szabadabb és szebb élet e'érésérc irányuló törekvéseit. híres müve: A ZlwingT képmás 200 ezer tchiMingórt amerikai tulajdohba került, Svájcba vándorolt nemrégiben a hatóságok jóváhagyásával egy Tin. törette, és egy Goya kép egymillió schilMngért. A közelmúltban újabb értékes mű­kincsei árusított ki a kormány egy portugál király ismeretlen festőtől származó képmását szolgáltatta Id a fasiszta portugál kormánynak. Kossuth Lajos születésének 150. évfordulóját ünnepük orszcigszerte Szeptember 19-én, Kossuth Lajos születésének 150. cofordulóján or­szágszerte ünnepségeken emlékeznek meg a dolgozók az 1848—49-es yna- gyár szabadságharc nagy vezéréről. Budapesten, a Kossuth Lajos.téren felavatják az új Kossuth-szobrot, majd este az Operaházban disziln- nepség keretében emlékeznek meg Kossuthról. A Nemzeti Múzeum dísztermében szeptember 19-én délelőtt Kossutli- k idillit ás nyílik meg. Méltóképpen kiveszi részét az ün­neplésből a megujhodott magyar tu- dotruiny is. Á történelmi társulat hat előadásból álló ünnepi ülésszakán kivüi előadásokat tart Kossuth-ról Szegeden, Debrecenben, Egerben, Pécsett, Győrött, Cegléden, ,,Kossuth toborzó útja" címmel. Tóbb értékes kiadvánnyal adóz könyvkiadásunk Kossuth emlékénél:, így az évforduló alkalmával megje­lenik Kossuth összes műveinek újabb kötete egy Kossuth emlékj.'cönyo, nép­szerű Kossuth életrajz, ia századok ünnepi szúrna, Andies Erzsébet Kossuthról szóló akadérthiai előadásá­nak különlenyomata és a „Fel mind­nyájan a hon védelmeire/“ című ki­advány új kiadása. Méltóan iinneplik meg Kossuth születésének 150. évf or du lóját vide- ken is, elsősorban szülőfalu jóban. Monokon, továbbá f. tiros patakon és Sátoraljaújhelyen,' a (hol Kossuth is­kolába járt. Nagy űnnepséí (eket rendeznek Debrecenben és Sí jegeden, de az. or­szág minden najg\ /óbb városában és községében is in egemlékeznek Kos­suth-ról $ az eg tsz országban meg. koszorúzzák n , Kossulh-pmlékműve­ket. Az ország v/rhimennyi iskolájában tartandó rrtegeb jdékezések teszik tel­jessé a Kosit fh-évforduló szeptem­beri ünnepség >it. A miniszterfanáC' renflek'itet hozón a zeneoktatás re’nrm áról Az osztrák kormány kiárusítja az orszáü műk ncseit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom