Dunántúli Napló, 1952. júlis (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-12 / 162. szám

N B P l O 1952 JULIUS 12 Wilhelm Pieck: „Á szocializmus építése a Német Demokratikus Köztársaságban — megszilárdítja a világ békéjét!" Berlin (MTI) A Német Szocialista Egységpárt II. párlérteíkez’.eténiek csü­törtöki ülésén felszólalt Wiühelim Pieck, a párt elnöke. Beszédében a többi között a következőket hangsú­lyozta: A békeharc nagy és nehéz feladatai­nak megoldása' érdekében minden te­kintetben meg kell erősítenünk a Né­met Demokratikus Köztársaságot. Leg­közelebbi és legfontosabb feladataink: meg kell gyorsítanunk gazdasági építőmunkánkat, meg kell szilár­dítanunk államapparátusunkat, hogy még jobban összeforrjon a tömegekkel. Széleskörű felvilágosító munkát kellé folytatnunk demokratikus vívmá­nyainkról, a szocializmus építéséről, köztársaságunk lakosságának jogai­ról, Fokoznunk kell a tömegek éber­ségét, minden merénylettel szemben meg köti védenünk a néptu tej dönt. Erélyesen fel kell vennünk a harcot minden olyan nézettel szemben, mely lebecsüli a háborús gyuj lógat ók és ügynökeik kártékonyságát: erősíte­nünk és támogatnunk kell az állam- biztonsági szerveket, hogy meghiúsít­hassák az ellenség minden merényle­tét. Meg kell szerveznünk fegyveres erőnket, amely meg tudja védeni a Német Demokratikus Köztársasá­got minden külső támadássá! szem­ben és hozzá tud járulni a világ békéjének biztosításához. A Német Demokratikus Köztársaság fegyveres erejének megszervezése tá­volról sem jelenti azt, hogy háborút akarunk viselni. Zászlónk továbbra is a béke zászlaja marad. Éppen azért, hogy elvegyük az imperialisták ked­véi Európa szívében indítandó hábo­rús kalandoktól, erős nemzeti hadse­reget kell teremtenünk. Meggyőződésünk, hogy a szocializ­mus építése a Német Demokratikus Köztársaságban megszilárdítja az egész világ békéjét! A hatalmas béketáhor népeivel együttműködve, mindent megte­szünk annak érdekében, hogy meg­mentsük az emberiséget a harma­dik világháború bor zahn attól — hangsúlyozta végül Wilhelm Pieck. A csütörtök esti ülésen a Szabad Német Ifjúság szónoka az új német fiatalok forró üdvözletét tolmácsolta és köszönetét fejezte ki a pártnak azért a nagyszerű gondoskodásért és rámutatott: a nemei ifjúságot boldog­sággal és lelkesedéssel tölti el a tu­dat, hogy részívehet a szocializmus építésének történelmi jelentőségű munkájában. A Biztonsági tanács július 9-i ülése Newrork (TASZSZ): A Biztonsági Tanács július 9 i détólőttd ülésén sza. varrásra tették te az amerikai java®!» tot, melynek célja, hogy megvédalr raezzé az Egyesült Államokat a bafcíé- riumfegyver alkalmazása miatt reá vá­ró világméretű elítéléstől. A javasla­tot a Biztonsági Tanács kilenc tagja támogatta, Pakisztán küldötte tartóz­kodóit a. szavazástól. A Szovjetunió képviselője az amerikai javaslat el­len szavazott, a tanács a javaslatot tehát elutasította. Ezután a Biztonsági Tanács áttért, az új ENSZ tagok telvétetéről szóló napirendi kérdés tárgyalására. Malik evtárs, a Szovjetunió kép­viselője előterjesz'eStie a Szovjetunió­nak a Tanács tagjai között már ko­rábban szétosztott határozati javasla­tát, amelyben indítványozza 14 felvé­telét kérő állam: Albánia, Mongol Népköztársaság, Bulgária, Románia, Magyarország. Finnország, Olaszor­szág, Portugália, Írország, Tmnszjor dánia, Ausztria, Cey'on, Nepal és Lí­bia egyidejű felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Malik rámu­tatott, hogy az említett országok kő sül több ország mar hat évvel ezelőtt kérte felvételét az Egyesük Nemze­tek Szervezetiébe, majd hangsúlyozta, hogy a 14 állam egyidejű fe vételével igazságosan oldanák meg a kérdést. Kiru, görög küldött felvetette más felvételi kérelmek megtárgyalásának kérdését és javasolta, hogy a Bizton­sági Tanács szeptember 1-re vagy 2 re halassza e; a kérdés megvitatását. Malik elvtáirs szembehe yezikedett a görög küldött halogató taktikájával. A délutáni ülésen folytatták a tag- felvételi kérdés vitáját. Maiik elvtárs ismét hangsúlyozta: ,.Megbocsáthatat­lan a tagfe vételi kérdés vitájának elhalasztása. A szovjet javaslatot ha­ladéktalanul meg kell tárgyalni és szavazást kell tartani töl ötté.“ Maliik evtárs kijelentette, eddig az Egyesült Államok — és az Egye­sült Államokat támogató néhány más ország — akadályozta meg kollektív vétójával több állam fé.véteét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, A Szovjetunió csak olyan esetben élt és él vétójogával, amikor az álla­moknak az alapokmányban leíektetett igazságos jogait kell megvédeni és meg kell akadályozni annak a ms9 különböztető politikának jóváhagyá­sát, amit az Egyesült Államok az új ENSZ tagok felvételének kérdésében Ioly tat. Több más felszólalás után az elnök szavazásra tiette fel a görög javasla­tot amelyre a tanács nyolc tagja sza­vazott. A Szovjetunió képviselője a javaslat ellen Szavazott. Chile és Pa. kísztön képviselője tartózkodott a szavazástól. Az elnök ezután bejelentette, hogy a Biztonsági Tanács napirendje ki­merült:. Javasolta, hogy a Tanács az elnök, döntése szerint vagy a Tanács valiamely tagjának kérésére üljön ösz- s®e újból A bonni háborús szerződének első olvasásának második napja Bonn (ADN): A bonni háborús szer ződések első olvasásának második napján felszólalt Wehner, szociálde ‘mokrata képviseő is, aki feltűnő nyíltsággal leplezte le a jobboldali szociáldemokrato vezetőség valódi cél jait. • Wehner a szociáldemokrata pártve. zeiőség érdeméül tüntette fel, hogy a nyugatnémet imperialisták érdéked. ért szál síkra és kijelentette: „Aszer ződések körül íolyó vitának fő célja, hogy eldöntse: vájjon a szövetségi kancellár úr a tárgyalásokon elérte-e az ezidöszerint lehetséges maximumot vagy sem.'' Az ülés további részében a Német Szociáldemokrata Párt szövetségi gyű­lési csoportja a szociáldemokrata párt­tagok nyomására indítványt terjesztett a szövetségi gyűlés' e é. hogy a bonni kormány kérj,e fel a megszálló b makat: kezdjenek négyhatalmi tárgya, fásokat a német egység helyreállítása, ról. Ezt az indítványt a Német Szo- ciá'demokrata Párt, a Német Kommu­nista Párt és más pártok — köztük az Adenauer féle koalíció pártjai — képvise öinek szavazataival elfogad­ták. A vita befejezése után a háborús szerződések ratifikációs törvényja­vaslatait különbizottság elé utálták. Telfn étáéért/ BEKEMOZGALMUW MBU Koreai bélyeget vásárolnak a nagyárpádi dolgozók Fatvainkban, állami gazdaságainkm ban telkesen folyik a koreai gyűjtés. Nagyárpádon Stein Mihályné, a falusi békebizottság titkára, Bányász István­ná, Erdősi Antalné és Kómán Miklós né népnevelők esténként kezükbe ve­szik a bé y eg eket és elindulnak nép­nevelő útjukra. Benyitnak az aratás­ból hazatért dolgozó parasztokhoz, akik leginkább az állatok etetésével és a vacsoralőzéssel vannak ilyenkor elloglalva. A népnevelők megmagya­rázzák a dolgozó parasztoknak a ko. reai gyűjtés je entőségét és a dolgo­zó parasztok szívesen hallgatják őket. Jól esik az egész napi kemény mun ka után elbeszélgetni azokról, akik több, mint 10 00Ö kilométerre tőlünk azért harcolnak, hogy mi békében arathassunk és csépelhessünk, veté­Iseink ne gyúljanak lángra és ne a hernyótalp, hanem az eke szántsa lel \ föl djeinket. A dolgozó parasztok ezután vásá­rolnak. Uzmann József is vett vő jé vet együtt öt-ötforintos bélyeget. Nem egyszer előfordul még olyan | eset is a faluban hogv azok a dolgo, zók. akik Pécsre járnak be dolgozni és ott már vettek, újra behívják <t népnevelőket és ismét vesznek. Bukó. vácz Lajos és Scherdán Mátyás bőr- gyári dolgozók például a Bőrgyárban 30—30 forintért már vásárotok he­lyeket, de otthon, Nagyárpádon még■ egyszer vettek ötöt forintért. ,,Tud­juk,, hogy segítenünk kell a koreai nép harcát — mondták, — mert ak­kor hazánkat segítjük.“ „Vasárnap koreai műszakot tartottunk“ Szerkesztőségünk egy lePkesbangú (levelet kapott július 4-én Szabó Já nos elvtársitól a csobokiapusztiai állal­mi gazdaság dolgozójától. Szabó elv­társ tevéiében megírja, hogy a gazda­ság tehenész dolgozói június 25 én. röpgyűiiést tart» »bak, ahol a többi kö_ zött válla'ttpk, hogy a koreai dekád- j ham a napi műszakok után egy brigá­dot alakítva részt vesznek a csáp lesi I versenyben. I Szabó elvtárs levelében jn.eg.irja azt is, hogy a július 4-i röpgiyűlésen a gazdaság adminisztratív dolgozói tet­tek felajánlást. Elhatározták, hogy 6 ám, vasárnap a koreai békém észak keretiében kimennek aratni. Az admi­nisztratív dolgozók ezenkívül magas. összegű jegyzésükkel is bebizonyítot­ták, hogy a magyar dolgozók támo­gatják a koreai nép harcát: 50—200 | forintig terjedő értékben vettek bé- Ily eget. A fizikai dolgozók közül a koreai műszakokon Barbalics János gép ve­zető 200—250 százalék, Cseh Anna pedig 250 százalékra teljesítette non máját, " j Szabó efvtárstól július 10-én tevédet kapott iszerkeszíőségiünk, amely ben megírta, hogy amint ígérték, jü’Jiús 6. án befejezték a békearatást. Az állan­dó dolgozók családtagjai is eljdttei az aratásra, a mohácsi általános gim­názium tanulói is nagy segítséget nyújtottak, de & gazdaság adminisztrar tív dolgozói is nagy -elkssedéssel vet­ték ki részüket. Vasárnap hajnali 3 órakor már Csák az. átotetetőket tehe­tett beat találni a.z állami gazdaság“ ban, „de az etetés befejezése után ők is kimentek aratni.“ Tíz százalékkal emelték terv teljesítésű két Vállalatunk dolgozói a koreai mű­szakkal kapcso atban értekezletet tar toltak Felajánlásokat és versenykihí­vásokat tettek. Biró Lajos Petőfi bri­gádja versenyre hívta ki Benkő Fe­renc Béke brigádját A verseny pontm jai között szerepelt a jóminöségű munka, « tégla fuvarozásnál a selejt- csökkentés és az, hogy tíz százalék­kal többet termelnek az előirányzott­nál. Ezenkívül még vállalták, hogy nagyobb gondot fordítanak a lóápo­lásra és a szerszámkarbantartásra. — Vállalásaikat becsülettel megtartották. — írja Horváth János, a 73/6 sz. vál­lalat telepvezetője. Odor Sándorné 130 százalékot ért el a koreai műszakon ..Ha enézem két kis fiam gondta­lan és boldog gyermJkarcát, afckoí azok a kis gyermekek jutnak eszem' be, akik ott messze Koreába^ elves®" tették édesanyjukat. Ha arra gondo­lok, hogy munkámmal hozzájárulha­tok ahhoz hogy segítsek rajtuk, hogy ők. is gondtalanul mosolyoghassanak, akkor nem nehéz a munkám. Ez adott erőt, hogy 130 százalékot érjek tol . a koreai műszakban." (Odor Sándorné leveléből. Kesztyűgyár.) *­Munkanélküliség és nyomor az amerikai imperialisták jugoszláv gyarmatán Az amerikai imperialisták gazdasá gi és katonai „segítség“ ürügyével megalázó szerződéseket varrtak Tito- Jugoszávia nyakába, amelyek a Wall Street monopolistáinak lelbecsülhetet len szuperprofitot hoznak, a jugoszláv népnek pedig — munkanélküliséget, kényszermunkát, nyomort és éhínsé­get. Az nrsxáabnn tömeges jelleget ■ * ölt a munkanélküliség, min­den városban egyre nagyobb töme­gekre terjed ki A közszükségleti cikm keket előd Utó gyárak felszámolása kövi tkeztében az idén Tito hivatalos statisztikája szerint is több, mint, 500 ezer ember veszíti el munkáját. Első sorban a nők és a megöregedett mun­kások kerülnek utcára akik évtizede ken át dolgoztak a termelésben. Az amerikai ,.tanácsosok“ akaratát telje siló titoíasiszta vállalatvezetők, „nem- jövedelmező munkaerők" kategóriájá­ba sorolják eveket. A Htóisták a munkánálJcüi*ég szót igyekszenek a „tartalék munkaerő" kifejezéssel helyettesíteni. Azzal a tél. ráismer hét ellen számítással teszik ezt, hogy a munkanélküliek egvre növek­vő hadseregét, mint „tartalék munka­erőt“ rabszolgamunkára használlak fel az ércíejtőkben, hadiiontosságú nyersanyagok kiterme'ésére, a katonai építkezéseknél, stb. A mull év végén egyedül Koszovo és Metohija kerület helyi ipari vállalataiból több, mint kétezer munkást és alkalmazottat he Iveitek át kényszerrel a trepcsai, afekszináci és más ércfejtőkbe. A zág ráln Vjesztnyik pédául ezt írja: „A kulcsépítkezések (vagyis katonai építkezések — V K.) segítésére azok­ból, az iparágakból kell embereket átdobni, amelyek nem elsőrendű je­lentőségűek és amelyekben „tartalék munkaerő“ feleslegek halmozódlak fel" A be'grádi vezetők egyre szélesebb lcörbon használják lel a kényszermun­kát arra. hogy az országot az ame­rikai agresszorok nyersanyagtüggvé- nyévé és katonai támaszpontjává te­gyék. Az idén mintegy egymillió két százezer embert szándékoznak a váró sokból és ialvakból kényszermunkára hurcolni. A Tanjug jugoszláv hír­ügynökség nemrég közölje, hogy a kü. ionosén nagyjelentőségű építkezések­nél oz idén több mint százezer ifjú és leány fog teljesen ingyen dolgoz­ni. Titóék a belgrádi amerikai hely tartók parancsára nagyszámú munkás zászlóaljat állítottak lel, améyekben több, mint 150 ezer iéríi van, kezdve a 15—16 éves serdülőktől a 60 éves aggokig. Ezek az emberek a kímélet len leszámolástól rettegve, lerongyo ó. dottan és éhesen, az erejüket meg­haladó munkától kimerültén építik a repülőtereket, a tengeri kikötőket, bányásszál- a színesfémeket, stb. ViiipI bűnt**- mili­tarista politikája az árak. a közvetett és közvetlen adók hatat­lan emelkedését, nyomort és éhínsé qet idézett elő A dolgozó lakosságra kivetett adó az utolsó két év folya­mán 43 milliárd dinárral emelkedett. Ez azonban a legcsekeyebb mérték ben sem csökkentette a költségvetés hiányát, mivel Titóék olyan összeg­gel tartoznak amerikai pártfogóik­nak amely hozzávetőleg megietel Ju­goszlávia ötévi költségvetésének. A háborús politika etviselhcteten terheket ró a jugoszláv dolgozó nép vállára. Titóék a műit év végén kény­telenek voltak nagyobb összeget moz gósítani a fegyverkezési hajsza foly­tatására, ezért kevéssel az új költség vetés jóváhagyása előtt, négyszeresé­re emelték a lakbért, ötszörösére a vasúti díjtarifát, hatszorosára. <j váró. si közlekedés díját, háromszorosára a villany- és vízdíjat, kétszeresére a íütőanyagárakat és ugyancsak kétsze­resére « ruha- és cipőjavítási díjakat Jugoszláviában egyre drágul a meg­élhetés. A legfőbb élelmiszerek és közszükségleti cikkek ára a háború­előttinek 60—70-szeresére emelkedett, ugyanakkor a munkások és alkalma, zottak bére ugyanez idő a'att csupán az 1940. évinek 2—3 szorosára nőtt Erőn felüli kényszermunka, munka­nélküliség, nélkülözés, és éhhalál a jugoszláv dolgozó nép keserű ősz tályrésze. A mai Jugoszlávia — az amerikai imperialisták új gyarmata — o lialá ozási (irányszám tekintetében a harmadik helyet foglalja el a vilá­gon. Az országnak olyan vidékein, mint Makedónra. Koszovo és Metohi­ja, amelyeken nemzeti kisebbségek élnek, nagyobb a halálozási arány, szám, mint Indiában és bárhol má­sutt a földkerekségen. A kényszermun ka, a városi dolgozó tömegek szaka­datba elnyomorodása. a falu pauDeri zálódása, az állandó éhínség, a népbe tegségek, különösen a gv.mőkór terje­dése. — mindez együtt halálozási arányszám tekintetében is vezető helyre állította Jugoszláviát a gyár. mali országok közöt1. Az amerikai imperialisták belgrádi lakájai látják, hogy az óriási hábo­rús kiadások az ország gazdasági he’yzetének további romlását, a nyo­mor és éhínség fokozódását vonják maguk után, ezért arcátlanul „újabb áldozatokra“ szólítják a lakosságot. De Jugoszlávia dolgozó népe ma már világosan látia. kinek az érdekében követelnek tőle „újabb áldozatokat“ A Wa't Strt t-i imperialista raga. ^ ‘ dozáinak igájában élő népek tapasztalatai szemléltetően mutatják, hogy pénzügyi és katonai ,,segítségü két“ a nyomor, az éhínség, a rabszol gaság követi. Jugoszlávia munkasze- re tő népe világosan látja ezt. ezért napról-napra fokozza ellenállását a bűnös Tilo-klikkel szemben (V. KIRSZANOV) ,,Együtt harcolunk a koreai néppel“ A hős koreai, nép megsegítésére In­dított akcióból a legnagyobb öröm­mel veszem íko. részemet — írja Gu­lyás Jánosaié, a Mezőgazdasági Szer- árugyár dolgozója, — Amikor 20 fo rintos bélyeget vettem, elgondoltam, hogy még többet is kelil adnom és fennem. Három gyermekem van, rájuk gondoltam, amikor a gyűjtésben és felajánlásban résztvettem. Egyik fi­am most végezte el a nyolcadik állta- lábost — tovább tanul. A másik fiam * A Szigetvári Cipőgyár békebizottságai is , igen lelkiismerete sen dolgoznak, jó' munkát végeznek. Röpgyűlésen emlékeztek meg június 25 én az amerikai agresszorok aljas támadásáról, amellyel két évvel ez­előtt a koreai népet megtámadták. A cipőgyár dolgozói ezidáig 2000 forint értékű bélyeget vásároltak. katona. Féljem a bányában dolgozik. Békében élhetünk és mindannyi a«s dolgozhatunk. A koreai népnek pedig mérhetetlen szenvedése van a pusztító háború miatt. De mi együtt harco­lunk velük. Ezért tettem felajánlási, hogy 127 százalékot teljesítek de 1425 százalékot teljesítettem. Ez a gyűjtés az eddiginél is közelebb hozza a ko­reai hősök harcát a magyar dolgo­zók szívéhez. Ibafa községben kisgyüléseket szerveztek meg a béke' bizottsági tagok, ahol beszéltek a kó reai nép sorsáról is, A dolgozók lel­kesen csatlakoztak Nagypeterd köz­ség felhívásához és mindannyian f<r gadamat tetteik, hog.v az aratást ha* nap aüaití befejezik és a cséplőgéptől azonnal a szövetkezeti magtárba ezá> Ktják a gabonát. 1 Munkácsy-kiállítás sajtóbemutatója A Munkácsy-kiállítás megnyitása előtti napon, pénteken délben sajtó- fogadást rendezlek a Műcsarnokban, amelyen Pogány ö. Gábor, a MUMOK elnökhelyettese ismertette a kiáll it ás jelentőségét. Pogány Ö. Gábor tájékoztatójában elmondota. hogy ez a kiállítás felsza­badulás utáni képzőművészeti életünk egyik legfontosabb eseménye, népünk műveltségének emelése, a magyar képzőművészet további fejlődése, kul­túránk gazdagítása szempontjából egyaránt. A ’kiállítás anyagában a nagv magyar festőművésznek úgy­szólván minden, hazánkban fellelhető képe megtalálható. A rendezőség alig egy-két képet, illetve vázlatot hagyott ki ebből az anyagiból, elsősorban olya.“ nokat, amelyeknek szerzősége kötési vagy amelyek egy-agy kiállított kép nélkülözhető ismétlései. Ilyen nagymé­retű Munkácsy-kiállítás hazánkba» még nem volt: annyi műve szerep»! itt a nagy magyar művésznek, a meny- nvi a halála óta eltelt időszakba» együttvéve sem volt kiállításon lát­ható. így a látogatók fogalmat alkot­hatnak Munkácsy nagyságáról, művé­szetének termékenységéről, hatalma* alkotók épességeiről. Ezután Béovi T.ászló ismertette * rendezés munkáját. — - j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom