Dunántúli Napló, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-26 / 199. szám

22

NBPIŐ

1952 AUGUSZTUS 2«

A szovjet kormány javasolja, hogy legkésőbb októberre hívják össze a négy hatalom képviselőinek tanácskozását és ezen készítsék elő a német békeszerződést és az össznémet kormány megalakítását

1 szovjet kormány kész megtárgyalni a Németországban megtartandó szabad választások feltételeit vizsgáló bizottság kérdését

Moszkva, augusztus 24. (TASZSZ)

Július 10 én a Szovjetunió küKigy minisztériuma megkapta a, Egyesült Államok. Nagy-Britannia és Fran ciaország jegyzékét a szovjet kormánynak a r lémet békeszerződéssel foglalkozó 1952. május 24-i jegyzéké re

Augusztus 23-án A. J. Visinszkij, a Szovjetunió külügyminisztere átnyújtotta Franciaország, a7 Egyesült Államok és Nagy-Britannia nagykövetének a szovjet kormány válasz jegyzékét.

a? Egyesült Államok kormánya 1952 július 10 i jegyzékének és a szov. jet kormány 1952 augusztus 23-i válaszjegyzékének szövege a következő:

Az Egyesült Államok kormányának 1952 július JO-i jegyzéke

' „Az Amerikai Egyesült Államok nagykövete tiszteletét fejezd ki a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége külügyminszteréne.k és kormánya útmutatásai szerint a követ közöket közli:

1 Az Egyesült Államok kormánya május 13-i jegyzékében különböző javaslatokat tett abban a reményben hogy elősegíti a négy hatalom tár gydusait, amelyek Németország egy. Bégéhez, valamint tárgyalásokhoz ve- aclhotneik az össznémet kormánnyal a német békeszerződés kérdésében. Az Egyesült Államok kormánya sajnálattal állapítja meg. hogy a szovjet kormány május 24-i jegyzékében nem válaszolt pzekre a javaslatokra. Az Egyesült Államok kormánya teljes mértékben azokhoz az elvekhez és javaslatokhoz tartja magát, amelyeket a május 13 i jegyzékben kifejtett. Ebből kiindulva, jelenlegi jegyzékében a figyelmet olyan össznémet kor- mánv szabad választások útján történő megteremtésének közvetlen gva. korlati problémáira akarja összponto_ sítaaii, amellyel meg lehet kötni a békeszerződést

2. A szovjet kormány jegyzékében ismét azt javasolja, hogy egyidejű leg vitassák meg a békeszerződést, Németország egyesítését és az össznémet kormány megalakítását. Az Egyesült Államok kormánya a maga részéről megerősíti álláspontját ebben a kérdésben: az össznémet kormánynak részt kell vennie a békeszerződéssel kapcsolatos tárgyalásokon és ezért még a7 ilyen tárgyalások megtartása előtt egyesíteni kel.l Németországot és meg kelj alakítani az össznémet kormányt. Németország egyesítését csak szabad választások útján lehet elérni. Az első alapvető lépés nyilvánvalóan annak megható rozása, hogy fennáünak-e az ilve.n szabad választásokhoz szükséges fel tételek. A második lépés a választások megtartása volna.

3. Az Egyesült Államok május 13-i jegyzékében az első lépés tekinteté- ben javasolta, hogy elfogulatlan bizottságnak kel; megállapítania, fenn. állnak-p egész Németországban a szabad választások megtartásához szűk. séges feltételek. Az Egyesült Államok kormánya — rámutatva azokra a nagv előnyökre, amelyet az Egye sült Nemzetek bizottságának felhasználása adna — javasolta hogy mégis vizsgáljanak meg minden más gyakorlati és konkrét javaslatot, amelyet a szovjet kormány az elfogulatlan bizottságot illetően előterjeszt. A szov jet kormány nem tesz ilyen javaslatot, csak álláspontjának megerő. fűtésére korlátozódik, amely szerint az liven ellenőrzés végrehajtására szolgáló bizottságot a négy hatalom kő zötti megegyezéssel kell kijelölni

Az Egyesült Államok kormánya számára nem világos, hogv a szovjet kormány úgy véli-e. hogv a bizottságnak a négy hatalom állampolgáraiból kell-e állnia vagy a négv hatalomnak csak megegyezésre kell e jutnia a bizottság összetételében. Az Egyesült Államok kormánya felvilágosítást kér erre a1 kérdésre. Az Egyesült Államok kormánya meg van győződve arról, hogy a kizárólag s négy hatalom állampolgáraiból álló bizottság nem juthat gyakorlati megoldásokra, mert tükrözni fogja a négy hatalom közötti jelenleg fennálló ellentéteket a szövetségi köztársaságban, a szovjet övezetben és Berlinben 'lévő feltételeket illető en. Az Egyesült Államok kormánya úgy véli: annak érdekében, hogy a bizottság hatásosan elvégezze munka jut, elfogulatlan tagokból kel! állnia és nem szabad engedelmeskednie a négy hatalom vétójának vagy ellenőrzésének és szükséges, hogy joga legyen szabadon meglátogatni Németország minden részét és kivizsgá ni a szabad választások megtartásának

lehetőségével kapcsolatos feltételeket.

4. Az Egyesült A uk kormánya javasolta a második lépést illetően, hogv — amint eJKészült a bizottság jelentése — üljön össze az Egyesüli Aiiiamok, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Királyság kormánya képviselőinek értekezlete az egész Németországban legrövidebb időn belül megtartandó szabad vá lasztások megvitatása érdekében, beleértve megfelelő feltételek megterem tését ott, ahoi ez szükséges. Az Egyesült Államok kormánya ehhéz a ja vaslathoz tartja magát, amelyre a szovjet kormány nem adott választ, Az Egyesült Államok kormánya meg ismétli azt. amit május 13-i jegyzékének nyolcadik szakaszában kijelentett: ,,Ilyen szabad választásokat csak abban az esetben lehet tartani, ha ehhez Németország minden részében meglesznek a szükséges feltételek és ha ezeket a feltételeiket nemcsak a szavazás napján tartják fenn de előtte és később is."

5. Az Egyesült. Államok kormánya javasolt^ továbbá, hogy ugyanezen a tanácskozáson vitassák meg azokat a biztosítékokat, amelyeket a négy hatalomnak a tekintetben kell adnia, hogy a szabad választások eredményeképpen megalakított össznémet kormánynak a békeszerződés érvénybe léptéig terjedő időszakban meglegyen a szükséges cselekvési szabad sága. Az Egyesült A’'amok kormá nya úgy vél'i: a szovjet .kormány egyetlen konkrét javaslata abból 'áll, hogy az össznémet kormánynak a potsdami határozatokat kell követnie. Ez annak a négyhatalmi ellenőrzési rendszernek újjáteremtését jelenitem-é, amelyet csupán ,.a kezdeti ellenőrzési időszak" ra irányoztak elő. Az ilyenfajta megállapodás újjáteremtené az;- az ellenőrzési rendszert, amely nem bizonyult gyakorlatinak és m; több nem vette tekintetbe a németországi eseményeknek a-, elmúlt évek során bekövetkezett fejlődését. Az ilyen ellenőrzésnek alávetett né. met kormány a négy hatalomhoz fű ződö kapcsolataiban tulajdonképpen nem élvezne szabadságolt és nem vehetne részt szabadon a fentemiített négv kormánnyal együtt a békeszerződéssel kapcsolatos tárgyalásokban.

6. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya ugyancsak sajnálattal állapítja meg, hogy a szovjet kormány —- bár jegyzékében többízben hangoztatja. hogy Németország ogvesi- tését. kívánja — nemrégiben indoko latiamul olyan intézk°dést tett a szovjet övezetben és Berlinben, amelynek célja, hogy megakadályozza a kapcsolatot a szovjet megszállás alatt álló területen élő németek és a sző vetségi köztársaságban valamint Bér lin nyugati városrészeiben élő 50 millió német között. Ezek az. intézkedések elmélyítik Németország ön kényes kettészakítottságát. Az Egye. sült Államok kormánya hangsúlyozni kívánja, hogy a szövetségi köztársa sáocnal nemrégiben aláírt egyezmé nyék megnyitják Németország számé ra a lehetőségiét, hogy széles körben és szabadon egyesülhessen Európa más nemzeteivel. Az Egyesült Államok kormánya, amint már május 13 i jegyzékében hangsúlyozta, nem engedheti meg hogy Németországot megfosszák a szabad és egyenjogú nemzetnek ártól az alapvető jogától., hogy békés célok érdekében más nem retekkel egyesüljön. Ezek az egyezmények ezenkívül alátámasztják a három hatalomnak és a szövetségi közársaságmak azt az eltökéltségét, hogy e’ősegitsék Németország egyesítését és világosan körülírják a három hatalom jogát a békés rendezés

— az egész Németországra vonatkozó békés rendezés — tekintetében! amelyet a négy hatalom és az ossz német kormánv ér majd el.

7. Az Egyesült Államok kormánva'

— a további halogatás elkerülése céljából — a francia kormánnyal és az Egyesült Királyság kormányával együtt, a német szövetségi kormány- nyai és a berlini német hatóságokkal fotlytatolt tanácskozás után javasolja, hogy s legközelebbi jövőben tartsák meg a négy hatalom képviselőinek tanácskozását természetesen azzal a feltétellel, hogy a négy kormány az egész Németországgal tartandó szabad választások felé hajlik amint ezt a jelen jegyzék 4. paragrafusa meghatározza, továbbá afelé ha.jlik. hogy a szabad német kormány részt, vegyen a német békeszerződéssel kap csolatos tárgyalásokon. Ennek a tanácskozásnak az lesz a célja, hogy megállapodás jöjjön Létre abban a kérdésben, amelyet a további előrehaladásra való törekvés esetén elsőként kell rendezni, nevezetesen annak a bizottságnak összetételét és funk.

Cióit illetőim, amelynek meg kell majd vizsgáink, megvannak-® a sza. bad választások megtartásához szűk séges előfeltételek. Az Egyesült Államok kormánya javasolja, hogv a képviselők vitassák meg:

a) a bizottság tagjainak kiválogatását olymódon hogy biztosítsák a bizottság pártatlanságát;

b) a bizottság funkcióit, figyelem bevéve a négy hatalom elé terjesztendő javaslataiban megnyilvánuló teljes fügigetú'-.isécér ű; b. ásítását;

c) .a bizottság fe'hrlalmazását, hogy teljesen szabadon és beavatkozás nélkül végezhesse el. vizsgálatait.

8. A szabad választások megtartása érdekében ugyancsak szükséges, hogy megállapodás jöjjön létre az

A szovjet kormány 1952

„A szovjet kormány az Egyesült Államok kormányának ez év július 10-i jegyzékével kapcsolatban szükségesnek tartja kijelenteni a következőket:

1. A szovjet kormány május 24-i jegyzékében éppúgy, mint megelőző jegyzékeiben is — javasolta az Egyesült Államok kormá nyának, továbbá Nagy-Britannia és Franciaország kormányának, bogy haladéktalanul kezdjenek hozzá a Németországgal kötendő békeszerződésről és az össznémet kormány megalakításáról folytatandó közvetlen tárgyalásokhoz. A szovjet kormány e kérdések megoldásának megkönnyítése érdekében már március 10 én előterjesztette a négy kormány — a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Francia- ország kormánya — számára a Németországgal kötendő békeszerződés alapjainak tervezetét. Ezzel kapcsolatban készségét fejezi ki a kérdésre vonatkozóan esetleg felmerülő egyéb javaslatok megtárgyalására is. Az Egyesült Államok, továbbá Nagy-Britannia és Franciaország kormánya azonban — mint ismeretes — kitért a szovjet kormánnyal a fenteinlí- tett kérdésekben folytatandó tárgyalás elől.

Az Egyesült Államok kormányának július 10-i jegyzéke bizo- nyítia, hegy a három kormány továbbra is halogatja az olyan fontos kérdések megtárgyalását, mint Németország egysége újjá- teremtéséoek és a német békeszerződés megkötésének problémája.

2. Az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Franciaország kormánya húzza a szovjet kormánnyal a német kérdésben folytaiéit jegyzékváltást és szövetkezett Adenauer kormányával.

A bárom hatalom kormánya a potsdami egyezmény durva megsértésével május 2ti-án külön, úgynevezett „egyezményt" kötött a bonni kormánnyal és a bárom nyugati hatalom, illetőleg a német szövetségi köztársaság közti kapcsolatokra vonatkozó megállapodásnak nevezte el azt. Ezután, május 27-én Párizsban aláírták az úgynevezett „európai védelmi közösségiről szóló „egyezményt". Az „egyezményt" aláíró kormányok újból megmutatták, hogy egyáltalán nem érdekük sem Németország egyesítése, sem pedig a német békeszerződés megkötése, hanem az a céljuk, hogy megszilárdítsák és elmélyítsék Németország kettészakílottságát, Nyugat- Néinetországot és a három nyugati hatalom kormányának szervezése alatt álló nyugatnémet hadsereget bekapcsolják az észak- atlanti tömbbe és Nvugat-Német- országot fokozottabban felhasználják e tömb agresszív’ céljainak érdekében.

Az Egyesült Államok, Nagy- Rritanniának és Franciaországnak Adenauer kormányával kötött bonni kiilönegyezniénye n.vi’t katonai szövetség, amelynek nyilvánvalóan agresszív céljai van nak. Ez az „egyezmény" törvényessé teszi a német milítarlzmus újjászületését, a fasiszta hitleri tábornokok vezette nyugatnémet zsoldoshadsereg megteremtését.

Idézőjelbe tesszük az „egyezmény" szót, mert a bonni külön- „egyezmény"! Nyngat-Németor- szág németjei nem fogadták el. ezt az -,egyezményt" :i német nép akaral’i ellenére erőszak- Mák Ny agai Ním?‘«.i «ágra.

össznémet kormány megalakítására

vonatkozó pro gramm tekintetében, amint ezt az Egyesült Államok kormánya május 13-i jegyzékének 11. (4) paragrafusában javasolta. Ezért az Egyesült Államok kormánya újból megásmé-Cli javasliaitát, ho,gy a négy hatalom képviselői tárgyaljanak meg további fontos kérdéseket is. Ha ilyen megállapodás létrejön, lehetőség nyíMk majd, hogy hozzákezdjenek Németország egyesítéséhez.

9. Minthogy a szovjet kormány többízben kifejezte kívánságát, hogy a további jegyzékváltás helyett mimé-; előbb tanácskozás folyjék az Egyesült Államok kormánya reméli, hogy jelen javaslata elfogadható lesz a szovjet kormány sz-ámára.".

augusztus 23-i jegyzéke

A három hatalom kormánya minden eszközzel titkolni igyekszik a német nép előtt a bonni külön-íegyezmény‘-nek a német nép nemzeti érdekeivel szemben ellenséges, a béke ügyét fenyegető jellegét. A három kormány ezzel kapcsolatban úgy igyekszik feltüntetni a dolgot, mintha ez az „egyezmény“ Németországnak lehetőségét nyitna, hogy „széles körben és szabadon egyesülhessen Európa nyís nemzeteivel“, azt a hitet akarja kelteni, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormánya össznémet kormány megteremtésére törekszik, amelynek — amint ők mondják — rendelkeznie kell a kormányt megillető „szükséges cselekvési szabadsággal“’ A bonni külön-„egyezmény“ tartalma azonban kibékíthetetlen ellentétben van ezekkel az állításokkal. Mint a bonni külön-„egyezmény" szövegéből kitűnik, a három nyugati hatalom teljesen fenntartotta a maga számára az úgynevezett „különleges jogokat“, Németország nemzetközi helyzetének sajátosságaival indokolva azt. Ezek a „különleges jogok“ az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franeiaország kormányának korlátlan lehetőséget nyújtanak hogy csapatokat tarthassanak Nyugat-Németország területén, valamint hogy tetszésszerinti időpontban rendkívüli állapotot vezethessenek be Nyugat-Németor- szágban és kezükbe ragadhassák a teljhatalmat.

Az Egyesült Allatmok kormánya, továbbá Nagy-Britannia és Franciaország kormánya ezzel az „egyezménnyel" megszilárdította jogát, hogy széles körben beavatkozhassak Nyugat-Németország bel ügyeibe, sőt hogy a megszálló hatalmak fegyveres erőinek segítségével erőszakolhassa reá parancsuralmát Nyugat-Németor- szágra.

Mindez azt bizonyítja, hogy a bonni külön-,^egyezmény" nemcsak hogy nem nyitja meg Németország számára a lehetőséget a további szabad fejlődés felé — amint ezt az Egyesült Államok kormánya július 10-i jegyzékében állítja — hanem ki is zárja az ilyen lehetőséget, mert Nyugat- Németországot teljesen a megszálló hatóságoknak rendeli alá, függő helyzetben tartja, amint ez a megszállási statútum idején is volt.

3. Az Egyesült Államok kormánya kitér az össznémet kormány ■megalakítására és a békeszerződés megkötésére vonatkozó közvetlen tárgyalások elől, de hogy álláspontját álcázza, július 10-i jegyzékében felveti azoknak a biztosítékoknak kérdését, amelyekkel a négy hatalomnak alá kell támasztania, hogy a szabad választások eredményeként létesülő össznémet kormánynak a békeszerződés érvénybe léptéig terjedő időszakban meglegyen a cselekvési szabadsága.

Az össznémet kormány semmiféle „cselekvési szabadságáról" sem lehet beszélni a bonni külön- „cgyezmény“ esetén Ennek 9 cikkelyéből ugyanis világosan kitűnik, hogy már az egységes Németország megteremtésének lehetősége is függ attól, hogy a három nyugati hatalom feltétlenül fenntartja mindazokat az előjogokat, amelyeket a bonni „egyezmény" körülír és amelyek megfosztják Néni' ii r-vágót állami Függetlenségétől és önállóságától.

Teljesen világos, hogy az Egyesült Államok kormánya — éppúgy, mint Nagy-Britannia és Franciaország kormánya — a bonni külön-„egyezmény“ aláírásával a valóságban nem törekszik Németország egyesítésére, az ossz- német kormány megalakítására és arra, hogy ez az össznémet kormány valóban cselekvési szabadságot kapjon. Az Egyesült Államok kormányának július 10-i jegyzékében a jövendő össznémet kormány „cselekvési szabadságával“ kapcsolatos biztosítékok kérdése hamis szólam, amelynek az a célja, hogy az Egyesült Államok — agresszív céljai érdekében — teljesen maga alá rendelhesse Németországot.

Minthogy az Egyesült Államok kormánya július 10-i jegyzékében felveti az össznémet kormány cselekvési szabadságát alátámasztó biztosítékok kérdését — ez pedig közvetlen kapcsolatban áll az össznémet kormány felhatalmazásának kérdésével — a szovjet kormány szükségesnek tartja emlékeztetni arra, hogy a szovjet kormány május 24-i jegyzékében kimerítően ismertette e kérdéssel kapcsolatos állásfoglalását. Ez a jegyzék kimondotta: „Ami az össznémet kormányt és hatáskörét illeti, természetes, hogy ezt a kormányt is a potsdami határozatoknak, a békeszerződés megkötése után pedig a békeszerződés határozatainak kell vczctniök. amely szerződésnek az európai tartós bé ke megteremtését kell szolgálnia". Ez egyenesen következik a potsdami egyezményből, amely meghatározta a békeszerető, demokratikus, független, egységes német állam felépítésének elveit. Az Egyesült Államok kormányának egész nyugatnémetországi tevékenysége nyilvánvaló ellentétben van ezekkel az elvekkel.

A szovjet kormány ezzel kapcsolatban szükségesnek tartja megjegyezni, hogy az Egyesült Államok kormánya elf érdi tetten magyarázza a szovjet kormánynak május 24-i jegyzékében a potsdami határozatokra tett hivatkozását. Úgy tüntette fel a dolgot, mintha ebben a jegyzékben „a négyhatalmi ellenőrzési rendszer újjátereintéséről" volna szó. holott a valóságban a szovjet kormány május 24-i jegyzéke nem a négyhatalmi ellenőrzési rendszer újjátereintéséről, hanem aunak szükségességéről beszél, hogy tiszteletben kell tartani a Németországnak egységes, független, békeszerető. demokratikus államként történő újjátereintéséről szóló potsdami egyezmény elvei!.

4. Az Egyesült Államok kormánya július 10-i jegyzékében újból felveti a német népnek azt a jogút, hogy „békés célok érdekében más nemzetekkel egyesüljön" és megfelelő egyezményeket kössön- A szovjet kormány ezzel kapcsolatban április 9i jegyzékében utalt arra, hogy „A békeszerződés alapjai" szovjet tervezetének egyik kikötése kötelezi Néniétől- szagot, hogy „nem csatlakozik egyetlen olyan koalícióhoz, vagy katonai szövetséghez sem, amely a Németország ellen vívott habe rúbau fegyveres erejével részivel! bármely állam ellen irányul1’ Amint szeinmellátható, ez a kikötés egyáltalán nem érinti Németországnak azt a jogát, hogy más nemzetekkel békés célok érdekében egyesüljön. Ez a kikötés azonban kizárja Németország számára annak lehetőséget, hogy olyan csoportosulásokkal egyesük jön, mint például az ész&katiaotj tömb. amely agresszív célokat követ, amelynek tevékenység* új világháború kirobban tanával fenyeget. A szovjet kormány’ továbbra. is úgy véli. hogy az ilye11 kikötés nem korlátozza megenged- hclctlen módon a német állal’ szuverén jogait és hogy az ilye” !•: ikötés megfelel a német kerdé* ben kötött négyhatalmi megáll*’ podásoknak és teljesen megfej1 mind a Németországgal szomszédos: valamennyi állam érdekeinek- mind nedig Németország nemzet’ érdekeinek is. ••

5. Az Egyesült Államok korra*.’ nya július 10-i jegyzéké'-eu érint’ a Német Demokratikus Kört«ríi*’

Ságban — a köztársaság bi/to,,!i* srának megszilárdítása érdekébe”

(FoIyln!ás n harmadik oldalon)