Dunántúli Napló, 1952. júlis (9. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-13 / 163. szám
6 NAPLÓ 1952 JIjLIUS 1$ Diákfiúk! Diáklányok! Vegyetek részt a szocializmus építésében! A komlói általános iskola épületében tlS dMüásr» talált Ideiglenes étit. bonra három héten át öt iskolából jöttek ide lányok: a Janus Pannonius és Leöwey Klára gimnáziumból, az óvó- és tanítóképzőből, valamint a közgazdasági technikumból. Az öt iskola tanulói úgy élnek itt, mint egy nagy család, melynek minden egyes tagja Komlót, a szocialista várost segíti ép Keni. Nagy, komoly munka ez! A Werle- brigúd ■például sztahánovista kőművesek mellett dolgozik a kökönyösi 34- et épülettömbnél, a Lukács. és Merész-brigád egymásmi ■versenyben hozza rendbe a jánosi fatelepet, a Leöwey Klára gimnázium Bőhm-bri- gádja éppen a héten kapott napipa- rancsi dicséretet, mert 102.5 százalékra teljesítette normáját. Pedig még fiatal lányok ezek. A Merész-brigád vezetője például barna, piros' gödrösarcu, 16 éves kislány, kétszer is elpirul, mielőtt égy szót szól, de amit mond, azzal érdemes büszkélkedni: — öt napja versenyzőnk a Lukács brigáddal, Csütörtökön 132 százalékot értünk el, ma pedig teljesítettük a százat — de már „előre felraktunk" egy csomó fát, hogy holnap is „kile- giten" a 100 százalék... Szombaton 26 diákfíatal dolgozik, a Nagy Lajos gimnázium tanulói. Alig ismerik majd meg őket szüleik, ha kedden haza- monnek, mert négerbarnára sültek, »negizmosodtak, megférfiasodtak. A munka, a szabad levegő edzette meg őket Sokféle munkát végeztek az állami gazdaságban: az export-magborsóból kiválogatták az idegen fajtát, napraforgót fattyaltak, kereszteket raktak az aratók után: valóságos . mezőgazdasági szakemberek lettek. Táncos Géza például csütörtökön két ára alatt 27 keresztet rakott ősz- sze, ami egy városi fiútól igazán szép teljesítmény. Az Elelces- és a Kovács- brigád egymással versenyben rakták a kévéket. A versenyben egyelőre a Kovács-brigád vezet 209 kereszt meg- rakásával. Persze, ahol ennyi a fiatal, .akad ott eredmény szépen! Bodó Lajos 1500 négyszögölet, a normát aratja naponta, s meg sem kottyan neki, munka után ő a legfrissebb, legkipi- hentobb. Igaz, mondogatják is a többiek:-T Könnyű neki, hiszen (bzos-gve- rek,. bezzeg mi városiak ... De azért a városiaknak is megszokta a tenyere a munkát és most ugyanis csak délig dolgozunk ... így hát mi vezetünk a versenyben. Nem is szívesen készül haza a fiatal brigádvezető. Dehát kell, mert a harmadikos óvónőképzösökre még egy hónapi szakmai gyakorlat is vár. Már most van azonban nyolc-tíz lány, aki elhatározta: , — Ide bizony visszajövök! Csatlakozom a második turnushoz... Érdemes is ide visszatérni! Hiszen napról-napra nő, szépi'd Komló. Nézni is szép ezt a fejlődést, hát még elő- segíteni azt! He nemcsak a munka vonzza a fiatalokat. Van itt szórakozási lehetőség is számtalan. Ahogy Varga Magda, az 1. tábor vezetője sorolja, kevés a tíz ujja, hogy végigszámlálja: — Strand, mozi, kirándulás Síkon- dára, vasárnaponként bál, kézilabda és röplabda, könyvtár és ki győzné még felsorolni, mivel töltjük szabadidőnket .., Persze van még ja vitán i való Is bőven. Igaz, ezek olyan kérdések, melyek könnyűszerrel megoldhatók, ha a DISZ-bizottság és a tröszt meg- hányja-veti a problémát. Először is itt van az étkezés kérdése: az ebéd A bikali állami gazdaságban már megy minden, mint a. karikacsapás. Szép dolog ie a kenyeret bota- káritaíni, a madarakkal kelni és „nomád" életet élni! Ezt csak azok nem szeretik, akiket otthon még a széltől is óvtak, bársonyba pafyoláltak. Mert volt Bikaion ilyen is. Lajos László és Stefanies István egy szép reggelen szó nélkül megszöktek, még be som jelentették, hogy elmennek! Igaz, a többiek még ma is nevetnek, ha rájuk gondolnak: „Milyen gyámoltalanok! Megáztak egyszer és hazaszaladtak, hogy el ne olvadjanak, mintha, cukorból lennének!... így hát jól megvannak huszonha- tan a vadonatúj épületben, az új legényszálláson. Még azért sem panaszkodnak, hogy úgy kell 150 méternyiről pohárban, bögrében, csajkában hordaniok a vizet, mert a gazdaságvezető nem csináltatja meg az egy hete folyó lajtot, (pedig ez nem lenne nagy munka). Azt viszont már szóváteszik a gyerekek, hogy a gazdaság nem biztosít számukra olvasnivalót, újságot, így azon „élne!:“, amit hazulról kapnak, vagy sárgafeddü ponyvaregényen! De a?ért akad szórakozás. Király csak hosszú idő után követi a reggelűt. a vacsora viszont két órával az ebéd után már tálalva várja a még jóllakott gyerekeket. Ezen egyszerű segíteni: kapjanak a lányok hideg ebédet a munkahelyen és meleg vacsorát este hat-hét.óra tájban otthon, az iskoláiban. A friss kenyeret is biztosítsa mindennap a vállalat, a DISZ táborvezetők pedig követeljék ki a normásoktól és a bérelszámolóktól a naponkénti eredményeket és kereseteket. Hadd tudják a gyerekek nap, mint nap: mennyit kerestek, hogyan állnak a versenyben. A Lukács- és a Merész-brigád is azóta ér el olyan szép eredményt, mióta versenyben segítik az új város építését. Nagy, szép megtisztelő feladat első szocialista bányavárosunkat építeni. Talán azok a diákok, akik résztvesz- nek ebben a munkában, még nem is érzik át ennek teljes jelentőségét. Foglalkozzék hát többet a megyei és Komló városi DISZ bizottság a vendég-építőkkel! Magyarázzák el nekik munkájuk jelentősénét, ismertessék velük Komló persnektívdit. Hadd maradjon örök emlék az új Komló fiatal építőinek az a néhány hét, melyet hazánk egvik legnagyobb építkezésén töltöttek! Laei harmonikája gyakran megszólal, Takács Lajos is furulyázik és mint a járvány, úgy elterjedt a fakard-fara gási szenvedély. Szabadidőben azért folyik a verseny, hogy ki tud szebb „damaszkuszi pengét“ faragni. A keresztrakáson kívül úgysem tudnak másban versenyezni, mert a gazdaságvezetés nem értékeli naponta, sem hetenhint a fiatalok munkáját, DISZ-szervezct pedig nem működik. Vájjon miért?! Vasárnap a kedvenc szórakozás a labdarúgás. Ilyenkor a falu fiataljaival mérik ösz- sze erejüket a diákok és egy hétig beszélnek a nagy csata mozzanatairól. — Az ellátás jól — ez a fiúk általános véleménye és ez így is van. A gazdaság olyan, borjúpörköltet, mákoscsikot, olyan kalbászos, szalnn- vás vacsorákat ad a gyerekeknek, hogy akárki megnyalná utánuk a körmeit. A gyümölcs pedig szabadon kínálja magát a tábortól nem mesz- sze, csak fel kell nyúlni érte, a fára és már fogyasztható is. így hát van mitő! hízni, erősödni a gyerekeknek, akik együtt harcolnak az állami gazdaság dolgozóival az új kenyérért. A Kaposvári Fonoda építkezésénél ♦tt is ott is feltűnik egy-egy barna- munkaruhás fiú vagy lány: a pécsi Magasépítőjpari Technikum tanulója. Tkmerik már őket az építkezés munkásai, tudják azt is, melyik részlegnél dolgoznak. —• Aha, az ott Plesz Jóaka, a legjobb vasbetonszerelő — mondják és hozzáteszik: „Ezek már 100 százalék fölött teljesítenekJ“ Máskor az előregyártókat dicsérik meg: —- Nehéz munkájuk van, mégis 00 százalékot érnek el állandóan! Persze itt sem jöttek az eredmények csak úgy maguktól. Nem egyezer harcolni kellett értük. A DISZ titkár és a szabadságharcos titkár [<t két szervezet itt a munka és a verseny motorja) kiharcolta, hogy a vállalat nyolc nap után kiadja a sze- relofogókat, a. DISZ és a szabadság- harcos szövetség szilárdította meg a fegyelmet. (Bosnyák János és Mozso- ttios János például egy nap fél-órát késtek takaródó után. Másnap már kiállították őket, a közösség három napra megvonta a kimenőjüket). 104 könyvet és egy rádiót hoztak a vállalattól, ellenőrzik a hálók rendjét és tisztaságát slb. A 134 fiatalra három nevelő ügyel fel. Ellenőrzik szakmai fejlődésüket, teljesítményüket, beosztásukat. Mellettük még egy szillő is gondoskodik róluk: Török Mihályné elutazott lányával együtt Kaposvárra, hogy vigyázzon saját lánya mellett a többi édesanya gyermekére is. Törökné azzal jött el hazulról, hogy nagyon szigorú lesz. De bizony nehezen megy a zsörtölődéS, A gyerekek csak megkörnyékezik: — Török néni így... Török néni ágy... — és már füstbe ment a harag. Törökné széttárja karját és felsóhajt: — Olyan kedvesek ezek a gyerekek! Hát lehetne rájuk haragudni? Ezen a véleményen volt Wahl Ká- rolyné is. ö csak egy napra jött látogatóba. megnézni, mit is csinálnak itt a „gyerekei“ (mert, mint a szülői munkaközösség elnöke, gyermekének tartja az iskola minden tanulóját) és Kaposváron ragadt egy teljes héten keresztül. Mosott, foltozott, nem tudott elszakadni a fiataloktól. Persze, itt is volna még sok javítanivaló. Nincs a kollektívának faliújságja, a versenyt nem vezetik nyilvánosan, az iskola hangszórói is hasznos szolgálatot tennének a techniku sok kulturális nevelése érdekében. A DISZ-szervezct és a Szabadságharcos Szövetség azonban olyan szép eredményeket ért el már Kaposvárott, hogy ezeket az apró dolgokat nem lesz nehéz a fiataloknak bepótolniok Márpedig ezek az apróságok is hozzájárulnak ahhoz, hogy minden technikumi hallgató elérje a 100 százalékos teljesítést, hogy minél többen maradjanak az építkezésen a kötelező üzemi gyakorlat után is! „El sem tudom képzelni az életet olvasás nélkül” Mogyorósi elvtársnő már iáké- méndi párttiikár a tszcs taggyűlésén beszélt az „Vj barázdát szánt az eke" című könyvről és másnap a földművesszövetkezeti boltban három példányt vásároltak a dolgozó parasztok. — Vettek volna még vagy 6 példányt, de már elfogyott-—mondta Rozsnyai Sándor, fa Szövetkezet könyvfelelőse — ugyanígy voltunk akkor is, amikor a „Különös házasság" -ról beszélt Mogyorósi elv- társnő. Ahol ilyen lelkes harcosai Dánnak a haladó irodalomnak, mint Mogyorósi elotársnő, ott olvasnak az emberek. A máriakéméndi népkönyvtár S5Ö kötetéből most a legnagyobb dologidőben is 250 könyv van kint az olvasóknál. A Népkönyvtár legszorgnlma* sabb olvasója Szabó Gyula dolgozó paraszt. Két évvel ezelőtt Szabó Gyula még nem ismerte az olvasás örömét. Akkor a népkönyotáros unszolására vitte el Micsurin egyik könyvét olvasni. Azóta kedvet ka-, pott gyümölcsfák nemesítéséhez. Nemcsak ő maga olvas, már két dolgozó paraszttársát szervezte be a Népkönyvtár olvasó: közé. így emelkedik napról-napra a Népkönyvtár olvasóinak száma. A földművesszövetkezetben is mindennapos már a könyv után érdeklődő, könyvet vásárló dolgozd paraszt. A szövetkezeti bolt kirakatában mindig ott találjuk e jlegidősze rűbb könyvet. (Most a Korea sza budságharcávial foglalkozó könyvek vannak a kirakatban). Bent n boltban pedig olyan szép rendben sorakoznak a könyvek, mint akármelyik könyvesboltban. Mikor meglátogattam a boltot, Makk Károly né a berkesdpusztai állami gazdaság dolgozója vásárolta meg Veres Péter Próbatétel című könyvét. — Ahányszor bejövök a boltba mindig viszek magammal egy jó könyvet, — mondta Makk Károly né. — Már el sem tudom képzel ni az életet olvasás nélkél. Igen. A falu dolgozói megszerették az olvasást, a könyvet. Ebben nagy része van a népkönyvtáros nak és a földművesszövetkezeti bolt dolgozóinak is. Rumszauer Béla a bolt vezetője elmondta, hogy elmúlt vasárnap sportpályára vitték ki a könyveket és a labdarúgómérkőzés közönsége 35 könyvet vásárolt. A szocialista könyv folytatja diadalátját Máriakéménderu BOGNÁR JÓZSEFNÉ az ÁKV Baranya megyei instruktora. Támogassuk az üzemi bélyeggyűjtő köröket A bélyeg gyűjtés a kapitalista világban nri passzió volt. A dolgozók közül csak kevesen vehettek részt a bélyeggyüjtésben, mert anyagilag nem bírták s nem is tudták megszerezni a sok országból származó különleges bélyegét. Illa mái* e*en a téren i* ■‘■'■s- megváltozott a helyzet. Országunkban a dolgozók körében soha nem látott érdeklődést váltott ki a bélyeggyíijtés. Egy-egy új bélyeg eseményszámba megy s ilyenkor a postán hosszú sorokban állnak a dolgozók, hogy megszerezzék gyűjteményük számára a bélyegisorozatot. Ma már a dolgozók tízezrei vesznek részt a bé- lyeggyüjtés'ben, s tartanak kapcsolatot a világ valamennyi országában élő dolgozókkal, akikkel kölcsönösen kicserélik országuk bélyegeit elsőnapi borítékom A bélyeggyüjtés így * békeharc szerves részét képezi. Az országok dolgozói bélyegeken keresztül is megismerik egymás országát, életét, alkotásait, j a bélyeggyűjtők, akik az egész világon leveleznek egymással, nap mlntt nap minden levél után egyre tisztábban látják, hogy a népek között nem lehet és nincs is ellentét, hogy békében élve minden nép építheti a maga országát, a többi ország dolgozóinak rokomszenvétői kísérve.. Népi demokráciánk már eddig is segítette a bélyeggyűjtőket nemes munkájukban, hogy a bélyeggyüjtésen keresztül, a világ népeinek megismerését s ezzel a tartós béke biztosítósát elősegítsék. A bélyeggyűjtők munkáját ezért támogatta már eddig is a Magyar Bé- lycggyüjtök Országos Szövetsége, mint a bélyeggyűjtők átfogó, új tömegszer- vezete. A szövetség tagjai részére már eddig is biztosította használatlanul azokat a bélyegeket, amiket a post* egyébként csak a forgalomból való ki' vonás után a Filatélia Vállalat útjai adott csak magasabb áron a nem szer vezett gyűjtőknek. j A Bélyeggyűjtő szövetség munkájának hiányossága voöt, hogy nem szervezte be a százezren felüli létszámú bélyeggyűjtőket mind a Szövetségbe • így nem is adott részűkre olyan támogatást, mint amit a szervezed gyűjtők kaptak. A Szövetség ezért ** eddigi hiányosság pótlására, valamint a nemzetközi kapcsolatok elmélyítés* céljaiból most fölkarolja a nem szervezett bélyeggyűjtőket és üzemi bf lyegyyüjtűköröket alakít. A bélyeggyűjtő körök alakítása «** a célt szolgálja, hogy' azokba mindé® —• eddig szervezetlen gyűjtőt — b«' szervezzenek • biztosítsák részük!® azokat az előnyöket, amiket mint szervezetten gyűjtő, tenki nem kaphat' A h é fy emu y ®J t 6 körükbe szervezett gyűjtők sokkal eredményesebben vehetik ki részüket., ma; ezután a nemzetközi cseréből, ni fogják, hogyan és milyen béliy érdemes gyűjteni. A Szövetség el gfti • bélyeggyűjtő körök ta az egymás közöti cseréjét ceerefü: forgalom és gyorscsere útján s e: havonként rendszeresen megjelenő lyeg szaklappal, szakkönyvtárral is gíti a bélyeggyűjtő körök tag; Azoknak, akiknek pedig még bélyeggyűjtő külföldi cseretér azoknak cserecímet is ad. Az üzemi bélyeggyűjtő körök m kája csak akkor eredményes, ha a szakszervezeti bizottság támogatjt Ezért a szakszervezeti bizottság széf vezze meg mindenütt a bélyeggyüj^ köröket, s azokba vonják be a szervezett gyűjtőket. FELBOMLOTTÁ • Megöregedett Nagy János, haja hó. fehér, sok mindent látott már. Mióta eszét tudja, mindig itt lakott ezen a kis tanyán. Csak egyszer ment el hosszabb időre, az első világháborúban, amikór elvitték katonának. Aztán megjárta Oroszországot, részt vett 4 Nagy Októberi Forradalomban! 1/1 ire etHMxojliu a fogságból, kis tanyája' szélén olt húzódott a határ, levágva az 6 hat holdjából is másfelet. — Az már Jugoszlávia — világosította fel az asszonya. Aztán még egy háborút megért. Egy decemberi napon azok a katonák jöttek c' tanya vidékére is felszabadítani, akikkel együtt harcolt Archangelszk alatt a forradalom győzelméért... Nemrégiben az egyik nyúrelcji. délelőtt kis tanyája udvarán dolgozgatott Nagy János, A faluból jövet két. ten tarifái lottak az apró, zöld gyümölcsöktől roskadozó körtefa alatt. A két férfi: Mágori Lajos és Túri Sándor termelőcsoport tagok. Hangosan köszöntötték, s Nagy János őszes bajuszán csavarva egyet- 'gyet, feléjük indidt. „Éppen néztem i kukoricátokat — szólt lassan Már lassan ki is heverte a kárt, amit amit a fagy okozott benne" A két csoporttag, fiatal, vidám ember, teli bizakodással, a szóbanforgó kukoricatáblák felé fordult. „Mióta megkapáltuk — szólt Mágori — mintha csak a földből húznák, úgy nő." A szellő vígan lengette az új éleire kapó hajtásokat. — Azok is kapálnak *- intett át a határon Nagy bácsi —, <4e úgy látom, nem. nagyon megy a munka .Már legalább két hete, hogy idejárnak azol: a zadrugabeliek .vagy tudom is én micsodák. Odaát góntyedthútú parasztasszonyok, fáradt férfiak, esett alakú fiatalok kapáltul: a titóista kulúkszövet- kezet: a zadruga földjén. Lehettek vagy tizennyolcán . llát én harmad magammal megcsinálok annyit, mint amennyit ezek csináltak — szólt Nagy János bácsi —. pedig nem vagyok már mai gyerek. A fit fiiul nk Hsöevt kezet iát rulákok vezetik, a parasztoknak pedig nincs kedvük a hutáknak dolgozni — szólt Mágori. — Ma. ga ismeri legjobban, hogy ki szokott kijönni mindig. sárga bricskán megnézni őket. Marko Dusán. Akinek 80 holdja volt itt egytagban. Az idős parasztember átnézve böki gat. Eles szemével ismerőst keres a túloldalon dolgozók között. Az egyik férfit síkúig nézi, azután megszólal: I assiovsski .lovait is köztük van — mondta s szemeivel annak tekintetét kereste. Az a férfi is idenézett, hiszen jól tudta, hol !J:ik egykori kaitmacimborája. Szomorú tekintete, rongyos ruházata minden szó nélkül is mesélt végi barátjának. S ekkor a falu felőli úton feltűnt egy sárga bricska .Nyikorgásán habéit az egylovas alkotmány. Látszott, hogy aki benne ül, szívesen sütteti hasat a nyárdélelött meleg napjával. Fekete ujjasa végig ki roll gombolva s.messzire világított fehér inge. Még ha nem ismerté); volna fel az itteniek, hogy Marko Dusán közeleg, akkor is sejthették volna. így volt ez tizenöt évvel ezelőtt is. Ha Dusán jött, gyorsabban veitek a munkát. Nagy János átnézve visszaemlékezett. ' — Ha ez kijött a földjére, fel se volt szabad vetni senkinek a fejét. Kapálni csak, Itajde, hajáé, ez volt minden, amit szólt. De ezt aztán jó hangosan mondta. Ahogy a kukoricaföldhöz közelgett a bricska, úgy gyorsuk egy ideig a munka. Aztán elnyujtottan hallatszott a bricskában magát -kényelmesen elvető Marka kiabálása. Utóbb megállt, nagy méreggel leugrott, beszaladt a táblán dolgozók közé. Dühös arccal, vadul hadonászott. Lusztovszki Javon dobta el elsőnek a kapáját. Nyugodtan állt oda a huták elé s valamit magyarázott. A zadruga kulák elnöke nevetett szavain, aztán a legfiatalabb leányt, a leg- szcmrevalóbbat odakiildic a bricská- hoz. Nagy Sándoréi: jól látták, hogy három barna kenyeret hoz magával a lány. A zadruga.tagok szeme szinte kimeredve csüngött a három kenyéren, a kulákelnök ajándékán. Sokan a leány felé siettek ,de Lasztovszki elhárította őket. Tovább beszélt a küldi; hoz. Kérő, esdeklő szavai lassan kiabálásba csaptok át. jV jép vulo mit kér lökte Ifi mCff a feszülten figyelő öreg karját Mágori. — De a kulák rázza a fejét. Ugylátszik, nem egyezik bele. Rázta a fejét és nevtett akkor is Marko Dusán, hogy felszállóit a bricskára. Lasztovszki előbb társaira ... zett, aztán vállára tette kapáját Ó megindult a falu felé! rjentajat előbb Csak egy-ft* *■ férfi követte, de aztán az u szonyok is hazafelé indultak, s uút Dusán visszatért a hatámézésbŐl ahol már nemcsaJ: 80 hold, de a fa) egész határa az övé — senkit nem & iáit. Vágtatott be a faluba, ment k resztül a földeken, s közben duhöv ten rázogatta ostorát . — Felbomlott a zadruga —t szó Mágori — azért mentek haza az omló rck. Egy hét múlva az UDfí-ások feg. vérrel kísérték a falubelieket műnk ra. Csuk az asszonyokat, mert féri egyet sem lehetett látni. Nem l< Nagy János Lasztovszkit se ezután Ugyan mi lelt vele? Talán Tito lamelyik haláltáborába jutott? Fi fenn van a hegyekben, hogy (lesi gesse a szabadság tilzénel; lányjt Nem tudják. De Nagy János ann biztosan tud, hogy a kulákvcze# zadruga felbomlott. Az elnök és tagság között egyetlen .,kapcsolat“ UDB puskája. (iéczl Gyula (Eöti Budapest)
