Dunántúli Napló, 1952. júlis (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-16 / 165. szám

1982 JUUTM 1« NAPLÓ 3 A pécsi járás kultúrbrigádjannak harca as araiás, csépi és, begyűjtés sikeréért Előre a megyei pártbizottság zászlajáért! Harci jelentés a begyűjtés baranyamegyei szakaszáról A' soraníiévó nagy mezőgazdasági munkákat a pécsi járás népművelési ügyvezetői és a kultúrbrigádjad a dől. gozók pihenőidejének vidámabbá té­tedével az élenjárók népszerűsítésé­vel és a lema radottak serkentésével eegrÄ elő. Sokfelé igen jó kezdeményezések svütefctek. melyei mutatják, hogy járá­sunk területén item becsülik le az úgynevezett , aprómunkát", mert észrevették annak nagy népnevelő ha. tását. Járásunk területén egyre na­gyobb lendületet vesz a csépién és begyűjtési verseny is. Dolgozó par rasatságunk a cséplőgéptől viszi gabo. náját a gyűjtőhelyre és hogy minden dolgozó paraszt így teljesítse hazafi, «s kötelességét, az eddiginél jobb, meggyőzőbb népnevelő munkára és ennek aflátámaaatására jobb kultúr ági. tó dós munkára van szükség. Dolgozó parasztságunk, mint azt megállapítottuk, örömmel fogadja a pihenőidejét vidámabbá tevő kultúr- brigádok műsorát Sok helyen mái várják a ceasztuska rigmusbrigádok szereplését, melyhez a helyi tanácsok adják meg a helyi adatokat. Tanácsa­ink nagyrésze megérti ennek fontos­ságát és tudja, hogy saját munkáju­kat is meggyorsítják, sikeresebbé te­szik, Kulihlrbrigádjailnk a legtöbb helyen maguk áUldtják elő osasattusikáikat, rig_ musaikat. Például Boksán, ahoC a III. fe » I. típusú tszcs aratóit több íz­ben is felkeresték és énekkel, tánc­cal aktuális strófákkal, sajátmaguk által irt csasaihiskáJkkal szórakoztatták pihenőidejük alatt, majd a népműve­lési ügyvezető, Kiss Árpád, a sajtó aktuális eseményeit olvasta fel. A dol­gozóik kérték, jöjjenek minél gyakrab­ban. Olaszon az úttörők otthonában köszöntötték Horváth Márk tanács­elnököt, add az aratás, behordásban mutatott jó példát a falu dolgozóinak. Aranyosgadányban a III. típusú tszcs Vörös Csillag és az Uj Barázda tszcs dolgozódt többször köszöntötték és oz élenjárókat virágokkal halmozták el, azonkívül a lelkes kis úttörők vizet hordtak a dolgozó aratómunkásoknak. Ocsárdon a jól teljesítő tsz községben tsz-brigád élenjáró tagjait, például Horváth Józsefet, aki az aratásban volt erz. első, Terziis Józsefet Péter Józsefet, Herke Györgyöt, Törjék! Arpádnét köszöntötték ének, vers és kisniűsorrai. Azonkívül sajátmaguk áttaj írt csasztuskával köszöntötték fekete Jánost, Győri Kálmánt. Varga Irént és Bata Viktomét öcsárdon a kulifcűrbrigád minden megmozdü’ása- ^°r, mindenben Mveszi részét akár *®tedarab, akár tánc, ének vagy rig­musról van szó. A kúlitürcsoport ered. ményes munkája az abban szereplő idősebbek példamutatásának is kö­szönhető. mert 70 éves tagja is van Mecsekalján több csasztuakabrigád működik. Az MNDSZ és a DISZ tagok­ból áltó kulitúrbrigádok sajátmaguk ■ által irt strófákat adnak le időközön­ként, melyben dicsérik a jó mun­kát, de nem feledkeznek el a hátra­maradottak figyelmeztetéséről sem. Hetenként adnak le osaszibuskát és a falu lakosságát előre figyelmeztetik, hogy hol és mikor adják le nótában az eredményekéit. Sértődés ie akadt már, hogy a se­rény gazda belekerült a a csasztuska serkentő oldalára, de minden esetben volt eredmény, például az egyik gazda által elhanya­golt szőlőt, meliy 3 hétig várt kapára a csasztuskabrigád azon megállapítá. sára, „olyan a szőlője, mint a másnak a rétje" egy nap alatt, megkapáfták. A másik gazda pedig, aki búzájának aratását hanyagolta gl, búzáját 24 óra alatt levágta. Volt olyan eset is, ami­kor a szénakaszá’Jásra az egész közsé get figyelmeztették, hogy „mások már viszik a szénát beadásra, de Orögön kinn a rétien van a széna, de még csak állva“. Ennek a figyelmeztetés­nek a hatására 4 nap alatt levágták a rét már száradásra hajié füvét. — Csaszituskában köszöntötte a kultúr- brigád Katona Sándor. Rózsa Ven­dek Tóth János, Markó János és Hódosi György élenjárókat, hogy a község érdekében olyam jó munkát végeztek. Zókon az úttörők kultúr- brigádja szórakoztatja a helyi tszcs két dolgozó brigádját, de több egyéni gazdánál is adtak már műsort. Ara­tás ideje alatt a dolgozókat friss vizáéi láttk el- Műsor előtt a népmű. ve’ésá ügyvezető Kiss József köszön­tötte az aratókat. Műsorukban jelenet, 4 énekszám, szavalat volt. Igen nagy sikerük volt és a több, mint száz ara­tó nézte végig a műsort, akiken 'át­szőtt, hogy jól esett a figyelmesség. Délszláv községeinkben is működ­nek a kultúrceoportjaink, akik leg­több helyen magyarul és saját anya- nyelvükön adják elő műsorukat. Né­metiben köszöntötték Iveezits János A pécsi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat favcp'y még csak kicsiny, rosszul leiszerelt javítóműhely volt. Ma már Baranya 16 gépállomásának és 27 állami gazdaságának gépeit ja vítja. Amíg az elmúlt évben csupán egy esztergapad és á'talában kézi szerszámok álltak a dolgozók rendel, kezésére, a? idén modern gépműhely. ben és egy nagy szerelőcsarnokban négy esztergapad és 10 egyéb kor­szerű gép segítségével végzik az üzem dolgozói a mezőgazdasági gépek javítását. A korszerű felszerelés jó eredmé­nyekhez segítette a vállalat dolgozóit. Míg tava7v a nyári munkákhoz szűk séges gépek javításánál lemaradás volt, az idén négy lermyűvőt, öt ga bonaszárítót, 179 permetezőt és 16 ós BorbAs Márkné, a beadásban élen­járókat ének és csasztuskákkal. Járásunkban több helyen alkalmazták a szemléltető agitációt i«, például a begyűjtési versenyt tá­mogató plakátokat, versenytáblákat, faliújságokat, villámokat. Ilyen rajzos villámot készítettek Mecsekalján is, melyben bejelentették az aratás befe­jezését és az aratási verseny győzel­mét Pellérd községgel szemben. Több községben hangszórón a mozielőadások olőtt is népszerűsítik az élenjáró dolgozókat, serkentik a lemaradókat. Megállapíthatjuk, hogy falusi dol­gozóink szorgalmas munkáján kívül a kultúrbrigádök jó munkájának is köszönhetjük, hogy a pécsi járásban is meggyorsult a mezőgazdasági mun­ka menete. , A mezőgazdasági munkák alátá­masztására a pécsi járás népművelési állandó bizottságának elnöke, Joó János versenyre hívta a siklósi járást a népművelés terén minél több rig­mus, osasztuska-brigád alakítására, a jól és rosszul teljesítők ismertetésé­re, a dolgozók pihenőidejének vidá­mabbá tételére. Természetesen a kul- túrbrigádok segítségnyújtásával Leplezzük le az ellenség mesterkedései t is. Boda saját erejéből épített kultúr­otthon t társadalmi úton. meg is be­csülik az ottaniak, mégis akadtak, akik „Törjön le a lába annak, aki más házába jár szórakozni!“ jelszóval a kultúrélietet meg akarták akadályoz­ni. A párt irányításával, és a tőmeg­szervezetek segítségével mozdítsák elő kultúrbrigádjaink a begyűjtést is, hogy a pécsi járás a versenyben előre törhessen, s jól felkészülve épít­hessük hazánkat és az ötéves tervet. Devecserl Jánosné pécsi járás népm. előadó. kévekötő aratógépet adtak át terven leiül a gépállomások és állami gaz­daságok dolgozóinak. A jó eredmények elérését észszerű- sítéseikke! is elősegítették a gépja­vító vállalat dolgozói. Egyik legjelen­tősebb újításuk a „hidegbejáratás“. Eddig ugyanis a gépek bejáratása úgy történt hogy egy már korábban be­járatott motorral hajtották meg a ki­javított traktorokat. Ezáltal igen sok üzemanyagot használtak el feleslege­sen. Most vil'anymotorral végzik a gépek bejáratását és ezzel már eddig is annyi üzemanyagot takarítottak meg, amellyel egy traktor 2000 órán át tudna dolgozni. Fejlődik a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat lyen van, fej-fej mellett küzd a sás- diákkal. A sásdiak eredménye azon­ban mégis jobbnak mondható, mert a péosváradi járá* termelőszövetkeze­tei vontatottan ha­ladnak a begyűj­tésben, pedig ne­kik kellene élen- járniok jó példá­val. A siker érdekében ezt el*is vár­juk a pécsváradiaktól! A pécsi és a villányi járások a csi­ga házába kapaszkodva döcögnek elő re. Lemaradásukkal komolyan veszé­lyeztetik megyénk helyezését az or­szágos versenyben. Különösen a villá­nyi járásban ha­nyagolják el a r„ cséplőgéptől a mag tárba szállítást. Nincs tudatosítva a dolgozó parasz­tokkal, hogy az azonnali begyűjtés törvény amelyet minden hazáját, né­pét szerető dolgozó parasztnak végre kell hajtani! Sem a pécsi, sem a vil­lányi járási tanácsok nem szereznek érvényt az állami fegyelemnek, nem lépnek fel a beadást elmulasztókkal szemben. Egyik járásban sem Indul­tak meg be teljes ütemben- a oeéplé­sek, éppen ezért nem is csoda, hogy * csiga hátára kerültek. Dolgozó parasztok! Békeharcosok! Gséplőmunkások! Kövessétek Sztraka György kétújfalusi gépvezető példá­ját, aki jó munkájával harcol a csép­ié? mielőbbi befejezéséért Ha idő előtt végeztek a, rsépléssol és azon­nal eleget tesztek hazafias kötelezett­ség töknek, előbb nyílik meg előttetek a szabadpiac lehetősége. A szabad- forgalom eléréséért és a tervek túl­teljesítéséért folyatott harcban eddig Kákics község dolgozói értek el leg­jobb eredményt, de más községekből is kiváló eredményekről számolha­tunk be. Rétújfalun. 7.édórban és Gyöngyös- melléken azonban még nem minden dolgozó paraszt értette meg a gyors begyűjtés jelentőségét és nem látják azt sem, hogy a község szabadpiaci forgalmát, saját hasznukat segítik e!ő. A gabonabegyüjtósi versenyben a sellyei járás békeharcosai megtartot­ták elsőségüket Ez a járás harcol legjobban a megyei pártbizottság be­gyűjtési verseny zászlójáért A 6ely. Iveiek jó eredményüket a csóplée ide­jében való beindítá­sának és a gabona cséplőgéptől való azonnali begyűjtésé­nek köszönhetik. A tegnapi napon azon­ban lendületük csök­keni és a siklósi -já­rás, amely a verseny, zök között megelőzte szigetvárt, re­pülőgépjével szorongatja Sellyét ós már csak néhány tized százalék vá­lasztja el őkot az első helytől. Előre siklósi bé­keharcosok! Te­gyetek eleget a versenykihívás­ban foglalt váL Taláetoknak és minden járást megelőzve váltsátok be a pártnak, a dolgozó népnek tett ígéreteteket! A szigetvári járás a második hely­ről a harmadik­ra csúszott visz- sza. Lemaradá- suk annak a megalkuvásnak tudható he, amely legutóbb felütötte fejét a községi tanácsoknál Az op- poríunizmus „eredménye“ az, hogy nem folyik a búzának a cséplőgéptől magtárba való szállítása. A szigetvá­riak ma még autón ülnek, de ha az opportunizmust nem irtják ki gyöke­resen a járásban, ha tűrik a kutákok és a klerikális reakció mesterkedését, ha engedik, hogy a nagydobszai ta. nács is a megalkuvók szerepét játssza, akkor a mohácsi járás, amely most motorkerék­páron robog a cél felé, — napokon _ belül megelőzi »S' ök€t, A péosváradi járás az ötödik he­Gépállomások veaetöü PotMkni helyetteseik! DISZ fiatalok! Már gondoskodjatok arról, hogy vasárnap mindenegyes cséplőgép folytassa a munkát! Szervezzetek hnrerakés* DISZ brigádokat, amelyeknek taglal bebizonyítják, hogy méltóak „a párt Negédes«pata“ jelzőre! Szervezzétek meg jól a munkát, hogy vasárnap ne álljon egyetlen cséplőgép sémi Á gazdag termésből bőven jut Alig 'mÓV egy éve, hogy megala­kult az egyes típusú csoport Bezede- k«n. a csoport tagjainak gabonája má r n©in kis p arcel lákban , h atnom egy nagy 'táblában van. Az aratást közösen végezték a cso­port tagjai és most közős szérűn vég­zik a cséplést is. Az elcsépelt ter­ményt bevitt földjük arányában őszi­jük el Közös szérűn aizért csépellek mert be áíiíá'k, hogy sokkal előnyö­sebb. Elsősorban üzem-árny agraegtaka. a szabadpiacra is rí tűs szempontjából, más résért Így gyorsabban fejezik be a behordást. cséplést. A cséplés kezdetével a be­adási kötelezettség teljesítését i3 vég­eik. Azonnal HeJ'jeadtifc a beadást és a fönnmaradó terményt vihetők majd szabadpiacra. A jó termésből pedig bőven, jut a szabadpiacra, mert a kö­zös munka meghozta eredményét, jó- vai több minden egy es típusú csoport tag jövedelme, mint az egyéniek közül bárkié. Újból feltör a forrásból a víz A Pécsi Porcelángyár termékei szerte az országban !smertek. Az itt gyártott szigetelőket ^viszik az ország minden részébe, ötéves tervünk nagy alkotásaihoz, Sztálittvárosba, a November 7 Erőmű- bök Komlóra, eljutnak a legeldugot­tabb községbe is. S ahol a fehér por. cc'ánon megcsillan a napfény, ott "tár megszűnt a sötétség, ott még az emberek /s boldogabbak, hisz kultu- Tális fejlődésüknek egy újabb szaka- Sza. nyílott meg ezzel A porcelán- gvári dolgozók is tudják ezt s mindig lelkesebben harcolnak tervük valóra- valtásáért. Amíg azonban a földből porcelán !e*z 3 szigetelő alakjában a villany- oszlopra kerül, nagyon sok munkát kell elvégezni. A gyárban egyik Jeíf­optosabh feladat a masszakészítőké. ölük függ, hogy elegendő és fő nyersanyagot biztosítanak a formázok amára, mert j,a nincs massza, nincs ®r/neí®s A masszakészítéshez pedig h'K V*z Ezzel a télen nem is vobr ' a- A nyár beálltával, május hó íjén azonban egyre gyakrabban for f.11. t elő vízhiány Ez gondolkodásra dni e,ie ° műszaki vezetőket, de a oigozókat is. A Városi Vízművektől ra sok jót várhattak, hisz köz tudó Pp>U’, hoQy a vízellátás biztosítása zik „Hégetőbb problémái közé tartó- tettoVffyel^re ázonban semmit sem művoí. hizak°dlak abban, hogv a Víz liomr csak gondoskodik arról, nek Pecs eóvik legnagyobb üzemé- sítsn° 300 köbméter vizet bízta. Június harmadikén megtörtént, csak félve mertek gondolni. Vízhiány miatt a gyárban fél napig szünetelt a termelés. * A műszaki igazgató irodájában más­nap szaporán kattogott az írógép. — Mentek a levelek a városi tanács mű­szóid osztályára, a Városi Vízművek és Csatornázásé Vállalathoz, melyek­ben a Porcelángyár vezetői közölték hogy a felelősség nem őket, hanem az említett szerveket terheli Termé­szetesen a vízellátás kérdése így sem o'dódott meg s félő volt, hogy a léi napi kiesés okozta 100000 forintos kárt újabb 100 ezer toriatok követik. A műszaki vezetők különböző meg­oldásokon gondolkodtak, hogy a ke. vés vízzel is folytathassák a terme­lést. De gondolkozni kezdtek már a dolgozók is. A gyárban mindenki vi­lágosan látta, hogy mit jelent szá­mukra. ha nem kapnak elegendő vi­zet. három A masszskészítök amire helyett csak egy mű. - szakban dol­gozhatnak, a do’gozók egy részének szabadságra kell mennie, mert nem tudják őket foglalkoztatni. De ezek még csak a kisebb hibák _ Ali lesz az új alagútkerhencével? — t ették iel többen a kérdést. Az új alagútkemence nemrég készült el, 50 százalékkal nagyobb teljesítményű, mint a régebbi s nem lehet azt csak úgy leállítani egy tél napra s akkor újra begyújtani. Olyan az. mint ■ az ember — dicséri Veverka elvtárs. ----- mindig kívánja a táplálékot. Az egész ben ami a legjobban bántotta a Por- i oelángyár dolgozóit, az volt hogy a I vízhiány minit elmaradnak a tervteU jesiléssei, az alkotmány ünnepére tett vállalások teljesítésével is. Volt már szárazság más években is, akkor sem tudott elegendő vizet biz­tosítani a Vízművek, mégis ment a gyárban a munka. A Porcelángyár vasút lelöli részében van egy vízgyüj. tő medence, szivattyúteleppel s innen szokták biztosítani a gyár vízszükség letét. Igen ám. de a források, ame­lyek a szivattyúkat táp'álták, még a tavasszal elapadtak Nem véletlen, s ég bői történt ez, előre látható volt Ebben az időben - építették meg ezen a részen a szennyvízlevezelö csator­nát, közvetlen a források mellett, csak sokkal mé’yebben és ez okozta a források elapadását. A Porcelángyár vezetői tiltakoztak is emiatt a városi tanácsnál, de hiába. • * Már a szennyvízcsatorna építésekor szöget ütött Veverka elvtárs fejébe, hogy mi lesz a nyáron, ha elapadnak a források. Gyakran ki ki ment a csatornaépítőkhöz Marka Győző épí­téstechnikussal, de nem szólt semmit, fsak Hgyelmesep szemlélte a munkát. Június elején, amikor a gyár tervte’. jesítését veszély lényegétté, s a gyár vezetői megoldást keresve műszaki ér. tekezletet, hívtak össze, ő már ké.sr 'ervvel a lejében jeleni meg. Amikor az igazgató Alics elvtárs bejelentette, hoay most már nincs más kiút, nekik kell megoldást találatok, a vízprob- ’érna meooldásához. mégsem ö jelent­kezett elsőnek hátha valakinek jobb ötlete van, mint az enyém — mondta el most utólag -. minek magyarázkod­tam volna ekkor feleslegesen — teszi hozzá. — Aki ismeri azonban Veverka elvtársat az tudja jól, hogy úgysem — Váriam, állta volna meg szó nélkül. Már nem ma került az üzembe, ismeri orrnak minden részét s a felszabadulás utáni években nem kevesebb, mint tizen­hét újítás fűződik a nevéhez. Minden­esetre türelmesen megvárta Szalóky Béla műszaki vezető javaslatának vé­gét, aki a vasúti őrház melletti kutat választotta ki « gyár vízszükségleté­nek az ellátására. A vízre azonban a MÁV.nak is szüksége van s így er­ről az eshetőségről Is le kellett inon. dani. Ekkor állt elő a maga monda­nivalójával Veverka elvtárs. — Én azt javaso'nám, — kezdte el, — hogy a vasút mellett a. I orr ásókat bővítsük ki, mert ott kell víznek len tűé Majd elmondta, hogy hogyan esi. nálná. A javaslat azonban nem vál­totta ki azt az örömet, amelyet rneg érdemelt volna. Az igazgató a többi közé sorolta, megjegyezve, hogy majd megvizsgálják ezt is. ez sehogyan sem tetszett. — Amikor még­ha tolta, hogy előbb alakítanak egy műszaki bizottságot a gyár műszaki vezetőiből, a városi tanács és a Víz­müvek bevonásával, látta, hogy ja­vaslatából egyhamar nem lesz semmi. A bizottság megalakítása, meg ami még vele járt, jó néhány napig is el. húzódhat s mi lesz addig a gyárral. Nem Is szólt többet egy szót sem Másnap reggel négy ember: Vever­ka Ferenc, Tavaly János, Marka Győ ző és Kalmár József csákánnyal, la. póttal, ásóval felszerelve elindult a vasút felé. A régi forrásoktól egy ki­csit feljebb, — min! ahogy azt Ve verka elvtárs már a szennyvízcsator­na ásásakor kinézte. — munkához kezdtek, öt lyukat ástak a dombol­Veverka elvlársnak mé’ységben feltört az első víz. Nagy volt az öröm. A munkát fofy. tatták. Ame. lyik lyuknál a legbővebben bugyogott, két méter át­mérőjű és másfél méter mélységű ku­tat áslak, ötven centiméter mélység­nél már kéziszivattyút kellett hasz­nálni. Ekkor Veverka elvtársik el­mentek, hogy ,,összeszedjék'1 a bi­zottságéit Eö is kerítették egyen­ként valamennyit, hogy a helyszínen győzzék meg őket elképzelésük he. lycsségéről. De bizony nekik még ekkor se nagyon tetszett ez a meg­oldás, Richter Vladimir műszaki igaz­gató pedig attól tartott, hogy beszeny. nyezik azt a kevés vizet is, ami van. A forrás egyre bővebben előtörő vi­ze azonban őket is meggyőzte * « gyár vízellátásának megoldása is egy re jobban sürgetett. Június tizedi kén már percenként 120 liter vizet szí­vott a szivattyú s néhány napra rá már 250 perciteres szivattyút szerel­tek a forrás fölé. A veszély elmúlt. A gyár dolgozói nyugodtan harcolhat. lak tovább az alkotmány ünnepére tett vállalásaik megvalósításáért. Ve. verka elvtárs is erre gondolt, de nem­csak erre örült, hogy a hosszú évek aalt szerzett tapasztalatait hasznosít, halta, hogy a porcelángyárj dolgozók­nak vállalásuk teljesítéséért folyó harcát ő ts segítette, hogy ö és cso­portja hozzáfoghat a 36 ezer íorint megtakarítására telt vállalása teljesí léséhez, de egy kicsit megbántottnak is érezte magát. A műszaki vezetőkre gondolt, akik 'o’y sokáig nem siettek a segítségére. Pedig nagyon megérdemelte, hogy megbecsüljék. MESTERFALVI GYULA

Next

/
Oldalképek
Tartalom