Dunántúli Napló, 1952. júlis (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-20 / 169. szám

2 1952 JULIUS 29 M BT> T, ft A pécjübmnyatelepi kommunisták aktívaérlekezleten fogadták meg — teljesítik felemelt terhüket Szombaton délután fél négykor •ktívaértekez'elre jöttek össze a pécs hányateOepi bányaiizem délelőttös har­madának kommunistái, hogy ezen az értekezletem megtárgyalják azokat a feladatokat, amelyek elé havi tervük módosítása állította őket. A pécsbá- nyutelepi bányászok, élükön a kommu­nistákkal, már sok szép kiemelkedő termelési győzelmet értek éü, az ötéves terv két és fél éve alatt és a legutóbbi havi tervüket is a 105 százalék felett teljesítették. libben a hónapban la lelkesen kezdtek a munkához és a hónap első tíz napjában a koreai műszak alatt szép eredményeket értek el. A fejtési csapatok lelkes munkájának fényes bizonyítéka az, — mint ahogy Börzsei elvtárs rövid beszámolójában a későbbiek folyamán elmondotta, — • hogy az utóbbi időben a fejtési átlag­teljesítmény körülbelül 2ö százalékkal emelkedett. Az ötéves terv döntő évi tervének n»egvalósítása azonban még ennél is sokkal többet követel a pécsbánya- telépi bányászoktól. Szinte kétnapon­ként ólil üzembe egy gyár, egyre több községbe.vezetik be a villanyt, vas- utunk szállítása megközelíti az őszi csúcsforgalomét. kohóink egyre több acélt öntetnek és ez mind szenet kö­vetet. Ez tette szükségessé, hogy az or­szág Ipara számára oly értékes péesvidékl kőszén termelését még jnbban fokozzuk, hogy a MESZ- HART pérsbányatelepi aknájának bányászat Is az eddigi előirány­zatukon felül még 16 százalék- • kai többet adjanak. Ez a mennyiség több, mint 300 csil­lét jelent naponta, melynek kiterme­léséhez két nagyteljesítményű fejtés lenne szükséges. Ez azonban nem áll rendelkezésre. Ennek ellenére a pécs- bányatelepi kommunisták, bányászok és műszaki vezetők elhatározták, hogy most sem tagadják meg, mini ahogy eddig egyetlen egy esetben sem tagad­ták meg, hogy iparunk segítségére siessen ek. Az aktíva értekezleten elsőnek Bör­zsei Mihály üzemvezető elvtárs ismer­tetne a tervet. Rövid beszédében töb­bek között elmondotta, hogy e nagy feladat megoldása az ed­diginél sokkal fokozottabban meg­követeli. a munkahelyek helyes előkészítését és ez különösen vonatkozik az éjjeles harmadra, hogy a két termelő harmad zavartalanul dolgozhasson, a munka­időnek mind a 480 percét a szénter­melés munkájára fordítsák. Biztosíta­ni kell, hogy minden bányász szemé­lyes szerszáma rendben és jó állapot­ban legyen, mert ez is egyik feltétele a termelés további emelkedésének. Az új, megnövekedett feladat megva­lósítása fokozott mértékben követeli meg a munkaerő helyes elosztását is. Ennek érdekében a műszaki vezetők már megszervezték a fenntartási kör­letet. amelynek egyik legfontosabb feladata a fenntartási és elővájási munkahelyek ellenőrzése lesz. Ezekkel és hasonló műszaki Intéz­kedésekkel akarják biztosítani 1’éc.shányatelepen, hogy hasonló­an a fejtési teljesítményhez, a fenntartási és elővájási fejteljesít. meny is emelkedjék. Igv lehetőség nyílik arra. hogy fenntartási és elővájási munkálatok biztosítása mellett a munkaerők egy részét a fejtési csapatokra telepíthes sék és ezáltal is növelhessék a fejté­si csapatok teljesítményét. Börzsei elvtárs ezen kívül még szá mos műszaki intézkedést ismertetett a kommunista aktívákkal és elmond­ta, hogv felemelt