Dunántúli Napló, 1952. júlis (9. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-20 / 169. szám
4 wr n p i, e% 1052 JUUUS 20 ÉPÜL A KOMMUNIZMUS „Hittünk abban, hogy ez így lesz... Tizenötéves a Moszkva-csatorna Tizenöt évvel ezelőtt adták át a forgalomnak a 128 kilométer hosszá Moszkva-csatornát, amely összeköti a VJolgál a Moszkva folyóval. A Voga vizét zsilipek lépcsője emeli fel 38 mé&er magasságba és még meredekebb vízlépcsőn ereszkedik te a csatorna a Mioszkva folyóhoz. A csatorna útvonala mellett vizierőműveket, szívattyúáP*?másolcat, duzzasztógátakat, kikötő, két, zsilipeket és víztárolókat építettek* A legnagyobb víztároló a „mosz. kvai teng:?“', 327 négyzetkilométer kiterjedésű. A Moszkva csatornán az elmúlt 15 > sztendő alatt tíz és tízmillió torma különböző teherárut szállítottak A Szovjetunió fővárosa io'yami kikötőjéhez naponta érkeznek teher- és szemétysy.állító gőzöskaravánok az ország legkülönbözőbb vidékeiről. A Moszkva-csatorun egyik .szakaszán áthalad ai menetrendszerű hajó. Ahol már végétért a% aratás pjotr Makarenko brigádvezetőt, a Szocialista Munka Hösijt biízakoszornval ödvözlik brigádjának tagjai a határidő előtt elvégzett aratás alkalmából. A Volga-Don csatornát Leninről nevezték el „íjfesewg a Volga—Don építőinek!'' —'kiáltották a szovjet emberek, akik tanúi lehettek a két ősi folyó egyesülésének. ..Járj ssoDiencséve Volga —Don" — mondogatták aztán meghatottam A nagy nép évszázados álma valóra vált... A Volga—Don hajózható csatornán azóta végighaladtak az első hajók .. A cimljanszkj tenger vize iöbb, mint száz kilométerre behatolt a Don-menlj sztyeppék mé.yére! A cimljanszki vi. f.ierőmű máris, ipari áramot szolgál, tat! Megváltozott minden a Dan men. tén .... Nyár van. A sztyeppe smaragdzöld. Areoit i yenkor porfelhőket kavart a (orró szél a kiszáradt sivatagban Igv volt még a múlt esztendőben is. hlost pedig a Volga és a Don között ta vak és öblök vizét íodrozza a sf.nl. Viz lakadt a már hosszú idő óla ki száradt sztyeppéi kutatkoa-i, ónján nő a Ití ott is. ahol ar.e'ó't nem látott ■' nki zöldet. És a galronr ! A hosszú kilométerekre nyúló táblák soha sem ú'o't . gazdag termést igermk. Régebben, ha éjszak árt Kén! harmat hu’t a sztyeppére, nyomban fel is száradt. Most pedig megmarad estéiül egészen addig, míg a nap már magasra hág. Azelőtt nem voiit a v/tyep péken eső. most pedig bőven hűli. Mindezt a csatorna segíti elő. . * A sztálingrádi területi logovszkc’e új ialu. Lakosai a Volga—-Don csaior. na vizével e árasztott területekről jót. lek ide A falubeli Kirov.ko’hoz már megkezdte a gyapotültetvények öntözését. De a Voga—Don vize öntözi majd a kolhoz valamennyi földjét, legelőjét és gyümölcsösét. A Kirov kolhoznak két ev mu va mér ezer hektárnyi öntözött bú*a és gyapoíföídjn lesz, jövedelme pedig 400 ezer rubelről 3 millióra nö. Logovszkoje falu lakásainak élete gyökeresen megváltozik. — Várossá fejlődünk ha mondóin büszkélkedik egy idős kolhozpa- riszt. Igaza van. EpüJ már a halkonzerv gyár, a tejfeldolgozó üzem és — arr.i a legfontosabb — a kikötő Az egykor sivár sztyeppére a bőség korsza ka köszöntött be ... Egymásután helyezik üzembe az új, hatalmas öntözőcsatornákat, amelyet- dúsgazdag terméshozamot biztosítanak a szovhoz- éj kolhozföldekcn. A Volga—Don igazi mesebeli gazdagságod ví-z azokra a helyekre, ahová — úgy látszott, — soha nem jut el a víz. De a víz megérkezett és örökre összeforrt a sztyeppéi tájjal. A cimljanszki kerület egyik legfon. tosabb mezőgazdasági ága a szőlömű veié*. A szőlőskertek túlnyomó része azon a helyen volt, ahol most, az új tenger hüJiámzík. Több, mint százezer szö.őlőkét kellett áttelepíteni. A sző lőtökék már fürtösödnek új helyükön A cimljánszki tenger partján sudár. fiatal fák nyúlnak a magasba. A partom épüli új iskola falára táblát he. iyezlek, amelyen ez áll: „tengerparti sétány.'“ A szovjet emberek birtokukba vették az új tengert, az ember által alkotott csodálatos müvet. * Nemrégiben adták hőről, hogy a Volgáról a Donra ötven hajó érkezett. Jelenleg is számos hajó halad az új viziútom. A csatorna hidrotechnikai berende zéscAt automatikusan irányítják. Először a 4. számú zsilipet állították át automatikus működésre A felső és alsó 7s:Vpkapuk- kinyitása és bezáTá. -a a kapcsolólap emeltyűinek egysae rű lenyomásával történik. A kaocsoló lapon lévő különböző műszerek lehetővé teszik, hoov a kezelők lássák, ml történik a zsilipkamrában. Az egész csatorna mentén tovább foytatják a fásítást. Eddig 150 ezer fát ültettek el. 1953 végéig a Volga— Dop csatorna partjain 23 milöió fát és cserjét ültéiül«];. Borisz Polevoj. a híres szovjet író ..Hajóval a vízválasztón keresetül“ c cikkében a többi között ezeket írja: ..Elhajózunk az egyik új település roei’fietih A kis sztyeppéi városka lakói. akik szintén a csatornaépítők közül valók, itt Is a partra sietnek, mikor meglátják gőzösünket. Valaki a parton hang-tölcsért formál kezéből és így kiáltja: Üdvözöljük hajósainkat! Vegyétek minél előbb birtokotokba körvonalai: a csatorma felült szinte le. begini tát-szó vasúti híd, amelyen eb ben a percben gördüli át a hosszú te hervonat, a volgai| vízlépcső utolsó ■stop jenek, a 9. zsilipnek a dombok fölött magasba nyúló tornyai. A mesterséges dombok között hol megjelentnek, hol eltűnnek a épkedő exkavátorok emelőkarjai. Ezek a gépek mosit a caaitoirma partjain egyengetik az általuk kiemelt föl-dha'.mókát. „ ... A vízválasztón igen széles a csatorna. Csaknem harminc kilométer hosszúságban itt nem látunk olyan hata'mas hidrotechnikai létesítménye két, mint a volgai zsiliplépcsőnél — Egyenes víziót áll a gőzös elölt. A partokon vörös és zöld fényjelzések villannak. Közelednek a fények. A gőzös lassan hozzásímul a 10. zsilip beton ki-, kötőfa’éhoz. Áthalad'tonik a vízválasztón. A gát mögött a bereszlávi vízgyüjtömedence vize ragyog a holdfénvben. Előttiünk áll az út a Don és a cinvljanszki tenger félé. Da most már nem fo telé me. gyünk hanem lee-oszkedünk." * A Bugyonnij-kolhozban az öreg ko. zakók levelet írnak a kommunizmus zseniális építőjének, Sztálin elvtárs. naik. Pjotr Prohoxovics Krasznoscse- kov foillibamoinidja az „írnok“mák: „Mi most a sztyeppéi tenger park ián lakunk — írjad! — szél közbe Ivan Tyimofejevios Pankratov. — Hittünk abban, hogy ez így lesz, Ez a gondolat élt már nagyapáinkban is." Az ,érnek“ tolia gyorsan ser cég a papíron. Az öreg kozákok szigorúan Moszkva (TASZSZÍ A Volga-Don csatorna építői levelet intéztek J. V. Sztálinhoz, amelyben bejelenti,k hogy a Volga-Don hajózható csatorna megépüli. Megvalósult a Szovjetunió európai részén elterülő öttemger egységes viziközlekedési rendszerben való egyesítésének sztálini terve. Megvalósult az orosz nép évszázados álma a Volga és a Don egyesítéséről. A Szovjetunió minisztertanácsa meg vizsgálta a ^Volga-Don hajózható csatorna építőinek jelentését és a Volga- Don hajózható csatorna átvételével meghízott kormánybizottság szakvéleményét A minisztertanács megállapította, hogy a kormány által kitűzött feladatot határidőre elvégezték. Egyben elrendelte, hogy « csatornái július 27-én adják át ünnepélyeséül a forgalomnak és azt Leninről nevez- z-ék el. figyelmeztetők: csatornánkat! “ Nem el köszönetét A-’Jkonyodiik. Az esti pírban kirajzó- m°ndani Sztálin elvtársnak? Szívből, lódnak a vízválasztó épíiményeinek | lélekből iakadó szavak kellenek ide... KÉT FELVÉTEL F. Kiszeljov filmrendező