Dunántúli Napló, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-17 / 193. szám

A \ v \ DUNÁNTÚLI NAPLÓ VUAO PßOLETARMI EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: Adjon több segftséget a Sopiana-gépgyári DlSZ-azerrezet nek a7. üzemi pártszervezet. (2. o.) — A szovjet kormány jegyzéke az Egyesük: Ál’arook, NagybriUnnin át Fr*n ciaország kormányáhr - az osztrák át'amszerzödés kérdd, sévei kapcsolatban. (3. o.) — A magy»r kormány tüa kozó jegyzéke a példátlan és felháborító jugoszláv pro vakáció ügyében. (3. o.) — A népi demokráciák éleiéből. ÍA oldal.) AZ MDP BARANYA MEGYEI PÁRTBI 2 O TT J ÁGÁN A K LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM ÁRA 50 FILLER VASAKNAP, 1952 AUG. 17 ló politikai munkával a párloktatási év sikeréért biztosította jogok és kötelességek A Központi Vezetőség június 27—28-i ülése feltárta a politikai tömegmunkában mutatkozó hiá­nyosságokat és meghatározta e téren a feladatokat. „Meg nem hátráló, harcos és szívós tömeg- •Tnunkára van szükség“ — mon­dotta Horváth Márton elvtárs. E feladat végrehajtásának előfelté­tele, hogy a párttagok minél job­ban elsajátítsák a marxista-leni­nista tanításokat. A párttagok­nak — mint azt a párt szervezeti szabályzata is megállapítja — kötelessége, hogy minél maga­sabbra emeljék marxista-leninista és általános műveltségi színvona­lukat. De nemcsak kötelesség, ha­nem életszükséglet is minden párttagnak a tanulás. Euélkül nem lát előre, nem tudja jól el­végezni feladatát, elmarad a ro­hamos fejlődés mögött, nem is­meri fel az .ellenséget, nem érti meg a nemzetközi kérdéseket, tiem látja azok összefüggését a mi országépítő munkánkkal. Az tehát minden pártszervezet fel­adata, hogy bevonja a szervezett oktatásba a párttagság minél na­gyobb részét és biztosítsa azok fejlődését, jf Az 1952—53-as oktatási évad elő­készítése most folyik. Az oktatási évről' szótó Politikái. Bizottsági határozat kimondja, hogy a tag­ság 50—55 százalékát kell az ok­tatásba bevonni. A politikai fel­világosító munka megindult me­gyénk területén is, amelynek az a feladata, hogy meggyőző munká­val biztosítsa a hallgatók számát és azt, hogy minden párttag való­ban életszükségletének tartsa a Politikai továbbképzését. Az el­múlt év oktatásának tapasztalatai arra figyelmeztetnek bennünket, liQgy a legfontosabb feladat az oktatási munka előkészítésében a politikai felvilágosító munka. Fél kell számolni még a kísérletét is £ minden olyan megnyilvánulás­nak, amely a politikai meggyőző munkát fel akarja cserélni a ló- tektelen, bürokrata adminisztrá­ciós munkával és minden felvilá- I «osító munka nélkül ki akarja je­lölni a tagokat, hogy ki milyen oktatáson vesz részt. Pártszpr- [ vezeteinknek a politikai felvilá­gosító munka mellett messzeme­nően figyelembe kell venniük az egyes párttagok egyéni kérelmét, kívánságát is. amikor megállapít­ják. hogy az illető elvtárs müven oktatási formában fo<r»a tovább- képezni magát. Ez a feladatuk az clbe-szélgető bizottságoknak, ame­lyek komoly. felelősségteljes munkát végeznek. Igen fontos feladat az oktatási évad jó előkészítésében, hogy Pártszervezetoink minden eddigi­nél nagyobb számban vonják be a műszaki értelmiséget a pártok- intásba. Ezen a területen komoly feladatok várnak mind a bányász, mind az üzemi pártszervezete- 'nkre. A jó eredmény érdekében vannak már helyes kezdeménye­zések. Jó módszer az. amit n va- xa»i Pető fi-aknai nárthizottsóg al­kalmaz. Meghízták Veroekel T,a- j'>s elv-társat az üzem. vezetőjét, akinek mind műszakilag, mind