tervük megválás! tása érdekében hány csille szenet várnak egy-egv csapat dolgozóitól, megbeszélték ezen az aktíván, hogv nekik, az akna kommunistáinak kell példamutató és mezgyőző munkájuk­kal az eddiginél sokkal odaadöbb, lel­kesebb munkára mozgósltaniok a dol­gozókat, hogv ezt a feladatot csak úgy oldhat­ják meg sikeresen, ha minél szé­lesebb körben terjesztik el a fej­lett sztahanovista módszereket, a Riifll-mozgulmat. A pécsbányatelepi kommunisták ak tfvaértekerlete úgy ért véget, hogy egyöntetűen megállapították, hogy megjiövékedéit feladatuk is megvaló­sítható és ennek megvalósításáért úgy harcolnak, mint még eddig soha, hogy tártunknak és kormányunknak, a dolgozó népnek ismételten bebizonyít sóik: a pécshánvatelepi bányászokra bátran számíthatnak. Miért hem használják ki a gépeket Meszesen? A TolbucbiavAtd országút mentén új városnegyed épül. Az új, kényelmes épületekbe már beköltöztek a bányá szak. A kétemeletes épülettömbök mö gólt már megkezdték hét újabb, öt- vemegyméter hosszú, kéfceméetes lakó_ ház építését 4z építőmunkások dolgát itt na gyón megkönnyítik a gépek. Egy Si- rcn'ötmé'eres transzporíör például huszonnyolc ember munkáját végzi el. Ez a gép nemeseik egyszerűen pótolja a munkaerőhiányt, hanem megkíméli az embereket az építőanyagok emelet, re valló felhord érától is. A transz- portörökef azonban nemcsak építő­in vags 7 á Vli lásra lehet fé'haszin&'ni. ha nem a’lka’imaizih áriák aliaoásásná! fö’d. hányásra Is. A kompresszor hat cm h'T munkái>* vég2/ el. a köznanti ha. barcskeverő pedig kilencvenkét ember helyett dolgozik. Egv egy betonköve rögép beálításával tíz-tíz munkást le­het pótolni. Ezeken kívül még számos gép van a meszieri építkezésen. Ezek a gépeik pedig mind arra hivatottak, hoov megkönnyítsék a do’wozók mun­káiét és nn keresztül elősegítsék a meszest bánvávmlakóházak határidő előtttt elkészítését. Annak ellenére, hogy a meszest építkezésen napról napra tapasztalját a gépek segítségét, mégsem haszna’- jók ki azokat úgy. ahogy azt a mun­ka fokozódó üteme megkövetelné. — Pintér Mihály munkahelyi gépész szobájában megtalálhatók az úgyne­vezett gépnaplók. Ezekbe a füzetekbe pontosan beírják a gépkezelők, hogy naponta hány órát dolgoznak, ebből mennyit töltenek öl a gép kezelésével és mennyit „készenléti időben“, ami tulajdonképpen „belső munkanélküli, ségiet" jelent. Az egyik betonkeverőgépet, amely­nek Gaát Márta DISZ ifjúmunkás a kezelője a júniusi utolsó dekádban 57 százalékosan használták ki. Ez az eredmény a me.sz:si építkezésen ál­talában jónak mondható, aniit bizonyít ugyanennek a betonkeverő gépnek a júliusi eűső dekádban elért eredmé­nye. JúMius másodikén csak két és fél órát üzemelt, tizedikén ugyanez volt a helyzet. Az első deikádot összesítve: 65 órából 37 és fél órán át üzemeit a gép. Tizenhetedikéig a gép legjobb napi teljesítménye négy óra volt. És ha hozzátesszük azt is, hogy a gép teljesítménye tizenegy és fél-—tizen­két perc alatt egy köbméter cement, akkor kiszámíthatjuk, hogy milyen mórbe telj len károkat okoz csak egyet len gép kiesése is a termelésből, A födémdaru naplója is arról be. szél, hogy rossz a gépek kihnszná'úsa Meszesen. A darut a második dekád ban 64 órából 17 órát üzemeltették. A gép jelenleg is ált, nincs munka­területe. Kokszmű. dolgozói ! , Ioy segítitek a hős koreai nép harcát? A pécsi Kokszmű a Felszabadulás öregeknek, fedelet adunk újból egy útján fekszik. Az üzem bejáratával család fölé, tejet kap a csecsemő, aki­szemben hatalmas, világító tramszpa- "f.k édesanyját megölte a légitámadás. ___ . . A uj er6t adunk vele a koreai harcosok­rens hirdet,: Éljen az ötéves terv! Az na,k> wég t8bb rablót tudjana,k udvaron elégedett arcú• emberek siet- megsemmisíteni. Mert amelyik rablót niek, a lakatosműhely előtt fütyőrész- ve dolgoznak a munkások. Vidám sürgés-forgás van minden munkahe­lyen. Látszik,, hogy a dolgozók szere­tettel, megbecsüléssel végzik munkájú a koreai néphadsereg ártalmatlanná fesz. az nem törliet többé a békés né­pekre. Pedig az imperialisták egy csap pel sem titkolják, hogy., szeretnének ránk is törni. Ezt bizonyítják Tito részéről a sorozatos halársértések, kát és egy szívvel-lélekkel harcolnak Éidgway szemleútjai, Nyugat-Németpr­a közös célért: az ötéves terv meg- % 7* V*K ,, J^n megtettek-e mindent a Koksizmu valósításáért! kemencemunkásai. és a lakatos fiala­Fent a kemencéknél éppen „jól men- lók ' a koreai népért? Vannak, akik nek“ a kamrák és így a dolgozóknak — a szellősebb részen — jut idejük a hangos újságolvasásra. Előkerülnek a táskákból a gondosan előkészített példamutatóan kivették részüket, a bélyegvásórlásból is. Ott vau Qrsgs József, aki nagyobb családot tart el, mégis ’ fizetésének három százalékán . , , vásárolt bélyeget. Vagy Vavruk Gá­csomagok és joizo fa.atozáshoz kezde- tór elvtá„ aki fieeléséMk tté gtó. nek. A kétemeletny, magasságból te- zaíéiát aíánlot.la fc, cpre a cé, dfl tekintse messze ellátnak a varos fe- . ... . , soroLhatnaok tovább is azoknak a ne­lett, amelyben zsibong, lüktet az élet, V(?t ,k;k mutattak a békés éptyés üteme. A kemencék dolgozói mindennap ölvasnak Koreá­ról, figyelemmel kísérik a háborús eseményeket Méray Tibor elvtárs tudó­sítását olvassák a Szabad Népből?... Hallottak között járok a phenjann ut­cán. Arcukkal a földre boTult, ziláít­a bélyeg­vásárlásban. Vannak azonban jónébá- nyan- olyanok, akik így vélekednek: „Rosszkor jött ez a gyűjtés“ —* mondják többen a Kokszműben, „Most kezdték vonni a téli tüzelőnk árát“ Egyik eivtárs bútort vett rész­telhetőt, hogy segítségére siessenek Koreának? Nem, ezzel még nem tettek meg mindent. Úgy gondolják, azzal, hogy lelkesedéssel, dolgoztak a koreai műszakon és szop eredményeket értek el, már megtettek minden tőlük telhe­tőt. A Kokszímű kémericemunkásai többre képesek. Forintjaikkal is segít­hetnék a korcái nép szabadságharcát, éppen úgy, mint a többi üzemek dol­gozói. Ezekből a forintokból ajándék tesz, Ezen a tűrhetetlen állapoton mi- eőbb változtatni bell a meszest épít­kezésen. A kijavítást nemcsak a gépkezelők, hanem a vállalat, nép gazdaságiunk érdekei is megkövetelik A gépek arra valók, hogy használjuk őket, hogy megkönnyítsük vele a munkát. Gaál Márta gépkezelő, — Ka állandó munkát bizifosítanámaik gépe számára. — ezer forintot, sőt még an nál is- többet megkereshetne egy hó­napban, azonkívül a vállalatnak sem ta/Meme megfizetni a várakozással "öl töbt készenléti időt. Statisztikai ada­tok bizonyítják, hogy a meszest épít kezésen június hónapban 3209 mun­kaórát töltöttek a munkások várako­zással, ami azt jelenti, hogy 969í fo­rint tizennyolc fillért kellett kifizetni oiyan munkaórákra, amelyeken nem is dolgoztak. A mesizesi építkezésen nem az a hiba, hogy nincs munkaerő hanem azért nincs munkaerő, mert nem használják ki a gépeket és az építésvezetőség nem gondoskodik ar­ról, hogy a gépeket áffiamidóan üzemel Az eímúlrt hónapban 80 új dolgozó tessék. Az építkezés vezetői vitassák a gyorsan fejlődő hidasi bá , . ,, , , _ , ,. , , , nyába, hogiy a megm övékedéit fel­mo-g a do. gőz o'] deal ezt a kérdést, kér- í adatok ellát iá« á ban segítségére Legyen Kik ki a tanácsaikat és közö3 erővel társadnak. Közülük Legtöbben máris hascanak oda, hogy az alkotmány üiv megszerették új környezetüket, műn. nepére megváltozzon ez a tarthatat- I fájukat. Kénye mes legényszállás, íz T , ... v Letes foztű útjöitií konyha várja őket. ’un a i .apót és minden gép kidolgozza Aao!m pedig, a.ki,k ay UözeI1 közSlé_ a teljes munkaidőt Meszesen! gekban 'laknak, autóbuszok szállítják Harsány! Márta j a munkahelyre és innen haza. Az új hajú öregasszonyok, szétzúzott gyere- letfizet&sne — mondja Kamenczki JA­kék, halottak, halottak és halottak, nos elvtárs, bizalmi. — És Így jönnek Néma és komor emberek halottakat . , , , visznek gvékénvhordógvakon, fehér te- SOT™ *’ pelibe burkolva. Zokogó asszonyok ?a‘ó elvlárínáI ’* megtalálhatók, ö guggolnak a bomba (őCcsérek mellett. sem adott olya® összeget Koreának, Gyerekeiket keresik. Aggok és gyere- amelyet anyagi ereje megengedett kék széttépett rongyokat, széttört edé- volna nyékét, rizst, kölest, babot szedeget­nek ki a törmelékek alól..,“ — És A korea!ak ne™ élnek ilyen nyn- vajjon, an^ikhír az ú jságokból tudó- ^dt életek , Mégis mindenüket odiaad- móst szereznek a hátborzongató esemé- ják hazájukért, a békéért A nagv nyékről, megtesz.n«k-é minden tőlük megpróbáltatások közepette Phenjao él és népe gyűlöli a gyilkosokat, akik százával, ezrével pusztítják az örege­ket, asszonyokat és a csecsemőket. A phenjaniak szívében hatalmasan él s haza ,és más népek szeretet«, s e* mérhetetlen erőt ad nekik a Karcra, a haza védelmébe. Kokszműi dolgozók! Olvassátok el Méray Tibor elvtársnalk Koreából irt Könnyebb egy jókora kazalból elő. Izapirgálrü a beléhulott tűt, mint a komlói Kökönyösön rátalálni az 1/17. es kétemeletes lakóházra I frnhitnyttni inkóneoerf las san már városszámba megy, hétről- hétre változik az arculata. Ahol a •mu'tkor még pár téglarakás bóbiskolt, ott ma már a második emeleti abla kokra akasztgatják a függönyöket. Úthengerek gördülnek erre arra és a tavaly készült házakat állványokkal viszik körül, hogy a vakolással meg adják a külső csínt is az épületnek. Ebben az alkotó sokada'ómban csak az utcák elnevezéséről feledkeztek meg. a lakók sem nagyon tudják, hogy a szomszéd ház hányas számú, hiszen a legtöbbnek még a kanuláról is lemosta az eső. vagy letörölték a mindenhova elérő gyerekkezek a kré­ta leli rást. ~ Egy per tizenhét? — kérdezik vissza a kapuban ácsorgók. — Itt kell annak va'ahol lenni Oe ha úgv érdeklődünk hogy me­lyik házban lakik Rovni Ferenc vájár, akkor már mindjárt akad jópár útba., igazító. Idegmutatják, hogy abban a házban, ott az utca végén, ahová most építik az új utaj és amelyik előtt' most festik rá a 'szomszéd koc kaházra a jókedvű sárga vakolatot. A lépcsáház kellemesen hűvös, pár lépcSől kell magunk mögött hagyni és már ott is állunk a barna ajtó e ott, rajta fém névtábla és a lakás száma. Oldalt csengő. Ne nyomjuk még meg a gombot és ne lépjünk be Rovniék lakásába. Is­merkedjünk meg előbb velük, ha mindjárt hallomásból Is. Másfél éve még Nagymányokon laktak Nagymányok