Dunántúli Napló, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-22 / 145. szám
DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! A MAI XZAMBAN: Agitáljanak népnevelőink kézzelfogható érvekkel. (2. o.) — „Ráfizettem a kétUkiságra." f2. 0.) — A Magyar Nép. köztársaság kormányának nyilatkozata. (3. o.) - így él a mwkásiftúság Tito Jifinertáijájában. (3. o.) — Ezer. száz km.es víziül a sivatagban. (4. o.) _További jó eredményeink f ej.e.ele a szakszer vezei munka megjavítása. (5. o.) — Az első magyarországi Pavlov szoba, (6 o.j — Köszöntjük a „Dunán»Úl».t. fő ni - -1M , kulákok Iákok irányítják a begyüj'ésl.'‘ (7, o.) AZ MDP BARANVAM ECYEI PA RTBI Z OTT IACANAK LAPJA O V-. IX. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM AltA aU t’lkl.bli • VASÁRNAP, 1#62 JUNIUS 22 A minisztertanácsnak az tünk álló feladatokkal kapcsolatban megjelent határozatai kiemelik azt, hogy ezeknek a nagy inup- káknak a végrehajtása csak akkor lesz biztosítva, ha a harcba állandó bizottságaink teljes mértékben bekapcsolódnak. Vonjuk be állandóbizottságokba, aktívák közé a falu legjobb, legpéldamutatóbb dolgozóit, hogy az előttünk álló békearatást minden szemveszteség nélkül sikeresen tudjuk megoldani. Állandóbi- zottságaink nagy része komoly fejlődésen ment keresztül és kiválóan felkészült a békearatás nagy csatájára. A kisdobszai mezőgazdasági állandóbizottság például munkaterv szerint dolgozik. Gergely elvtáns, a tanács elnöke és az állandóbizottság elnöke az aratási munkálatok jó felkészüléséhez első feladatnak tekintették a félévi beadási kötelezettség maradéktalan teljesítését. A legnagyobb elmaradásuk sertésbeadásban mutatkozott,. A lemaradást úgy hozták be, hogy a .sertésbeadásban elmaradottak részére szégyentáblát készítettek. Az első esetben 27 ilyen táblát adtak ki, ma már azonban csak két gazdánál van kint szégyentábla. Éz azt mutatja, hogy ennek a módszernek komoly mozgósító hatása volt és ennek eredményeként a község 100 százalékon felül áll a begyűjtésben. Számos ilyen községről lehetne még beszámolni. Ott van például Mágocs, Dunaszekcső, ahol ugyancsak kiválóan dolgoznak állandó- bizottságaink, hogy biztosítsák a kenyércsata győzelmét. A jók mellett azonban vannak még rosz- szul dolgozó állandóbizotlságaink is. Mint például Tékes közcéqben, ahol a kulákok még ma sem teljesítették beadási tervüket s akiket nem is vontak felelősségre. Most az aratási, cséplési, betakarítási 03 a begyűjtési munkák ideje alatt igen fontos, hogy az állandóbizottságok aktívákon keresztül megszervezzék a minisztertanács határozóban előirt munkák határidő előtti elvégzését. Hogyan lehet ezt biztosítani? Elsősorban a kommunisták, az állandóbizottságok, egyszóval az élenjáró békeharcoo dolgozó páráitok lelkes példamutatásával. Az állandóbizottságoknak biztosítani kell a jelentőszolgálat helyes működtetését. Minden bizottsági tagot aktívák támogassanak ebben a munkában. Minden aktíva ttz-tfz dolrtozó paraszttal tartsa fenn az ösnzeköttetést és állapítsa meg, hogy mennyit arattak, hogy állnak a cséplési munkában, mi- lyep nehézségek vannak a betakarítás körül, stb. Tartsák szem előtt és segítsék elő állandóbizottságaink az egyre jobban kibontakozó versenyszellemet, amely egyik előfeltételét jelenti az aratáod munkálatok gyors elvégzésének. Az állandóbizottságoknak fokozottan kell fellépniük népünk ellenségeivel; a kulákokkal szemben, akik mindent el fognak követni, hogy aratási munkánkat akadályozzák. Erre máris számos példát lehet felsorolni. Nagy Ferenc molványi kulák például eldugta aratógépét, hogy ezzel is késleltesse, szabotálja a már viaszérésben lévő ősziárpa aratását. Vagy ott van Nagy Simon vajszlói kulák, aki annak ellenére, hogy már kezd peregni földjén az ősziárpa szem. mégsem fogott hozzá a learatásához. De nemcsak saját gazdaságaikban igyekeznek fékezni az aratási munkát, hanem hazug, idealista nézeteket is terjesztenek, — mint például Péter és Pál napja előtt nem lehet kezdeni az aratást. — annak érdekében, hogy minél több kárt okozhassanak dolgozó népünknek. Állandóbizottságainknak, vaske- ményséqgel kell fellépniük az ilyen és ehhez hasonló kártevések, hanyagságok, téves nézetek ellen, s meogvőző érvekkel magyarázzák meg dolgozó pararzt- sáqunknak azt. hogy az aratási munkálatok rendes, ideiében való elvégzésével, »salát jövőjüket, államunkat s a békét erősitik.' Állandóbizottságaink még fiatalok, gyerekcipőben járnak, mén csak most tanulják, hogyan kell a közös érdekben önként, áldozatkészen dolgoznjok. Hosszú utat kell megtenniök addig, amíg olyan nagyszerű eredményeket érnek el és tudnak elérni, mint a Szovjetunió állandóbizottságai. A szovjet tapasztalatok felhasználása azonban módot ad arra, hogy állandóbizottságaink munkáját folyamatosan javítsuk. Az előttünk álló nagy kampányidényben el kell érnünk, hogy az állandóbizottságok szorosan összekapcsolják a ‘anácsokat a széles dolgozó tömegekkel. Sírnék Árpád VB-titkár. Mezőgazdasági álíandóbizottságamk a gondos betakarításért elötA meszestelepi MNDSZ asszonyok versenyvállalása MNDSZ asszonyok elhatároztuk, hogy megerősítjük még jobban a munkás- paraszt szövetséget — elmegyünk aratni. Segítünk úgy az aratási, mint a cséplési munkákban a falusi dolgozóknak. Felvilágosító munkánkban szeretnénk Baranya megye valamennyi bányatele pi és háztartásbeli asszonyaihoz szólni és a több{ MNDSZ szervezethet. Ezért írunk le néhány versenyszempontot a versenykihíváshoz. Mi. meszestelepi MNDSZ asszonyok 25 háziasszonyt szervezünk az aratáshoz, akik szerződést kötnek. Aztán szervezünk 5—fí tagú briaádokat. olyan asszonyokból, akik családi körülményeik minit nem tudnak szer. zödést kötni. Ezeket n háziasszonyokat — szerződés nélkül — néhánynak munkám szervezzük. Verseny pontként szerepeljen az is, hogy az aratási idő alatt melyik csoport szervez több munkaerőt a növény ápolási munkához, fia az aratási munkák befejeződtek, melyik cső por szervez több munkaerőt a csépléshez, hogy minél előbb tudjuk elcsépelni a gabonát, ,gy elérjük azt is. hogy a dolgozó parasztok minél előbb tudják teljesíteni kötelezettségüket államunkkal szemben. Minden brigádnál egy felelőst állítunk be, aki felel brigádiáért, hogy azok a munkában pontos időben meg jelentenek, s aki egyben gondoskodik arról is, hogy a munkájukért rendesen megkapják bérüket. Az MNDS7. városi titkárságának minden hét hétfőjén jelentést adunk brigádjaink munkáidról. VINCE SANDOiVtl a meszestelepi MNVSZ asszonyok nevében. Brigádokban aratnak a vajszlói DlSZ-fiatalok Péntek reggel öt óra. A vajszlói Diaz fiatalok kaszával, sarlóval a kezükben, egymás után gyülekeztek a tanácsiház előtt. iMikor tizenöten összejöttek, elindultak. Ahogy ezelőtt két héttel DLSZ gyűlésen megszervezték az ifjúsági arató- és cséplőbrigádot, most elérkezett annak az ideje, hogy adott szavukat valóra is váltsák. Ugyanis ezen a DISZ gyűlésen válla.) [ást tettek, hogy a községben lévő OFA földről minden kalászost ők aratnak le. Boldogan örömmel mentek a 3 holdas árpatábla felé, fűtötte őket az a tudat, hogy ők is harcosai a békearatásnak, az új kenyérért vívott csatának. Mint minden munkában, Sebők Ferenc elvtárs, az egyséoes pártszervezet titkára és Ravadics Ferenc VB-elnök elvtárs ebben a harcban is segítettek a lelkes fiataloknak. Együtt mentek ki a földre, együtt arattak egész délelőtt. Nyolc óráig kötelet csináltak, utána kezdték az aratást. Elsőnek Ravadics tanácselnök elvtárs vágta bele élesre kalapált kaszáját a hullámzó árpa- tábla szélébe. A fiatal kaszások kezében is megcsendültek a kaszák. Voltak köztük akiknek még nehézkesen ment a kaszálás. A pár fii f kár elvtárs azonban megmagyarázta nejeik, hogyan fogják meg a kaszát, hogyan dolgozzanak, türelemmel tanít- gáttá őket. Később már nagy lendületbe jöttek, még nagyobb erőt adott munkájukhoz az, hogy itt is velük van a párt. Mikor delet harangoztak, már szépen sorban keresztekbe állt a három hold árpa. Ekkor idejük volt a beszélgetésre is. Mindenki azt mondta, ha már elkezdték az aratást, ne hagyják abba; gyerünk abba a táblába aratni, ahol érett! Ravadics elvtárs minden nap járja a határt, őtudja, hogy van.e érett qa- bona, de nem volt, hiszen amelyik árpát lehetett aratni, azt már learatták, nem hagyják, hogy egy szem is kárba vesszen. Junek Júlia azt mondta, mikor nézegették a learatott árpát: — No látjátok, ennek éppen itt volt az ideje, hogy levágjuk... Ha késtünk volna még egy napot, már legalább 10 kilót holdanként a földbeta- poshattunk volna... így nem is látszik olyan túl soknak a veszteség! De ha ezt jrz ország területére átszámítjuk, ahol már százezer holdakról beszélhetünk — bizony néhány vagon termény kárbavész! Junek Júliának igaza van. Aki ilyenkor késik az aratással, az holdanként egy felnőtt ember negyedévi fejadagját szórja el a tarlón. Egy fio’don 50—100 kg gabona is kipereg A vajszlói fiatalok ezt nem akarják. Éppen azért alakítottak DISZ arató- ós cséplő-brigádot, hogy ezemvesztesóg nélkül arathassák le az új termést. azért tettek vállalást; ahol legnagyobb szükség lesz ránk, oda me. gyünk aratni! Azonban niemcsalk az aratásnál, a oséplésmét és begyűjtésnél Is segítik az új kenyérért folyó csatát, ebből is alaposan kiveszik majd a részüket Már most megszervezték, hogy mindem éjjel' és minden vasárnap a DISZ-brigád végzi a csépi est. A kultúrcsoport pedig arra készük hogy kuláúrmunkával segítse az aratást, cséplést és begyűjtést. Csas®- tuskákkal népszerűsítik majd a példamutató becsületes dolgozó parasztok»^ de megszégyenítik a lemaradókat is. Nagyon komoly munkára vá í-aikoz. talk ezek a fiatalok, komoly erőfeszítéseket kell tenmiök, hogy vállalásukat becsülettel teljesíteni i» tudják. A* eddigi munkájuk azt bizonyítja, hogy megállják helyüket, bátran ehet bennük bízni. A vajszlói dolgozók büszkék is lehetnek aT ilyen fiatalokra, bátran mondhatják hogy egy olyan DISZ szervezetük von, amely méltóan követi a Komszomol - tagok példáját, tudnak lelkesedni min. denért, ami a béke megvédését, sajtit boldogabb életüket segíti elő Erőt és lelkesedést ad ezeknek a fiataloknak az a tudat Is, hogy ma már nem úgy élnek, mint a Horthy- uiailom idején. Elmúlt az az idő. hogy valakinek évekig kelljen szolgálnia a kulákok földjén és szórakozni ne legyen ideje. Ma már tanulhat minden fiatai! 'azt a szakmát, amelyhez kedv9 van. megvan a szórakozási lehetőség is. A vajszlói fiatalok augusztus húszadikán avatják új kultúrházukaá, van már röplabda pályájuk. 6oik DISZ tag pedig különböző iskolát végzett el. Minden szem gabona, amelyet most a kárbaveszéstől megmentenek, még szebbé, még boldogabbá teszi életüket az eddiginél. Utpóczki József Minden szem gabonával a békét erősítjük Itt az aratás nagy munkája. Amerre megyünk, mindenütt sárgálló árpa-, rozstáblákat látunk vagy keresztekbe rakott kévéket A falvak dolgozói is az aratásról beszélnek mindenfelé. A sellyei já rásban is aratnak minden köxnégben. Csánvoszrón már a rozs aratása is végefelé közeledik. A termelőszövetkezet tagjai pedig már a másodnövény vetését végzik. Most gondos kodnak arról, hogy ne legyen takarmányhiány .növekvő állatállományuknak. Elsősorban a tanácson múlik, hogy egy szem gabona se vesszen kárba. Azért, mert elsősorban neki kell értesítenie, illetve a mezőgazdasági állandó bizottság tagjainak a dolgozó parasztokat ar. ról, hogy mikor kezdhetik az aratást. E munka jó elvégzése érdekében a sellyei járás tanácselnökei körzeteket alkottak. Egy-egv körzethez 5—6 szomszédos község tartozik és minden héten össze gyűlnek a körzet egyik községében és megbeszélik, hogyan érték el a jó eredményeket vagv mi az oka a lemaradásuknak. Tegnap délután i« megbeszélést tartott az egyik körzet Dráva fokon. Ott voltak Markóc. Révfalu, Felsőszentmárton, Drávn- keresztúr községek .tanácselnökei A legfontosabb kérdésről, az aratás gyors elvégzéséről beszéltek. Tudják azt, hogy milyen nagv terméskiesést jelentene, ha nem 'dobén aratnák a terményt, viasz- érésben a búzát, teljesérés előtt e rozsot, őszi és tavaszi árpát, valamint a zabot sárgaérésben Éberen kell ügyelni az aratás helyes idejének betartására. Nem szabad megvárni a túlérést, mert a túlérett búza kalászati lehajtanak, könnyen letöredeznek és ha az ilyen búzát eső éri, a pelyvák ki nyilának és a szem még szél rázására is könnyen kihullik a kalásziról. Könnyen adódhat ilyenkor a kései aratás miatt 2—3 százalékos veszteség is. Révfaluról Szabó Márk elvtár«, a »anács elnöke elmondotta, hogy ők 1« beszélgettek a faluban arról, hogy egy dolgozó paraszt számára mit jelent, ha késlekedve kezd az aratáshoz. Gyiinesi Vendel nyolc holdas délszláv dolgozó paraszt példáján kiszámították, hogy ha hanyagság miatt késlekedve kezdett volna az aratáshoz, az 5 hold gabonavetésén, ha csak nyolc mázsás holdankénti átlagterméssel számoljuk egy máxna 20 kiló vesxteuég éri az aratásnál, vagyis a jövőévi vetőmagszükségletének egyharmada elvész. Vagy pedig a szabadpiacon való értékesítésre kevesebbet tud felhasználni és egypár cipővel és e»y pár inggel kevesebből tud venni gyermekeinek. Ezért elhatározták, egymással versenyben harcolnak az aratás gyors elvégzéséért. Minden nap értesítik egymást a verseny eredményiről és minden másnap összegyűlnek a négy község határának szélén, ellenőrzik egymás munkáját. Már most is felvetették egymás munkája, felé a hiányosságokat. — Én nem is csodálom, hogy nálatok Drávafokon nem megy úgy az aratás, mint kellene. Hiszen még nem teljesítették a sertésbeadási kötelezett séget sem. Ennek pedig az az egyedüli oka, hogy a népnevelők között olyanok mennek a dolgozókhoz népnevelő munkát végezni, akik maguk sem teljosítették a kötelezettségüket. Ezeknek aztán azt mondták a dolgozó parasztok: „Te osak ne szólj egy ezót sem. hiszen to sem teljesítettél!...“ — mondta Cibók Elek elvtárs. Megmondják egymásnak a hiányosságokat, mert a körzetek 1« versenyben vannak egymással. A jó tapasztalataikat is átadják. Felsőszentmárton község tanácselnöke elmondotta, hogy nagyon nagy mozgósító erő van a versenytábla használatában, ök min-, den nap kiírják a legjobb eredményt elért dolgozók és a hátulkullogók nevét is. A hátulkullogók neve melló egy rajzot is készítenek azzal a felirattal: „Truirian szekértolói“ így as. után nagy szégyen a kötelezettség teljesítésében lemaradni. De leveleket tn lehet találni a versenytáblán. Most in arról írt Kerti Henrik dolgozó paraszt, aki minden munkában élenjár, hogy ö most, hogy learatta az árpát, azonnal felszántotta annak tarlóját és el is vetette a másodnövónyt — „Azért igyekeztem úgy, mert tavaly is tapasztaltam, amikor hajdinát és kölest vetettem másodnövénynek, hogy ém demes. Emlékeznek rá többen is bia- tosan, hogy kilenemáxsa kőié» termelt egy holdon, «ért az aratás után azonnal elvetettem. 1900 forintot jövedelmezett. A jószágok takarmányozására is nagvoa jó ha tarlórépát vetünk máaodnövény- ként. És Javaslom, hogy mindannyian vessünk, mert megéri!“
