Dunántúli Napló, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-24 / 146. szám

1952 JUNIUS 24 N Ä P L O 3 mPHnémSkem gabonáért I Áz első közös aratás a kaposszekcsői Táncsics tszcs-ben (Sásdi járási tudósítónktól) Még csak gyengén szürkül a ke­leti dombok felett, de a kaposszekcsői Táncsics tszcs dolgozói apró csopor­tokban áldva, már izgatottan beszé l getrnek az áipaföld szélén. — Nem kell izgulni, meglátjátok, •hogy milyen gyorsan aratja le ez a gép az árpánkat — biztatja Bank Mihály tszcs-elmök a csoport tagjait, akik még bizalmatlanok a? ismeretlen gép­pel szemben. De ennek a feltűnő iz­galomnak, nem egyedül az ismeretlen gép az oka. Főok itit az első közös aratás. Tavaly szeptemberben alakult a csoport 30 családdal Azóta legna­gyobb egyetértésben dolgoznak kö­zösen a csoport tagjai. Nincs is ok a panaszra. Megy a munka rendesen. A hangos beszédbe belevegyül már a megindult kaszáló- és kévekötőgép hangos berregése. Szépen dolgozik e,z a gép. mondja egyik is, másik is. Egy ideig m-ég nézik a gép egyenletes munkáját, utána megindulnak a bur­gonyaföld felé, mert a szerződéses új- burgonyát ki (kell szedni. Itt szedés közben már arról folyik a szó, hogy azelőtt, régen, de nem is olyan régen, mert még tavaly is — ők vesződtek, izzadtak ezeknek a földeknek a le­omlásával. Most 10 óra alatt learatja a gép azt, amit máskor 20 kaszás ka­szált egész nap megállás né'kül. — Holnap , megkezdjük a tnrlóhántásl és elvetjük a tervbevett 60 napos ku_ koricát. Ide a burgonyaföldre kölest fogiunk vetni — mondják a csoport tagjai. Terveznek, Tervük eddig min­dig valllánaválit, mert szervezett mun­kájukat mindig becsületesen végre is hajtották. Nem tűrik meg maguk kö­zött a munkakerülőket, lógósokat, mint ahogy Lovas Antalnét sem tűr­ték meg. Lovasné 14 holddal lépett a csoportba, az első napokon meg is állta a helyét, de egy hét múlva már kimaradozott, hanyagul végezte mun_ kaját. Ezt még tetőzte az is, hogy minden bejelentés nélkül hetekig nem mutatkozott a csoportban. Szépek a vetések és a kalászosok itt a csoport földjein. Látják ezt az egyénileg dolgozó parasztok is, akik közül nem egy kérte már. hogy fo­gadják te a csoportba őket. Bank Mi­hály csoportelnök is jól végzi itt munkáját. Gondoskodott ö már arról is, hogy mire a cséplés meglesz, ad­dig a gabonaraktának is rendben (le­gyenek. Megszervezte az aratóp árakat is, de gondja volt arra is, hogy tü­zetesen ismertesse a csoport tagjaival) a minisztertanács határozatát, az ara­tás és osépléere vonatkozólag. Ahogy ő mondja is: A kaposszekcsői Táncsics tszcs dol­gozói jól régzik munkájukat és becsületesen megállják helyüket. Ennek eredményét már most is lát­ják. de teljes egészében majd csak az év végi elszámolásnál fog igazán megmutatkozni. Kerget Ilona iVcm javították ki aratógépeiket a nagrvátyi kulákok, így akarták késleltetni as aratást (Szigetvári járási tudósítónktól.) A tótszentgyörgyi termelőcsoport­ban három napja még a füvet ka­szálta a gép, dia m,a már az árpát aratja. A tszcs-tagok egv percig sem késlekedtek a gép átalakításává', hi­szen nagy segítséget jelent ez aratásiban. Gyorsabban végzi a munkát, kevesebb szem pereg ki, ke­vesebb munkaerő szükséges. A gép­pel most két nap alatt elvégezték az áTpa aratását. Alig akad olyan község, ahol ne benne egy-két az aratáshoz átalakított ffikasizálógép. Mindenütt tudják, hogy mit jelent a gép, amikor itt az aratás Ideje, beérett az ősziárpa és már érik a búza, de nem mindenütt használ­ják ki a gépierőt. Ez a helyzet N-agy- vátyon is, ahol! három fűkászálógép, »őt még egy aiatógép is van, mégis kézikaszáva'l aratják az árpát. Sigrai János dolgozó paraszt, nagy igyeke­zettel vágja Benkő Dezső Mák há- romholdas árpatáblájámak egyik szé­lén a rendet, míg a ,,gazda" otthon piheni ki a vasárnap fáradalmait. — Sietni ke®, mert különben nagy szemveszteség lesz — mondja Sigrai János. De egyedül nem sokra me­gyek, pedig Benkőnek sem tömé el a dereka, ha aratna. Meg aztán ott van a gép, azzal is lehetne aratni. Kis Tóth Kálmánnak is szeget ütött a fe­jébe, hogyan lehetséges az, hogy a fűtoaszállásnál jó volt Bankő gépe, 8— 10 hold rétet íekaszált egy nap alatt, most hirtelen elromlott volna? Nemcsak Benkő kulak gépe áT a fészerben, hanem Kovács Károly 68 holdas kutáfcé is. Kovács még hozzá Sem kezdett az arató- és marokraikó gépének kijavításához de ott hever a fűkaszálója is. A nagynénje, özv. Babi Jánosné 40 holdas kutak sem alakította át a fűkaszálógépét a7 ara­táshoz. Nem véletlen, hogy a kuliákok gépei éppen most „romlottak el1", vagy váltak „hasznáig hatatúaimáNagyon jól tudják, hog^ Példát mutatnak az aratásban a bári Uj Élet tsz kommunistái (Mohácsi járási tudósítónktól.) Bár község dolgozó parasztságának 95 százaléka az Uj Elet termelőszö­vetkezetnek tagja. Igen jól félkészük (tek az aratási, csépliésd munkákra, A »övényápolást már elvégezték, hogy •z aratást a határidő előtt be tudják végezni. A gyapotot négyszer kapál­ták meg, a kukoricájukban sem lehet találni egyetlen szál gazt sem. így minden erőt az aratásra tudnak össz­pontosítani. ötvennyolc aratópárt szerveztek az aratáshoz. A gén állo­mással 70 holdra kötöttek szerződésit, így is két-három nappal a határidő előtt elvégzik az aratást. A termelőszövetkezetben kialakítót. Iták a pártcsoportokat, két növényter­mesztési brigádot munkacsapatokra osztottak fel. Minden munkacsapat­ban két-három népnevelő van, akik le (énjárnak a munkában. Minden este összeülnek, hogy a napi munkát meg­beszéljék. Amikor az árpa aratását megkezdték, első nap este értékelték bz eredményt. Aznap levágtak 20 holdat, így ki tudták számítani, hogy mennyi munkaerőt keli bevetni az ár_ paaratáshoz, hogy az három nap alatt készen legyen. A párttagok és a nép­nevelők jó példát mutatnak abban is. hogy ők mennek ki először reggel a munkába. Furák András pártcsoport- vezető, amikor az árpaaratást meg­kezdték, megszervezte, hogy reggel négy órakor kezdjék meg az aratást, így el tudták érni, hogy szemveszte- ség nem volt. A tszutagság igen telkesen végzi a munkáját. A vezetőségeit felelősségre vonják, hogy a másodvetésre van-e biztosítva vetőmag és a szántást azonnal kezdjék meg. Amikor a ka­szálás készen van, másnap már meg­kezdik a szántást és a másodvetést. Szép jövedelemre számítanak a má- sodvetésmól. összesen 161 holdat vet_ nek, amiből biztosítani tudják álltat- állományunknak az eltartását. Példá­ul 20 hold 100 napos kukoricát vet­nek, ezen terem holdanként 10 má­zsa, összesen 200 mázsa terem 20 hol. dón, ebből meg tudnak hizlalni 25 ser lést. Nagyon fontosnak tartják a másodvetést, mert ezzel tudják a két­éves állta ttenyésztési tervet teljesí- leni. Kűri!lu Vince Drávakereszturon befejezték az árpa aratását minden nap késés többmázisás szem­veszteséget jelent. Több mázsával "ke­vesebb árpa, vagy búza kerül a raktá­rakba, több száz forinttal kevesebb kerül a dolgozók zsebébe, ha sikerül a tervük. Nem elég, hogy a saját földjükön pereg a g-aibona, azt alkar j,álk, hogy miméi nagyobb legyen a veszteség,, ezért nem javították ki a gépeket, ezért nem alakították át a fűkaszáló­kat aratásra. De nemcsak Benkő, Kovács és Fa- birné szabotálnak N-agyvátyon, hű barátjuk Lukács József is. Lukács ölhetett kéz­zel nézi, hogyan pereg a szem már túlérett ősziárpájábói. Hiába figyel­meztették a dolgozó parasztok, hiába sürgette az aratást az állandó-bizott­ság. A kulákok eddig elengedték a fülük mellett a figyelmeztető szót-. Hogy miért, ez minden dolgozó pa­raszt előtt világos: hadd peregjen a szem. A tanács sürgősen intézkedjék, hogy a kulákok a gépeket kijavíttas­sák és üzembeálíítsák. Ne tűrjék, hogy a Tito cinkos kulákfajzat miatt dol­gozó népünk sok mázsa gabonától el­essék. Lépjen fel velük szemben a törvény szigorával és ne engedje meg, hogy egyetlen szem gabona is kárba vesszék. Horváth Ibolya Mecsekalján megkezdték a búza aratását Kuti János szombaton este kiballa­gott a földre. A búzát nézte meg. Az éppen tejesérésben volt. — Szerdán arathatunk — gondolta Kuti János. Vasárnap nagyon meleg volt. Kuti János vasárnap este újra kiment meg­nézni a búzát, mert az ..minden nap. minden órában érik“. Úgy is volt. A búza egyhuszon.négy óra alatt viasz­érésbe került és annyit érett, hogy Kuti János mindjárt látta, hogy nem szerdán, hanem már másnap aratnia kell, ha nemakar szemveszteségei. Pe­dig nem is övé volt a föld. De úgy érezte, hogy minden szem elveszett búza az ő vesztesége is. Hétfőn ki is mentek feleségével. Megkezdték a búza aratását. A kalász­tartástól elkókadt szálak engedelmesen" borultak a lábuk elé a kaszavágás után. Nem volt ott szemveszteség egy fia sem. Mégis az egyik Szentlőrinc fellé tartó mecsckaljai öregasszony meg szólta őket: — Már aratnak? Hisz még nincs Péter-Pál, nem szakadt meg még a búza tövei? Kutiéknak azonban beszélhettek. Sa­ját kárukon tanulták meg 48-ban, hogy mit jelent Péter-Pálig várni. Ak­kor csak Péter-Pálkor arattak, éppúgy, mint azelőtt. Nem is tudják Kutiék azt az aratást elfelejteni. Sok kasza­vágást tettek akkor is, de minden kaszasuhintásn.ál érezték, látták és hal­lották, hogyan hullik s pereg ki az aranynál többet érő búza. Kataszteri holdanként legalább két-két és fél má­zsájuk veszett oda. Micsoda felbecsülheletlen kincs ez Kutiéknak! Micsoda felbecsülhetetlen kincs ez a két-ké! és fél mázsa Mecsek aljának, ha a sok-sok száz hold földet ' - ­számítjuk! Akkor már tonnák jönnek ki. Ezeket a nehéz munkával meg­dolgozott tonnákat pedig otthagyni a parlagon, nem más, minthogy az eAli­ber eiprédálja munkájának egy részét és ahelyett, hogy saját gyarapítására használná a gabonát, az egereknek és a pockoknak hagyja ott vígságul. Ezt pedig nem akarják Kutiék. de nem akarja egyetlen felvilágosodotl dol­gozó paraszt sem. Meg is látszik már Mecsekalján, hogy mindkevesebbe-n hisznek a Pó- t-er-Pálkori aratás maradi hagyományá­nak és idejében aratnak, éppúgy, mint Kutiék, akik azóta már be iá fejezték azt a táblát. Átmentek a másik föld­re. Sásból ‘csavart köteleket vittek magukkal Kutiék. ugyanis nem húr** szárral kötnek kévét, hanem a sáskö- télleL , ■ ;» — A búzaszalma kötele a megcsa- varáskor összetörik és megirázódik — magyarázza Kuti János. — Kihullik‘a kévekötőből legalább a fele búzaszem. Egy holdon négy köve legalább kell kötélnek — mondja s ha annak csak a fele is hullik ki. azzal is legalább tíz kiló gabona odaveszik. Mi pedig nem akarunk szemveszteséget. H» van sás, miért kössünk búzával? Ha lehet Peter-Pár előtt aratni, miért ne arassunk előbb? Nem adunk mi már a Péter-Pálra. Időben learatunk, mind­járt leszántjuk a tarlót és kölest, haj­dinát vetünk másodvetésként. Az előb­bi táblánál már szántanak is ;— «ta­tát Szentlőrinc felé, majd így folytat­ja: — A búzát learatjuk, gép alá visz- szük, hadd jöjjön az új kenyér. Magyar lfesety ................. « " "■ Ass zonyok versenye a 300 munkaegységért Minden reggel kora hajnali órákban igyekeznek a kertészetbe a mohácsi Béke tsz asszonyai, hogy a munkát még a hűvös reggelen elvégezzék. A 15 hold kertészeiben hatan dolgoznak, mind a hatan családos anyák. Amíg ők kapálnak, gyomlálnak, locsolnak, gyermekeik a napköziben pihennek, játszanak, örülnek. Kevesen vannak a 15 hold kertészet­hez de példás munkát végeznek. Ter­mészetesen jövőre már könnyebb lesz. Többen lesznek, hiszen már sokan je­lentkeztek, ihogy belépnek a tsz-be, meg locsolni sem kell majd kézzel, motorral szívatják át a Duna vizét a barázdás öntözéshez. Versenybén van­nak, ki dolgozik többet. Esténként megszámolják, kinek van több munka­egysége . . . Nekem már 170 van ... Az enyém 220 . . . Leiszter Bálintnén.ak is 120 munkaegysége van már, két kis gyermeke van, de egyszer sem hiány­zik a munkából. A női munkacsapatban dolgozik öz­vegy Pados Józsefné. Ö az egyik leg­lelkesebb lagja a tsz-nek. Meg a* MNDSZ II. kongresszusán elhatározta, hogy ebben az évben 300 munkaegy­séget teljesít. Nem is adja alább. Ed­dig már 220-at szerzett," de * zárszá­madásig még több hónap van »iss**. Azalatt pedig meglesz még a 40# is. Most, hogy itt az aratás ideje, Vé­dőmé megszervezte, hogy hétközbt* a növényápolási munkákat végzik, va­sárnap kimennek aralni. Még a Me- zőker dolgozóit is beszervezte rasáf* napi aratásra. így segítik a terme’®, csoportot, hogy időben befejezzék * nagy munkát. Úgy végzik most a pa- lántálást cs a kapálást, hogy mire a búza aralása megkezdődik, meglegye­nek ezzel a munkával. Oi'ináiiypusztán Bredjuk elrtérs módszerévé! csépelik a gabonát Talán még sohasem kezdték olyan lendületesen cs lelkesen az aratást Drávakereszturon, mint az idén. A község dolgozó paraszljai már a kora reggeli órákban kezdték nap. mint n-ap a munkát. Ennek az áldozatkész, oda­adó munkának köszönhető az, hogy Drávakereszturon már teljes egészében befejezték az árpa aratásál. Különösen kitűnt a munkában Szabó Károly 5 holdas délszláv dolgozó paraszt, aki az árpa araiás után a minisztertanács határozatának elegei léve, azonnal el­végezte a tarlóhántás!. — Én tudom, hogy érdemes időben elvégezni az aratást és tarlóhántást —- mondja Szabó Károly, — mert így a földemet jobban ki tudom használ­ni. 400 négyszögöl árpát arattam. Most ha ezt n négyszáz négyszögöl területei újból értékesítem, vagyis másodnö- vcnyl vetek, akkor ennek az árából nak terméséből meghízik a süldőm. Kukoricámat most a búza beéréséig még egyszer megkapálom. Igv a gya­kori kapálás miatt több terményre számítok mint a múlt évben volt. Nemcsak az aratásban és a másod- növénvvetésben járt az élen, példát mulatott a sertés- és vágómarhabe­adásban is. Példáját sokan követik a községben. Igv Kiss Szabó András 14 holdas dél­szláv dolgozó paraszt is, aki az árpa- aratás és a másodnövényvetés után el­kezdte kukoricájának a harmadik ka­pálását. Drávakeresztúr délszláv dolgo­zói érzik és tudják, hogy egész dol­gozó népünk megbecsüli őket. Tud­ják. hogy munkájuk eredményeképpen több ruhát, több iparcikket vásárol­hatnak. Ezért sietnek az aratással és igyekeznek az eddiginél jobb és lühb gabonái adni hazánknak ege** dol­inái- megvan az őszi hízóm, vagy an- gozó népünknek. Suhajda János és még harmincki­lenc társa tavaly az ormánypueztai állami gazdaságba szerződött. Mész. ■sziről kerültek ide, a határszéli gaz­daságba, senki nem ismerte őket. Csak azt tudták róluk, hogy a nor­mással állandóan rossz viszonyban vannak, mindig vitatkoznak és ve­szekednek vele, egyszóval, állandóan lazítani akarták a normát, hogy ke­vesebb munkával, nagyobb keresethez jussanak. Már több hónapon keresz­tül dolgoztak Suhajdáék a határszél gazdaságban, amikor ide is eljutott a pyorscséplési módszer híre. — Talán még el is higyjuk? — kérdezte gúnyosan Suhajda. amikor a, Csoboka-pusztán elért nagyszerű eredményekről hallott. De nemcsak Suhajda beszélt. így. hanem harminc­kilenc társa is. akik /úgy mentek utána, mint a juhnyáj a vezérbika után. Tetetett hitetlenségükkel a be P'Siiletes dolgozókat is megtévesztették úgy, hogy azok egyre inkább ragasz­kodtak a cséplés régi, elavult formá­jához. Az agronómusok azonban megbe­szélték az adminisztrációs dolgozók­kal. hogy átszereltetnek egy gépet és bemutatják a Bredjuk-féle gyorscsép­lést. Igv is történt. A gépet álszerelték Keíe János gépcsoport vezető irányí­tásával. Kele is Suhajdáókkal tartott és a gépet úgy szerelte át. hogy azon ne lehessen teljes egészében Bredjuk- féle módszerrel dolgozni, ő is a szov­jet módszer megbuktatásán“ dolgo­zott. Amikor megindult a gép. Suhaj­da István és Pirsai kürölállták a cséplőket, akik óráról-órára emelkedő teljesítményt értek cl. Hal órai mun­ka után majdnem olyan eredményi értek el a rosszul átszerelt cséplőgép­pel, mint a régi módszerrel tizenkét óra alatt. Suhajdáék nem nyugodhat. tak bele és szitkozódni kezdtek. „Le- titéseeT* fenyegették az új módszer­rel kísérletező irodai alkalmazottakat. A nagy zűrzavarban Molnár István bérelszámolót a fején megsértették, mert legjobban védelmezte Bredjuk elvtárs nagyszerű módszerét'. A gyorscséplést az ellenség foko­zott támadása miatt a. gazdaság ak­kori, megalkuvó vezetői nem honosí­tották meg Ormánypusztán. Egy év múlt el azóta. Suhajda JáAos és társai eltakarod­tak Ormánypusztáról, az idén már nem szerződtették őket. A gazdaság erőskezü, jó vezetőt kapott,. Csörgő Kálmán elvtáms személyében, az op­portunista, az ellenséggel megalkuvó vezetőket eltávoiitiották és most már senki nem gátolja a gyorscsépési módszer bevezetését. Az ormánypusztai állami gazdasági ban ebben az évben három gyorscséplögép várja a learatott gabonát. A gazdaság dolgozói helyeselték a gépek átszerelését, amelyet ebben az évben már nem Kele János, hanem Rajikovics János, az új gépcsoportve- zefcö végzett. A három gyorscséplő- géphez biztosították már a munkaerőt is. Brigádérrtkezíeteken tárgyalták meg a terveket és Ormánypuf-ztán ma már mindenki tudja, hogy a cséplőgép mellett milyen munkát fog végezni. A gazdaság dolgozói elfogadták a ká- rolymajoriaik kihívását, de ők már nem tizennégy, hanem tizenkét- nap alatt akarják elvégezni a cséplést. Sühajdának és a gazdaságban meg­lapult ellenséges eleiteknek most már nem sikerül a dolgozók egysé­gét megbontaniok. Amíg tavaly szíve­sebben dolgoztak órabérben ma már a dolgozók saját meggyőződésük alap ján majdnem minden munkát (eljesít ménybérben végeznek. Sokszor pedig az is előfordul — mint Szerencsés Er­nőnél —, hogy naponta 114 forintot Is megkeresnek. Sokan wer fonnio* felüli fizetést kapnak. Például Sch«* János fogatos az elmúlt hónapba« 1200 forinton felül keresett. A műn1 kasok érzik, hogy megbecsülik őket és ezt jobb munkával viszonozzák. Úgy felkészültek az aratásra és csép­iéire, hogy az példásnak mondható 'a megyében. Megvan a gazdaságnak, d# külön a brigádoknak és egyéneknek is a terve az aratás-csépié«, betake látás, tarlóhántás idejére, így már előre látják a .feladataikat és van alapjuk a murikaversenvhez is, A* aratást már megkezdték. Két kombájn, két kévekötő aratógép. két maitok­nak ó és három átalakított fűkasza tó­gép vágja majd a gabonát a Tito ha­lár szélén, ahol a dogoz óktó! sűrű* lehet hallani, miit látnak odaát, Tito Jugoszláviájában. TUóék nem dicse, kednek azzal, hogy a jugoszláv dol­gozóknak hetenként 2—3 napot in­gyen ke l robotolniok, — de a mi dol­gozóink ezt tudják, mert látják. Tud­ják azt ís, "hogy ezek az agyoheanyar, gatott munkások rabkenyeret kap­nak. ami még a kukorioakenyémél 1* rosszabb. ebene; lemebb Azonkívül ütik-verik őket, lcibírhatat.anná te­szik a hazafiak életét. A mi do'gozóink Ormánypusztán jól telkészültek az aratásra, a gyorscsépi ésre. a ta-rlóháníásr*. Ezen a nyáron már nem tudja lebe­szélni őket senki sem a gyorsc&épé* ről, hiába küldené oda az ellenség pro­vokátorait. Szerencsés Ernő, Schep János és valamennyi ormánypusztai dolgozó nő aratásért, a gabona gyom „icséplé sóért harcol. És úgy harcolnak, o'yan hangulatot teremtettek maguk között hogy abban nem érezheti jól magát az ellenség, nem erezhetnék jó' magukat. a Suhajdák. Tito provokáto­rai. Az ormány pusztai dolgozók s gyors-c-ép'és sei győzni akarnak és harcukat biztos siker koronázza!

Next

/
Oldalképek
Tartalom