tél-falu, így azután is Egy bányász é’ete amíg kétfdki volt és amikor Kökönyösön az 117-ben lakik merik egymást a szomszédok. Mit tud nak Rovni ékről? Azt tudják, hogy Rovniék először egy padlásszobában laklak, később aztán leköltöztek a iöldszlntj lakás ba. Arrój is beszélhetnek, hogy Rov­niék úgynevezett kétlakiak voltak mert bár az ember ott is a bányában do gozolt, az asszony is egyidöben az üzemnél volt alkalmazásban, azért juttatott szántójukon és szőlőjükben is dolgoztak. Nem volt nagy darab egyik sem, a szántó 540, a szőlő pedig 970 négy. szögöt, de annak, aki előzőleg nyolc órát dolgozik a Irányában, még ez a terület is akkora, mint egy püspöki urada om, mert munka után munkába állni nem leányálom. A Ro-vni-család pedig ezt csinálta Nagymányokon. Még az iskolába láró Mária is azzal töltötte a vakációját, hogy segített a kapálásban, de még az iskoláskorúnak éppen nem nevezhe­tő nagymama is hajladozott a földön Azonban minden verejték el enére annak ellenére, hogy az asszonnyal együtt napi húsz órán felül dolgozlak, a föld csall nem hozott gazdag tér mést. I hánya**-fnhhnlre» földjét többnyire csak . a madarak trágyázzák, így történt ez Rovniékkal is. Száraz, éhes talaja volt a szántónak Lovuk persze nem volt. így 2—3 hó­nappal előbb már meg kellett alkud­ni a szántásra. Aztán nem egyszer fi­zetett segítségre voll szükség. Az ilyen kis földdarab rendi-ívül mohó, sok mindent megkövetel és pihenést sem hágv az embernek. lufttal eset g-eaíink- he Rovni ék lakásába. A tizenhat éves Mária nyit ajtót Délelőtt tizenegy felé jár. Édesapja éjszakás volt, még alszik, édesanyja pedig dolgozik a vájárisko. la konyháján. Az előszobák többnyire e árulják, hogy mekkora lakásban is járunk. Ez a lakás két szobás, türdőszobás. Iga­zi barátságos otthon. A motoszkálásra megjelenik Rovni elvtárs is. ebédidőre úgyis mindig fel. kei. A vájáriskoláról kapják az ebé­det. Hetenként egyszer van tészta, máskor mindig hús Jó és elegendő, a legnagyobb dicséret, hogy még a nagymamának is ízlik, aki pedig az­előtt az üzemikonyhát és a patikái egy vá lalatnak hitte Rovni Ferenc azóta lett igazán vá­jár, amióta felajánlotta a földjét az államnak és hátat fordított a kétlaki. súgnak. Mondja is: — Most a hatodik szinti huszas csa­patban vagyok omlasztó. én is rabo lom kifelé a bányafákat és döntöm össze az öreg fejtéseket. Ezt a munkái nem lehet fáradtan végezni, itt nem lehet senki kétlaki, vagy részeg .— Bumlizót sem tűrünk meg magunk között. Magyarán mondva, kidobjuk Cket, — ezt a konyhaaszta'nút ülve mondja, a nagy melegben derékig meztelenül, jóhúsban van. 34 éves és inkább kövér, mint sovány, nem lát szik fáradt embernek és izmai meg­mutatják, hogy valóban megtaníthat na repülésre egy-két bumlizót Rovni Ferencet maga az élet es a munka vezette rá arra, hogy n két lakisúg nem jó dolog, meg arra Is, hog-y u bumlizók sem jó emberek. Mimikéi fölismerésben közrejátszott a tarka bélyegek megváltásával élete- szavai*: a'Íjatok többet még többet két mentünk, vért adunk az amerikai a koreai népnek! Nagyon nagy szük- terrorbombázók által megsebesített ség van ott a segítségre! Hírek a hidasi bányáról bányászoknak olyanok mutatnak: péü diát minit a Lósz- család bányászitag- jai. Lósz János főkönletveaető szere­tettel fogadja, tanítja új társait: a fia: Lősz János (10) pedig nemcsak megmutatja hogyan kelj dolgozniofc el', is mondja