Dunántúli Napló, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-14 / 190. szám
DUNÁNTÚLI Vuio PüOlET&njA! ZCYEJÖ13ETEK ( A MAI SZÁMBAN. A SaovJeVnió ENSZ mellett működő képvt**letén*k !e ve'* az ENSZ liitkérságíh'’*. (2. o ) — Hírek a Szovjetunióból (2. o ) — Vádoló levelek. (2. o.) — A néonevttő- bálózat újjászervezésével erősiteXe i8me«-1k»pcsolatát a mohácsi I. sz. körzet pártszervezete. (3, o.| - F.rér» nem megy a b<*£7Üités Somogvvisrión. (3. o.) — Újító, gyor«- kiértókelő hét üzemeinkben. (3. o.) — Kiosztották a 3 ikfkrdcsön-köt vényeket István fkn ín. (3 o.j - P»r*sz1. küldöttségünk úja a nränsi gépállomáson (4. o.) \ _________________________________________________ AZ MDP B ARANYAM EGYE I PÁRTBIZOTTJÁCÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 1M. SZÁM AltA 50 FU.t.ER CSÜTÖRTÖK, m2 AUG. 14 l Bányászaink teljesítsék adott szavukat! (M. Gy.) Alig egy hét választ már csak el augusztus 20-tól, alkotmányunk ünnepétől. Megyénk dolgozóinak ezrei, mérnökök, technikusok százai, nők és fiatalok fokozzák a harcot ezekben a napokban, hogy ígéretük valóravál- tásával, a harmadik negyedévi terv túlteljesítésével bebizonyítsák hazaszeretetüket, kifejezzék hálájukat alkotmányunkért, szabad életünkért, üzemeinkből és építkezéseinkről egyre sűrűbben érkeznek a jelentének a munkások és mérnökök nagyszerű teljesítményeiről. Ezeknek az üzemeknek a dolgozói és vezetői, párttitkárai, igazgatói, szakszervezeti funkcionáriusai tudják, a pártnak, Rákosi elvtársnak adott szó szent: tudják, becsületbeli ügyük, hogy fogadalmuk valamennyi pontját az utolsó ezrelékig pontosan teljesítsék. Az öntudatos munkások nem ismernek nehézséget, ha adott szavuk teljesítéséről, ígéretük valóra- váltásáról van szó. A legjobbak munkahőstettei, a tömeges kimagasló eredmények fénye mellett annál élesebben mutatkoznak meg bizonyos mulasztások. Egyes üzemekben, de különösen a bányaüzemekben megtorpant a verseny lendülete, nem folyik szívós, kö- vetkezetes- harc az ünnepélyes fogadalmak valóraváltásáért. Különösen komoly károkat okoz az alapanyagyártó ipar egyes üzemeinek elmaradnia. Nagyszerű terveink végrehajtásához több szénre, cementre, téglára van szükségünk. Több szénre van szükségük a Vasút, a Porcelán- gyár, a Kokszmű, a Beremendi Cement- és Mészművek, a téglagyárak dolgozóinak ahhoz, hogy vállalásukat teljesíteni tudják, de több ós jobb szenet követelnek az újhegyi és a komlói erőművek dolgozói is. Több szenet követelnek ezek az üzemek, mert tőlük is több építőanyagot, energiát, gyorsabb szállítást vár ötéves tervünk. Több szenet! — tudják ezt bányászaink is, hisz nem egy szocialista fogadalom hangzott el alkotmányunk ünnepe tiszteletére, azonban a fogadalmak megvalósításához nem úgy fogtak hozzá, ahogy ezt tőlük üzemeink, az ország ipara várta. Lemaradás mutatkozik a tervteljesítésben nemcsak a komlói, hanem a MESZ- HART bányászoknál is. Rohamosan terebélyesedő iparunk pedig azt követeli a szénbányászattól, hogy tervét ne c;ak teljesítse, hanem túl is teljesítse. A párt és a kormány, maga Rákosi elvtárs ismételten figyelmeztetett a szén- termelés fokozásának a jelentőségére. Igen nagy felelősség nyugszik tehát a bányátok hatalmas, haqymultú szervezetén, a bányászszakszervezeten. A szakszervezet nem lehet elégedett a munkájával mindaddig, amíg a szén- termelés hullámzik, vissza-vissza- esik, amíg a gépeket nem használják ki eléggé, amíg időnként szénhiánv fékezi az épít.őmunkát. Sokrétű, nagy feladatok várnak a bányászszakszervezetekre abban a harcban, amely a döntő fontosságú alapanyagok „termeléséért, a „szocializmus fűtőanyagának" nlőteremtéséért folyik. A sok fel- adat közül az egyik legfontosabb: a szocialista fogadalmak teljesí- 'ésének ellenőrzése. A KV ülé- *én Horváth Márton elvtárs megállapította: „Agitációnk fő áljává a felajánlások válogatás- nélküli gyűjtése helvett a vállalások teljesítését kell tenni“, A jó versenyszervező munka sokoldalú tevékenység — de a sokféle feladat közül ebben a pillanatban ez a „fő láncszem." Gyakran előfordul még bányaüzemeinkben, hogy az ígéret — csak szép szó marad, amelyet elfelejtenek, nem tartanak kötelező erejűnek. A komlói bányából úgyszólván több ígéret jön, mint szén, a dolgozók többsége „versenyez”, s ugyanakkor a tervet nem teljesítik. De hasonló esettel a többi bányaüzemben is találkozunk. A verseny e formális vonásaiért elsősorban a szakszervezetet terheli a felelősség. Rufli Lajos, Molnár István és mások nagyszerű kezdeményezései, kiemelkedő termelési eredményei megmutatták, hogy milyen nagy lehető.é- gek állnak a bányászatban a verseny fellendítése előtt. De az, hogy mennyire válik általánossá a kiválóak példája, mindenekelőtt a fogadalmak ellenőrzésén, a szak- szervezeti bizalmiak, funkcionáriusok munkáján múlik. Bányász- pártszervezeteink bízzák ezt a fontos feladatot elsősorban a szak- szervezetekre. A szakszervezet pediq úgy végezze ezt a munkát, hogy vegye észre azonnal, ha valahol elmaradás mutatkozik. de azt is, ha kiváló eredmények születnek. Nyilvánosan bíráljon és dicsérjen, felvilágosító szóval segítse elő a vállalások teljesítését. A szakszervezet feladata az is, hogy segítse az elmaradókat, hogy a műszaki dolgozókat is bevonja a versenybe. Különören fontos feladata ez. Annak, hogy megyénk bányaüzemeiben elmaradás mutatkozik a vállalások teljesítésében, a műszaki feltételek hiánya is okozója. Műszaki vezetőink még nem minden esetben érzik át, hogy az adott szó okot kétszeresen kötelezi: munkájuktól a dolgozók százainak, üzemüknek helytállása függ, ói ezért még sok helyen szervezetlen a munka, nincs elegendő ürescsille, faanyag, sűrített levegő. A Kossuth- aknai 4/1-es csapat harmadik harmada is ezért nem tudja fogadalr mát teljesíteni, ezért ért csak el 79.7 százalékos eredményt. A szakszerveze* bírálja ezért a műszaki veze’őket, harcoljon azért, hogy a megfelelő műszaki feltételek biz'osítva legyenek, hogy a műszaki vezetők is érezzék felelősségüket a tervért, adott szavuk teljesítéséért. A formális munkaverseny, a műszaki feltételek hiánya azonban még egy veszélyt rejt magában, elősegíti az egyenlőtlen, hullámzó termelést, mely egyik igen komoly akadálya még ötéves tervünk megvalósításának. Megyénk bányaüzemeiben a javulás ellenére még mindig váltakozó a termelés, a hónap .eleji lemaradást a hóvégi rohammunka követi. Ez a veszély most is fennáll. Bányászaink és műszaki vezetőink nem akarnak szégyenben maradni, eleget akarnak tenni adott szavuknak, de úgy gondolják, hogy majd a hó végén , megnyomják" és nem lesz semmi hiba. Ez ellen fel kell venni a harcot, pártszervezeteinknek, minden népnevelőnek. Az iparnak ma épp oly szüksége van a szénre, mint holnap, holnapután és amennyivel ma kevesebbet termelünk, azt már holnap nem tudjuk pótolni. Éppen ezért elsőrendűen fontos,- hogy az ipar döntő őrhelyein álló vezetőket mélységes felelősségérzet hassa át a tervért, adott szavuk teljesítéséért, hogy minden nap teljesítsék a tervet. az alkotmányi vállalást. A bányászok és műszaki vezetők összefogása biztosította a Rufli-mozga’oin győzelmét tstván-aknán „Meg kell érteni, hogy a* értelmiség nem a régi már. A kapitalizmus viszonyai között csak egy parányi rész képes arra, hog.v szakítson a burzsoáziával és a munkásosztály oldalára álljon — a szocialista építés idején a ritka kivételből tömeges jelenség leit*'. (Horváth Márton elvtárs Központi Vezetőség június 27-i ülésén mondott beszédéből-) István-aknán, amikor megszületett Rufli elvtárs mozgalma sokain mean létráik a jelentőségét. A műszaki vezetők között is voltak olyanok, akik azt hitték, hogy a RufIá mozgalom csak a szovjet fejtőka'apácsok hasz. ná'iaitát jelenti. Ez pedig már az ele jén naigyon helytelen és káros felfogás volt. A műszaki vezetők megismerkedtek a mozgalom lényégévé! Látta ezt Szálas László elviére, üzemvezető is. Tudatában vélt annak hogy elsősorban ő a felelős azért, hogy István aknán gyözedel. roeskedjék ez a mozgalom. Ehhez pe dig föltétlenül szüksége» volt, hogy mind a műszaki vezetők, mind a bányászok széles tömegei világosan lássák a Rufli-mozga'’o,m hiányát. Ennek érdekében Szila« elvtérs a mű s7,aki vezetőkből egy brigádot alakított Ez a brirrád kőzol egy hétig tartózkodott a Tavasz csapat 32 ee munkahelyén és így alkalma volt meggyőződni arról, hog.v ez a kezdeményezés nemcsak a szovjet fejtő kai’jaoácsok alkalmazását, hantm a rése.és, ácso.és és különböző munkafogósok fejlett alkalmazását is je lenti. Szálas elvtárs ezenkívül a mű szaki vezetők értekezletein is isimer. teüe a RufM mozgalmat. Jól oldotta meg az első és .egfon'osabb feladó tát, mert a műszaki vezetők felismer ték , e. fejlett kezdeményezés jelentőségét. Tehát Szálas elvtárs már nem egyedül állott neki a feladatok megoldásához, ment munkáját támogatta a többi műszaki vezető is. A legna gyobb segítséget Kis Lantos Ferenc körielvezető elvtársiéi kapta. Nem hiába mondja a közmondás hogy ..minden kezdet nehéz", mert ez valójában így is van. A Ruíli- módszívrel dolgozó Tavaszosaoa ‘on bizony az első hetekben nehezen menq a munka. Kezdetben ezzel az új módszerrel is csak 15 20 csilié vei szállítottak többet a réginél. *— Nagv nehézségeik voltak a brigád- tarrAnak, mert nem biztosították ne kik a műszaki feltételeket, Nap-nap után, ahogy kiszállítják a bányából, jelentették az tizem vezetőségnek: — „,Nem teljesítettük vála-ésunkat, mert nem volt ürescsW.énk és szükséges faanyag sem állít a rendelkezésünkre.11 Egyszóval Rufli elvtárs kezdeményezése sokkal nagyobb feladatok elé állította a műszaki vezetőke'. Horváth elvtárs mondotta: ,,A mű szakiak átveszik az élenjáró munkálok példamutató munkastílusát, maguk is kezdeményezőkké vádnak". Ez volt a soromlévő feladat az Ietván- aknai műszaki ver: tök előtt is. Az élenjáró munkamódszer megvolt, — csak a műszakiaknak át kellett venni. Szilas elvtárs tudta, hogy a Rufli. mozgatom megköveteld azt. hogy a műszaki vezetők is új módon végezzék munkájukat. Szia* elvtárs minden kör'.etvezetőve1 megsaerveztehe a legjobb munkásokból -áHó faadó csa patokát. Személyiben is sokat járt a bányában és ellenőrizte munkájú, hat. A fa-adó csapatok munkádénak megszilárdításával biztosították a Ruf'i mozgalom egyik fettételéi: a rendszeres faanyag,ellátást. Ugyancsak a csillék helyes elosztásával felszámolták az ürescsől.'ehiányt is. A műsoraid feltételek biztosításává! Szí. •as elvtárs megszilárdította a Tavasz csapat munkáját is. Nap nap után a termelési grafikonjuk felfelé ivcló- dött és így saját eredményeik agitáltak a legjobban a Rufli mozgalom mellett. Szilas elvtárs a műszaki feltételek biztosítása mellett nagy gondot fordított a Rufli módszerrel dolgozók népszerűsítésére. A népszerűsítéshez felhasználta a különböző módszereket. Termelési értekezleteken megdicsérte őket gondoskodott arról hogy ne. vüket felírják a versenytáb'ára. Igen nagy akadálya volt a Rufli- mozgalom elterjedésének a csökönyös ragaszkodás a régihez. Szilas elvlárs így emlékezik meg a maradiság elfőni harcról: — Felismertem, hogy eí*ő feladatunk küzdeni a maradiak ellen. Példának említem meg a DISZ brigádot Ugyanis válfaOták. hogy Rufli elvtárs nyomában haladva másnap új módon kezdenek dolgozni. A fejtóka lapácsokat le is vitték az alapvágatra. Ekkor Anitái Pál csapatvezető meg- szólallt: ..Eddig is jó volt a régi módon dolgozni, hát ezután Is jó lesz " A brigád tagjai tehát továbbra i-a régi módon dolgoztak. Elhatároztam. hog„ a DISZ brigád tagjaival meg- szerette'em az újat. Antai Pál csa- patvezetőt leváltottam és helyébe olyan dolgozókat osztottam, mint Farkas György és a többiek. Ezek az eHvtársak a DISZ brigád tagjaival meoszerettették az újat. Ma már RuFJi elvtárs módszerével a, ifjúsági brioád (tagjai az utolsó helyről az elsőit közé törtek Ma már Rufli elvtársat 65-70 dolsoia követi s ez nem utolsósorban Szilas elvtárs jó munkáját is bizonyítja. De az elért eredmények arra kötelezik, hogy tg. vábbra is jó munkát végezzen. A bányásznapi versenyben tovább szélesíts« a Rufíi módszerrel dolgozók számát hogy n.ég több szenet adjanak a hazának. „MINDENKIKÉPESSÉGE SZERINT, MINDENKINEK MUNKÁJA “ A fehér damaszt abroszon piros százasok sorakoznak Czurnics Sári- dorné porcelángyári munkásod előtt. Férjé, aki az üzemcsőgyárában dolgozik vele szemben ül, amikor Kuruez Sándor, a Porcetángjjár újítási megbízottja belép a konyhába. ~ Mennyi pénz! — kiált fel az üdoöziés után Kuruez Sándor. J — Éppen olvassuk. — válasza boldog ma sollyal Czurnics elotársnő. — Olyai boldog vagyuk Kuruez elvtárs, hogi el sem mondhatom. Csak képzelj< el: 1)55 forint 50 fillért kaptam Egész hónapban pedig az előleggé együtt 14H0 forint tíz fillért keres térni Hát uern boldogság ez? Ragyog az arca és a szemei is be- szeliieK, amikor elmondja, mennyire szeret 0 Varga István gázkemence berakó-csoportjúban dolgozni, büszkeségét es örömet mégcsuk fokozza a sziuhánooista oklevél, amely ott alt a lésülködö tükörnek támasztva. I tükörkép megduplázza az oklevelei és kettőnek latszik. De nem is kettő van belőle, hanem pontosan hat darab, inert a V ai ga-csoport az éluzém- avatás után sztahanovista munkám, pint lett. Persze, a csoport tagjai valamennyien saját otthonukban őrzik az oklevelet és úgy vigyáznak rá, mint a szemük fényére, úgy vigyáznak rá, mint Czurnics Sándorné. — Meg is üzentük a Varga elvtárs. nak, aki most katona, hogy most már nemcsak ö a sztahánovüia a cso- vortunkban, hanem valamennyien azok vagyunk, A jelvényt pedig már vele fogjuk kiharcolni, mert hamu rosan leszerel. — De a sztahanovista érmet meg. szeretni már nehezebb — mondja el gondolkodva. — Mennyi ideig is kell ezen a szinten teljesítenünk, hogy megkaphassuk? — fordult Kuruez elvtárs felé, s amikor megkapja a vá. laszt, mindjárt rávágju: — Nemcsak háromig, hanem tartjuk mi azt hat hónapig is! Föl magasabo százalékot is érünk el a mostani tid-nál! Most tudta meg Czurnicsné azt is, hogy huzamosabo jó munka után kétszeres sztahanovisták is lehetnek, sót kormány kitüntetést is kaphatnak. — Hat én épp ezt szeretném, ~ mondja határozottan, majd az ura tele lordul. — Látod Sándor, mondtam én már neked sokszor, Hogy úgyis lehagylak''. De üzért Czurnics elvtársat sem olyan könnyű „lehagyni', mert 6 is megállja a munkában a helyét és feleségével együtt ö is egy célért harcol. Mégpedig lázért, hogy a gyár idegtűiniassa az élüzent címet, .'á- tuk nng egy kis hiba van a selej- nél, de itt is kevesebb az országosan megtűrt átlagnál. A felesége munka- területen peuig mar sikerült két százalék, sőt egy százalék alá is lenyomni a selejtszázalékot. Ezért kap.ak a közelmúltban 1500 forint jutalmat is. •ss urolt már régen eltakarodlak a Porcelángyárból es luegiuiil mar a „Márta nagysága" is, akinél Czurnicsné bejárónő oolt. De azért még jól vissza tud emlékezni arra az időre. Egy évet dolgozott a gyárban 1954—55 ben, majd a Maty- tyasooszkyék házi alkalmazottja lelt. — 1954-ben az l-en kemencerakáshoz kerültem és tokokat hordtam egy férfimunkással. Egyforma munkát végeztünk, de mégis megkülönböztettek minket, mert a férfinek t > fillér órabért fizettek, nekem meg csak tizenhármai. Még jól emlékszem, a legelső Jizetésnel öt pengőt kaptam es mindjárt elmentem vele adósságot törleszteni, .óbban az időben öt meter mosó anyagot kaphattam a heti fizetésemért. M “ . . I múlott el Majdnem U*.. er j ^ nevelődtek Czurnicsék gyerekei. .4 leányuk az FllK-ual asszisztensnő, u Jiuk Néphadseregünk katonája, tippen ma kaptak tőle levelet. .ízt ti ja a gyerek, Iwgy leszerel, két hónap múlva hazajön meghízva, meg ci ősöd ve. És erősödik, egyre inkább megszilárdul népi demokratikus államrendszerünk is, amely Jiataiubb mint a kisebbik Czurnics gyerek. De amely fiataisagábun is otyun előnyökéi, olyan jogukat biztosít a dolgozok szamára, amely mi azelőtt megesun nem is álmodhattak. Megszűnt mar az a világ, amikor tizenöt Hitére* órabér helyett csak tizenhármat tizeitek Czurnicsnénak, mert no volt. A mai napon ugyanannyi titelest oetlek (el férfi munkatársai is, — Hatván Eerenc, Szeles János, Gert tíállnt és Tiborc György — mint ö. És ma egy heti fizetésén nem ót, hanem tizenkét méter kartont tud vásárolni — készpénzért. — Én nem is tudom hirtelenjében elmondani, mi mindent hozott nekem a felszabadulás, mit jelent számomra az alkotmányunk. De az alkotmány paragrafusaiból azt jegyeztem meg magamnak legjobban, hogy a nők a férfiakkal egyenlők és hogy egyenlő munkáért egyenlő bért fizet az üzem. Ehhez mégcsak annyit mondhatok, hogy gondtalanul élünk is hatvanhat c-ves édesanyám öreg nap jait is megszépítjük.