Politikailag tekin'élve van a töb­bi műszaki vezető előtt, hovy be­szélgessen a műszaki és fizikai dolgozókkal nz oktatás fontossá­gáról. Vernékéi elvtárs ezt a meg. bfzatsst teljesíti is és politikai munkájával máris több műszaki és fizikai dolgozót gvőriiU meg ar oktatás fontosságáról. Petőfi- aknán azonban több gondot ke>l fo-dít.ani a hallgatók gondos ki­választására. amely sok kívánni­valót hagy maga után. Kövesse a Petőfi-aknai páribizottság m 1st. ván-aknai nárthizoHsá" r^'dáját. amely bátran támaszkodik az •»lapszervezetokre, a pártosopor­tokra és a hallgatók kiválasztásá­val szép eredményeket értek el. István-aknán viszont az a hiá- uyoseág, hogy gyenge a pártou- kivüliek bevonása a pártoktatás­ba és kevés gondot fordítanak a DISZ-fiatalok oktatásba való be­vonására. Nagy feladatok várnak az ok­tatási év alatt a propagandisták­ra- A propagauclistak feladata lesz, hogy minél magasabb szín­vonalon tanítsák az elvtársaknak az egyes oktatási formák anya­gát. A propagandistákra az a megtisztelő, felelősségteljes fel- adut hárul, hogy az egész okta­tási idény alatt neveljek kommu­nista magatartásra, helytállásra, hazaszeretetre, a párt és Rákosi elvtárs iránti szeretetre, az ellen­ség kérlelhetetlenségére csoport­juk hallgatóit, ők lesznek felelő­ség elleni gyűlöletre csoport- Na.gy és felelősségteljes munka vár a propagandistákra. Ezeket a feladatokat csak megfelelően kép­zett propagandisták tudják elvé­gezni. Nagy gondot kell tehát fordítani a propagandisták ki­választására, előkészítésére. Fli­pen ezért komoly hiba az, amit a sellyei járásban elkövetett a já­rási pártbizottság. Ahelyett, hogy a járási pártbizottság és annak megbízott vezetője Bukva olvtárs megfelelő gonddal foglalkozna a propagandistákkal, azok képzésé­vel. nevelésével, .elküldték, őket agitálni a járásba. Igen fontos feladat a begyűjtés, de nem a propagandista iskolán lévő e]v- társnk feladata, hogy foglalko­zási idejüket ezzel töltsék el. Ki kell javítani az ilyen, és ehhez hasonló hiányosságokat, ezt kö­veteli meg a pártoktatás. Megtalálhatók más lazaságok is a propagandistákkal való foglal­kozás területén. Egyes előadó­képző tanfolyamok vezetői nem mutatnak példát a pontosságban és többször nem néhány perces késésről van szó, hanem mint Szigetváron Méhész elvtársnál félórás késés is előfordult. Értsék meg a propagandista-képző tan­folyamokat vezető elvtársak, hogy minden lazaság, felületesség százszorosán érezteti hatását majd akkor, amikor az előadóképző tanfolyamok hallgatói megkezdik gyakorlati munkájukat. Nem szabad megtűrni semmi­féle lazaságot a propagandisták­kal való foglalkozásban. Minden lazaság az oktatás minőségének rovására megy. A tanfolyamokat vezető elvtársak igyekezzenek a legiohb tudásuk szerint oktatni azokat az elvtársakat, akik né­hány hét múlva százakat és ezre­ket fognak oktatni a marxista- leninista lanításokra. Pártszerve­zeteinknek az a feladata, bncv egyrészt biztosítsák a megfelelő számú és képzettségű propagan­distát, másrészt, hogv gondos- kod innak azok megfelelő félké­szt tóséről. De a pártoktntas jó előkészítése mellett ne feledkezzenek meg pártszervezeteink a DISZ-oktatás megszervezésének segítéséről sem és adjanak olyan segítséget a DTfiZ-szervezeteknek ezen a 1e- SÜleten is, ami biztosítja a DISZ- szervezetek oktatásának sikerét A pártoktatáRi év előkészítésé­ben útmutató legyen minden pártszervezet számára pártunk Központi Vezetőségének június 27—2fl-i ülése és jó politikai mun­kával tudatosítsák azt. 'amit a szervezeti szabályzat minden párttag kötelességévé tesz: „Sza­kadatlanul fejlessze politikai tu­dását és emelje műveltségi szín­vonalát. Igyekeznék elsaiátttani a marxizmus-leninizmus tanításait*'. Az alkotmány Sudár Ferenc sztahánovista, Kos­suth díjas pécsbány a telepi vájár egyike azoknak, akik megértek két társadalmi formát. Már nem fiatal bányász. Életének túlnyomó részét a kapitatemusban töltötte ál. Sudár Ferenc emlékezetében világosan él & múlt rendszer ural­nak szörnyű kegyetlenkedésed. Hol volt munkája, hol nem. A fizetési bo. rltéücra ... — bsj, arra még gondol­ni is rettentő. Erős. megfeszített mun. kával sem keresett többet, napi 3—4 pengőnél. Fényes Igazgató „koronázatlan ki­rálya'1 voüt Pécsbáuyatelepnek. Alá­rendel tjeit ö] megkövetelte a megaíáz. kodást és a rabszolgamunkát. Ha valaki felemelte szavát, a nagyobb darab kenyérért, azt irga'matl&nu! kidobta az utcára, sőt mi több — gyakori esetnek számított, — hogy mint ,,ilázitót“ elvi tette a csendőrök­kel. Egyszer betelt a pohár. Sudár etv- társék nem tűrték tovább az ember­telen kizsákmányolást Sudár elvtárs iól hallott« a hegvek felől jövő dör- diilést. Rövidesen jöttek a szemtanuk. Meesek.-i zabol esi ó I páTSzáz méterre, a csertetői dombtetőn három halott, fe_ küdt o csend őrsortűz után a földön, Sokan megsebesültek. A sztrájk általános volt, de a jobb­oldali .*zo«álderaokrgták 1« általá­nosan gazemberek voltak. A pécs- vidéki bányákban is ők árulták el mindig a dolgozók ügyét, ekkor is ez történt. Hazudó zásokkal Ígéretekkel A lelkes versenyszellem bozia meg az eredményt Járásunk a begyűjtési versenyben szilárdan tartja az első helyet. A leg­utóbbi kiértékelés szerint már 10- szá­zalékra teljesítettük a tervet, amely azt mutatja, hogy a járás dolgozó pa­rasztjainak többsége egyetért a dol­gozó nép által hozott törvénnyel, minjárt a cséplőgéptől teljesítette be­adási kötelezettségét. Azonban, hogy elérhettük ezt az eredményt, megfeszített munkát kel­leti végezni a járási tanács vatameny- nyi Instruktorának. Közöttük osztot­tuk fel a községeket, mindenki kapott ötöt, amelyekben szervezte a beadást, segílséget adott a helyi tanácsoknak. Személyesen foglalkozott a begyűjtési állandóbizoltság tagjaival, vb. tagok­kal, versenyfelelösökkél, mozgósította őket a példamutatásra, szempontokat adott agitáciöjukhoz, feladatokkal lát­ta el őket. Sokszor körzetenként hív­ták össze a begyűjtési állandó bizott­ság tagjait és ott beszélték meg a fel­adatokat. a problémákat és azok meg­oldásának módját. Igen hasznos volt. hogy mindjárt a helyszínen adtak segítséget a községi tanácsoknak és versenyt szerveztek a nyilvántartók között is. Az erzsébeti nyilvántartó Szellő községgel áll ver­senyben, a palolabozsoki Véméndde! és így lehetne sorolni tovább azokat a községeket, ante'vek azért versenyez­nek, hogy me’vikiiknek lesz kevesebb hálraVkosa. Utána a pártszervezetek is jobban szívükön viselték a be­gyűjtést és nagyobb segítséget adtak a tanácsoknak. A tetkps versenvsze - lem kialakítása hozta meg az ered­ményt. Azonban meg kell em’íteni, hagy akadt járásunkban is megalkuvó op­portunista tanács, amelyek nem lép­tek fel n kulákok hazug híre-szteiósé- ve! szemben nem vetettek ki kártérí­tést a hátralékosok után. vagy sok esetben még az 5—10 százalékos ké- sedelrmpótlékol sem vetették kJ a gaz­dákra. Szigorúan fe’elflssépre vontuk, sú­lyosabb esetekben . pénzbüntetéssel súlvtottuk a megalkuvó tanácselnökö­ket. Most tovább I» feladatként áll élőt. tünk a begyűjtés. hisz enntVl az Cred- ménvné' még non á-1unk meg és vis»- sza van a napraforgó, burgonya éa rávették a bányászokat a munka- felvételre. A csertertői csend őrsortűz, a múlt rendszer munkásnyomora arra figyelmezteti Sudár elvtársit ifi, hogy nem szabad felejteni soha. A szocializmus még nincs itt, még csak építjük, de máris különbséget tud termi a múlt és jelen között A múlt hárompengős műszakjaival szemben jelenleg 60—70 forintot keres. Mind­ez világosan kifejezi a két alkotmány közötti különbséget. Alkotmányunk 45. §-a kimondja: „A Magyar Népköztársaság biztosítja polgárai számára a munkához való jogot és a végzett munka mennyisé­gének és minőségének megfelelő di jazást.“ Sudár Faitjtnc élvtársnak nem kél többé félni a munkanélküliségtől. Ha­zánkban munkaerőhiány van. Ez érez. hetó Pécsbányatelepen is. Sudár elv- táms elmondja: „Nagy utót tettünk meg, míg elértünk a múlt rendszer szanált napjaitól a csapatunknál is mutatkozó munkaerőhiányig.'' A szó. ciailiata típusú alkotmány jelentősé­ge megmutatkozik a fizetési boríté­kom is. Sudár Ferenc elvtárs becsü­letes munkája után havi 2500 forint­nál is több fizetést visz haza család­jának. — Emlékszem még arra, hogy. ami­kor először munkába álltam, engem is elküldték „platnikulcsért, “Nem magyarázták meg azt sem, hogyan kell kezelni a csillét — mondja Sudár elvtárs. Ezzé, szemben alkotmányunk le­szögezi a szakmunkásképzést U. Su­dár elvtárs nem zárj* magába « áu | dását, hanem igyekszik minél főbb bányásztársának is átadni. Az újonc I tojás begyűjtése, ami ugyancsak szí­vós ni untát követel meg. Hernádi László pécsváradi járási tanács elnöke. Gyenge a begyűjtés ellenőrzése a pécsi járásban Munkáimban a 1 égiöbb hiba. a hiá­nyos ellenőrzés gyengeségéből fakadt. Ebből eredt az opportunizmus Po- gányban, Peliérden, Szőkéden. Szőké­ben, Bodán, és még iónéhány község­ben. ahol az elszámoltatást is a járási tanács kiküldötteinek kellett elvégez­niük. Az ellenőrzési munkában a* utóbbi időben javulás mutatkozik. A járást tanács elnöksége körött, négy körzetre osztottuk fel a járást, akik rendszeresen ellenőrzik a községi ta­nácsokat és a helyszínen adnak segít­séget munkájukhoz, aminek az lett az eredménye, hogy a nvolcadik helyről hetedikre küzdöttük fel magunkat. A mezőgazdasági osztály tagjait is bevontuk a begyűjtési munkába. most a termelőszövetkezetek elszámol­tatását végzik. Az elmaradt községek­be brigádokat küldtünk ki. akik moz­gósító ">k a mezőgazdasági állandó- h^'1 ag tagjait, a község vezetőit a 1 ísra, megszervezték azok mun­káját. Nagy segítségei jelent számunkra, hogy a pártszervezetek taggyűlésen mozgósítják a kommunistákat a pél­damutatásra, a beadási terv gvors teljesítésére. Ezt Iáivá, a pértonkívtlCi do gozó parasztok követik » komu- nirták példáját, teljesítik az állam iránli kötelességüket. Igen hetvcaen egyes tanácsaink elsősorban a község vezetőit számoltatták el, amiből 'it­ták a dolgozó parasztok, hogy a tör­vény szigorú betartása egyformán kő­telező nvinden terme’őre. Hiánvo«*ágként kell megemlíteni, hogy községi tanácsaink, n»ro támasz, kodnak a tömegekre. Nem népszerű­sítik a Irecvii'etes beadásukat jől tel­jesítő dtlgozó parasztokat,- mini pé'- dáu! Kökény községben, ahol még versenvtáWa sincs. Nem vonják be az agbáelős munkába „ beadásukat jő1 teljesítő do'gozó parasztokat. hogv azok zfsöztiék meg szomszédaikat a beadási terv teljesítéséről. Ezeket s hibákat Igyekszünk kijavítani, hogv ne kelljen szégyenkeznünk « len- n»m teljesítése mialt, ne hátráltassuk me­muhkásoka,t maga mellé veszi és ta­nítja őket. Alkotmányunk szakaszat beszélnek még a dolgozóknak pihenéshez és üdüléshez való jogáról. SudáT eávtárs még a múltban csak nyolc nap sza­badságot kapott, addig alkotmányunk 24 napot biztosít neki. Mehet Galya., tetőre, a Balaton partjára, Hévízre. — egyszóval az ország legszebb nyaraló helyeire, amely azelőtt az usafc tu­lajdonában vetít. Sudár elvtárs új boldog életét alkotmányunknak köszönheti. I>e nem feledkezett meg arról sem. hogy alkotmányunk kötelezet‘séget ifi állított a dolgozók elé. Az 59. g ki­mondja: ,.A Magyar Népköztársaság polgárainak alapvető kötelessége: a nép vagyonának megvédése, a társa, dalmi tulajdon megszilárdítása, a Ma­gyar Népköztársaság gazdasági ere­jének tokozása, a dolgozók életszín. vonalának emelése, műveltségük gyarapítása és a népi demokráciánk rendjének megerősítése“ Ennek a kőte'ességnek megvalóeftá- sira munkaversennyel készül. Lesz itt tőbbfé’e versenypont de az ered. meny csak egy lehet: a több szén. Rohamosan közeledik 1952 augusz­tus 20. Sudár elvtárs jól tudja, hogy ünneplők száz ezrei jönnek ös*ze. hogy köszöntsék alkotmányunk év­fordulóját. De e*t a napot csak a váiL látások teljesítésével lehet igazán ün­nepelni. Sudár elvtárs és a többi bányász feladata, hogy a fejtés csúszdáiból egv percre se fogyjon ki a szén. A pécsbányatelepi bányászokat augusz. tus 20 figyelmeztesse arra, hogy az b harcuk gyümölcsének a több szén. nek kell lenni. Csordos Géza gvénket a begyűjtési terv gyors lefjt- sítésében. G. Nagy 7,slgmond a pécsi járási tanács elnöke. Az elbliskoáoltság éa megJlknvai Miatt perfiit az utó• só be:yre a seliyei tárás A kezdeti jó eredményeink s be­gyűjtésben mcwt ellaposodtak, amely­nek oka, hogy tanácsainkén — a já­rási tanácson is —* elbizakodottság uralkodott cl, azí hitlék. könnyén megy majd minden és «köziben elfe­ledkeztek az éberségről, az ellenvég elleni harcról. Igaz, tőlünk indult ki a hiba, és mi igyekszünk js javítani rajta. Nem tűrünk meg olyan lazasá­got ezután, mint Gyöngyfán volt. hogy nem számoltatták el a hátralé­kos kulálokat, nem bírságolta meg őket a tanács mulasztásukért. A járási tanács Inzlruktoraí kint tartózkodnak a helyszínen és ott adnak segítséget a községi tanácsoknak a hátralékok be­hajtásához, az elszámoláshoz. Ezen­kívül! több esetben a járási tanácsra is behívjuk az e nököket, ahol megbe­széljük a feladatokat. Sok helyen a kulá'kok szava érvé­nyesült és' a dolgozó parasztok nem a cséplőgéptől vitték gabonájukat a begyüjtöbelyre. Elterjedt a hír, hogy alacsony a termésátlag és ennek ad­lak helyt a tanácsaink is. Később az ellenőrzés során kiderült, mint pél­dául Csányoszrón és több községben kevesebb területet vetettek el, mint amennyit bejelentettek, a kulákok pe­dig tudatosan sárba vetették el a ma­got. hogy akadályozzák a magas át­lagtermés elérését. És ml csak most figyeltünk fel erre, amikor már az utolsók közé kerültünk a járások ver­senyében, mikor a eséplés befejezés­hez közeledik. Akadályozza járásunk területén a begyűjtési, az Is, hogy a helyi tané. esők csak akkor harcolnak kellőkép­pen a begvíij'ésért, mikor *z instruk- torok kint vannak, utána pedig haTC- gipássa! szeretnék ma^nket népszerű, »fteni, amefv föltél lenül a hegvüjtéei munka lazu'ásál jelenti és art, hogy Járásunk nem i* tudj* magát felkflz- dení az elsők közé. Mi »zonbsn min­derst elkövetünk, hoigy élretőrfieseílnk minél előbb. Szí« Jánosné Sellye: járási tanács elnöke Három járási tanácselnök jelentése a begyűjtésről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom