Dunántúli Napló, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-24 / 146. szám
1952 JUNIUS 24 N Ä P L O 3 mPHnémSkem gabonáért I Áz első közös aratás a kaposszekcsői Táncsics tszcs-ben (Sásdi járási tudósítónktól) Még csak gyengén szürkül a keleti dombok felett, de a kaposszekcsői Táncsics tszcs dolgozói apró csoportokban áldva, már izgatottan beszé l getrnek az áipaföld szélén. — Nem kell izgulni, meglátjátok, •hogy milyen gyorsan aratja le ez a gép az árpánkat — biztatja Bank Mihály tszcs-elmök a csoport tagjait, akik még bizalmatlanok a? ismeretlen géppel szemben. De ennek a feltűnő izgalomnak, nem egyedül az ismeretlen gép az oka. Főok itit az első közös aratás. Tavaly szeptemberben alakult a csoport 30 családdal Azóta legnagyobb egyetértésben dolgoznak közösen a csoport tagjai. Nincs is ok a panaszra. Megy a munka rendesen. A hangos beszédbe belevegyül már a megindult kaszáló- és kévekötőgép hangos berregése. Szépen dolgozik e,z a gép. mondja egyik is, másik is. Egy ideig m-ég nézik a gép egyenletes munkáját, utána megindulnak a burgonyaföld felé, mert a szerződéses új- burgonyát ki (kell szedni. Itt szedés közben már arról folyik a szó, hogy azelőtt, régen, de nem is olyan régen, mert még tavaly is — ők vesződtek, izzadtak ezeknek a földeknek a leomlásával. Most 10 óra alatt learatja a gép azt, amit máskor 20 kaszás kaszált egész nap megállás né'kül. — Holnap , megkezdjük a tnrlóhántásl és elvetjük a tervbevett 60 napos ku_ koricát. Ide a burgonyaföldre kölest fogiunk vetni — mondják a csoport tagjai. Terveznek, Tervük eddig mindig valllánaválit, mert szervezett munkájukat mindig becsületesen végre is hajtották. Nem tűrik meg maguk között a munkakerülőket, lógósokat, mint ahogy Lovas Antalnét sem tűrték meg. Lovasné 14 holddal lépett a csoportba, az első napokon meg is állta a helyét, de egy hét múlva már kimaradozott, hanyagul végezte mun_ kaját. Ezt még tetőzte az is, hogy minden bejelentés nélkül hetekig nem mutatkozott a csoportban. Szépek a vetések és a kalászosok itt a csoport földjein. Látják ezt az egyénileg dolgozó parasztok is, akik közül nem egy kérte már. hogy fogadják te a csoportba őket. Bank Mihály csoportelnök is jól végzi itt munkáját. Gondoskodott ö már arról is, hogy mire a cséplés meglesz, addig a gabonaraktának is rendben (legyenek. Megszervezte az aratóp árakat is, de gondja volt arra is, hogy tüzetesen ismertesse a csoport tagjaival) a minisztertanács határozatát, az aratás és osépléere vonatkozólag. Ahogy ő mondja is: A kaposszekcsői Táncsics tszcs dolgozói jól régzik munkájukat és becsületesen megállják helyüket. Ennek eredményét már most is látják. de teljes egészében majd csak az év végi elszámolásnál fog igazán megmutatkozni. Kerget Ilona iVcm javították ki aratógépeiket a nagrvátyi kulákok, így akarták késleltetni as aratást (Szigetvári járási tudósítónktól.) A tótszentgyörgyi termelőcsoportban három napja még a füvet kaszálta a gép, dia m,a már az árpát aratja. A tszcs-tagok egv percig sem késlekedtek a gép átalakításává', hiszen nagy segítséget jelent ez aratásiban. Gyorsabban végzi a munkát, kevesebb szem pereg ki, kevesebb munkaerő szükséges. A géppel most két nap alatt elvégezték az áTpa aratását. Alig akad olyan község, ahol ne benne egy-két az aratáshoz átalakított ffikasizálógép. Mindenütt tudják, hogy mit jelent a gép, amikor itt az aratás Ideje, beérett az ősziárpa és már érik a búza, de nem mindenütt használják ki a gépierőt. Ez a helyzet N-agy- vátyon is, ahol! három fűkászálógép, »őt még egy aiatógép is van, mégis kézikaszáva'l aratják az árpát. Sigrai János dolgozó paraszt, nagy igyekezettel vágja Benkő Dezső Mák há- romholdas árpatáblájámak egyik szélén a rendet, míg a ,,gazda" otthon piheni ki a vasárnap fáradalmait. — Sietni ke®, mert különben nagy szemveszteség lesz — mondja Sigrai János. De egyedül nem sokra megyek, pedig Benkőnek sem tömé el a dereka, ha aratna. Meg aztán ott van a gép, azzal is lehetne aratni. Kis Tóth Kálmánnak is szeget ütött a fejébe, hogyan lehetséges az, hogy a fűtoaszállásnál jó volt Bankő gépe, 8— 10 hold rétet íekaszált egy nap alatt, most hirtelen elromlott volna? Nemcsak Benkő kulak gépe áT a fészerben, hanem Kovács Károly 68 holdas kutáfcé is. Kovács még hozzá Sem kezdett az arató- és marokraikó gépének kijavításához de ott hever a fűkaszálója is. A nagynénje, özv. Babi Jánosné 40 holdas kutak sem alakította át a fűkaszálógépét a7 aratáshoz. Nem véletlen, hogy a kuliákok gépei éppen most „romlottak el1", vagy váltak „hasznáig hatatúaimáNagyon jól tudják, hog^ Példát mutatnak az aratásban a bári Uj Élet tsz kommunistái (Mohácsi járási tudósítónktól.) Bár község dolgozó parasztságának 95 százaléka az Uj Elet termelőszövetkezetnek tagja. Igen jól félkészük (tek az aratási, csépliésd munkákra, A »övényápolást már elvégezték, hogy •z aratást a határidő előtt be tudják végezni. A gyapotot négyszer kapálták meg, a kukoricájukban sem lehet találni egyetlen szál gazt sem. így minden erőt az aratásra tudnak összpontosítani. ötvennyolc aratópárt szerveztek az aratáshoz. A gén állomással 70 holdra kötöttek szerződésit, így is két-három nappal a határidő előtt elvégzik az aratást. A termelőszövetkezetben kialakítót. Iták a pártcsoportokat, két növénytermesztési brigádot munkacsapatokra osztottak fel. Minden munkacsapatban két-három népnevelő van, akik le (énjárnak a munkában. Minden este összeülnek, hogy a napi munkát megbeszéljék. Amikor az árpa aratását megkezdték, első nap este értékelték bz eredményt. Aznap levágtak 20 holdat, így ki tudták számítani, hogy mennyi munkaerőt keli bevetni az ár_ paaratáshoz, hogy az három nap alatt készen legyen. A párttagok és a népnevelők jó példát mutatnak abban is. hogy ők mennek ki először reggel a munkába. Furák András pártcsoport- vezető, amikor az árpaaratást megkezdték, megszervezte, hogy reggel négy órakor kezdjék meg az aratást, így el tudták érni, hogy szemveszte- ség nem volt. A tszutagság igen telkesen végzi a munkáját. A vezetőségeit felelősségre vonják, hogy a másodvetésre van-e biztosítva vetőmag és a szántást azonnal kezdjék meg. Amikor a kaszálás készen van, másnap már megkezdik a szántást és a másodvetést. Szép jövedelemre számítanak a má- sodvetésmól. összesen 161 holdat vet_ nek, amiből biztosítani tudják álltat- állományunknak az eltartását. Például 20 hold 100 napos kukoricát vetnek, ezen terem holdanként 10 mázsa, összesen 200 mázsa terem 20 hol. dón, ebből meg tudnak hizlalni 25 ser lést. Nagyon fontosnak tartják a másodvetést, mert ezzel tudják a kétéves állta ttenyésztési tervet teljesí- leni. Kűri!lu Vince Drávakereszturon befejezték az árpa aratását minden nap késés többmázisás szemveszteséget jelent. Több mázsával "kevesebb árpa, vagy búza kerül a raktárakba, több száz forinttal kevesebb kerül a dolgozók zsebébe, ha sikerül a tervük. Nem elég, hogy a saját földjükön pereg a g-aibona, azt alkar j,álk, hogy miméi nagyobb legyen a veszteség,, ezért nem javították ki a gépeket, ezért nem alakították át a fűkaszálókat aratásra. De nemcsak Benkő, Kovács és Fa- birné szabotálnak N-agyvátyon, hű barátjuk Lukács József is. Lukács ölhetett kézzel nézi, hogyan pereg a szem már túlérett ősziárpájábói. Hiába figyelmeztették a dolgozó parasztok, hiába sürgette az aratást az állandó-bizottság. A kulákok eddig elengedték a fülük mellett a figyelmeztető szót-. Hogy miért, ez minden dolgozó paraszt előtt világos: hadd peregjen a szem. A tanács sürgősen intézkedjék, hogy a kulákok a gépeket kijavíttassák és üzembeálíítsák. Ne tűrjék, hogy a Tito cinkos kulákfajzat miatt dolgozó népünk sok mázsa gabonától elessék. Lépjen fel velük szemben a törvény szigorával és ne engedje meg, hogy egyetlen szem gabona is kárba vesszék. Horváth Ibolya Mecsekalján megkezdték a búza aratását Kuti János szombaton este kiballagott a földre. A búzát nézte meg. Az éppen tejesérésben volt. — Szerdán arathatunk — gondolta Kuti János. Vasárnap nagyon meleg volt. Kuti János vasárnap este újra kiment megnézni a búzát, mert az ..minden nap. minden órában érik“. Úgy is volt. A búza egyhuszon.négy óra alatt viaszérésbe került és annyit érett, hogy Kuti János mindjárt látta, hogy nem szerdán, hanem már másnap aratnia kell, ha nemakar szemveszteségei. Pedig nem is övé volt a föld. De úgy érezte, hogy minden szem elveszett búza az ő vesztesége is. Hétfőn ki is mentek feleségével. Megkezdték a búza aratását. A kalásztartástól elkókadt szálak engedelmesen" borultak a lábuk elé a kaszavágás után. Nem volt ott szemveszteség egy fia sem. Mégis az egyik Szentlőrinc fellé tartó mecsckaljai öregasszony meg szólta őket: — Már aratnak? Hisz még nincs Péter-Pál, nem szakadt meg még a búza tövei? Kutiéknak azonban beszélhettek. Saját kárukon tanulták meg 48-ban, hogy mit jelent Péter-Pálig várni. Akkor csak Péter-Pálkor arattak, éppúgy, mint azelőtt. Nem is tudják Kutiék azt az aratást elfelejteni. Sok kaszavágást tettek akkor is, de minden kaszasuhintásn.ál érezték, látták és hallották, hogyan hullik s pereg ki az aranynál többet érő búza. Kataszteri holdanként legalább két-két és fél mázsájuk veszett oda. Micsoda felbecsülheletlen kincs ez Kutiéknak! Micsoda felbecsülhetetlen kincs ez a két-ké! és fél mázsa Mecsek aljának, ha a sok-sok száz hold földet ' - számítjuk! Akkor már tonnák jönnek ki. Ezeket a nehéz munkával megdolgozott tonnákat pedig otthagyni a parlagon, nem más, minthogy az eAliber eiprédálja munkájának egy részét és ahelyett, hogy saját gyarapítására használná a gabonát, az egereknek és a pockoknak hagyja ott vígságul. Ezt pedig nem akarják Kutiék. de nem akarja egyetlen felvilágosodotl dolgozó paraszt sem. Meg is látszik már Mecsekalján, hogy mindkevesebbe-n hisznek a Pó- t-er-Pálkori aratás maradi hagyományának és idejében aratnak, éppúgy, mint Kutiék, akik azóta már be iá fejezték azt a táblát. Átmentek a másik földre. Sásból ‘csavart köteleket vittek magukkal Kutiék. ugyanis nem húr** szárral kötnek kévét, hanem a sáskö- télleL , ■ ;» — A búzaszalma kötele a megcsa- varáskor összetörik és megirázódik — magyarázza Kuti János. — Kihullik‘a kévekötőből legalább a fele búzaszem. Egy holdon négy köve legalább kell kötélnek — mondja s ha annak csak a fele is hullik ki. azzal is legalább tíz kiló gabona odaveszik. Mi pedig nem akarunk szemveszteséget. H» van sás, miért kössünk búzával? Ha lehet Peter-Pár előtt aratni, miért ne arassunk előbb? Nem adunk mi már a Péter-Pálra. Időben learatunk, mindjárt leszántjuk a tarlót és kölest, hajdinát vetünk másodvetésként. Az előbbi táblánál már szántanak is ;— «tatát Szentlőrinc felé, majd így folytatja: — A búzát learatjuk, gép alá visz- szük, hadd jöjjön az új kenyér. Magyar lfesety ................. « " "■ Ass zonyok versenye a 300 munkaegységért Minden reggel kora hajnali órákban igyekeznek a kertészetbe a mohácsi Béke tsz asszonyai, hogy a munkát még a hűvös reggelen elvégezzék. A 15 hold kertészeiben hatan dolgoznak, mind a hatan családos anyák. Amíg ők kapálnak, gyomlálnak, locsolnak, gyermekeik a napköziben pihennek, játszanak, örülnek. Kevesen vannak a 15 hold kertészethez de példás munkát végeznek. Természetesen jövőre már könnyebb lesz. Többen lesznek, hiszen már sokan jelentkeztek, ihogy belépnek a tsz-be, meg locsolni sem kell majd kézzel, motorral szívatják át a Duna vizét a barázdás öntözéshez. Versenybén vannak, ki dolgozik többet. Esténként megszámolják, kinek van több munkaegysége . . . Nekem már 170 van ... Az enyém 220 . . . Leiszter Bálintnén.ak is 120 munkaegysége van már, két kis gyermeke van, de egyszer sem hiányzik a munkából. A női munkacsapatban dolgozik özvegy Pados Józsefné. Ö az egyik leglelkesebb lagja a tsz-nek. Meg a* MNDSZ II. kongresszusán elhatározta, hogy ebben az évben 300 munkaegységet teljesít. Nem is adja alább. Eddig már 220-at szerzett," de * zárszámadásig még több hónap van »iss**. Azalatt pedig meglesz még a 40# is. Most, hogy itt az aratás ideje, Védőmé megszervezte, hogy hétközbt* a növényápolási munkákat végzik, vasárnap kimennek aralni. Még a Me- zőker dolgozóit is beszervezte rasáf* napi aratásra. így segítik a terme’®, csoportot, hogy időben befejezzék * nagy munkát. Úgy végzik most a pa- lántálást cs a kapálást, hogy mire a búza aralása megkezdődik, meglegyenek ezzel a munkával. Oi'ináiiypusztán Bredjuk elrtérs módszerévé! csépelik a gabonát Talán még sohasem kezdték olyan lendületesen cs lelkesen az aratást Drávakereszturon, mint az idén. A község dolgozó paraszljai már a kora reggeli órákban kezdték nap. mint n-ap a munkát. Ennek az áldozatkész, odaadó munkának köszönhető az, hogy Drávakereszturon már teljes egészében befejezték az árpa aratásál. Különösen kitűnt a munkában Szabó Károly 5 holdas délszláv dolgozó paraszt, aki az árpa araiás után a minisztertanács határozatának elegei léve, azonnal elvégezte a tarlóhántás!. — Én tudom, hogy érdemes időben elvégezni az aratást és tarlóhántást —- mondja Szabó Károly, — mert így a földemet jobban ki tudom használni. 400 négyszögöl árpát arattam. Most ha ezt n négyszáz négyszögöl területei újból értékesítem, vagyis másodnö- vcnyl vetek, akkor ennek az árából nak terméséből meghízik a süldőm. Kukoricámat most a búza beéréséig még egyszer megkapálom. Igv a gyakori kapálás miatt több terményre számítok mint a múlt évben volt. Nemcsak az aratásban és a másod- növénvvetésben járt az élen, példát mulatott a sertés- és vágómarhabeadásban is. Példáját sokan követik a községben. Igv Kiss Szabó András 14 holdas délszláv dolgozó paraszt is, aki az árpa- aratás és a másodnövényvetés után elkezdte kukoricájának a harmadik kapálását. Drávakeresztúr délszláv dolgozói érzik és tudják, hogy egész dolgozó népünk megbecsüli őket. Tudják. hogy munkájuk eredményeképpen több ruhát, több iparcikket vásárolhatnak. Ezért sietnek az aratással és igyekeznek az eddiginél jobb és lühb gabonái adni hazánknak ege** dolinái- megvan az őszi hízóm, vagy an- gozó népünknek. Suhajda János és még harminckilenc társa tavaly az ormánypueztai állami gazdaságba szerződött. Mész. ■sziről kerültek ide, a határszéli gazdaságba, senki nem ismerte őket. Csak azt tudták róluk, hogy a normással állandóan rossz viszonyban vannak, mindig vitatkoznak és veszekednek vele, egyszóval, állandóan lazítani akarták a normát, hogy kevesebb munkával, nagyobb keresethez jussanak. Már több hónapon keresztül dolgoztak Suhajdáék a határszél gazdaságban, amikor ide is eljutott a pyorscséplési módszer híre. — Talán még el is higyjuk? — kérdezte gúnyosan Suhajda. amikor a, Csoboka-pusztán elért nagyszerű eredményekről hallott. De nemcsak Suhajda beszélt. így. hanem harminckilenc társa is. akik /úgy mentek utána, mint a juhnyáj a vezérbika után. Tetetett hitetlenségükkel a be P'Siiletes dolgozókat is megtévesztették úgy, hogy azok egyre inkább ragaszkodtak a cséplés régi, elavult formájához. Az agronómusok azonban megbeszélték az adminisztrációs dolgozókkal. hogy átszereltetnek egy gépet és bemutatják a Bredjuk-féle gyorscséplést. Igv is történt. A gépet álszerelték Keíe János gépcsoport vezető irányításával. Kele is Suhajdáókkal tartott és a gépet úgy szerelte át. hogy azon ne lehessen teljes egészében Bredjuk- féle módszerrel dolgozni, ő is a szovjet módszer megbuktatásán“ dolgozott. Amikor megindult a gép. Suhajda István és Pirsai kürölállták a cséplőket, akik óráról-órára emelkedő teljesítményt értek cl. Hal órai munka után majdnem olyan eredményi értek el a rosszul átszerelt cséplőgéppel, mint a régi módszerrel tizenkét óra alatt. Suhajdáék nem nyugodhat. tak bele és szitkozódni kezdtek. „Le- titéseeT* fenyegették az új módszerrel kísérletező irodai alkalmazottakat. A nagy zűrzavarban Molnár István bérelszámolót a fején megsértették, mert legjobban védelmezte Bredjuk elvtárs nagyszerű módszerét'. A gyorscséplést az ellenség fokozott támadása miatt a. gazdaság akkori, megalkuvó vezetői nem honosították meg Ormánypusztán. Egy év múlt el azóta. Suhajda JáAos és társai eltakarodtak Ormánypusztáról, az idén már nem szerződtették őket. A gazdaság erőskezü, jó vezetőt kapott,. Csörgő Kálmán elvtáms személyében, az opportunista, az ellenséggel megalkuvó vezetőket eltávoiitiották és most már senki nem gátolja a gyorscsépési módszer bevezetését. Az ormánypusztai állami gazdasági ban ebben az évben három gyorscséplögép várja a learatott gabonát. A gazdaság dolgozói helyeselték a gépek átszerelését, amelyet ebben az évben már nem Kele János, hanem Rajikovics János, az új gépcsoportve- zefcö végzett. A három gyorscséplő- géphez biztosították már a munkaerőt is. Brigádérrtkezíeteken tárgyalták meg a terveket és Ormánypuf-ztán ma már mindenki tudja, hogy a cséplőgép mellett milyen munkát fog végezni. A gazdaság dolgozói elfogadták a ká- rolymajoriaik kihívását, de ők már nem tizennégy, hanem tizenkét- nap alatt akarják elvégezni a cséplést. Sühajdának és a gazdaságban meglapult ellenséges eleiteknek most már nem sikerül a dolgozók egységét megbontaniok. Amíg tavaly szívesebben dolgoztak órabérben ma már a dolgozók saját meggyőződésük alap ján majdnem minden munkát (eljesít ménybérben végeznek. Sokszor pedig az is előfordul — mint Szerencsés Ernőnél —, hogy naponta 114 forintot Is megkeresnek. Sokan wer fonnio* felüli fizetést kapnak. Például Sch«* János fogatos az elmúlt hónapba« 1200 forinton felül keresett. A műn1 kasok érzik, hogy megbecsülik őket és ezt jobb munkával viszonozzák. Úgy felkészültek az aratásra és csépiéire, hogy az példásnak mondható 'a megyében. Megvan a gazdaságnak, d# külön a brigádoknak és egyéneknek is a terve az aratás-csépié«, betake látás, tarlóhántás idejére, így már előre látják a .feladataikat és van alapjuk a murikaversenvhez is, A* aratást már megkezdték. Két kombájn, két kévekötő aratógép. két maitoknak ó és három átalakított fűkasza tógép vágja majd a gabonát a Tito halár szélén, ahol a dogoz óktó! sűrű* lehet hallani, miit látnak odaát, Tito Jugoszláviájában. TUóék nem dicse, kednek azzal, hogy a jugoszláv dolgozóknak hetenként 2—3 napot ingyen ke l robotolniok, — de a mi dolgozóink ezt tudják, mert látják. Tudják azt ís, "hogy ezek az agyoheanyar, gatott munkások rabkenyeret kapnak. ami még a kukorioakenyémél 1* rosszabb. ebene; lemebb Azonkívül ütik-verik őket, lcibírhatat.anná teszik a hazafiak életét. A mi do'gozóink Ormánypusztán jól telkészültek az aratásra, a gyorscsépi ésre. a ta-rlóháníásr*. Ezen a nyáron már nem tudja lebeszélni őket senki sem a gyorsc&épé* ről, hiába küldené oda az ellenség provokátorait. Szerencsés Ernő, Schep János és valamennyi ormánypusztai dolgozó nő aratásért, a gabona gyom „icséplé sóért harcol. És úgy harcolnak, o'yan hangulatot teremtettek maguk között hogy abban nem érezheti jól magát az ellenség, nem erezhetnék jó' magukat. a Suhajdák. Tito provokátorai. Az ormány pusztai dolgozók s gyors-c-ép'és sei győzni akarnak és harcukat biztos siker koronázza!