a maiga életét, példáját okulásul. Egy éve került a bányába, de idősebb társai segítségével ma már — csillés léténe — helyettes csa. pat vezető és 1300—1400 forint körül jár a havi fizetése s a legközelebb induló váj ártanfolyamon már meg­szerzi a gyakorlat meló az elméiéi» képesítést is. * ■ <■ 1 A leendő f őszülik tó f olyosó — « mozdonytáró — feltárási munikáinái Ajtay F. 4. kombájn segíti a hidasi bányászokat Ennek segítségével jú náusban 82 métert haladtak előre 3 szénkombájn mellett dolgozó ifibrigád tagjai. Júliusban — már a hónap kö­zepéig — 60 folyómétert tártak fél. Keresetük a rau’Jt hónapban megközelí tette a napi hatvan forintot. Szeretik, gondozzák is a gépet, amely mö9' könnyíti munkájukat és emellett jó keresetet biztosít számukra. az agitáció is, A népnevelők szavalt nemcsak meghal’gatta, de meg is lo gadta, mint az olyan jópéldát is, rn&lym lyel az egyik vezető, Szentes Józsel segédaknász járt elől, amikor maga is felajánlotta földjét Rovni Ferenc tagja a pártnak, de mégsem lehet azt mondani róla, hogy mindenben élenjáró. Munkáját jól el­végzi, bár ott szá-zalékos eredményt nem értékelhetnek, az omlasztók idő bérben dolgoznak. A Szabad Népet ol. vassa. de a szemináriumról már elkér_ te magát, mert úgy érzi, hogy nem kenyere a politika. Most nem is erről van szó, hiszen az alapszervezeli nép­nevelők könnyen bebizonyíthatják, hogy a szemináriumon sincs tőe>b .po­litikáról“ szó. mint az é’etben. Itt pe dig minden különösebb élenjárós nél kül Rovni Ferenc rájött arra, hogy-a kétlakiság nyűg Valósággal új életet kezdett Így meséli el­— Minden műszak után jót ,,dur­molok.“ Ha éjszakás voltam, akkor nemcsak dé'előtt, de még délután is kialszom magam. Közben megiszom 2 — pohár sör/. Itthon olvasgatok, hall­gatom a rádiót. Minden héten jár a család moziba, színházba, Nagyon sze­retem a filmeket, A lányom is jár strandra, én meg át-útrándulok a sí- kondai fürdőbe. Ott töltöm majd a szabadságomat is Aztán vasárnap egyetlen komlói meccsről sem mara­dok el. F-rmo még idejében, har. mincegynéhányéves korában meg kezdte az igazi életet, mc yért olyan régóta küzdöttek a kommunisták és amelynek lehetőségével olyan sok' két’-dki nem él Rovni Ferenc életében a munka rnelie't szerepel kapott :i pihenés a szórakozás is. A napokban újabb gépi berendezői érkezett a hidasi bányába: egy új' nurriv éíaisítményű BAMERT kaparó- szalag. A gépet először a külszínen állították össze és próbálták IcL Há' marosan beszerelik azonban a föld mélyén: a kaparó a bánya első front- iLvjlésének száMtását könnyíti meg. ■> Úgy számítják, ennek segítségével rö. videsen mintegy megkétszerezhetik a írónk termelését. Amikor néhány hónappal' ezelőtt S-t egész országban elterjedt a „Termelj ma többet, mint tegnap", mozgaloiti- a hidasi bányászok köziül többéi* azonnal csatlakoztak Loy Árpád célki­tűzéseihez. hogy a gyors ütemben fej' lödé bánya t irmé ését napról-napf* eiumjék. Eredményeik meggyőzték a* eleinte kételkedőket, késede'imoske- dőket is. így rövidesen valamennyi hidasi termőiőcsapat csatlakozott 3 Loy mozgalomhoz. 21 brigád ígérte meg és teljesíti is: ma többet termél minit t'-gnap. Jó munkájuk terven felül termelt esi iák százaiban mutatkozó1 meg. Az augusztus 20 ra terven félül vál-ait 1400 tonna szénből július 18' és I ig 294 tonnái adtak az ország ipatá' Inak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom