Dunántúli Napló, 1952. júlis (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-02 / 153. szám

2

ȀPlo

1952 JULIUS Í

A párt munkája az ifjúság között

(Foify+atás az e&ső oldalról

Bem adlak részük,« kt akrcl fein da tokai. Ennek eredményeként többen már „vissza is mentek a pártba.' Borsod megyében például 445 fiatalt adtak át a pártszervezetek, de ezek többsége még nincs funkcióba állítva Komárom megyében 210 fiatalt ad tak át a pártszervezetek, de ebből 128 nincs funkcióba állítva és egy része nem is vállalta a DlSZ-munká! Pártszervezeteinknek törődniük kell aszal, hogy a DISZ-be irányított fia tál párttagokat tehetségüknek és ké pessógülknek megfelelően — és persze figyelembevéve az ifjúsági sző vétség szervezeti autonómiáját — s DlSZ-szervezetek tagsága megfelelő funkcióba válassza be. Ezt annál inkább figyelembe kell venni, mert egyes DlSZ-szervezeteknéfl a DISZ be irányított fiatal párttagokat nem választás, hanem kinevezés útján he lyezik funkcióba — ami persze helytelen!

A felsorolt példák azt mutatják, hogy pártszervezeteink és páTttilká- raink most már lényegesen jobban fogta tikosnak az ifjúság kérdésével, mégis az ezen a téren mutatkozó fej fődés távolról sem kielégítő. A meg történt javulás ellenére sem beszélhetünk még arról, hogy pártszervezeteink tevékenységében alapvető váltó zás állt volna be az ifjúság között végzendő pártmunka területén..

Miben mutatkoznak meg pártbizottságaink, pártszervezeteink munkájának jelenlegi hiányosságai a DISZ- »prrvezclek vezetésében és lámogatá- sában? Abban, hogy a DlSZ-szerve- Zelek irányítása és támogatása még mindig nem vált a pártszervezetek munkájának szerves részevé, ma még — sajnos — az a helyzet, hogy pártszervezeteink kampányszerűen foglalkoznak az ifjúság kérdéseivel. Az ifjúság nevelése, irányítása, a DISZ erősítése azonban semmi esetre sem kampányfeladat! Ezzel a bonyolult, sokrétű feladattal rendszeresem és tervszerűen kell foglalkozni. Az ifjúság neveléséi, a DlSZ-szervezetek irányítását és támogatását a párt állandó jellegű, egyik legdöntőbb politikai feladatának kell tekinteni!

Pártbizottságainknak az ifjúság közölt végzett munkájára nagyrészt az jellemző, hogy csak nagy általánosságban foglalkoznak vele. Énnek megfelelően a DISZ-re vonatkozó határozatok is nagyon általánosak; így például ez év június 5-én a XIX. kerületi pártbizottság a DISZ-re vonatkozólag többek között a kővetkező határozatot hozta:

„...Érvényesíteni kell a pártvezetést, ki keli domborítani a párttilká- rok felelősségét a DISZ felé...“

„... A pártbizottságok erősítsék meg a DISZ-f az őszi bevonulások idejére ..

«... A Politikai Bizottság határozatát tűzzek napirendre .. stb., stb.

Az ilyen határozatok, elvlársak — enyhén szólva — nem nagyon viszik * öve a DISZ munkáját.

Pártszervezeteinknek, pártbizottságainknak sokkal konkretebben kell foglalkoztok a DISZ irányításával, munkájának ellenőrzésével és támogatásával. 11a pártbizottságaink a DISZ egyes fontos területeit tárgyalják, maguk is jobban megismerik a DISZ munkáját és ezt nem csak általános- tágban, hanem töviről-hegyire fogják ismerni. Az ilyen koukrétebb vezetésnek kétségtelenül meg is lesznek az eredményei.

Rátérek elrvtérsak arra a kérdésre, hogyan veszi ki részét munkásifjúsá' <pink a szocialista termelésből, ötéves tervünk megvalósításából, s milyen méretű a szocialista munka frontján munká.-if jóságunk példamutatása és fegye’me — folytatta Farkas evtárs. — Kétség téliéin, pártunk legszilárdabb támasza a fiait als ág között a munkás- ifjúság, amely mind aktívabban és mind nagyobb tömegeiben veszi ki ré szét a szocialista termelésből. Ez ör- vegidetea tény. Emellett azonban rá kelll mutatni arra la, hogy bizony munkósif/úságunk egésze még nem 'vd t o termelés rohamcsapatává, szá mos helyen még távolról sem kielégi, tö példamutatása és magatartása.

Nem kielégítő a munkásifjúság között a munkafegyelem. Nem kielégítő a sztahánovisták száma sem a mun- kasifjúság között. A MÁVAG-ban 492 sztahanovista között 51, a Ganz Vagonban 331 között 26 ifjúmunkás szttahánovista van. Az Ózdi Kohászati üzemekben 14 sztahanovista ifjúmunkás van és öt sztahanovista ifjúsági brigád dolgozik, 102 taggal. A Kelen, föltli Textilikombiná'ban 139 sztahá- novista közül az ifjak száma 28 fő Az Egyesü't Izzóban 327 sztahánovista közül 85 az ifjú sztahanovisták száma. A banyaiparban az első negyedévi kimutatás szerint a sztahanovisták összlétszáma 2017 fő, ebből azonban csalk 210 az ifjúmunkás sztahá novisiáik száma.

Mindez azt mutatja, hogy a DISZ egyik legdöntőbb feladatát, a mun- kasifjóság százezres tömegeinek a

ezoctaiíista épíitőmunkára vaíó mozgó

sítását, a munkához való szocialista viszony kialakítását még távoliéi sem oldja meg kieégítő módon. De ez másrészt aet is bizonyítja, hogy párt. szervezeteink sem tudták még a mun_ kásifjúség nagy erejét, lendületét és aktivitását teljes egészében a szocia Lista építés szolgálatába állítani.

Pártunk kezdeményezésére, mint U méretes, az utóbbi évek folyamán i magyar dolgozó ifjúság, a munkás- ifjúság új, fontos osztaga szerveződött msg: az ipari tanulók egyenruhás, im. már mintegy 60.000 főnyi csapata. Létrehoztuk az új, korszerű tanulómlhe lyeket és az ipari tanú'óotthonok szé ffles hálózatát.

Az ipari tanulók közötti munka területén a legnagyobb hiányosság í nevelömunka és a tanulmányi élőmé ne tel gyengesége. S ezért nem lehet csupán az ipari taimilöszervezet vezetőit fcíiáléssé tenni. Feelös ezért kétségtelenül a DISZ lg, amely iiosz- szú időn keresztül árig akart tudomást venni az ipari tanú tószervezet- ről, s amely még most sem foglalkozik az ipari tanulókkal jelentőségűknek megfelelően. De felelősek va gyünk ezért mi is valamennyien. i>árt_ szervezeteink és alulról felfelé, külön féle pártszerveink, aaneyék nem fordítottak kellő figyelmet az ipari tanulók közötti munkára, helytelenül abból indulva ki, hogy ez a munka állami szerv feladata.

A másik fontos hiányosság az Ipari tanulók közötti munkában a lemorzsolódás nagy mértéke.

Bár az ipari tanulók ifjúságunk lej haladottabb rétegéhez tartoznak, azéit az ipari tanulók között is helyenként érezhető a burzsoá ideológia és nevelés befolyása. Ipari tanulóinknak je. lienlteg mintegy 60 százaléka munkás- szü ők gyermeke, kereken 30 százaié ka dolgozó paraszti származású, 1Ö százaléka pedig az ..egyéb" csoportba tartozik, s ezek tunyomórészt városi kispoigári szülők gyermekei. Bár nyilvánvaló, hogy ez az összetétel ál_ tálában megfelelő, az is kétségtelen, hogy íiyen társadalmi összetétel mellett megvan a talaja annak, hogy amennyiben rendszeres felvilágosító és nevelőmunikávail nem ellensúlyozzuk — az ipari tanulók között a mun kásosztálytól idegen, sőt ellenséges nézetek terjedhetnek el. Ez is mutatja népi demokratikus szellemű, hazafias tartalommal telített nevelés döntő jelentőségét az ipari, tanulók kö zött vógizett munkában.

Ha minden túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy az ifjúmunkás tömegek a meglévő hiányosságok ellenére is lelkesen, mind nagyobb aktivitással veszik ki részüket a szocialista építés böl és politikailag alapjában véve egészségesen fejlődnek, úgy ezt i yen formán a falusi ifjúságiról még nem mondhatjuk el. A íaJusi ifjúság poli likai fejlődésében nagy elmaradás tapasztalható. Soraiban érezhető a legerősebben az ellenség, különösen a klerikális reakció befolyása. A falusi ifjúság politikai nevelése terén súlyos mulasztások terhelik elsősorban patt szervezeteinket, mert különösen a me_ gyei, járási jvártbizottságok elhanya goltáik a falusi if júság közötti politikai neveiómunkát, s ezért a DISZ ncm tudott megerősödni a falusi ifjúság soraiban.

A pártnak jó munkájával biztosítania kelll, hogy a DISZ ne csupán a munkás- és a tanulóifjúság szervezete legyen, hanem a parasztifjúság szervezete is Igaz, Magyarország kélség. telenül ipari ország Isit, ez azonban távolról sem jelenti, hogy Magyarországom a lakosság (és az ifjúság) többsége ipari munkás, sőt még csak azt sem jelenti, hogy a városi lakos* ság képezi a lakosság többségét. A va óság az, hogy a lakosság többsége je’enleg is falusi, és a mezőgazdasági lakosság még mindig a lakosság legszélesebb rétege. S ez nemcsak a lakosságra általában vonatkozik, hanem az ifjúságra is. Másrészt, a városi ifjúságinál az a helyzet, hogy a pártnak itt közvetlen, jelentős szervezett; ereje van. Emetett nemcsak a pártnak van jelentős számú tagja a városi if. jóság között, hanem itt a szakszerve. zeiek is komoly szervezett erőt kép viselnek. Egészen más a helyzet falun, a parasztság és a parasztfiataiság kö. zött. Itt pártszervezeteink hasonlíthatatlanul gyengébbek szitrrvezetileg mint a városban és különösen gyengék szervezetileg a parasztifjúság kö zött. A parasztság és a paraszti iiatal- ság körében nincsen és nem is lehet szakszervezet. Továbbá, figyeembe kéül venni, hogy' a párt, mint a munkásosztály és a dolgozó nép élcsapa, ta, nem is törekedhet arra, hogy tö megesem felvegye tagjai sorába a pa rasztf iáitól ságot, különösen nem vehet irányt arra. hogy nagy számiban felvegye tagjai sorába a jelenleg még egyénileg gazdálkodó parasztok fialt es leányait. A Dogozó Ifjúság Szövetségénél azonban ilyen korlátozás nincsen és nem is lehet. A DISZ a,rra vesz irányt, azt a feladatot, a*t a célt tűzi maga elé. hogy egyesítse soraiban az egész dolgozó és tanuló fiatalságot « a szerv, esse ten belül nevelje Mindebből’ következik, hogy a dől. gozó parasztfiatalságot illetőleg, a párt íötranszmissnója, sót csaknem kizá rólagos transzmissziója a DISZ. A DISZ nek a falun a tsz, de még inkább az egyénileg gazdálkodó parasztíia'tal- ség között különlegesen fontos fel adat jutott. Olyan feladat, amelyet a párt vezetésével csakis a DISZ végez hét él és semmiféle más szervezet nem. Ez a feladat; a parasztfiatoleág meggyőzése a szocialista út helyessé giéről a mezőgazdaságban s ennejk a fiatalságnak — a társas, szövetkezeti termelésben elért kézzel,foghaló, g,ya. kor lati eredmények segítségével — példaadó szerepet biztosítani abban, hogy az egész dolgozó par asz tság a szocialista mezőgazdaság útját válasz- szia.

Ebből következik, hogy nem béküL hetünk mag a jelenlegi helyzettel; nem békülheftünik meg azzal, hogy DISZben a tagságnak alig 17 százaié^ ka parasztfiata. (tsz és egyéni együtt.1 véve). A pártnak a DISZ elé és saját szervezetei elé azt a feladatot kell kitűznie, hogy a jelen-légi helyzetet a legközelebbi egy-két évben gyökeresem megváltoztassuk. A DISZ taglétszámának általános nagymértékű eme lése melllett el keU érnünk a legköze lebbx egy két évben, hogy a DISZ-en belül a pasasztfiatalok (t$z és egyéb, persze mindinkább döntően tsz-fiata- fok) aránya elérje az összlaglétszám 40 százalékát s hogy ilymódon a DISZ valóban a munkás, és parasztifjúság nagy tömegszervezetévé váljak. Mert ahhoz, hogy a DISZ méltó legyen nagy példaképéhez, a lenini sztálini Komszomoihoz nem utolsósorban van szükség éppen arra, hogy a szó igaz értelmében murikás-p<uaszf tömegszer- vezetté legyen. Nálunk divat, mint valami szólamot ismételgetni, hogy a DISZ a Komszomol példáját követi. Kövesse hát valóban, ne szavakkal, hanem tettekben,, ne látszatra, hanem én-yegben a dicső Komszomol példáját!

A falusi területi DISZ-szervezebek inkább valami kultúregyesületre lra. sonlítanak, mint a párt harcos, politi kai nevelő, ifjúsági szervezeteire. Ennek következtében nagyon hiányos és rendszertelen politikai nevelömunka folyik az egyénileg gazdálkodó pa- rasztflabatok között. A falusi ifjúsági szervezetek egész működése el van szakadva a falu szocialista átalakításától. Nagyon gyenge nevelőmunka folyik az egyénileg gazdálkodó faltatok között a tszic.-'-röl, a földművelés új módszereiről Olyan helyréit alakult ki falun az ifjúságii szervezeteknél, hogy a területi DISZ-szervezet megnehezíti a tszcs DISZ-szerveastek munkáját. Az összes kultúráik és sportlehetőséggel a területi fa'iusi DISZ-szervezet rendelkezik. Sok eset ben ennek következtében a tszcs DISZ szervezetek íalbom'ianak, tagjaik habár a tszcsk ben maradnak visszamennek a területi DISZ szervezetbe. Ezen a helyzeten, elvlársak, alapvetően változtatni kei'l. Persze szükséges, hogy a DISZ falusi szerve zetei továbbra is foglalkozzanak kul. túr- és sporttevéUJenysóggiel. De a pártnak a fa'un nem ifjúsági egyletek re, hanem harcos ifjúsági szervezetek re van szüksége. Olyan DlSZ-sz^rve. zetekre. amelyek a párt vezetése alatt a falun az ifjúság döntő többségét szocialista szellemben nevelik az iljúsá got a falu szocialista át alakításának lelkes rohamcsapatává fejlesztik. A pártszerveretek a fa usi DISZ szervere, tieket komolyan meg kell. hogy erósít_ sgk politikailag lejlett, fiatal párttagokkal, akik képesek arra, hogy a falu fiatalságát a párt köré csoportosítsák. A pártszervezetek döntő feladatukká kell, hogy tegyék a DISZ szer. vezetek moge.rősíté-ét és fejlesztését a tsz.csk ben. Meg ke l szüntetni azt a he-'yz-etot, hogy a legtöbb tszcs-ben még nincs DISZszervezet. A tszcs DlSZ-szervezetcinek segíteni kell, hogy lehetőségük legyen kulturális f ’or trend ez vén y,~lk megszervezésére. Bátran be ke'll vonni a tszcs-fiatalokat a tszcsk vezetőségébe. Erezzék a liaiiaűok, hogy a ts-zcsk-ben az 6 számukra is új világ kezdődött, hogy ott nagyobb lehetőségük van a felemelkedésre, érezzék, hogy elvégzett munkájuk szerint megbecsülésben részesülnek.

Jobb a helyzet az állami gazdaságokban, ahol a fiatalok egy része rnár példamutatóan veszi ki részét a termetesből, A bácsbokodi állami gazdaságban kél ifjúsági csapat átlagos tel jesitménye 150—170 százalék. A surjá. ni állami gazdaságban dolgozó fiatalok közül többen átlagosan 130—140 százalékot értek el. Sajnos, ezeket a példákat még nem lehet áltaiánosíta ni. Sok helyen nagyon az,a az ifjúság körében a munkafegvéem és különösen gyenge a DISZ szervezeti élete és politikai nevelőtnunkája. Az állami gazda súgok ban végzett ifjúsági munkában az a legfontosabb feladat, hogy működő, eleven DISZ szervezetek jöjjenek léire, amelyek a párt vezetése alatt tegye’mezeit, öntudatos, dolgos

ifjúságot nevelnek az állami gazdasá gokban.

Ami a párt munkáját az iskolákban ülteti, meg kelj mondani, hogy a falusi ifjúság közötti munka után a leg. gyengébb és legelmaradottabb munkaterülethez tartozik. Ez egyben a DISZ-né! is a második leggyengébb terület. Különösen áll ez az egyetemi és főiskolai ifjúság között végzett munkára. A pár-lmunk a elmaradása ezun a fonitos területen komoly vészé iyéket rejt magában.

Ma az egyetemieken, a’ főiskolákon 37.570 fiú és leány tanul, ennek 56.7 százaléka, munkás és parasz-tszárma- aású hallgató. Az 1937—1938 as tanévben a Horthy Magyarországon 11.747 fő tanult az egyetemeken és fő iskolákon, ebből munkás- és paraszti származású hallgató 410, azaz 3.5 százalék volt. Ezek a számok mutatják, hogy milyen hatalmas mértékben növelte népi demokráciánk a dolgozó nép fiataljai számára azt a tehetőséget,hogy fe lemelkedjenek az értelmiség soraiba, hogy mérnökök, orvosok, technikusok, agronómusok, kutatók, stb legyeinek. Az egyetemeken és főisko Iákon nevelkedik a szoci alizmus épi- tiésének új, fiatal parancsnoki kara. Ennek az új, fiatal parancsnoki karnak a politikai nevelése és jó, kiváló tanulmányt eredményeinek biztosítása pártunk és a DISZ egyik legfontosabb feladala.

El li&bet e mondani azonban, hogy párt- és DISZ-szervezeteink ennek tudatában végzik munkájukat az egyetemeken és főiskolákon? Nem, nem tehet! Kétségtelen, az utóbbi időben, különösen most, a vizsgák idején, lényeges javulás tapasztalható az egye tenni haílúgiatóik és középiskolai diákok tanulási előmenetelében. Mégis azt, kell! mondani, hogy az egyetemi és főiskolai hallgatók politikai fejlődése és magatartása távolról sem kielégítő. Kü lönösen a műnk ásszá rmazású egyetemi hallgatók között tapasztalható olyan síz» Illem, hogy egyetemi tanulá_ sukkal „szívességiét tesznek és áldozatot hoznak a népi demokráciának “ Alacsony színvonalú az egyetemi hallgatók között az internacionalizmus, a hazafiasság szelleme. Fellelhető — fő ffleg a nem munikásszármazású egyetemi ha ligáitok között — a kozmopolitiz- mus, a nyugat-imádat is. Nem kielégítő az egyetemi hallgatóik egy részének magatartása a honvédelem és a néphadsereg iránt sem, ezért fordulnak e'ö olyan esetek,’hogy egyeltem;s. táinik egy része nem szívesen megy önként néphadseregünkbe, tiszti pályára. Erősen érezhető az egyetemi hallgatók soraiban a pacifizmus; „Minink hadsereg, amikor békéért harcolunk" ... „inkább a tudományos kutatás, mint a katonai pálya“. Ezeket nézeteket reakciós elemek tudatosain terjesztik az egyetemeken s a párt- és DISZ szervezetek nem folytatnak ezen ellenséges nézetek ellen komoly harcot.

Valamivel kedvezőbb a helyzet a középiskolákban, de ott is fellelhetők hasonló jelenségek, igaz, kisebb méretben, mint az egyetemeken és főiskolákon.

Az egyetemeken és középiskolákon folyó párt- és' DISZ-munka alapvető hiányossága, hogy ejhanyagolta a hallgatók rendszeres politikai nevelését. Az helyes, volt, hogy a jó és kiváló tanulmányi eredmény biztosítását tartották párt- és DISZ-szervezeteink központi feladatuknak, de helytelen volt, hogy emellett elhanyagolták az egyetemi hallgatók és középiskolai diákok rendszeres politikai nevelését.

Sokkal kedvezőbb a helyzet az általános iskolákban, ahol érezhető az úttörő mozgalom eredményes munkája. Az úttörőcsapatok egész tevékenysége és munkája arra irányul, hogy hazafiasságra., a párt és Rákosi elvtárs. a Szovjetunió és Sztálin e.vlárs iránti szeretettre és odaadásra, jobb tanú ási eredményre és a tanulási fe_ gyeiem megszilárdítására nevelje az úttörőket. Nagy helyet foglal «3 az úttörők nevetekénél a protetárnemzetkö- ziiség szellemének kialakítása is. Aat a neve iómunkát amely az uittörők kö zött folyik, nagymértékben elősegítik az iskolánkívüli intézmények is. Az ország területén 12 uttörőház műkő dik, ahol szakkörökben 11.400 úttörő fogiJaíkozik, 250 technikai és Micsurin állomáson mintegy 5000 úttörő dogo_ zik és 780 repülömode tező szakkörben több, mint 18.000 úttörő vesz részit. Ezeknek a szakköröknek munkája sokoldalúbbá, színesebbé teszi a neve. lőmunkát az úttörők között.

Pártszervezeteink nagyobb segítséget kell. hogy nyújtsanak :iz úttörőmozgalomnak, mint eddig. Helyenként a párt és a DISZ figyelmét elkerülte, hogy az úttörő-mozgalom a népi demokráciával szemben közömbös, vagy éppen ellenséges, régi beállítottságú pedagógusok kezében van. Ezen, elvtársak változtatni kell! Pártszervezeteink különös gondol kelti, hogy fordít sannk az úttörő-mozgalom vezetőinek politikai nevelésére. Be kell vonni a falusi óttörő-szérv«zeiek vezetéséibe és az úttörők nevelésébe a gépállomásokon, tvzcs-kben és állam- gazdaságokban dolgozó fiatal értelmiségieket i*. Meg kell javítani az úttörők munkára való -nevelését és fokozatosan biztosítani kell részvételüket közhasznú muh kák — fémgyűjtés, faültetés, kaCász- szedés slb. — elvégzésében. Növelni kell az úttörő-házak számát és gondoskodni kell azok megfelelő berendezéséről. Lelkesen dolgozó úttörő-mozgalmunk népi demokratikus fejlődésünk egyik legszebb hajtása. Adjunk meg tehát minden támogatást ennek az egészségesen fejlődő mozgalomnak. hogy az. újlörők százezrei, a serdülő gyermekek a hazát, a Szovjetuniót forrón szerető, szorgalmas és fegyelmezett, erőtől duzzadó fiatalokká,'a szocialista építés lelkes katonáivá nevelődjenek.

Pártunk nem kielégítően foglalkozott a gyermek- és ifjúsági irodalom kérdéseivel. Az Ifjúsági Könyvkiadó különösen ebben az évben eléri bizonyos eredményeket. 1951 januárjától li)52 július végéig 227 szépirodalmi könyv jelent cs jelenik meg. a DISZ- korosztálvbeli fiatalok számára pedig 103 könyv. Itt -— azt hiszem — tü- teng a mennyiség a minőség rovására. És valóban, az ifjúsági irodalom főkérdése a témakörök helyes megválasztása és meghatározása. Kevés az olyan ifjúsági regény és elbeszélés, amely a magyar ifjúság éleiét, harcát ábrázolná, amely megmutatná a magyar dolgozó fiatalság nehéz, szomorú sorsát a Horthy-rendszerben. Könyvek, érdekes regények, elbeszélések kellenek a magyar fiatalságnak, olyan könyvek, regények és elbeszélések, amelyek fiataljainkat a párt szerete- lére nevelik, amelyek feltárják a fiatalság előtt pártunk és Rákosi elvtárs harcát a szabadság, a szocializmus ügyéért. Olyan -könyveket kell adnunk H magyar fiatalságnak, amely az internacionalizmus szellemében, az imperializmus elleni gyűlöletre, forró hazaszeretetre neveli a magyar fiúkat és leányokat. Olyan könyveket kell, hogy adjanak íróink a magyar ifjúságnak, amelyek megmutatják a város és falu fiataljainak leikos részvételét a szocializmus építésében, amelyek kialakítják a magyar ifjúság új, szocialista jellemvonásait. Sajnos, íróinknak csak egy kis része — így Urbán, Kónya, Kuezka, Hegedűs, Szüdi, Gergely Márta, Fehér Kiára és Zclk Zoltán — ír a fiatalok számára. De ezek egy része is csak kisebb terjedelmű munkákkal szerepel. íróink egy tekintélyes része passzívan, vagy elutasítóan viseltetik a gyermek- és ifjúsági irodalommal szemben, valami alsóbbrendű!, komoly íróhoz méltatlant lát benne. Egyesek odáig mennek, hogy tagadják a gyermek- és ifjúsági irodalom szükségességét. Mindez azért történhetik meg, mert az írószövetség vezetősége is közömbösen viseltetik a gyermek- és ifjúsági irodalommá! szemben. A DISZ Központi Vezetőségének eleven kapcsolatot kell teremteni az írókkal, mint ahogy ezt a Komszomol teszi és sokkal bátrabban kell az írók elé vinni az ifjúsági és gyermekirodalom kérdéseit s ha kell, nviltan és bátran vilába kell szállni azokkal az írókkal, akik nem akarják megérteni, hogy a népi demokrácia nem mondhat le a szocialista szellemű gyermek- és ifjúsági irodalomról, mert ez egyet jelentene azzal, hogy lemondana az ifjúság nevelésének egyik legfontosabb eszközéről.

Ami a fegyveres erőknél az ifjúság közötti pártmunká’t illeti meg álla pit. haló, hogy pártszervezeteink csak az utóbbi hónapokban kezdenek jobban törődni a DISZ szervezetekkel. A néphadseregben a DISZ tagok száma két_ szieír nagyobb, mint a párttagok száma. A DISZ vsizietó szervezeteiben ko. mo'yaji megnőtt a párttagok súlya.

Szólnom kelt még, elvtársiak, arról a nagy baráti segítségről, 'amelyben a DÍSZt a Szovjetunió dicső Kom- szomolja részesítette és részesíti. A Komszcumol DISZ-delegáciákat hívott meg a Szovjetunióba s lehetőséget nyújtott arra, hogy a DISZ vezetői és tagjai megismerkedjenek a Szovjetunió éleiével és a Komszomol g.ya- korla-ti munkájával. Nagy segits-égs* jelent a DISZ számára az is, bogy a komszontó! központi iskoláján jc.en. iékenv számban DISZ vezetők is tanulhatnak. Ez év elején Magyarorszá- gon járt a DISZ meghívására a Kom- 8700101 Központi Vezetőségének egy háromtagú, tekintélyes küldöttsége. A küldöttség tagjai megismerkedtek a

DlSZ-szervezetekkel és munkájukkal Ittartózikodásuk alatt nagy odaadás-aJ segítettek a DISZ-nek. Átadták a Kom • szomoli gazdag tapasztalatait, baráti kritikájukkal és tanácsaikkal nemcsak a DISZ-nek, de pártunknak is segítettek az ifjúsági munka megjavításában. A DISZ Központi Vezetőségének feladata, hogy ápolja és erősítse a DISZ és Komszomol közötti meleg, baráti kapcsolatokat, mert ez a szoros, baráti kapcsolat egyik döntő biztosítóka annak, hogy a DISZ helyesen fejlődjék és a dicső Komszomolhoz mé'ü'.óam. be!ö'tee szerepét pártunk oldalán.

(Folytatás a 3. oldalon)