Dunántúli Napló, 1952. júlis (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-06 / 157. szám

NB PLn IMS JULIUS * 2 Á 73. sz. Építőipari Tröszt dolgozóinak fogadalma az alkotmány ünnepére, a III. negyedévi terv túlteljesítésére Drága Rákosi Elvtárs! vti, a 73. sz. Alarm Építőipari Tröszt Icai, műszaki, számviteli és összes ai’.mazottad örömmel és büszkeség^ , i vettük hazánk nagy alkotásának, Sztálin Vasmű építőmunkásainaik, otmányuilk harmadik évfordulójá- k méltó megünneplésére tett foga­lmát. víi a saját életünkön érezzük, hogy t jeent számunkra a Magyar Nép- >atá.rsaság, a dolgozó nép altkotmá- a. Az .alkotmányban leszögezett jo- k és kötelességek, az építőiparban teljes mértékben érvényesülnek. Páritvunknaik és Rákosi ehrtársnak jsaönhetjűk, hogy az építőipar át- érvezése óta, három megye terű- tén valósítjuk meg ötéves tervünk jlkitűzéseit és büszkék vagyunk a.r_ hogy a sok ipari és lakásépítés leJlott, md építjük Közép Európa gyík legnagyobb textilkombinátját laposváron és ugyancsak mi biztosít­ok hős bányászainknak a szénteirme. és fokozását elősegítő modem bá •íyásztakások építését Pécsett és kör­nyékén. , Fogadjuk Önnek, drága Rákosi elv társ, hogy az 52-ee év célkitűzéseit megvalósítjuk és tervünket december 21 -ne, Sztálin elvtáre születésnapjára befejezzük, mert tudjuk, hogy Sztálin elvtárs, s a Szovjetunió tette lehetővé a Magyar Népköztársaság alkotmányá­nak a megteremtését és építőiparunk .további fejlődését. , Alkotmányunk ünnepére, tervünk tdőauőtti befejezésére, az előbbi felada. tok megoldására teszünk fogadalmat: A 73/1. sz. Építőipari Vállalat dolgozói az 1952 es évi tervet decem­ber 21-ére, és ezen belül a III. ne­gyedéves tervet szeptember 26 ára tel­jesítjük. Az igazolatlan mulasztóik arány számát 1.4 százalékról egy szá- za ékra csökkentjük. A II. negyedév termelékenységét a III. negyedévben 5 százalékkal! növeljük. A falazás 70 százalékát Sztahánov- (Makszimenko ) módszerrel végezzük. A meszest bá- nyászliaikások építésénél 112 lakást december 15-e helyett december 10 re hozzuk lakható állapotba. A 73/2. sz. Építőipari Vállalat dolgozói az 1952-as évi tervet decem­ber 15 éré — ezen belül a III. negyed­éves tervet szeptember 25-ére — tel­jesítjük. A termelékenységet a III. ne_ gyedévben 10 százalékkal növeljük. A falazás 55 százalékát Sztáhánov- módszerral végezzük. Az igazolatlanul mulasztók arányszámát 1 8 száza ék ró] 1.5 százalékra csökkentjük. A sárbogárdi tanítóképző építkezését szeptember 30 helyett szeptember 15- re készítjük efl. A 73/3. sz. Építőipari Vállalat dolgozói az 1952 es évi tervet decem­ber 15-re — a III. negyedéves tervet szeptember 25-re, — teljesítjük. A ni. negyedévben a termelékenységet 10 százailékkal növeljük. A falazások 50 százalékát Sztahánov-módszerrel vé­gezzük. Az igazolatlanul mulasztók arányszámát egy százalékról 0.75 re csökkentjük, a Titóék közvetlen szom­szédságában fekvő Beremenidá Cement­gyár építkezésnél a munkásfürdő és iroda építkezéseit 30 nappal előbb be fejezzük. A 73/4. sz. Építőipari Vállalat dolgozói az 1952-es évi tervet decem­ber 15-re és ezen be ül a III. negyed éves tervet szeptember" 22 re teljesít­jük. A termelékenységet a III. ne­gyedévben 6 százalékkal növeljük. A fa azási munkák 60 százalékát Szta- hánov-módszerrel végezzük. Az iga- zolatia,, mulasztóik arányszámát 2.3 százalékról 1.5 százalékra csökkent­jük. A Kaposvári Fonoda főműhely épületéit a klíma és kazánházzal együtt október 31-e helyett október 15 én átadjuk, A 73/5. sz. Szakipari Építő Válla'al dolgozói az 1952 es évi tervet decem. bér 15re, és ezenbefüí a III. negyed­éves tervet szeptember 25-én teljesít­jük. Az igazolatlanul mulasztók arány- számát 0.4 százalékról 0.2 százalékra csökkentjük. A 100 százalékon alul teljesítők létszámát 22 főrő: 10 főre csökkentjük. A 73/6. sz. Épitőanyagellátő Vállalat dolgozói kifogástalan minőségben ad­juk át a munkahelyeknek az anyagot és magunkévá tesszük a SztálinvároiSii dolgozók mozgalmát: „Ép téglát az építkezésekre A 73 7. sz. Épiiletosztalosipari Vállalat dolgozói az 1952 es évi tervet de­cember 21 re, és ezembelüi a III. ne­gyedéves tervet szeptember 25-re tel­jesítjük. A III. negyedévben a terme, lékenységeit 10 száza ókkal növeljük A munka minőségét 96 százalékról. 98 százalékra növeljük. A 73/8 sz. Épüietlakatosipari Vállalat dolgozói az 1952-es évi tervet decem bér 21-re, ezenbelül a III. negyedéves tervet szeptember 26 ra teljesítjük. A III. negyedévben a termelékenységet öt százalékkal növeljük. A 100 száza­lékon alul teljesítők létszámát 9.2 szá_ zaíékró: 6 százalékra csökkent jük. A munka minőségét 98 százalékról 99 százalékra növeljük. A 73. sz. Altem! Éptlőlpmrl Tröszt gépészeti dolgozói a gépek kihaszná­lását 46.1 százalékról a III. negyedév végére 55 százalékra emeljük. A gép mozgatásokat a lehetőségek szerint az éjtazákák foyamán fogjuk elvégezni, hogy ezáltal a gépeknek a termelő­munkából való kiesését a minimális­ra csökkentsük. A gépek hibájából ke­letkezett kieső üzemórákat 2.85 szá­zalékról 2 százalék alá szorítjuk. Anyagtakairékosság érdekében fo gajdjuk, hogy mindazon dolgozóinknál, akik fával és vassal dolgoznak, aiug, 1-ig egyéni megtakarítási számlákat vezetünk be. Hulladébanyagok bedől gozásával a táblászsaluzás mind szé­lesebb bevezetésével a III. negyedév­ben vállalatainknál 450 ezer forint megtakarítást érünk; el, Vá liailataánk- nál megszüntetjük a készletek túlzott felhalmozását. Fóris Kálmán Tröszt pártba, titkár Seregély Aladár Tröszt igazgató. Kalló Péter saaksziarv. tat biz. titkár. Miért nem teljesíti a szigetvári és szentlászlói gépállomás aratási tervét ? A Központi Vezetőség bírálata után megjavítják Kossuth-akna munkavédelmét Hosszú hónapok fáradozásának jó eredményét takarítják be most dolgo­zó parasztjaink. Ebben a munkában nagy feladatuk van a gépállomások dolgozóinak. A gépállomások falun a munkásosztály előretolt bástyája. Raj_ tak van a* egész dolgozó parasztság szeme. Ebben a munkában vizsgáznak a gépállomások igazgatói és összes dolgozói Mert az aratás nagy harc az időjárás viszon­tagságai, a marediság ellem. Egyben versenyfutás az idővel, mert csak né hány órád késés az aratásnál könnyen 6—7 százalékos szem veszteséget okoz­hat. Egy-egy százalék szemveszteség pedig sokszáz mázsa pusztulását je- teoty Gépállomásaink dolgozód, akik a gyors és szem veszteségmentes aratá­sért küzdenek, háta'más mennyiségű gabonával gazdagítják a dolgozó pa­rasztokat — egész hazánkat. Két gépállomás van a szigetvári já­rásban. Még a tavasszal párosversemy- ne hívták ki egymást. Azonban ez a verseny csak néhány napig tartott, most már szinte feledésbe ment. Pe­dig a verseny az, ami felszínire hozza * dolgozók tehetségét és alkotókészsé­gét. Azonban komoly hiányosság, hogv ezt a versenyt nem ellenőrizte, nem támogatta a járási pártbizottság. De nemcsak a versenyben, a betaka- ritási munka előkészítésében sem nyújtott megfelelő segítséget. Nagyon helyes az, hogv a járási pártbizottság ülésein résztvesz a szi­getvári gépállomás párttitkára, a 6Zentfá®zi'ói gépé lomásról pedig az Igazgató elvtárs. A Gépállomások a JB ülések után legtöbb esetben lát iák a feladatokat, amelyek előttük állnak, de sok esetben előfordul, hogy nem tudták, hogyan kezdjenek a feladatok véorehaf áiihoz, vagy csak tudomásul vették, de bem hajtották azokat vég_ je, mért a járási pártbizottság tag iái nem ellenőrizték. Nem számoltatták be a génáli'omás vezetőségét a nagy munkáikra való előkészületekről. Ha néhanapján elmennek a généi omásra, csak felületesen néznek körül. Ha alaposan körülnéztek volna, biz­tosan észreveszik, hogy amikor az arató és csépiőgépkezelőkeit kioktat­ták a hatheti tanfolyamon, csak egyetlen egyszer volt proli tikai e őadás és az oktatás csak a szakmai részre V^rdátozódotit Moflt, amikor ai tr^kto romoknak gyors gépi munkájukkal a gazdagabb termésért folyó harcot kell segíteniük, belenyugszanak abba, ha egy termelőcsoport azt mondja „elvé­gezzük mi kézzel is az aratást.“ Ak­kor ahelyett, hogy ténvetoke: bizony« tanák be, mennyivel előnyösebb a gé. pi munka, egyszerűen arra várnáik, hogy — majd csak meggondol ják ma­gukat a csoport tagjai. így történt ez Somogyhárságyon, ahol napokig állít a szentlászlói gépállomás egyik ara tőgépe kihasználatlanul. Pedig a meg­győző munika nagy je'emíőségét mu­tatja a nagydob-szá-í csonort példája, ahol szintén azt mondták a csoport- tagok: „nem kell a gép, elvégezzük mi magunk is.“ De akkor, amikor a szigetvári gépállomás egyik traktorosa meggyőzte őket,' kiszámította, hogy kézierővel nem végeznének még ilíz nap alatt sem s ennyi idő alatt sok szem peregne ki azonkívül, hogy a gépi erő sokkal olcsóbb. Olcsóbb a gépi aratás Egv aratőgép nap>onta harminc hol dat arat le, arai 1350 forintba kerül. Éhhé® hozzájön még a gép után menő cső p o r t tagok Diák járó munkaegység is, léhát összesen 30 hold learatá-s-a a gép­állomás segítségével 2.700 forint. Ez­zel szemben kézierővel 1200 négyszög öl learatásához négy ember szükséges. A kaszásnak 1.8, a marokszedönek 1.2, a kötözőnek 0 9 és a kötélcsinAló nak 1 munkaegység jár. Tehát 1200 négyszögöl learatása 5 munkaegység­be kerül a csoportnak és ha ezt csőik 20 forintos értékben számítjuk, 100 forint, vagyis kéaierőve: az aratás a csoportnak 210 munkaegységbe, 4200 forintjába kerülne. Nem beszélve ar­ról, hogy később végeznének és fel­mérhetetlen értékű gabona menne ve szendébe. Ezt látva a csoport tagjai nem vonakodtak tovább. Azonban hiányzik ez a felvilágosító munka a járás több részén Ebből fa­kad, hogy nincs biztosítva a területük, nincs biztosítva, hogy végrehajtsák a minisztertanács határozatát és erről Bz ellenőrzés hiányából nem tud a járási pártbizottság. Pedig he'yes len ne, ha ezt a felvilágositó munkát va­lamennyi traktoros végezné s '« járá sí pártbizottság segítené őket ebban a munkában. A sziget vári gépállomás eddig 80 hold gabonát aratott le a négy gép­pel, pedig már négy nap eltelt azóta, hogy teljes lendülettel beindult az aratás ós a járás azt vállalta, hogy hat nap alatt aratja le a gabonát. Te­hát ezalatt a hat nap alatt a négy gépnek 600 holdat kell learatnia, mi­vel a minisztertanács határozata elő­írja, hogy min den ama tógép 150 hol­dat arose on. Ezt m-eg tudták volna oldani, ha két műszakban dogoznak. A lehetőség meg lett volna erre a szigetvári és a szentlászilói gépállo­másokon is, azonban egészen az ara­tás beindításáig nem is beszéltek or­ról, hogy az egyénileg dolgozó pa­rasztoknak is segítenek a gépid erővel. Kizárólag a tszcsk-kel kötöttek szer­ződést, de egyénileg dolgozó paraisizt tál eggyel sem. Még a gépállomás párttitkárának, Hátai István elvtáre- roak is az a véleménye, hogy „nem kötnek szerződést az egyéniek, mert terményben kel kifizetni a munka­díjat.“ a jáTási pártbizottság egyes munkatársai is belenyugszanak abba, hogy „van tó elég a járásban, e vég­zik’azok a munkát“. Nem is próbál­koznak azzal, hogy meggyőzzék a dolgozó parasztokat, arról, hogy, ha a gép végzi a munkát, gyorsabban megy, több termés Lesz, az aratásnál keve­sebb szMmveszteség. Ez a felvilágosító munkának egyenesen a lebecsülését mutatja. Mert a dolgozó parasztoknak egészen más a véleményük. A minisztertanács határozata a szi­getvári és szent ásztói gépállomásokon is teljesíthető, csak a pxrKtikai félvi lágosító munkát keli javítani. Mindenekelőtt a járási bizottságra vár a feladat, bog,v nagyobb segítséget adjon a gép­állomásoknak ezen a téren is, úgy, hogy többször is tűzzék napirendre a gépállomások munkáfát. Ellenőrizzék, hogyan' hajtják végre a miniszterta­nács határozatát. De beszéljenek a gé p>i munika előnyeim a falusi alapszer. vezetek is. A gépállomás pártszerve­zetének tagjai foglalkozzanak többet a traktorosokkal, hozzák nyilvánosság, ra a verseny eredményét, akkor nem kell szégyenkezni a járás két gépál I lomásának azért, hogiv ae utolsók kö zött van. EL L A komlói Kossuth-akna a* «Címűit esztendőben és az 1952-es év eliején a munkavédelmi intézkedések bűnös elhanyagolásában vált nevezetessé. A szakszervezeti vezetők és műszakiak elhhez külön „elméletet“ gyártottak: „A töíbbtermelés növeli a balesetek számát.“ Hasonló nemtörődömség mu­tatkozott a hányáiban való szellőztetés területén. A bányászok egészségének legdurvább veszélyeztetése a szellőzet- len munkahelyek. Ko-ssuth-aknám a bányászok jelentős része 36—iO fokos melegben végezte el termelő munká­ját. E jelenségek természetessé váltak és eléggé elterjedtek. Súlyos következményekkel járt a munkavédelem elhanyagolása Kossuth-aknán a munkavédelmi in­tézkedések elhanyagolása súlyos követ kezményeket vont miaga után. A -bá­nyászoknak elment a muníkakedvük, kedvetlenül dolgoztak, mert látták, hogy nem becsülik meg kellőképpen a dolgozók egészségét. A »nalkszeo-ve- ueti vezetők és műszakiak figyelmét elkerült* az a tény, hogy az egészség- védelem elhanyagolása akadályozója a terrvteljesdtésnek is. A szakszerveze­ti vezetők ugyan Látták, hogy állan­dóan emelkedik a betegek száma, de ennek az összefüggését nem láttáik meg az egészségvédelemmel és a terv nem teljesítésével. Pártunk álltandöan figyelemmel kí­séri az ország problémáit és a hiá­nyosságokra időben felhívja a gyárak, vagy illetékesek figyelmét. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1952 június 27-i és 28-i ülése többek között fényt derített arra is, hogy Kossuth-akmán elhanyagolták a mun­kásvédelmiét. Horváth Márton elvtárs előadásában elmondotta: „Nem véletlen, hogy Komló egy­szerre „vezet“ a munkavédelem bű-nős elhanyagolásában és a terv nénit eije.sítésében.“ A Kosánfh-aiknai szakszervezeti ve­zetők megbeszélték Horváth Márton elvtársinak, a Központi Vezetőség ülé­sén mondott bírálatát Komtó egész­ségvédelméről. Határozatot hoztak ar­ra, hogv ebből a bírálatiból kí'ndn'va megjavítják Kossnth-akna egészségvé­delmét. Va-lórarváltják azt a jetlszót: „Legfőbb érték az ember“. Preisendőrfer József rMársat meg- rálasztolták munkavédelmi felelősnek, Mindjárt el is látták feladatokkal. Ha­vonta egyszer végigjárja a munkahe­lyeket, ellenőrzi, hogy a megfelelő mnnikavédie’lmi intézkedéseket betnrí- ják-e. Azonban ezeket a feladatokat egyediül PreisendiÖTifer elvtárs nem tudja elvégezni. Épp>en ezért függet­lenítették Miajos Ferencet, Kossutth- a-kna biztonsági felelősét. E két elv­tára kiépítette magának az aktíva- hálózatot. Minden mezőbizottságban egy munkavédelmi felelőst neveztek ki és minden fejtési csapatban [s. Ezeket az aktívákat vagyis munkavé­delmi fe'eiősöket ellátták feladatokkal. Felelőssé tették őket azért, hogy mun­kahelyeiken a dolgozókkal betartas­sák a balesetelhárítási intézkedéseket. Az aktívák segítségével azután me- kikezdtelc a nehezebb feladatok meg­valósításához is. Első és legfontosabb feladatuknak tartották Kossuth-akna szellőzte­tésének megjavítását. Mindjárt javasolták az üzemvezetőség, n-ek, hogy ventillátorok beállításával és a lépajtók megjavításával szellőz­tessék a bányát. Nem elégedtek meg azzal, hogy javaslataikat az üzemveze­tőség elfogadta, hanem addig harcol­tak, még ezeket meg is valósították. A II. üzemnél 290 -k-öbös ventillátor tisztítja a levegőt, megszűntek a 36—- 40 fokos meleg munkahelyek. De így van ez a bánya többi részében its. A szakszervezet javuló munkáját jelen­ti az, hogy Koss-ulh-aknán csak a 3-as csapat bányászai dolgoznak 36 fokos melegben. De mindjárt hozzá is tehet­jük, nem sokáig. Még a héten kilu­kasztják az eSővájást és akkor egy csapásra megváltozik a légj árat. Vagy is a 3-as csapat tagjai is szellőzött munkahelyen harcodnak majd a több csille szén kitermeléséért. A statisztika azt mutatja, hogy bal­esetek leginkább az új munkások kö­zött fordulnak elő. Ennek az o(ka: nin­csenek eléggé kiképezve a bányamun­kára, De a napokban ezen « változ­tattak. Miniden újonnan felvett mun­kásnak hat napig a bányát kell jár­nia egy tapasztalt vájár kíséretében, így lehetővé teszik az új munkásnak azt, hogy még mielőtt megkezdi a ter­melő munkát, már ismerje a bányá­ról a legfontosabbakat. Ezzel párhu­zamosan csökken a balesetek száma. Ugyancsak a dolgozók egészségvé­delmét szolgálja az is, hogy minden bányász részére fürdőpapucsot készít­tetnek. Fürdés után nem (kell majd a hideg betonon ácsorognia. Még szá­mos munkavédeTjmd intézkedéseket so­rolhatnánk fel. Mindezek azt bizo­nyítják, hogy Horváth Márton eMárs- realk a Központi Vezetőségi ülésen el­mondott beszéde után a Kossuth-aknaj szakszervezet komolyan foglalkozik a munkavédelem kérdésével. Az itt fel­sorolt munkavédelmi intézkedések a szakszervezet javuló munkájáról tesz­nek tanúbizonyságot. A mnnkavédelem megjavításában jelentős szerepet játszik a szak­szervezeten kívül az üzemveze­tőség. Hiszen nekik kell végirehajtaraiok * munkavédelmi bizottság javaslatait. Az elmúlt esztendőhöz viszonyítva ezen a téren értek el szép eredményeket. Több javaslatnak gyakorlati megvaló­sításával! védték a bámyászok egészsé­gét. De ez a javulás a követelmények­hez viszonyítva, egyáltalán nem kielé­gítő. Sok értékes kezdeményezést hagy tak Figyelmen kívül Az akna körüli árkokat nem temették be, a bánya­üzem elsősegélynyújtó helye szűk, rosszul világított, a határidő eltelté­vel sem változtattak rajta stb. Sőt már odáig fa jult a dolog, hogy ami­kor Major Ferenc biztonsági felelős kérdőre vonta a műszakiakat, Mátrai csúcsüziemivezető kijelentette: „Maguk csak mindig azt hangoztatják: leg­főbb érték az ember.“ Mátrai üzemvezető figyelmébe ajánljuk a következőket, melyet Horváth Már­ton elvtárs mondott a Központi Veze­tőségi ülésen: „Az az igazgató, aki a* ÜB és gyakran a pártszervezet hall­gatólagos jóváhagyásával elsősorban a munkások biztonságát szolgáló kiadá­sokon takmrSkoakodlk, az pazaról a dolgozók életével és egészségével és nem méltó arra, hogy a proletárdikta­túra Idején igazgató legyein,“ Kossuth-akna szakszervereti vezetői az üzemvezetőséggel karöltve ,a mun­kavédelem tarén pótolják be m elmu­lasztottakat, Ezzel kettős célkitűzést valósítanak meg: először védik a dol­gozók egészségét, csökkentik a betegek számát, másodszor pedig lehetővé te­szik azt, hogy Kossuth-akna teljesítse a tervét. Kiemelkedő eredmények a Kesztyűgyárban A Pécsi Kesztyűgyár dolgozói Is lel­kesen csatlakoztak a Duclos Gyár kez­deményezéséhez és üzemünkben is tar­tunk koreai műszakot. A lelkes műn- kának már az első műszakon szület­tek kiemelkedő eredményei. Leipám László kesztyűszaibász 146, Marton Ist­ván 126 százalékra teljesítette a ter­vét. Az alagirózólk közül a legszebb eredményt Kiss József né érte el 162 százalékos teljesiftményéveL A gépi varrónők közül a legszebb eredményt Ném/elh Mária érte el 146 százalékos teljesítményével. Odor Sán- doirné 1218 százalékos eredményt ért el. A Kesztyűgyár dolgozói megígérték, hogy ezeket az eredményeket tovább fokozzák, hogy munkájukkal Is bebi­zonyítsák a koreai nép iránt érzett szeretetüket. Gyenes Antalné tudósító. Á Porcelángyár fiataljai Koreáért A Pécsi Porcelángyár DISZ-fiataljai kimagasló termelési eredményekkel harcolnak a koreai műszak sikeréért. Szeles József, aki naponta egyfajta szigetelőkből eddig átlagosan 150 da­rabot készített, ma már ott tart, hogy átlag 300 darabot készít el naponta. Ezzel som elégszik meg, teljesítményét továbbra is fokozni akarja. Hni-son'ó- an a 200 százalék fölé emelte telje­sítményét Kovács László elvtárs is. Eriaberz Margit, aki ugyancsak szi­getelőt készít a gyárban, a koreai mű-' szak alatt teljesítményét 210 darab­ról 280 darabra emelte. A műszakok alatt 30—50 százalékkal emelkedett a többi fiatalok teljesítménye is, köztük Aimbróczi Ferencé, Bence Annáé. Cséplő Pauláé, Gábor Lajosé. Kerekes Istváné, Lesch Lászlóé. ó fiatalok a gyűjtésben j* élenjár­tak s keresetük 2—3 százalékának meg­felelő összegért vásároltak koreai bé­lyeget Koós János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom