Dunántúli Napló, 1952. júlis (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-27 / 175. szám

1952 IULTUS *7 1» B P L A rossz példa ragadós Csak az opportunizmus felszámolásával vihetik győzelemre a begyűjtést Dráva keresztáron Dávakeresztúr délszláv községben is gyors ütemben halad a csépiéi Ahogy a tanácselnök elvtárs mondja, a jövő héten feltétlenül be is akar. jálc fejezni. Ez azt mutatja, hogy a drávakoresztúrj dolgozó parasztok is lelkesen dolgoznak. Tudják, hogy a mmisztertanács rendeletének végre­hajtása ’ ' minden dolgozó parasztnak kötelessége. Be nézzük meg, hogy is áll a község a begyűjtési terv teljesítésével, hisz azon lehet a legjobban lemérni a köz­ség jó, vagy rossz munkáját. július 24-ig már 32 dolgozó pa­rasztnál végeztek a csépléssel. A csép­iéi után azonban a 32 gazdából 2B. mint akik jól végezték dolgukat, meg­tettek mindent a hazával szemben — egyszerűen „megfeledkeztek'1 arról, bogy a begyűjtési tervüknek is eleget kell tenni. Pedig, amikor átvették a tanácsnál begyűjtési, könyvecskéjüket, saját kézaláírásukkal is megerősítet. tik, hogy a tervet maradéktalanul teljesíteni fogják. De nézzük meg mi az «oka a begyűjtési terv nem telje­sítésének? A hibák forrása a községi tanács apparátusában, annak rossz munkájában található meg. A rossz példa könnyen ragad. A tanácselnök elvtárs, Kiss Szabó Márk is sokáig azon a véleményen volt, hogy a be­adási tervet teljesítem „kész lehetet­lenség“. így „agitált“ a többi dolgo­zó .parasztok között. Azok természe­tesen mit is mondhattak volna mást. rnjnt azt: ..Hát ha a, tanácselnök ezt mondja, akkor nyilván igy is van". De ezzel még nem elégedett meg K iss Szabó, hanem még azt is megcsinálta, hogy a házakhoz is eljárt agitálni, amellett, hogy megerősíthesse saját véleményét. Vájjon miért? Azért mert saját maga, mint az állam első képviselője a községben, szintén nem teljesítet te kötelezettségét a géptől. Csak 10 napra rá, amikor a járási tanácstól kimentek, hogy megnézzék közelebbről a tanács munkáját. A ta­nácselnök mélységes opportunizmusa természetesen elsősorban is a taná­cson dolgozó elvtársakat fertőzte meg. Ezért beszél így Kiss György Latos tanácstitkár és Gyúró* Ilona nyilván­tartó: „Ilyen termésből nem lehet tel­jesíteni a begyűjtést“. Hogy mennyi, re nem így áll a helyzet, azt mi sem bizonyítja fényesebben, mint annak a három dolgozó parasztnak a példája — Szabó Károly, Kiss Szabó Mihály és Kollár János, — akik nem hall­gattak a tanácselnök „agitációjára", hanem kötelességtudóan a cséplőgép­től teljesítették a kisltönyvecskéjük_ ben előírt beadási tervelőirányzatukat 100 százalékra. Hogy mennyire káros hatással van a tanács megalkuvó munkája, az ki­tűnik a következő példából is. Hideg István elvtárs jó munkája jutalmául az elmúlt év dec emberfőiért pártunk tagjelölt je lett. Tavaly 400 százalékra teljesítette évi beadását. Az idén ő is azt mondja, amit a tanácselnök és a befolyása alatt állók és bátran hoz­zátehetjük, amit a kulákok híresztel- nek: „Nem tudom teljesíteni a beadá­somat, mert nagyon kevésnek ígérke­zik a termés.“ Hideg elv társ jó szak­ember és azt is meg tudja állapítani, hogy körülbelül mennyire is számít, hat holdanként. Elmondotta-, hogy kettő hold búzája volt. De ahogy számítja, az egyik holdról nyolc má­zsa termést, a másik kicsivel gyen­gébben néz ki. úgy hét-hét és fél mázsára számít átlagosan, Ez a „gyenge“ termés. Ebből a „kevésből“ mindössze 2.5 mázsa a beadási köte­lezettsége. Mégis azt mondja, hogy nem tudja teljesíteni az állammal szembeni kötelezettségét. Vájjon mi­ért. Azért, mert a tanácselnök elv- társ is ezt állítja. De ezt erősítik a VB többi tagjai is. Persze nem is mondhatnának mást, mert azok sem lettek eleget kötelességüknek. Ott van például a begyűjtési állandó bizottság elnöke is Szakács György, akinek az elsők között kellett volna elő! járni jó példával — szintén nem teljesítette beadását. Az ilyen vezetők nem a dolgozók érdekét képviselik. hamun a kulákok malmára hajtják a vizet. A tanács véleménye szerint nincs i* kulák a faluban. Ä 20 holdas özv. Berkics Györgyné szerintük jé asszony, mert egyetért a tanácselnök elvtárs nézeteivel. Hogyne értene egyet, amikor örül annak, hogy nem mozgatja senki, hogy miért nem tel­jesíti beadását. Ezek a gyökerei a beadási terv nem teljesítésének Drávákétesztiíron. Hogy a tanács ennyire az opportu­nizmus vágányára csúszott át, az pedig annak köszönhető, hogy nincs a faluban egy erős, harcedzett, meg­alkuvást nem ismerő pártszervezet. A pártszervezetnek már egy hónap­ja nincs párt titkár a. — iskolán van. így nincs, aki harcba lendítené a párt tagokat a kenyércsata győzelméért. De természetesen ebbe nem szabad belenyugodniok a drávakeraszturi kommunistáknak. Sürgősen meg kell javitaniok a poli­tikai tömegmunkát, mert a jelenlegi helyzet Drávák eresztúron tipikus pél­dája annak, hogy ahol mi nem agi­tálunk, ott az ellenség agitál 6 nem egyszer átmeneti sikereket is ér el. Mivel agitáljanak a pártszervezet tag­jai ? Érvekért nem is kell menniük a község határán túl. Csak emlékeztes­sék a dolgozó parasztokat azokra: az időkre, amikor még a lovak hasigérö sárban húzták ki a kocsikat az or­szágúira, amikor más községbe akar­tak menni. Népi demokráciánk köves- utat adott a, falunak. Emlékeztessék arra is. amikor azelőtt valaki hirtelen rosszul lett a faluban, úgy, hogy gyors orvosi beavatkozásra volt szük­ség — százszor meghalhatott addig, amíg az orvoshoz értek vele. Most csak egy telefonálásba kerül és ott az on-os. Alépi demokráciánk telefont adott Drávakeresztúr dolgozóinak. De ot? van a villany is. Nem kell vakos- kodniok a drávakereSztúriaknak sem a petróluemlámpa mellett, mert népi demokráciánk villanyt is adott a köz­ségnek. De lohpine még tovább sorol­ni az érveket, melyeket ha elmond­ják a kommunisták a dolgozó pa­rasztoknak, biztos, hogy megváltozik véleményük az állammal szembeni kötelezettség teljesítéséről, nem ülnek fel a, tanácselnök és a befolyása alatt állók híreszteléseinek az alacsony termésátlag“ mesének. Drávakeresz- iúri kommunisták, rajtától,- múlik, hogy ne maradjon községiek szégyen­ben, Állítsátok példaképül Kollár Ján'ostokftt, és hassatok oda. agitáció« munkálatok megjavításával, hogy mi­nél rövidebb idő alatt felzárkózhas­son községiek az élenjáró községek mögé. Ziinn Ilona Ma tartják a járási pártválasztmányi- üléseket Ma délelőtt megyénk valamennyi járásúban járásában üléseket tarí a járási partválasztmny, hogy meg­tárgyalja pártunk Központi Vezető­ségének legutóbbi ülésén elhangzot­takat. Ezek az ülések hivatottak arra, hogy megszabják a pártbizott­ságok és a pártszervezetek további fe adatát a tömegek közti felvi'á- gosító munka és az ifjúság közötti pártmunka területén. Ezeken az ütéseken a járási pártválasztmányok tagjai Horváth Márton és Farkas Mihály elvtársak beszédei alapján megvizsgálják eddigi munkájukat, felszínre hozzák a hiányosságokat és megszabják ezek kijavításának az útját. Ezeknek az üléseknek je­lentőségét a'áhiízza az is, hogy hosz- szú időre meg kell mutatniok, a te­rületi adottságokat figyelembe vé­ve, a tömegek közti felvilágosító és az ifjúság közötti pártmunka fel­adatát. A pártválftsz*—íny tagiéi ezeken az üléseken aktív részvételű k>e bírálataikkal es , javas maikkal se­gítsék elő,, hogy területükön áz előt­tük álló nagy feladatokat az eddigi­nél még sokkal sikeresebben oldják meg. c j Bredjuk-módszerre! csépel a bólyi Árpád tsz, hogy minél előbb teljesíthessék beadásukat Folyvást jönnek búzakévével meg rakott szekerek. Alig, hogy lerak­ják az egyiket már ott van a má­sik. A gép másik oldalán ott áll a gépállomás kévékkel . megrakott vontatója', és rakják kazalba a ga­bonát. Ügy megy a hordás, mintha egy élő szalag állandó körforgása vinné az üres és megrakott szeke­reket. Ha valaki arra jár, nem győz csodálkozni azon, hogy 10 fogat és egy vontató állandóan hordja a ké­véket, mégsem , lehel a gép mellett asztagot látni. Nem is csoda, hiszen a bólyi Árpád tsz-ben Bredjuk-féle gyorscsépléssej csépelnek. Terjedt a hír péntek reggel, — Bredjuk módszerrel csépel az Ár­pád tsz. Aznap szjnte mindenki a gyorscséplési módszerről beszélt. A szomszédok elmondták egymásnak a hírt. Az utcasarkokon a gyorscsép- lésről beszéltek, hogy ilyet még nem láttak soha. De nem csak a faluba terjedt el a hír, megtudták a kör­nyező községek is. Már péntek dél­előtt többen jöttek kíváncsiskodók, hogy személyesen is meggyőződje­nek a gyorseséplés eredményéről. Ott voltak a majsi tsz és még más községek küldöttei is, hogy hírül­vigyék községük dolgozóinak meny­nyivel előnyösebb a Bredjuk-mód- szerrel való cséplés. A kévéket folyamatosán adogat­ják két oldalról a cséplőgépre: Egy perc alatt 68 kévét tűntél el a csép lőgép. Nem lellet mást hallani csak az egyenletes zúgást és a munká­sok lelkes kiabálásait.. ..Gyerünk emberek gyorsabban. A zsákosoknak van munkájuk, pedig négyen van­nak. Alig győzik elszedni a zsáko­kat a gép alól. Minden ötpercben hat zsák telik meg kövérszemfi bú­zával. Boldogan adják hírül minden öt percben, hogy mennyi a pontos súly egy-egy mázsálásnál 4.66 q. Reggél, amikor megkezdték még nem olyan nagy volt áz eredmény, de fokozatosan emelkedik teljeá/t- ményük. Már a délutáni órákban 56^ mázsa 80 kilót csépeltek órán­ként. A gépállomás vontatója nem győzi hordani a .búzát a raktárba, edíg alig egy kilométer távolságra ell szállítani. Az eredménytáblán minden órában felírják a teljesít­ményt.. . : Úgy megy a munka mini a villáin. Nem is csoda, hisz a tsz tagoknak nem mindegy, hogy mennyi a kere­setük. Amíg egyszerű cséplést vé­geztek, akkor- az etető kereseté csak 1.75 munkaegység volt 10 óra alatt. A kéveadogatónak Í.50, a kévevágö- nak 1.25. Ezzel szemben a Bredjuk féle gyorscsépléssel 10 óra alatt, ha csak 520 mázsát-csépelnek el már áz etetőnek 5.50, a keveadogatónak 5, a kévevágónak 2.50 munkaegység jár. Ha 26-forintot számolunk mun­kaegységenként, akkor, az etető ke­reseté'87 forint 50 fillér.- A gépfele­lős Bredjuk-féle gyorscsépléssel 520 mázsás teljesítmény esetén is 10 óra alatt 159 forint 60 fillért keres A csoport tagjai, nemcsak a kere- si<rtefc örülnek, de a gyors cséplés azt is elősegíti, hogy előbb eleget tehetnek beadási kötelezettségeik­nek. Beadásuk 1100 mázsa, eddig VS'ír 725 mázsát vittek a raktárba- de szombatra 100 százalékra eleget tesznek hazafias kötelezettségüknek- Nem félnek attól hogy nekik nent marad, hiszen szépen fizet a búzá­juk. Kilenc mázsás az átlagtermé­sük. így a több, mint 2493 mázsa termésből jut bőyen minden eső porttag kamrájába és a szabadpiac­ra is. Komlón ötéves tervünk nagy alko­tásán hatalmas természetátalakító ■ munka folyik. Nemcsak a föld fel­színe változik meg napról-napra, de lent a föld mélye is. Uj vágatokkal munkahelyekké, bővül a bánya, új gépekkel módszerekkel dolgoznak a bányászok. Ilyen hatalmas arányú fejlődésre országunk egyetlen bá nyájában sem volt még példa törté­nelmünk folyamán. külöehctetlen fontosságú né1’.­------------------------a szénért, e nagy. al apanyagért épül A bányaüzemre vár: az a feladat, hogv ötéves ter­vünk legnagyobb alkotását, a Sztá ,lim Vasművet ássa el fűtőanyaggal: kokszolható szénnel Olyan nagyjelentőségű feladat megoldása, mini Komló építése, nem jár akadály nélkül A magyar dol- . gozóknatk nincs gyakorlatuk, tapasz­tó a tűk ilyen nagyméretű építkezé­sek , megvalósításában, hisz a felsza­badulás előtt Magyarországon nem építettek Komlót, Sztálin várost. — Olyat keil most csinálni, ami még a legmerészebb álmainkat is feiü múl­ja: a komlói bányából m-el, naponta 4(1-50 vagon szenet termeit. 500, majd 1000 vagon szenet kell kitér mpirÜ naponta. Partunk és kormá­nyunk e nagy cél megvalósítása ér- , rtekében. miiiden segítséget megad a í komlói do gozóknak, százmilliókat fordít, a beruházásokra, új gépek szá­zait küldi a komlói bányászok mun­kájának megkönnyítésére. S akármi­lyen nagy is a feladat, ha nem i« esi nálunk ilyet soha, ez nem jelenti azt, hogv nem is tudjuk megva'ósí- tani. Sőt éppen az ellenkezőjét ta- paszta.juk nap, mint nap. Az új aknában már működik mindkét száll­ítógép, vi-llamosmozdony száVGja már az altáróban a szenet működnek a szén,ősz'ályózó első széregységei Amerre csak a szem ellát. Komlón mlndenijtt épül. változik a táj. Ahol ma még csak a fák lombkoronái lát­szottak. holnap már eg.v fúrótorony magasodik ki, ahol ma még így •akóház alapja:; ásták, holnap már méteres faliakat látni a mindez bizo­■ nyitja a felszabadult dolgozók hatal­mas «klwftócrejót. Emi Komlón énül Javítsák meg Kom Ion a műszaki vezetők és a bányászok közötti viszonyt Mindazért, ami már Komlón egé­szült, s amit még azután fognak épí­teni, ellenértékűi szenet várnak a kom’ói bányászoktól. Szenet vár tő­lük iparunk, közlekedésünk és ezek közül is elsősorban a Sztálin Vas­mű, még hozzá egyre több és több szenet úgy, ahogy azt a komlói bá­nyászok terve is előírja. Azt várja a komlói bányászoktól dolgozó né pünk is. hogy áldozatkészen, fárad­ságot nem kímélve, harcoljanak e terv megvalósításáért, vegyenek részt ők is aktívan abban a munkában, amely az ötéves terv megvalósításáért fo’yik. Néhány hónapja azonban a komlói bányászok nem teljesítik azt, amit a dolgozó nép joggal elvár tőlük — Nem te'jesítették második negyedévi tervüket, sőt a harmadik negyedév­ben elmaradásukat még csak tetézték. A tonnák százaival jutott, kevesebb szén az mamáik. « uavanakkor 1 a komlói bányászok,' műszaki vezetők be. (’nyugodtak ' abba. hogv ..Nehézsé­geink vannak . . . nem tudunk többet termelni . . Nincs munkahelyünk,..“ Az ilvcn leszerelő nézetek mindjob­ban elterjedtek a bányában s a dol­gozók rev része kezdett bc’envuoiod ni a hibákba, nem érezte már íele'ős. ségét a tervért. hangulat azonban bizakodóvá vált amikor két úi fej lésben a 4-en és a 4-'1 en megkezd­hettek a munkát. A két fedés egy helyre --rá Ifit és a ‘ műszaki veze tők úgy tervezték horry naoi 400 osiiXe szenet tudnak kitermelni innen. Ez. lehető'éget nyu 'főtt volna arra hogv az akna tíljesit-rnénve hetvenről a szüz.százalékra emelkedjék. A 4 és 4/1-es munkahelyei: azon­ban nem váltották be a hozzájuk fű zött reményeket A munka szerve­zet enséae iM is éreztette a hatását. Tffaz, ugyan, hogy . a műszaki vezetők kidolgoztak eg„ művetette.rvot. csak ennek a megváló«ításához szükséges műszaki feltételeket nem biztosi tót ják. A lemnagyobb akadályként az üres- csillehiány és a géphibák jelentkez­tek. A hibák egyre nagyobbra nőt­tek s a hibákkal együtt nőtt a dol­gozóik elkeseredése is ezen a csapa­ton. Szerdán a dé utáni műrszaJcvál- táskor is erről beszélgettek a Ham- vas brigád tagjai. dolgozik a komlói Hamvas elvtárs je mar a brigád régóta vezető­bányában Brigádjával sok szép ki­emelkedő eredményt ért el, éppen ezért keseríti el annyira á mostani sikertelenség. Hamvas elvtárs el­mondta, hogy a défutiános harmad csak három órakor kezdheti el a mun­kát, mert az aknáná nngyón lassan megy a szem éltyszá Ili tás. De még ekkor sam dolgozhatnak zavartalanul. Minden műszakkezdésnél van valami hiba. vagy a légvezetéket, vagy a kaparószalagot kell javítani Amikor végre a széntermelés munkáiéhoz kezdhetnek, az o yan kiváló vájárok munkája nyomán. mint Jauch György. Bencsik Pál és a többiek, ha­talmas mennyiségű szén öm.i-k a Szái'!ftósz,alagro. Az üreseditek így hamarosan elfogynak, megszakad a szállítás, A vájárok még egy dara big döntjk a (szenet, de amikor már minden ellömödött, kányte enek ab­bahagyni. üres esi'-’(éré egy-egy mű­szakban négy-öt órát szoktak várni, legtöbbször tétlenül. — mondják el idegeire megy — az ember a brigád tagjai \ legnehezebb mun­kát. is «ziv.-sen elvégeznék, de azért, hog-v nem engedik őket dolgozni, na gvan mérgesek lesznek. A felszaba­dulás előtt örültek az üreshiinynak. mert akkor még űgv gondolkoztak: egy csillét nekem, egyet az uraknak. Most azonban minden csillét ma­il tétien várakozás guknak töl len ok meg és az a céljuk, hogy minél főbb csillét töltsenek meg hogy keresetük H minél több legyén . A Hamvas-brigád tagjai természe­tesen a műszaki hiányosságokért a műszaki vezetőket hibáztatják A A műszaki vezetők pedig igyekeznek egymásról elhárítani a felelősséget. Példa erre, hogy még a felvigyázó és a kőrleíaknász is fél felmenni a fejtésbe olyankor, amikor már órá­kig várnak az üresre a bányászok. De vájjon miért nem mernek a fejtés, be menni a műszaki vezetők, ha ott hibák vannak? Azért, mert tudják, hogy jogosan vonják felelősségre őket a bányászok, mert lebecsü lük azok javaslatait. A hibák okát itt keli keresni. A kom'ói bánya műszaki ve­zetőinek nagy része minden erejével azon törekszik, hogy a hibákat meg-' szüntetve biztosítsa a terv teljesíté­sét. Do a műszaki Vezetés a saját erejéből a dolgozók nélkül, .azok javaslatai, segítsége nélkül akarja megoldani a feladatát, s amint a pél. dák bizonyítják, erre nem képos. A dó gőzök javaslatai pedig nagy segít­séget jelentenek A 4/1 es csapatra a terv szerint 39 embert osztottak be. Ebből hait 12 kanás 6. lapátos, 6 telővájó. 6 fahordó. 2 víz.hordó. t csapatvezető és 6 omla.sztó. Az üres- csitlehiány, amelyet az aknaszállitás- rvál lévő hibák okozrtak. feles Jegessé tette ezt a létszámot a fejtésben. A brigádvezető szólt is emiatt az ak­násznak, ő el is ismerte, hogy igaza van, de nem merte nTegváltozlatni az előírást. így azután a 4/1-es fejtés tömve volt emberekkel, hogy mo­zogni alig tudtak egymástó: s ugyan akkor több munkahelyen munkáshi- ányról panaszkodtak. A brigád dol­gozóinak rég; kérése már az is. hogy megfelelő mennyiségű fejtőka­lapácsot 'biztosítsanak számukra a mun-k ah elven jól bevált kisebb típus bői. Ennek érdekeljen sem történt még semmi intézkedés De nem la- lá'iak az üzem vezetői még mindig megoldást az Ivóvíz bizfosítására sem, pedig ez is nagy akadálya a termelés tokozásának, Egyik komoly javaslat: a MESZHART bányászok­nál oly jól beváH íhuíli-mozgalorn megva’ásítása a komlói bányában, sem járt eredménnyel. A munka sza­kosításától a réseid és ácsoló vájár­ról egyelőre még hallani sem akarnak Komlón. A Hamvas-brigád példája, amely nek teljesítménye a je enleg.inék két­szerese lehetne, tanulságul kell, hogf szolgáljon a komlói műszaki vezetők, nek. A műszaki vezetők feladata at elsősorban, hogy a termelés közvet' en parancsnokát, a csapatvezetőt. önállóságra neveljék, hogy megköve teljék tőle termelési’ részleg:ének at irányítását, de ugyanakkor nekiK iis figyelembe kell veraniök a csap-»1' vezélő javaslatát. Végre már m e& kell érteni Kom on is, hogy ncS* a bányamérnök, vagy az üzemvezető feladata áz, hogy lent a fejtésbe” megmutassa hogv hova szereljék 3 csúszdát, stb.... hanem a csapatve­zetőé. S ha műszaki vezetőink lemé­nek a fejtésbe, kérdezzék meg & ott dolgozókat, is, hogy mi a vétetne' nyűk egyes intézkedéseikről, has*' nálják fei a dolgozók tanácsait mid1' Icájukban, mert így minden bizony nyal megjavul a termelés, de tned' javul a bányászok .és a műszaki ve­zetők közötti viszony is. Néhány hét van még hátra a hé’ gyásznapig. A komlói bányában fstd1 kevés bányász küzd vállalása tsW sitéséért, azért, mert kevés bányátf nak. van vállalása. A lemaradás részben ebben is keresendő. A Ha?v vas-brigád dolgozói sem tették fflM Vált. alást, sőt azt sem tudják. h(VP tervük teljesítésében hány százaléN* értek el. mert eiédménveik nyilván­tartásával és ismertetésével, nem - ' rőd-ik senki. A míjszaki vezetők,--------------—.... ; ■ csolatuk-at á h“' yászókká! sokat segíthetnek a v#- >nyniózgafom fellendítésében is. ír il; Van a legnagyobb lehetősé#“; tihoz, hogy napról-napra értékeUy csapatok és egyének munkáját ? z eléri , eredmények népszerüsíté* juk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom