Dunántúli Napló, 1952. júlis (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-13 / 163. szám

im roues tg 3 NAPLÓ Berlinben hatszázezer ember lelkes tömegtüntetésen ünnepelte a szocializmus építésének megkezdését Beifin (MTI): A Némát SrociaSlsta í{fy»égpárt 2. pArtértekeztetiéii/ek kül­döttei és a konferencián résztvevő ktyfoldl vendégek pénteken délelőtt megknszoiniztak a szovjet hősök bér­ltei emlékművét. A pártértéke^Tet pénteki ülésén Alexander Zawadsiki a Lengyel Egye­sült Munkáspárt politikai bizottságé­nak tagja, a Lengyel Köztársaság mi. nlszterelbSkhieiJyettese hangoztatta, hogy a népi demokratikus államo­kat — amelyek a Szovjetunió vezette béketáborban eddig is együttműköd­tek a Német Demokratikus Köztársa «ággal, — most újabb elszakíthatat­lan kötelék, a szocializmust építő országok testvéri szolidaritása is ősz- szefüzl majd az első valóban demo­kratikus német állammal. A pérténtekezlot pérkeki ülésén megjelent Mux Retmann, a Német Kommunista Párt elnöke, akiit WiH heim Pieck mol,eg szavakkal üdvö­zölt és a küldöttek nagy lelkesedéssel ünnepeltek. Béniin lakossága pénteken délután hataümas tüntető felvonulással fejezte ki össaeforrottságát a Német Szocia­lista Egységpárttal. Az üzemek dolgozói aárt sorokban zászlókkal és terv teljesítésben eCért eredményeiket hirdető táblákkal vo nultak el a Marx—Engels-térem lévő főtribün díótt, A hatamas téren óriá­si tömeg szorongott, amikor Hans Jandretzky, a Német Szocialista Egy- ségpárt nagyberlim bizottságának el­ső titkára megnyitotta az ünnepi nagygyűlést. Jendrejaky hangsúlyozta, hogy a német nép képviseüiöinek százezrei ez­ael a törhetetlen erőt sugárzó tűnte Sóssal tesznek hitet a Német Szocia­lista Egységpárt politikája, a béke az egység,, az építés a szó cia izmus politikája és a megingathatatlan né­met-szovjet barátság mellett. A Né­met Demokratikus Köztársaság dol­gozói a Szovjetunió és a népi demo. kratikus országok gazdag tapasztala­taira támaszkodva törhetetlen erővel és fokozott éberséggel látnak hozzá a szocializmus felépítéséhez az új, igaz. ságos társadalom megteremtéséhez — mondotta. A német dolgozó nép képviselői pá­ratlan lefJkesodéssel ünnepelték a Né­met Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának történelmi jelentőségű javaslatát, a szocializmus építésének megkezdését a Német Demokratikus Köztársaságban. Pietro Neműnek ünnepé!ye-eu átnyújtották a nemzesközi Sziáhn-békedijat Keszon hős védői a fegyverszüneti tárgyalások egy éve alatt közel 13.000 főnyi veszteséget okoztak az ellenségnek Keszon: Az Uj Kína hírügynökség külömbudósd tója írja: * A Keszon* védelmező népi egysé­gek a koreai fegyverszüneti tárgyaló sok 12 hónapja alatt többszáz ellen­séges támadást vertek vissza, Megi. semmisítették több, mint 12.800 ellen­sége« katonát és elpusztítottak, illetve magrongáittak sok repülőgépet, harc- kocsi* és tüzérségi löveget. Keszon hősi védelmének történeté ben kiemelkedő példa az a győzelmes karc, amelyet a népi erők a Pannán, dzsontól északke’etre fekvő 88-6-os magaslat birtokáért vívtak. 1952 márciusában az amerikai had. vezetőség az „elitulakulatnak“ tekin­tett. amerikai 1. tengerészgyalogoshad osztályt vezényelte Panmindzson tér végébe Amerikai hírügynökségek je. leütései szerint az Egyesült Nemze­tek főparancsnoksága azokban a na­pokban elsőízben függesztette fel a hírzárlatot és közölte, hogy az. 1. ten. gerészgycJ ogoshadosztály t Panmin­dzson térségében vonták össze. Nyil- vánvajjó: aiz amerikaiak ezzel igyefcez ték megfélemlíteni és arra kényszerí­teni a koreaí-Wnai küldöttséget, hogiv képtelen, javaslatukat elfogadja. A népi erők azonban ezeket az úgyne­vezett ,,elitcsapatokat“ is megfutamí­tották. 1952. május 9 én az amerikai 1. tenger észgyaJo gosh alosztály — több reül'ögép és harckocsi támogatásával — öt századot indított támadásra Pan_ mindzsontói keletre húzódó 159-es ma­gaslat ellen. A népi erőknek a magas­latot védelmező két előretolt osztaga nyolc ellenséges támadást vert visz- saa. A 159 és magaslat ma Is változat­lanul a népi erők kezén van. Az e'- lenség egyetlen lépést sem tudott elő­renyomulni. Párisi lapok Eisenhower Franciaországot támadó kijelentéséről Párás (MTI) Eisenhower tábornok, az amerikai köztársasági párt chica­gói kongresszusán élesen támadta Franciaországot és kijelentette, hogy „a franciák erkölcsi rostjai szétbom- lóban vannak“. „Ezt — tette hozzá az amerikai nagytőke elnök jelötje — az is bizonyítja, hogy a franciák öt­ven százaléka ateista.“ Eisenhower nyilatkozata nagy vi­hart kelteit Franciaországban. A burzsoá „Le Monde“ ezzel ösz- szefüggésben első oldaton közli Lod­ge szenátor mentegetőzését, amelyben a tábornok nyilatkozatát „tévedésnek“ igyekszik feltüntetni. Amikor az „ÄFP“ munkatársa bővebb magyará­zatot kért e kijelentésről, Moulle, Eisenhower politikai vezérkarának tagja kijelentette: „Ez most lehetet­len: ma delegátusok megnyerésével vagyunk elfoglalva, Franciaország megnyerésével majd holnap foglalko­zunk. Az „Humauité“ megállapítja: Eisen­hower gyors ítélete Franciaországról különösképpen emlékeztet az áruló Pétain véleményére, amelyet Hitler „Mein Kamipf“-ja sugalmazott. RÖVID BELFÖLDI IIIRKE-A MÁVAG híd és darúgyárának ju­tott az « megtisztelő feladat, hogy a tiszalökj duzzasztómű első harminc­hét méter széles elzáróját elkészítse. Ez a hatalmi)« vasszérkézét tartja majd fel a Tisza vizét, amíg a duz­zasztómű építői a folyó medrében dolgoznak. A hfőműhely műveLettervezői a koreai műszak harmadik napján fog­tak hozzá a szükségelzáró műveletter- vcinek kidolgozásához. A koreai mű­szak utolsó napján már örömmel je­lentették, hogy elkészítették az utolsó, a 49. összeállítási művelettervet. Nagy lelkesedéssel- dolgoznak az anyagok előkészítésén a híd és darúgyár elö- rajzolói, furósai. darabotéi. A koreai műszakban minden eddi­git felülmúló eredményt értek el az Egyesült Izzóban. A dolgozók átlag­teljesítménye meghaladta a 140 szá­zalékot. így terven felül közel 3.500 miniatűr rádiócsövet készítettek. * A Nehézipari Könyvkiadó kiadásá­ban megjelent Vorozscov Sztálin-díjas professzor „Színezékek és közbenső termékek sziniézésének alapjai“ című könyve. A mű komoly segítséget nyújt a tu­dományi« dolgozók, vegyészek és mér nökök számára. Moszkva (TASZSZ): Július 11-én. a Kreml Szverdlov-termében átnyújtot­ták a Nemzetközi Sztálin békedíjat Pi- Stro Nenninek, az Olasz Szocialista Párt főtitkárának. a világa zenbe, ismert béke-harcosnak. Az ünnepélyem jelen voltak a moszkvai társadalmi szervezetek kép­viselői, kiváló tudósok, Írók, művé­szek, újítók. Az elnökségben helyet foglalt Dimitrij Szkobelcin afeadémi_ tons, a nemzetközi Satálin-díj bizott­ság elnöke, Alekszandr Fagyejev és Hja Erenburg, a bizottság tagjai, Kuo Mo-Zso, a Béke Világtanács aíemöke Nyikoláj Tyihonov, a Szovjet Béke- bizottság elnöke, Nyina Popova, a Szovjet Nők Antifasiszta Bizottságá­nak elnöke. Szkóbeloim akadémikus a bizottság határozatának felolvasása után a je­lenlévők lélkes ün-nepiéise közben át­nyújtotta Pietro Nemeinek, a nemzet­közi Sztá-lin-békedíj oklevelét és az aranyérmet. Az oklevél orosz <8s olasz nyelven közli, hogy Pietro Neminek a béke fenntartásáért és megerösilé- séért vívott harcban szerzett kiváló érdemeiért odaítélték „A népek közli béke megszilárdításáért“ elnevezésű Sztálin-díj-at. A Sztálin-békedlíjjal kitüntetett Pi­etro Nen-nit Szkobeici-n akadémikus, Nyiko éj Tyihonov, Alekszej Szuikov. Aleksziamdr Fagyejev üdvözölte. Pi-etro N-emmi a következőket mon­dotta az üdvözleteikre: „Az, hogy egy olaszt, az önök ^ügy- vezére, Joszií Sztálin nevét viselő nemzetközi békedíjjal tüntettek ki, a békevédelmében tevékenyen részt­vevő honlitársaim számára több, nánt megbecsülés. Elismerése ez harcunk nak és az előttünk átló feladataink mego'dására kötelez minket.“ ___ A Lenin-csatorna volt építői most más nagy építkezéseken dolgoznak Moszkva (TASZSZ): Azok az épí- tőmunkások, mérnökök és techniku­sok, akik napjaink nagyszerű alkotí. sát, a Lenin csatornát megépítették, most a Szovjetország új csatornáinak és vizierőmüveinek építésével igye­keznek majd felhasználni gazdag ta­pasztalataikat. Ä Lenin-csatoma sok munkása és szakembere dolgozik a Sztálingrádtól északra épülő hatalmas vlzierőmű épím tésénél. A mérnökcsoport a hatkxlomé teres Volga—Ahtaba összekötőcsalor. na építési munlcálatait irányítja. A mérnökök új tervet javasoltak a csa torna ásására. A terv szerint a mun­kái négy földszivattyú végzi és így a munkálatok elkészülésének hafár- ideje megrövidül. A kujbisevi vízmű építésénél dol­gozik Ivan Gurjesev főkotrómestei, aki szintén a Lenin-csatorna építésé­nél dolgozott. Az építők egy része á gépekkel együtt Tahia-Tasba megy, a Turkmén Főcsatorna építéséhez. Gheorghiu Dej elviárs nevét tűzték ki gyáruk homlokzatára a Ganz hajógyár dolgozói A Ganz hajógyár dolgozói pénteken gyűlést tartottak. A gyűlésen Pintár Vilmos, a gyár pártbizottságának tlt. kára mondott ünnepi beszédet. Elmon dotta, hogy néhány nappal ezelőtt a hajóműh-ely dolgozóinak küldöttsége kereste fel a pártirodát, s a dolgozók nak azt a kérését tolmácsolta, hogy az üzem viselje ezután Gheorghiu Dejnek, a román nép nagy vezérének, a Román Munkáspárt főtitkárának nevét. A beszéd után percekig zúgó taps­A liíoisla provokátorok mindenütt kudarcot vallanak „Az elmúlt három ér alatt a belgrádi fasiszták, nyilvánvaló provoká­ciós szándékkal, a bolgár határon UU)1>, mint 400-szor, n román határon '^Orszer, s a magyar határon 430-szor követtek el határsértést.“ (Ujsághí*) A titólasiszták gazdájuk, az ame- rom ember a bolgár határ te'é lopa- nkai Imperialisták parancsa szerint balkáni puskaporoshordóvá változtat­ták Jugoszláviát. A népi demokrati bus országok határain egyre kihí- vóbb provokációkat hajtanak végre, bogy nőve'jék a háborús feszültsé­get. rjgy állítják be ezeket az általuk elkövetett provokációkat a jugoszláv népnek, hogy „a szovjet tömb provo­kál, mert meg akarja támadni Jugo­szláviát.“ A népi demokratikus or «zúgok kormányainak, a román, bol. gór, albán és magyar kormánynak Jegyzékei azonban ismételten leleple zik a jugoszláv titoíasiszta határpro- lokátorokat. Sl ni *r ti r külügyminisztériuma június 28- án_ tiltakozó jegyzéket juttatott el a szófiai jugoszláv nagykövetséghez, amelyben megállapítja, hogy a titó fasiszta határmenti szervek ez év dp- f is 23-tól június 13 ig a Bolgár Nép^ köztársaság ellen' 31 ellenséges cse­lekményt követtek el a jugoszláv- oolgár határon.-Nézzünk meg egyet ezek közül a botárprovokációk közül, a bolgár Ttud című lap közlése alapján: A bolgár jugoszláv határon a nap ta-ssan lenyugszik a Belaszica csúcsa Wogött, a hegv már hosszú árnyékot Vft n völgyre. A határon minden csendes, csak a leve'ek suhogását le bet hallani. Az egyik fa tetején jól álcázva ül Jovan Sztojanov határőr. nercenként többször Is szeméhez emeli látcsövét és éber szemmel fi- Pyel a jugosz’áv, majd a görög határ Jet. Egy szerre csak úgy érzi. mintha egy pillanatra megállna n szívverése: messze a megfigyelő állástól há om fegyveres alakot pillant meg. Há­kodik Sztojanov zászlóval jelt ad a hátrább állomásozó kis határőrség nek. Vlaev őrmester azonnal riasztja a határőrsöl: — Fegyverbe! Miközben az őrség tagjai elindul­nak. Sztojanov szemmel tartja a há rom embert. Mindegyikük állig lel van fegyverkezve. A határőrség tag­jai tutó’épésben sietnek a Sztojanov által megadott irányba. A banditák a hegycsúcs felé tartanak, tehát a má­sik oldalról kell bekeríteni őket. A határőrök most már kúszva haladnak a csúcs felé A három férfi megáll egy forrásnál. Kettő közülük vizet iszik, a harmadik pedig figyel. A ha. tárőrök tüzelésre készen tartják légy- véréi két. Ebben a pillanatban azon­ban a banditák is észreveszik a ha­tárőröket. Kelten a földre vetik ma gukat, a harmadik pedig ész néllríll szalad a határ felé. — Állj, vagy lövök! — kiáltja Vlaev. — Adjátok meq magatokat! A válasz: a banditák még jobban lövöldöznek A határőrök viszonozzák a tüzelést. Vlaev őrmester harmadszor is elkiáltja magát: — Adjátok meq maqalokat! Kis szünet következik. Aztán halla­ni a választ. Megadjuk magunkat — és bizo­ny ítélcképnen felemelik karjukat. — Dobiátok el a fegyvereket és gyertek húsz lépést előle! — hangzik a felszólítás. Néhány pi’lanat múlva már remeg. ve ott ált a két ember. — Ha megmozdultok, lövünk! — Ne öljetek meq, — siránkoznak most már. — Kegyelmezzetek meg. —--------------------------------------------------­Ar cukon rémület ül. A két banditát megkötözik, a har­madik azonban megszökött... Vissza­tért Jugoszláviába. _ A kihallgatás során kiderült, hogy titóista kémek, akiknek az volt a pa­rancsuk, hogy bolgár terueten ke resztül jussanak át Jugoszláviából Gö­rögországba, közben kémleljék ki a határ környékének életét. Két német gyártmányú gyorstüzelő puska volt náluk, 12 kézigránát, sok töltény és — amerikai konzervek De a bolgár határőrök éberek vol­tak, meghiúsították, hogy hazáiuk földjére az e lenség betegye a lábát. ♦ A titólasiszták szüntelenül támad­nak és provokálnak a jugoszláv albá„ határon is. Június 20 án, a jugoszláv, albán határ mentén., a peskopi körzet ben lévő Blad szakaszán Debar irá­nyából érkező nagy tehergépkocsiról jugoszláv katonák ugrál iák le és Re- san tahival szemben harci alakulat­ba sorakoztak lel a halár mentén. Hat óra harminc perckor a jugoszláv ka torták tüzelni kezdtek az albán határ őrökre és az egyik albán határőrt sú lyosüp^ megsebesítették. Az albán ha. tárőrök azonnal visszaverték a nyil­vánvalóan szervezeti provokációt és a tüzelés beszüntetésére kényszerítet­ték a jugoszláv katonákat. J ifi «cm r I.-0 íii-, ni i ,n tájékoztatási főosztá’ya közölte: a „Magyar Népköztársaság küliigymi_ nisz.tériuma június 20 án tiltakozó jegyzéket juttatóit el Jugoszlávia bu­dapesti követségéhez, amelyben az ufoísó hónaook folyamán Titóék ha társ-rervei álfa’ elkövetett 48 provoka tív határsértést sorol fel. A ti tó fasisz­ták halármenti provokációi során szá­mos esetben géppuskából és géppisz „ tolyból tűzettek magyar területre, sú­lyosa,, veszélyeztetve a magyar ha­tárőrök életét Tito határőrei több esetben le'.gyúitottúk a határmenti növényzetet azért, hogy iűz átterjed jen magyar területre., ahol a tilóía siszták gyújtogatásai következtében sú'yos tűzkárok keletkeztek“ — szól a többi között a külügyminisztérium tájékoztatási főosztályának közlemé­nye. \ fizott a tzvúJ1nantá»t Ir»nérl"f«»A- -í-/ kül:jnösen az utóbbi időben szaporodtak meg. Itt a magyar.jugo szláv határ baranyai szakaszán is sű­rűn előfordult és előfordul, hogy köz­vetlenül a határ jugoszláv oldalán tel- gyújtják a száraz gazt. Azt akar­ják a Tito-iasiszták, hogy a tűz át­terjedjen és leégjen a gabonánk, a magyar nép kenyere, dolgozó pa­rasztságunk egész évi munkájának eredménye. Ilyen eset történt nemrég Old és Kásád között is A juqoszláv oldalon a titólasiszták felgyújtották a kórót, a tűz át is terjedt, de mi­előtt komoly károkat tudott vo’na okozni, határőreink és a lakosság el­oltotta. A titólasiszták azonban nemcsak a gaz lelgyújlásúval. hanem az állandó rákét ázásokkal is tüzet okoznak. Éj szakánként jugoszláv területről, köz- vetlenü' a határ mentén rakéták száll nak a levegőbe. Az égő, füstölgő ra­kéták legtöbbjét — természetesen — magyar területre lövik, különösen most az aratás ideién A Nagyatád környéki Öriszentpéter (Somogy me. gve) mellett az égő jugoszláv rakéta tüzet, okozott. A magyar határőrség és a környékbeli lakosság azonban itt ís eloltották a tüzet. A do’gozó pa. rusztok éjjel, amikor észrevették a fii zef. az ágyból ugráltak ki, a tűz elöl fásához sietett minden épkézláb em­ber Így ütköznek mindig hazánk el­lenségei határőreink és népünk acél­lal ába. ügynökeiket elfogjuk, egyet, len fasiszta sem juthat át büntet’énül hazánkba. S amint láttuk, így van ez a bolqáHalbán és romár, határon is. A szabad népek ébersége és ereje mindenütt meghiúsítja a Tito fasiszták provokációs, háborús gyújtogató tér veif, :: Tifo-icsiszták mindenütt kit darcot vallanak Jugoszlávia belsejé­ben és határainál egyaránt eal ünnepelték a gyár dolgozói a ma­gyar Ó3 román nép megbonthatatlan barátságát, kifejezésre juttatván az* a «ziláld elhatározásukat, hogy még jobb munkával igyekeznek méltóknak bizonyulni Gheorghiu Dej nevére. A felszólalások során Bordi András eztahánovista szegecselő kijelentette: Javaslom, hogy mi, a Gheorghiu Dep üzem dolgozói hivjulz ki szocia­lista munkaversenyre a bukaresti Rá. kosi Mátyás fémárugyár dolgozóit. Segítse ez a verseny is mindkét nép szocializmust építő tervének végrehaj­tását. A gyár dolgozói hatalmas lelkese­déssel fogadták el a felhívást majd elhatározták, hogy az ünnepségről! táviratot küldenek a román nép nagy vezérének, Gheorghiu Dej .nek. Július 11-én délután ai amerikaiak ismét bombázták Pnenjant Phenjan (TAS3SZ) Amerikai repü­lőgépek július 11-én délután újbóí barbár módon bombázták és lőtték Phenjan városát. A két és félórás tá­madásban több, mint nyolcvan ame­rikai repülőgép vett részt. A támadás során több, mint hatszáz különféle űrméretű bombái dobtak le. Az ame­rikai repülőgépek gépfegvvertűzze! árasztották el a város lakónegyedeit és sok időzített bombát dobtak le. A légi kalózók lőtték s város nyugati részén fekvő bazárt. Konszanri város­részben bombázták békés dolgozók la­kásait él a kórházat. A Magyar Rádió olimpiai műsora A közönség a következő időpontok­ban hallhatja a Magyar Rádió olim­piai adásait: 5.30 órakor: A kora reggeli híradás­ban az előzőnapi eredmények össze­fog!:: Visa, a napi műsor. 12.00 órakor: a hangos újságban helyszíni közvetítés a délelőtti esemé­nyekről. 17.30 órakor: Helyszíni közvetítés a délutáni eseményekről. 20.00: A hangos újságban köz-vetltét »a késő délutáni versenyekről. 22.20 órakor: A késő esti események közvetítése, összefoglaló a nap kiemel kedő eredményeiről. * A Magyar Rádió a magyar—román olimpiai selejtező labdarúgómérkő­zést teljes egészében közvetíti Turkii- bn’ Az első félidőt július 1á-ón. ked­den 17 órakor a Petőfi adón. a má­sodik félidőt [Kodig 20 órai kezdette a Kossuth-adón közvetítik. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom