Dunántúli Napló, 1952. júlis (9. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-01 / 152. szám
2 1952 JULIUS 1 ** Ä P 1, Ó A párt- felvilágosító munkája a tömegek között (Folytatás az első oldalról) elviszik a párt álláspontjához és megkönnyítik nekik azt, hogy saját tapasztalatuk alapján felismerjék a párt politikájának helyességét, azt jelenti, hogy a tömegeket a párt öntudatának színvonaláig tudjuk emelni, s ekénl biztosítjuk a tömegek támogatását, készségüket a döntő harcra.“ Eleget teszünk-e a tömegmeggyőziés és mozgósítás e követelményének? A párt politikája, helyes, az osztály és a párt. közötti viszony áltáléiban za vartatan, 'de számos pártszervünk és Bzerveaatünk munkájában a meggyö zés helyett az adminisztrálás jelemzi a vezetést. Legtöbbször nem lehet különbséget tenni a megyei és járási pártbizottság, továbbá a megyei és járási végre- hajtg bizottság határozatai között az egyes kormányintézkedésekkel kap c»o árban: operatív állami feladatok felsorolását tartalmazza mindkettő. A párSíiienörziés gyakran elveszti párt- jellegét és összekeveredik az állami ellenőrzés feladataival. Mindez természetesen nem azt jelem!1!, hogy pártbizottságaink távolabb kerüljenek az állami, termelési fel adatoktól. Pártsze.rveink felelősek a tw igifölieJő állami szervek munká jáért U- Irányító és ellenőrző munkájuk te _ fos kibontakozásához jobban meg kell tanulnunk, hogy párt'bizottságiaink az állam feladatait az állam szerveivel végeztessék ol. A tanácsok fiataJ szervek és fejlődésünkké: összefüggő en megvannak még a koalíció idejéből maradt „mindenes munkának'1 maradványai pártunk gyakorlatában: ez egyik oka. hogy nem egy területi;,n a párt még mindig az állam helyett próbál, dolgozni. Másrészt azért is vonzzák pártbizottságainkat az ilyen ,.akarni módszerek“, mert adminisztra tív jellegüknél fogva könnyebb feladatnak tűnnek, mint a helyes politikai irányítás és az állami feladatok politikai tömegmunk-ával történő alátámasztása. Kii önösen szembetűnő az administrativ rendszabá’yo-k mögé húzódás a fegyelem megszilárdítása, vagy a beadás kérdéseinél. A tömegmozgósító politikai munka megjavításához emidini kell a helyi vezetés színvonalát. Központi Vezetőségünk országos irányítást ad. tehát a kérdéseket általában országos érvénnyel veti fel. Pártbizottságaink munkáját fenyegeti áz a vészé y: ha ez átfo-gó érvénnyel felvetett célok a pártbizottságok határozataiban. is — ugyanígy jelennek meg, akkor az átfogó — általánossá válik, egyszerű ismétlés lesz. Pártbizottságaink gyakran a postás szerepét játsszák, mert a.holyi poiliídkai tömegmunka kidolgozása helyott a ,,Jéyite: ütemtervét“ határozzák el. Súlyosbítja ezt a hibát, hogy a KV mjjt. prop. osztálya nem nyújt meg- 1 elelő segítséget. Mi magunk is gyakran megelégedtünk a megtárgyalás és továbbítás ilyen formális ,, ütem tervével“, ahelyett, hogy tapasztalatok fe - hozásával és átadásával, a határoza tok politikai lényegének mélyebb ma. gyaráZalával segítenénk emelni a he lyi politikai tömegmunka színvonalát. Pártbizottságaink munkájának felsorolt hiányosságai távoíróM sem általánosak. Számos példa van arra, hogy pártbizottságaink magasszínvonalú és tervszerű felvilágosító‘munkával oldják meg a meggyőzés és tö moginozgó.-ótás feladatait. Helyesnek tartottuk azonban, hogy itt a Központi Vezetőség ülésén teljes nyoma- tékkai! elsősorban a hibákra irányítsuk a figye met. Népnevelőm unkán k feladatairól rasztol, hogy a papok és grófok birtokait vegryia saját tulajdonába, vagy arról-e, hogy fordítson hatat az évezredes egyéni gazdá kodásnak és lépjen a saociafjisitia termelés útjára? Klasszikusaink tanítása, a tények, Szovjetunió és a magunk tapasztala tai azt 'bizonyítják, hogy a nehezebb fel adat, az utóbbi, ami nagyobbrészt még hátra van. A megnyugvás, az önelégültség, sőt gyakran az opportunizmus hibáival terhelt politikai munkával a tömegne vetésnek ezeket a feladatait elvégezni nem ehet. Meg nem hátráló harcos és szívós tömeginunkára van szükség, amelyben megtalálja a maga napi harci feladatát minden egyes párttag és tagjelölt, sőt a pártunk mögé sora kozó rokomszenvezők óriási tömege is. Politikai nevelőmunkánk színvonalát és állandóságát mindenekelőtt azzal biztosítjuk, hogy mozgósítjuk és harcbarvisszük a tömegeket a II. kon. gresszus határozatainak megvalósításáért. TömegfeUvilágosátó munkánk feladatait megszabja: a felemelt ötéves terv; a falu szocialista átalakítása; az éleződő nemzetközi helyzet, mely a békeharc, a hazaszeretet és az álV ampolgári helytállás fokozását első- K'ndű feladattá teszi. Vegyük sorra a népncvelőmunka elL sorolt feladatait. Az ötéves terv végrehajtása egyértelmű a szocializmus szilárd alapjainak megépítésével hazánkban. Jobban meg ke'l világítanánk az idei, döntő tervév főcélját: ez az alapanyagbázis, vagyis a szén , vas, olaj. és villamos- energiatermelés kiszélesítése, továbbá a gépgyártás tokozása. Ebben a7 évben vas- és acé'te.rmi.'íésün'k megközelíti az eredeti ötéves terv teljes elő. irányzatát. Nyersvas , acél - és hengere tacéltermelésünk már ebben az évben eléri a háború előtti termelés 220 "225 százalékát. Most végezzük azokat a nagy beruházásokat, amelyek biztosítják a-z ötéves terv legifontio- saibb alkotásainak, a Sztálin Vasműnek, a diósgyőri kombinátnak, a borsodi kooperációnak, a (isza'öki öntöző műnek, a budapesti földalatti gyors. vasútnak időre történő megépítését. Több. minit 150 új ipari üzem kezdi meg ebben az évben a termelést. — Mindehhez négyinil.iárd forinttal többet fordítunk a beruházásokra, mint az elmúlt esztendőben. E feladatok gyütfes megvalósítása megköveteli, hogy ez az év döntő legyen a termelékenység emelése, az önkö’tség csökkentése, a takarékosság, a mun- kafegyéV-m megszilárdítása terén. Ä tömegek felvilágosításának és meggyőzésének hiányosságai annál tűrhetetlenebbek, mert a szocializmus építésének olyan feladataihoz érkéz tünk, amikor nem ' elégedhetünk meg « szocialista öntudat, magatartás fegyelem mai ' színvonalával, sem a munkásság, sem a parasztság, sem az értehniség körében. Csak úgy tarhat juk és fokozhatjuk a szocia,izmus épí lésének ütemét, ha a szocia'ista munkafegyelem visszaszorítja üzemeinkből és mezőgazdasági termelésünk szocia. lista szektoraiból a jegyelmezetl"nség polgári örökségét: ha emeljük az ál lampolgári fegyelmet egész népünkben; ha fokozzuk ipari és mezőgazda sági termelésünkben az új technika p'sajátitását, s ha mindezt alátámasztjuk a marxizmus-leninizmus világnézetének elmélyítésével népünkben Gondolják el. elvtársak: mi volt a könnyebb? Arról meggyőzni a munkást. hogy zavarja el Chorinékat és a Welss bárókat és a munkapadok után fogpnílja el az igazgatói irodák íróasztalait is — vagy a mai feladat: a kispolgári fegyelmezetlenség, önzés, haszonlesés legyőzése és az önkéntes, öntudatos szocialista munkafegyelem tegsaéésebb elterjesztés?? Vagy mi volt nehezebb? Arról meggyőzni a pa. A terv teljesítéséért és túUetjesíté sóért folyó politikai tömegmozgósítás sikere mindenekbíött versonyagitáci- órikon múlik. A legutóbbi és a tavalyi rövid versenyszakaszokat az jellemezte. hogy a dolgozók felajánlása, lelkesedése magasabb fokon állott, mint" maga a teljesítmény. Ennek első és alapvető oka. hogy a dolgozók sz-o. c allste kötel'ezettségváUia'ásainiak vég rehajtását nem segítjük eléggé meg felelő nyilvántartássá . ellenőrzéssé és népnevel'iőmurkával. A dolgozók ebből azt a következtetést vonják le. hogy szocialista köte’czettségvállalá saikat üzemi párt- és szakszervezeteink, va amint a műszaki vezetők nem méltányolják, lebecsülik. Terjed az a nézet: ,,ha teljesítem felajánlásomat, jó, ha nem, úgyis jó. senki nem kéri számon tőlem.1' Soroljuk el röviden a versenyt alátámasztó politikai munka legfonto s-aibb fo.adatait: 1 Agitációnk céljává a felajánlások válogatás nélküli gvüj téso helyett a vállalások teljesítését kel tenni. 2. A teljesítés nyilvántartása és a fo vamatos ellenőrzés megkönnyítése céliábó; az egyéni vá válások alapja általában a tcijcs-ítménv- sz.áza'ék legyen, a helyi követeimé nyéknek megteli' öen kibővítve a mi nöseg, a takarékosság,-a mun.kafegyc lem megszilárdítására vonatkozó vá' ki,lésokk ab 3. F.t kell karolnunk a területi válla ások új. eredményes versenyformáját, amelyben nemcsak egy egy üzem. hanem egész iparág és terület dolgozói egyesítik fe Iáján lásaikat. A borsodi kohászati üzemek. Sztálin város építői és az RM Müvek dolgozóinak nagyjelentőségű kezde ményezését bijes erőnkkel támogatni kel . A területi versenynek ez. az új formája nagymértékben növeli a helyi párt- és szakszervezetek felelősségét ~és aktivitását, fokozza a közös vállalást tevő üzemek egymás,közti versengését 4. A verseny megjavításának talán legdöntőbb fedtétek? a műszakiak jobb bekapcsolása. Elsősorban rajtuk múlik, hogy minden egyéni és közös vorsenyváilalás meg feleljen az adott munkaterület aktuális termelési követélményeinek. Rajtuk múlik a hosszabb versenyszakaszok nyújtotta lehetőségek kihasználása a termelés folyamatos, ütemszerű fokozására. Rajtuk műik a verseny alátámasztása jobb anyagellátással, munkaszervezéssel, az állásidők csők kerítésével, a fegyelem javításával. A munkások és műszakiak szoros együttműködése ELvtársak! A feladatok ilyen 'egy szerű számbavétele még nyiivahagyja a munka versennye kapcsolatos legdöntőbb elvi kérdést. Sztálin elv társ tanításaiból tudjuk, hogy a szocialista murlkaverseny termelésünk fö hajtó ereje s egyúttal a munkához fűződő szocialista viszony legfontosabb iskolája. Ezekben, az években, amikor üzemeinkben százezrek tanulnak meg szocialista öntudattal gondolkozni és do gozni — neveljük dolgozóinkat mindenekelőtt a szocialista kötettezett- ségvállalások komolyságára, az adott szó szentségére. Nemcsak a termelés és a tervteLjesítés alapvető érdekeit, hanr-m e nagty nevolőmunkánik ered menyeit ássa alá, aki fölényesen, bizalmat lanuft, bürokrata módjára kezeli a dolgozók felajánlásait. Rákosi elv- társnak tett termelési ígéreteit. A munka,verseny, melyet Sztálin elv társ a dolgozók „forradalmi önkritikájának" nevez, elsöpri útjából a régi technikához tapadó aggályoskodást a terv teljesétését illetően. Ez a forradalmi önkritika kritikává változik az olyan imnlisztériumi emberekkel, igaz ga,tókkaf műszakiakkal szemben, akik nem támaszkodnak eléggé a munkások kezdeményezésére, akik zavaró tényezőnek tekintik a dolgozók felfokozott termelési aktivitását, akik csak - annyit vesznek észre a versenyből, hogy növekszenek a nyersanyag- és energiaellátási gondjaik és nr.lhezieb- be-n boldogulnak a megcsontosodott, régimódi munkaszervezéssel. Vannak igazgatok és műszakiak, akik úgy képzelik, hogy a világ természetes folyásához tartozik, ha az anyagszükséglet setejtgyártás követ, keztében növekszik meg. Vannak, akik rendbenJévö dolognak tartják, ha több termelés címén többszörös munkaidőtúllépés, s ennek következményeként munkabéraliaptúl épés mutatkozik. Viszont zavaró tényezőnek tekintik, ha a verseny lendülete követel több nyersanaiyag-ot, energiát és szerszámot, a növekvő termelési kapacitást jobban kihasználó, rugalmas munkaszervezést. Agitációnk sikere és eredménye az is, ha a dolgozók harcolnak a fogadalmuk teljesítéséhez szükséges műszaki feltétetekért és .egyáltalában nem elégszenek meg a felajánlások megtételével. Amennyire helyesen és joggal követeli meg min_ den igazgató, műhelyfőnök, mester, hogy a műszak-kezdésinél,, sőt a műszak,kezdés e őtt minden doilgozó munkára készen ott legyen munkahelyén, ugyanilyen joggal követethetik mag ezek a dolgozók, hogy á Íjon rendelkezésükre a nyersanyag, a szerszám, a rajz, vagy egyéb munkámcgbizatás. Azt kívánják és-követelik ezek a doL gőzök, hogy a fegyelem kötelezettsége kéto daiú legyen, ők nemcsak ide. jütet. hanem munkaidejüket akarják az üzemekben tölteni, nemesek a reg g-c 1 i és esd lebélyegzéssel, hanem két kezük munkájából nap, mint nap ki kerülő több és jobb termékkel akarnak helytállni a7 üzemekben. Ugyanakkor, aki oktalan módon elijeszti a műszakiakat, azt teszi, amit a kapitalisták, lei-le minden eszközzel azon voltak, hogy ,.a mérnök cs a munkások között a szakadék a legnagyobb legyűri.“ (Rákosi). Ezek a törekvések találkoznak az imperial íz inus törekvéseivel, amely a népi de mokráciák országaiban mindenütt igyekszik szembefordítani á mü^zalUa kát r. munkásokkal. Meg ke-; értetni, hogy az értelmiség nem a régi már A kapna izmus viszonyai kötött csak egy parányi rész képes arra. hogy szakítson a burzsoáziával és a munkásosztály oldalára álljon — a szocialista építés idején a ritka kivétel- bő; tömeges jelenség lett. Ugyanakkor azt sem szabad elf,"tejleni, hogy ez az értelmiség sem mindig elég szilárd, könnyebben visszacsúszik, mint az élenjáró munká.-. Látnia, tapasztal nia kell pártszervezeteink ásandó támogatását. Ez meggyorsítja, kiszé e- sití műszaki értelmiségünk Jejlődését, amely abban nyilvánul meg, bogy felkarolja a munka versenyt, jobban szervezi az anyag- és szerszámcli’átást, segíti o helyes kezdeményezéseket — ugyanakkor keményen fellép a rend bontókkal, lógósokkal szemben. él azokkal a jogokkal, amelyekkel népi demokráciánk felruházta. Ezen az alapon jön létre az élenjáró munkások és műszak Utk szoros együttműködése, amely a szocializmus építésének ha talmas előre endítőjo; áldásos hatás sál van mind a műszaki tudományos fejlődésre, mind a termelés emuiké désóre. A műszakiak átveszik az ólen. járó munkások példamutató munka stiíiiusáit, maguk is kezdeményezőkké válnak, ugyanakkor a munkások elsajátítják a magasabb műszáléi képzettséget, ami gazdagítja az újítási lehetőségeket, nőve i a munka terme. icenységét. ' A munkás-paraszt szövetségről Az. ipari termelés utón rátérünk a másik alapkérdésre: a munkás-paraszt sziövet-séggel és a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos politikai munkára. A munkásság és parasztság szövetségének más volt a tartalma a fordulat éve előtt és más tett azóta, amióta az országban a munkásosztályé lett aiz osztatlan hatalom és napirendre került a szocializmus állapjainak 3-erakása, nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is. Szükséges, hogy ezze kapcsolatosan emléke,ze- ■tünkbe idézzük Sztálin elvtárs tanítá. sát arról, hogy nekünk nem akármi- -lyien munkás paraszt szövetségre van szükségünk, hanem csak olyanra, amelyben biztosítva van a munkásosztály vezető szerepe, amely erősíti a munkásosztály pozícióit, a szocialista építést szolgálja; tehát olyan mun kés-paraszt szövetségre, amely a dot. gozó parasztságot is rávezeti a fejlődés szocialista vágányára. A munkásság ma is segíti szövetségesét, a parasztságot, segíti iparcikkekkel, gépekkel és elsősorban segíti a mezőgazdaság szocialista fejlődésének előmozdításával A d-oUgiozó parasztságnak is köteles sóge segítem . a szocializmust építő munkásosztályt a népi demokratikus á llamot. Ezt a segítést, a munkásosztály iránti szövetség hűséget meggyőzéssel, neveléssel, politikai munkával áfiiami intézkedésekkel kell megszilárdítani és fejleszteni a do gozó parasztságban — leküzdve a kétségkívül fennálló nehézségek:,t. A fő nehézségek a következők: 1. a földhözjuttatás és az egyéni gazdálkodás megerősödése következte ben. részben fokozódott a do gozó parasztok gondolkodásában a futajdono. si beóÜl'toititaág, A földreform kettős hatása következtében a zömöt kitevő középparasztok helyeslik a népi demokratikus rendszert, elismonk. hogy jó. gazdasági helyzetüket munkásosztályunknak köszönhetik, de ugyanakkor többségük még tartózkodik a sző. vetkezeti gazdálkodástól. 2. Népi demokratikus rendszerünk által a dolgozó parasztságnak nyújtott rendszeres állami támogatás és engedmények (adófizetés, fölídmegvál- tási ár, törlesztésnél adott hátralék, stib.) egyrészt mellénk állították a régebben habozó paraszti tömegeket, másrészt az egyoldalú segítség és az engedmények következtében a ■ parasztság soraiban elterjedt az a nézet, hogy a munkásosztáy segítségét nem kell az álúam iránti kötelezettségük teljesítésével viszonozni. Ebből következik, hogy a munkás- par-asizt szövetség további -erősítésének mai legfontosabb feladatai: 1 megnyerni a dolgozó parasztság egém szét az állam iránti kötelezettségek maradéktalan teljesítéséhez; 2. megszilárdítani a szocialista szektort a mezőgazdaságban, megnyerni a dolgozó parasztok egyre szélesebb tömegét a tsz-ekbe való belépésre. A munkás paraszt szövetségnek • ismétlem — a szocialista epina-, szolgálnia. A parar- biztosítása a szocialista építésiben akár a termelőszövetkezetekben ki fejtett termelő munkája, akár az állam iránti kötelezettségeinek pontos teljesítése révén — az egyet rn po.i- tika, amely a munkás paraszt szövet. 9éget. tehát a dolgozó parasztság érdekeit is szolgálja. A parasztság megérti ezt. Tudják, hogy a diósgyőri irohók és Szláiinvá- ros megépítése éppúgy paraszti", ^int ..munkás'' érdek — amint az or. szag békéje és biztonsága is az Az adózási és beadási kötelezettségek ja vuló teljesítése, továbbá a december 1-i rendszabály fogadtatása bebizonyította. hogy dolgozó parasztságunk megérti és támogatja pártunk politikáját. a közteherviselés po litikáját, a szocialista építés érdekében. Ugyanakkor akadnak egyes párt és vehető állami funkcionáriusok (a föld művelés ügyi minisztériumban és egye biitl), akik a munkásosztá l’-yal szem ben akarják ..védeni" a fault lazítani szeretnék u közteherviselést, ami vagy arra vezetne ha engednénk, —hogy a szocialista építés terheibő aránytalanul sok hárulna az ipari munkás- osztályra és a többi városi dolgozóra, vagy arra, hogy lassítanunk kellene a szocialista iparosítás politikáját. — Ezért kell fe lépnünk az ilyen opportunistákkal szemben, akik ha nem vigyázunk —, alááshatják a szociális. ta iparosítást is a munkás paraszt szövetséget is. Az ilyen jelenségekre a kezdet kezdetén fel keli figyelai, mart ez ma az opportunizmus legkomolyabb jteuemtikezési formája. A termelőszövetkezetek Térjünk rá a termel őszövetkezetek megszilárdításának kérdésére. A megszilárdítás feladataiból kiindulva, az eddiginél következetesebben kell politikai tömegmunkánk hangsúlyát a szocialista szektorra helyezni olymódon, hogy — elsősorban példamutatásukkal — a szövetkezetek, gépállomások, állami gazdaságok a nevelőmunka igazi központjaivá váljanak az egész falu számára. Ahhoz, hogy a , dolgozó parasztsággal megismertei, síik és elfogadtassuk a szocialista nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, fö feladat, hogy a mezőgazdaság szocialista szektorában dolgozók között kifejlesszük a szocialista öntudat olyan fokát, amely biztosítja a fegyelmezett munkát, az állam iránti kötelezettségek példamutató teljesítését, a közös tulajdon védelmét, a termelés magasabb kultúrájának elsajátítását és alkalmazását. A termelőszövetkezetek, különösen az állafcbeadásnál, elmaradnak az állam iránti kötelezettségek teljesítésében. Míg például Fejér megye a ser- tésbeadás tervét 70.3 százalékra teljesítette, addig a megye termelőszövetkezetei csak 20,i6 százalékra. Találkozunk a tez-en belül munkaegység-hígítással, el nem végzett, vagy rossz minőségű munkáért teljes munkaegység elszámolásával, a terület és a munkaegység tört számainak felfelé kerekítésével. Hogyan neveljük így a falu dolgozóit az egyéni gazdálkodás és a szövetkezeti élet első parancsolatára, amely úgy szól. hogy az. áljam járandósága mindenekelőtt?! A tsz-tagok felelősségérzetét fejleszteni kell nemcsak a saját kollektívájukkal, hanem az egész dolgozó parasztsággal kapcsolatban. Tudatosi- tani J.-.ell bennük, hogy a magasabb- tewhí. kidtúrákabb, új paraszti élet úttörői. Modern, nagyüzemi termelési módszereikkel nem csupán saját jövedelmüket fokozzák, hanem általában segítik a falu dolgozóit a paraszti robottól való szabadulásban. Döntő jelentőségű az. agrotechnika és n gépi munka megbecsülésének fokozása. A DISZ-szervezetek, elsősorban a gépállomások segítségével, szervezzék meg a technika és az új termelési, állattenyésztési módszerek iránt lelkesedő falusi fiatalokat, akik elsajátítják a gépek kezelését, népszerűsítik _ és alkalmazzák az új termelési módszereket, az élenjárók tapasztalatait. Békemozgalmunkról Az ipar ós a mezőgazdaság napi mozgósítást kívánó feladatain túl politikai felvilágosító munkánknak válaszolnia ke!) azokra az átfogó jellegű kérdésekre, amelyek felvetődnek a tömegekben. Ezek közül egviko a legfontosabbaknak az imperialisták háborús provokációnak leleplezése é5 visszaverése, Horváth elvtárs ezután az amerikai imperialisták gyalázatos koreai agresz sziójáról és a Tito-banda fasiszta gaztetteiről beszélt, majd így folytatta: Az imperialista háborús provokációk különös jelentőséget adnak békénk védelmének. A június l.j megyei béketalálkozók ékesszólóan bizonyították. hogy immár nemcsak a ma- ífyar munkásosztályt, hanem a parasztságot és értelmiséget is a rokon- szenv egyre szorosabb kapcsolata fűzi a béke ügyéért harcoló népekhez, » e harc kiemelkedő hőseihez. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a nemzetközi szó. lidaritás nagy eszméjével a béke- mozgalom itatta át tömegméretekben a magyar falut. Ugyancsak nőtt a bé- kemozgalom mozgósító ereje a termelésben. A mozgalom fő hiányossága topább. r;t is az hogy nem küzd eléggé a soraiban fellelhető pacifism hangulatokkal. Nem mozgósít eléggé helytállásra és nem tudta megoldani a béke védelmének szükségszerű ÖRszekapcsoláAát a honvédelemmel. Meg kell magvaráz. ni. hogy r kett<it lőhet ellen különválasztani: békevédetem honvédelem nélkül annyit jelent, mint kitárni orszá. aitnk határait az imperialista feneva. dáknál:. Fegvvertelenségünk. vagy éppen „kiesi ságünk“ pacifista hangoztatása háborús felhívás lenne a Tito- bunditák és gazdáik számára. Meg kell magyarázni hazánkban a béke minden hívének, más szóval minden becsületes dolgozó embernek: amíg a koreai pestisterjeszlők fenyegetik * békét addig békevédelem és honvédelem egy As ugyanaz. Bizonyos pacifista elferdüli* tapasztalható a békemozgaiom fő jelszavával kapcsolatban is. A „munkával a békéért'1 jelszó helyes, mert milliók szá. mára magyarázza meg. hogy jelenleg a termelés a legközvetlenebb és legáltalánosabb egyéni hozzájáruld« Ú
