Dunántúli Napló, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-29 / 202. szám

1952 AUGUSZTUS 29 NAPié 3 A Politikai Bizottság Június 5-1 szélgető bizottság értesíti a pártcac határozata az 1952—53-as oktatási portbizahni elvtársakat, hogy kikkel évre feladatul tűzte ki a párttagság mikor akarnak beszélgetni. A pártbi- 50—55 százalékának bevonását a i zárni elvtárs elbeszélget azokkal, szervezett pártoktatásba. A határozat | akik a bizottság elé kerülnek. Meg végrehajtása fokozott feladatokat ró magyarázza nekik, hogy miért hívják a pártszervezetekre, hogv hiánytala­nul biztosítsál; a hallgatók bevoná­sát. Ebben a munkában nagy feladat hárul az elbeszélgeti! bizottságokra. A’ megfelelő propagandisták kivá­lasztása és oktatása után a legelső PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS » Tapasztalatok a komlói elbeszélgető bizottságok munkájáról zottság tagjai egymás között eMön. tötték, hogy ki kivel beszél. Ez a munkamódszer azért nem jó, mert a bizottság egy-egy tagja nem tudja úgy elvégezni a feladatát, mint a háromtagú elbeszélgető bizottság. Az elbeszélgető bizottság előtt sokkal jobban érzik a* eivtársak, hogy mi. íyen nagy jelentősége van annak, hogv résztvegyen a pártokfatásbam. A Bányagépiavító Vállalat példája is JÓT mutatja mennyire szervezeti kérdésnek veszik az oktatás előkészí. tését. A pártszervezet vezetősége úgy akarta megoldani &z oktatást, hogy felhívták az elvtársak figyelmét: ,,Aki akar tanulni, az jelentkezzen szemináriumra“. Ez az eset azt mu­tatja, hoqv 02 eivtársak nem értették meg a Politikai Bizottság határozatát: hogy a hallgatókat egyéni elbírálás alapján lehet beosztani oktatásra Ez a helytelen eljárás komoly elvte- lenséget is felent. Ha azt vesszük be politikai iskolára, aki jelentkezik ak­kor nincs semmi biztosíték arra, hogy nem kerül bs ellenséges elem, aki egyrészt jelenlétével bomlasztani akarja a* oktatást, másrészt ugródesz­kának akarja felhasználni a tanulta­kat karrierista terveihez. Az ilyen szervezetlen előkészítésnél arra sincs biztosíték, hogy megfelelő számú plvtárs vegye ki részét a pártoktatás, bál. Ezekből a hibákból adódott, a Bányagéplavitó Vállalatnál, hogy a 37 jelentkező közül mindössze hatan voltak párttagok. Hogy mennyire nem minőségi itt a munka, azt mu tatja Hochrein Margit esztergályos átképzéssel való beszélgetés is. Hoch­rein Margit elmondotta, azért jelent­kezett oktatásra, mert felszólították, hogy jelentkezzen. Ha azonban tud ta volna azt, hogv miről van szó. nem jelentkezett volna, mert 6 nem szeret tanulni, — de az elvtársak mégis felírták és így került a töb biek közé. Az ilyen módszerekkel! nem segítik elő, hogy az elkövetkezendő oktatás sokkal alaposabb és magasabb szín­vonalú legyen, mint a múlt évi volt. Láthatjuk azt ha az előkészítés mun. káit tresn politikai feladatként kezel­jük. akkor ig^n erősen veszélyeztet­jük az új oktatási év sikerét Ilyen módon nem tudnánk a Politikai Bi- aottség határozatát marad ék tatamii végrehajtani. Az tehát a feladat, hogy mindenütt megbeszéltjük az el­beszélgető bizottság munkájának ed­digi tapasztalatait és így a munkát valóban minőségivé tegyük, hogy ala­pos felkészülés után eredményes le­gyen az új oktatási év beindítása. Orsai János komlói városi pártbizottság okt. fel és ő is beszél már az oktatás fon tosságáról. így a7 elvtárs már felké­szültön megy a blzottsáo elé, jobban érzi azt, hogy törődnek vele. Ennek tudható be az, hogy ezen a munka­helyen egy olyan elvtárs «am akadt, aki nem akarna tanulni. Helyesen foglalkozik az elvtársak- knl ar l./2-es alapszervezetnél Is az és legfontosabb feladat a politikai is- • elbeszélgető bizottság. Alaposan meg- kolák haöeatóinak kiválasztása és ! beszélik itt is a tanulás jelentőségét, előkészítése a* ÚJ oktatási évre. Igen j Munkájuk eredménye megmutatkozik fontos az, hogy az elbeszélgető bl- j Farkas Károlv elvtárssal va'.ó beezél- zottség alapos é* jó politikai munkát gelésnél is. Beszélgetés közben Far. végezzen. Az elbeszélgető bizottság; kas ehrtárs elmondotta, hogy most tagjainak a pártszervezet kegfejlet. j látja csak hogy milyen komoly hiba tebb elvtársaiból keli állnia, akik! volt az, hogy tavaly nem Járt rend­ismerik a leendő hallgatókat Is. I szeresen oktatásra. ..Az idén mindig !Az elbeszélgető bizottság álljon a becsületesen fogok Járni politikai is- pártvezetöség egy tagjából, a propa-1 kólára“ — mondotta Farkas elvtárs. gandlstából, egy kiváló munkásból j vagy szlahánov Is tóból. Helyes kezde­ményezést valósított meg több párt Rzervenet, ahol a pártcsoportbizahní rívtársat is bevonták a bizottság munkájába, akkor amikoT az 6 párt- csoportjához tartozó tagokkal beszél­gettek. Az elbeszélgető bizottságnak fel­adata hogy minden hallgatóval sz»_ mély szerint elbeszélgessen. A bizott­ság csak így biztosíthatja azt, hogy megfelelő, arra érdemesek kerülnek majd politikai iskolára. Igen fontos az, hogy a hallgatót a képzettségének megfelelő oktatási formába osszák be. "A kiválogatásnál helyes, ha a bi­zottság egyes politikai kérdésekről is elbeszélget az elvtársakkal. így lát­ják meg a bizottság tagjai, hogy az általános én a IrtHpoUtfical kérdések, ben mennyire jártasak: hogy olvas­nak-e rendszeresen sajtót. így látják meg azt la, hogy mennyire látják sa­lát üzemük problémáit is. Ezeken a beszélgetéseken meg kell megy átázni »I oktatás jelentőségét ée annak fon. tnsságát. Meg kéül beszélni az esetle­ges problémákat és azok figyelem be­vételével kell megtörténnie az ok­tatásra való beosztásnak. Éneken a besaétgetéeeJoen a propagandista la j megismerkedik a hnflgatókkal. A hadi patók la kőmelebb kerülnek így a ve- setőaég tagjaíboa s érzik azt, hogy • pártszervezet vemetősége törődik az •Márnákká*. '.Így mélyül el a kap. fokit a vezetőség és a tagság között. A komlói pértsaereemetek többsé­gében az efeKzfloetésík Men szeriét haladnak. Koeeath-éterén ■ gépünem pértnzerve •etében a beütemezett hallgatók 80 ttáz^ékéval már elbeszélgetett a bt- •ottság. Az eivtársak itt Igen helye­sen oldják meg a feladatot. Az élbe­Ga&parüc elvtára beszélgetés alkalmá. val 1 ivatkozik a párt Saervezeti Sza. bálryzatára, hogy a párttagnak köte­lessége az, hogy rendszeresen tanul­jon és fejlessze politikai tudását. Az elbeszélgető bizottságok több helyen azzal is kiemelik a tanulás jelentőségét, hogy hivatkoznak Rákosi és a többi vezető elvtársakra, akik rendszeresen tanulnak. Ezzel a módszerrel még jobban aláhúzzák a rendszeres és állandó tanulás jelentőségét. Igen jól dolgozik az elbeszélgető bizottság a komlói allárói építkezé­sen, ahol a párttitkár elvtárs rendsze­resen ellenőrzi a bizottságok munká­ját és átadj* a módszereket a többi blTOttságnak ts. Az elvtársak itt sok­oldalúan foglalkoznak a leendő hall­gatókkal. Érdeklődnek a sajtóban megjelent egyes cikkek után, tonto s*bb nemzetközi eseményeket értékel tetnek az elvtársakkal üzemre, mun­kahelyre vonatkozó kérdéseket tesz­nek feL segítik az elvtárs érdeklődé­sét teáikéit eni a tanulás iránt Az el- besraélgetés után például Schmidt Jó zset elvtárs pártonkívüll dolgozó, építésvezető helyettes elmondotta, hogy igen i»agy megtiszteltetésnek tartja azt, hogy résztvehet majd a pártoktatáeban. Ezen keresztül érzi, hogy • párt figyelemmel kiséri mun­káját és törődik a fejlődésével. Be mélgstés után megértette, hogy nagy szükség van a politikai képzésre mert különben wm tudna lépést tar­tani a fejlődéssel — és a hozzá be­osztott munkásokat nem tudná rende­sen nevelni. Nem mindenütt megy azonban ilyen lói a munka. Varrnak olyan helyek Is, ahol egyszerűen, csak szervezési kérdésnek tekintik az oktatás élőké, szításét. Ilyen a helyzet például az erőmű pártszervezeténél, ahol a bi­Egy tárgyalás és egy „védőbeszéd“ tanulságai A törvény szigorával büntessék meg a termelőszövetkezeteket fenyegető dencsházai kulákokat As kién tavasszal mindenfelé tér- bet-jobbat tudnak termelni, st élettik znclőcsoport alakításáról beszéltek a kárászpuszta! dolgozó parasztok, na mtg • kulákok h. Vitéz Györfi István, vitéz Dohány Antal, vitéz Hegedűs József mind- mind dicsérte a csoportot, hogy ott milyen jó, nem kell agyondolgoznáa magát az embernek és mégis meg van mindene: kenyere és még más egyéb, ami a háztartáshoz *zü tsé- pes. ők is be nkartak lépni a csoportba, hogy aztán ott végezhessék bomlasz­tó munkájukat A Jegjohb «agitáló" vitéz Györfi toH, aki azt mondtu: — Nem votfyok ón kulák. 25 hold földem megművelésére csak „ritkán" fogadtam napszámosokat, hát nem “■witek el. nogy dolgozó paraszt vagyok? Olyan ember a kóláit mint ♦’n? Igaz, jártak hozzám napszámba, v7-! tudja mindenki. Nem titkoltam 5* ezt én sem, de meg is fizettem az •tie járó bért „becsülettel*'. Milyen volt ez a „becsületes bér'*? Három napi munkáért adott egy olyan kotlási, amelyik egyszer nála felnevelte a esil>éket, persze, hogy a másodszori keltetés sok esetben nem sikerüli. Értelniaradék, alndt tej, — a dolgozók egyáltalán nem ezt ismerik becsületes bérnek. De hát neki érdeke volt a saját becsületességéről fecsegni, mert 6 *s be akart lépni a csoportba, hiszen a lánya MÉSZÖV ellenőr-instruktor. • veje Kovács Ijijos n dunaszekcsói rendőrőrsön teljesít szolgálatot. A dolgozók azonban n csoportot fnegnlnkílolhík. természetesen a ,,öl­téi urak** nélkül, |'<iy gondolták, ha Ogy darabban lesznek a földek, tul>­gondtalanabb lesz, mint eddig. Egy­szeriben megváltoztak a „vitézek". Most már fűt-fát meséltek össze­vissza a csoportról; fújták a nótá­jukat: — Úgy sem lesz jő nekik. Még betevő falatjuk sem lesz az őszre. Nem szeretnék ezek dolgozni híresz- telté.k fenhangon. Még a gyerekeket is egymás ellen uszították. legutóbb b, mikor mulatságot rendezett a csoport vitéz Györfi fia belekötött Bányavölgyi Gyula csoporttagba, de tervé nem sikerült, mert ott aztán a dolgozók is beleszóltak. A tagok kissé bizonytalanul ugyan, de elkezdtek közösen dolgozni, és munkájuk nyomán nagyszerű ered­mények sz.ti lettek. Jól megállják helyüket a nők Í8­Bongyfk Petemé és Petz József- né munkacsapat vezetők. Rácz Étel­nek pedig, 106 munkaegysége van. A jó munka meghozta gyümölcsét. Munkaepvsépenkint több. mint há­rom ói fólkiló búzát osztanak ki. majdnem másfél kiló árpát, szénát, cukrot és még ami a háztartáshoz szükséges. Az ugyancsak az. idén alakult Tö. rckoés I. típusú csoport tagjai rnár mozgolódtak. Vörös Pál és a többiek Látták, hogy a hármas csoport tagjai sokkal jobban élnek, mint ők. Mun­kájuk titán megkapják a búzát, mint Böngyik József családja, akinek most +48 munkaegysége van és még százötvennel legalább s/nnorodik, húsz mázsa kilencvenh.irom kiló bú­zát kapnak. Széltébcn-hoaszában ar. rol beszéltek már, ho^v egyesül az egyes típusú csoport a hármassal Vitéz Györfinek és bandájának most már nehezebb volt a dolga. Most már két csoport ellen kellett „aprtálniok*“. Szentgyörgyi János elvtársnak, a csoport elnökének vi­téz Gvörfi kijelentette: „Úgyis én fo­gom felrobbantani még a csoportoto­kat". Ft azonban nem fog sikerülni, dolgozók ébersége keresztülhúzza kulákok teroét, az illetékesek pedig nézzenek utána, mivel akarja az eb netcmült kulák a csoportot felrob­bantani. Hogyan lehetséges, hogy kulákok még mindig ilyen nagy hangon _be- szélnek a tszcs-tagokkal? — vetődik fel a kérdés. A válasz egyszerű, a termelőcsoportban nincs pártszerve, zet s a DISZ is csak igen gyengén működik. Mindössze két párttag van. akik nagyritkán elmennek egy-egy taggyűlésre. Ez a két elvtárs azonban nem látja a feladatokat. íredig a csoport tagjai elvárják tőlük, hogv ők vezessék a harcot az ilyen „vitéz urak“ ellen. A DTSZ-szervezet pedig legyen a segítségükre, járjanak élen a fiatalok az ellenség elleni harcban és a munkában egyaránt. Nem támogatta a csoport munka jót u községi tanács sem. Pedig i tanácsoknak, mrnt az államhatalom holvi szerveinek kötelességük foglal kozni a termclőcsoportokkal. fele lőssériPt kell érezniük n csoportok működéséért. Éppen ezért a dencs- házai tanács fordítson nagyobb gon­dot a tszcs-k fejlődésére, csapjon le keményen a lazító, fenyegetőd/ö ku­lákok ra és biztosítsa a termelőcso- purtok zavartalan, munkáját Augusztus 25 én a délelőtti órák­ban Schulteisz János, a Teherfuvai Vállalat gépkocsivezetője a hirdi kő bánya felé vezető kocsiúton. italos állapotban árokbaborította autóját, melyen 35 dolgozó igyekezett munka helye felé. A lelkiismeretlen, a dől gozók életét, a nép vagyonát tuda­tosan kockára tevő gépkocsivezető négy dolgozónak súlyos és öt bánya, munkásnak könnyebb sérüléseket okozott a személyszállításra bér ende, zell tehergépkocsi íellordításával. Ezen túlmenően 17.000 forint kán okozott Schulteisz népgazdaságunk­nak is. A pécsi államügyészség, a népi demokrácia legifőbb értékének: az emberi életnek veszélyeztetése, a szá­razföldi közlekedés megzavarása, va lamint a társadalmi tulajdon kockáz­tatása, sőt súlyos megrongálása miatt Pmelt vádat Schulteisz János ellen A szerda délutáni tárgyaláson az ügyéöj hangsúlyozta, hogy az egy kori taxi tulajdonos.gépk öcs: vezető ielkiismeretfenül teljesítette feladatát, italos állapotban kilopta a kocsit a TEFU Vállalat udvaráról — tehát tisz­tában volt vele. hogy ilyen állapot­ban nem szabadna kocsira ülnie — A tárgyalótermet zsúfolásig meg­töltő közönség között igen sok gép kocsivezető is volt. Ezek között né hány nem átallotta, hogy a vádlott iránti rokonszenvének kifejezést ad­jon. Feléjük fordulva, nekik címezve mondta az ügyész a következő szava­kat: — Nyib-ání tarának-e rokonszenvet akkor is, ha íeteségük, nővérük le küdne most élet-halál között csigo­lyatöréssel a kórházban, mint a vád­lót t egyik áldozata: Veigert Gertrud 18 éves segédmunkás-leány. Erezné­nek-e rokonszenvet a-, italosán volán meté ülő vádlott iránt akkor, ha ap­juk kenyérkeresőjük, vagy akár sa­ját maguk életét kookáztatta volna szántszándékkal, nem törődve a fi­gyelmeztetésekkel': „Rossz a síkos földút, ne hajtson be...“ A tanuk elmondták, hogy Schul tolsz János vasárnap délutántól hét­fő hajnala négy óráig dorbézolt Scháb József, a kőbánya fúrógépke. zolője az út folyamán az Itta« sottőr méreti ült. Vallomásában elmondot­ta, hogy Schulteisz dülöngélt, erős borszag érződött rajta. Benke József taxis, aki Schulteiszt italos állapot­ban hétfőn hajnalban munkahelyére vitte, arról beszélt, hogy utasa már fél kettőkor „Jó hangulatban" volt. Mindezeken túlmenően minden két­séget kizáróan a vádlott italos mivo]_ tát bizonyította az orvosezakértő is. aki elmondotta, hogy * karambol után Schultetaztől vett vérpróbában jelentős alkoholmennyiséget tagéit a laboratórium és ez megfelel hajnali négy órakor megivott 8.2 deciliter bornak, vagy 20 deci sörnek. ,,Az alkohol gátláscsökkentő, túl­ságos önbizalmat támasztó, csökkent felelősségérzettel járó hatása, itz al­koholos állapottal járó csökkent tér­látás és a reagálási idő meghosszab­bodása volt az oka a balesetnek“ — jelentette ki ar. orvossaakértő. — A tárgyalás során bizonyítást nyert tehát, hogy Schulteisz János előre látva a szerencsétlenség bekö vétkezésének lehetőségét, de azzal mit sem törődve vezette gépkocsiját a közlekedésre alkalmatlan útszaka­szon. Egész magatartása is azt mu­tatta hogy számára a 35 dolgozó élete, biztonsága teljesen közömbös. — Szigorúan sújtson le a bíróság a dolgozók é’etét veszélyeztető, a társadalmi tulajdont megrongáló, a közlekedést megzavaró bűnösre! — kérte az államügyész és a bíróság igazságos ítéletet hozott, mikor 10 évi börtönbüntetéssel, 10 évi jogvesz. téssel, 4000 torint pénzbüntetéssel és foglalkozásától való eltiltással sújtot­ta Schulteisz János gépkocsivezetőt. A tanácselnök a becsületes dolgozók véleményét tolmá­csolta, amikor kijelentette: „Ez az ítélet alkalmas arra. hogy visszatart­sa a vádlottat, de másokat is a ha­sonló bűnös cselekedetek elkövetésé tői:1 Voltak azonban a megjelentek kö­zött olyanok is, akiknek a vélemé nye nem egyezett a becsületes dől gozók véleményével. Kik voltak ezek a munkaruhába öltözött „gépkocsive zetők“ és „szerelők"? Elsőaorban azok sajnálták a vádlottát. azok nyilvánították hangosan részvétüket — vagy a védbeszédnél tetszésüket — akik maguk is hanyag, rossz mun­kájuk miatt már megégették a kör­müket. Mi'.der Lásalóné notórius ké *ő, a TEFU-tól eltávolított gépkocsi­vezető. Kovács József többször ka rambo’.t okozó, többezer forint kárt okozó elbocsátott soffőr. Orv Tibor „úr", aki most „csak" szerelő, de a múltban autófuvarozási vállalkozó, náci katona volt — igyekeztek ban qulatot kelteni a vádlott njcl etl. De nkadtak a TEFU vállalathoz beférkő- zőtt urak közül jónéhányan. akik se toltok ebboa. Helstáb Jó zsef volt kizsákmányoló vállalkozó, Adngán Iván luclovikás főhadnagy, Németh P. János volt jószágigazgató. Szol'lár János ügyör-örnagy, Orbán Rudolf horthysta hadnagy és a TEFU. hoz befurakodott többi hélpróbás fa­siszta természetesen azt szeretné még ma is, ha a dolgozók életét büntet­lenül lehetne veszélyeztetni, azt sze­retnék ha napról-r.apra előfordulna valami súlyos baleset. Azonban ezek a sötétséget kedvelő, ■uittogva agitáló, eredményeinket fog­csikorgatva néző ellenséges eleinek a becsületes dolgozóktól félve nem merték volna nyilvánosan rokonszen- viiket kifejezni a vádlott iránt, ha az ügyvédi pulpitusról nem kaptak vol­na bátorítást, ha Nádor Lajos ügy­véd — ine^csúfolva a vérlői tisztet — „védőbeszéd“ ürügyén nem szónokol társadalmi rendünk, törvényeink, a természettudományos tanok és a megidézett tanuk vallomása ellen. A védőügyvédnek, a szocializmust építő társadalom védőügyvédjének kötelessége, hogy a vádlottnak nyúj­tott jogi segítség mellett képviselje a társadalom érdekeit. A szocializmust építő társadalom érdekeinek figye­lembevételével természetesen meg kell keresnie azokat az enyhítő kö­rülményeket, melyek a vádlott ja­vára szólnak. A mi védőügyvédéink- nek azonban nem szalrad a tényeket meghazudtolva, arcátlanul hazug „érveket** felsorakoztatva megkísérel, ni mindenáron tisztára sikálni a bű­nöst, nem törődve a társadalommal. Nádor Lajos ügyvéd pedig ezt lelte. A tanuk vallomása, a szakértői vélemény, a józan ész ítélete alapján bűnös Schulteisz Jánosra kijelentet­te, hogy nem bűnös. A közlekedés, rendészeti szabályzat törvény erejé­vel írja elő. hogy gépkocsivezető munkája megkezdésétől számított nyolc órán belül nem ihat szeszes­italt. Nádor Tajos ennek tudatában mégis kijelentette: „Szegény ember­nek szüksége volt egv kis szórako­zásra, miután e^ész héten a port nyelte!’* Arról „elfelejtett“ beszélni az ügyvéd úr, hogy a szegény em­ber" havi 2000 forintot keres és volt éppen elég ideje vasárnap estig szó­rakozásra. Nem a rövidlátás, nem a tények nem i®merete diktálta Nádor Lajos szavait. Erre mutat áz is, hogv nem törődve ar. elhangzott tanúvallomá­sokkal, egyszerűen azt állította, hogy „nincs bizonyítva az italossồ, mert ..az a kis borszag nem számít ... 1 Vájjon nőm az ügyvédi etika súlyo« megsértése, ha szzivehihető, becsi i. letes dolgozók vallomását az egész tárgyalóterem előtt meghamisítja va­laki?! De ami még ennél is súlyo­sabb: Nádor Lajos ügyvéd szerint » szakértői vélemények csupán „elméleti fejtegetések” A Magvar Népköztár­saság bíróságainak állandó gyakor­lata teljesértékű bizonyítéknak fo­gadja el az ittasság mérvének meg­állapítására a vér-alkoholpróbát. Erre a trrmészettudomúnyo« mód­szerre jelentette ki az ügyvéd úr, hogy csak elméleti fejtegetés és így igyekezeti az öntudatlanabb dolgo­zók előtt megingatni a hitelt a tudo­mányban, a természettudományi)* vizsgálati módszereken. Ugyanígy „elméleti fejtegetésnek” címezte az iigvvéd a gépkocsiszakértő tanú­vallomását is, annak ellenére, hogy a tanú mögött többévtizedes gépkocsi- vezetői gyakorlat áll. A dolgozók vallomásának semmi­bevétele, a természet tudomány ne vizsgálati módszerek lebecsülése, az elmélet elválasztása a gyakorlattól. a dolgozó nép érdekeivel való szem. befordidás — mind-mind a burzsoá rend ügyvédeinek kedvenc fogása. Azonban inég a burzsoá ügyvédi rendtartás elavult, beporosodott, űr­védő szabályzata sem engedte meg, hogy a védőügyvéd jogszabályaink betartása ellen uszítson, hogy a bí­róság előtt a fennálló rendeletekkel és törvényekkel ellentétes cselekede­tekre (szolgálati idő előtti italozás­ra) biztassa o polgárokat. Különösön súlyosbítja Nádor Lajos minősíthe­tetlen eljárását az, hogv ő ügyvéd ló. téré tisztában volt cselekedete jelen­tőségével és tudta, hogy' szabály ta­lonul, a szocializmust építő ország ügyvedjéhez méltatlan módon járt el. A brilliánsgyűrűs. volt úrvezető Nádor fajos ügyvéd tír azonban — akárcsak a tárgyaláson megjelent n<;. hány soffőrruhába bújt horthysta katonatiszt, volt tőkés, tudatosan bíróságunk, a dolgozók társadalmá­nak érdekei, a dolgozók éleiének f'>- kozottabb védelme ellen agitált. Vé­letlennek akarta feltüntetni a stílvo* balesetet, amely kiühijján 5> báti'ász halálát okozta. Véletlenek pedig nincsenek. Nem véletlen, hogy az autó (elferdült, mint ahogy nem véletlen az cein. hnev Nádor l.njo* ügyvéd űr ilven „védbeszéddel** csú­folta meg a Magyar Népköztársaság igazságszolgáltatását, é-* hozott szé­gyent a Deák Ferenc ügyvédi Mun­kaközösség nevére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom