Dunántúli Napló, 1952. júlis (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-08 / 158. szám

MW JCLTOS 8 MRPLO si PÁRT ÉS PÁ KIÉPÍTÉS * Az e!§ő járás utolsó községe 'A' rasámapi újság első oídalán kö_ »ötté a hírt: „Az aratási verseny élén m sellyei járás ha'ad. A járás 21 ter- Bielőcsoportjából 12 szombat estig be­fejezte az íratást, ezenkívül 35 köz­ség közül 23 ugyancsak elvégezte az aratási munkákatMég előrébb álla­na azonban a sellyei járás, ha nem Ifimé benne olyan község, mint Su- rnomy, melynek dolgozói csak csütör­tökön kezdték meg az aratást. Miért marad le ilyen szégyenletesen Sumony község? Elsősorban azért, mert a páríszerve. *»t nem mozgósította a népnevelőit, nem adott semmiféle segítséget a ta­nácsnak. Tizenöt népnévelöje van Su- monynak, de Milicky György párttit­kár elvtárs nem foglalkozik velük, nem magyarázza meg nekik a soron- következő íeladaíokat. — Az aratás előtt akartunk népne velőértjekeztetet tartani, de nem jöt­tek össze — mondja a párttitkár elv­társ, majd arra hivatkozik, hogy ő &s kinn dolgozik a mezön és ezért *em ér rá a népnevelőkkel foglal kozni. Persze a párttitkár elvtárs nem tkégnzik éjjel-nappal, sőt még vasár- rkaP_ sem, Len-ne tehát ideje a népne­velőkkel foglalkozni és lett volna ide­je erre csütörtök előtt méginkább, hiszen Milicky elvtárs nem járt elől fő példával, ö is csütörtökön kezdte ttieg az aratást, mikor a járási tanács föagronómusa megállapította: veszély- '’en a gabona, pereg a szem. Ahol a pártszervezet nem dolgozik, ott do’gozik az ellenség! Ez történt Sumonyban is, A tógazdaság üzem- egységvezetője, Szálkái Sándor nyu­godtan hagyta túlérni a gazdaság 24 hold gabonáját és széllében-hosszában aast hangoztatta: Bolond az, aki ilyenkor arait.., Különben sem tartozik sem a járás­hoz, sem a megyéhez, hogy én mikor aratok. Nekem csak a minisztérium adhat utasítást. Persze nem véleten, hogy Szálkái üzemegység vezető ilyen ellenséges hangokat fúj. Haraszti százados „úr“ * ho das kulák katona tisrt nótá­ját fújja, akivel még ma is szoros kapcsolatot tart fenn, (disznót hizlal befci ás kitószám küldözgeti számára a halakat) és akivel egvütt azt sze­retné, ha a dolgozó parasztokat a szempergés miatt bár érné és ezen keresztül károsodás érné a nép álla­mát is, Gedeon Sándor esperes plébános is akcióba tépett. Két hete végtiglátoíííut, ta a falu házait, szabályszerű házi- agitációt rendezett és a hititanlátoga- tás fontosságáról, az aratás idejéről beszélt. Az esperes ,,úr" még a temp­lomban is leplezetlenül a korai íratás ellen beszélt. Mikor a püspöki körle­velet felolvasta, melyben idöbe^ való aratásra szólítja feli az egyházmegye főpapja a hívőket, tüntetőén hozzá­tette: — Ez a püspök úr körlevele, ehhez nekem semmi hozzáfűznivalóm sincs. Nem véletlen az, hogy Gedeon Sán­dor plébános ugyancsak szoros kap­csolatot tart vitás Haraszti százados­sal. így „emberbaráti szerétéiből" rej­tegette az esperes a bullák százados gazdasági felszerelését. Odáig azon­ban niem terjedt már ki a pap „em­berbaráti szeretető“, hogy Bogdán- Orsós Ferenc nincstelen dolgozó gyer­mekéi ingyen eltemesse, ötven forin tot követéit a szerencsétlen embertől a pap, aki az aratás késleltetésével is a dolgozó nép jólétére tört. Gedeon Sándor azonban nem elége­dett meg ennyivel. Felkereste Keresz­tes eVtársmőt, a tanács elnökét