Dunántúli Napló, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-22 / 145. szám
S8SS TOTÍTCS Kt NAPld 3 A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata A Magyar Népköztársaság kormánya az alábbi nyilatkozatot adta ki: »Az Egyesült Államok, Nagy- britannia és Franciaország kormánya 1952. május 26-án Bonnban különszerződést írtak alá Nyugat- Németország ú. n. „kormányával“. Egy nappal később Franciaország, Olaszország, Nyugat-Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg kormányai Párisban ugyancsak szerződést írtak alá ú. n. „európai védelmi közösség“ létrehozásáról és „európai hadsereg“ alakításáról. A Magyar Népköztársaság kormánya ezeket a bonni és párisi szerződéseket újabb kísérletnek tekinti az Egyesült Á'lamok, Nagy- britannia és Franciaország kor. mánva részéről, hogy Nyugat; Németországnak a támadó Atlanti Tömbbe való bevonásával előkészítsék az általuk a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen tervezett harmadik világháború ki robbantását, törvényesítsék Nyugat-Németország remilitarizáiását és Nyugat-Németország megszabásának állandósításával újabb akadályt emeljenek Németország egységesítésének útjába. A bonni és párisi szerződések intézkedései éles ellentétben állanak a jaltai és; potsdami megá'la- podásokkal. valamint a békeszerető népek életbevágó érdekeivel. Ezek a szerződések szentesítik a revans- eszméket tápláló _ agresszív német imperializmus újjászületését ahelyett, hogy az egységes, demokratikus Németország létrehozását, a német nép további békés, demokratikus fejlődését és a többi békeszerető néppel való baráti kapcsolatait mozdítanák elő. A Magyar Népköztársaság kormányának és a magyar népnek szilárd meggyőződése, hogy ezek a szerződések komolyan veszélyeztetik az egész világ és különösen Európa békéjét. A magyar nép hosszú időn át nyögve hordta saját elnyomói és a német imperialista hódítók között létrejött „szövetség“ jármát. A német imperializmus világuralmi törekvései egy emberöltő alatt kétízben sodorták Magyarországot bűnös háborús kalandokba, amelyek a magyar nép számára rengeteg szenvedést és nyomorúságot hoztak. A magyar nép zavartalanul óhajtja folytatni békés építőmunkáját és nem akar mégegvszer a néniét imperializmus és militariz- inns áldozata lenni. A Magyar Népköztársaság kormánya leszögezi, hogy a magyar nép békében és barátságban akar élni minden országgal és minden néppel és fontos fe’adatának tekinti,^ hogy a nemzetek egyenjogúságának és egyenlőértéknsé- gének elvéből kiindulva a békés gazdasági és kulturális együttműködés alapján őszinte baráti kapcsolatokat fejlesszen ki a német néppel. A Magyar Népköztársaság kormánya azonban nem ismeri el és nem tekinti törvényesnek az említett szerződéseket, amelyek a német nép életérdekeit és jogos nemzeti követeléseit lábbal tiporják, a békeszerető német nép legádázabb ellenségeit, az agresszív német imperialistákat, köztük Hitler népgyilkos fasiszta tábornokait helyezik vissza „jogaikba“ és ugyanakkor a legsúlyosabb mértékben sértik a békszerető magyar nép érdekeit és veszélyeztetik békéjét. A Magyar Népköztársaság és a magyar nép teljes egészében támogatja és magáévá teszi a Szovjetunió kormányának 1952. május 24-i jegyzékét, amely a béke megszilárdítása érdekében össznémef kormány alakítását, a Németországgal való békeszerződés megkötését, a megszabó csapatoknak Németországból való kivonását és az egységes, demokratikus Németország megteremtését célozza és szilárd meggyőződése, hogy a jegyzékben javasolt tárgyalások minél gyorsabb megvalósítása az egész békeszerető emberiség életbevágó érdeke. A magyar nép, amely éberen őrködik biztonsága és függetlensége felett, minden erejét latba veti, hogy támogassa a német nép harcát az egységes, demokratikus, független Németország megteremtéséért és ezzel hozzájáruljon az amerikai imperializmus bűnös terveinek meghiúsításához, a nemzetek közötti békés együttműködés megszilárdításához. Budapest, 1952. június 21.“ A minisztertanács határozatot hozott a bányászok házépítésének elősegítéséről A szénbányászat gyors fejlődése következtében a népgazdaságnak egyre több új bányászra van szüksége, A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa mindent elkövet, hogy a bányamunkáin. dolgozók számára munkájuk népgazdasági fontosságának megfele ő megbecsülést, éa magasabb, kulturáltabb é'etfeltételeket teremtsen. A bányászok bérének rendezése, a hüség- jutó'Lom, a bányászok számára nyújtott állami kitüntetések mellett a minisztertanács most újabb fontos határozatot hozott a bányászok életkörülményeinek megjavítására. E’határoHa, hogy a jövő év nyaráig megépülő 4 ezer új állami bányánzlakásoh (elül, igen jelentős állami támogatással még kétezer saját családiliáz építésére is akciót indít a szénbányászok részére. Az akció célja, hogy ezúton is megr felelő lakáshoz segítse az új bányászokat, s emellett a munkahelyüktől távolilaikó, többezer régi bányászt is. Az építkezés céljára az állam minden saját házhoz 250—300 négyszögöles telket ad ingyenes örök használatra, a bányatelepektől olyan távolságira, hogv onnan a dolgozók munkahelyüket könnyen elérhessék. • Az építkezéshez szükséges anyagokat a vállalatok vásárolják meg és jelentős árengedménnyel, 20 éves törlesztésre, hitelbe adják az építkező bányászoknak Miután a bányász az építkezésen egyes szakmunkákat maga elvégezni mm tud, a szerelési szakipari munkákra is nyújthatnak a bányává Hala tok 1800—2000 forint hitelt. Annak érdekében, hogy a bányászok a házakat sajátmaguknak minél olcsóbban építhessék meg, a bányavállalatok az építkezőiket ingyen típustervek nyújtásával és műszaki tanácsadással is támogatják. Az építkezési hitelt a hányásZolc igen kedvezményesen, két százalékos kamat mellett kapják. A hitel törlesztésének időtartamára a házak után rendkívüli házadókedvezmény jár. Az akció során épülő házak az építkező bányászok egyéni, telekkönyvi tulajdonába kerülnek. Az akció 1952. évi július hó 1. napjától kezdve indul. Annak a szénbányásznak. aki saját családi háza építéséhez igénybe akarja venni a minisztertanács határozatában megállapított kedvezményeket, úgy ezt a bányaüzem igazgatójától írásben kell kérnie. A kérelmekről a bányaüzem igazgatója a szakszervezet meghallgatásával dönt. Előnyben részesülnek az újonnan toborzottak és á nagyobb távolságról bejárt bányászok, továbbá a bányatelepeken lakó olyan érdemes dolgozók, akiknek nincs saját házuk, illetve megfelelő lakásuk. IgY él a munkásifjúság 1 ito-Jugoszláviában A „Za Szocijaliszticsku Jugoszlá- a jugoszláv forradalmi emigránsok Moszkvában megjelenő lapja írja: A nnmkásitjúság helyzete a mai Jugoszláviában rendkívül nehéz A fasiszta Tito-banda a kiskorú gyermekek tízezreit dolgoztatja olcsó munkaerőként a legnehezebb munkáknál: a bányákban, öntödékben és más helyeken, Franco Spanyol- országán kívül egyetlen kapitalista országban sem bánnak ma olyan kegyetlenül a gyermekekkel, mint Jugoszláviában. Titóék az iparban olcsó gyermekmunkaerővel pótolják a felnőtt murücások nagy részét, mert ezáltal rendkívül jelentős ősz- szegeket takarítanak meg. lgy például a Kreka bányában 13 éven aluli gyermekek dolgoznak a földalatti nehéz munkáknál A szarajem voi szövőgyár festő részlegében 14 éves gyermekek napi 10 12 órát dolgoznak. A stratégiai jellegű építkezéseidnél ingyen dolgoztatják a gyermekeket. A brigádok 60 százaléka 10—16 éves fiatalokból áll. A kizsákmányolás fokozása érdekében állandóan újabb és újabb rendeleteket hoznak Az egyik közülük a tanoncok fizetéséről hozott legújabb tltóista rendelet. Igen Je lemzö ezzel kapcsolatban c Radoje I.akics vállalat igazgatójának a fa" noncokkal kapcsolatban tett nyilatkozata, amelyből kitűnik, hogy az a tanonc is csak inasfizetést kap, aki egv felnőtt szakmunkás munkáját végzi el. Az így szerzett külön profitot Titóék és az amerikai tőkések vágják zsebre. Tavaly a var esi vasgyárban 1500, a bori bányában 6000, n senicai vasgyárban pedig szintén 6000 ipari tanuló dolgozott a legnehezebb munkáknál. Nemcsak az úgynevezett „állami“ üzemekben ilyen kegyetlen a bánás mód az ipari tanulókkal szemben. A magánvállalkozóknak is teljesen szabadkezet adtak a fiatalok kizsákmányolására. A ti'tóista Politika című lap nemrég kénytelen volt e9Y egész sor olyan tényt beismerni, amelyekből kiderült, hogy a ma gánvállalkozók kegyetlenül kizsákmányolják a tanulókat. ,,Rendszeres jelenség — írja a Politika, — hogy a munkáltatók nem adnak fizetést a tanoncoknak tanulóidejük alatt. Ilyen eset fordult elő Nisben, Pirothan, Prokupl- /ében, Vranjban és Babusnicában.‘‘ A titóista lap természetesen távolm ról sem mutatott rá az összes esetekre, mert nemcsak ezekben a városokban, hanem az ország valamennyi városában előfordul ugyanez. A tanoncoknak rendes lakásuk sincs Sötét. vizes, egészségtelen vis kokban, vagy félig összedőlt épü(e_ tekben kénytelenek tanyát ütni. A tanoncotthonokbói a legtöbben kénytelenek elköltözni, mert nem tudják megfizetni a magas költséget, A lakás és étkezés költsége az otthonokban 2—3 szorosan meghaladja a tanoncok keresetét A ro.ss? íakátviszonyok és a gyenge táplálkozás következtében a tan0ncok kő rében egyre jobban terjednek a íer tőző betegségek és a tüdöbaj. A jugoszláv és külföldi kapitalisták milliós profitokat vágnak zseb re a titótasiszta rendszer segítségé vei a jugoszláv munkásiíjúság véres verejtéke árán. Duclos levele a vizsgálóbíróhoz Paris. Jacques Duclos a következő levelet intézte a vizsgálóbíróhoz: Brune belügyminiszter június 18-án a külföldi újságírók számára tartott sajtóértekezleten azt állította, hogy „bizonyítékokkal“ rendelkezik az állam belső biztonsága elleni „összeesküvés“ ügyében, amellyel engem vádolnak. A belügyminiszter belesebbnek vélte az angol-amerikai újságírók előtt, kimagyarázkodni, mint azokra a kérdésekre válaszolni, amelyeket nem mulasztottam volna el hozzá intézni, ha megadják annak lehetőségét, hogy felszólaljak a nemzetgyűlésben. Lehetetlen azonban, hogy egy miniszter tovább folytathassa felelőtlen fecsegését. Meg kell hogy mondjam, mi az. amit állítólag tud, éppen ezért kérem önt; szíveskedjék beidézni őt és a lehető legrövidebb időn belül telein szepibesiteni. Megkezdték a Sziátin Vasmű l-es nagvo’vasz’ói'hoz sziiksrges vasszerkezetek gyártását Június 21-én, több mint egy hó nappal a tervezett idő előtt megkezdték a Sztálin Vasmű I-es nagyolvasztójához. szükséges vasszerkezetek gyártását a Vaskohászati Kemenceépítő Vállalat dolgozói. Legelőször a hat alsó főtartó oszlopszerkezetei készítik el. Ezután sorra kerül a középső, majd a felső főtartók gyártása, is. A Sztálin Vasmű első nagyolvasztója és a hozzá tartozó berendezések elkészítéséhez 2>2 vagónnvi különböző vasszerkezet szükséges. Ebből száz vagón- nyit majd a Vaskohászati Kemence építő Vállalat dolgozói szállítanak. Azonnal bocsássák szabadon Duclos elvíársatl — követeli a pécsi dől Békenag.ygy ülést tartottak Pécs város dolgozói péntek este a Doktor Sándor Kuitúrház udvarán. Eljöttek a bányászok, a vasutasok, a városi tanács dolgozói, néphadseregünk harcosai, az ifjúmunkások, a szövetkezeti dolgozók. A vörös zászlókon fehér békegaíambokat lengetett a szél, arcokon elszántság tükröződött. Szendródi elv társnő, városi bákefe- teiiős üdvözölte a megjelent békeharcosokat, majd felkérte Lázár Endre elvtársat, az Országos Béke tanács kiküldöttét, hogy tartsa meg a Duclos elvtárs bebörtönzése elleni tiltakozó nagygyűlés beszédét. Láziár elvtárs elmondotta, hogy az áruló francia lakájkormány a ridg- wayk parancsára tartóztatta te a francia nép egyik egnagyobb fiát, Franciaország legnagyobb pártjának, a Francia Kommunista Pártnak titkárát, a nemzetközi proletariátus megbecsült és köztiszteletben álló harcosát, Jacques Duclos elvtársat. Lázár elvtárs ezután elmondotta, hogyan harcol a francia nép Duclos elvtárs kiszabadításáért, beszélt a Franciaországban végigsöprő sztrájkokról tüntetésekrö', a hatalmas népi tiltakozás rettenthetetlen erejéről, a mi tiltakozásunkról, a francia kormányhoz küldött tiltakozó és Du_ dós elvtárs szabadonbocsátását követelő táviratok özönóról, a tiltakozó műszakok termelési eredményeirő , Rákosi elvtárs táviratáról. — Ez a gyűlés is bizonyítja, hogy a magyar nép megérti, hogy Franciaországban a harc a mi békénkért is folyik, hogv kötelességünk szolidaritásunk kifejezésével, jobb, eredményesebb munkával támogatni franciaországi testvéreinket fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét Lázár elvtárs. Ezután egy bányász állt a mikrofon elé. Tréber Antal Széchenyi aknai vájár. Erős, kemény hang szálk a bé- keharcosoik felé, a Széchenyi-aknai bányászok testvéri üdvözlő táviratát olvasta fej Tréber elvtárs. ,,Francia bányászok! Kedves Barátaink! — szól a távirat. — Mi a pécsi Széchenyi akna bányászai, napról- napra, óráról-órára figyelemmel kísérjük a Ti hős harcotokat, amelyet Ti, a francia nép függetlenségéért, szabadságáért és ezekben az időkben a mi hazánkban is jól ismert és szeretett Duclos elvtárs és hős társai kiszabadításáért vívtok... Bányásztársaink, drága barátaink, jól látjátok feladataitokat, amikor sztrájkoltok, tüntettek’ és keményen harcoltok az elnyomók ellen ... Legyetek biztosak abban,'hogy harcotok győzelmes lesz és nem lesz hiábavaló. Soha ne felejtsétek el, hogy a világ összes dolgozója veletek van_ nak és veletek harcolnak. így harcolunk mi is a mi szabad hazánkban a termelés frontján, ötéves tervünk ’mugvalósításáért, népünk boldogabb életéért... Ti pedig ököllel, elszánt küzidetemmel vívjátok k.i függetlenségeteket, szabadítsátok ki hősi harcotok vezetőjét, Duclos elvtársat és társait az amerikai bitangok karmaiból. írjatok választ nekünk, pécsi íozók békenagygyűlése Széchenyi-aknai bányászoknak, írjatok nekünk harcaitokról — szói Széchenyi aknai bányászok levele. A következő hozzászólások is sorra bizonyították, hogy Pécs város dolgozói - francia néppel tartóinak. — Horváth Józseíné, a Sopiana gyár dolgozója, aki nemrég még átképzés voll, vákaitó, hogy jelenlegi 120 százalékos teljesítményét 130 százalékra emeli. — Láttatok már gyermeket, aki üszkös gerendák közt vonszolva sovány testét, keresi — hiába keresi — kivégzett szüleit? — kiáltott az összo- gyűlt dolgozók felé Döbrössy Imré- né háromgyermekes édesanya. — Büszke arcú férfiakat és nőket láttátok e a kivégző osztag előtt és hallót. tatok-e arról, hogy é ve temetnek el embereket a XX. században ... ? Erre ad utasítást a pestisíábomok Párisban és Rómában. De felemelte ellene a szavát száz- és százmillió b ék elvár cos a világon, felemelte tiltakozó szavát millió és millió francia nevében és ezéirt szenved ma börtönben a francia nép nagy fia, Duclos elvtárs. De én, mint három gyermek anyja, tiltakozom Duclos elvtárs letartóztatása ellen. Van jó fegyverünk, a munka fegyvere. De ha kell, két kezünkkel fojtjuk a torkába a szót annak, aki a háborút még csak kiejteni is merészeli“ És igy jöttek a további hozzászólá. sok is. Kocsis Mihály, a Tudomány- egyetem jogász professzora, Cicsók Gyuláné, a porcelángyár sztahanovistája, Zokárics Antal, a Lakatosipari Vállalat ifjúmunkása, a dohánygyári dolgozók, a vasutasok ... Mindnyájon a gyűlölettől izzó szavakkal bó- ‘yegiezték meg a francia lakájkor- mánry gyáva tettét, mindnyájan igére^ tét, felajánlásokat tettek, hogv kiharcolhassuk a francia dolgozókkal és a Világ dolgozóival Duclos elvtárs szabadonbocsátását. A nagygyűlés ezután elhatározta, hogy tiltakozó táviratot intése a francia kormányhoz, Brune be ügyminisz,temek, Páris — szól a távirat. — Pécs város dolgozói akik ma többezren gyűltek egybe, hogy kinyilvánítsák szolidarilásum kát Jacques Duclos, Andre Stil és a többi bebörtönzött francia békeharcos mellett, a legerélyesebben tiltakoznak a7 ártatlanul meghurcolt hazafiak további fogvatartása ellen. A pécsi dolgozók tudják, hogy azért üldözik Jacques Duclost és társait, mert bátran harcolnak a francia nép nemzeti függetlenségéért, szabadságáért és az egész világ békéjéért. Követeljük Jacques Duclos. André Stíl és a többi bebörtönzött békeharcos azonnali szabadonbocsátását. — Pécs város do!gozóinak tiltakozó gyűlése.“ Ezután a Kisipari Szövetkeze: énekkara elénekelt három kedves békedalt, majd a gyűlés végétért. A békeharcosok elindultak hazafelé, hogy valóraváltsák mindazt, amit a béke- raagygyűlésen megfogadtok. A tiltakozó távirat pedig elindult Parisba, hogy tudtára adja az áruló francia kormánynak: Pécs város dolgozói is követetik Duclo3 elvtárs és a többi hazafi szabadonbocsátását. Ádenauert újabb súlyos politikai vereség érte Berlin (MTI). Adenauer báb- kanceiiár népellfcnes politikáját, ame!\- a militarista egyezmények ratifikálásának gyors kierőszakolására irányul, pénteken újabb súlyos vereség érte. A nyugatnémetországi tartományokat képviselő bonni szövetségi tanács egyhangú határozattal kimondta, hogy a különszerződés, és az úgynevezett (furópai védelmi egyezmény ratifikálásához a szövetségi tanács beleegyezése is szükséges. Ezzel megdőlt az Adenauer-kormány eddigi álláspontja, amely szerint a militarista egyezmények ratifikálásához elegendő a parlamenti többség hoz. zájárulása. A szövetségi tanács pénteki határozata meghiúsítja McCloy és Adenauer elképzelését s lehetetlenné tette a népellenes pák» tumok gyors ratifikálását. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa határozatot hozottKiváló orvos“ és ..Érdemes oivos“ kitüntető cím adományozásáról A Magyar Népköztársaság kormánya a szocializmus építésében nagy jelentőségei tulajdoni! az egészség- ügyi munkának, megbecsül azokat az orvosoka', akik jó munkájukkal hozzájárulnak az egészségügyi kultúra és dolgozó népünk egészségügyi színvonalénak emeléséhez. E megbecsülés újabb kifejezéseiként a Magyar Nép köztársaság Mimisztertanác-m olyan, határozatot hozott, hogy annak az orvosnak, aki a gvógyhó mege.öző munka, illetőleg á közegészségügy és járványvédelem területén k:vá ó eredményeket ért el vaqv kiemelkedő munkát végzett, uz egészségügyi mi niszier kitüntető címet adományozhat. A kitüntető címnek két fokozat« van: I. fokozat: „Kiváló orvos“. II. fokozat; „Érdemes orvos“ A. kitüntető cím adományozás* évenként egy alkalommal, július 1-én, a magyar orvostudomány és az egészségügyi kultúra legnagyobb alakjának, Semmelweis Igr.ácnak szü e és- nanján történik. A kitüntetett orvos a kitüntetésről oklevelet kap és „Kiváló orvos“, illetőleg „Érdemes orvos"' címet feltüntető jelvény viselésére jogosult. A ..Kiváló orvos" kitüntető clra adó mányozása háromezer lorint pénzjutalommal is jár.