legutóbb a Don-környéki kolhozok életéről 'forgatott filmet. Ha már erre járt, természetesen útbaejtette a Volgát és a Dont ősszel;ütő Lenin-csatornát és a Cimljauszki-tengert. Utoljára egy év elöli jártak erre, s a celluloid szalagon akkor is megörökítették az eléjük táruló tájat. Egyhangúan, unalmasan ásílozott a sztyeppe, a perzselő nap és a tájon átvonuló forró szél kiszárított mindent. ..Reménytelenség“ — ezt a címet lehetett volna adni annak a képnek, amelyet az operatőr gépe a múlt év késő tavaszán megörökített. Kiszeljovék most pontosan ugyanarról a helyről fényképezték le a tájat. Uj látogatásuk alkalmával azonban nem ismertek a vidékre. A helyen; ahol a múlt esztendőben a sárga sztyeppe sivársága nyújtózott, most tenger hullámzóit: a Ciimjanszki-tenger! És —1 talán érkezésük tiszteletére — megmutatta, hogy nem akármilyen tenger! Zuhogott a zápor, az ólom- szür.k- égen villámok cikáztak, mennydörgőit, zúgott és tajtékzott a víz s a báró ni ni ét eres hullámok játékszerként táncoltatták hátukon a tengeren keresztüli gyek vő hajót ... a felvevőgép lencséje mindezt hűségesen megörökítette . .. Há egymás mellé teszik az egy év lepergésével készült két felvételt: az álmos sztyeppét és a viharzó tengeri, senki sem hiszi el, hogy ugyanazon a helyen készült. Pedig így történt .. . (. u in sKiy, LÁ TOG ATÁS add m-njeh én kísérőnek a küldeménnyel, legalább meglátogatom a fiamat! — mondta Jetim Vasziljevics Glabulov, amikor piTOsló hónapost etekkel, hagymával, uborkával és sok egyéb zöldségfélével megrakták a tehergépkocsit. Ajándékot küldtek az öntözőcsatirrnák építőinek. .. Ét amikor „ munkástelep'étkezdéje előtt lerakták az értékes rakományt, Jetim Vasziljevics visszaküldte a teherautót, maga pedig fia keresésére indult. Több, mini egy éve, hogy utoljára látta a fiát. Grigorijt. A legkisebbel! Nagyon büszke a gyerekeire. Négy fiút és egy leányt nevelt fej. s mindegyik remekül megállja a helyét. Nazar agronómus. Andrej az egész terű let legjobb traktoros brigádvezető je. Ny lkot aj főiskolás és kitünően tanul- Nászt ja, a lány otthon dolgozik, r kolhozban, csak a legkisebbről, erről a Grigorijról nem hallott mái esztendő óta. . . Nem hallott semmit, — pedia szór. goi ma Sün olvasta az újságokat, s mindig abban reménykedett .-egyszer n. fia nevével is találkozik. Hiába' Olvasott az építkezés dolgozóinak hőstetteiről, de a fia. nem mit közöttük. Hossz érzés kezdte furdalni, a fiú nem állja men ' helyét, jó lesz utánanézni! * Grigorij, amint hazaérkezett a mun. kából, átöltözött. Este a klubban hangverseny va.t oda■ készült. Indulóban volt, amikor belépeti apja. Boldogan ölelték át egymást. Jefim Vasziljevics szemügyre vette a fiát. Megcállasodott, derekasabb lett, mióla utoljára látta. És milyen szép ruha ran rajta! Elmondta az otthoni a jságoknl. különösképpen hangsúlyozva, hogy mindannyian milyen jól dolgoznak. — Andrejből azt mondják. at idén a Szocialista Munka Hőse lesz ... — mondta az öreg és jól megnyomta a szót. — Látod, példát vehetnél róla... — Kitüntetéseket mindenütt adnak a jó műnkéiért.! — válaszolta a fiú egyszerűen. — Node, gyerünk az étterembe! Az úton bizonyára megéhez- 'cl. , . * iireie hiába rsnhad*•«>»«f» hogy hozott hazait, Grigorij félretette a gyékény kosarat, azután elindultak . Az étteremben Jefim Veszi1 jerics gyönyörködve nézett kő- rül, Grigorij meg már rendelte az ételeket: — Először kérünk talán kaviárt koringgel, utána káposztalevest főtt- hússal. majd bárdnysilllet zöldborsóval. ., Amikor a leány elment, az öreg megkérdezte: Mennyibe kerül mindez: — A felszolgáló érti a dolgát, majd kiszámolja! — válaszolta Grigorij és vidáman nézett apjára. A vacsora kitűnő volt és utána meg indult a beszélgetés. Jefim Vaszilje- vies mindig oda akarta terelni a szót, hogy megtudja, hogyan dolgozik a fiú, mennyire megelégedettek a munkájával, de Grigorij fürge angolna módjára mindig kisiklott a kérdések hálójából. Egyszer Grigorij két fijal társa lépett az asztalhoz, megkérték, hogy n közeli napokban tartson előadást számukra a koreai helyzetről. Jefim Vasziljevics meglepetten nézett a fiúra: — Mi vagy te, hogy így jönnek hozzád? — A Komszomol-szervezet titkára... Az öregnek most még nagyobbra nyílt a szeme. Ezt. majd elmondja otthon. Ez már valami! Bárcsak a munkáiéiban is ilyen jól menne minden. de erről nem akar beszélni.. . És hiába kerülgeti, nem tud vele zöld. ágra vergődni... Elmentek a hangversenyre, s nagyon jól szórakoztak. Utána nyugalmas pihenés következett, de az öreg előírás előtt jóidéig forgolódott: arra gondolt, hogy holnap mégis végére jár a dolognak, kiszimalolja: Grino- rij miért tiltakozik mindig, amikor a munkájáról van szó... * Másnap reggel meg is mondta: — Szeretném megnézni, hogyan dolgoztok! — Nyugodtan, édesapám! — felelte n Hú. IF'mew/el' «» t épi(Lr«éske>. Grigorij lelkesen beszélt a hatalmas eredményekről. Kinyújtott karja mutatta a Lenin csatornái, azután szenvedélyesen magyarázott az öntöző.főcsatornáról, amelyhez a mellékcsatornák sokasága csatlakozik, s mint valami óriás érrendszer viszik el a vizet a távoli földekre, A csatorna partján topolyafák zöldeltek és a korareggelt nap fémje megvillant a messzi hatalmas víztükrön, a Cimljanszki tenger felületén, Hatalmas exkavátor mellé érlek. — No, én már megérkeztem — mondta a fiú. — Ez az én kedves gépem... Munkához látott, A markodókanál a vöröses agyagba mélyedt, s könnyedén felemelte. Sötét porfelhő szállt fel, amikor a markolókanál a billenő- gépkocsira rakta a földet. Amikor megtelt a kocsi, tovagördült és új állt. a helyére... Majd a harmadik, a negyedik... Jefim Vasziljevics állhatatosan figyelte a fia munkáját. Amennyire meg tudta ítélni, jól. dolgozik a fia... De hát ennek megállapításában persze nem ő az irányadó... A JArhá>A*bnn a munkaveze. tő mellé került. Megismerkedtek: — A ,, Vörös Fény" kolhozból vagyok. Tegnap egy kis zöldségfélét hoztunk ajándékba... — Tudunk róla, s nagyon köszönjük! Látom, érdeklődik a munka iránt... Tetszik? — Nagyon!... Mondja — szólt kő- zömbösen és arrafelé intett, ahol Grigorij dolgozati — az az exkavátorkezelő nem dolgozik lassan? — Miért dolgozna lassan? Fiatal.... — A fiat alól znak még tanulni kelí— Mindannifiunknak tanulni keU és tanulunk is mindennap... Csalt akkor végezhetjük igazán jól a munkánkat ... Jefim Vasziljevics bólintott. * Elmúlt a. nap ... Késő délután Jetim Vasziljevics megint lement építkezéshez. Újra találkozott a munkavezetővel, aki derűsen üdvözölte■’ — Látom., öreg, nagyon tetszik í munkánk, hogy még mindig itt van-■ — fíát KybnyOra tén*h! ami Hl íOr• Ugye, jól megy a munka... f* nézze meg azt az exkavátorkezelőt, akit reggel említett — Grigorij feli biccentett — ma megint 6 került ní első heyre. Kétszázötven százalékod teljesített... Jefim Vasziljevics szive meglelt melegséggel. Ezt... ezt... igazdfl nem gondolta... Amikor hazafelé ballagtak, hátba Ö vágta Grigorijt: — Te, lurkó, miért nem irtod me§ soha, hogy ilyen jól dolgozol? A fiú csendesen felelt: — Miért beszéljek erről!... Az <* természetes, hogy jól dolgozunk, mert tudjuk, miért dolgozunk... Az úí életért, a békéért, a kommunizmusért!. .. Egyébként azt hallottam, mát festik a. lakásomat a Sztálingrádi Vi’ zierőmüveknél... őszre ott folytatom a munkámat. — Ott is ilyen jól dolgozz fiam! mondta Jefim Vasziljevics, aztán csel desen mentek tovább az alkonyatba* Apa és fia.