és felszólította, hogy rendszeres időkö­zönként jelentse, hogyan á l a község az aratásban, kik az élenjárók és a lemaradók. Ugyláiszlk. v esperes-plébános időben akart „agitálni" azoknál, akik idejében kezdik az ara­tást és másodvetést, hogy ráérnek még a munkával!! Keresztes elvtársinő természetesen volt annyira éber, hogy nem fogadott el a paptól utasítást. Arra azonban már nem terjedi ki a figyelme, hogy miiért fogadja Micsák Gvörgyné 14 holdas középparaszt ezekkel a sza­vakká!, mikor földjét ellenőrizte: — Nincs joga a tanácselnöknőnsk arra, hogy a mi földjeinket elflem- őrizze! Pedig nem keltene messze mennie Keresztes elvtiársnőnek, hogy^rájöjjön honnan erednek ezek az eienséges hangok. A tógazdiságnál alkalmazott kulákok (akiknek Szakai üzemegy­ségvezető a legszebb lakásokat adja) gyorsan kivitték a hírt a faluba, hogy gazdájuk szerint az állami szerveknek semmi közük sincs az aratáshoz. Persze sokan vannak Sumonyban, alkik nem dőlitek be az ellenség me­séjének. Németh István, Dani Károly, Sarki Garai Béla s még jónéhányan mát végeztek a búza aratásával és Sarki Garai Béla már a taxlóháníést is be­fejezte. Általánossá lehetne 'enni Sumonyban is a jó eredményeket, ha Mlilicky György párttitkár elmon­daná a népnevelőknek: igitáljanak Sarki Garai Béla vagy Dini Károly példájával, sőt bevonná az élenjáró dolgozókat a népnevelők közé. A DISZ fiatalok is szívesen vennének felada­tokat a párttitkár elvtárstól. Azonban foglalkozás híjján azt csinálják, amit a népnév élők, azaz semmit. Keresztes- né, a tanácselnök is csak más falu­ból hallotta hírét annak, hogy létez­nek DISZ-aratóbrigádok, amelyek va­sárnap is dolgoznak, hogy minél előbb zsákokba kerüljön a szem. Sumonyban is sürgősen meg kelt.' szervezni a DISZ arató-, cséplő brigá­dokat! Fél kell 'lendíteni a versemy- azietliemet azzal, hogy a már verseny­ző 12 dolgozó paraszt eredményeit napróLnapri feltűnő helyen kifüggesz­tik. De nem szabad megátani ennél a 12 embernél. Ki keli terejszíeni a versenyt az egész, községre és ezért meg keCI magyarázni a dolgozóknak: a verseny az időbeni aratás és behor- dás, ■valamint a tarlóhántás és másod- növényvetés mindenkinek saját érde­ke. Persze ehhez az ké’.l, hogy a nép­nevelők, elsősorban pedig a párttátlkáir eltvtárs tudja, hogyan áll a község a másodvetésseil. ki maradt el és ki jár az élen. A kultúrcsoport sem csak hosszú színdarabot tanuljon. Tanulja­nak meg rövid köszöntőket, csúfolódó rigmusokat, melyekkel az élenjárókat üdvözlök és a lemaradókat serkentik. A tanács pedig keményen torodja meg a rémhírterjesztést és büntesse meg azokat, akik a minisztertanács hatá­rozatával szembeszegültek és nem törődve saját kárukkal, elmaradtak az aratással! Ezen az úton hatódva tűnik csak el a tanácsházáról a csigával és téknösbékáva! „ékesített" szégyen, tábla, így kerülhet csak Sumony a selíyei járás példamutató községeinek sorába. A jó politikai munka a siker elengedhetetlen feltétele Anna-aknán is Az Akaamélyítő Vállalat Anma-aknai DISZ feltáró brigád tagjai a múlt hó­napban minden eddigi gyakorlatot megdöntve több, mint 100 méter vágat feltárását végezték dl egy hónap alatt. A brigád ekkor Molnár István elv­ül* vezetésével bebizonyította, hogy még a bányászatban sincs felső hat-ár minden teljesítményt túl lehet szárnyalni, te* a munkát új módoq szervezik, ha * kitűzött cél elérésében btznak is a dolgozók. A 100 méteres mozgalom kezdeményezője, Molnár elvtárs azon­ban csak egy hónapot dolgozott a bá­nyában s most július elsején elfog­ulta élőbbé helyét a városi DISZ bi­zottságon. A brigádtagok azonban olt maradtak $ mikor Molnár elvtárs el­búcsúzott tőlük, megfogadták, hogy a* általa már előzőleg kidolgozott 130 méteres ciklusos grafikont valóra fog­ják váltani. Molnár elvtárs azonban nem sza­kadt el teljesen a brigádtól. Amikor Anwa-aknára megy g meglátogatja őket, úgy érzi mintha haza menne. Szakmai tanácsokkal, módszerekkel, és nem utolsósorban lelkesítő szóval segíti társait. így volt ez legutóbb, hétfőn délelőtt is. A brigádból - melynek vezetője most Tóbiás Ferenc sztahanovista vájár, — a Sikray har­mad voCt műszakon. Kitörő örömmel üdvözölték * a nagy por ellenére ha­mar lekerültök a porvédők az arcok­ról, hogy Pgy p4r SZ(-)t ;s váltsanak ve e. Mint ilyenkor mindig — a moz- gaomrót beszélgettek s a hiányossá- ká»kr<íí meTek akadályozzák a nnin- kirLii ,rt bizo"y a Tóbiás-brigád egy vei írf, ara^t a vállalása teljesitésé­/, letfőn reggel még mindössze 18.5 fit _rl baladtak előre a ciklusos gra­Y“ «érint előirt S3 helyett. * harmadának tagjai él- b«gy a hónap első öl nap­teniők s ehhez még hozzájárul őt óra kiesés a sűrített levegő hiánya miatt. Már előzőleg is gyakran volt baj a légsűrítővel, mégis csak a napokban kezdtek hozzá a másik gép szerelé­séhez, Azonban a sűrített levegőellá­tás megjavításiával sem szűnik meg minden akadály a Tóbiás-brigádnál. Munkájukat hátráltatja a nagy por is melyet a fúrók okoznak. A vállalatve­zetőségnek már javasolták, hogy spi­rálfúrókat biztosítsanak a számukra, de eziránvban még nem történt sem­mi. De elsősegítené a munkahely por­talanítását, ha a légszívó berendezést közvetlen a munkahelyre szerelnék és természetesen használnák is. Jelenleg a légcsövek, körülbelül 80 méter, már megvannak, de közvetlenül az aknánál még ezek is el vannak bontva. Helyes lenne, ha az Aknamélyítő Vállalat vezetői ezen mielőbb változtatnának. Meg kell javítani a politikai agitációt. Van még egy hiba, amely még en­nél is nagyobb. A brigád tagjai már aiz utolsó lyukúkat fúrtak, hogy új ból repeszthessenek. de aiz előző re- pe.szfésből töltött készet nagy része még mindig a vágatban állít. A szállí­tást csak egy csillés végezte s így természetesen lassan haladt a munká­val. Molnár elvtárs meg is jegyezte, hogy 100 méternél már két csillést kell biztosítani a szállításhoz. Ezek a hiányosságok valóban aka­dályt jelentenek a munkánál de nem jelentik art, hogy a brigád tagjai en­nek ellenére nem érhettek volna el szebb eredményt. Mert bizony egy kis baj van a'brigád versenykedvével is. Valahogy úgy néz ki a helyzet, mintha megelégedtek volna az eddigi eredményűikkel, nem törekednek mér olyan lelkesen, áldozatkészen, mint a ipui’4 hónapban. És. hogy ez ígv van. az a párt. és a DISZ szervezet hibája is. A pártszervezet titkára, Lizán eSV- társ, gyakran fogalkozik a brigád tagokkal, de e7j még mindig nem elég. Különösen egyes műszaki elvtársak részéről nyitvánu 1-t meg az, hogy a politikai nevetőin unka helyett a ma­gasabb keresettel igyekeznek serken­teni a brigád tagjait. Helyes, ha az agitádiónkban megmutatjuk, hogy a magasabb teljiesítmény magasabb ke­resetet jelent, de nemcsak ez a dön tő. Elsősorba^ azt kell megmutatni, még a 100 méteres mozgalmat kez­deményező Anna-aknai DlSZ brigád- nak is, hogy Komló jövője, a Sztálin Vasmű jövője, a szocialista építésünk érdekében milyen hatalmas jelentősé­ge van ennek a mozgalomnak. Az lelkesítse még jobb munkára a Tóbiás brigád tagjait, hogy mindem méter amelyet többet tárnák fel, közelebb hozza ötéves tervünk megvalósítását. Egész bizonyos, hogy Tóbiás Jó­zsef, Sikray Péter, Szabados Márton és a többi elvtársak is emlékeznek arra, hogy a felszabadulás előtt milyen sor ®a volt egy bányásznak. Bármennyit dolgoztak akkor, a keresetből a meg­élhetésre is nagyon szűkösön telített. S ezek a brigádtagok a múlt havi munkájukért fejenként több, mint 4500 forintot kerestek, ugyanakkor megbecsült tagjai a dolgozó nép álla­mának, büszkék rájuk a magyar dolgozók. Erről is beszélnie kell a pártszervezet, de különösen a DISZ szervezet aktívái­nak s akkor a kitűzött jutalom elnye­résén kívül még egy cél áll majd a Tóbiás brigád tagjai előtt is: az öt­éves terv mielőbbi megva'ásításában való példamutató részvétel, akkor to vábbfejloszük a 100 méteres mozgal. mat, melyhez már az északmagyaroi- szágii bányászok is csatlakoztak s eb­ben a hónapban is vatóraváltják az ígéretüket teljesítik a 130 méter fel­tárást. M. Gy. Megkezdte tanácskozását a Bányász Szakszervezet XV. országos küldöttközgyűlése Szombaton délután összegyűltek a bányák szakszervezeti küldöttei, hogy a Magyar Bányaipari Dolgozók Szak­szervezetének XV." közgyűlésén meg­tárgyalják az eddig végzett munkát, feltárják a hibákat és megbeszéljék, hogyan hajtsák végre a bányászat öt­éves tervét. A közgyűlésen megjelent Kiss Károly elv társ külügyminiszter, Harsutyák József elvtárs, a SZOT el­nöke. a Magyar Dolgozók Pártja Po­litikai Bizottságának tagjai; Havrán István elvtárs, a bánya- és energia­ügyi miniszter első helyettese, Tihanyi Alajos és Ilaracska Imre elvtársak, bánya- és energiaügyi miniszterhelyet­tesek, Martin Ferenc élvtárs, a SZOT országos titkára. Résztvett a közgyű­lésen a szovjet bányászok küldöttsége, élén Grigorij Novozsilov elvtárssal, a szovjet bányamunkások szakszerveze­tének titkárával, a csehszlovák bányá­szok küldöttsége, Jan Teper elvtárs­nak, a csehszlovák bányászszakszerve­zet elnökének vezetésével!, valamint a hazánkban üdülő osztrák bányászok több képviselője. A küldöttközgyűlést Pothornúk Jó­zsef elvtárs, a Bányász Szakszervezet elnöke nyitotta meg, -jnajd Blaha Béla elvtárs, a Bányász Szakszerve­zet főtitkára tartott beszámolót. A nemzetközi helyzet elemzése után Blaha elvtárs az ötéves tervünk első felében elért eredményeket ismertette. A többi között a következőket mon­dotta: — Iparunk általános fejlődésén be­lül bányászatunk is hatalmas léptek­kel haladt előre az elmúlt néhány esztendő alatt. Jelenleg szénbányászatunk két- szerannyit termel, mint 1938.ban. Bányaipari dolgozóink fontos helyet foglalnak el a szocializmus építésében, Az a megtisztelő feladatuk, hogy biz­tosítsák iparunk kenyerét, a szemet, el lássák népgazdaságunkat a legfonto­sabb alapanyagokkal, az olajjal, hauxittal. stb.-Éppen ezért elsőrendű népgazdasági érdiek, hogy bányásza­tunk rendszeresen teljesítse, sőt túl­teljesítse tervét. Ezután a szénbányászat gépesítése terén elért eredményekről, majd arról a felbecsülhetetlen értékű segítségről beszélt, amelyet bányászatunk a Szov­jetuniótól kapott. — A szovjet bányászok legjobbjai jönnek el hozzánk és átadják élenjáró tapasztalataikat. Nagy segítséget nyúj­tanak a Szovjetuniótól kapott bánya­gépek: a Donbasz-kombájnok. rakodó­gépek, fejtökalapácsok és fúrógépek is. Blaha elvtárs a Bányász Szakszerve­zet munkájáról, feladatairól többek között ezeket mondotta: — A bányászat előtt álló felada­tok megoldása komoly felelősséget hárít a bányaipari dolgozók szak- szervezetére. Pártunk elvárja n Bányász Szakszervezettől, hogy minden erejével segítse a szo­cializmus építéséért, dolgozó né­pünk felemelkedéséért, a béke megvédéséért vívott harcot. A bányászok szocialista versenyének eredményeit összefoglalva megállapí- totla: * — M unk a versenyéin k komoly segí­tője. fontos eszköze volt a termelés emeléséért, a tervek teljesítéséért ví­vott harcnak. A szocialista munkaVer- seny szervezésében jelentkező hibák azonban élesen visszatükrözik a szak- szervezeti munka gyengeségét. —Tha­lia elvtárs megállapította, hogy a Bányász Szakszervezet még nem vált a verseny igazi gazdájává. A verseny szervezését a bizalmiak­ra kell építenünk, akik minden dolgozóval részletesen megbeszélik a feladatokat, mondotta, majd hangsúlyozta, hogy a verseny nyilvánossága még mindig nem kielégítő. Komoly hiányosságok vannak a szakszervezet és a műszaki vezetés együttműködésében. A termelés egyenletes emeléséről szólva leszögezte: ennek egyik döntö feltétele, hogy jobbén kihasználják a gépeket, megszilárdítsák a munkafe­gyelmei. Tervszerű, szívós és minden­napos harcra hívta fel a küldötteket a fegyelem megerősítéséért és hangsú­lyozta, hogy elsősorban a kétlaki bá- nvászok és a faluról jött dolgozók nevelésére kell nagy gondot fordíta­ni -k. — A munkaidő jobb kihasználása érdekében különösen jelentős a meleg csóka nv-mozgalom. — Ha bányáinkban mindenütt megvalósulna a raielegcsákány-vál- tás naponta 30(1 vagonnal több szenet jelentene — mondotta, — Ez a példa is mu­tatja. hogy a nagyobb fegyelem, a munkaidő jobb kihasználásit olyan tartalék, amely minden költség, min­den új beruházás nélkül, egyetlen új munkás bevonása nélkül azonnal je­lentősen emeli a termelési. Részletesen foglalkozott a továbbiak­ban « szakszehvezet munkájával a munkavédelemben és a szocialista ér­dekvédelemben. Megállapította, hogy a szakszervezet tevékenysége e téren még távolról sem felel meg a köve­telményeknek. A párt. Rákosi elvtárs többszöri figyelmeztetése ellenére sem tapasztalható még jelentős javulás. Végül a szakszervezet társadalom­biztosítási., sport- és kultúrmunkájá- nak eredményeit és a további felada­tokat ismertette. — Feladataink nagyok, de cgyl>en niegtisztelöek is — mondotta befeje­zésük — Az a feladatunk, hogy moz­gósítsuk a bányászokat a tervek tel­jesítésére és túlteljesítésére és meg­adjunk ehhez számukra minden, szük­séges segítséget. Ha ezeket a felada­tokat elvégezzük, akkor elmondhat­juk, hogy megálljuk helyüntket a béke megvédéséért és szocialista hazánk felépítéséért vívott küzdelemben. Blaha Béla elvtárs 1 «'számolója után Kiss Károly elvtárs szólalt fel. Tolmácsolta a közgyűlésnek az MDP Központi Vezetősége és Rákosi Má­tyás elvtárs üdvözletét. Bányászok és a bányák értelmi­ségi dolgozói, a széncsaták hősei jöl- ek össze ezen a küldöttközgyűlésen, hogy megtárgyalják eredményeiket, feltárják a hiányosságokat és iiarcos új vezetőséget válasszanak a dicső multira visszatekintő Bányaipari Dol­gozók Szakszervezetének élére —1 mondotta. — ötéves tervünk meg­valósítása hatalmas feladatokat ró a bányaipar bányász és értelmiségi dol­gozóira. Ennek a nagy feladatnak el­végzését akikor lehet megkönnyíteni, ha a Bányaipari Dolgozók Szakszer­vezetének központja jól vezeti, neveti az üzemi bizottságokat, a műhelybi­zottságokat. — A szakszervezeti munkában jár­tas és a helyi viszonyokat jó! ismerő szakszervezeti aktívákból tesznek a ta pasztáit szakszervezeti funkcionáriu­sok, akikre sok báyatelepen ma nagy szükség van. •— Ötéves tervünkben, hónapról hó­napra nő hazánkban az új gyárak, ipartelepek és munkás lakóházak sza­ma. Ezeknek több és jobb szénre van szükségük. Ezért fordul az egész or­szág dolgozó) népe ma a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének közgyű­lése felé. Pártunk és az ország dolgozó né­pe azt várja a küldöttközgyűlés­től, hogy tárgyalásai és határoza­tai nyomán tovább emelkedjék a in unk a verseny. — A Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének feladata, hogy a ren­delkezésünkre áfló kimeríthetetlen, gazdag szovjet tapasztalatokat az egész bányamunkásság közkincsévé tegye. Segítse, támogassa az új veze­tőség ezt a fejlődést teljes erejével. Végezzen tervszerű munkát a > szakszervezet tagjainak nevelésé­ért, oktató-, sport, és kultúrmun- v kajával emelje a bányaipar dol­gozóinak, széles tömegeinek mű­veltségét, kultúráját. Mindezeiknek a feladatoknak meg­valósításában, amelyek a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének új veze­tőségére várnak, legyenek a kommu­nisták példamutatóan az elsők. Ke­ménységben, harcos kitartásban, or­szágvezető pártunk irányvonalának, orsrágépttö terveink minden télelének betartásában ők legyenek az útmuta­tók. — Legyenek tudatában a bányaipar kétkezi és értelmiségi dolgozói annak, hogy azzal a munkával, amelyet pár­tunk a szakszervezet széles tömegei­től kíván, hozzájárulnak ötéves ter­vünk sikeréhez, építik a szocialista Magyarországot, erősítik a magyar népi demokrácia államát és gazda­ságát és a világ békeszerető népeinek hatalmas táborát. Kiss Károly elvtárs n,agv tapssal fogadott beszéde után Tajkov András elvtárs munkáérdemrendes sztaháno- vista vájár szólalt feL A szovjet bá­nyászok nagyszerű példamutatásáról beszélt, amelyet szovjetunióbeli útja alkalmával a Donyec-medmcében ta­pasztalt. Befejezésül ígéretet tett a kongresszusnak, hogy még a szeptem­ber 2-i bányásznap előtt befejezi öt­éves tervét. Kasza Zoltán pusztavámi bánya­mérnök arról beszéli, hogy üzeme a műszaki vezeti# hibái miatt az elmúlt évben többezer vagon szénnel adósa maradt az országnaik. . Az Idén szorosabb kapcsolatot teremtettek a műszakiak a fizikai dolgozókkal, jól megszervezték a munkát, s június 20-án az üzem befejezte félévi tervét. Június vé­géig 5834 tonna szenet termeltek tervükön felül s ezzel részben letörlesztették tavalyi adósságukat is. A MESZHART István-akna küldöt­te, Nagy Károly hangsúlyozta az üze­mi kollektiv szerződések fontosságát. A szombati tanácskozás végén fel­olvasták Henri Turrelnak, a Szakszer­vezeti Világszövetség bányászati tago­zata főtitkárának táviratát. A vitát ma folytatják.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom