Dunántúli Napló, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-10 / 187. szám

4 NAPLÓ 1952 AUGUSZTUS » A SZOVJETUNIÓ IPARI ÉLETÉBŐL Milyen gépekkel építették a Lenin-csatornát A raovjet nép békés munkájának íj, hatalmas győzelmében: a Lenin- e sátora a megalkotásában nagy része ▼an a szovjet gépiparnak is. Az ■ többi bárom évben a szovjet gépipar több, mint 1200 fajtájú nagyterme­lékenységű gép gyártását kezdte meg. Ezek közé tartoznak a különböző űr­tartalom. markolóval ellátott exkavá torok, 25 tonnás biilenöszekrényes tehergépkocsik és az önkiürítő trak torpótkocsik, a villanymozdonyok. az 50 tonnás vasúti kocsik, a 80 és 130 l'.óerős traktorok, a lő köbméter ürtartahnu talajgyaluk. az 50 tonna teherbírású lánctalpas daruk, az órán- kint 1000 köbméter teljesítményű szí vó-kotrók, az összeszerelhető, napi 2000 köbméter teljesítményű örunűkü dő betongyárak,s a közúzóüzeiuek, amelyeknek évi teljesítménye több, mint egymillió köbméter közuzalék. Ide tartoznak még a másfél, 3 és 5 tonna teheremelőképességű rakodók is. birkává oroic. A háhonielötti szláii­■ ■ ötéves tervek egyik legnagyobb vizi- építkezésénél. a Moszkva-csatoriia föld munkáinál még csak 1.5—2.5 köbmé­teres markolóval ellátott gőzgépes exkavátorok dolgoztak, a Lenin-csa- tornánál már megjelentek a villamos exkavátorok s közöttük a 1-1 köbmé­teres markolóval ellátott lépkedő gép­óriás. amelyet 7000 ki'.owattos motor hajt. A lépkedő exkavátor, amelynek karja 05 méter hosszúságú, 55—05 másodperc alatt teljes munkaciklust elvégez. Vagyis: 40 méter mélységből kiemel 14 köbméter földet. Terhét a levegőben 00 méter magasba emeli és óránkinti 40 kilométeres sebességgel 120—130 méler távolságra szállítja. A földet menetközben a gyűjtőhelyre szórja, majd a markolót visszalenditi kiinduló helyzetébe. Kezdődhetik az új munkaciklus! Az exkavátor, miután 20—-30 méte­res területen végzett a földkiemelés­sel!, tovább lépked és új részen foly­tatja a munkát. Teljesíiménye óriási: egv óra alatt 800. egv nap alatt több. mint 14.0(H). egy' év' alatt 3,000.004; köbméter földet emel ki és 7—8 ezer kubikus munkájút végzi el. Talajgyaluk. A Leoin-csalorna épí­tésénél számos talajgvalu is dolgo­zott. A talajgvalu tulajdonképpen ke­rekeken járó markoló, amelyet trak­tor vontai. A traktoros a 6—10 köb­méter ür'arlalmu markolót csörlő se­gítségével vágóélével leereszti a ta­lajra. A markoló a földivé vágódik, azután pedig a kiemelt földdel fel­emelkedik és a traktor kirakodási helyre vontatja, ahol ugyancsak a csörlő segítségével kiüríti. Hat köb­méteres talajgvalu naponta 1000 köb­méter földet mozgat meg. Uj daruk. Érdekes összehasonlítás­ra nyílik alkalom, ha a Moszkva- és a Lenin-csatorna építésénél használt darukat nézzük. A Moszkva-csatorna szerelési munkálatainál még 15 tonna teherbírású daruk jelentették a leg­nagyobb teljesítményt, a Leniu-csator- na építésénél már 75 tonnások dol­goztak. A földmunkák napi mennyi­sége a Moszkva-csaiornánúl 116.000 köbméler volt. a Lenin-csatornáná! 200.000 köbméter. Saívó-kotrék. Hatalmas arányú a gépek fejlődése a hidromechanizáció terén is. A Moszkva-csalorna munká­latainál kisebb szívó-kotrókat és órán- kint 100 köbméter teljesítményű viz- sugárcsöveket alkalmaztak, a mostani nagy munkálatoknál 300 és 500 köb­méter teljesítményű hatalmas szívó- kotrók dolgoztak, de azóta már eze­ket is túlszárnyalták az óránkinti ezer köbméter teljesítményű új szívó- kotró óriások. Ez a hatalmas szívó­kotró tulajdonképpen óriási úszó acél- ponlon, amelynek szivattyúját 4800 kilowatt teljesítményű efektromtor hajtja. A szivattyúval össze ka pcsolt 05 centiméter átmérőjű gyüjtőcsövet leengedik a fenékre, ahol a beszlvott vizáramlat a földet is magával viszi a csőbe. Az iszapot, amelynek 10— 20 százaléka föld, a csővezetéken 4 kilométer távolságra lehet eljuttatni. Amikor a víz kijut a 'csőből, elveszti sebességét, elfolyik, az iszap pedig le­ülepszik, majd kiváló, tömör talajú töltést alkot. Keményebb fenéktalajnál a szívó-kotró gyüjtőcsövére óriási for­gó ásót szereinek, amely fellazítja a talajt. A hatalmas szivó-kotró önmű­ködően dolgozik, irányítását egy em­ber végzi, az egész gépcsoport kezelé­séhez pedig — beleértve a sok kilo­méter hosszú csővezetéket is — lő— 20 emberből álló brigád elegendő. Ilyen teljesítményű szívó-kotró egy évi munkájával 3 millió köbméter földet mozgat meg, s ezzel 15.000 kubikus, munkáját végzi el. A Cixnl- janszki Vizierötelep építésénél hasz­nált szívó-kotrók összesen 35 millió köbméter földmunkát, végeztek, ennek zömét — 27.5 millió köbmétert — 1051-ben. ✓ A szovjet tudósok és mérnökök, akik a természetátaiakítás hatalmas müvei számára a nagyszerű gépeket tervezték és szerkesztették, nem pi­hennek. A jól bevált gépeket állan­dóan tökéletesítik, teljesítőképességü­ket növelik és kitartóan arra törek­szenek, hogy valamennyi építési folya­matnál teljesen megszüntessék a kéz­zel végzett munkát, Uj és új automata gépeket szerkesztenek, amelyek a gé­pesítés mai Ccgfclsö fokát jelentik. | DOH I I. - tűt. * ZSILIP • H/Z • fan A Volga-IK>ii közének és a nagy csatorna útvonalának hosszanti krrosztnietsaete. ESZTERGÁLYOS LETT BELŐLE A vizsgák előtt történt. A folyó- menti tisztáson gyűltek össizo a falu­si iskola hetesük osztályának tanulói. Bensőséges beszélgetés indult. Nes, ki mi akar lenni? — kér dezte a tanító. A gyerekek sorra válaszoltak' Egyik agiTonómus, a másik kertész, harmadik kőműves szeretett volna lenni. — Ein pedig esztergályos Leszek — jiondta határozottan KoCja Ivanov, az sgyik legjobb tanuló. ... Kolja a gépállomás mellett lá­tott s így gyakran megfordult a mű- •elyekben. Sok érdekeset látott, ösz- rzeb a rá akozott a munkásokkal, küld. 90sem az örökké vidám esztergályos vhl. Kolja kíváncsian figyelte, mint xeaeil az esztergályos a gépet s ho­gyan takarodik le a kés aló! a fém- orgács. — Tetszik? — kérdezte egyszer nz »ztergályos Kohljától. — Szép munka válaszolta pi- onkodva a fiú. — Na, altkor gyere ide. Nyomd awj ezt a kapcsolót. A gép felzúgott és Kolja a meg:e- •etéstői elengedte a kapóolót Ne félj, csak nyugodtan — bíz­atta az esztergályos. A kés lassan végighaladt áT alkat- észen* A fiú nagyon örült. fí’óg! — mondotta az eszterga yo-. -fi Ebből hengért kel; rc’nál- tunk. Ettől kezdve Kolja elhatározta, hogy éztergályos lese. Egy év múlva pe- ág a városba utazott és beállt a Kraszxxaja Etna“-qyárba. Itt azt ui- Jc tolták hogy iratkozzék br az ipar- vkolába. Kolja minden nap tanult valami járt. Megismerte az élenjáró raunka- vod'zwukel és a művez-rtök sokat e-iíélU-k a legkiválóbb dogo jókról, -rttikih. Kovaljov és a többiek hő V lettek Kolja szemében. A fiú sokszor megfordult a gyár műhelyei­ben. Néztte a sateháno vártákat, fi­gyelte munkafogásaikat, idősebb munkásokat ismert meg, akik eljár* iák az ő iskolájába és érdeklődtek a fiúk tanulmányi eredményei iránt. Közben átadták niiki tudásukat és Kolja jói haladt, Elsőnek szerezte mgg azt a jogot, hogy gépen dolgoz­hasson. A tavaszi vizsgákat Kolja jeles eredménnyel tette le. A nyári szünidőben büszkén tért haza falujába s már az első nap el­ment- a gépállomás műhelyébe, hogy meglátogassa esztergályos barátját. Sok volt a munka. — Majd én segítek — mondotta Kolja. Egész nyáron együtt dolgozott az esztergályossal. Közös e.rővel korsze. rüsitetiték a régi gépet. A nyár végén a gépállomás igazgatója köszönetét mondott Koljának jó munkájáért. Az ipariskolában Kolja szinte észre- vétlenül barátkozott meg a komszo- molístákkai’. Egyszer a csoport el­maradt a terv tel jesíté-ben A komszo- molisták összeültek, hogy megbeszél_ jók a leendőket, majd a művezető höz mentek és bejelentették, hogy megvédik a csoport becsületét. A mű­vezető segítségét kérlék. Koljának tetszett u komszomolisfá-k szervezett séce és keménysége, az, hogy mindig az elsők akarnak Lenni. ..Miért nem vacfyok én köztük?"- gondolta Kolja. \ l.övclke/<( nap a hú 290 százalékos teljes it mén yt ért el, A kamszomol-tilkár mosolyogva ment oda hozzá. — Köszönöm. Úgy viselkedtél, mint egy koraszomoiisla. Ettől kezdve Kolja még közelebb érezte magát a kotniszo molkst ükhöz. Ordít, amikor meghívták a komszo- mo! gyűlésre, örült, hogy megbíznak benne és a gyűlés minden szavát úgy, szólván magába itta Rövidesen fel is vették a komszomo i*»ták nagy csa­ládjába. öxöikiké emlékezete« maradt számára a kerületi titkár pár monda­ta, amit a tagikönyv átadásakor man doth j — örtiizd meg ezt a könyvet és ne ! felejtsd el, hogy sok mindemre köte­lez. Ilyen tagkönyve volt Zoja Kosz- i mogyemjaniszka jónak, 0*eg Kosevoj- ) naik, Uijana Gromovának. í A tanulás második esztendeje megfeszített munkával telt el. Kolja már társadalmi munkát végizett és nemsokára a komszomolisták csoport, titkárának választották meg. Estén­ként a munkás-ifjúság iskolájának nyolcadik osztályában tanult. Meg­értette, hogy jó munkásnak lenni nem könnyű dolog. Komoly tudást igé- , nyel. Tanult is komolyan. ! Egyszer négy megtiszteltetés érte azt a csoportot, ahol ő dolgozott. A ! kommunizmus nagy építkezései szá­mára kellett megrendeléseket elkészí­teni. A fiúk lázba jöttek. Gyorsan és jól tolj esi tend a munkát! Ez volt szí­vük minden vágya. Elhatározták, hogy gyorsvágási módszert alkalmaz, r.a.k és javasolták a gépek korszerű­sítését. A művezető támogatta őket és megalakult a komplex-brigád. A tanulók sorrajárták a könyvtárakat, elmerültek a műszaki könyvek oiva sásában, tanulmányozták a legkivá­lóbb dolgozók módszereit. Egy hó- i nap aLabt 20 újítási javaslatot adtak be a fiúk, a legjobb újítás Koljáé volt. A gépek 500—600 as fordulat- számának 1200—1300 fordulatra tör­ténő gyorsításával a munka termelé­kenysége két háromszoroaára emel­kedett. A megtisztelő megrendelést haláridő előtt teljesítették és jogosan mondhatták magukat gyorsvágóknak. A komszomol kerülei bizottsága disz. oklevéllel tüntette ki őket. ’ így fejlődött az egykori falusi fiú két év alatt szakképzett munkássá, így járta végicr u kommunista neve­ié.- nagyszerű iskoláját. A KOMMUNIZMUS IFJŰ ÉPÍTŐI A szovjet fiatalok lelkesen vesz­nek részt a kommunizmus hatalmas építkezéseiben. Boldogok, hogy része­sei lehelnek annak a történelmi jelen­tőségű munkának, amely a nagy Sztá­lin irányításával a kommunizmus korá nak alapjait veti meg. Képünk a Leninről elnevezett hajóz­ható csatorna cimljanszki vizierőmüve fiatal építőinek egfl csoportját mutatja be. Jobbról-balra: P. Gorosztyuk mun­kavezető, V. Hli» pkov szerelő, R. Szvigyeckája mérnök. G. Nvevizsin mérnök, Z. Gyacsi’nko technikus, K. Szadimov kocsiveaelö, V. Budajev instruktor, V. Klu-lna mérnök és Sx. Vanyin, az építkezés politikai osztá­lyának helyettes vezetője. A novorosszijszki építőanyag!pari!, dolgozók kezdemény ezese A szovjet építöamyagápari dolgozók a hatalmas szükségletek teljes ki­elégítésére egyre fokozzák a terme­lést a Le bt tó legjobba^ kihasználják a ko-rszerü technikát. A novorosszij- BZki „Október" cementgyár sztaháno. vl*tái és szak emberei szocialista mun. kaversenyt indítottak a gépi felsz*>re- lés egységéi« eső Legmagasabb terme­léséért, a gyártmányok minőségének javításáért és az önköltségcsökken­tésért. A gazdasági szervek és a szakszer­vezetek jelentős munkát végeztek e nagyszerű kezdeményezés elterjeszté se érdekében. Gyakorlati segítséget nyújtottak a gyárak kollektíváinak, a belső tartalékok teljesebb feltárásá­hoz. A szakszervezeti központi bi­zottság ismert újítókból, központi bi­zottsági tagokból, Sztálin díjas épí- tőanyagipari dolgozókból álló brigá­dot küldött Ukrajnába. A brigádok számos gyárat meglátogattak és min­denütt 3ogi tettek berezetni a sztahá. novista munkamódszereket. A novorosszijszkiatk kezdeményezi,, sót a vállalatok a ss akszerveoeti cso­portok gyűlésein, a gyári és műhely- értekezleteken megviíatták. A munká­sok, mérnökök és terhniilcusok támo­gatták az értékes kezdeményezést és százszámra tettek ja\nslatokát a tech­nika jobb kihasználására. A surov- szki cementgyárban a műhelybinott- ság (tevékeny részt pertt az új feli- ajánlások, valamint a régebbi fel­ajánlások teljesítését bjatosátó szer­vezési és műszaki teiv kidolgozásá­ban. A gyárban átalaA ífőtték a ce- menthalmók közti gamrák választó, failait, újjáalakították ti szárilódobo­kat és más gépcsoport* )kat, aminek: révén megnövekedett ■. gépek telje­sítménye. Uj győzelem Sztálingrád alatt Sztálingrád alatt üzembehelyezték a kommunizmus építkezéseinek első, hatalmas alkotását: a V. I. Leninről elnevezett Volga-Don csatornát. Mini egykor, a caricini harcok idején, ami­kor Sztálin lángelméje védte az ifjú Szovjet Köztársaságot, mint az első ötéves tervek harcos éveiben, amikor a sztáCingrádiak azoknak a trakto­roknak gyártásán dolgoztak, amelyek­nek a régi világot robbantó sztálini lövedékekké kellett vélniok, mint a sztálingrádi csata hősi napjaiban, ami­kor a szovjet nép ereje szétzúzta a fasiszták hadigépezetét — a szovjet nép most is nagyszerű győzelmet ara tott Sztálingrád alatt. Hatalmas nép- gazdasági feladatot oldottak meg: a Volga és a Don egyesítésével, az 61 tengert egybefogó új viziútvonallal a szovjet nép évszázados álma valósult m«R- ' ' a szovjet nép új hőstettét hirdeti, hiszen A Lenin-csatorna a nagy épílkezéaben az egész ország résztvett. Nekünk, szlálingrádiaknak, a Lenin-csatorna különösen közel áll a szívünkhöz. Szemünk láttára épült, s a hős város és a Sztálingrád-terület ifjúsága lelkesedéssel vett részt meg­alkotásában. A Szovjetunió Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetségének Sztálingrád-tcrületi bizottsága több, mint ölezer ifjút és leányt mozgósított a csatorna építéséhez. A városi komszomol-szervezetek védnökségei vállaltak az építési kör­zetek fe.ett, gondoskodtak irodalmi es művészeti igényeik kielégítéséről. A Lenin! Komszomol területi bizott­sága aktivista brigádokat küldött ki, amelyek megszervezték a politikai, va- .amint a kulturális és a népnevelő munkát. Az építkezésen a politikai körök kiterjedt hálózata Cétesült. Az ifjú épitök szeretettel éj érdeklődés­sel tanulták Lenin és Sztálin élettör­ténetéi, a bolsevik párt történetét, s a munkásifjúság csli iskolákban gya­rapította ismereteit. A Lenini Komszomol munkája ki­fejezően tükröződött az Ifjú építők munkaeredményeiben. Lelkes munka- verseny vontakozott ki közöttük, a „Vörös vándorzászló"-! ötször a be- reszluvkuj körzet ifjúsága hódította • 1, kétszer a kalacsiuk érdemelték ki. Az ifjú építők közül kiváló eredmé­nyeket ért el Ivan HudJ^kor komanr­molista brigádja, amely íz egyik lép­kedő exkavátoron dolgcítolt. A bri­gád, amelyet Nyikolaj Omifrovszkijról neveztek el. tökéletesítettem munkamód­szerét s így állandóan mprmán felül dolgozott. Munkájuk értéltét csak fo- kozlák azzal, hogy módszerük* szé­leskörűen továbbadták. Am nemcsak az építkezésnél mu­tatkozott meg a komszonntl-szervezet munkájának éltető eredménye, hanem azokban a gyárakban, üzemiekbe* is, amelyek a csatornaépítők számára dolgoztak. A munkaversennek. ame­lyek ezekben az üzemekben indullak, jobb, termelékenyebb munkára és ha- láridőelötti tervteCjesítésra «lelkesítet­tek. Azokban a gyárakban,, amelyek a nagy építkezés számára dolgoztak, egyetlen olyan munkás nem volt, aki ne teljesítette volna normáj Üt. A sztálingrádi hajógyár ifjúsága védnökséget vállalt a megrendelések teljesítése felett. A hajógyári munká­sok vagy száz újítást kezdeményeztek, ami végeredményben évi 2,000i>000 ra­béi megtakarítást jelent, A „Vörös Október‘‘-gyár Martin-üzemén|ík két fiatal olvasztár*: Viktor GoluÜvia és és Ivan Jacenko ebben az évbein már ötezer tonnával több acélt gjiártott, mint tavalyi Nézzünk szél a kolhozokba* ia, amelyeknek dolgozói már érzik a najgysze­rü hatást, amit a természetátalatkttá* az új viziút, a víztárolók, az esőmü­vek, az öntözőcsatornák jelentenek. Soha nem látott gyönyörű termő* be­takarítása folyik Sztálingrád-terület kolhozaiban. A gabonaszemek kékazer- akkorák, mint voltak a múlt évttea. Uj győzelmet ünnepiünk Sztálingrád földjén... És amíg ujjongunk a Le­nin-csatorna, a nagy békea.kotás meg­születésén, szemünk másfelé tekint ét új, hatalmas építkezéseken pihen meg. A Sztálingrádi Vizierőmü épí­tésén dolgoznak a gépek és ezorgal- más munkáskezek. A komszomoltagok most is a helyükön vannak. Erős hit­tel és lankadatlan lelkesedéssé! vesz­nek részt a kommunizmus nagy erőd­je megalkotásában. A kivívott győzelem után megint vózelem falé haladunk Sztáltn­uj ayozeit grádnál... A. Nyebcnxja

Next

/
Oldalképek
Tartalom