Dunántúli Napló, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-22 / 145. szám
6 NAPLÓ 1952 JUNTOS 22 AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI PAVLOV-SZOBA Köszöntjük a „D farén ktb ásóba építését fejezték I» • Most Orvostudományi Egye- t—i élettani intézetében. Többszöri UJIAneges pámázás, szigetelő rétegek, parafa, vatta, atomtotom borítás védi eat a szobát a külvilág zajától, lényétől, 110010180101011 változásaitól, elektromos hatásait ói. A szoba maga c«ffl nagy: mindössze néhány négyzet^ méter ®z alapterülete. s mégis nagy- fomtosság-ú, értékei kutatások foiy- nafc maid benne, olyanok, amilyenekre eddig egész hazánkban nem volt tehetőség. A feltételes reflexek) tanulmányozásának áj távlatai* nyitja meg az Orvostudományi Egyetem áj. létesítménye: a Pavlóv-szoba. Mennyi gonddal, milyen odaadó munkával tervezték és irányították a munkálatokat az élettani intézet tudósai, dolgozói, lássák Kálmán elvtárs professzor vezetésével Úgy figyelték az építést, terveik vaiórraváltását, mint a gondos szülék gyermekeik növekedését, fejlődését. Nem is csodálatos, hogy ennyire Tárták, ennyire figyelték az intézet, de az egész egyetem dolgozói és hallgatói az új ,,üzemrész“ elkészültéti Hiszen a pavlovi tanok még széJe- tebb tanulmányozására és továbblép lesztésére nyílik így lehetőségük az intézet tudósainak. A Pavlov-szobában « korszerű pavlovi technika követel- «tényei szerint folytathatják három évvel ezelőtt megkezdett feltételes reflex-huta fásaikat De ha nem Is nálunk, Magyarországon, másutt már évek óta működnek hasonló létesítményei. Természetesen a Szovjetunióban vannak ezek, ahol soha nem látott fejlettséget ért et « pavlovi éáettan tudománya. Lis- •áJc professzor is igen sokat tanult, tapasztalt akkor, mikor az elmúlt évben a Szovjetunióban járt Ezek a tapasztalatok, különösen pedig a moszkvai Mediclruzkij Insztitut-ban látottak nagy segítséget jelentettek a pé- esi egyetem Pavlov-szobójának építésénél is. De vájjon csak így jelentkezett volna a szovjet segítség? Nem, lépten- nyomon élvezte a szovjet tudomány támogatását egyetemünk. Szovjet Waklapok, folyóiratok, a dokumentációs központ kiadványai, szovjet vizsgáló, kísérleti, erősítő és ingerlő ké- szüékék és berendezések egész sorát készítették el az intézet műhelyében és használják majd fel azokat a Pav- löv-szobábam. Itt van például mindjárt egy két-három liter ürtarialimú kazetta. Faia vastagi, parafával, vattával szigetelt Ebbe a kazettába egy mikrofon kerül, méynak membránjára csepeg rá majd a kísérleti állat nyál- mirigyeinek váladéka- A membrán hangszórón keresztül jelzi a külvilág felé egy-egy csepp nyál kiválasztását és ugyanakkor elektromágneses szám- :á‘lókészütékkel „nyilvántartja“ a váladék mennyiségét. Az agykéreg és a kéreg alattit agyrészek által termelt elektromos áTam levezetését is egy egyszerű és mégis tökéletes szovjet módszerrel oldják meg: az eddig kö- rütményes operációs úton elhelyezett elektród helyett egy megfelelően szi_ gebeit tűt nyomnak az állat koponyájába (természetesen megfelelő érzéstelenítés után). Ez a tű bármikor eltávolítható és újra elhelyezhető anélkül, hogy az állat megérezné, vagy kellemetlennek találná. Miért kelj vájjon a szoba különilie- ges szigetelése? Lissák elvtárs szive- sen adja meg a választ: — A különleges szigetelés azért szükséges, hogy az állatot minden külső hang, fény, hő és egyéb ingerektől megszabadítsuk és így pontosan lemérhessük az általunk alkalmazott ingerek hatását. De mást is tökéle- tetesen tudunk így mérni. A központi idegrendszerben az ingerületi és gátlást folyamaitokat szabályszerű elektromos változások kísérik. Ezeknek megfigyelésével, tanulmányozásával Igyekszünk megközelíteni a pavlovi tételt: a működést a struktúrára keU vonatkoztatnunk! Pavlov! Miiilyen sraeretettel beszél róla Lássák elvtó rs. Milyen örömmel mondja, hogy a Pavlüv-sgoba segítségévei közelebb kerülhetünk a nagy orosz tudós célkitűzéseihez. Melyek is ezek a célkitűzések? „Az álltatok magatartásának vizsgálata három lőtémát ölel iel — ír. ta Pavlov. — Az első a bonyolult feltétlen reflexek és az agykéreg alatti idegközpontok vizsgálata, melyek a szervezet külső tevékenységének alapjait képezik. A második főtéma az agykéregműködés vizsgálata, a harmadik pedig az, hogy miképpen válnak egységessé és hatnak egymásra kölcsönösen a gangiiónok (kéreg alatti idegközpontok) és az agykéreg.’“ Míg Pavlov a második főtémát kutatta, addig a pécsi egyetemen inkább a harmadik fötémávai fogla’.koz_ niak majd legibebaitóbban kutatóink. Három kutatócsoportot irányít Lássák professzor. Madarász István aspiráns azt vizsgálja, milyen kapcsolatban állnak a belső elválasztásé mirigyek a magasabb idegi tevékenységgel. Grastyán Endre és Hasznos tanársegédek a feltételes reflexeket kísérő elektromos agykéregváltozásokat tanulmányozzák, Ángyán András adjunktus pedig az initerocepció próbámé jával foglalkozik, valamint gyermekeken vizsgálja az első és második jelzőrendszer összefüggéseit — Az utóbbi évek idevágó tudományos vizsgálatai alapján és új adatok birtokában hozzá lehet fogni azokhoz a vizsgálatokhoz, melyeket Pavlov az utána következő generációkra hagyott — mondja Lássák Kálmán professzor. — Pavlov meghatározása szerint az állat magatartásának lényege, a reflexes működés. Mi ezt a reflexes működésre épült magatartást kutatjuk, ott, ahol az legszorosabban csatlakozik a szervezet egyéb működési területeihez. A kutatásnak minden előfeltétele készen áll: ekészült a Pavlov-szoba, elkészült v a korszerű kutyaietáliló, melyben valódi üószőnnatracon pihen nek a kísérleti állatok, öt kutyát már előkészítettek a kísérletekhez: mesterséges nyákivezetőcsatomát operálva rajtok, a kísérleti eszközök, erősítők, ingerlókészülékek beszerelésre készen állnak. Az új, tudományos létesítmény, mely egyaránt hirdeti a szovjet és a magyar tudomány diosőségét, készen átl. A párnázott, vastag fallak útját állják a hangnak, hőnek, elelc- íTomosságnak, a korszerű berendezés biztosítja a nyugodt, jó munkát és az eredmények nem maradnak el. — A magasabb idegi tevékenység vizsgálatának a gyógyító orvostudományon kívül nagy jelentősége van a pszihológia és gyógypedagógia területén is — mondja a professzor. Es éppen ezért, mert ilyen nagyjelentő- ségűek ezek a kutatások, fordul feléjük érdeklődéssel nemcsak a város, vagy a megye, hanem az egész ország dolgozó népe. A MINISZTERTANÁCS HATÁROZATA ÚJ LENDÜLETET ADOTT A KÖNYVTÁRMUNKÁNAK Könyv táraink eddigi munkáját « lelkesedés meglett némi tervszerűtíenség «6 az elégtelen központi irányítás jel~ lemezt®. Az olvasó mozgalom nem él a rendelkezésére álló eszközökkel. A könyvtári propaganda és általában a könyvtárak propagálása hiányos, pedig a jól működő könyvtárak, például Sásd, Harkány, Hosszúhetény, azt bizonyítják, hogy ott, ahol a propaganda több eszközét igénybeveszik, (egyéni agitáció, faliújság, hangoshíradó, feliiratok, plakátok), ott a könyv, tár munka is jobb. KomoIjt hiányosság as is, hogy a helyi tanácsok keveset foglalkoznak a népkönyvtáraik ügyével. Szép kezdeményezéseket is láttunk, például Mohácson, ahol a városi tanács minden támogatást megad a könyvtárak részére, de gyakori még az olyan eset is, mint például Véménd, ahol a tanács elnöke ígéretet tett, hogy könyvtáros iskolára javaslatot tesz, * könyvtármunkát figyelemmel kíséri és a jelentéseket rendszeresen beküldi. Ebből azonban nem valósult mag semmi. Hasonlóan rossz volt s helyzet Mec&ekalján, ahol egy elhanyagolt helyiségben porosodtak a könyvek és könyvkölcsönzés tulajdonképpen nem volt. A községek egyré- Kzében. a helyi tanács nem tartotta megát a könyvtár gazdájának és sehogyan sem, vagy csak kellet énül támogatta . Különösen keveset törődtek a könyvtárak elhelyezésével. Kivétel volt az olyan hely, mint Sásd, Harkány, Hosszuhetóny, Mohács, Sze- bény, ahol a község közepén a lehetőségekhez képest szépen dekorált, külön helységben nyert a könyvtár elhelyezést. Nagyon sok helyen betették egy elhanyagolt, rossz állapotban lévő szobába, ahol nehéz hozzáférni, mint például az előbb említett Mecsek alján, vagy Bükkösdön, ahol egyik helyiségből a másikba hányódott a könyvtár. Sok helyen a legkényelmesebb megoldást választották és berakták az iskolába, mint például Móniakéméiidcn, pedig számt ajtóm más megoldás is kínálkozott volna. Még Pécs városában sem tudott a könyvtár megfelelő elhelyezéshez jutni és továbbfejlődésének ez volt a legkomolyabb akadálya. Még a fáskamrába is könyveket kellett rakni és az- olvasók egy népesebb nap alkalmával a szűk kis kői csönz ö h el'yi ség ben nem tudtak egymástól a kölcsönző pulthoz férni. Egy év alatt közel kétszeresére emelkedett az olvasók ezáma. de még így sem érte el ezt, amit Pécsett rendes elhelyezés mellett el kellett volna érni. Óriási segítséget jelentett a minisztertanács határozata a könyvtárak fejlesztéséről. Tanácsaink felismerték a kérdés rendkívüli fontosságát, és ennek nyomán megindult Baranyában is a könyvtármunka átszervezése. Pécsett a Geister Eta utca 8 szám alatti házban készül a városi és körzeti könyvtárból összevont megyei könyvtár új helyisége. Még július hónap folyamán megszűnik az eddigi túlzsúfoltság, korszerűen berendezett tágas kölcsönző helyiség, ifjúsági kölcsönző, olvasóterem áLt majd a dolgozók rendelkezésére. A megyei könyvtár dolgozói már is ígéretet tettek arra, hogy fél év alatt több, mint kétszeresére emelik az olvasók számát és versenyre hívták ki a szegedi Somogyi könyvtárat, az ország egyik legnagyobb vidéki könyvtárát. Ugyani'veo fejlődé* indult meg a megyében is. Moháeson a napokban indulnak meg a járási könyvtár átépítési munkálatai. Itt is rövid idő alatt a könyvtár dolgozói megkétszerezik az olvasók számát. Ugyancsak járási könyvtár Létesül Szigetváron, és a terven felül még a siklósi járásban is. így azután a megyei könyvtár irányításával és a könyvtárhálózat átszervezésével köny- nyebben lehet a megye összes könyvtárait támogatni és kezelését egysége síteni. Eddig a körzeti könyvtárak nem tudtak kellő támoga At adni az üzemi könyvtáraknak, most a rendelet megjelenése és a megyei könyvtár felállítása ezt ig lehetővé teszi. A megyei könyvtár hathónapos mun- katervében szerepel többek között a 12 városi üzemi könyvtáron kívül az összes MESZHART bányák kultúrotthon- és 'egény.-raállási könyvtárainak patronátósa, üzemi könyvtárosi értekezlet tartása, valamint ^eti tanfolyam az üzemi könyvtárosok részére. Eddig is támogatták könyvtáraink a nyári mezőgazdasági munkákat és a begyűjtést, de hiányzott munkájukból a tervszerűség. Most a megyei könyvtári szervezet felállításával ez fokozottabb lesz. Faliújságot adunk népkönyvtáraink részére, ahol a könyvtárosok közük a termelésben é'enjáró olvasók neveit. Kísérletképen egyes cséplőgépeknél megszervezzük a felolvasásokat. Az élenjáró községeket könyvtárakkal, a begyűjtésben és a mezőgazdasági munkákban élenjáró olvasókat pedig könyvjutalmakkal látjuk el. Állami gazdaságokban, gépállomásokon, a lenti munkákat elősegítő szépirodalmi-, és szak- könyvekből ankétokat és könyvismertetéseket tartunk. Fokozottabban támom gátjuk a délszláv lakta vidékek könyvtárait és augusztus 20-ig valamennyi délszláv községet ellátjuk népkönyvtárral, A most megjelent rendelet ezeken kívül máris éreztette hatásált egyes helyi tanácsoknál is, A megjelenés után Bükkösdön komolyan megindult, a könyvtármunka, a könyvtár rendes helyiséget kapott és a tanács minden támogatást megad. Az ifjúság is fellelkesült, és a se'.yemlrernyótenyésztésből kapott pénzt az ifjúsági könyvtár fejlesztésére fordítják. Mecsekaiján a hónapok óta heverő könyvtár megkezdi működését és a tanács megígérte a könyvtár megfe'elő ■ elhelyezését is. Kacsáién a rondelet megjelenése előtti hónapban egy könvvet kölcsönöztek ki mindössze. A határozat után a könyvtármunka megjavult, a helyi DISZ-szervezct vállalta, hogy minden egyes tagja még a nyári munkák alatt is havonta egy könyvet elolvas. Pártunk é* kormányzatunk a rendelet végrehajtásával megad minden támogatást a könyvtarmunkénak. Most minden lehetőség megvan arra, hogy a szovjet könyvtárak példájára még jobban hozzákapcsoljuk munkánkat a béke megvédéséhez és ötéves tervünk támogatásiához. Ezzel a lehetőséggel élünk is! SzőtWÍKv Kálmán a körzeti könyvtár vezetője. Hosszú vajúdás után végre megszületett a dunántúli írók folyóirata, a „Dunántúl." Régi problémát oldottak meg ezzel a folyóirat szerkesztőd: nyilvánosságra juttatták a vidék még kevéssé ismert, de tehetséges költőit, íróit, lehetővé tették számukra, hogy művészetükkel harcolhassanak a megváltozott, szebb élet adta feladatok végrehajtásáért. A folyóirat alapja lehet egy máris bontakozó, virágzó vidéki irodalomnak. Gorkij mondotta: „Feltétlenül figyelmet kell fordítanunk a vidéki irodalomra, figyelmünk körébe kell vonnunk és helyet kell adni részére a központi folyóiratok hasábjain és úgy kell számolnunk jelentőségével, mint a kultúra szervezőjével, építőjével.“ Sajnos központi folyóirataink nem tudják biztosítani hasábjaikon azt a helyet, amit vidéki íróink számára műveik jelentősége megkövetel. Ez is szükségessé tette, hogy megindítsák a Szovjetunió példáján egyes tájegységek írói saját folyóiratukat. Ahogy a Szovjetunióban egészen kiváló alkotások jelentek meg a vidéki folyóiratokban, amelyekkel az írók a szovjet dolgozók magas művészi igényei kielégítése mellett a szocializmus, majd a kommunizmus építésére serkentették olvasóikat, ugyan úgy reméljük a ,,Dunántúléban megjelenő irodalmi művek is eleget tesznek a mi népünk gyorsanfej- íődö kulturális igényeinek és elősegítik szocialista építésünk meggyorsít fását. íróink vállalták a harcot és mi szeretnék azt hinni, állják is szavukat. A kezdet biztató. A „Dunántúl“ első száma a gyermek- betegségektől eltekintve, betöltötte azokat a feladatokat, amelyek megoldására hivatott Egy komlói sztahanovista, amikor elolvasta a folyóiratot, azt mondotta: ,ßdr csak havonta jelennék meg, nagyon megnyerte tetszésemet. Rólunk szól és ne. künk és nem akárhogyan. Ezért vállalóin, hogy a, Bányagép javító Vállalat dolgozóinak 75 százalékát rendes előfizetőjének beszervezem.“ Dolgozóink elismerése nem alaptalan. Darvas József szerint a mű számára lényegében döntő már a téma- választás. A Dunántúlban megtalálhatjuk mai életünk valamennyi lényeges kérdését: a bányát, a tssos.t, és az ellenséggel vívott harcot ugyanúgy, mint kultúrforradalmunk és békehár- cunk ezernyi problémáját. A folyóirat tartalma tehát gazdag éseokrétü, mint maga az élet. Igen ügyes újítás a műsormelléklet. Az itt megjelent és reméljük még nagyobb számban megjelenő egyfelvonásoeak hatékonyan segítik majd kulturális tömegmozgalmunk erősödését és fejlődését. A folyóirat jól oldotta meg azt az alapvető feladatát is, hogy minél több fiatal tehetséget kutasson, fel. Huszonöt író közül tizenheten most írtak elő. szőr folyóiratban. Hiányoljuk azonban, hogy a szerkesztőség még nem kapcsolta be kellően a többi megye íróit; a „Dunántúl" Így ahogy van, nem tükrözi a Dunántúlt, hanem annak csupán egy részét, ha mindjárt egyik jelentős részét is. A „Dunántúl“ legjobban szerkesztett része a széppróza. Újjászülető novellairodalmunkból egy jellemző csokrot gyűjtött össze, novellairodalmunk jó- oidalaival és hibáival együtt. Borsos Józsefet márt ismerik a baranyai dolgozók. Lapunk többször közölte elbeszéléseit, amelyekben jellemző képeket ad a bányászok életéről. „Nyár a fi Jepen“ című müve bizonyos mértékig összefoglalója eddigi munkáinak. Ismét a bányászok közé vezet cl bennünket és ügyesen bemu. tatja, hogyan alakítja, formálja a párt a fiatalságot. A Nyár a telepen nagy, széles mederben folyó történet. Két témája van és ebből fakad alapvető hiányossága, a szerkezeti szét- esettség. Fokozza a hibát, hogy a szén szavak és megható jelenetek kedvéért olyan részleteket is közöl, amelyek egyáltalán nem viszik előre' Bodri Jani átalakulását. Példa erre a játszótéri jelenet,. Kétségtelen nehéz egy rövid novellában teljes lélekrai- zot adni. de megoldható, ha a lényegiül elválasztjuk a járulékost, ' ° Galsaii Pongrác már nem a kezdőkhöz- tartozik, ezt megmutatja József Attiláról irt regénye is. Inkább szerettünk volna valami újabb alkotását olvasni. József Attila életregényéből ugyanis már több részletet olvashattunk a, Dunántúli Nanlöban és hall haltunk a rádióban. Reméljük ho"v a legközelebbi számban a tehetséges »•<* valamely kevésbbé ismert novelláját, olvashatjuk. ültet á.f. hanem gondolatokat és vak, szóképek adta hangulatot fordítása legjobb Faust fordí és ha elkészül, irodalmunk toer fős alkotása lesz. Isi kell emelnünk Urban László ítéli te is című versét. Izzó hangulata ódái lepdületet ad a versnek’ Az első és utolsó versszak kis eltérése szoros egységbe foglalja az érzelmek széles skáláját. Különösen szép formai szempontból is az a verseszak, amelyben a költő, átkot mond a Koreát lángbaborító imperialistákra. ..Dögvészt akart: dögvész veszejtsa! Tűzvészt remélt: égesse el! Szakadjon rá és eltemesse a ház, amelyben elhever!“ Bárdost Németh János csillogó technikájú ..versét" a mondanivaló hiánya erősen lerontja. Reméljük, a jövőben a 1‘art póur l'art verselgetés helyett Bárdosi Németh János komolyabb mondanivalóju, de továbbra 1* ilyen szép formájú versekkel jelentkezik. Tehetséges kezdő Zalavári László. Még csak néhány hónapja verselget, de máris értékes verseit olvashattuk. Apám című verse azt mutatja, hogy Zalavári Lászlótól igen sokat várhat irodalmunk. Haladó hagyományaink ápolásáról sem feledkezett meg a Dunántúl szerkesztősége. Örökségünk című rovatban Pataki László irt tanulmányt Tolnai Lajosról. A magyar kritikai realizmus agyonhallgatott íróját még mindig igen kevesen ismerik. Ezért különösen értékes Pataki László tanul mánya. Részletesen ismerteti Tolnai Lajos életét, müveit és bemutatja azok jelentőségét. Rengeteget idéz és ez bizonyos mértékig nehézkessé teszi az értékes tanulmányt. Helyet kapott a folvéiratban » szovjet és népi demokratikus irodalom is, noha még elég szűkén. Selymes Ferenc tanulmánya Rádiecsevröí és Angyal Endre Vazovról írt tanulmánya átfogó, gondos munka. Alaposan ismertetik az Írók korát, bátran bírálnak és helyesen értékelnek. Aki ezeket a tanulmányokat olvassa, minden valószínűség szerint kezébe veszi az írók műveit is. A két tanulmány értékét emeli az is, hogy olyan írókat ismertéinek, akikről eddig igenigen keveset, vagy semmit sem hallottunk. A vita-rovat különösen alkalmas, hogy az olvasók irodalmi Ízlését állandóan fejlesszük, hatalmas lehetőséget ad a kulturális élet irányítására- Ennek a rovatnak kell a folyóirat leggondosabban szerkesztett részének lennie. Polgár Istvánnak „Az ármány és szerelem a Pécsi Nemzet; Színházban“ című vitairata azonban nem a legbiztatóbb kezdet. Polgár István feladata az lett volna, hogy rámutasson Major Ottó tévedéseire és megmondja, hogy miért volt helyes, mit miért csináltak így vagy úgy a színpadon. Ezzel igényességre, nagyobb műgondra nevelhette volna olvasóit. Ehelyett azonban öt oldalon keresztül két szakember alig érthető mondatokkal teletűzdelt, személyeskedő vitáját olvashatjuk. Helyes volna, ha a következő számokban a Dunántúl szerkesztősége a nagyközönség számára érthetőbb, általánosabban ismert kérdésekről szólón, de elvi vitának adna helyet a folyóiratban. A folyóirat legszervezetlenebb része a Szemle-rovat. A Szemle-rovat, feladata, hogy irányítsa, szélesítse a dolgozók érdeklődési körét, felhívja figyelmüket olyan művekre, amelyek építésünket, kulturális életünket hatásosan előrosegítik. A kezdet azonban azt bizonyítja, hogy éppen ezt a rovatot szerkesztették a legkisebb körültekintéssel. Hogy miért írtak éppen ezekről a könyvekről és miért nem másokról, nehezen volna meg. állapítható. Nem akarjuk ezzel azt mondani, ho’gy kár volt ezekről Írni. de Műik Radzs Anand: Tealevél cf- mü könyve helyett, például célszerűbb lett volna Babies András pécsi vonatkozású könyvét ismertetni. A szerkesztőség nem nézte meg kellően azt sem, kivel irat kritikát, jobban mondva ismertetést. Nem engedhető meg, hogy olyan ideológiai maszlagoktól hemzsegő iromány lásson a „Dunántúléban napvilágot, amilyen Werner István ismertetése André Stil: Az első összecsapás cimfl regényéről. A Szemle-rovat több elvi síkon moz gó bíráló cikket tartalmazzon. Ennek a magját megtaláljuk az első számban is, de a baj az, hogy a gyenge írás sokkal több. Az olvasókat nem az ét-dekli, hogy mi a könyv tartalma, hanem az, mi miért jó vagy rossz. Élesen elüt a gyenge, alacsonyszín. vonaju szemlerovattól a müsormellék- let. Szántó Tibor „Vájárok lesznek“ egyfelvonásosa, méltó a József Attila- diias íróhoz. Egy új műfajjal is találkozunk a inüsormellékletben. Kende Sándor ..A szerszámok ébredése“ című bábjátéka érdekes, élvezetes, röviden is sokat mondó mű. Egészében tekintve meg kel! állapítanunk: a .Dunántúl" egészséges, jó folyóirat. Tartalmát és külsejét tekintve az ország legiobb folyóirataival vetekszik. Reméljük, hogy ezentúl ugyanilyen szép külsőben, még színvonalasabb tartalommal szolgálja kulturális életünk további fejlődését. Baling Jó/Acf
